JELENTÉS. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /27/25/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0273 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dér Lívia számvevő tanácsos Köcse Istvánné főtanácsadó Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásnak vizsgálatáról sorszáma Jelentés a köztemetők fenntartásának ellenőrzéséről 0156 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának 0540 ellenőrzéséről Függelék: A helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása Normatív kötött felhasználású támogatások A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 75 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal) 6. számú Marton István úr, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Fot. Hatv. Htv. Kbt. Közokt. tv. Ksztv. Nek. tv. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Kisebbségi kormányrendelet SzMSz SzMSz 2 vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések CKÖ a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 26/2003. (IV. 23.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 32/2006. (VI. 30.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2003. (IV. 23.) számú rendelet módosításáról Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10/2003. (II. 26.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata Egészségügyi Intézmény Egészségügyi Alapellátási Intézmény Nagykanizsa Egyesített bölcsőde Egyesített Bölcsőde Nagykanizsa FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Gazdálkodási osztály Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdálkodási Osztálya 3

6 gazdálkodási szabályzat 1 gazdálkodási szabályzat 2 Gazdasági bizottság HKÖ IKI jegyző KanizsaNet Kht. Kincstár Kistérségi társulás Kontrolling osztály Kórház Közgyűlés Művelődési Ház Pénzügyi bizottság polgármester Polgármesteri hivatal SzMSz 1 SzMSz 3 Szociális bizottság Üzemeltetési Iroda a polgármester 229/2004/1. (I. 13.) számú utasítása a Polgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről a polgármester és a jegyző 404/2006/1. számú együttes utasítása a Polgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága Nagykanizsa Megyei Jogú Város Horvát Kisebbségi Önkormányzata Ingatlankezelési Intézmény Nagykanizsa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője KanizsaNet 2000 Informatikai Közhasznú Társaság Nagykanizsa Városi Kincstár Nagykanizsa Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Nagykanizsa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Kontrolling Osztálya Városi Kórház Nagykanizsa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Móricz Zsigmond Művelődési Ház Nagykanizsa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottsága Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármestere Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának a Közgyűlés 242/2/2005. (IX. 27.) számú határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának a Közgyűlés 171/2006. (VI. 27.) számú határozatával módosított Szervezeti és Működési Szabályzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Bizottsága Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzői Kabinet Üzemeltetési Irodája 4

7 JELENTÉS a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év és a I. negyedév; az 1.5., és a 3.3. pontok esetében a évek is. Nagykanizsa megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat 28 tagú Közgyűlésének munkáját hét állandó bizottság, a polgármester munkáját egy alpolgármester segítette. A polgármester a közötti önkormányzati választási ciklusban töltötte be tisztségét, a jegyző április 1-től vezeti a Polgármesteri hivatalt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalon kívül egy önállóan és 40 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvel rendelkezett, 13 gazdasági társaságban volt tulajdonos december 31-én. A ténylegesen foglalkoztatott közalkalmazotti létszám december 31-én 2556 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 204 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft bevételt és millió Ft kiadást teljesített, a kiadásokból 84%-ot működési, 16%-ot felhalmozási célokra fordított. Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti vagyona december 31-én millió Ft volt. Az Önkormányzat gazdálkodását jellemző adatokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. A településen kettő kisebbségi önkormányzat 3 és kettő települési részönkormányzat 4 működött. A jegyző a Polgármesteri hivatal bevonásával január 1-től körjegyzői feladatokat látott el Liszó Község Önkormányzata tekintetében. A Polgármesteri hivatal január 1-től végzi az Önkormányzat felügyelete alá tartozó 40 részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodási feladatait is. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester úr arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 3 A cigány és horvát kisebbségi önkormányzat. 4 A Kiskanizsai és a Nagykanizsa Szabadhegy Településrészi Önkormányzat. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat rendelkezett gazdasági programmal, amelyben a helyi gazdasági, társadalmi adottságok figyelembevételével a évekre, illetve a következő tíz évre meghatározták az Önkormányzat stratégiai céljait. A és a évi költségvetési koncepciókat és a költségvetési rendelettervezeteket a polgármester az Áht-ban előírt határidőket betartva terjesztette a Közgyűlés elé. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr-ben foglaltak ellenére a koncepció helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről nem tájékoztatták. Az Ámr. előírásai ellenére elmulasztották a koncepciók előterjesztéséhez a helyi kisebbségi önkormányzatok, a koncepciók és a rendelettervezetek előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság írásos véleményének csatolását. A költségvetési koncepciók az Ámr-ben előírtaknak megfelelő tartalommal készültek, a Közgyűlés döntött a költségvetés készítéssel kapcsolatos további feladatokról. A jegyző a költségvetési rendelettervezeteket a költségvetési szervek vezetőivel egyeztette. A Közgyűlés a költségvetés benyújtását megelőzően jóváhagyta a költségvetést megalapozó rendeleteket. Az Áht-ban foglaltakat megsértve a és a évi költségvetési rendeletekben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és kiadásként, a költségvetés tervezett hiányát a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként nem állapították meg. A Közgyűlés a évben meghatározta a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. A többéves kihatással járó döntések számszerűsítésének Áht-ban előírt szöveges indokolását a költségvetések előterjesztésekor nem mutatták be. Részletezték a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, csatolták a költségvetésekhez az előirányzat felhasználási ütemtervet. Az Ámr. előírásai ellenére a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként nem mutatták be. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését a évben a képviselő-testületeik határozata alapján vették figyelembe, de az Ámr-ben előírtak ellenére a évi költségvetési rendeletbe elkülönítetten nem építették be. A költségvetési rendeletekben meghatározták a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, azonban az Áht. előírásait megsértve nem rendelkeztek a költségvetési hiány finanszírozásának módjáról, valamint az Ámr. előírásaival ellentétben az előirányzatok módosítására vonatkozó javaslatok előterjesztéséről, és az intézményvezetők saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításainak a Polgármesteri hivatal részére történő tájékoztatás ütemezéséről. A és a évi költségvetésekben a Polgármesteri hivatal előirányzatai között az Ámr-ben előírtak ellenére a céltartalék mellett további tartalék jellegű keretösszegeket is képeztek különféle pályázatokra, támogatásokra, feladatokra. A évi költségvetési rendeletet a Közgyűlés tízszer módosította, ezzel a költségvetés hitelfelvétel nélküli bevételi főösszege 15,6%-kal, a hiteltörlesztés nélküli kiadási főösszege 1,7%-kal növekedett. Az önkormányzati költségvetési 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításainak 19%-áról a polgármester az Ámr-ben előírt határidőn túl tájékoztatta a Közgyűlést. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak módosítását a testületeik határozatai alapján építették be, de kettő esetben az Önkormányzat költségvetési rendeletében történő átvezetése az Áht. és Ámr. előírásai ellenére megelőzte a HKÖ határozatainak meghozatalát. Az előirányzat módosításokat nyilvántartották és hitelt érdemlően dokumentálták. A Polgármesteri hivatal szervezetének felépítését és működésének rendszerét az SzMSz 1 és a július 1-jén hatályba léptetett SzMSz 3 tartalmazta. Az SzMSz 1 nem tartalmazta az Ámr. előírásai ellenére a szervezeti egységeken belül a gazdasági szervezet és a telephelyek megnevezését, a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél és saját szervezeti egységeinél pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását. A megállapított hiányosságokat az SzMSz 3 -ban megszüntették. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete az Ámr-ben előírtak ellenére ügyrenddel nem rendelkezett. A költségvetési gazdálkodási jogkörök szabályozását polgármesteri utasítás és személyre szóló írásos felhatalmazások tartalmazták. A jegyző szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját, de csak a évben jelölte ki az azt végző személyeket, emiatt ezt megelőzően elmaradt, illetve jogosulatlanul történt a szakmai teljesítések igazolása. Az érvényesítést végzőket az Ámr. iskolai végzettségre és szakmai képesítésre vonatkozó előírásait betartva bízta meg a jegyző. Az Ámr. előírásai ellenére írásbeli jegyzői megbízás hiányában végeztek érvényesítési részfeladatokat a könyvelők. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról június 30-án éves beszámolási kötelezettséget írtak elő, amely nem biztosítja a hatáskör gyakorlás folyamatos figyelemmel kísérését, beszámoltatásra nem került sor. A Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat a jegyző elkészítette és a helyszíni ellenőrzés ideje alatt újraszabályozta, azonban a Htv-ben foglaltak ellenére nem alakította ki az Önkormányzatra és intézményeire érvényes egységes számviteli rendet. A számviteli politika tartalma összhangban volt a Vhr. előírásaival. A leltározási és leltárkészítési szabályzat tartalmazta a leltározás módját, munkaszakaszait, a leltározásban résztvevők feladatait, felelősségét. Az eszközök és források értékelési szabályzata a Vhr. előírásai szerint eszközcsoportonkénti részletezettségben írta elő az értékelés szabályait, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának rendjét. A pénzkezelési szabályzatban rögzítették a bankszámlaforgalommal és az ügyfélterminál kezelésével, valamint a készpénzforgalommal kapcsolatos szabályokat. Elkészítették a felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról és selejtezéséről szóló szabályzatot, előírták az eljárási rendet, a bizonylatait, a minősítésre és döntésre jogosultakat. A Polgármesteri hivatal számlarendjében a Számv. tv. előírásai ellenére, nem rögzítették a számlák értékváltozásának jogcímeit, a Vhr-ben foglaltak ellenére nem határozták meg a kapcsolódó analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének, illetve a főkönyvvel való egyeztetésének módját, doku- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mentálásának szabályait, az adataikból készült összesítő kimutatások (feladások) elkészítési határidejét. A Polgármesteri hivatal számviteli szabályzatai egymással és a számlarend kivételével a jogszabályi előírásokkal összhangban voltak, tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok számviteli elszámolási, nyilvántartási és pénzkezelési szabályait is. Az Ámr. előírása alapján a jegyző meghatározta a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát, amely a évtől az SzMSz 1 mellékletét képezi, a évben kialakította a kockázatkezelés rendjét. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási és ellenőrzési feladatokat ellátók munkaköri leírásai hiányosan és nem konkrétan tartalmazták az elvégzendő tevékenységet, az egyeztetési és folyamatba épített ellenőrzési feladatokat. A munkaköri leírásoknak a szabályzatokkal, valamint az ellenőrzési nyomvonalban foglaltakkal való tartalmi összhangját nem biztosították. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál betartották az összeférhetetlenségi szabályokat és azokat, az utalványozás kivételével, a szabályzatokban arra felhatalmazottak végezték. A költségvetést terhelő kötelezettségvállalások egyötödét az Ámr. előírásai ellenére nem foglalták írásba, egyharmaduknál elmaradt az ellenjegyzés, az utalványok fele nem tartalmazta a kötelezettségvállalás nyilvántartási sorszámát. A Számv. tv. előírásait megsértve nem szerepelt a bizonylatokon a könyvviteli rögzítés időpontja, 5%-ánál annak igazolása, 4%-ánál a gazdasági művelet tartalmának leírása. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a szakmai teljesítés igazolása nem történt meg a bizonylatok több mint felénél, a továbbiaknál kijelölés hiányában végezték azt. Az érvényesítők a bizonylatok közel egytizedén nem igazolták aláírásukkal a feladat elvégzését, az igazolt érvényesítéseknél nem végezték el a folyamatba épített ellenőrzési feladatokat, nem észrevételezték a szakmai teljesítés igazolás, illetve a kijelölés hiányát. A kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzője a kiadások 5,5%-ában nem győződött meg arról, hogy a teljesítéshez biztosított-e az előirányzat. Az utalvány ellenjegyzője a bizonylatok 6%-ában nem igazolta aláírásával az ellenjegyzés ellenőrzési feladatainak elvégzését, az igazolt ellenjegyzéseknél elmulasztotta az Ámr-ben előírt ellenőrzési feladatok elvégzését azokban az esetekben, ahol hiányzott a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának feltüntetése, hiányzott vagy erre nem kijelölt, megbízott végezte a szakmai teljesítés igazolását, vagy az érvényesítést. Utasításra kötelezettségvállalás ellenjegyzést egy esetben végeztek, amelyről a polgármester a Közgyűlést tájékoztatta, felelősségre vonás nem történt. A pénzforgalmat érintő és az egyéb gazdasági események bizonylatainak rögzítése a számviteli nyilvántartásban a Vhr-ben előírt határidőre megtörtént. A gazdasági események főkönyvi elszámolását a tisztázatlan rendeltetésű bevételeknél és a pénzmaradvány előirányzatánál nem a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően végezték. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetését negyedévenként elvégezték. A évi könyvviteli mérleget és a pénzforgalmi jelentést főkönyvi kivonattal alátámasztották. A kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásból az Ámr. előírásai ellenére nem volt megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, az nem biztosította, hogy kötelezettségvállalás és utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. Az Áht. előírását megsértve önkormányzati szinten túllépték a évi kiemelt dologi előirányzatokat, négy költségvetési szerv az intézményi szintű előirányzatot, a Polgármesteri hivatal és az intézmények 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 71%-a a kiemelt előirányzatát. Az előirányzat túllépések 0,1-229,9% között alakultak. Előirányzat nélküli teljesítést számoltak el négy intézménynél a kiemelt előirányzatoknál, a Polgármesteri hivatalnál egyes feladatok esetében. Az előirányzat túllépések okait az intézményeknél a évi költségvetés időarányos teljesítése alapján vizsgálták, a Polgármesteri hivatalnál erre nem került sor, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatalban integrált informatikai rendszer hiányában a pénzügyi és számviteli feladatellátásban manuális és számítógépes megoldásokat egyaránt alkalmaztak. Az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló elkészítésének informatikai támogatottsága biztosított volt, azonban a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások programjai nem illeszkedtek egymáshoz. A Polgármesteri hivatal informatikai stratégiáját elkészítették. Az adatvédelem, az adattárolás és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásának rendszerét a jegyző által kiadott adatvédelmi szabályzatban rögzítették. Az informatika területére katasztrófa elhárítási tervvel, a gazdálkodási, számviteli feladatok ellátásához használt szoftverekhez üzemeltetési dokumentációval, felhasználói leírásokkal rendelkeztek. A pénzügyiszámviteli programokat használó dolgozók munkaköri leírása nem tartalmazta a munkakörhöz szükséges informatikai rendszer használatát és a kapcsolódó feladatokat. Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartásáról és abban a forgalomképesség szerinti elkülönítésről gondoskodtak. Az analitikus nyilvántartások és a kapcsolódó főkönyvi számlák értékadatai, a meghiúsult földterület vásárlás miatt, az eladóktól visszakövetelt vételár hátralékok esetében a Vhr. előírásai ellenére a rövid lejáratú követeléseknél eltérést mutattak. A Polgármesteri hivatal az üzemeltetésre, kezelésre átadott víziközmű vagyont a évi mérlegben a Számv. tv. valódiság elvét megsértve, a valóságban meglévőnél magasabb összegben mutatta ki. A téves nyilvántartásba vétel miatt rögzített 716 millió Ft nettó összegű közművek értéke a számviteli politika szerint jelentős összegű hibának minősült. A hibát önrevízióval II. negyedévében kijavították. A Polgármesteri hivatalnál a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásai alapján teljesítették a leltározási kötelezettséget, leltáreltérést nem állapítottak meg. A követelések, részesedések év végi értékeléséhez a szükséges információk rendelkezésre álltak, az indokolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását elvégezték. Három gazdasági társaság megszüntetését követően üzletrészeiket, a Számv. tv. előírásait megsértve, nem vezették ki a nyilvántartásokból. Az Önkormányzat a vagyonnal való gazdálkodás szabályait, a rendelkezési, döntési jogköröket meghatározta, azokat célszerűen osztották meg a Közgyűlés, a Gazdasági bizottság, a polgármester és a költségvetési szervek vezetői között. Az Önkormányzat megsértette az Áht-ban foglalt rendelkezést, mely szerint az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, használatát, illetőleg hasznosítás jogát átengedni nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, mert a vagyongazdálkodási rendeletben rögzítették, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése közvetlenül is történhet, valamint az értékesítés módját a hatáskörrel rendelkező volt jogosult megállapítani annak ellenére, hogy értékhatárt az Önkor- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mányzat nem állapított meg. A vagyongazdálkodási rendelet módosításával április 15-től 20 millió Ft-ban, március 7-től ötmillió Ft-ban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett kötelező versenytárgyalást (a Közgyűlés döntése alapján indokolt esetben zártkörű versenytárgyalást) tartani. A vagyongazdálkodási rendeletben részletezték az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó versenyeztetés szabályait, előírták, hogy ingatlant értékesíteni forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet, azonban a figyelembe veendő értékbecslések érvényességének határidejét nem rögzítették, továbbá az Áht-ban foglalt rendelkezést megsértve lehetővé tették a versenytárgyalás mellőzését, amennyiben a versenytárgyalás két alkalommal eredménytelenül zárult és a vételi ajánlat a kiírásban szereplő induló árat eléri. A vagyonnal való rendelkezési, döntési jogkörök szabályozása kiterjedt az értékesítésre, az apportálásra, a bérbeadásra, az értékpapírok vételére, eladására, a pénzügyi befektetésekre, a ingyenes átadás esetére és módjára, valamint a követelésekről való lemondás módjára, de az Áht. előírásait megsértve a követelésekről való lemondás eseteit nem határozták meg. Az Önkormányzat a években az Áht. előírásait megsértve határidőben nem tett eleget a nettó ötmillió Ft feletti, illetve a fejlesztési célú támogatási szerződések adatai közzétételi kötelezettségének. A fejlesztési célú támogatások év végén pótlólag közzétett adatai az Áht. előírásait megsértve nem tartalmazták a támogatási program megvalósulásának helyét. A vagyonértékesítésekre és a vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések közzétételét az Áht-ban előírtakat megsértve 46 esetben elmulasztották. Az Önkormányzatnál a években vagyonértékesítés, bérbeadás, selejtezés történt, melyek során betartották a döntéshozatali szabályokat, hatásköröket. A szerződésekbe az Önkormányzatot védő garanciális elemeket beépítették. A polgármester az átmenetileg szabad pénzeszközökből államilag garantált értékpapírokat vásárolt, de a befektetési kockázat csökkentésének lehetőségével nem élt, nem nyittatott a befektetési szolgáltatóval a KELER Rt-nél az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámlát. Az Önkormányzat irodahelyiségek kedvezményes bérbeadásával az Ötv. előírása ellenére nyújtott közvetett támogatást négy pártnak. A céljelleggel nyújtott támogatásokat az Önkormányzat és évi költségvetési rendeleteiben elkülönítették. Az Önkormányzat a évben 137,1 millió Ft működési, és 22,3 millió Ft felhalmozási célú támogatást nyújtott. A Közgyűlés a támogatásokkal kapcsolatos döntési hatáskörét bizottságoknak és a polgármesternek átadta, a támogatási döntéseket a helyi szabályozásnak megfelelően hozták meg. A évben az alapítványoknak nyújtott működési célú támogatások 7,5%-áról nem a Közgyűlés döntött, ezzel megsértették az Ötv. előírásait, a évben alapítványi támogatásról a Közgyűlés döntött. A évben két költségvetési szerv az Áht. előírását megsértve közgyűlési engedély nélkül támogatott társadalmi szervezeteket. A Polgármesteri hivatalban nem szabályozták a támogatások elszámolásának és ellenőrzésének rendjét. A céljellegű támogatásban részesültekkel megállapodást kötöttek, azoknál a támogatásoknál, ahol egy megállapodáson belül több cél is szerepelt, nem határozták meg, hogy célonként mennyi volt a támogatás összege. A támogatások 1%-ával nem számoltak el, 23%-a számadást határidő után teljesítette, ennek ellenére a támogatás visszafizettetéséről az Áht. előírását megsértve nem rendelkeztek. A számadások 3,1%-át nem ellenőrizték, ezzel 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK megsértették az Áht. előírásait. Három működési célú és egy felhalmozási célú támogatásnál nem használták fel a teljes összeget, a Polgármesteri hivatalban az Áht. előírásait megsértve a támogatás visszafizettetéséről nem intézkedtek. A támogatások rendeltetés szerinti felhasználását az Áht. előírásait megsértve nem ellenőrizték. Az ÁSZ a KanizsaNet Kht. részére a évben nyújtott 2,5 millió Ft felhalmozási célú támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizte és 1,1 millió Ft fel nem használt támogatást állapított meg, amelynek visszafizettetéséről az Áht. előírását megsértve az Önkormányzat nem gondoskodott. A közbeszerzési eljárásokról az Önkormányzat a közbeszerzési rendeletének hatályon kívül helyezését követően közbeszerzési szabályzatot alkotott, de abban a Kbt. előírásai ellenére nem rendelkeztek az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köréről, és a közbeszerzési eljárás dokumentálásának rendjéről. A évben 25, a I. negyedévben nyolc közbeszerzési eljárást indítottak. Az egybeszámítás követelményét a Kbt-ben foglaltak ellenére az intézményi felújítások és az irodaszer beszerzések esetében nem érvényesítették, nem folytatták le a Kbt. előírásai ellenére a közbeszerzési eljárást 5. A közbeszerzési eljárás szabályszerűségét a nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárásnál vizsgáltuk. Az ellenőrzés alá vont közbeszerzési eljárás szabályszerű volt. A szerződéskötés az ajánlati felhívás, illetve az adott ajánlat tartalmának megfelelően történt. Szerződésmódosításra egy esetben került sor, annak a jogszabályi feltételei fennálltak, de a szerződésmódosításról a tájékoztatót a Kbt. előírásai ellenére nem készítették el, és a Közbeszerzési Értesítőben nem tették közzé. A közbeszerzési eljárások szabályszerűségét nem ellenőrizték, ezáltal nem tartották be a Kbt. előírásait. Az Önkormányzat által indított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban az ajánlattevők jogorvoslati kérelemmel egy esetben éltek. A KDB a benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasította és megállapította, hogy az ajánlatkérő Önkormányzat jogszerűen nyilvánította érvénytelennek az ajánlattevő pályázatát. A zárszámadási rendelettervezetet a polgármester az előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, amely arról rendeletet alkotott. A rendelettervezetet a költségvetéssel összehasonlítható módon, az Áht-ban és Ámr-ben foglalt előírásoknak megfelelően állították össze. A zárszámadási előterjesztésben az Ámr-ben foglaltak ellenére elmulasztották a felújítási és felhalmozási kiadások célonkénti, illetve feladatonkénti részletezését. Bemutatták az Önkormányzat összes bevételét és kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását, a hitel állományt, a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, az Önkormányzat összevont mérlegét, vagyonkimutatását a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással. Nem tartalmazta az előterjesztés az Áht. előírásait megsértve a többéves kihatással járó döntések szöveges indoklását. A zárszámadási rendeletbe beépítették a helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatát. A Közgyűlés az Önkormányzat pénzmaradványát az 5 A közbeszerzési eljárások jogtalan mellőzése miatt a Kbt (1) bekezdésének b) pontja alapján az ÁSZ, élve a jelzési lehetőségével, jogorvoslati eljárást kezdeményezett. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ámr-ben előírtak ellenére nem a zárszámadással egyidőben, illetve költségvetési szervenként nem, csak önkormányzati szinten összevontan és a Polgármesteri hivatal esetében hagyta jóvá. Az Ámr-ben előírtakkal ellentétben az intézményeket éves számszaki beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban nem értesítették. Az Önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit a Nek. tv. előírásai, illetve az SzMSz-ben és az együttműködési megállapodásokban rögzített módon biztosította. Mindkét helyi kisebbségi önkormányzattal kötöttek együttműködési megállapodást, amelyek az évente elvégzett módosítások és az Ámr. előírásai ellenére nem tartalmazták a jegyző felkérését az előirányzat-módosítási és a zárszámadási határozat-tervezetek előkészítésére, nem időpont megjelölésével tartalmazták a zárszámadási határozatok Polgármesteri hivatal részére történő átadásának határidejét. Ennek ellenére biztosították az Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi előírásoknak megfelelő együttműködését a költségvetés tervezése, a zárszámadás és az operatív gazdálkodás területén. A Polgármesteri hivatal a helyi kisebbségi önkormányzatok előirányzatairól, kötelezettségvállalásairól analitikus nyilvántartást vezetett. A Közgyűlés az Ötv-ben előírtak ellenére a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátásának módját és mértékét nem határozta meg. Az Önkormányzat feladatainak ellátását költségvetési szervekkel, társulásokkal, gazdasági társaságokkal, közhasznú szervezetekkel és alapítványokkal kötött ellátási szerződésekkel biztosította. A évben a Polgármesteri hivatalon kívül a Kincstár és a Kórház önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a további 40 intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv volt, amelyek gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Kincstár látta el. A Kincstár január 1-jei megszünése után a részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdálkodási feladatait a Polgármesteri hivatal vette át. Az ellenőrzött időszakban a részben önállóan gazdálkodó intézmények közül megszüntettek kettő általános iskolát, és létrehoztak egy városüzemelési és egy közművelődési feladatot ellátó intézményt, valamint a középiskolákon belül működő három kollégium közül kettőt megszüntettek kapacitás kihasználatlanság miatt. Az Önkormányzat biztosította a szociális alap- és szakosított ellátást, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, a bölcsődei ellátást, az egészségügyi alap- és szakosított ellátást, a kórházi szakellátást, a fekvőbeteg ellátást, a városüzemelési feladatokat, az óvodai és általános iskolai nevelési és alapfokú oktatási feladatokat, az alapfokú művészetoktatást, a középfokú oktatási feladatokat, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, a közművelődési- és a sportfeladatokat. Az önként vállalt feladatok nem veszélyeztették az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. A években a költségvetési egyensúlyt nem biztosították, a költségvetésben tervezett bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. A tervezés során a pénzmaradvány igénybevételt alul, a felhalmozási kiadásokat felültervezték. A költségvetésben tervezettől eltérően a teljesített előirányzatok alapján a bevételek fedezetet biztosítottak a kiadásokra. A működési célú bevételek mindhárom évben meghaladták a működési kiadásokat, a felhalmozási célú bevételek a évben meghaladták, a és a évben elmaradtak a felhalmozási célú kiadásoktól. Az Önkormányzat adósságot 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK keletkeztető kötelezettségvállalásainak állománya az időszak alatt megkétszereződött. Az Önkormányzat a három év alatt költségcsökkentő intézkedésként két intézményt, és két kollégiumot és ezzel együtt 95 álláshelyet megszüntetett, döntött a közvilágítás korszerűsítéséről, és az intézmények fűtésrekonstrukciójáról. Az Önkormányzatnak ingatlan értékesítésből a években 446,2 millió Ft, 351 millió Ft és 389,2 millió Ft bevétele származott. A források növelése érdekében eredményes pályázati tevékenységet folytattak. A feladatok finanszírozásához a évben átlagosan napi 35,2 millió Ft, a évben 401,1 millió Ft folyószámlahitelt vettek igénybe. A Közgyűlés fejlesztési célú hitel felvételéről a évek között növekvő összegben döntött. A Pénzügyi bizottság az Ötv. előírásai ellenére három hitel felvételnél nem vizsgálta annak indokait, gazdasági megalapozottságát. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát kiszámították és betartották. Az Önkormányzat illetékességi területén építményadó és iparűzési adófizetési kötelezettséget állapítottak meg. Az Önkormányzat helyi adókból származó bevételei az időszakban 20,4%-kal növekedtek, a Hatv-ben biztosított lehetőségeken túl biztosítottak kedvezményeket. Az Önkormányzat által biztosított mentességek és kedvezmények mértéke a helyi adóbevételekhez viszonyítva a évben 25%, a évben 7%, a évben 4,4% volt. A felhalmozási feladatok megvalósításához átvett külső források és állami támogatások a felhalmozási kiadásoknak 37,4%-át, 29,9%-át, és 41,6%-át finanszírozták. Az ellenőrzött időszak alatt a fajlagos kiadás a bölcsődei ellátás, az óvodai nevelés, a középiskolai oktatás, a nappali szociális intézményi ellátás, a bentlakásos szociális intézményi ellátás területén 10,4-20,5%-kal növekedett, az általános iskolai oktatásban 5,6%-kal csökkent. Az ellátott feladatok, és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt, az önkormányzati hozzájárulás mértéke a évben 3,4-45,5%, a évben 0,7-41,3% volt. Az önként vállalt feladatok megvalósítására a években az éves költségvetési kiadások 7,4%-át, 7,8%-át és 7,4%-át fordították. Az Önkormányzat 139 középületéből nyolcnál gondoskodott azok akadálymentesítéséről, további 13-nál az átalakítás folyamatban van. A Fot. előírásai ellenére 118 közintézmény akadálymentesítését nem oldották meg. A Közgyűlés 2005-ben kialakította a feladatkörébe utalt belső ellenőrzés szervezeti keretét, a belső ellenőri feladatokat a jegyző közvetlen irányítása alatt három fő látja el, az ellenőrök feladatköri és szervezeti függetlensége biztosított. A Belső ellenőrzési kézikönyvet és a éves ellenőrzési tervet a jegyző, a évi tervet a Közgyűlés jóváhagyta. Az éves ellenőrzési tervek a Berben előírtak közül nem tartalmazták a tervet megalapozó elemzéseket, az ellenőrizendő időszakot és az ellenőrzések típusát, módszereit. Stratégiai tervet a Ber-ben foglaltak ellenére nem készítettek. A évben 18 vizsgálatot terveztek lefolytatni, nyolcat az intézményeknél, kettőt a kisebbségi önkormányzatoknál, egyet Liszó Község Önkormányzatánál, hetet a Polgármesteri hivatalnál. A évben intézménynél 12, a Polgármesteri hivatalnál három vizsgálatot terveztek. A éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok végrehajtása a tervnek megfelelően történt, azokról ellenőri jelentések készültek. Az ellenőrzöttek a jelentések ajánlásai alapján intézkedési terveket készítettek, két vizsgálatnál észrevételt tettek. A évben két vizsgálattal kapcsolatban vetettek fel felelősséget. A jegyző éves ellenőrzési jelentésben tájékoztatta a Közgyűlést a évben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatairól, a Közgyűlés át- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tekintette az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. A Közgyűlés az Ötv-ben előírtakat betartva könyvvizsgálóval felülvizsgáltatta a évi egyszerűsített tartalmú éves beszámolót. A könyvvizsgáló a beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az Önkormányzatnál a évben hét ÁSZ vizsgálat volt. A gazdálkodás átfogó ellenőrzéséről készített jelentésben megfogalmazott szabályszerűségi javaslatok fele, a gazdálkodás célszerűségének javítása érdekében tett javaslatok háromnegyede megvalósult. A javaslatok alapján elkészítették a gazdasági programot, meghatározták a gazdálkodás testületi feladatait és határidőit, a költségvetés végrehajtási szabályait, az Áht-ban előírt mérlegek tartalmát. A költségvetés tervezésekor egyeztettek a költségvetési szervek vezetőivel, azonban nem csatolták a koncepcióhoz a bizottságok és a kisebbségi önkormányzatok véleményét. Az előirányzat módosításoknál betartották az eljárási rendet, de késve terjesztették a Közgyűlés elé az intézmények hatáskörében történő módosításokat. Nem biztosították a Polgármesteri hivatalnál és 30 intézménynél, hogy a kiadások teljesítésére csak a jóváhagyott előirányzatok mértékéig kerüljön sor. A javaslatot figyelembe véve elkészítették a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét, felülvizsgálták alapító okiratát, belső pénzügyi-számviteli szabályzatait. A vagyongazdálkodási rendelt hatályát kiterjesztették, elvégezték a leltározást, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások rendszerét meghatározták, a vagyonkatasztert felülvizsgálták. A pénzmaradvány összegét a jogszabályi előírásnak megfelelően állapították meg, elkészítették a vagyonkimutatást. A belső ellenőrzési rendszert kiépítették. Elmaradt a közbeszerzési szabályzatban az eljárások belső felelősségi rendjének a meghatározása. A gazdasági kihatású célkitűzésekre vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez gazdasági számításokat végeztek, a Kincstár kialakított szervezeti rendszerét és a gazdasági társaságokkal kötött szerződéseket felülvizsgálták, a hiányosságok felszámolására intézkedési tervet készítettek. Nem valósult meg a Polgármesteri hivatal egyes szervezeti egységei teljesítményeinek mérésére tett javaslat. A szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatok ellátásának vizsgálatáról készült jelentés szabályszerűségi javaslataiból megvalósult a csatornázási és szennyvíztisztító-telep korszerűsítési projekt elindítása, az üzemeltetővel kötött szerződésben az üzemeltetés feltételeinek rögzítése, a számvitelben az üzemeltetésre átadott eszközök elkülönítése, a vagyongazdálkodási rendeletben a forgalomképesség szerinti besorolás, az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek felhasználási szabályainak rögzítése, a vagyonkataszter felülvizsgálata. A vagyonhasznosítás során a versenyeztetési kötelezettségüknek részben tettek eleget. A köztemetők fenntartásának ellátásának vizsgálatáról készült jelentésben a szabályszerűségi javaslatok alapján a köztemetőket üzemeltető Kht-vel megkötötték a közszolgáltatási szerződést, a temetőkben a hiányzó létesítményeket elkészítették, az üzemeltető főállásban alkalmazott dolgozója az előírt képesítéssel rendelkezett. A vagyonkataszteri és számviteli nyilvántartások adatainak eltérését tisztázták, kijavították, a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét elfogadták, a temetkezési vállalkozókkal kötött szerződésekben részletezték a szolgáltatási feladatokat, a köztemetők üzemeltetésével kapcsolatos tárgyi eszközök listáit az 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK üzemeltetőnek átadták, a köztemetések legmagasabb összegét rendeletben meghatározták. A évben leltározták a temetők üzemeltetését szolgáló vagyontárgyakat, azok számviteli nyilvántartásokban történő elkülönítésére a évben került sor. Nem valósult meg a temetők fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátásának ellenőrzése. A célszerűségi javaslatok mindegyike megvalósult, a hiányosságok felszámolására intézkedési tervet készítettek, az üzembe helyezési okmányra a kataszteri nyilvántartásba vétel tényét felvezetik, a köztemetőkkel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az előírt szakfeladaton számolják el, szabályozták a köztemetők fenntartásával kapcsolatos pénzügyi elszámolások rendjét. A normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról készült jelentés szabályszerűségi javaslataiból részben valósultak meg a támogatás helyszíni ellenőrzésére tett javaslatok. Nem valósult meg a szociális ellátásokat nyújtó intézmények szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági igények felülvizsgálata. A kötött felhasználású támogatások felhasználásáról készült jelentés szabályszerűségi javaslatai alapján a szociális rendeletet módosították, intézkedtek a közműfejlesztési támogatások igénylésének rendjéről, a szociális intézmények továbbképzési terveit átdolgozták, a folyékony hulladék mennyiségéről a szolgáltató nyilvántartást vezet, a jogtalanul igénybevett támogatásokat visszafizették, a visszafizetési kötelezettséggel megállapított támogatás eltérés előidéző körülményeit kivizsgálták, a közbeszerzési eljárásokról az intézményeket tájékoztatták. A szociális és az oktatási ágazatban a támogatások elszámolásának ellenőrzését részben végezték el. A célszerűségi javaslat alapján a támogatások elszámolásának és dokumentálásának szabályait, az ÁSZ vizsgálat megállapításait az intézmények vezetőivel értekezleten ismertették. A beruházásokhoz és rekonstrukciókhoz nyújtott felhalmozási célú támogatások vizsgálatáról készült jelentés szabályszerűségi javaslatára a megvizsgált közbeszerzési eljárásnál a szerződést az ajánlat tartalmának megfelelően kötötték meg. A középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének feltételei vizsgálatról készített jelentésben megfogalmazott hiányosságok felszámolására készített intézkedési tervben foglalt határidők nem jártak le, az intézkedések megvalósítása megkezdődött. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. gondoskodjon az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján, hogy a KanizsaNet Kht. a évben adott önkormányzati céljellegű támogatásból a évben rendeltetési célra fel nem használt összeget visszafizesse; 2. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a Fot. 29. (6) bekezdésében foglalt január 1-i határidő lejárt; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében: 3. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet határidők és a felelősök megjelölésével. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt, a helyi önkormányzatokra vonatkozó gazdasági program-készítési kötelezettségének eleget tett. A Közgyűlés a évekre szóló célkitűzéseit az Együtt Nagykanizsáért című programban, a következő tíz év feladatait a évben jóváhagyott Stratégiai Fejlesztési tervben határozta meg 6. A program, illetve fejlesztési terv tartalmazta a város fejlettségének és a térségben elfoglalt helyének helyzetelemzését, illetve a humán-erőforrás fejlesztés, a kultúra, szabadidő, idegenforgalom, az oktatás, a szociális és egészségügy, a településfejlesztés, az önkormányzati gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, városüzemeltetés, környezetvédelem, informatika, társadalmi kapcsolatok, városmarketing területén elérendő célokat, megvalósítandó feladatokat. A polgármester a és a évre szóló költségvetési koncepciókat az Áht ában előírt határidőket 7 betartva (2004. november 19-én, illetve november 25-én) nyújtotta be a Közgyűlésnek. A Közgyűlés a koncepciók elfogadásáról hozott határozatokban 8 az Ámr. 28. (4) bekezdés előírásainak megfelelően meghatározta a költségvetés-készítéssel kapcsolatos elvárásokat. Az előterjesztésekben szerepeltek a évi költségvetés tervezésénél figyelembe veendő elvek, a évre a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében elvégzendő feladatok és a költségvetési prioritások. A költségvetési koncepciókat az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltakat betartva a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek alapján állították össze, figyelembe véve a központi szabályozás változásából eredő, illetve az Önkormányzat által vállalt kötelezettségeket, valamint az Együtt Nagykanizsáért programban és a Stratégiai Fejlesztési tervben foglaltakat. A költségvetési koncepciók előterjesztéseiben rögzítették, hogy a felada- 6 A Közgyűlés az Együtt Nagykanizsáért programot a 291/2002. (XI. 4.) számú, a Stratégiai Fejlesztési tervet a 298/2004. (XII. 14.) számú határozataival fogadta el. 7 Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Közgyűlésnek benyújtani. 8 A Közgyűlés 262/2004. (XII. 30.) és 319/2005. (XI. 29.) számú határozatai. 18

21 tok végrehajtása külső forrást (hitelt) igényel, és ismertették a hitelképesség várható alakulását. A településen működő helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a és a évi költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről az Ámr. 28. (6) bekezdés előírásai ellenére nem tájékoztatták 9, ezért arról véleményt nem alkottak. A költségvetési koncepciók tervezetét a Pénzügyi bizottság megtárgyalta, azokról határozatban 10 véleményt nyilvánított, amelyeket a polgármester az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak ellenére nem csatolt az előterjesztésekhez, arról a bizottság elnöke szóban tájékoztatta a Közgyűlést. A polgármester az előterjesztésekhez az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolta a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét 11. A polgármester előterjesztésének hiányában a Közgyűlés a és a évekre az Áht ában foglaltakat megsértve nem határozta meg önkormányzati rendeletben a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. Az Áht , 8, 9, és 10. pontja szerinti összevont mérleg, vagyon kimutatás, többéves kihatással járó döntések számszerűsítése és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatások tartalmi követelményeit az Önkormányzat június 30-ától hatályos 32/2006. (VI. 30.) számú rendeletében határozták meg. A jegyző egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel a költségvetési rendelettervezetben szereplő intézményi bevételi és kiadási előirányzatokat az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtakkal összhangban. Az egyeztetések tartalmát, eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A polgármester a bizottságok által megtárgyalt és a Pénzügyi bizottság által véleményezett 12 költségvetési rendelettervezeteket az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőn belül 13, február 4-én, illetve február 3-9 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint a jegyző 579-5/2006. számon utasította a Kontrolling osztály vezetőjét, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit tájékoztassa a költségvetési koncepció helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről. 10 A Pénzügyi bizottság 126/2004. (XI. 29.) és 184/2005. (XI. 24.) számú határozatai. 11 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint a polgármester 268-4/2006/1. számú utasításában elrendelte, hogy a jövőben a Kontrolling osztály csatolja a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét, valamint a költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság véleményét. 12 A Pénzügyi bizottság 24/2005. (II. 10.), illetve a 19/2006. (II. 13.) számú határozatai. 13 Az Áht. 71. (1) bekezdés szerinti határidő a tárgyév február 15-e. 19