343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló éves beszámolók ellenőrzésének tapasztalatai 2. A beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvizsgálati megállapítások II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat Bevezetés A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény (továbbiakban: párttörvény) 10.. (1.) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5.. alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a FIDESZ - Magyar Polgári Párt (továbbiakban: párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: címe: Bp. Lendvay u. 28. jogállása: önálló jogi személy (7.Pk.60041/89.) Az ellenőrzött időszak: január december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: ˇ a párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó pénzügyi-számviteli szabályokat; ˇ a párt működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat

2 használt-e fel; nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetőleg nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: helyszíni (szúrópróbán alapuló) vizsgálat. A helyszíni ellenőrzés időpontja: október 28.- december 5. A vizsgálati jelentés megállapításai a párt országos központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok alapján lefolytatott ellenőrzésen alapulnak. I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló éves beszámolók ellenőrzésének tapasztalatai 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A párttörvény 9.. (1.) bekezdése alapján a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben - a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tartalommal - közzétenni. A párt az évi pénzügyi beszámolóját május 10-én (1. sz. melléklet) az évi pénzügyi beszámolóját április 30- án - határidőre - közzétette (2. sz. melléklet). A párttörvényben előírt pénzügyi beszámolóknak a párt valamennyi helyi szervezete, területi irodája és a Központi Hivatal bevételeit és kiadásait kellene tartalmaznia. Az éves beszámolók a könyvvezetésben külön kezelt megyei irodák és a Központi Hivatal számviteli nyilvántartásaira épültek, évben két teljesen különálló, évtől pedig már egységes könyvelési rendszerben. Az évi főkönyvi könyvelés még a helyszíni vizsgálat lezárásakor sem állt teljeskörűen rendelkezésre. Általánosságban megállapítható, hogy a beszámolók nem teljeskörűek, a közzétett adatok főösszegükben és részleteikben nem a tényleges állapotot tükrözik. A könyvvezetés és a beszámoló készítése során megsértették a számviteli törvény alapelveit: a teljesség, a valódiság, a következetesség és a bruttó elszámolás elvét.

3 A teljesség elvét, mivel az évi bevételek között nem szerepeltették az országgyűlési képviselői csoport céljaira kapott állami támogatást. A valódiság elvét, mivel a közzétett beszámoló egyes sorai nem felelnek meg a főkönyvi könyvelésben rögzített tényleges állapotnak, a főkönyvi könyvelésben rögzített egyes tételek a valóságban nem megtalálhatók, nem bizonyíthatók. A következetesség elvét, mivel nem tüntettek fel olyan bevételt, amellyel kapcsolatos kiadásokat elszámoltak, valamint nem határozták meg azon főkönyvi számlák tartalmát, amely számlák megnevezéséből egyértelműen nem következik azok tartalma. A bruttó elszámolás elvét, mivel a beszámolót alátámasztó főkönyvi számlákból megállapítható, hogy több költségszámla esetében ezek összegét bevételekkel csökkentették, holott a bevételek és a költségek egymással szemben nem számolhatók el Az évi beszámoló ellenőrzése Az évi beszámoló ellenőrzése csak november 20-a után - az ellenőrzés részére külön írásbeli kérésre átadott - főkönyvi könyvelési bizonylatok, illetőleg azok tételeit igazolni hivatott számviteli (házipénztári, banki és egyéb analitikus) bizonylatok után volt lehetséges. A főkönyvi kartonok forgalmi adatai a beszámoló közzétételét követően végrehajtott önrevizió után készült főkönyvi kivonattal egyeznek meg. A főkönyvi kivonat, valamint a főkönyvi kartonok adatai nem tartalmazzák a párt vidéki szervezeteinek bevételeit és kiadásait, amelyekről készült főkönyvi kivonatot a vonatkozó kartonokkal a helyszíni ellenőrzés utolsó napján, december 5-én bocsátottak az ellenőrzés rendelkezésére. Ezért azok tartalmának ellenőrzése már nem volt lehetséges. A beszámoló bevételeinek ellenőrzése során a vidéki szervezetek E Ft összegű bevételét nevesítő összeállítást a fentiek miatt nem lehetett figyelembe venni A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A beszámoló Tagdíjak során feltüntetett 666 E Ft bevétel számviteli bizonylattal nem alátámasztott, tagdíjbevétel a főkönyvi könyvelésben nem szerepel. Ezzel megsértették a valódiság elvét. Az állami költségvetésből származó támogatás E Ft összegében szerepel E Ft, amelyet a párt a képviselőválasztási kampány támogatására kapott. Erről az összegről a párt a Pénzügyminisztériumnak tételesen elszámolt. A 931. sz. főkönyvi számlán a párt országgyűlési képviselői

4 csoportja céljaira E Ft állami támogatást könyveltek el. Az összeget a beszámolóban a bevételek között nem tüntették fel, ugyanakkor a kiadások között működési, illetőleg politikai tevékenység kiadásaiként elszámolták. Ezzel megsértették a következetesség és a teljesség elvét. A beszámoló Belföldi jogi személyektől származó hozzájárulások soron feltüntetett 560 E Ft bevételt a főkönyvi könyvelés nem tartalmazza. Ezzel megsértették a teljesség és a valódiság elvét. A Külföldi jogi személyektől származó támogatás soron a Friedrich Neumann Alapítványtól származó 371 E Ft szerepel, a könyvelési bizonylaton 361 E Ft. A Belföldi magánszemélyektől származó 500 E Ft alatti hozzájárulásokat tartalmazó soron a beszámolóban közölt 380 E Ft-tal szemben a főkönyvi könyvelésben 500 E Ft-ot könyveltek. A Egyéb bevétel soron feltüntetett E Ft helyett a főkönyvi könyvelésben E Ft szerepel az alábbi bontásban: Eszközértékesítésből E Ft amelyből E Ft székház eladásából származó bevétel Kiadványértékesítésből 1 E Ft Kártérítésből 1 E Ft Bérleti díjból 150 E Ft Banki kamatbevételből E Ft Deviza, valutakészlet árf.nyereség 246 E Ft Nem tartalmaz a beszámoló Egyéb bevételek sora Ft bérleti díj + rezsiköltség címén - helytelenül - költségként könyvelt bevételt, amely a párt X. kerületi szervezete használatában lévő helyiség kft részére történt használatba adásából keletkezett. A beszámoló egyéb bevételek során feltüntetett E Ft, és a könyvelés szerinti E Ft közötti mintegy 200 M Ft eltérés nagyrészt a hitelszámlákon nyilvántartott hiteltartozás, kisebb részben a főkönyvi könyvelésben az ellenőrzés időszakában nem szereplő vidéki szervezetek bevétele A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A támogatások egyéb szervezeteknek soron E Ft összeg szerepelt. Az ellenőrzés megállapítása szerint a következő összegcsoportok tartoznak e témakörbe: ˇ Alapítványi támogatások főkönyvi számla Ft teljes egyenlege;

5 ˇ Szervezetek támogatása főkönyvi számla E Ft teljes egyenlege; ˇ Egyéb támogatási kiadások főkönyvi számla tartozik egyenlegéből 335 E Ft. Összesen: E Ft, tehát a közzétett összeghez képest 671 E Ft-tal kevesebb. Az önrevízióval megállapított összeg E Ft, amely ugyancsak nem egyezik meg a főkönyvi számlák összegeivel. A támogatás a párt országgyűlési csoportja számára soron szerepelnek a párt országgyűlési képviselői csoportja részére juttatott állami támogatás terhére a frakció részére teljesített kiadások. A beszámoló bevételi oldalán a frakciópénz nem jelentkezik, az ebből teljesített kiadások pedig szerepelnek a párt kiadásai között, mint pártkiadások, a működési kiadások beszámolósoron. A működési kiadások beszámolósorhoz kapcsolódó több főkönyvi számlán talált az ellenőrzés ilyen kiadásokat, például Szakértői keret, valamint a Működési kiadások főkönyvi számlán is. Működési kiadások címén a közzétett beszámolóban E Ft összeg szerepel. Az összeg önrevízióval módosult, azonban az önrevíziót követően sem teljeskörű és pontos a sor tartalma. Pontatlanságokat eredményez a bruttó elszámolás elvének nem következetes érvényesülése is. Így a Közüzemi díjak, fűtési költség főkönyvi számla tartozik egyenlegét "költségtérítés" címen 55,5 E Ft-tal a Posta, telefon, telex költség főkönyvi számla tartozik egyenlegét több mint 1 M Ft kiszámlázott "költségtérítés" összegével csökkentették. Ilyen továbbá a Gépkocsifenntartás főkönyvi számla követel oldalán szereplő magáncélú gépkocsihasználat miatti több mint 100 E Ft összegű térítés is. Mivel évben felmerült költségeket 1995-ben számoltak el költségként, a működési kiadások sort ez is pontatlanná teszi. A beszámoló Eszközbeszerzés során E Ft összeg található. Az összeg pontatlan,mert a párt az általános forgalmi adót is magában foglaló összegeket szerepeltette. Ez a gyakorlat ellentétes a számvitelről szóló, többször módosított évi XVIII. törvény 35.. (1.) bekezdésének előírásával, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a beszerzési ár az általános forgalmi adó összegét nem foglalhatja magában. A beszámolóban politikai tevékenység kiadásaként E Ft összeg szerepelt. Az összeg az alábbi főkönyvi számlák tartozik egyenlegeinek összege: Propaganda és egyéb E Ft

6 Egyéni kerületek támogatása E Ft Jelöltek képzése E Ft Időközi választások 250 E Ft Egyéb kampánykiadás E Ft A közzétett összeg pontatlan, nem tárgyévi költségeket is tartalmaz. Így például az január 6-i keltű sz. kiadási pénztárbizonylathoz kapcsolódó Ft összegről szóló számla kelte december 29. Helyesen ezt az összeget évi költségként kellett volna számbavenni, mivel a költség akkor merült fel. Az egyéb kiadások beszámoló soron E Ft összeg szerepel. Ez az összeg a késedelmi és banki kamat főkönyvi számla tartozik egyenlegével egyezik. A számlarend előírása szerint e főkönyvi számlának a máshova be nem sorolható kiadásokat is tartalmaznia kellene a késedelmi és banki kamat számlákon szereplő tételeken túlmenően Az évi beszámoló ellenőrzése A párt a Magyar Közlönyben megjelentetett évi beszámoló egyes adatait önrevízió keretében helyesbítette. A helyesbítés a bevételi oldalon a 4. Egyéb hozzájárulások, adományok valamint a 6. Egyéb bevételek összegét érintette, összesen 240 E Ft többletbevétel értékben; a kiadási oldalon pedig valamennyi tételt összesen E Ft kiadási többlet értékben. Az ellenőrzés megállapításait a hivatalos közlönyben megjelent pénzügyi beszámoló adatainak ellenőrzése alapján tette, tekintve, hogy az önrevízióval módosított változat is felülvizsgálatra szorul A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A beszámoló Tagdíjak során feltüntetett 743 E Ft-ból 650 E Ft bevétel nyilvántartással, könyvelési bizonylattal nem alátámasztott. A párt könyvelése mindössze Ft, egyes megyei szervezetek tagdíjbefizetéseiből származó bevételt rögzített banki, illetőleg pénztári befizetési bizonylatok alapján. A Belföldi jogi személyektől származó hozzájárulásként szerepelő 80 E Ft főkönyvi számlán könyveltek szerint 120 E Ft. Nem erre a számlára, hanem - helytelenül - egyéb bevételként könyveltek a Független Tájékoztatásért Alapítványtól kapott E Ft-ot, valamint a Narancs Alapítványtól kapott 800 E Ft-ot. E két összeget, mivel 500 E Ft-ot meghaladó hozzájárulások, ezen a soron név szerint részletezve kellett volna megjelentetni a párttörvény 1. sz. melléklete sorához fűzött követelménynek megfelelően.

7 A Jogi személynek nem minősülő belföldi gazdasági társaságoktól származó hozzájárulás 68 E Ft szerepel. Ezzel szemben a főkönyvi számlán csak 22 E Ft-ot könyveltek. Nem itt, hanem magánszemélytől származó támogatásként könyveltek és szerepeltettek 20 E Ft gazdasági társaságtól származó bevételt. A Belföldi magánszemélyektől származó hozzájárulás soron a beszámolóban feltüntetett 583 E Ft a könyvelési bizonylat szerint 636 E Ft, ebben - helytelenül - szerepel az előzőekben említett, gazdasági társaságtól származó hozzájárulás is. A Egyéb bevétel soron E Ft szerepel. A vonatkozó főkönyvi számlákon könyvelt összegek jogcímei: immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése E Ft egyéb bevétel: E Ft pénzintézettől származó kamatbevétel: 119 E Ft deviza, valutakészlet árfolyamnyeresége: 456 E Ft biztosítási kártérítés és egyéb rendkívüli: 70 E Ft Az egyéb bevétel E Ft összegéből E Ft a Független Tájékoztatásért Alapítványtól, és 800 E Ft a Narancs Alapítványtól származó bevétel, amelyet nevesítve a belföldijogi személyektől származó hozzájárulás soron kellett volna szerepeltetni A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A támogatás egyéb szervezeteknek soron a közzétett beszámolóban 262 E Ft szerepel, az összeg az önrevízió során 237 E Ft-ra módosult. Ez az összeg megegyezik a 612. számú Támogatás egyéb szervezetek számára elnevezésű főkönyvi számla egyenlegével. A működési kiadások összegét a közzétett beszámoló E Ft-ban jelöli meg, ezt önrevízióval E Ft-ra módosították. Pontatlan a működési kiadások összege a bruttó elszámolás elvének megsértése következtében is, mivel több, pl. a Közüzemi díjak, fűtési költség, posta, telefon, telex költség, gépkocsi fenntartás, bankköltség, biztosítási díj számla követel oldalán szereplő összeget helyesen a bevételek között kellett volna szerepeltetni. Az Eszközbeszerzés beszámoló soron a párt 62 E Ft összeget jelentetett meg. A főkönyvi kivonatban, valamint a Beruházások főkönyvi számlán egyaránt Ft összeg szerepel. A párt részéről hibásan gépelték le a Közlönybeli megjelentetés céljából megküldött beszámolóban ezen adatot. Ez az összeg is pontatlan, mert Beruházások főkönyvi számlán az általános forgalmi adó összegét is szerepeltetik, a számviteli törvény 35.. (1.) bekezdésének előírásával ellentétben.

8 Politikai tevékenység kiadásaként E Ft összeget tett közzé a párt, ezt önrevízióval E Ft-ra módosították. Az önrevízióval megállapított összeg is pontatlan, mert évben felmerült költségeket amelyeket az évi beszámolóban kellett volna szerepeltetni, csak évben könyveltek le. Így a Sajtó és propaganda kiadások főkönyvi számlán hozzávetőleg 200 E Ft évi költség szerepel. Az Egyéb kiadások soron a beszámoló egyéb kiadás címen E Ft összeget közöl, az önrevízióval módosított összeg E Ft. A párt számlarendje szerint az egyéb kiadások számlákhoz elsősorban a késedelmi és hitelkamat számlákon szereplő tételek, illetve a máshova be nem sorolható költségek és ráfordítások kapcsolódnak. Az ellenőrzés megállapítása szerint összegszerűen is a nevesített tételek teszik ki zömmel a közölt összeget. E számlán található az előző, V / sz. ÁSZ Jelentés VIII/6. pontjában történt felhívás alapján a párt részéről (a megállapított tiltott bevételből, névtelen adományból és tiltott gazdálkodásból származó bevétel miatt) történt kifizetés is Ft összegben. Az egyéb kiadások kapcsán szükséges rögzíteni, hogy az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök értéke főkönyvi számlát 1995-ben sem használták. A bevételek között az Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése főkönyvi számlán E Ft összeg szerepel, ebből a térítés nélkül kapott ingatlan értékesítésnek nincs önköltsége, az ingatlanokat a párt helyesen a 0. számlaosztályban tartotta nyilván. A vásárolt ingatlan értékesítése esetében azonban el kellett volna számolni értékesítési önköltséget. A párt Központi Hivatala 100 E Ft vételárért értékesített személygépkocsit. Ezzel összefüggésben sem az Egyéb járművek főkönyvi számlán, sem a 0. számlaosztályban nem rögzítette állománycsökkenést, nem számoltak el értékesítési önköltséget. Ugyancsak nem számoltak el önköltséget irodai eszközök, távközléshez szükséges irodai berendezések értékesítése esetén. 2. A beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvizsgálati megállapítások 2.1. A könyvvezetés módja az évben A könyvvezetés módja az előző évek gyakorlatával egyezően 1994-ben is a kettős könyvvitel volt. Az előző év elején lezárult - ÁSZ ellenőrzéskor tapasztalt gyakorlattal azonosan 1994-ben két teljesen önálló külön könyvelési rendszer létezett.

9 A két könyvelési rendszer számviteli törvénynek megfelelő összekapcsolását - pl. egységes főkönyvi kivonat, amelyben a területi szervek kiadásai a megfelelő költségnem, illetve ráfordítás számlákon szerepelnek - nem oldották meg. A sz. Vidéki irodák támogatása főkönyvi számla kapcsolja össze a két rendszert, ezen egy összegben szerepel a Ft összegű támogatás. Előrelépés a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy a párt az ÁSZ felhívásának teljesítésére december 15-i keltezéssel számviteli politikát és számlarendet készített az évre is. Mivel a számviteli politika a számlarendben továbbrészletezett témaköröket tárgyal, indokoltabb lett volna egységes és részletesebb számlarend, - a számviteli rendet teljeskörűen rendező belső előírás - elkészítése. Nem megfelelő a szabályozás az értékcsökkenés elszámolásának szabályait illetően. Rögzíteni szükséges a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés fogalmát, jellemzőit. Döntést igényel, hogy a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásánál, időarányos vagy teljesítményarányos leírási módszert választanak. Eldöntendő az is, hogy a bruttó vagy a nettó érték alapján amortizálnak-e. Meg kell határozni azt is, hogy a párt teljes eszközcsoportokra választ valamely leírási módszert, vagy ebből kiemel egy-egy eszközfélét. Sem a számviteli politika sem a számlarend nem ad eligazítást arra nézve milyen kritériumok alapján különíti el a párt a szokásos mértéket meghaladó, illetve meg nem haladó bevételeket és ráfordításokat. A számlarend részét képező számlatükörben kijelölt Rendkívüli bevételek számlacsoport két számláját ugyancsak használják, azonban nem határozták meg a minősítés szempontjait. Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli bevételekre tartalmaz számlacsoportot a számlatükör, indokolt lenne a rendkívüli ráfordítások számlacsoport szerepeltetése is. Jelenleg ilyen sem a szöveges számlarendben, sem a számlatükörben nem szerepel. Annál is inkább indokolt rendkívüli ráfordítás számlák definiálása, mert törvény szerint bizonyos gazdasági eseményeket e számlacsoportban kell rögzíteni, pl. gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. Az elkészített számlarend a korábbi ÁSZ ellenőrzés figyelemfelhívása ellenére nem határozza meg azon számlák tartalmát, amelyek tartalma a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik. Ennek eredményeként a gyakorlatban azonos tételek megítélése több esetben eltérő.

10 Ugyancsak nem határozza meg a számlarend a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, az egyeztetés, ellenőrzés módját és idejét. A számlarend azt rögzíti, hogy "A párt általános forgalmi adó levonására nem jogosult, az könyvelésre nem kerül". Ennek következtében a könyvelés során a bizonylatokon szereplő áfát is tartalmazó teljes összeg kerül költségként (eszközbeszerzésként - beruházásként) elszámolásra. Ez a gyakorlat nem felel meg a számviteli törvény 35.. (1.) bekezdésének, amely szerint az eszközök beszerzési ára és a költségnem elszámolások nem tartalmazhatják az általános forgalmi adó összegét. A pártnak a törvényi rendelkezés következtében a főkönyvi könyvelésben az általános szabályok szerint alkalmaznia kellett volna az Előzetesen felszámított általános forgalmi adó számlát - és ezt kijelölni a számlatükörben is. Az általános forgalmi adó ráfordítás, amely a 8. illetve a 6. számlaosztályban a törvényi előírások betartásával is elszámolható. A számlarend a beruházások és a "fejlesztési kiadások" fogalmát eltérően határozza meg. A számlarend rendelkezése szerint a Beruházások számlacsoportban szereplő számlák a nevüknek megfelelő tartalommal rendelkeznek. A beszámoló kategóriákat részletező 6. számlaosztályban Fejlesztési kiadások a rendelkezés szerint "a 151, 51, 8643 és 389. sz. számlákhoz kapcsolódó tételek. A két kategória eltér, a beszámolóban a nagyobb összegű fejlesztési kiadások összege szerepel. A 15. számlacsoportba könyvelt összeg nagyságrenddel kisebb A könyvvezetés módja az évben A párt évben új számviteli politikát és számlarendet léptetett hatályba. A számviteli politikával kapcsolatos évre vonatkozó észrevételek évben is érvényesek, tartalmilag a két dokumentum azonos. A számlarendet illetően továbbra is fennáll, hogy nem határozza meg azon számlák tartalmát, amelyek tartalma a számla elnevezéséből egyértelműen nem következik. A könyvelés gyakorlatának ellenőrzése során az állapítható meg, hogy a számlatükörben szereplő számlák tartalmára a számlarend nem ad elégséges eligazítást. Előírása szerint pl. "az 51. számlacsoportban szereplő számlákra az elnevezésük szerinti tételek kerültek könyvelésre". Festékkazetta azonban található az sz. Anyagi eszközök felhasználása és az sz. Nyomtatvány, irodaszer felhasználása főkönyvi számlán is. Sem ebben az esetben, sem más felhasználásoknál

11 nincs részletes, pontos definíció, így a kontírozó eseti döntésétől függ, hogy valamely kiadást mikor mely főkönyvi számla alá sorol be. A számlarendet szükséges kiegészíteni a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát rögzítő előírásokkal, a számviteli törvény 79. -ának rendelkezése alapján. Az ellenőrizhetőség érdekében szükséges lenne a választott analitikus nyilvántartási módszerek írásban történő rögzítése, továbbá írásban meghatározni a leltározás és értékelés könyvviteli elszámolásának módszereit. A számlarend előírása szerint a 0. számlaosztályban csak a saját tulajdonú ingatlanok számára nyitottak főkönyvi számlát, immateriális javak, tárgyi eszközök egyéb eszközcsoportjai főkönyvi nyilvántartási számlákon nem szerepelnek. Az általános forgalmi adó elszámolásával kapcsolatos gyakorlat évet illetően is módosítást igényel a számviteli törvény 35..(1.) bekezdésének megfelelően. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások esetében banki, folyószámla kamat, hitelkamatok, banki költségek esetében a számlarend előírása szerint időbeli elhatárolásra csak akkor kerül sor, ha az egyes tételek a 20 E Ft-ot meghaladják. Az előírás törvénysértő, értékhatár megjelölését a törvény nem teszi lehetővé. Előrelépés a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy a könyvelési rendszer egységessé vált, az 5. és 8. számlaosztályban a tényleges költségek és ráfordítások szerepelnek Analitikus nyilvántartások A számviteli törvény előírása szerint a számlarendnek tartalmaznia kell a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, továbbá, "az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell". A párt a gyakorlatban az alábbi kiegészítő és analitikus nyilvántartásokat vezeti: ˇ eszköznyilvántartás; ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása; ˇ szigorú számadás alá tartozó bizonylatok nyilvántartása; ˇ gépjármű üzemeltetés nyilvántartása; ˇ a párt és saját kft-je közti pénzügyi kapcsolatok nyilvántartása; ˇ külföldi kiküldetések nyilvántartása; ˇ szállítók és vevők, ˇ a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmek és

12 levont adóelőlegek személyenkénti nyilvántartása; ˇ a társadalombiztosítást megillető járulékok alapjának és összegének nyilvántartása. Azonban számlarendjében nem rögzíti ezen nyilvántartások kapcsolatát a megfelelő főkönyvi számlákkal, nem biztosított az értékadatok kettő közötti számszerű egyeztetése Eszköznyilvántartás A számviteli törvényben foglalt követelmények érvényesülése érdekében az eszközök nyilvántartási rendje továbbra is módosítást igényel. A párt számlarendjében rögzítette ugyan a befektetett eszközök számviteli kimutatásának módját, de a számviteli és analitikus nyilvántartások közötti egyeztetés lehetősége nem áll fenn. A tárgyi eszközök közül csak a központ által beszerzettekről készült egyedi nyilvántartás, azonban a kartonok hiányosan kitöltöttek, az eszközök egyedi azonosítására nem elegendőek. A párt mindkét vizsgált évben - a területi (megyei) szervezetekre is kiterjedő - teljeskörű leltárfelvételt rendelt el, amelynek eredményeként évekre vonatkozóan rendelkezik a párt központjában, megyei, választókerületi irodáiban és helyiségeiben, illetőleg máshol tárolt valamennyi saját, illetőleg más tulajdonában lévő tárgyról mennyiségi nyilvántartással, azonban azok nem alkalmasak az évközi mozgások figyelemmel kísérésére. A magyar államtól ellenérték nélkül kapott, és még a párt tulajdonában lévő Lendvay utcai ingatlant a 0-ás számlaosztályban 100 Ft névleges értéken nyilvántartották Elszámolásra kiadott előlegek A párt pénzügyi szabályzatában foglaltakat - az elszámolási határidő betartása tekintetében - továbbra sem tartják be. Az analitikus nyilvántartás szerint még az ellenőrzés időpontjában is volt elszámolatlan előleg, a Központban évről 327 E Ft, míg 1995-ről már csak 33 E Ft. Az analitikus nyilvántartás csak a központ adatait tartalmazza, a vidéki szervezetekével évenként nincs összesítve, év végén lezárva, a főkönyvi könyvelés adataival nem összehasonlítható Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok Mind a Központi Hivatalban, mind a megyei szervezeteknél vezetik a készpénzfelvételi utalványtömbök, csekkfüzetek, házipénztári bevételi- és kiadási bizonylatok, pénztárjelentések felhasználásának nyilvántartását Külföldi kiküldetések A párt a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felvett napidíj és költségelőleggel való elszámolást az ÁSZ felhívása után megfelelő részletességgel szabályozta.

13 Az 1995 évben a pártnak egyetlen külföldi kiküldetése volt ban a vizsgálat időpontjáig külföldi kiküldetésre nem került sor. Megállapításaink főleg az évi gyakorlatra vonatkoznak. A külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos általános formai hiányosság, hogy bár használták a 30/1992. (II. 3.) Korm. rendelethez előírt külföldi kiküldetési rendelvény nyomtatványt, annak kitöltése hiányos. Nem töltötték ki a kiküldöttek a rendelvénynek az indulásra és érkezésre vonatkozó részét, így a kiküldetésben töltött idő a rendelvény alapján nem ellenőrizhető Szállítók és vevők A vevőkről készült analitikus nyilvántartás hiányosan kitöltött, nincs jelezve a kiegyenlítés ténye és ideje, év végén nem összesítették. Kapcsolata a főkönyvi könyveléssel nem állapítható meg. A szállítók analitikus nyilvántartásában azon szállítói számlák, amelyeket a központi házipénztárból azonnal kiegyenlítettek, nem szerepelnek. Nem szerepelnek továbbá azok a számlák sem, amelyeket a párt kft-je közbeiktatásával egyenlített ki, illetőleg számolt el. A főkönyvi könyvelésben a számlarendben meghatározottak szerint nyitott vevőszámlák forgalma megtalálható, a könyvelés alapbizonylatát képező számlák - attól függően, hogy kiegyenlítésük a központi házipénztárból, banki átutalással vagy a FICO Kft közbeiktatásával történt - különböző helyekről kereshetők össze. Ily módon a főkönyvi számlák mellett vezetett külön analitika csak a szállítói számlák egy részét tartalmazza. Az adott szállítói előlegekről egyedi nyilvántartás, amelyből kitűnne a pénzügyi teljesítés módja és ideje, nem vezettek Gépjármű üzemeltetés A pártnál a vizsgált időszakban saját tulajdonú, illetve bérelt hivatali gépkocsi és magántulajdonú gépkocsi hivatali célú igénybevétele egyaránt előfordult. A párt a gépjármű üzemeltetés, az üzemanyag és gépkocsi üzemeltetési költség elszámolás kérdését belső szabályzatban - a vonatkozó jogszabályokkal összhangban - szabályozta. Az ellenőrzés megállapításai szerint az üzemanyagköltség elszámolása minden esetben megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Kizárólag útnyilvántartás alapján kiszámított futásteljesítmény és az érvényes normatívák figyelembevételével fizettek ki üzemanyag illetve gépkocsi üzemeltetési költséget A párt és a saját kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása

14 Az előző években folytatott gyakorlathoz hasonlóan a vizsgált időszakban is - különösen évben - igen nagy összegű, élénk, kétirányú pénzforgalom bonyolódott a párt és a FICO Kft között. E pénzmozgások megfelelő nyilvántartását és a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylatokkal történő tételes dokumentálását elmulasztották. Az egyes pénzátadások banki és pénztári bizonylatain a gazdasági művelet tartalmának egyértelmű meghatározása az esetek többségében elmaradt. A pénztári és banki bizonylatokon és a könyvelésben feltüntetett megnevezések, mint például: szerződés szerint, kp.átadás, kp.befizetés megállapodás szerint, pénzügyi elszámolás, átvezetés, összevezetés, stb. - a csatolt bizonylatok hiányában - nem alkalmasak az egyes tételek beazonosítására, a gazdasági műveletek tartalmának meghatározására, a követelések és kötelezettségek időszaki állományának áttekintésére, a külső ellenőrzés számára. Időnként a követelések és kötelezettségek állományának egy részét bizonylat nélküli vegyes könyvelési tételként összevezették, mellyel megsértették a számviteli alapelveket. Az as években a FICO Kft-vel kötött - "vagyongazdálkodási" tevékenységhez kapcsolódó - megállapodásokkal összefüggő pénzmozgások I. félévre lezáródtak, évre vonatkozó újabb megállapodásokat, szerződéseket az ellenőrzés során nem mutattak be. A kft és a párt közötti pénzmozgások nyilvántartására az Elszámolások FICO Kft-vel főkönyvi számlát alkalmazták. A számlán rögzített nagyösszegű pénzmozgások - legjellemzőbben évben - tartalma több esetben nem állapítható meg, mivel a könyvelési tételek a számviteli törvény 15. (3.) bekezdése szerinti egyedi bizonylattal nem alátámasztottak. Az évi elszámolás szerint ily módon a kft 20 tételben összesen E Ft-ot adott át a pártnak "szerződés szerint" megnevezéssel házipénztári bevételi bizonylatokon, a párt 5 tételben összesen E Ft-ot a kftnek. Ezen kívül úgynevezett "vegyes" bizonylatok alapján könyveltek egy összegben E Ft követelés-kötelezettség összevezetést, amelyek esetében az összesítést szolgáló "vegyes" bizonylatok sem tartalmazzák az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok értékének, körének és időszakának megjelölését (számviteli törvény 85.. (1.) bekezdés f./ pont). Az évi FIDESZ - FICO elszámolásokra az ellenőrzés számára készített összefoglaló "áttekintés" is csak főösszegeiben és nem egyedi tételeiben fedi le a számlán kimutatott könyvelési tételek egy részét. Az évi pénzmozgásokhoz fűzött magyarázat is eltekint "a

15 felek között az év során történt pénzmozgások" tartalmának megvilágításától. Az előírásos bizonylat nélküli könyvelés sérti a számviteli törvényben megfogalmazott valódiság elvét, valamint a bruttó elszámolás elvét is, azzal, hogy a tartozásokat és követelések "kölcsönösen beszámították" "egyeztetést követően elfogadták" A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás A párt a kötelezettségvállalás és utalványozás kérdését belső szabályzatokban - a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban évtől az ÁSZ felhívása alapján is szabályozta. A szabályzatban foglaltakat a gyakorlatban betartották. Az ellenőrzés utalványozás nélküli kifizetéssel nem találkozott. Az utalványozó minden esetben arra feljogosított személy volt Bizonylatolás A párt az évi gazdálkodása és a gazdasági események nyilvántartása során több esetben megszegte a számviteli törvénynek a bizonylati fegyelemre, illetőleg a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásait. Előírásos bizonylat nélkül könyveltek több - a pontban részletezett - a párt és a kft-je közötti pénzmozgást. A közvetlen pénzmozgást nem érintő, ugynevezett "vegyes" tételeket is előírásos bizonylat nélkül könyvelték. Ezek hiányában az egyes könyvelési tételek jogossága, jogcíme és összegszerűsége nem állapítható meg Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása Az ellenőrzés megállapítása szerint a párt által a vizsgált két évben vezetett nyilvántartások alkalmasak a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaadói és munkavállalói járulék alapjának, összegének megállapítására. A nyilvántartások alapján a befizetési kötelezettség megállapítása teljeskörűen ellenőrizhető. Vezetik a bérnyilvántartó és adónyilvántartó lapokat, a munkabéren kívüli és eseti kifizetéseket nyilvántartják. A bérkifizetési jegyzékeken az utalványozás és ellenőrzés megtörtént. A munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról előírt adatlapokat kitöltik, a magánszemélyeket nyilatkoztatják. Személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét a párt mindkét évben teljesítette. Elkészítették a társadalombiztosítási járulékok havi összesített elszámolásait. Vezetik a járulékelszámolási nyilvántartó lapokat, az igazolásokat kiadták.

16 A párt az években keletkezett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék tartozásának rendezésére az illetékes hatóságokkal megállapodást kötött A párt bevételszerző gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése A párt - a párttörvény 6. -ában engedélyezetteknek megfelelően - a költségvetése finanszírozása, továbbá politikai céljai elérése érdekében a tulajdonában álló ingókat és ingatlanokat hasznosította, illetőleg idegenítette el díj ellenében. Tárgyi adományt nem kapott ben egy irodahelyiségnek a használatbaadásából - amely nem a párt tulajdonában áll Ft bevételre tett szert. Az összeg a párttörvény 6.. (1.) bekezdésének b./ pontja értelmében tiltott tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyre vonatkozóan érvényesülnek a párttörvény 4.. (4.) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények. Eszerint a párt a tiltott bevétel összegét köteles befizetni az állami költségvetésnek, és ugyanennyi összeggel csökkenteni kell a párt költségvetését A párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Központ pénzügyi osztályának feladatkörében szabályozott a folyamatba épített ellenőrzés, a központ és a területi szervezetek pénzügyi szabályzatát módosították évtől a területi szervezetek (TKI-k) folyamatosan elszámolnak bevételeikkel és kiadásaikkal. A kifizetések jogosságát, a teljesítések igazolását, az utalványozási rendben leírtak szerint a hivatalvezető, illetőleg a pénzügyi főosztályvezető ellenőrzi, illetőleg elvégzi. Az alapszabályban rögzítettek szerint a Számvizsgáló Bizottság feladata a párt pénzügyeinek, vagyonkezelési tevékenységének folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzés részére a Bizottság folyamatos működéséről, a vagyongazdálkodási tevékenység ellenőrzéséről nem álltak rendelkezésre dokumentumok, az március 29-i Országos Választmány részére készült beszámoló szerint az újjáválasztott Bizottság részletesen tárgyalta a párt évi költségvetésének végrehajtásáról készült zárszámadást, valamint az évre beterjesztett költségvetést. A Bizottság foglalkozott a párt vagyoni helyzetének felmérésével is, vizsgálódásai eredményeképpen szükségesnek tartja megalapozott, szerződésekkel és elszámolásokkal tételesen alátámasztott, hivatalos értékbecsléssel támogatott vagyonmérleg elkészítését. A párttörvényben előírt pénzügyi beszámoló elkészítése a főkönyvelő feladata. Pontosságának ellenőrzése a jelenlegi rendszerben nem biztosított.

17 2.8. Az előző, V / sz. ÁSZ ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések utóvizsgálata A törvényes állapot visszaállítására tett ÁSZ felhívásra a párt a következő intézkedéseket tette: ˇ A párt módosított és évi pénzügyi beszámolóit október 22-én, a Magyar Közlöny 90. számában tették közzé. ˇ A számviteli rendben feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében évtől új számviteli rendet (számlarendet) készítettek, és szabályozták a központ és a megyei szervezetek egymáshoz kapcsolódó könyvelési rendszerét, azonban a számlarend tartalma, valamint a könyvelés gyakorlata - a 2.1. és a 2.2. pontokban részletezettek szerint - további kiegészítést, illetőleg pontosítást igényel. ˇ Korszerűsítették a külföldi kiküldetések szabályzatát, a pénzügyi szabályzatot, rendezték az utalványozási és kötelezettségvállalási jogosítványokat. ˇ Nem szüntették meg a szabályszerű bizonylat nélküli könyvelési gyakorlatot. ˇ A jelentésben jelzett tiltott gazdálkodó tevékenységet beszüntették. Körlevelet bocsátottak ki a területi szervezetek részére, amelyben felhívták a figyelmet a párttörvény 6. -ának figyelembevételére. Ennek eredményeként évre az ellenőrzés tiltott gazdálkodásból származó bevételt nem tárt fel. ˇ Befizették a megállapított tiltott bevételnek minősülő összeget az állami költségvetésbe. Az előző ÁSZ jelentés a párt és a kft-je közötti pénzügyi kapcsolatok vizsgálatával összefüggésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó észrevételeket tett. Ezek hatósági kivizsgálására felkérte az APEH elnökét. Az APEH közbenső tájékoztatása szerint az ellenőrzés a jelen ÁSZ vizsgálat idején még folyamatban van. II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások Az előző év áprilisában lezárt ÁSZ jelentés törvényességi felhívása arra kötelezte a pártot, hogy küszöböljék ki a számviteli rendben feltárt hiányosságokat, és az új szabályozást vegyék figyelembe az évi gazdasági események

18 rögzítésénél. A párt által megtett intézkedések következtében évben szilárdult a számviteli fegyelem, a jelenlegi ellenőrzés súlyosabb elmarasztaló megállapításainak zöme az évre vonatkozik. A megtett intézkedések továbbra is tapasztalható hiányosságai miatt azonban a Magyar Közlönyben közzétett - valamint az önrevízióval átdolgozott és évi beszámolók nem adnak hű képet a párt bevételeiről és kiadásairól. A könyvvezetés és a beszámolókészítés során nem teljesült a számviteli alapelvek közül a teljesség, a valódiság, a következetesség és a bruttó elszámolás elve. Az I. félévében megsértették a párttörvény 6.. (1.) bekezdésének b./ pontját, amelynek következtében a pártnál a jelentés II./2.4. pontja szerinti Ft tiltott bevétel keletkezett. Az II. féléve és I. féléve közötti időszakban az ellenőrzés nem tárt fel tiltott gazdálkodásból származó bevételt. Az évben sem történt változás a párt és a saját kft-je közötti pénzügyi kapcsolatok nyilvántartásában és számviteli bizonylatokkal történő törvényszerű dokumentálásában. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A jelentés megállapításainak figyelembevételével, a párttörvény 10.. (4.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a párt elnökét, hogy: A) Az ellenőrzési megállapítások figyelembevételével készítsék el és tegyék közzé - a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal - a párt módosított és évi pénzügyi beszámolóit. B) Küszöböljék ki a számviteli rendben feltárt hiányosságokat, pontosítsák számlarendjüket. C) Rendezzék a párt és a saját kft-je közötti pénzügyi kapcsolatok nyilvántartását, szüntessék meg a szabályszerű bizonylat nélküli könyvelési gyakorlatot. D) A párttörvény 6.. (5.) bekezdése, valamint a 4.. (4.) bekezdése értelmében a jelentés II. fejezet 2.4. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó Ft bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe. 3. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a törvény 4.. (4.) bekezdése értelmében - a párt

19 költségvetési támogatását a jelentés II. fejezet 2.4. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó Ft bevétel miatt azzal azonos összeggel, azaz háromszáztizenhétezerkettőszázötvenhét Ft-tal csökkentse.