JELENTÉS szeptember

Átírás

1 JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről szeptember

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-20-44/2002. Témaszám: 616 Vizsgálat-azonosító szám: V0062 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Hudik Zoltán számvevő igazgatóhelyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Hudik Zoltán számvevő igazgatóhelyettes A számvevői jelentés feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Tóth Bálint számvevő tanácsos főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Balkay Attila számvevő Tóth Bálint számvevő tanácsos főtanácsadó Jakab Péter külső szakértő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A miniszterelnök személyi védelmével és az elnöki rezidenciákkal kapcsolatos szabályozási háttér áttekintése A személyi védelemmel összefüggő feladat-, hatás- és jogkörök szabályozottsága, a szabályozási hierarchia különböző szintjein kiadott rendelkezések egyértelműsége és összhangja A miniszterelnök (közjogi méltóságok) elhelyezését, az egyes kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok hasznosítását érintő szabályozások A miniszterelnök személyére és állandó szálláshelyére (rezidenciájára) kiterjedő védelem megszervezése és végrehajtása A védett személy biztosítási rendszerének meghatározása Az állandó szálláshely (rezidencia) védelmi célú beruházása, biztonságtechnikai védelme, a költségvetési források biztosítása Az elnöki rezidenciákkal kapcsolatos költségvetési ráfordítások 26 Mellékletek: 1. sz. Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter észrevétele 2. sz. Belügyminiszter észrevétele 1

4

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa Áht BM BM KGFI Jt. KVI MEH MFB Rt. OGY ORFK Őrezred SzMSz általános forgalmi adó az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Belügyminisztérium Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló évi LXXIX. törvény Kincstári Vagyoni Igazgatóság Miniszterelnöki Hivatal Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Magyar Köztársaság Országgyűlése Országos Rendőr-főkapitányság Országos Rendőr-főkapitányság Köztársasági Őrezred Szervezeti és Működési Szabályzat 3

6

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság május 27-én beiktatott miniszterelnökének állandó szálláshelyéül a Kormány - a miniszterelnök személyi védelméről szóló 2177/2002. (VI. 5.) Korm. határozatban - a Budapest XII. kerület Stromfeld Aurél út 26/B. szám alatti állandó lakóhelyét jelölte meg. E kormányhatározat egyben felhívta a belügyminisztert, hogy azonnali határidővel gondoskodjon - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásai szerint - a miniszterelnök személyi védelméről. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló VI. 3-tól hatályos évi XXXIX. törvény a köztársasági elnökre és a miniszterelnökre vonatkozóan részletes szabályozást adott, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan pedig a miniszterelnökre irányadó szabályozásra való utalással történt a juttatások meghatározása, az egyes közjogi tisztségek sajátosságaiból adódó eltérések külön rendezésével. E törvény értelmében mind az öt közjogi méltóság külön jogszabály szerint személyi védelemre jogosult (9., valamint 20, 24, 25 és a 26. ). A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 100. (1) bekezdés i) pontja hatalmazta fel a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a megelőzési védelemmel, a személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat. Ez a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet kiadásával valósult meg. A kormányrendeletben foglaltak alapján védelemben kell részesíteni: állandó jelleggel a rendelet mellékletében kijelölt állami vezetőket (a közjogi méltóságokat és esetenként ide sorolt minisztereket); a nemzetközileg védett személyt, valamint viszonosság alapján más külföldi személyt magyarországi tartózkodása alatt; továbbá ideiglenes jelleggel mindazon személyeket, akiket az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban álló közéleti tevékenységük miatt személyük vagy közvetlen környezetük ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból a védelmük szükséges és a védelmet a Kormány a Rendőrségről szóló törvény 46. -ának (2) bekezdése szerint elrendelte. A jogszabályalkotásnál azonban figyelmen kívül maradt, hogy van számos olyan - egyébként miniszteri juttatásokra jogosult - állami vezető is 5

8 BEVEZETÉS (pl. az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Legfőbb Ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke stb.), akik nem a Kormány felügyelete alatt látják el feladataikat, de közéleti tevékenységükre tekintettel, különböző indokok alapján, a hivatkozott kormányrendeletben foglaltakkal azonos besorolásuk megalapozott lehet. Esetükben azonban a hatályban levő szabályozás nem ad kellő eligazítást. A belügyminiszter a személyi védelemmel és a meghatározott létesítmények őrzésével kapcsolatos feladatok ellátására - a Rendőrségről szóló törvény alapján rendeletben szabályozva - a Köztársasági Őrezredet jelölte ki. A Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalt személyvédelmi, megelőző védelmi, létesítményvédelmi, híradás- és biztonságtechnikai feladatok végrehajtását a 3/1998. (BK 2.) BM Utasítás szabályozza. Az öt közjogi méltóság közül a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnökének elhelyezése a többször módosított 1/2000. (II. 2.) ME határozatban foglaltak szerint a Budapest, XII. Béla Király út 28. szám alatti objektumban az ingatlan értékesítésére tekintettel augusztus 31-ig lenne biztosított. A köztársasági elnök végleges elhelyezése még nem tekinthető lezárt folyamatnak. Az Országgyűlés elnökének elhelyezése a miniszterelnök részére történt állandó szálláshely ez év júliusi kijelölésével vált megoldhatóvá. Az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének állandó szálláshelyét (rezidenciáját) tekintve ilyen gondok nem merültek fel, a védelmüket szolgáló technikai biztosítás - az áttekintett időszakban - rendezett volt. (A helyszíni ellenőrzés befejezésének időszakában, a Legfelsőbb Bíróság elnöke személyét érintő változást követően, az elnöki rezidenciát szolgálati lakássá minősítették, így maradt az a leköszönő elnök használatában. A Legfelsőbb Bíróság új elnökének állandó szálláshelye - belső határozattal - vált rezidenciává és ez részesül technikai és egyéb élőerős védelemben.) A miniszterelnök elhelyezéséül szolgáló - Kormány által meghatározott - állandó szálláshely védelmi feladatait ellátó Köztársasági Őrezredet csak ez évben minősítették önálló költségvetési szervnek (egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 15/2002. (V. 10.) BM rendelet), ezt megelőzően részben önálló költségvetési szerv besorolással rendelkezett. A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény a Köztársasági Őrezred kiadási előirányzatát évre 4,4 Mrd Ft-ban állapította meg, amely a miniszterelnöki rezidencia kialakításával kapcsolatban előirányzatot nem tartalmazott. (A többször módosított 1/2000. (II. 2.) ME határozat a közjogi méltóságok új elhelyezését szolgáló - a kincstári vagyonkörből kijelölt - ingatlanok helyreállítási költségeinek fedezetéül a Béla Király út 28. szám alatti ingatlan eladásból származó bevételt jelölte meg.) A Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt objektum átalakítási költségeinek ellenőrzésére a miniszterelnök felkérésének figyelembevételével - a többször módosított, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) és 17. (6) bekezdésében, valamint a többször módosított, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) 121. (1) bekezdésében foglaltak adtak jogszabályi alapot. A hivatkozott jogszabályok szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás forrása- 6

9 BEVEZETÉS it, azok felhasználását és a vagyonnal való gazdálkodást, a Kormány felkérésére ellenőrzést végezhet. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a miniszterelnök személyi védelmével kapcsolatos feladatok szervezését, végrehajtását támogatja-e kellően összehangolt, egyértelmű eligazítást nyújtó szabályozási háttér (jogszabályok, egyéb jogi szabályozási eszközök); személyére és állandó szálláshelyére (rezidenciájára) kiterjedő védelem megszervezése és végrehajtása szabályszerűen és egyben célszerűségi szempontok érvényesülésével történt-e; állandó szálláshelye technikai eszközökkel biztosított védelmének kialakításánál érvényesültek-e a célszerűségi és eredményességi szempontok, a veszélyeztetettségi szintnek megfelelő (elegendő védelmet nyújtó) technikai védelmi rendszert alakítottak-e ki. A helyszíni ellenőrzés alapvetően a Köztársasági Őrezred - miniszterelnök állandó szálláshelyének (rezidenciájának) átalakításával és védelmének biztosításával kapcsolatos - tevékenységére és a Belügyminisztérium rezidenciák kialakításában érintett intézményeinek közreműködésére terjedt ki. A miniszterelnök környezetének védelmét szolgáló rendszer értékelését - az Állami Számvevőszék megbízásával - külső biztonsági szakértő végezte. Tájékozódtunk továbbá a közjogi méltóságok elhelyezésével összefüggésben feladatokat ellátó intézményeknél, így a Miniszterelnökség, az Alkotmánybíróság és a Bíróságok költségvetési fejezetek érintett szervezeteinél, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál. A védett személyek és objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, a hírközlő és biztonsági berendezések működésére, elhelyezésére vonatkozó adatok, továbbá a köztársasági elnöki, valamint a miniszterelnöki rezidenciákra vonatkozó építészeti tervdokumentációk, az épület-átalakítási, felújítási tervek, a biztonsági rendszer működésével kapcsolatos adatok, dokumentációk az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzék alapján államtitoknak minősülnek. Ennek figyelembevételével és eleget téve a jelentés nyilvánossá tételére vonatkozó miniszterelnöki felkérésnek is, a jelentés csak nem titkos megállapításokat és következtetéseket tartalmaz. A részletes megállapítások összeállításánál sem használtunk fel titokvédelem alá tartozó adatokat, információkat (melyekkel a helyszíni ellenőrzés találkozott), mindössze az ellenőrzés nyíltan megfogalmazható tapasztalatait rögzítettük, a következtetések alátámasztására. A végleges jelentést - az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 25. (1) bekezdésének megfelelően - megküldtük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Belügyminisztériumot vezető minisztereknek. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nem tett észrevételt (1. sz. melléklet). A belügyminiszter asszony a jelentésben foglaltakkal egyetértett, továbbá jelezte, hogy az ellenőrzés alapján tett intézkedésekről a jogszabályban előírtak szerint tájékoztatja az Állami Számvevőszéket (2. számú melléklet) 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a miniszterelnök - többek között - elnöki rezidencia használatára, valamint hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően személyi védelemre jogosult. A miniszterelnök az állandóan védett személyi körhöz tartozik, így védeni kell a környezetét (munkahelyét, lakását vagy egyéb tartózkodási helyét) adott célnak megfelelő technikai eszközökkel (berendezésekkel). Emellett a védelme kiterjed az állandó szálláshelyének (rezidenciájának) és ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására. A jogszabályok egyértelműen alátámasztják, hogy a Kormány által a miniszterelnök részére kijelölt állandó szálláshely (rezidencia) biztonsági átalakítása indokolt és szükségszerű feladat volt. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendelkezések nem tartalmaznak utalást a védendő lakás vagy egyéb tartózkodási hely tulajdoni formájára, nyilvánvalóan azt tükrözve, hogy a biztonsági feladatokat minden körülmények között teljesíteni kell. Ugyanakkor a szabályozás elrendelte a lakásba felszerelt biztonságtechnikai eszközök - védelemre, utóbiztosításra vonatkozó jogosultság megszűnésével egyidejű - leszerelését, kivéve, ha a védett személy azokat az amortizáció figyelembevételével meghatározott térítés ellenében átveszi és vállalja a fenntartási, üzemeltetési költségek viselését. Következésképpen indifferens, hogy a biztonságtechnikai átalakítás állami vagy magántulajdonú ingatlanban történt. A miniszterelnök személyi védelmét és elnöki rezidenciáját érintő szabályozási háttér áttekintése hozta felszínre, hogy - a biztonságos elhelyezését szolgáló (Bp. XII. Béla király út 28. szám alatti) ingatlan évben elhatározott értékesítése következtében beállott új helyzetben - a közjogi méltóságok juttatásaira, védelmére vonatkozó jogszabályi előírások további olyan pontosításokat, kiegészítéseket igényelnek, melyekre a hatályos jogszabályok - többszöri módosításuk ellenére - nem tértek ki. Korábban, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke ezen ingatlanon levő objektumokban nyertek elhelyezést, nem volt különösebb jelentősége a rezidencia fogalomkör meghatározásának, mert az objektumok adottak voltak. Az új objektumok kijelölésénél, kialakításánál, védelmük biztosításánál viszont már felmerül az igény a rezidenciák paramétereinek, a kapcsolódó feladatok felelőseinek tisztázására, ezen a téren - a közjogi méltóságokat érintő feladatellátásra tekintettel - a Kormány, illetve a felügyelete alá tartozó szervek (intézmények) szerepének meghatározására. A miniszterelnök (és általánosságban a védett személyek) védelmére vonatkozó alacsonyabb szintű rendelkezések (miniszteri, országos főkapitányi stb. utasítások) lényegében egymással összhangban - a végrehajtásban érintettek számára megfelelő eligazítást adó módon - szabályozták a feladatokat és hatásköröket. Ugyanakkor a szabályozás magasabb szintjeit is beleértve az összhang már nem teljesült, a védett személyek védelmét kifejező fogalmak következe- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tesnek nem minősíthető használata következtében. (Értelmező rendelkezések hiányában nem világos, hogy a törvényi szabályozásban hivatkozott személyi védelemről szóló jogosultság csak a BM utasítással meghatározott személyvédelmi feladatokat öleli fel, vagy tartalmazza a kormányrendelet személyek védelme címszó alatt felsorolt technikai eszközökkel biztosított védelmét is.) A fogalmak pontos értelmezése a védelmi feladatok szabályszerű finanszírozása szempontjából sem közömbös, mivel sajátos értelmezés esetén akár konzisztencia zavarról is lehet beszélni. (A törvényi előírás alapján a juttatásként járó védelem költségeit a védett személy hivatali szervezetét tartalmazó fejezetnek kell fedezni, a kormányrendelet szerint a technikai és személyvédelemmel kapcsolatos költségek a BM fejezet költségvetését terhelik). A legfőbb közjogi méltóságok (köztük a miniszterelnök) elhelyezésének korszerűsítésére irányuló elképzelések felvetése az évre vezethető vissza, bár erről kevés dokumentum volt fellelhető. A év februárjában hozott miniszterelnöki határozat rendelkezett a - közjogi skanzen -nek tartott - Béla király út 28. alatti ingatlan értékesítése céljából folytatandó tárgyalások megkezdéséről anélkül, hogy e döntést alapos előkészítés megelőzte volna. Ezt támasztják alá az ingatlanértékesítés tapasztalt bonyodalmai, a feltételezett nagyságrendű bevétel elérhetetlensége, az elnöki rezidenciahelyszínek (ingatlankijelölések) - különböző okok miatt történt - a miniszterelnöki határozat módosításaiban testet öltő, szinte folyamatos változtatása és nem utolsó sorban az új rezidenciák szeptemberére tervezett használatba vételi lehetőségében mutatkozott csúszások. A több mint kétéves időszak alatt mindössze a Művész utca 6. alatti ingatlan több mint 800 M Ft kiadással járó - helyreállításáról mondható el, hogy rendelkezésre állhat a miniszterelnöki határozatban eredetileg kitűzött határidőre. A rezidencia célú hasznosításra 2001 júniusában kijelölt ingatlanok (Cinege u és Felvinci út 27.) helyreállításának kivitelezési munkálatait el sem kezdték. E két ingatlannál az előkészítés fázisában megrendelt, főként tervezői munkákra összesen mintegy 116,0 M Ft-ot fizettek ki, amihez a Felvinci úti ingatlan esetében az ingatlan felszabadításával (bérleti szerződés felmondásával) összefüggésben a költségvetésből további 40,0 M Ft kifizetése társult. Tulajdonképpen a júniusi kormányhatározattal kijelölt miniszterelnöki rezidencia hozott kedvező fordulatot a legfőbb közjogi méltóságok elhelyezésében, mert így csak az egyikük elhelyezése maradt rendezetlen (a Béla király út 28. alatti ingatlan eladásának elhúzódása miatt). A miniszterelnök személyére és állandó szálláshelyére (rezidenciájára) kiterjedő védelem megszervezését előírásszerűen és egyben a célszerűségi szempontok érvényesülésével végezték a Köztársasági Őrezred illetékes szervezetei. A megelőző védelmi feladatok végrehajtása megalapozta a biztosítási rendszer meghatározását. A veszélyeztetettség mértékéhez igazodva dolgozták ki az állandó szálláshely (rezidencia) komplex élőerős és technikai védelmi rendszerének koncepcióját. A lakóépület folyamatban lévő felújítási, átalakítási munkáit is figyelembe véve végeztek állapotfelmérést. Ez adott kellő alapot költségvetési forrásból finanszírozható - a személyi védelem elégséges feltételeinek biztosításához szükséges beszerezési és építési feladatok meghatározásához. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Köztársasági Őrezred parancsnoka által jóváhagyott rendszerterv alapján határozták meg a behatolási és tűzvédelmi, valamint a biztonságtechnikai eszközök körét és mennyiségét. Az ingatlan védelmi kockázataira figyelemmel szükségessé vált az épület mechanikai védelme biztosításához védelmi elemek beépítése, felszerelése is, ami szükségszerűen együtt járt járulékos építési feladatokkal (tartószerkezet megerősítés, páraelzárás, hőszigetelés). A titokvédelem alá eső (termék és szolgáltatás tárgyú) beszerzéseket - az OGY Nemzetbiztonsági Bizottsága felmentő határozatára tekintettel - az ide vonatkozó kormányrendelettel előírt tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében bonyolították. A közbeszerzési eljárás kormányrendeletben meghatározott módjától annyiban tértek el, hogy a pályáztatást már az érintett ajánlattevők biztonsági ellenőrzése előtt elindították, a védelmi rendszer mielőbbi megvalósítása érdekében. Ez akkor sem minősíthető szabályszerű megoldásnak, ha a kiválasztott gazdálkodó szervezetek ellenőrzése - a Nemzetbiztonsági Hivatal tájékoztatása szerint - nemzetbiztonsági szempontból kockázati tényezőt jelentő információt nem hozott felszínre. A beszerzési folyamat - előírásokba nem ütköző - lerövidítését az előminősített vállalkozások rendelkezésre állása segíthette volna. A miniszterelnök állandó szálláshelye védelmének biztosítása céljára rendelkezésre álló 50,0 M Ft keretösszeg terhére a mechanikai védelem építési munkáira és a technikai eszközbeszerzésekre vállalkozói, illetve szállítói szerződésekben (a helyszíni ellenőrzés lezárásáig) összesen ,8 E Ft összegben vállaltak kötelezettséget. Ezt követően, a biztosítás teljessé tételéhez csak a nyílászárók technikai védelme szükséges, melynek becsült kivitelezési összegét tekintve az előirányzott költségvetési keret elegendő forrást biztosít. Megállapítható volt, hogy a vállalkozási és szállítási szerződések megkötésénél (kötelezettségvállalásnál) a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint jártak el. A védelmi elemek beépítése, illetve a kapcsolódó építési feladat végrehajtása az objektum használati funkcióinak bővítését nem eredményezte. (A helyszíni ellenőrzés lezárása után kapott adatok szerint a nyílászárók mechanikai védelmének költsége 1812,5 E Ft volt.) A miniszterelnök állandó szálláshelye technikai eszközökkel biztosított védelmének szakértői ellenőrzése - az objektum védelmi rendszertervének áttekintése alapján - megállapította, hogy az elnöki rezidencia és az ott tartózkodó védett személyek biztonsága a fenyegetettség minősítéshez igazodóan szavatolható. A szakértői vélemény szerint az alkalmazott kompromisszumos megoldások (fizikai, műszaki-technikai védelem, élőerős intézkedések) a megállapított veszélyeztetettségi szintre vonatkoztatva kockázatarányosak. Ez a beszerzett, beépített eszközök szempontjából azt jelenti, hogy azok a védettségi szint biztosításához valóban szükségesek és a feladat ellátásához elégségesnek minősíthetők. A beszerzett, illetve beépítésre kerülő eszközök árfekvését a szakértő teljesítmény-arányosnak találta, mivel azok ár/teljesítmény viszonya alapvetően nem tért el a szakmailag indokolt és általánosan elfogadott árszínvonaltól, megfelelve a gazdaságosság követelményének. A konkrét szakértői vizsgálat kapcsán nyert általános megfogalmazást, hogy amíg a kiemelten védett személyek nem az erre a célra kijelölt és felkészített re- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zidenciát használják védett státuszuk ideje alatt, addig az általuk preferált szálláshely sajátosságaiból következően környezetük védettsége csak eltérő színvonalon és eltérő költségekkel valósítható meg. Ezek a megoldások rendszerint és szükségszerűen tartalmaznak olyan biztonsági kompromisszumokat, melyekre egy állandó rezidencia kialakításakor nem kényszerülne a biztonságos környezet megteremtéséért felelős szervezet. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak Gondoskodjon a közjogi méltóságok juttatásairól szóló és a védett személyek védelmével kapcsolatos jogszabályok összhangjának biztosításáról, hogy azok egyértelmű eligazítást nyújtsanak a végrehajtásban érintettek számára és nem utolsó sorban a számonkérhetőség szempontjából. a belügyminiszternek: Gondoskodjon a tárcánál előforduló, nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatt sajátos beszerzések jogszabályi rendelkezésekhez igazodó szabályozásáról, különös tekintettel az irányadó, 151/1999. (XI. 22.) Korm. rendelet 5. és 6. -aiban hivatkozott előzetes minősítésekre. 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYI VÉDELMÉVEL ÉS AZ ELNÖKI REZIDENCIÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR ÁTTEKINTÉSE 1.1. A személyi védelemmel összefüggő feladat-, hatás- és jogkörök szabályozottsága, a szabályozási hierarchia különböző szintjein kiadott rendelkezések egyértelműsége és összhangja A miniszterelnök juttatásairól (beleértve a személyes biztosításra, illetve a személyi védelemre vonatkozó jogosultságot) egyfelől évben az állami vezetőkre, másfelől évben a közjogi méltóságokra kiterjedő törvényi szabályozás rendelkezett. Mindkét jogszabály kitért a miniszterelnöki, elnöki rezidencia használatára. A korábbi szabályozás a jogosultság mellett még egyértelműen rögzítette a miniszterelnök rezidencia-igénybevételi kötelezettségét, a törvény erről rendelkező szakaszát azonban a évi szabályozás hatályon kívül helyezte. Ettől kezdve, a közjogi méltóságok jogosultságairól rendelkező törvény csak a köztársasági elnök részére írt elő egzakt módon igénybevételi kötelezettséget. A miniszterelnök, mint politikai tisztséget betöltő állami vezető - a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló évi LXXIX. törvény (Jt.) 52. (1) bekezdése alapján - hivatali lakással való ellátásra, illetőleg lakásfenntartási térítésre, személyes biztosításra stb., az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint jogosult. A Jt a rendelkezett arról, hogy a miniszterelnök a miniszterelnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni. Egyben előírta, hogy a rezidencia fenntartásának költségeit a központi költségvetés fedezi. Ez a VIII. 1-től VI. 3-ig volt hatályos. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló évi XXXIX. törvény - a köztársasági elnökre és a miniszterelnökre vonatkozóan részletesebb szabályozást adott, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan pedig a miniszterelnökre irányadó szabályozásra való utalással történt a juttatások meghatározása, az egyes közjogi tisztségek sajátosságaiból adódó eltérések külön rendezésével. A törvény 5. -a rögzítette, hogy a köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni. Ugyanakkor a törvény 20. (2) bekezdése szerint: a miniszterelnököt egyebekben az e törvény ában, továbbá 11. és ában meghatározott juttatások illetik meg. A közjogi méltóságok juttatásainak évben hatályba léptetett törvényi szabályozása - a miniszterelnököt érintő jogszabályhely [20. (2) bek.] utaló jellegénél fogva - az 5. tekintetében a miniszterelnök személyére csak a jogosultságot vonatkoztatja, a kötelezettséget nem. Amennyiben a szabályozás 12

15 az 5. rendelkezésének egészét a kötelezettséggel együtt - kívánná a miniszterelnökre vonatkoztatni, akkor a 20. (2) bekezdésnek a következőképpen kellene fogalmaznia: A miniszterelnök további juttatásaira egyebekben az e törvény ai, valamint a 11. és a 13. rendelkezései az irányadóak. A évi XXXIX. törvény indoklása sem utalt arra a miniszterelnök esetében, hogy kötelező lenne a rezidencia igénybevétele - akár gazdasági, akár biztonsági és protokolláris megfontolások miatt - csak felsorolta a rezidenciát a miniszterelnököt megillető juttatások között. A törvényi indoklás rögzítette, hogy az így kialakított juttatási rendszer alapján a megbízatási ideje alatt a miniszterelnököt megilleti a köztársaság elnökének megfelelő társadalombiztosítási jogállás, évente egyhavi illetményének megfelelő külön juttatás, negyven munkanap szabadság, a rezidencia, a személyi és hivatali használatú gépkocsi, a zártcélú távközlő hálózat használata, a külföldi kiküldetés során kíséret, a költségtérítés, a különjáratú légiutazás, illetőleg más közlekedési eszközön az első osztályú komfortfokozat, a kormányváró használata, továbbá a személyi védelem, a Kormány Központi Üdülőjének használata, és a térítésmentes egészségügyi ellátás.. A évi XXXIX. törvény további rendelkezései - 24., 25. és az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíját (illetményét) és juttatásait, a miniszterelnököt megillető járandóságok, juttatások alapján, külön-külön megállapított eltérésekkel határozták meg. Így a törvény az elnöki rezidencia igénybevételével kapcsolatban számukra is csak jogosultságot állapított meg, kötelezettséget nem. A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény hatalmazta fel a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a megelőzési védelemmel, a személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat [100. (1) bekezdés i) pont]. Ez a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet kiadásával valósult meg. A közjogi méltóságok juttatásait szabályozó törvény ugyan nem nevesítve, de valószínűsíthetően (és a jogalkalmazás tapasztalatai által alátámasztottan) erre a kormányrendeletre utalt, amikor a külön jogszabály szerinti személyi védelemről rendelkezett. Az állami vezetők juttatásaival kapcsolatos szabályozás (a többször módosított évi LXXIX. törvényben hivatkozott, az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 16. -a) - az állami vezető személyes biztosítását illetően - konkrétan utalt e kormányrendelet irányadó szerepére. A 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell megszervezni és végrehajtani a Magyar Köztársaság - e rendelet melléklete szerint kijelölt - állami vezetője (Magyar Köztársaság elnöke, Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Magyar Országgyűlés elnöke, Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és 2002 májusáig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter) állandó védelmét, az utóbiztosításra jogosultak védelmét [1. (1) bekezdés a) pont]. A védelem megszervezésében, végrehajtásában irányadó jogszabály a védett személyekre vonatkozóan általánosságban igyekezett rámutatni a védendő környezetre, melyet biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezen túlmenően a miniszterelnök esetében konkrétan előírta az állandó és az ideiglenes szálláshelyének őrszemélyzettel történő biztosítását. A szabályozás 13

16 ezáltal teljes körűen lefedi többek között a miniszterelnök őrszemélyzettel és/vagy technikai eszközökkel történő védelmét, azonban a védendő környezet különböző megjelenési formáinak jogszabályi meghatározására nem tért ki. A 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja alapján a védelem kiterjed a védett személy munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye őrszemélyzettel vagy technikai eszközzel biztosított védelmére. A 3. (2) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Magyar Köztársaság elnöke és a miniszterelnök védelme kiterjed állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására. (Hasonlóan fogalmazott a jogszabály az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosításával összefüggésben is [3. (3) bekezdés]). A 3. (4) bekezdése alapján a védett személy biztosításának rendszerét a rendőrség határozza meg. Az 5. (1) bekezdése szerint a személyvédelmet a rendőrség elsősorban az ilyen tevékenység végrehajtására kiképzett hivatásos állományú rendőr szolgálatba állításával, felső kategóriájú és megfelelő biztonsági berendezéssel ellátott gépjármű rendelkezésre bocsátásával, továbbá állandó híradástechnikai összeköttetéssel biztosítja. Az 5. (2) bekezdése alapján a védett személy környezetét [3. (1) bek. b) pont] az adott célnak megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezek beszerzésével, üzemeltetésével, fel- és leszerelésével, továbbá a személyvédelemmel, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos költség a Belügyminisztérium költségvetési fejezet, Rendőrség költségvetési címet terheli. Meg kell még jegyezni, hogy az állami vezetőkre - ezek között a miniszterelnökre, mint politikai vezetőre - vonatkozóan hatályban maradt jogszabályok (1997. évi LXXIX. tv. és 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet) ugyanúgy rendelkeznek továbbra is a védett személy lakásának az állami vezetői tevékenység ellátásához szükséges technikai eszközökkel való felszereléséről, ezek karbantartásáról és javításáról (131/1997. Korm. rend. 7. (1) bekezdés), valamint külön jogszabály rendelkezések alapján a technikai védelméről (7. (2) bekezdés). A különböző szintű jogszabályokban alkalmazott fogalmak (a törvényekben: elnöki rezidencia, illetve hivatali lakás; kormányrendeletben: állandó szálláshely, rezidencia, lakás, ideiglenes szállás stb.) használatát értelmező rendelkezések nem segítik. A miniszterelnöki rezidenciával kapcsolatos értelmezés évtől bír nagyobb jelentősséggel, miután a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnökének elhelyezését szolgáló ingatlan (Budapest, XII. ker. Béla király út. 28.) értékesítése (eladása) felmerült. Ezt megelőzően, a védelemmel kapcsolatos kormányrendelet alkotása időszakában a rezidencia, mint védendő környezet adott volt (mivel az említett három közjogi méltóság elhelyezése egy védett, közös ingatlan objektumaiban történt). A közjogi méltóságok (köztük a miniszterelnök) juttatásainak ugyancsak évben történt törvényi szabályozásánál sem számoltak azzal, hogy az említett ingatlan eladására tekintettel - a rezidencia célját szolgáló új objektumok kijelöléséhez, kialakításához, védelmük biztosításához - egyértelművé kell tenni az 14

17 alkalmazható kategóriákat, a kapcsolódó beruházási, védelmi feladatok végrehajtásának felelőseit és nem utolsó sorban a Kormánytól független közjogi méltóságok és a Kormány e tárgykörben történő együttműködésének módját. A gyakorlatban az érintett közjogi méltóságokkal folytatott többoldalú egyeztetés eredménye volt a meghatározó a rezidencia célját szolgáló új objektum kijelölésében. A magasabb szintű jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kiadott belügyminiszteri utasítás részletesen szabályozta a személyvédelmi, megelőző védelmi, létesítményvédelmi, híradás- és biztonságtechnikai feladatok végrehajtását (a Köztársasági Őrezred feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló (69/1997. (XII. 29.) BM rendelet végrehajtására kiadott 3/1998. (BK 2.) BM utasítás). A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelte el, hogy a védett személy biztosítási rendszerét a rendőrség határozza meg. A személyek védelemével és a meghatározott létesítmények őrzésével kapcsolatos feladatok ellátására - a belügyminiszter - a Rendőrségről szóló törvény alapján rendeletben szabályozva - a Köztársasági Őrezredet (továbbiakban: Őrezred) jelölte ki (69/1997. (XII. 29.) BM rendelet). Az Őrezred, a feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló jogszabály 3. alapján, a személy-, valamint létesítményvédelmi feladatai körében szakmailag irányítja és koordinálja a rendőrségi feladatok előkészítését és végrehajtását. A szabályozások jelenlegi megfogalmazása mellett csak az egyértelmű, hogy az egyes közjogi tisztséget betöltő személyeket, illetve a kiemelt állami vezetőket megillető juttatások igénybevételével felmerült költségek fedezetét a központi költségvetés tartalmazza. Ez visszavezethető arra, hogy a szabályozás különböző szintjein a védett személyek védelmére vonatkozó fogalmak (személyi védelem, személyes biztosítás, személyvédelem, személyek védelme) hasonlósága ellenére a tartalom eltérő lehet. A konkrét finanszírozási forrás meghatározása szempontjából lényeges, hogy a szabályozásokban előforduló személyi védelem, személyes biztosítás, személyvédelem, személyek védelme fogalmak melyike fedi le teljes egészében a védett személyekkel összefüggő feladatok széles körét. Egyértelmű meghatározás hiányában - a védett személyek védelméhez kapcsolódó költségek fedezetének biztosítását illetően - a rendelkezések között inkonzisztencia léphet fel. Például nem zárható ki a közjogi méltóságok juttatásairól szóló törvényben hivatkozott személyi védelem olyan értelmezése sem, hogy az erre vonatkozó jogosultság kiterjed a védett személy környezetének biztonságtechnikai eszközökkel történő védelmére is. Ez esetben - a jogalkotásról szóló évi XI. törvény által meghatározott jogszabályi hierarchiának megfelelően - a törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Ez a miniszterelnöki rezidenciára vonatkoztatva azt jelentené, hogy a juttatásként járó védelem teljes költségét a miniszterelnök hivatali szervezetét tartalmazó fejezetnek kell fedezni, szemben a védett környezethez kötődő költségek BM fejezet előirányzataiból történő finanszírozásával. Az évi LXXIX. törvény hatályban levő 52. (1) bekezdése személyes biztosításra vonatkozó jogosultságot állapított meg. Az így meghatározott juttatás pénzügyi fedezetét a 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. alapján annak a 15

18 szervezetnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult a tisztségéből (megbízatásából) adódó feladatait teljesíti. Mivel ez a rendelkezés akkor alkalmazandó, ha törvény, kormányrendelet vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik, a 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletre tekintettel a szabályozásban konzisztencia zavart még nem jelent. A évi XXXIX. törvény valamennyi közjogi méltóságra kiterjesztett 9. -a személyi védelemre szóló jogosultságot említ juttatásként. Az ennek igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket a 27. (1) bekezdés szerint - az adott tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó költségvetési fejezet fedezi. A 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet a személyek védelme fogalomkörbe sorolta az állandó szálláshely, munkahely, lakás stb. őrszemélyzettel, illetve technikai eszközökkel biztosított védelmet egyaránt, míg az Őrezredre háruló konkrét feladatokat meghatározó 3/1998. (BK 2.) BM utasítás külön rendelkezett a személyvédelmi, a létesítményvédelmi, valamint a védett személy környezetét érintő híradás- és biztonságtechnikai feladatokról. A biztonságtechnikával és a személyvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Őrezred látja el, így azok finanszírozási forrásának meghatározásánál praktikussági szempontokat is érdemes mérlegelni. A személyi- és az objektumvédelemhez szükséges beruházások gyors és akadálymentes végrehajtását nehezítheti a fedezetbiztosítás évi XXXIX. törvényben meghatározott módja, mely szerint az adott közjogi méltóság hivatali szervezetét tartalmazó fejezet felügyeletét ellátó szerv és az Őrezred pénzügyi együttműködése szükséges a tervezéstől a megvalósításig. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti, illetve a gyakorlatban alkalmazott megoldás - a beruházások pénzügyi kereteinek megteremtése, a védelmi berendezések kivitelezéséhez a szakmai háttér biztosítása szempontjából - a kivitelezés egy fejezethez való telepítése (pl. a Belügyminisztérium) tekinthető a célszerűbb eljárási rendnek. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint a védett személy biztosítási rendszerének meghatározása a rendőrség feladata, melyet a kormányrendelet végrehajtására kiadott belügyminiszteri utasítás az Őrezred parancsnokának hatáskörébe utalt. A kormányrendelet évtől hatályos módosítása révén lehetővé vált az is, hogy a védett személy a személyvédelem egyes elemeiről meghatározott feltételek között lemondjon. Az utasításban foglaltak betartásával a felelősségek megosztása, illetve a veszélyeztetettségtől függően az intézkedési jogosultság rendezettnek tekinthető. A védett személyek védelmével kapcsolatos rendelkezések ugyanakkor egyáltalán nem tértek ki a védett környezet - szakmai szempontok alapján szükségesnek ítélt - technikai biztosításának elfogadási kötelezettségére vagy ezzel összefüggésben az eltérések szabályozására. Az természetes igényként jelentkezhet a hierarchia magasabb szintjén álló védett személyek részéről, hogy véleményük legyen a védett környezetük kialakításáról, ezzel együtt kell gondoskodni a veszélyeztetettség szempontjából indokolt védelemről és az ehhez kapcsolódó felelősség tisztázásáról. A Magyar Köztársaság május 27-én beiktatott miniszterelnökének állandó szálláshelyéül a Kormány - a miniszterelnök személyvédelméről szóló 16

19 2177/2002. (VI. 5.) Korm. határozatban a Budapest XII. kerület Stromfeld Aurél út 26/B. szám alatti állandó lakóhelyét jelölte meg. E kormányhatározat egyben felhívta a belügyminisztert, hogy azonnali határidővel gondoskodjon - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásai szerint - a miniszterelnök személyi védelméről A miniszterelnök (közjogi méltóságok) elhelyezését, az egyes kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok hasznosítását érintő szabályozások Az előzményekhez tartozik, hogy először évben merült fel a XII. kerület Művész utca 6. szám alatti objektum miniszterelnöki rezidencia céljára történő hasznosítása. Az évi dokumentumok szerint a több mint 70 éves villaépület időközben műszakilag elhasználódott, így a teljes átépítése időszerűvé vált. Az évi országgyűlési választást követően a miniszterelnök részére a Béla király út 28. alatti - akkor a Belügyminisztérium kezelésében lévő - ingatlanon lévő épületet alakították ki elnöki rezidenciának. Ugyanezen az ingatlanon található további két épület állt rendelkezésre a köztársasági elnök, illetve az Országgyűlés elnöke lakóhelyéül. (Ideköltözött a augusztus hónapban megválasztott új köztársasági elnök is.) Az ingatlanon kialakított védelmi rendszer - a Köztársasági Őrezred minősítése szerint - jelenleg is megfelelő védelmet biztosít. A három közjogi méltóság részére 13 hektáros területen az 1950-es évek elején épült négy azonos méretű vendégházból hármat alakítottak ki rezidencia céljára, a negyedik a személyzet használatában van. A Béla Király út 28. alatti ingatlanon 1985-ben vasbeton szerkezetű 4 szintes kormányszálló épült, melyet vendéglátásra rendeztek be év februárjában miniszterelnöki határozat rendelte el, hogy tárgyalásokat kell folytatni a Béla király út 28. alatti ingatlan értékesítése érdekében úgy, hogy 2002 szeptemberéig a közjogi méltóságok elhelyezése változatlan maradjon. Az értékesítésből származó bevétel felhasználási céljaként négy kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlan helyreállítását, felújítását jelölte meg a határozat, azzal a szándékkal, hogy azokban alakítsák ki a közjogi méltóságok rezidenciáit. A miniszterelnöki határozatban megjelölt ingatlanok köre azonban többször változott, egyrészt az érintett körben folyamatosan alakuló elvárások, másrészt az értékesítési feltételek függvényében. Az 1/2000. (II. 2.) ME határozat szerint a II. ker. Istenhegyi út 8-12., a II. ker. Vérhalom tér 7., a XII. ker. Béla király út , valamint a XII. ker. Művész utca 6. szám alatti ingatlanokat kellett helyreállítani. A 3/2001. (VI. 15.) ME határozattal történt módosítás szerint a II. ker. Felvinci út 27., a XII. ker. Cinege u és a XII. ker. Művész u. 6. ingatlanokat, valamint ezek helyreállítási költségén felül fennmaradó összegből a XII. ker. Béla király út ingatlant kell felújítani. 17

20 A még hatályos 18/2002. (V. 17.) ME határozattal előírt módosításnak megfelelően az ingatlan értékesítési bevételéből a XII. ker. Cinege u. 4-6, valamint a XII. ker. Művész u. 6. szám alatti ingatlanok helyreállítását kell elvégezni. A évben kiadott miniszterelnöki határozatot megalapozó előterjesztést a helyszíni ellenőrzés részére nem tudtak bemutatni. A döntések, feladat meghatározások többsége szóban történt, a gazdasági szempontokat (várható bevételt, helyreállítás, felújítás költségvonzatát stb.) szűk körben, nagyvonalú becslések alapján mérlegelték. Az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott - témakörhöz kapcsolódó - dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy a kormányzati elhelyezési ügyeket a Miniszterelnöki Hivatal 10 fős Kormányzati Elhelyezést Koordináló Bizottsága intézte, a Kormányzati Elhelyezési Iroda megalakításáig. A kormányzati szervek elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátására az 1025/2000. (III. 31.) Korm. határozattal kormánymeghatalmazottat neveztek ki, munkáját a 3 fős Kormányzati Elhelyezési Iroda segítette. (Az iroda feladatairól korábban SzMSz, ügyrend nem rendelkezett, a MEH SzMSz-e az ellenőrzés időszakában átdolgozás alatt volt.) A fellelhető dokumentumokból az volt megállapítható, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Elhelyezést Koordináló Bizottsága javaslatára 1999-ben pályázatot írtak ki a kormányzati intézmények jövőbeni elhelyezésének koncepciójára. A pályázatot elnyerő építésziroda - a kormányzati intézmények elhelyezésével kapcsolatos anyaga mellett júliusi keltezésű, Vizsgálati összefoglaló-javaslat című anyagot is összeállított. Az építészeti iroda a rezidenciák kialakítására tett, hosszú távra szóló javaslatai szinkronizálnak a februári miniszterelnöki határozatban kijelölt ingatlan-felújításokkal. Az építésziroda a megállapításai között rögzítette, hogy a Béla Király út 28. alatti rezidenciákat közjogi és praktikus szempontból sem tartotta megfelelőnek (közjogi skanzen), a felújításukat megkérdőjelezte (mivel az épületek építészeti kialakítása nem felel meg a kor elvárásainak), ugyanakkor az ingatlant rendkívül értékesnek tartotta. A javaslatok között szerepelt: Hosszútávon a Miniszterelnöki Rezidencia és vendégház a XII. kerületi Béla király út alatt a néhai Fácános helyén épülhet fel. A terület parkja a hagyomány szerint Mátyás király fácánosa volt. A XIX. században az egyik legismertebb és legkedveltebb nyári üdülőhelyként tartották nyilván. A klasszicista, 1856-ban épült Hild-műemlékház rekonstrukciója után vendégrezidencia, a Honthy-villa átépítése után pedig Miniszterelnök Rezidencia befogadására alkalmas. (A KVI szövegpontosítása szerint Horthy villa.) Az építésziroda a köztársasági elnök részére az Istenhegyi út 8. szám alatti, a házelnök részére a Művész u. 6. alatti villát ajánlotta hosszú távon. A rezidencia-kialakítási elképzelésekben évtől bekövetkezett módosítások már jobban nyomon követhetők a Kormányzati Elhelyezési Iroda, illetve a kormánymeghatalmazott javaslati és beszámolási anyagaiból. Ezek rögzítettek tulajdonképpen olyan lépéseket, melyeket a tervszerűség jegyében, a miniszterelnöki döntést jól előkészítő munka keretében, az első miniszterelnöki határozat meghozatala előtt célszerű lett volna elvégezni. 18

21 A Kormányzati Elhelyezési Iroda márciusban készített javaslatot a közjogi méltóságok rezidenciáinak elhelyezéséről. Ez foglalta össze az addig hozott döntéseket, nagy vonalakban tárgyalta a felújításra kijelölt ingatlanok alkalmasságát, ennek alapján javaslatot tettek a rezidencia célra alkalmasnak tartott ingatlanok körére. Ezúttal módosult a miniszterelnöki rezidencia elhelyezésére vonatkozó elképzelés is, mivel a Fácános felújításának építészeti tanulmánytervét a miniszterelnök nem fogadta el (új ház építéséhez nem járult hozzá, a családi lakótér kialakítását a nagy Hild-villában képzelte el, majd az újabb hasznosítási tervtanulmány megismerése után a Fácános kizárólag rendezvényközpontú hasznosításáról döntött). Így ismét felmerült a miniszterelnöki rezidencia céljára a Művész utca 6. szám alatti objektum hasznosítása, amikor a felújítási tervei már rendelkezésre álltak. A Kormányzati Elhelyezési Iroda anyaga kitért arra, hogy az 1/2000. (II. 2.) ME határozatban kijelölt ingatlanok közül több (II. ker. Istenhegyi út 8-12., a XII. ker. Béla király út ) nem volt alkalmas rezidencia céljára. A kiesett rezidenciák helyére alkalmas helyszínként a XII. ker. Cinege u és a II. ker. Felvinci út 27. került. A javaslat mellékletét képezte még a rezidenciák általánosan megfogalmazható főbb paramétereinek összeállítása, valamint egy nemzetközi kitekintés más országok közjogi méltóságainak elhelyezéséről és vendéglátási gyakorlatáról. Az 1/2000. ME (II. 2.) határozat évi módosítása sem jelentette a végleges megoldást, a még hatályos 18/2002. (V. 17.) ME határozat értelmében már csak a XII. ker. Cinege utca 4-6. épület (az OGY elnöke részére), valamint a XII. ker. Művész utca 6. szám alatti ingatlan (a miniszterelnök részére) maradt a felújítandó ingatlanok között. Az ingatlankörből kivették a II. ker. Felvinci út 27. szám alatti villaépületet, ahol a köztársasági elnöki rezidencia kialakítását tervezték. Ugyanakkor erre az időpontra - a I. negyedévében adott megbízások alapján - az építésziroda a Felvinci úti és a Cinege utcai objektumok kiviteli tervdokumentációit elkészítette, azok kifizetése is megtörtént. A miniszterelnök igazságügyi tanácsadója - szakértői vélemény alapján - jelezte a miniszterelnök kabinetfőnöke részére, hogy a köztársasági elnök nem kíván a Felvinci u. 27. szám alatti objektumba beköltözni (2002. február 4-i feljegyzés). A Kormányzati Elhelyezési Iroda döntés-előkészítését követően az előzőek figyelembevételével a Felvinci u. 27. szám alatti rezidenciát az újra módosított 1/2000. (II. 2.) ME határozat a közjogi méltóságok elhelyezésére tervezett ingatlanok közül törölte, helyette új objektumot nem jelölt ki. Az előző kormányzati ciklus végén a miniszterelnöki rezidencia céljára a XII. ker. Művész utca 6. szám alatti - felújítása befejezéséhez közeledő - ingatlant szánták. Ennek igénybevétele az új miniszterelnök részéről azonban a Kormány ez évben hozott határozata (2177/2002. (VI. 5.) Korm. határozat) értelmében, más állandó szálláshely (rezidencia) kijelölése révén - elmaradt. Ezzel viszont megoldást nyer az Országgyűlés elnökének elhelyezése, mivel rezidenciája céljára előzetesen elfogadta a művész utcai objektumot. Egyébként az Országgyűlés elnökének elhelyezése - a többször módosított 1/2000. (II. 2.) ME határozatban foglaltak szerint - a XII. Béla király út 28. szám alatti objektumban augusztus 31-ig van biztosítva. A számára ezt követően kije- 19

22 lölt Cinege utcai épület rezidencia célú átalakításának csak a kiviteli tervei készültek el 2002 májusáig. Az adott helyzetben a köztársasági elnök rezidenciája tekinthető rendezetlen, bizonytalan megoldásnak, figyelemmel a XII. Béla király út 28. szám alatti ingatlan eladására. Ezzel kapcsolatban a Kormányzati Elhelyezési Iroda MEH közigazgatási államtitkárának szóló május 17-én kelt - tájékoztatása mindössze arra korlátozódott, hogy a Béla Király út 28. szám alatt levő köztársaság elnöki rezidencia az MFB Rt.-től a teljes vételár megfizetése és a használatba vétel után visszabérelhető. A többször módosított 1/2000. ME (II. 2.) határozat értelmében a Béla király út 28. szám alatti ingatlan értékesítéséből származó bevétel jelenti az új elnöki rezidenciák helyreállításának, felújításának finanszírozási forrását. Már az ingatlan eladásának előkészítési szakaszában jelentkeztek az ingatlan jellegéből és a terület tulajdonságaiból eredő értékesítési nehézségek. Az ingatlan műemléki védettsége miatt területmegosztás vált szükségessé, kedvező árbevétel eléréséhez építési övezetbe sorolásával kellett számolni, továbbá az ingatlan értékbecsléssel meghatározott értéke meg sem közelítette az előzetesen kalkulált vételárat ben az ingatlanra két értékbecslés készült, melyek 4,3-5,3 Mrd Ft (áfa nélkül), illetve 4,4 Mrd Ft (áfa nélkül) értékben az előzetesen kalkulált ár alatt - határozták meg az ingatlan értékét. Az eladási nehézségek tükröződtek abban, hogy az ingatlanértékesítésre kiírt pályázat először eredménytelenül zárult. A tervezettnél kedvezőtlenebb megoldást jelentette a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel kötött előszerződés, melynek alapján fizetett előlegből finanszírozhatók egyes rezidencia felújítások. A teljes vételár és az előleg különbözete természetesen csak a végleges adásvételi szerződés aláírása után esedékes, ennek időpontja a szerződéses feltételek teljesíthetőségére tekintettel bizonytalan. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter októberben jóváhagyta a Béla Király út 28. szám alatti ingatlan kincstári vagyonkörből - zártkörű pályázat útján -, legalább 6 milliárd Ft (áfá-val együttesen) vételáron történő kikerülését. A zártkörű meghívásos pályázat - 15 meghívottal - eredménytelen volt. Ezek után zártkörű elhelyezés keretében - az államháztartási törvény 109/D (3) bekezdés d) pontjában megengedett módon - az aktualizált forgalmi értéknek megfelelő bruttó ,0 Ft eladási áron a Magyar Fejlesztési Bank Rt. nyerte el a vásárlás jogát. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Magyar Állam képviseletében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság februárban adásvételi előszerződést kötött. A vevő a teljes vételárat két részletben, egy részét előlegként, a fennmaradó részét pedig a végleges adásvételi szerződéskor kiállított számla alapján fizeti ki. A végeleges adásvételi szerződést még nem kötötték meg. A folyamatot lassítja, hogy az eladáshoz az ingatlan építési övezetének átsorolása tovább húzódik. Az ellenőrzés alapvetően a miniszterelnöki rezidenciával kapcsolatos szabályozásokra és azok végrehajtására koncentrált. Figyelemmel arra, hogy ez az áttekintés nem érintette a további két közjogi méltóság elhelyezését, így a rájuk 20