JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /33/14/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Zeke József számvevő tanácsos Huszár Sándorné számvevő tanácsos Holman Magdolna számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatai ellátásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyi helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 67 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Puszta Dénes polgármester úr észrevétele (1 + 7 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet Önkormányzat Közgyűlés Pénzügyi bizottság Közbeszerzési bizottság Gazdasági bizottság Egészségügyi-szociális bizottság Polgármesteri hivatal Közgazdasági iroda Jegyzői iroda ÁSZ TÁH SzMSz ügyrend CKÖ SZKÖ Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) számú rendelete Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Közbeszerzési Bizottsága Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi-Szociális Bizottsága Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Irodája Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Irodája Állami Számvevőszék Területi Államháztartási Hivatal Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1995. (VI. 1.) számú rendelete A polgármester és a jegyző 1/2002. (I. 2.) számú együttes utasítása Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala ügyrendjéről Salgótarján Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzata 3

6 OIGSZ jegyző Salgó Vagyon Kft. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője (2002. július 1. után) Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonhasznosító és Ipari Park Üzemeltető Kft. 4

7 JELENTÉS Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az Önkormányzat gazdálkodását az ÁSZ Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V /2003. számú ellenőrzési programban foglaltaknak megfelelően vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e; a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: A év, valamint a I-III. negyedév, az 1.7., , ellenőrzési programpontok esetében a évek és a I-III. negyedév. Salgótarján közigazgatási területén január 1-jén fő lakos élt, a lakosságszám évek óta folyamatosan csökken. A Közgyűlés a évi önkormányzati választásokat követően 24 képviselőből és az újraválasztott polgármesterből áll, hat állandó bizottságot alakított. A jegyzőt 1998-ban bízták meg a feladatok ellátásával. Az Önkormányzatnak a év végén a Polgármesteri hivatalon kívül hat önállóan gazdálkodó és 17 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve volt. A feladatellátás érdekében az Önkormányzat négy közhasznú társaságot, két közalapítványt alapított, illetve három kft. 100%-os tulajdonosa. A Polgármesteri hivatal és az intézmények összesen millió Ft bevételt értek el, 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS és millió Ft költségvetési kiadást teljesítettek a évben. A könyvviteli mérlegben kimutatott önkormányzati vagyon értéke millió Ft volt a év végén. Az Önkormányzat feladatai ellátásához 1447 fő közalkalmazottat foglalkoztatott, a Polgármesteri hivatalban 125 fő köztisztviselő dolgozott. 6

9 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés az önkormányzati célkitűzéseihez kapcsoltan 13 részprogramot, koncepciót fogadott el. Az Önkormányzat az Ötv. előírását megsértve nem határozta meg a feladatokat kijelölő gazdasági programját. A évi költségvetési koncepciót az előírt tartalommal, határidőre elkészítették, de az előterjesztéshez az Ámr-ben foglaltak ellenére nem csatolták Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét. A polgármester az Áht-ban előírt határidőre előterjesztette a költségvetési rendelettervezetet. A Közgyűlés döntött azokban a kérdésekben, amelyek az előirányzatok meghatározását megalapozták, meghatározták a költségvetés előterjesztésekor bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A rendelettervezethez az Ámr-ben foglaltak ellenére nem csatolták a Pénzügyi bizottság írásos véleményét. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó előirányzatokat nem azok határozatai alapján építették be az Önkormányzat költségvetésébe. A költségvetési rendelettervezet szerkezetének kialakításakor, illetve a rendeletben hiányosan tettek eleget az Ámr. vonatkozó előírásainak, mert nem mutatták be két önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében a bevételeket költségvetési szervenként külön-külön, azon belül forrásonként, a kiadásokat kiemelt előirányzatonként, illetve az éves létszámkeretet. A Közgyűlés felhasználási kötöttséget állapított meg a karbantartási és a gyermekélelmezés támogatási előirányzatra, de azokat intézményekre, feladatokra vonatkozóan nem határozta meg. A címrend kialakításával két önállóan gazdálkodó intézmény esetében megsértették az Áht. vonatkozó előírását. A évi költségvetés operatív végrehajtásának elősegítésére a költségvetési rendeletben elfogadták a végrehajtási szabályokat. A rövid lejáratú hitel felvételével kapcsolatos hatáskört az SzMSz-ben és a költségvetési rendeletben eltérően szabályozták. A évi költségvetés előkészítése és elfogadása során a évben előforduló hibák megismétlődtek. A évi költségvetési rendeletét a Közgyűlés többször módosította. Az előirányzat módosítások során az Önkormányzatnál a évi költségvetési rendelet utolsó módosítása határideje, illetve a kisebbségi önkormányzatok határozatai nélküli előirányzat módosítások esetében megsértették az Áht. és az Ámr. vonatkozó előírásait. Az Áht. előírásait megsértve az előirányzatok nyilvántartásban nem szerepeltettek minden kiadási előirányzatot terhelő kötelezettségvállalást és bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző bevételi előírást. Az előirányzat módosításokhoz a megfelelő dokumentumok rendelkezésre álltak. A Polgármesteri hivatalnál és az Önkormányzat intézményeinél a évben nem volt kiemelt kiadási előirányzat túllépés. A Polgármesteri hivatal az Áht. előírását megsértve nem rendelkezett alapító okirattal, valamint az Ámr-ben előírtak ellenére nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal. Az ügyrendet az Ámr-ben előírtak ellenére nem a gazdasági szervezetre, hanem a Polgármesteri hivatal egészére készítették. Az ügy- 7

10 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rendben a gazdasági szervezet és szervezeti egységei és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős vezetők és más dolgozók gazdálkodási feladat-, hatás- és jogkörét az Ámr-ben előírtak ellenére nem részletezték megfelelően. Egyes eszközök analitikus nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget a Közgazdasági Iroda és a Salgó Vagyon Kft. részére is párhuzamos feladatként előírtak. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjének szabályozása keretében a városfenntartási és védelmi feladatok esetében az Ámr-ben előírtakat nem tartották be, mivel ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy a jegyző - rendelkezett kötelezettségvállalási és ellenjegyzési jogkörrel. A felhatalmazottakat az elvégzett kötelezettségvállalásokról nem számoltatták be. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, teljesítés szakmai igazolás és az érvényesítés jogosultsággal rendelkezők aláírási mintáját nem csatolták az ügyrendhez. A jegyző nem rendelkezett az önkormányzati intézmények számviteli rendjének kialakításáról. A Polgármesteri hivatal a évben rendelkezett számviteli politikával, a január 1-től hatályos jogszabályi változásokat azonban csak a évi számviteli politika összeállításánál vették figyelembe. A Vhr. módosított előírásai közül elmaradt a évre érvényes számviteli politikában a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk minősítése szempontjainak rögzítése. A leltározási és értékelési szabályzatban részletesen meghatározták a leltározás célját, tartalmát, a leltározásban közreműködők feladatát és felelősségét. Azonban a Vhr-ben előírtak ellenére nem kérték a Közgyűlés egyetértését a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítő, a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás alkalmazásához, nem határozták meg ezen összesítő kimutatás tartalmát, formáját és kellékeit. A évi leltározási utasításban az üzemeltetésre átadott eszközökre mennyiségi felvételű leltározást a jegyző nem rendelt el, az utasítás nyilvántartás egyeztetési feladatot írt elő. A szabályzat szerint a tárgyi eszközök és berendezési tárgyak egyértelmű azonosíthatóságát biztosítani kell, azonban az 50 ezer Ft alatti értékű tárgyi eszközöknél az egyedi azonosításra alkalmas rendszert nem alakítottak ki. Az eszközök és források értékelése szabályait a Vhr-ben előírtak ellenére nem alakították ki, a Számv. tv. előírásait megsértve terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés és az értékvesztés visszaírása elszámolási rendjét nem szabályozták. A pénz- és értékkezelési szabályzatban szabályozták a készpénz és a bankszámlapénz kezelésével kapcsolatos feladatokat, azonban a számítógépi program alkalmazásából adódó bizonylatolási sajátosságokat, valamint a pénztárellenőrzés módját és gyakoriságát nem határozták meg. A számlarendben az alkalmazott számítógépes rendszereik miatti könyvelési, nyilvántartási, kapcsolati, bizonylatolási sajátosságokat nem fogalmazták meg. Az alkalmazott főkönyvi számláknál összevontabb számlákat jelöltek ki. A könyvelési előírások a Számv. tv. előírását megsértve a számlarendben nem írták elő az előirányzatok és a 0 -ra leírt immateriális javak, tárgyi eszközök könyvelési feladatait. Az analitikus nyilvántartásokból készítendő összesítő kimutatások elkészítésének gyakoriságát, határidejét a Vhr. előírása ellenére nem szabályozták. A számlarendben nem határozták meg, hogy a Vhr-ben biztosított lehetőségek közül melyik megoldással történjen a törzsvagyon elkülönített számviteli nyilvántartása. A felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzatában részletesen meghatározták a feladatokat. 8

11 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szabályozási hiányosságok ellenére a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli területen a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket ellátták, a bizonylatok 1,3%-ánál fordult elő kötelezettségvállalás ellenjegyzési, 1,0%-ánál érvényesítési hiányosság. A Közgazdasági iroda köztisztviselőinek munkaköri leírásai az egyes munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtási határidejét és a feladatok elvégzéséhez szükséges dokumentumokat nem tartalmazták, az ellenjegyzési feladatokat nem rögzítették a munkaköri leírásokba. Ellenjegyzés nélkül történt a kötelezettségvállalás a lakásépítési támogatások esetében. A folyószámlahitel forgalmat a Számv. tv. előírását megsértve nem a bruttó elszámolás számviteli alapelvnek megfelelően könyvelték. A gazdasági események bizonylatolását, könyvelését alapvetően az előírásoknak megfelelően végezték. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft-nek és a Csatornamű Szolgáltató Kft-nek átadott pénzeszközökből létrejött víziközművagyon nem került az Önkormányzat tulajdonába. Az Önkormányzatnál a Számv. tv. a tartalom a formával szemben előírását megsértve a szerződésben foglaltak szerint pénzeszközátadásként számoltak el áruvásárlást. A Polgármesteri hivatalban nem a Vhr. előírásainak megfelelő mérlegsoron mutatták ki a részletfizetéssel értékesített lakásokkal kapcsolatos több évre vonatkozó követelésállományt, valamint a Vhr-ben előírtaktól eltérően közalapítványi alapítói hozzájárulást részesedésként szerepeltettek. A készpénzelőlegek nyilvántartása és elszámoltatása a pénz- és értékkezelési szabályzat szerint történt. Az önkormányzati vagyon, ezen belül a törzsvagyon és a törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon elkülönített számviteli nyilvántartása megvalósult, annak ellenére, hogy a számlarendben ezt a feladatot nem szabályozták. A számviteli analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés között az adatok év végi egyezőségét, megsértve a Számv. tv. előírását az ingatlanoknál és a követeléseknél nem biztosították ben két ingatlan értékesítésekor a Számv. tv. előírását megsértve az ingatlanok nyilvántartási értékével nem csökkentették a számviteli nyilvántartás szerinti ingatlanok állományát. A részesedésekről egyedi, analitikus nyilvántartást a Vhr-ben előírtak ellenére nem fektettek fel. A számviteli nyilvántartásokban és a mérlegben az üzemeltetésre átadott eszközök nem tartalmaztak minden olyan eszközt, amelynek működését gazdasági társaságra bízták. A főkönyvi nyilvántartásban kimutatott ingatlanok bruttó értéke a jogszabályi előírás ellenére 6016 millió Ft-tal alacsonyabb volt az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásban kimutatott bruttó értéknél, mert az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásban halmozódások voltak. Az üzemeltetési szerződések nem tartalmazták az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartási, leltározási feladatokat, az Önkormányzat az üzemeltetőktől a vagyongazdálkodási rendelet szerinti leltárt nem kérte. A beruházások és az üzemeltetésre átadott eszközök, továbbá a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások állományi értékét a év végén a Vhr-ben előírtaktól eltérő módon, a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás, valamint egyeztetés alapján állapították meg. Az értékcsökkenési leírást az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével az előírt kulcsokkal számolták el. A teljesen 0 -ra leírt lakásoknál a beruházás, felújítás értékével a Számv. tv. előírását megsértve nem az egyedi eszköz bruttó értékét növelték, arról külön nyilvántartást fektettek fel, így az értékcsökkenési leírás alapja helytelen összegű volt. Az önkormányzati lakások és a nem lakás célú helyiségek nyilvántartásánál az elvégzett felújítások és beruházások értékével a több 9

12 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lakásos épületek esetében a Számv. tv. megsértésével nem a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek egyedi értékét növelték meg, azoknak külön nyilvántartó lapot fektettek fel. Az Önkormányzat eszközeinek értéke 2000-ről 2002-re 32,9%-kal növekedett, ezen belül a beruházások és az immateriális javak értéke emelkedett ezt meghaladóan. A vagyongazdálkodási rendeletben szabályozták a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket, nevesítették az Önkormányzat összes vagyonát törzsvagyonba és egyéb vagyonba történő besorolás szerint, szabályozták a pénzügyi követelésről való lemondás jogkörét. Az Áht. előírását megsértve nem határozták meg a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházása és a követelésekről lemondás eseteit. A köztulajdon felhasználásának nyilvánosságát és az Önkormányzat értékesítéseit is figyelembe véve a forgalomképes vagyon nyilvános versenytárgyalás útján történő értékesítésre vonatkozó értékhatár magas. Az értékesítésre vonatkozó döntéseket a Pécskő úti telkekre vonatkozó döntés kivételével a vagyongazdálkodási rendeletben előírt hatáskörrel rendelkező hozta meg. A polgármester a vagyongazdálkodási ügyekre vonatkozóan átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a vagyongazdálkodási rendelet előírása ellenére a Közgyűlést nem tájékoztatta. Az alapítványnak, közalapítványnak adott céljellegű támogatásról két alkalommal a kiutalást követően hozta meg döntését a Közgyűlés. Egy további alapítványi támogatással a város és a környező három község szennyvízcsatorna hálózatba kiépítéséhez, és a szennyvíztisztító telep bővítéséhez nyújtott forrást az Önkormányzat. Az önkormányzati alapítású közhasznú társaságoknak, közalapítványoknak a költségvetési rendeletben meghatározott összegű támogatások és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra vonatkozó megállapodásokban (egy kivétellel) az Áht-t megsértve számadási kötelezettséget nem írtak elő. A közhasznú szervezetek esetében az elszámolási kötelezettség feltételeinek és módjának előírása elmulasztásával megsértették a közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó előírását. Az Áht-t megsértve nem teljesítette a számadási kötelezettségét a támogatott szervezet a kiutalási tételszám 7,1%- ában, illetve késedelmesen teljesítette a tételszám 22,7%-ában. Az elszámolást nem teljesítőket nem szólították fel kötelezettségük teljesítésére, a támogatások felhasználásának jogszerűségéről és rendeltetésszerűségéről nem győződtek meg. A támogatás felhasználását az Áht. előírását megsértve nem ellenőrizték. Az Önkormányzat által alapított közalapítvány, illetve az Önkormányzat közhasznú társaságai a gazdálkodásukról szóló éves beszámoló keretében a feladatok teljesítéséről beszámoltak, de a támogatások felhasználásáról nem számoltak el. Az Önkormányzat a Számv. tv. előírását megsértve a követelések minősítését nem végezte el, a nem kizárólagos tulajdonában lévő társaságok részesedései esetében az értékvesztés elszámolásának szükségességét nem vizsgálta. Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő társaságok és az államkötvények esetében az értékelést elvégezték, értékvesztés elszámolása nem volt indokolt. Az Önkormányzat évi költségvetési beszámolói teljesítési adatai szerint rövid lejáratú hitellel volt szükséges kiegészíteni a működési célú bevételeket, hogy fedezzék a működési célú kiadásokat, illetve célhitellel bővíteni a felhalmozási és tőke jellegű bevételeket, hogy biztosítsák a felhalmozási kiadá- 10

13 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sok forrásait. Az eredeti költségvetéshez készített likviditási tervet év közben az Ámr. előírásai ellenére nem módosították a költségvetési előirányzatok 8,7%-os növelése ellenére. Az Önkormányzat a évben az Ötv-ben nevesített adósságot keletkeztető kötelezettségeket a felhalmozási hitel felvétele kivételével nem vállalt, a felhalmozási hitel felvétellel a törvényi korlátot nem lépte túl. A kötelezettségvállalások nyilvántartása nem teljes körű, nem volt olyan nyilvántartás, amelyből évenként a kötelezettségvállalások éves összege megállapítható lett volna. A Közgyűlés a évi költségvetést hitellel fedezett forráshiánnyal fogadta el. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangját likvidhitelek, illetve felhalmozási célú hitel igénybevételével biztosították. A költségvetési hiány mérséklésére a költségvetések összeállítása időszakában intézkedéseket tettek. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása keretből kapott összegekkel a működési hiány fedezetére tervezett hitelfelvételt csökkentették. Az Önkormányzat élt a helyi adóztatás lehetőségével. A évben az iparűzési adó mértéke elérte a törvényi maximumot. Az iparűzési, az építményadó és a vállalkozások kommunális adójánál a törvényi előíráson felül mentességeket biztosítottak a munkahelyteremtő beruházások, valamint a termelő üzemek szociális, egészségügyi, sport- és kulturális célra használt helyiségei esetében. A vállalkozások kommunális adóját január 1-i hatállyal megszüntették a foglalkoztatás ösztönzése, a vállalkozók adóterheinek csökkentése érdekében. A helyi közbeszerzési rendelet hatályon kívül helyezését követően nem szabályozták az Önkormányzat döntéseit segítő szakmai munkacsoport feladatait, hatásköreit. Az Önkormányzat a évi közbeszerzéseinél, a Kbt. előírásait megsértve a döntéshozást nem kötötte személyhez, a közbeszerzési eljárás belső rendjét, az eljárásba bevont személyek felelősségi körét nem alakította ki. A évi költségvetés összeállítása során vizsgálták a centralizált beszerzés lehetőségeit, és döntöttek intézményi közös közbeszerzésekről. A Közbeszerzési bizottság az előírt éves összegzőt elkészítette, a Közgyűlés felé fennálló éves beszámolási kötelezettségét nem teljesítette. A településen működő két kisebbségi önkormányzattal nem a megállapodások alapján valósult meg az együttműködés. A gyakorlati munka során nem kísérték figyelemmel a megállapodásban foglaltak betartását, az Ámr. előírásai ellenére a koncepciók véleményezését nem igényelték, nem tettek észrevételt a kisebbségi önkormányzatok megállapodásban rögzített határidő utáni, nem a megállapodás szerinti szerkezetben történő teljesítése esetén, a kisebbségi önkormányzatok szabályozásában az összeférhetetlenségi szabályoknak meg nem felelősséget az érvényesítés során nem kifogásolták. Az Önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok zárszámadási határozatai nélkül építette be a zárszámadási rendeletébe a kisebbségi önkormányzati adatokat. A zárszámadási rendelet összehasonlítható volt a költségvetési rendelettel, de ez okból meg is ismételte a költségvetési rendelet hibáit. A rendelet nem tartalmazta az Áht. és az Ámr. rendelkezéseit megsértve, két önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan az összesen és az előírás szerint részletezett adatokat. A zárszámadási mérlegek közül a vagyonkimutatás nem a teljes vagyoni körre terjedt ki, értékadatai a számviteli mérleggel az ingatlanokra vonatkozóan 11

14 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem volt egyező. A Közgyűlés zárszámadási rendeletében jóváhagyta az Önkormányzat és az OIGSZ mint önálló intézmény kivételével - költségvetési szervei évi pénzmaradványát. Az Önkormányzat a feladatellátás szervezeti struktúráját célszerűen alakította ki. Az oktatási intézményekben évben a gazdasági szervezeteket megszüntették, önálló intézményt hoztak létre a gazdálkodás lebonyolítására. Az önként vállalt feladatokat az Önkormányzat nem határozta meg szabályozásaiban, költségvetési rendeleteiben. Az Önkormányzat az éves költségvetésének 0,6-1,7%-át fordította önként vállalt kiadásainak teljesítésére a években. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény teljesítésére felmérést készítettek. A végrehajtást megkezdték, de a törvényben előírt feladatokat időarányosan nem teljesítették. Az Önkormányzat számítástechnikai ellátottsága megfelelő volt. A pénzügyi és számviteli területen alkalmazott felhasználói programokról részletes üzemeltetési dokumentációval és felhasználói leírással rendelkeztek. Az Önkormányzat informatikai stratégiával nem rendelkezett, nem szabályozták az alkalmazott programok hozzáférési jogosultsági rendszerét, az adatokért felelősök körét, az adatmentés gyakoriságát, nem dokumentálták az engedélyezési jogköröket, a Közgazdasági irodán dolgozók munkaköri leírása nem tartalmazta az informatikai rendszerek használatát. Az informatikusok által vezetett számítástechnikai nyilvántartások és a Közgazdasági iroda analitikus nyilvántartása adatai nem egyeztek. A számítógépi adatok megőrzése céljából a készített táblázatokat, kimutatásokat, adathalmazokat a papír adathordozóra kinyomtatás mellett elektronikus módon is megőrzik. Az Önkormányzat a felügyeleti és belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította. Az ellenőrzési szabályzatot nem aktualizálták, az ellenőrzést a jegyző irányítása alá tartozó ellenőrzési referensek látták el, az ellenőrzési szabályzatban még ellenőrzési csoport szerepelt. A jegyző által kiadott ellenőrzési ütemtervekben szereplő belső ellenőrzési feladatokat az ellenőrzési szabályzatuk előírása ellenére a polgármesterrel nem egyeztették. Az ellenőrzési referensek a években pénzügyi-gazdasági, cél- és témavizsgálatokat végeztek, valamint belső ellenőrzési feladatokat láttak el. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt szolgáltattak az ellenőrzötteknek, segítséget jelentettek a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez. A realizáló tárgyalások megtartását nem dokumentálták. A belső ellenőri kapacitás nem biztosította a jogszabály által előírt belső ellenőri feladatok ellátását. A Pénzügyi bizottság az ellenőrzési szabályzatnak megfelelően tárgyalta az intézményi felügyeleti és a Polgármesteri hivatalnál végzett belső ellenőrzések tapasztalatait. A években a Közgyűlés a Htv. előírását megsértve az ellenőrzések tapasztalatait nem tekintette át. Az Önkormányzat teljesítette a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. A könyvvizsgáló auditálási eltéréssel, de korlátozás nélkül fogadta el és hitelesítette az egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolókat. Az ÁSZ által folytatott korábbi ellenőrzések javaslatait elfogadták és kétharmadát megvalósították. Javaslatunk ellenére az SzMSz-be a hulladékgazdálkodás kötelező feladatát nem építették be, az adóztatási tevékenység önálló 12

15 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK napirendként nem szerepelt a Közgyűlés előtt, a közbeszerzések szabályozásának módosítására vonatkozó javaslatokat nem hajtották végre. A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevételben fejtette ki véleménykülönbségeit, amelyekkel kapcsolatos állásfoglalást a részletes megállapítás érintett pontjai tartalmaznak. Ezen túlmenően tájékoztatást adott a vizsgálat megállapításai hatására már megtett intézkedésekről, amelyeket a részletes megállapítások érintett pontjainál ismertetünk. A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a Közbeszerzési bizottságnak adjon tájékoztatást a Közgyűlésnek az éves tevékenységéről az SzMSz-ben előírtaknak megfelelve; a polgármesternek a törvényesség biztosítása érdekében 1. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy alkossa meg az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében az Önkormányzat gazdasági programját; 2. a szabályszerű költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából a) b) kezdeményezze a Közgyűlésnél a vagyongazdálkodási rendelet kiegészítését annak érdekében, hogy abban az Áht (2) bekezdése alapján meghatározásra kerüljön a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházásának és a követelésekről való lemondásnak módja és esetei; biztosítsa, hogy az alapítványok, közalapítványok támogatásáról minden esetben az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében Közgyűlés döntsön; 3. tájékoztassa a Közgyűlést a vagyongazdálkodási rendelet 33. (2) bekezdése előírásának megfelelően az átruházott hatáskörben hozott vagyongazdálkodási döntéseiről; 4. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés meghatározott időszakonként tekintse át a Közgyűlés által alapított és fenntartott költségvetési szervei ellenőrzésének tapasztalatait a Htv (1) bekezdés g) pontjának megfelelően; a munka színvonalának javítása érdekében: 5. kezdeményezze, hogy a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés az SzMSz-ben és az éves költségvetési rendeletben egymással összhangban határozza meg; 6. számoltassa be a felhatalmazottakat az elvégzett kötelezettségvállalásokról; 13

16 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7. kezdeményezze a Polgármesteri hivatalra vonatkozó ügyrend és az Önkormányzat Salgó Vagyon Kft-vel kötött szerződésének módosítását annak érdekében, hogy a Közgazdasági iroda és a Salgó Vagyon Kft. analitikus nyilvántartási kötelezettségének párhuzamos előírása megszűnjön, a nyilvántartási kötelezettség előírásánál legyen figyelemmel a jegyző által az eszközgazdálkodásra kiadott szabályzatra is; 8. biztosítsa, hogy az önkormányzati pénzeszközből megvalósuló víziközmű beruházások a továbbiakban az Önkormányzat tulajdonába kerüljenek; 9. kezdeményezze az üzemeltetőknél és a Polgármesteri hivatalban, hogy az üzemeltetési szerződések kiegészítésre kerüljenek az üzemeltetésre átadott eszközök nyilvántartásával, leltározásával kapcsolatos feladatokkal, azok elvégzési határidejének meghatározásával; 10. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy a köztulajdon felhasználásának nyilvánossága érdekében csökkentse a forgalomképes vagyon nyilvános versenytárgyalás útján történő értékesítésre vonatkozó, a vagyongazdálkodási rendeletben szereplő értékhatárt; 11. kezdeményezze az Önkormányzat által önként vállalt feladatok meghatározását; 12. javasolja a Közgyűlésnek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényben foglalt akadály-mentesítési feladatok elvégzésének felgyorsítását, figyelemmel a január 1-i határidőre; 13. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készítsenek intézkedési tervet; a jegyzőnek: a törvényesség biztosítása érdekében: 1. csatolja az Ámr. 28. (3) bekezdése előírásai betartása érdekében a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a kisebbségi önkormányzatok és a Pénzügyi bizottság véleményét; 2. a költségvetési rendelettervezet elkészítésekor a) b) c) csatolja a költségvetési rendelettervezethez az Ámr. 29. (9) bekezdése előírásai betartása érdekében a Pénzügyi bizottság írásos véleményét; gondoskodjon, hogy az Áht. 65. (3) bekezdése előírásainak megfelelően a kisebbségi önkormányzatok határozatai szerint kerüljenek az előirányzatok az Önkormányzat költségvetési rendeletébe; gondoskodjon, hogy az OIGSZ és az Egészségügyi-Szociális Központ vonatkozásában is mutassák be az Áht. 69. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdése a), b), f) pontjainak megfelelően összegzett és részletezett intézményi bevételi, működési, fenntartási kiadási adatokat és az éves létszámkeretet; 14

17 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK d) gondoskodjon a címrend módosításáról annak érdekében, hogy az OIGSZ és az Egészségügyi-Szociális Központ, mint önállóan gazdálkodó intézmény címet alkosson az Áht. 67. (1) bekezdése előírásának megfelelően, illetve arra tekintettel, hogy a Közgyűlés által kötött előirányzatnak minősített összegek intézményenként, feladatonként jelenjenek meg a költségvetési rendeletben; 3. gondoskodjon arról, hogy a pénzügyi nyilvántartási rendszer az Áht (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazzon minden kiadási előirányzatot terhelő kötelezettségvállalást és bevételi előirányzat teljesítését előrejelző bevételi előírást, a kötelezettségvállalások nyilvántartása feleljen meg az Ámr (6) bekezdése azon előírásának, hogy a kötelezettségvállalások éves összege megállapítható legyen; 4. készítse el közgyűlési jóváhagyás érdekében az Áht. 88. (3) és az Ámr. 10. (4) bekezdésében foglaltak alapján a Polgármesteri hivatal alapító okirata tervezetét és szervezeti és működési szabályzatát; 5. készítse el a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetére az Ámr. 17. (5) bekezdésében előírt ügyrendet, amely megfelelő részletezésben tartalmazza a gazdasági szervezet pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásért felelős vezetők és más dolgozók gazdálkodási feladat-, hatás- és jogköreit; 6. végezze el a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó ügyrend felülvizsgálatát, biztosítsa, hogy az Ámr (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy ne legyen kijelölve, felhatalmazva; 7. alakítsa ki a Htv (1) bekezdése c) pontjában előírtak alapján a Polgármesteri hivatal, valamint az intézmények számviteli rendjét; 8. a gazdálkodási szabályzatok megfelelősége biztosításához: a) b) c) d) rögzítse a számviteli politikában a megbízható, valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információ minősítési szempontjait a Vhr. 8. (5) bekezdése a) pontjának megfelelően; egészítse ki a leltározási és értékelési szabályzatot az üzemeltetésre átadott eszközök Vhr. 37. (3) bekezdésben foglaltak szerinti leltározási feladatainak meghatározásával; készítse el az eszközök és források értékelési szabályzatát a Számv. tv. 14. (5) bekezdése b) pontja és a Vhr. 8. (4) bekezdése b) pontja alapján abban határozza meg a Számv. tv aiban előírtak szerint az értékvesztés és az értékvesztés visszaírása elszámolásának, valamint a Számv. tv. 53. (1) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelve a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltételeit; biztosítsa, hogy a pénz- és értékkezelési szabályzatban és a számlarendben a számítógépi program alkalmazásából eredő bizonylatolási, könyvelési, nyilvántartási, kapcsolati sajátosságok jelenjenek meg, és ezekre tekintettel a bizonylati rendet alakítsa át a Számv. tv (2) bekezdése d) pontja alapján; 15

18 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK e) f) g) biztosítsa, hogy a Számv. tv.161. (2) bekezdés a)-b) pontja alapján az alkalmazott főkönyvi számlák kerüljenek kijelölésre a számlarendben, továbbá határozzák meg az előirányzatok és a 0 -ra leírt immateriális javak, tárgyi eszközök számláinak számjelét és megnevezését, illetve a számlák értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát; határozza meg a számlarendben a Vhr. 49. (4) bekezdésének megfelelően az analitikus nyilvántartásokból készítendő összesítő kimutatások (feladások) elkészítésének határidejét; határozza meg a számlarendben, hogy a Vhr. 9. számú mellékletének 1. k) pontjában biztosított lehetőségek közül melyik módon történjen a törzsvagyon elkülönített számviteli nyilvántartása; 9. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás biztosításához a) b) c) d) e) f) g) h) biztosítsa a kötelezettségvállalás ellenjegyzését az Ámr (7) bekezdése előírásának betartása érdekében a lakásépítési támogatások esetében is; gondoskodjon, hogy a folyószámlahitel forgalom könyvelése a Számv. tv. 15. (9) és a Vhr. 9. (6) bekezdései előírásainak megfelelően bruttó módon történjen; biztosítsa, hogy az igénybevett szolgáltatásokat, áruvásárlásokat a Számv. tv. 16. (3) bekezdése előírását betartva a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően számolják el; gondoskodjon, hogy a részletfizetéssel értékesített lakásokkal kapcsolatos követeléseket a következő évben esedékes rész kivételével a befektetett eszközök között mutassák ki a Vhr. 19. (5) bekezdésének megfelelően; biztosítsa, hogy a Vhr. 19. (2) bekezdésének megfelelően a könyvviteli mérlegben tartós részesedéseként csak azok a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések szerepeljenek, amelyek tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak az Önkormányzat számára; biztosítsa a Számv. tv (3) és a Vhr. 9. számú mellékletének 1. k) és 2. c) pontjai előírásainak megfelelően az ingatlanok és a követelések számviteli analitikus nyilvántartása és a főkönyvi könyvelés közötti adatok egyezőségét; készíttesse el a gazdasági társasági részesedésekről a Vhr. 9. számú melléklete 1. k) pontjában előírtak alapján a bruttó értékkel számszerűen egyező analitikus nyilvántartást; biztosítsa, hogy a Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaiban az üzemeltetésre átadott eszközök a Vhr. 20. (1) bekezdésének előírásaival és a vagyongazdálkodási rendelettel összhangban tartalmazzanak minden olyan eszközt, amelynek működtetését gazdasági társaságra bízták, a mérlegben kimutatott beruházások és az üzemeltetésre átadott eszközök, továbbá a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások állományi értéke a Vhr. 37. (3) bekezdésében előírt módon készített leltárakkal alátámasztásra kerüljenek; 16

19 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK i) j) k) l) intézkedjen az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás kiegészítéséről annak érdekében, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete előírásának megfelelően a kataszterben feltüntetett ingatlanrészek bruttó értéke külön-külön, minden időpontban egyezzen meg a számvitelben nyilvántartott bruttó értékekkel; biztosítsa, hogy az eszközök értékcsökkenésének elszámolása az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok esetében feleljen meg a Vhr. 30. (2) bekezdésében előírt leírási kulcsoknak; gondoskodjon, hogy a teljesen 0 -ra leírt lakások esetében a beruházást, felújítást a Számv. tv. 48. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyedi eszközök bruttó értéke növelésére számolják el; gondoskodjon, hogy a Számv. tv. 48. (1) bekezdésének megfelelően az értéknövelő felújítások összegei a lakásokra és a nem lakás célú helyiségekre egyedileg kerüljenek a számviteli nyilvántartásban rögzítésre; m) gondoskodjon, hogy a Számv. tv ának megfelelően végezzék el az eszközök értékelése során a követelések minősítését; n) biztosítsa, hogy a Számv. tv. 54. (1)-(2) bekezdésének megfelelően a nem 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetében az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálják; 10. készítse elő a vagyongazdálkodási rendelet módosítását, hogy az feleljen meg az Áht (2) bekezdése előírásainak, tartalmazza a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházása és a követelésről lemondás eseteit; 11. biztosítsa, hogy az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások esetében a) b) c) d) az Áht. 13/A. (2) bekezdésének megfelelően a számadási kötelezettség előírásra kerüljön; a közhasznú társaságok esetében a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 14. (2) bekezdése szerint a szerződésekbe a támogatással elszámolás feltételei és módja kerüljön meghatározásra; az Áht. 13/A. (2) bekezdése előírása alapján a számadást nem teljesítőket felszólítsák a számadás teljesítésére; az Áht. 13/A. (2) bekezdésének megfelelően a támogatások felhasználásának jogszerűségét és rendeltetésszerűségét ellenőrizzék; 12. gondoskodjon az Ámr ának előírása szerint elkészített önkormányzati szintű likviditási terv folyamatos aktualizálásáról; 13. gondoskodjon, hogy a Kbt. 31. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően alakítsák ki a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét, illetve az eljárásba bevont 17

20 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK személyek felelősségi körét, továbbá a Kbt. 31. (3) bekezdés előírásainak megfelelően nevezzék meg a döntést hozó személyt; 14. a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége során a) b) c) segítse elő, hogy a kisebbségi önkormányzatok a megállapodásokban foglalt határidők betartásával, az Áht. 69. (1)-(2) bekezdésében előírt szerkezetben készítsék el a költségvetési és a zárszámadási határozataikat; kezdeményezze, hogy a kisebbségi önkormányzatok a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés szabályozása az Ámr (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak feleljen meg, a saját részre történő rendelkezés, ellenőrzés lehetőségét zárják ki; biztosítsa, hogy az Ámr. 36. (5) bekezdése előírásainak megfelelően az Önkormányzat zárszámadási rendeletébe a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó adatok azok zárszámadási határozatai alapján kerüljenek beépítésre; 15. a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor gondoskodjon arról, hogy a) b) c) mutassák be az OIGSZ és az Egészségügyi-Szociális Központ vonatkozásában is az Áht. 69. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdése a), b), f) pontjainak megfelelően összegzett és részletezett intézményi bevételi, működési, fenntartási kiadási adatokat és az éves létszámkeret teljesítését; készíttesse el az Önkormányzat teljes vagyonát tükröző vagyonkimutatást és azt csatolja az Ötv. 78. (2) bekezdésének megfelelve a zárszámadáshoz; terjessze elő az Ámr. 66. (4) bekezdésében előírtak szerint az OIGSZ, mint önálló intézmény pénzmaradványát jóváhagyásra; 16. biztosítsa az Áht november 27-től hatályos 121/A. (5) bekezdése szerinti belső ellenőrzési tevékenység ellátását; a munka színvonalának javítása érdekében: 17. csatolja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, teljesítés szakmai igazolása és az érvényesítés jogosultságával rendelkezők aláírás-mintáját az ügyrendhez; 18. alakítsa ki az 50 ezer Ft alatti értékű csak mennyiségi nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöknél az egyedi azonosításra alkalmas rendszert; 19. határozza meg a pénz- és értékkezelési szabályzatban a pénztárellenőrzés módját és gyakoriságát; 20. egészítse ki a Közgazdasági irodán dolgozók munkaköri leírását az egyes munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtási határidejének és a feladatok elvégzéséhez szükséges dokumentumok meghatározásával, az ellenjegyzési feladatokkal, illetve az informatikai rendszereket használó köztisztviselőknél az ahhoz kapcsolódó feladatokkal; 18

21 II. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 21. gondoskodjon az informatikai stratégia elkészítéséről, szabályozza az adatokért felelősök körét, az adatmentés gyakoriságát, a hozzáférési jogosultsági rendszert, a rendszergazdák feladatait és dokumentálja az engedélyezési jogköröket, készíttessen a pénzügyi-számviteli számítógépes programokat használókról nyilvántartást; 22. biztosítsa, hogy az informatikusok által vezetett számítástechnikai nyilvántartások és a Közgazdasági iroda analitikus nyilvántartása adatai megegyezzenek; 23. a felügyeleti és belső ellenőrzési munka javítása és biztosítása érdekében: a) b) c) vizsgálja felül az ellenőrzési szabályzatot, gondoskodjon annak aktualizálásáról és kiegészítéséről, tekintettel az Áht november 27-től hatályos /A. - ai és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26) Korm. rendelet előírásaira; egyeztesse a polgármesterrel az ellenőrzési szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési ütemtervbe kerülő belső ellenőrzési feladatokat; intézkedjen, hogy a belső ellenőrzési kapacitás bővítésre kerüljön; 24. gondoskodjon a korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításai alapján tett javaslatok megvalósításáról. 19

22 I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Önkormányzat működésének, célkitűzéseinek meghatározására a Közgyűlés 13 részprogramot, koncepciót fogadott el. Ezek közül az utóbbi években készítették, vagy rendszeres felülvizsgálatával megújították: a Salgótarján Kistérség Komplex Területfejlesztési Programját évben 2010-ig szólóan; a Közoktatási-feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet évben 2006-ig kiterjedően; a Környezetvédelmi program kétévenkénti felülvizsgálatát évben teljesítették; 2000-ben elkészítették a lakáskoncepciót és 2002-ben a drogstratégiát. Az Önkormányzat gazdasági programmal nem rendelkezett, ezzel megsértették az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt gazdasági program készítési kötelezettséget. A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint: Az Ötv. 91. (1) bekezdése gazdasági programról és költségvetésről rendelkezik, arról nem, hogy ezeknek milyen időtávra kell szólniuk. Mivel a törvény egy azon rendelkezés keretén belül fogalmaz meg gazdasági programot és költségvetést, semmi nem mond ellent annak, hogy ez a két feladat a beterjesztett költségvetésben öltsön testet. Ha a jelentés hiányolja a gazdasági programot, meg kellene határoznia jogszabályi helyre való hivatkozással, hogy milyen tartalmú és időtávú programot kér számon. Az észrevétel nem megalapozott, mivel az Ötv. 91. (1) bekezdése gazdasági program és költségvetés készítését írja elő. Az Ámr. 24. (1) bekezdés d) pontja alapján a költségvetési tervezés fő kereteinek meghatározásához szükséges költségvetési irányelvek összeállításához, az Ámr ában konkrétan megnevezett információ-forrásokon túlmenően, az önkormányzatok esetében az önkormányzati gazdasági program alapadatokat szolgáltat. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt november 30-ai határidőt betartva terjesztette a Közgyűlés elé. Az előterjesztést az Önkormányzatnál működő bizottságok előzetesen megtárgyalták, az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolták az elő- 20

23 terjesztéshez a Pénzügyi bizottság 2, és a helyi kisebbségek koncepciótervezetről alkotott írásos véleményét. A Közgyűlés a 220/2001. (XI. 26.) számú határozatával elfogadta a évi költségvetési koncepciót, amelyben figyelembe vették a helyben képződő bevételeket. Az ellátandó feladatok kiadási szükségletét az intézményektől bekért adatokra, alátámasztott igényeikre alapozva, az Önkormányzat ismert kötelezettségei figyelembevételével számították. A koncepció jóváhagyását követően a Közgazdasági iroda, a szakmai felügyeletet ellátó irodák (szakirodák) 3 és az önállóan gazdálkodó intézmények között úgynevezett költségvetési tárgyalást folytattak le. Az intézmények által, a szerkezeti változásokat, szintrehozásokat figyelembevevő, de alapvetően a tervévi feladatellátás bevételi lehetőségeire és kiadási szükségletére alapozó számítások szerint kialakított előirányzatok képezték a tárgyalások alapját. Az előirányzatokat a szakirodák, illetve a Közgazdasági iroda előzetesen felülvizsgálta. A tárgyalások során megállapodásban rögzítették az intézmények kiemelt előirányzatait, illetve azon belül néhány részelőirányzatot (gyermekélelmezés támogatási előirányzata, karbantartási előirányzat minimális összege). A megállapodásokban meghatározott előirányzatok képezték a költségvetési rendelettervezet előirányzatainak alapját. A tárgyalások során olyan kérdés nem merült fel, amely testületi döntést igényelt volna. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet, az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőt betartva terjesztette a Közgyűlés elé. A Közgyűlés a rendelettervezet összeállítását megelőzően, illetve annak elfogadása során döntött azokban a kérdésekben, amelyek az előirányzatok meghatározását megalapozták. A Közgyűlés november 26-i ülésén döntöttek az intézményi étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól, a december 17-i ülésen pedig az adórendeletek módosításáról, az önkormányzati tulajdonú bérlakások díjáról, az ivóvíz és a csatornadíj mértékéről, a tömegközlekedési díjakról. A költségvetési rendeletben fogadták el a képviselők az illetményalapot, a köztisztviselői illetménykiegészítés mértékét, az intézményvezetők költségvetés végrehajtással összefüggő jutalmazásának elveit, változtatták a vagyonrendelet néhány hatásköri előírását. A vagyongazdálkodási rendelet február 12-i módosításával 4 önkormányzati rendeletben határozták meg a költségvetés (és a zárszámadás) előter- 2 A Pénzügyi bizottság témát tárgyaló üléséről készült jegyzőkönyv a véleményt tartalmazta. 3 Az SzMSz szerint a Polgármesteri hivatal kilenc belső szervezeti egységre, irodára tagolódik. Közülük intézmények, előirányzat csoportok felett szakmai felügyeletet gyakorol a Jegyzői iroda, az Építési és vállalkozásigazgatási iroda, az Oktatási, kulturális és sport iroda, a Szociális és egészségügyi iroda és a Városfejlesztési és üzemeltetési iroda. 21