Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet. Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet. Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban Készítette: Hegedűs Barbara, 2013

2 Tartalomjegyzék 1.Témaválasztás indoklása Élelmiszer eredetű megbetegedés, élelmiszerfertőzés fogalma Élelmiszer eredetű megbetegedések Európában Élelmiszerfertőzések Magyarországon Élelmiszerfertőzés mérgezés kialakulásában szerepet játszó higiéniás technológiai hibák 8 3. Minőségi rendszerek, élelmiszerek minősége, biztonsága Élelmiszer minőség összetevői Minőség ellenőrzés fajtái Élelmiszerbiztonság Élelmiszerbiztonság történelmi fejlődése Fejlődése hazánkban Európai Uniós szabályok Hazai előírások Minőségi előírások MSZ Szabvány ISO szabvány TQM- Teljes körű Minőségirányítási rendszer Élelmiszertörvény Magyar Élelmiszerkönyv HACCP - Kockázatelemzés A HACCP fogalma, története HACCP 7 alapelvből épül fel HACCP megvalósításának menete Vendéglátóhely létesítés Helykijelölés Vízellátás Környezetvédelmi feltételek Megközelíthetőség Szellőzés Világítás Üzemi helyiségek Vendéglátóegység belső kialakítására vonatkozó általános követelmények Alapanyag, nyersanyag útvonala Árubeszerzés- árurendelés Áruátvétel... 41

3 6.3. Raktározás Hűtött tárolás Fagyasztva tárolás Földesáru raktár Szárazáru raktár Csomagolás Előkészítés Húselőkészítés Zöldség-előkészítő Tojás-előkészítő Hidegvérű állatok előkészítője Konyha Hőkezelés Ételminta Ételkészítés higiéniája Tálalás Felszolgálás Ételmaradék Kiegészítő tevékenységek Hulladékkezelés Tisztítási-fertőtlenítési tevékenység Göngyöleg kezelése Oktatás Vendéglátás hatósági felügyelete, ellenőrzése Új technológiák a vendéglátásban Meleg ételek minősége különböző ételkészítési eljárások alkalmazásával Vendéglátásban alkalmazandó higiéniai szabályok BfR kiadvány Esettanulmány a Ramada Resort Aquaworld****Superior szálloda konyháján Summary Mellékletek Irodalmi jegyzék:

4 1.Témaválasztás indoklása Véleményem szerint, mint turizmus-vendéglátás szakos hallgató és jövőbeni szakember fontos ezzel a témakörrel foglalkoznunk. Az élelmiszer biztonság világszerte s az Európai Unión belül is prioritást élvez. Manapság televízióból, rádióból, hírekből egyre többet hallani romlott ételek árusításáról, átcímkézéséről, hamis eredetigazolásáról, amelyek sajnos a vendéglátás területén is előfordulnak és így rossz minőségű termékek juthatnak el a vendéghez. Fontos, hogy e területen is a már akár készételként kapott, vagy helyben előállított termékek megfelelően legyen előállítva, tartósítva, szállítva, raktározva. Súlyos megbetegedések történhetnek a szabályok be nem tartása miatt. Hatósági ellenőrzések alatt ezen szabálysértések, természetesen büntetést vagy akár végeleges bezárást is vonhatnak maguk után. A mai világban ahol már a minőségnek, egészséges életmódnak óriási szerepet tulajdonítanak, és ezen értékek kerülnek előtérbe, egy vállalat számára nagyon fontos a biztonság és minőség iránti elkötelezettség, mellyel növelheti vendégelégedettségét, ami versenyelőnyhöz, gazdasági sikerhez vezetheti. A vendégek pénzükért emiatt egyre jobb, magasabb színvonalú szolgáltatást, kiszolgálást várnak el. Élelmiszer-kereskedelem kiszélesedése következtében nő az élelmiszerek szállítás közbeni megromlásának lehetősége. Az országhatárokon át történő utazások a vendéglátásban, valamint a közétkeztetésben étkezők számának növekedése, estenként a higiéniai követelmények be nem tartását eredményezi. További problémákat jelent a vegyi anyagok túlzott vagy nem megfelelő használata, az új vagy intenzív, nem biztonságos technológiák alkalmazása. Ennek következtében nagyon sokféle élelmiszer-biztonsági szabvány vagy szabvány-jellegű előírás született az utóbbi években. Alapjait tekintve azonban mindegyik a HACCP módszereken nyugszik. ( 0

5 2. Élelmiszer eredetű megbetegedés, élelmiszerfertőzés fogalma Az élelmiszer eredetű megbetegedések gyakoriságát a fejlett ipari országokban 10-30%-ra becsülik, melyek kis része kerül csak bejelentésre. Élelmiszer eredetű megbetegedés olyan fertőzés vagy mérgezés mely gyaníthatóan élelmiszer vagy víz által alakul ki. Azonban nem minősül élelmiszer eredetű megbetegedésnek túlérzékenység miatti betegség vagy élelmiszer útján szándékosan okozott mérgezés. Élelmiszer fertőzésnek nevezzük azt mikor az ételben vagy italban lévő kórokozó vagy valamilyenfajta méreganyag egészségkárosodást okoz. Járványszerű esemény akkor következik be, ha kettő vagy annál több megbetegedés történik (Angolul ezt outbreak - nek nevezzük, de a magyar nyelvbe ez nem a szó megfelelő értelmében használatos, hanem csak mint élelmiszer eredetű megbetegedés, mert egy főt érintő igazolt esemény igazán ritka(single case)) Az esetek többségében élelmiszer mérgezés fordul elő melyben a betegséget okozó méreganyag lehet: mikroorganizmus által termelt méreganyag, élelmiszerben természetes anyagként előforduló méreganyag, idegen kémiai anyag mely szennyeződésként vagy szándékosan került az élelmiszerbe. 2.1 Élelmiszer eredetű megbetegedések Európában Európában az élelmiszer eredetű megbetegedésekért a WHO Surveillance Programme for Control of Foodborne Disease in Europe programja biztosítja a legmegbízhatóbb adatokat ban indult a program és mára már a legtöbb európai ország csatlakozott hozzájuk és 1998 között több mint élelmiszer eredetű megbetegedés került bejelentésre 42 országból.(a bejelentések nélküli tényleges betegségek azonban ennek többszöröse is lehet a WHO becslése szerint) Ezek többségében a megbetegedés mikrobiológiai eredetű, hiszen az eredmények 77%-át salmonella vírus okozta. A statisztikai adatokban vírus eredetű megbetegedések csak 1%ot mutatnak ugyanakkor a világszerte észlelhető a vírusos megbetegedések számának emelkedése. Legnagyobb arányban tojás és tojás tartalmú étel, 15%-ban hús és hústermékek, 10%-ban több összetevőből álló ételek, 8%-ban tejtermékek, 5%-ban hal és kagylófélék, 4%-ban gomba és 3%-ban baromfi szerepelt a megbetegedéshez vezető élelmiszerek között. Legtöbb megbetegedés Európában is magánházakban történik majd második helyen áll a 1

6 közétkeztetést és harmadik helyen ezt követi a vendéglátás. Vendéglátásban, közétkeztetésben egy-egy vagy akár több száz esethez kapcsolódik, míg magánházakban általában pár személyhez. Okozója főként a nem megfelelő hőkezelés, hűtés (44%ban) vagy, hogy kémiailag nem megfelelő nyersanyagot használtak (20%ban). Európában is nagy nyugtalanságot váltott ki az a tény, hogy az élelmiszerekkel együtt szinte folyamatosan fogyasztunk kis mennyiségben vegyi anyagokat. pl.: növényvédő szerek, melyek később krónikus megbetegedéseket, daganatokat, immunrendszer reagálásának gyengülését okozhatja Élelmiszerfertőzések Magyarországon évi élelmiszer eredetű megbetegedési események előidéző tényező és előfordulási hely szerinti megoszlása 1.tábla (Forrás: Magyarországon az élelmiszerfertőzésekre vonatkozó adatokat egyrészt az ételmérgezési statisztikából másrészt a fertőző betegségek kötelező bejelentéséből (epidemológiai adatok) következtethetünk óta ezen adatok rendelkezésre állnak évek között a bejelentett élelmiszerfertőzések csökkenő tendenciát mutattak azonban a 90 es évektől kedvezőtlen folyamat indult el. A megbetegedések 80%-a magánháztartásokban készített étel által keletkezik Európában ez az arány 40% - de ez köszönhető a nem megfelelően működő bejelentési és kivizsgálási rendszernek. Második helyen, Magyarországon is a közétkeztetésben (30%) és 2

7 vendéglátásban (15%) előállított ételek általi betegségek állnak. Közétkeztetésben elsősorban az iskolai főzőkonyhák, ahol a menürendszerben kerülnek fogyasztásra az ételek, amit egyszerre sokan fogyasztanak.(egyes főzőkonyhák több oktatási intézménye akár több ezres nagyságrendben szállítanak ételt) Megbetegedések számát tekintve az arány megfordul, hiszen a közétkeztetésben, vendéglátásban a felszolgált ételtől betegszik meg az ember. Így a betegek számát tekintve ez 75% még a magánháztartásnál ahol a betegség egy-két főt érint a betegségek száma 25%. Az alábbi táblázatban (1. tábla.) a 2012-ben előforduló bejelentett élelmiszer eredetű megbetegedéseket láthatjuk. Mint ez is igazolja a legtöbb eset a magánháztartásokban fordul elő mérgező nyersanyag vagy valamilyen ismeretlen forrás által, majd ezt követi az iskolai, bölcsődei étkeztetés és munkahelyi étkeztetés szintén ismeretlen okból. Szembetűnő a tény, hogy keresztszennyeződés által is fordult elő megbetegedés, ráadásul % óvodai/ bölcsődei étkezés által, de ennek száma szerencsére alacsony. A szalmonellozisok számának alakulása az előfordulási hely szerint és között Tengelycím ábra :A szalmonellozisok számának alakulása az előfordulási hely szerint és között (Forrás: A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal vizsgálta a salmonellozisok számának alakulását előfordulási helyük szerint.(1.ábra)a legkockázatosabb egységek közé 3

8 % tartoznak a nagy adagszámú hidegkonyhák, cukrászüzemek valamint a közétkeztetési főleg gyermekétkeztetési konyhák. A 90-es években a megbetegedések fele gyermekintézményekben (bölcsőde, óvoda, iskola) jött létre, de ez az arány 2002 és 2006 lecsökkent 12%-ra. Ezzel szemben a vendéglátásban: 12%-ról 37%-ra ugrott a megbetegedések számának aránya. Emelkedett a munkahelyi étkeztetés jelentősége a megbetegedés helye szempontjából. A változások hátterében döntően nem a közétkeztetés színvonalának emelkedése, az élelmiszerbiztonság javulása, hanem az étkeztetés struktúrájának változása áll. Egyre több iskolai konyha kerül bezárásra, az iskolai étkezést is egyre kevesebb gyermek veszi igénybe. Ugyanakkor nagyobb szerep jut a közétkeztetésben a vendéglátásnak illetve a munkahelyeken újra létesült főzőkonyháknak. ( Szalmonellák okozta megbetegedések számának alakulása a közvetítő élelmiszer szerint és között ábra: Szalmonellák okozta megbetegedések számának alakulása a közvetítő élelmiszer szerint és között (Forrás: Közvetítő élelmiszereket vizsgálva (2. ábra) a salmonellozis hátterében főként tojás tartalmú ételek szerepelnek ahol a tojások nyersen vagy enyhén hő kezelten kerülnek a fogyasztóhoz hoz viszonyítva a 96-os eredmények nem sokat változtak: a tojás fogyasztása 34%- ban, a madártej 7%, illetve 9%-ban, a nyers tojáshab felhasználásával készített krémes sütemények 7%-ban okoztak megbetegedéseket. A cukrászsütemények magasabb arányban 4

9 szerepeltek a második 5 éves ciklusban: 7%-ról 12%-ra nőtt az arányuk, míg lényegesen csökkent (8%-ról 3%-ra) a majonézes hidegkonyhai készítmények előfordulási aránya. A másik jelentősélelmiszer-csoport, a húsok, húskészítmények szerepe is csökkent: 18%-ról 13%-ra. Események száma megbetegedést okozó étel előfordulási helye szerint db 13 db Vendéglátás 3 db 5 db Közétkeztetés: Gyógyító és ápolási int. Étk. Közétkeztetés: Munkahelyi Étkeztetés Közétkeztetés: Gyermekétkeztetés 3.ábra Forrás: tualitasok Az alábbi diagramon a megbetegedéssel járó események számát láthatjuk a betegedést okozó étel előfordulási helye szerint. (3.ábra)2012-ben a közétkeztetésben és a vendéglátás területén történt élelmiszer eredetű megbetegedés. Az élelmiszeriparban, kistermelő által előállított, ill. a kereskedelmi forgalomban károsodott termék fogyasztására visszavezetett eseményt nem regisztráltak. A 2011-es évekhez képest a 2012-ben nyilvántartott események száma a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (nebih) szerint jóval alacsonyabb volt, összesen 34 alkalommal fordult elő, míg előző évben ezen események száma 49 volt. Ez 31%-os csökkenést jelent egy év alatt, amely jónak mondható. Tavalyi évben a közétkeztetésben fordult elő a legtöbbször élelmiszer által okozott betegség összesen 18 alkalommal, ha a gyermekétkeztetést, munkahelyi étkeztetést és az ápolási intézményekben való étkeztetést összeadjuk. Ez az események 58,1%-át lefedi (2011-ben 63.3% és 2010-ben: 53.5%) még a vendéglátásban ez 41,9 %ot tesz ki (2011-5

10 ben ez az arány lényegesen alacsonyabb volt: 28.6%). Szemmel látható a tény hogy a gyermekétkeztetésben 10 alkalommal is előfordult ilyen jellegű esemény mely 32%-az összes megbetegedésnek, így ennek aránya igen nagynak mondható. A megbetegedettek megoszlása a megbetegedést okozó étel előfordulási helye szerint 2012 Vendéglátás 379 fő 254 fő Közétkeztetés: Gyógyító és ápolási int. Étk. 41 fő 99 fő Közétkeztetés: Munkahelyi Étkeztetés Közétkeztetés: Gyermekétkeztet és 4.ábra Forrás: ok 2012-ben a megbetegedett személyek száma összesen 773 fő volt közétkeztetést és vendéglátást együttesen vizsgálva. (4.ábra) Ez 2011-hez viszonyítva 31.2%-os csökkenést mutat, hiszen akkor ez 1140 főt tett ki. A betegek számát tekintve a közétkeztetés magasan vezeti a listát 519 fővel (2011-ben: 942, 2010-ben: 1102) és ezen belül a gyermekétkeztetés 379 fővel. A közétkeztetésben összesen 67%-ban vendéglátásban pedig 33%-ban betegedtek meg. A közétkeztetésben megbetegedettek7,9 %-a került kórházba. Közétkeztetésen belül a betegek számának megoszlása: 73% gyermekétkeztetésben, 19% ápolási intézményben, és 7.9%-uk munkahelyi étkeztetésben betegedett meg. A vendéglátásban 2012-ben 254 fő, 2011-ben pedig 171 fő betegedett meg ez 48.5%-os növekedést mutat. A vendéglátóiparból eredő esetek többségét rendszerint betegek jelentik be. Az ilyen események akkor kerülnek nyilvántartásunkba, ha az érintett 6

11 személy orvosi igazolást mutat be a tünetek és az élelmiszerfogyasztás közötti kapcsolatról. Az események aránya és a megbetegedettek száma egyenes arányban áll egymással, hiszen ahol a legtöbb esemény előfordult ott állapították meg a legtöbb betegszámot is. Míg közétkeztetésben 18 történésből 519-en betegedtek meg addig a vendéglátásban 13 eseményből 254-en tehát átlagosan a közétkeztetésben 29 fő betegedett meg egy alkalommal még a vendéglátásban 20 fő. Az események csoportosítása közvetítő élelmiszer szerint 2012 Baromfi húsétel 5 db Vörös húsétel 18 db 1 db 1 db 4 db 2 db Hideg konyahai termék Halétel Ismeretlen étel Összetett étel (készétel) 5.ábra Forrás: Az előző évekhez hasonlóan, 2012-ben sem volt olyan élelmiszer- vagy ételcsoport, amelynek kiemelését megbetegedést közvetítő gyakorisága indokolná, legtöbb eseményben (58,1 %) valamilyen konyhai készétel szerepelt.(5. ábra) A megbetegedések előidézésében emelkedett a baromfi húsételek előfordulása (2012-ben 5,2011-ben 2 esemény), de csökkent a vörös húsételek 1 eset kivételével sertéshús általközvetített események száma (2012-ben 4, 2011-ben 7 esemény). 7

12 A megbetegedést előidéző élelmiszerek között mindössze 1 esetben merült fel a tojásfertőzést közvetítő szerepe, de ezt sem a laboratóriumi, sem az epidemiológiai vizsgálatok nem igazolták. Tojással készült cukrásztermék nem szerepelt a gyanúsított ételek között.és hidegkonyhai termék által közvetített 2 eseménynél nem a tojás, hanem más összetevő, illetve konyhai alkalmazottról utószennyezéssel bekerült mikroorganizmus okozott - nem Salmonella- megbetegedést ben 6, az azt megelőző két évben 4-4 eseményt regisztráltunk, ahol a tojás megbetegítő szerepe valószínű volt. A megbetegedést kiváltó kórokozók közül 2012-ben is a Salmonella baktériumok okozták a legtöbb eseményt (51,6 %), 2011-ben ez az arány 42,9 % volt. (Összeállította: a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, Vendéglátás- és Étkeztetés - Felügyeleti Osztálya. Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2012-ben) 2.3. Élelmiszerfertőzés mérgezés kialakulásában szerepet játszó higiéniás technológiai hibák Elégtelen hőkezelés Élelmiszerfertőzések egyik okozója a túlságosan alacsony hőmérsékleten vagy túlságosan rövid ideig tartó hőkezelés. A mikroorganizmusok hő pusztulása o C-on történik, de léteznek bizonyos élelmiszerkomponensek, melyek hő pusztulása ennél nagyobb, tehát nem árt ennél magasabb hőmérsékletet alkalmazni. Célszerű, hogy a maghőmérsékletet legalább 72 o C-on 2 percen át fenntartani. Nagy darab húsoknál ez nehezen fenntartható, 1,5-2,5kgnál nagyobb darabokban való sütés pedig nem javasolható. Veszélyes élelmiszernek kell még tekinteni: a hőkezelés nélkül fogyasztásra kerülő ételek: tatár beefsteak, sushi, nyers tej, hidegkonyhai ételek; nehezen átsüthető étel: töltött csirke, egészben sütött pulyka; tojásból készült ételek, melyek nem kerülnek alapos hő kezelésre: lágy tojás, máglyarakás, madártejben a hab, tojáshabbal készült sütemények. Javasolt az ételeket frissen elfogyasztani, de mivel erre az étkeztetésben nincs mód, úgy kell kialakítani az étkezés körülményeit, hogy a meleg ételt folyamatosan 65 o C felett tartani és a tálalás ideje nem lehet több 3 óránál. Nem megfelelő hűtés, fagyasztás Élelmiszerek hűtőszekrényben való tárolása csak akkor veszélytelen, ha betartják szakosított tárolást és a hűtő használatának előírásait. Hűtőszekrény hőmérséklete nem 8

13 lehet magasabb +5 o Cnál és a fagyasztó nem lehet magasabb 18 o Cnál. A legtöbb mikróba 5-7 o C alatt már nem szaporodik, de vannak ez alól kivételek: Staphylococus, Streptococus, Enterobacter sőt a salmonella vírusok akár a mélyhűtést is túlélhetik. Utófertőzés személytől, eszköztől, tárgytól A dolgozók saját maguk is szennyezhetik az élelmiszereket. Környezetükből saját kezük által szennyeződést juttattatnak az élelmiszerekbe vagy gyulladással, megbetegedésben szenvedők orr és garat váladékból, sebekből, kórokozó juthat az élelmiszerekbe. (Vendéglátásában és élelmiszerrel foglalkozók körében ezért is iratnak alá szerződést hogy betegség vagy bizonyos tünetek észlelése esetében ne menjen dolgozni, mert ezzel akár vendégek egészségére is kárt tehet.) Élelmiszer eredetű megbetegedésekhez vezető technológiai hibák előfordulási aránya a vendéglátásban és közétkeztetésben Előidéző tényező Vendéglátás (%) Közétkeztetés (%) Elégtelen hőkezelés Nem megfelelő hűtés 8 8 Nem megfelelő hőntartás 0 3 Szabálytalan tárolás 2 0 Szanálytalan előkészítés 13 7 Fertőzött anyaggal kontamitált nyersanyag 13 9 Utólagos kontamináció személytől 5 2 Utólagos kontamináció eszköztől 5 4 Ismereten Forrás: 2.tábla A vendéglátás és a közétkeztetés élelmiszer-biztonsága függ attól, hogy milyen technológiai hibák és egyéb be nem tartott szabályok vezetnek az étkezők megbetegedéséhez. A legtöbb, és a legsúlyosabb veszélyforrás többnyire a nyersanyagok előkészítéséhez, az ételkészítés konyhai műveleteihez, különösen a hőkezeléssel 9

14 kapcsolatos eljárásokhoz (főzés, sütés), valamint az elkészült ételek kezeléséhez, hűtéséhez, szállításához és tálalásához kötődnek. Már az ételkészítéshez felhasznált nyersanyag is fertőzött lehet, de a háztartásokban és vendéglátó egységekben az ételkészítési eljárások következtében vagy keresztfertőzés során is kerülhet kórokozó az ételekbe. A kimutatás szerint a vendéglátásban a legtöbb megbetegedés a fertőzött nyersanyag használatából ered 13% majd azt követi a nem megfelelő hőkezelést kapott termékek listája 10%. Magas arányt képvisel még a szabálytalan előkészítés, amikor nem megfelelő módon elkülönített eszközökkel történik a munkavégzés vagy nem szakosított munkavégzés folyik. A közétkeztetésben főként a gyermek és diákétkeztetésben van legtöbb probléma. A nem megfelelő hőkezelés vezeti a listát (14%), majd ez után következik a nem megfelelő hűtés 8%-al, és a fertőzött nyersanyagok felhasználása és a szabálytalan előkészítése foglalja el a harmadik helyet 9%-al. Fontos megemlíteni a közétkeztetésben a rossz melegen tartást is hiszen a kapacitás szűkössége és a nagy mennyiségben elkészített ételek komoly veszélyforrásai lehetnek az élelmiszerfertőzésnek. A személyektől eredő kontamináció jelentősége sem hanyagolható, az utófertőzés miatt kialakult járvány: konyhai dolgozóról a vendéglátásban 5%, a gyermekétkeztetésben 2%, eszközről az események 5%, illetve 4% részarányban fordult elő. 10

15 3. Minőségi rendszerek, élelmiszerek minősége, biztonsága A minőségi termék előállítás az értékesíthetőség feltétele. Az ISO (International Standard Organization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) szerint a minőség valamely termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak jellemzője mely lehetővé teszi az szükséges igények kielégítését. 3.1.Élelmiszer minőség összetevői 1. Egészségügyi biztonság: Az élelmiszerek a fogyasztó egészségét, életét nem károsíthatják, vagy egyéb módon károsodást nem okozhatnak. Élelmiszerekben előforduló veszélyeztető tényezők: - mikrobiológiai szennyezettség - feldolgozáskor, tároláskor kerülhetnek az élelmiszerbe (patogén mikroorgazmusok) - rovar, parazita szennyezettség - kémiai szennyezettség növényvédő, rovarirtó, gyomirtó szerek - természetes allergiát okozó anyagok - környezeti szennyezettség - adalékanyagok- mesterséges színezékek, állományjavítók, aromák, tartósító szerek 2.Táplálkozás biológiai érték: Emberi szervezet működéséhez szükséges: - fehérjék, szénhidrátok, zsírok - ásványi anyagok - eszenciális zsír- és aminosavak - vitaminok - mikroelemek, ballasztanyagok (étkezési rost) - emésztést segítő aromaanyagok - hasznos mikro orgazmusok 3. Élvezeti érték: Élelmiszerek mennyire felelnek meg érzékszervi kívánalmainknak, milyen mértékben étvágygerjesztőek. Fogyasztó az érzékszerveivel közvetlenül felfog, majd véleményt alkot róla. Ezen tulajdonságok: - íz, zamat, - illat, aroma - állomány, állag, konzisztencia 11

16 - látható tulajdonság: külső megjelenés, szín, alak pl. frissesség, érettség 4. Alkalmasság: Megfelelő előkészítéssel, tárolással, csomagolással az élelmiszereknek meg kell őrizniük tulajdonságaikat egy meghatározott ideig. A termesztő a betakaríthatóságot, tárolhatóságot, ellenálló képességet, szállíthatóságot; a feldolgozó az általa alkalmazott technológia szempontjából értékeli a megfelelősséget végső fogyasztó pedig információtartalma, eltarthatósága, állandósága, adagja alapján ítéli meg. Minőségügyi Kézikönyv: Folyamatos felülvizsgálatot igénylő dokumentum, melyet a vállalkozás munkatársai állítanak össze tanácsadók segítségével. Részei: vezetői nyilatkozat, cég bemutatása, fogalom meghatározások, minőségbiztosítási követelmények. A minőség ellenőrzést, biztosítást szolgáló rendszerek egymásra épülnek: TQM(Total Quality Management Teljes körű minőségirányítási rendszer), ISO(International Organization of Standardization- Nemzetközi Szabványosítási Szervezet), HACCP(Hazard Analysis and Critical Control Points Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok), GMP(Good Manifacturing Practice Jó gyártási gyakorlat) 3.2. Minőség ellenőrzés fajtái Minőség ellenőrzés: azoknak a módszereknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel megállapítják, hogy a nyersanyag, félkész- vagy késztermék kielégíti e a minőségi előírásokat Legegyszerűbb: Külső vagy hatósági minőség- ellenőrzés; Belső vagy vállalati minőség- ellenőrzés Végrehajtó szervezet: Önellenőrzés; Vezetői ellenőrzés; Független minőség ellenőrzés Vizsgálandó terület szerint: Alapanyag ellenőrzés; Gyártásközi félkész-termék ellenőrzés; Gyártásellenőrzés; Késztermék ellenőrzés 12

17 3.3. Élelmiszerbiztonság A Codex Alimentarius megfogalmazása szerint az élelmiszer biztonság (food safety) annak a biztosítása, hogy az élelmiszer nem okoz egészségi ártalmat a fogyasztónál, ha tervezett módon készítik el és fogyasztják el. Ugyanezt a magyar Élelmiszertörvény így fogalmazza meg: Élelmiszerbiztonság: annak biztosítása a termelés és forgalmazás során, hogy az élelmiszer nem okoz a fogyasztónál egészségi ártalmat, ha azt szándékolt felhasználásának megfelelően készítik el és fogyasztják (Rodler Imre 2007 Élelmezés higiéné 134.old) A Codex Alimentarius Bizottság 1962-ben alakult meg az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet együttműködése során. Az bizottság fő célja a fogyasztók egészségének védelme és tisztességes alapok biztosítása a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben. A Codex irányelveit 1969-ben adta ki (Codexen-en kívül több élelmiszerbiztonsággal foglalkozó bizottság is működik), amelyet azóta háromszor módosítottak és jelenleg 10 fejezetből áll élelmiszer minőség/alapelv, feldolgozó/kormány/fogyasztó feladata, alapanyag termelés, létesítmény higiénia, folyamatok/műveletek szabályozása, létesítmény karbantartás, személyi higiénia, szállítás szabályozás, termékmegjelölés-fogyasztó tájékoztatás, szakképzés. Ezek betartása nem kötelező, de az Európai Uniós jogszabályozás ez alapján történik. Ezek szerint az irányelvek szerint tökéletesen biztonságos élelmiszer létezik, noha az élelmiszer biztonsága relatív fogalom csak a társadalom bizonyos mértékig terjedhet ki annak biztonságossága. Értjük ezalatt az ételallergiában, immunhiányos tünetekben szenvedőket, akik számára fokozott odafigyelést igénylő ételeket kell biztosítani. Az Európai Unió a Codex ellentmondásai miatt ellenkezőleg a nem biztonságos élelmiszer fogalmát határozta meg, melynek két kritériuma van: nem lehet ártalmas az egészségre, figyelembe véve a további feldolgozás, felhasználás és fogyasztás folyamatát, másrészt nem lehet egyéb okból fogyasztásra alkalmatlan (Rodler Imre 2007 Élelmezés higiéné 135.old) 13

18 3.4. Élelmiszerbiztonság történelmi fejlődése Az élelmiszer fogyasztással kapcsolatos veszélyekre már a korai időkben közösségek előírásokat alkottak. A legrégebbi írásos emlékek vallásos könyvekből maradtak fent. Onnan tudjuk, hogy például a közel-keleti népek vallása tiltja a sertéshúst fogyasztását. Ennek oka az lehet, hogy a sertések több olyan zoonózis hordozói melyek emberre áterjedhetnek. Ez még jelenleg is megfigyelhető főleg a déli országokban. A WHO kutatása szerint több Dél-Kelet Európai országban megfigyelhető a trichinellosis járvány mely egy bélféreg faj okozta izombetegség és gyomor-bélrendszeri gyulladásos megbetegedés, amit a sertések terjesztenek. Valláson kívül, hagyomány útján is öröklődtek élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudnivalók. pl : céheknél, akik szabályokat alkottak a helyes élelmiszer-előállításról és a további generációk így tanulták meg az előállítás fortélyait. Az I. században a római cézárok idejében is működtetek hatósági ellenőrző szerveket, a piacokon forgalomba hozott áruk egészségügyi alkalmasságát vizsgálták. Átfogó állami szabályozásra a 19 században került sor hiszen a társadalmi és a hagyományok útján történő örökösödés már nem bizonyult elegendőnek ban Angliában törvényt hoztak az életek-italok hamisításának megakadályozására ban Amszterdamban városi hatóságot hoztak létre szintén az étel-ital ellenőrzésére. 19 sz. végére a legtöbb iparosodott országban élelmiszertörvények kerültek beiktatásra, de még ezek is kezdetlegesek voltak, mert a fogyasztók védelmével kevésbé foglalkoztak. Magyarországon az első, élelmiszerre vonatkozó szabályozás az évi XIV. tv. közegészségügyi törvény ben pedig elfogadták az első élelmiszertörvényt (élelmiszer termelés feltételeit szabályozza) Azóta a közlekedés és szállító eszközök fejlődésével rövid időn belül jutnak az élelmiszerek egyik helyről a másikba. A folyamatos technológia fejlődéssel pedig egyre nagyobb mennyiségeket akár több millió adagot tudnak gyártani ugyanabból a termékből. Azonban ennek hátránya, hogy országhatárokat átlépő, súlyos megbetegedések előhozója. Egész világot körülvevő nemzetközi kereskedelmet alkot, melyben az egyéni felelősség vagy felelőtlenség ellenőrzése új megközelítést igényel as évekig az élelmiszer biztonság szimplán egyszer higiéniai alapelvekből épült fel, ami eddig az időszakik jól is működött. Általános szabályokból épült fel, mely segítségével a lehető legjobban lehetett vendéglátóhelyet, kereskedelmi egységet üzemeltetni. Fejlett ipari országokban csökkent is az élelmiszer eredetű megbetegedések 14

19 aránya. Az előállítás ellenőrzése külső hatósági ellenőrzés volt, nem terjedt ki minden műveletre és laboratóriumi vizsgálatok sem folytak minden esetben (elsősorban végtermékre irányultak) Leggyakrabban már csak akkor történtek meg az ellenőrzések mire a rossz, egészségre ártalmas, minőségileg kifogásolható termék a fogyasztóhoz került. Az ételkészítés azonban egyre körültekintőbbé vált, ahogy élelmiszerhigiéniai ismeretek növekedni kezdtek és idővel felismerték, hogy nem csak az anyagok minőségére kell odafigyelni, hanem bármilyen olyan külső körülményre mely hatással, lehet az előállított étel biztonságára 80-as évektől vett hatalmas fordulatot, ami a csirkeállomány - Salmonella Enteritidis - átfertőződöttségével függött össze, ami világméretű élelmiszerfertőződés emelkedést indított el. Az élelmiszer eredetű megbetegedés nem csak gazdasági veszteségeket okozott, de a kereskedelem és vendéglátás visszaesését is eredményezte. Ha csak bizonyos országonrégión belül történik ilyen eredetű megbetegedés azzal az adott terület turizmusát, imázsát negatívan érintheti. Ekkor került kialakításra és elterjesztésre az un. HACCP rendszer. Ennek segítségével lehetségessé vált minden egységbe, a termelés, technológia kritikus pontjainak meghatározása, aminek ellenőrzése már nem külső hatóság alá tartozott, hanem a gyártó maga végzi saját belső ellenőrzési rendszere szerint. Elsősorban ez a fogyasztók védelmére létrehozott szabály, de nagyon jelentős gazdasági vonatkozási is vannak. A globalizációval az áruk szabad áramlása egyre nagyobb mértéket öltött és a WTO kimondja, hogy: csak alapos, tudományosan alátámasztott indokkal lehet az áruk szabad áramlását korlátozni - amit a kockáztat elemzés módszerével kíván megtalálni. 3.5 Fejlődése hazánkban Először egy 1431-beli jogszabálygyűjtemény tesz említést romlott hamísított ételekről majd az 1876 évi XIV törvénycikk az első élelmiszereket érintő összefoglaló szabályozás mely tiltotta az egészségre ártalmas élelmiszerek gyártását, de végrehajtásáról nem intézkedett ben Földművelődési Minisztérium jött létre melynek első intézkedései közé tartozott borhamisítás visszaszorítása. és ezt követte 1895 év XLVI törvény megalkotása mely a mezőgazdasági termékek, termények hamisítását tiltotta. 15

20 18. században megjelent az élelmiszer rendészet és piacfelügyelet első kezdetleges kialakulásáért felelős törvény. Első minőségi előírás tejre született, később vezették be többi terméknél is. Élelmiszertörvényünk először csak a hamisítást és vendégek megtévesztését igyekezett visszaszorítani Nagy előrelépés volt a 26000/1909 Fm rendelet mellyel létrejött a hatósági ellenőrzés és ez már figyelembe vette a fogyasztók biztonságát, amely magába foglalta az árusítóhely, termelő üzem és a technikai folyamatok ellenőrzését as években megindult a szabványosítás fejlődése is 51-ben létrejött a Magyar Szabványügyi Hivatal akik 58-ban létrehozták a következő élelmiszertörvényt mely kimondta, hogy a lakosság egészét átfogó védelemre van szükség élelmiszer minőségének fejlesztésével és a táplálkozás színvonalának emelésével 1968 gazdaság irányítás új rendszere érintette a minőségbiztosítást, közgazdasági eszközökkel kell elérni a termékek jó minőségét és közvetlen állami beavatkozásra is szükség van. Új követelmény volt a minőségtanúsítás szabályozása.(1976) Az 58-as élelmiszertörvény még nem terjedt ki a vendéglátó ipari egységekre, ami sértette az alapvető céljait a törvényi szabályozásnak így egy meghatározott időn belül az is a törvényi szabályozás alá került.(vendéglátás keretében szolgáltatott ételeket és cukrászati készítményeket, valamint a nyers élelmiszereket is) Később megkülönböztették a fogyaszthatósági határidőt és a minőség megőrzési időtartamot. Ezeket folyamatosan, kísérleti úton állapították meg. Élelmiszert előállító üzemnek külön engedélyek beszerzésére kötelezték a élelmezés-egészségügyi és állat-egészségügyi, munka- és egészségvédelmi szervezetektől és ha megfelelőnek találták az üzemet adták ki igazolást. Felülvizsgálták a működési engedélyeket, és az érvényes jogszabályoknak megfelelően állapították meg az üzemek tevékenységi körét és az ott folytatható résztevékenységeket. ( ban újrafogalmazták az Élelmiszertörvényt. Újítások vezettek be melyek igazodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz valamint az élelmiszer előállítók belső minőségellenőrzésének szabályozás. Kötelezővé vált az élelmiszerek minőségének ellenőrzése az előállítás teljes folyamata alatt. Összefoglalta az élelmiszereket, csoportba rendezte összetétel és jellem szerint (különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek választékának bővítésére) és helyes előállítási folyamataira is utalt. Fogyasztóvédelem erősödött, engedélyhez kötötté vált az adalékanyagok előállítása és felhasználása, valamint 16

21 az élelmiszercsomagolásra még nem alkalmazott csomagolóanyagok felhasználása, továbbá az új termékek előzetes minősítő vizsgálatot követő forgalmazhatósága január elsején ismét új élelmiszertörvény jelent meg melynek célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit oly módon, hogy biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét és segítse e termékek országok közötti szabad áramlását. ( A mai napig a közétkeztetésben és a vendéglátásban történő élelmiszer előállítás jogi szabályozása nem tisztázott és különféle ellenőrző intézmények tevékenységét hátráltatja. Sokszor hiányos egyes élelmiszereknél az eredet azonosítása különösen ételfertőzés esetén. Napjainkban is megfigyelhetjük tömeges ételfertőzések elterjedését közétkeztetés illetve a vendéglátás területén. Szakmai szemmel nézve a tömeges ételfertőzést okozó közétkeztető egységek száma elmarasztalható, azonban elfogadhatatlan az a tény, hogy a jelen jogszabályi rendszerben ez nem szankcionálható. Felmérések alapján a vendéglátó egységeken belül a szállodák konyhái szervezetten, jó higiéniai körülmények között működnek, valamint ez elmondható a gyorsétkező láncok és más egyéb nemzetközi éttermi láncok egységéről is. Az új étkezési formaként elterjedő, kész ételek házhozszállításának élelmezés-egészségügyi és közegészségügyi szabályozása azonban teljesen hiányzik. A kiszállítás nézőpontját tekintve a főző-és tálalókonyhák kritikus helyek, élelmiszer biztonság szempontjából nagy kockázatot jelentenek. Hasonló tevékenység az utcai vagy utcára történő élelmiszer árusítás melyet a 4/1997.(I.22.) Korm. rendelet és módosításai szabályozzák. Ilyen formában történő árusítás csak a közegészségügyi hatóság hozzájárulásával történhet ám a feltételek nem egyértelműek. A szabályzat meghatározza az árusítható termékek körét pl.: zöldség-gyümölcs, sült gesztenye, jégkrém, főtt kukorica, mert e termékek forgalmazása viszonylag kevés kockázattal jár. Nagyobb gondot jelent élelmiszer-biztonság szempontjából az engedély nélküli, illegális árusítás rendszerint koszos, tisztátlan környezetben aluljárók, kapualjak- kétes tisztaságú árusítókkal. 17

22 3.6.Európai Uniós szabályok HACCP rendszere hivatkozva az ECC direktíva tartalmazza az előírásokat 93/43 ECC-direktíva az élelmiszerekkel kapcsolatos higiéniai előírásokról 3. cikkely: Az élelmiszer- ellátóknak meg kell találniuk azon pontokat, amelyek az élelmiszer biztonsága szempontjából kritikusak, és gondoskodniuk kell megfelelő biztonsági eljárások kiválasztásáról, végrehajtásáról, fenntartásáról illetve felülvizsgálatáról az alábbi, a HACCP rendszer kifejlesztéséhez használt elvek alapján: - az élelmiszerre vonatkozó lehetséges veszélyforrások elemzése az élelmiszer-előállítás során, - e műveletek során azoknak a pontoknak az azonosítása, ahol a fenti veszélyforrások megjelenhetnek, - annak meghatározása, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából az azonosított pontok között mely pontok kritikusak kritikus pontok - a fenti kritikus pontokon, hatékony ellenőrzési és folyamatos monitoring eljárások kiválasztása és végrehajtása - az élelmiszerre vonatkozó veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok, valamint az ellenőrzési és monitoring eljárások rendszeres és az élelmiszer előállítás műveleteinek változásakor elvégzett felülvizsgálata Az előírás nem teszi kötelezővé ellenőrzésének dokumentálását, a mindegyik alapelvre vonatkozó HACCP alkalmazását, de arról sem rendelkezik, hogy milyen módon tartsa be az előírások betartását. Ezzel ellentétben a hatóságoknak kötelezővé teszik a működtető által meghatározott kritikus pontok ellenőrzését, hogy a rendszer biztonságosan működik e és azoknak a gyakoriságát is a kockázat függvényében állapítják meg. Szabályokhoz csatolva, az Európai Uniónak létezik egy úgynevezett Fehér könyve, mely bemutatja a jelenlegi tagországok élelmiszer rendszerét. A könyv 2000 januárjában jelent meg, melyet az EU Európa Bizottsága adott ki.(white paper on Foos Safety). Figyelmeztet arra, hogy sok hiányosság található a mosatni termelési rendszerben mely veszélyt jelent az élelmiszer biztonságban. A hiányosságok a következők lehetnek: nem kielégítők a riasztási rendszerek, tudomány megalapozottság nem megfelelő, felügyelő rendszerek zavarokkal terheltek, A Fehér Könyv szerint egy az élelmiszerláncba integrált élelmiszer-biztonsági programot kell létrehozni és ennek megvalósításához, kialakításához a feltételek 18

23 biztosítani. Az Európai Unió jogi hátterének a fehér könyv egyfajta támpillér, mely az egész élelmiszer előállítás-termelés- forgalmazás átfogását tartalmazza. Az unió jogszabályi hátterébe szabályozásra kerül élelmiszer biztonsági szempontból: mezőgazdasági alapanyag termelés, állategészségügy, élelmiszer higiénia, kémiai élelmiszer szennyezők, élelmiszeripari termelés higiéniája, adalékanyagok, élelmiszer szállítás, otthoni és tömeges étkezési felhasználás. Az Európai Bizottság ezen tényezők felügyeletére létrehozta az Európai Élelmiszer Hivatalt (European Food Authority - EFA) A hivatalnak tudományosan megalapozott elemzésen kell alapulnia, az egész élelmiszerlánc folyamatában át kell tekinteni az egészség károsító tényezők forrását, a fogyasztók egészségét károsító tényezők kiküszöbölését vagy elfogadható mértékűre való csökkentését el kell érnie. Feladatai közé tartozik még rendszerbe foglalni az élelmiszer biztonsági területeken működő szervezeteket, ügynökségeket és ezen kapcsolatokat kiterjeszteni az harmadik országok élelmiszer higiénia és élelmiszer biztonság ellenőrző szervezetei felé. A fehér könyv előírja, hogy az EFSA-nak olyan azonnali riasztásra képes központként kell működnie mely a problémák feltárását és megoldását hatékonyan végzi Hazai előírások Magyarországon az a jellemző, hogy nagy élelmiszerkereskedelmi láncok jöttek létre, melyek ellátják a kisebb üzleteket, viszonteladókat, akiknek száma szintén nem csekély. Hazai előállítás mellett, egyre növekszik az import áruk mértéke, amelynél az élelmiszerbiztonsági szabályokat ugyanúgy be kell tartani Élelmiszer előállító egységben 2002-ben kötelezővé tették az uniós előírásokat követő HACCP rendszer alkalmazását. Az alábbi követelményeket kell betartani minden élelmiszer-előállító egységben és a vendéglátásban: a. veszélyek megállapítása, előfordulásának valószínűsége és megelőző intézkedések létrehozása b. azon lépések megállapítása mellyel a veszély megszüntethető, vagy mértéke csökkenthető c. kritikus határértékek megállapítása, melyek ahhoz szükségesek, hogy az előírás állandóan szabályozott legyen d. helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell használni, ha a kritikus szabályozási pont nem szabályozott 19

24 Egy két évvel ezelőtti MgSZh Közlemény mai nevén (Nebih) -A vendéglátóiparban az élelmiszerbiztonság feltételeiről szóló 62/2011. (VI.30) VM rendelet megjelent téves információk kapcsán A közelmúltban az elektronikus és az írott sajtóban is számos félreérthető információ jelent meg, melyek a vendéglátó ipari egységeket félrevezethetik. Felszínre kerültek, olyan információk miszerint a HACCP használatát előíró jogszabály hatályát vesztette- 80/1999 (XII.28.) GM-EüM-FVM. Ez azonban téves adat, hiszen Európai uniós csatlakozásunk óta a 852/2004/EK rendelet kimondja, hogy az élelmiszeripari vállalkozóknak, amelybe a vendéglátó egységek is beletartoznak a HACCP alapelvein működő rendszert kell kidolgozniuk. Szintén téves az a feltételezés miszerint az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság jogosultságát megkérdőjelezik a teljes ételkészítési folyamat felett azt állítva hogy a hatóság csak a végtermékre fókuszálhat. A 2008 évi XLVI törvény kimondja, hogy az élelmiszer hatósági felügyelete kiterjed a termelés, szállítás, feldolgozás, forgalmazás, tárolás minden szakaszára. Hamis az az állítás is miszerint az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság a HACCP rendszereket nem ellenőrizheti. A rendelet belépésével a legfontosabb változások azonban a következők: - Strukturális előírások rugalmasabbá váltak ( kis forgalmú egységeknél lehetséges az üzemi és fogyasztói edények mosogatása időben elkülönítéssel) - A fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerek egy hűtőtérben is tárolhatóak (hús tej félkész és késztermék) zárható műanyag dobozban - indokolatlan adminisztrátori előírások szűntek meg pl fagylalt forgalmi napló - Nyers tej felhasználása is lehetővé vált a vendéglátásban - Vadászati termékek, a rendeletben meghatározásra kerültek a vendéglátás számára - Ételminták eltevésének változása már nem csak un. porüvegekben lehetséges és nem kell külön hűtőszekrényben tárolni - Vendéglátó egységben előállított élelmiszer 40 km-es körzetben kiskereskedelmi hely részére forgalomba hozható, de onnan már csak végső fogyasztónak értékesíthető 20

25 Egy pár fontos vendéglátó ipari egységre vonatkozó jogszabály: 1995.évi XC törvény az élelmiszerekről Élelmiszerek forgalmazása során olyan műszaki, technológiai, közegészségügyi feltételeknek kell megfelelni amely, biztosítja hogy az étel fogyasztásra alkalmas és biztonságos legyen. Feltétül szabja a dolgozók közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai, minőségügyi és környezetvédelmi alapok elsajátítását valamint meghatározza az élelmiszert ellenőrző hatóságok intézkedési feladatait. I/1996 (I.9.) FM-NM-IKM együttes rendelet Meghatározza, hogy a vendéglátó termékről, az előállítás helyén ellenőrzés céljára nyilvántartást kell vezetni amiket 2 évig meg kell őrizni. Diétás terméket csak az ÁNTSZtől szerzett engedéllyel lehet előállítani. Foglalkozik még a vendéglátó termékek csomagolásáról és szállításáról. I./1996(I.9.) FM-NM-IKM együttes rendelet az élelmiszer törvény végrehajtásáról Élelmiszer előállításra és forgalmazásra vonatkozó előírásokat tartalmaz és új eleme, hogy kötelezővé teszi a veszélyelemző és elhárító rendszer alkalmazását az élelmiszerbiztonság megteremtésére. 40/1995 (XI.16.) FM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól Élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat, irányelveket és mintavételi módszereket tartalmazza. 4/1997 (I.22) Korm. rendelet üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység fogytatásáról Kereskedelemmel foglalkozó üzlet csak működési engedéllyel kezdheti meg működését ehhez pedig be kell szerezni egy előzetes szakhatósági hozzájárulást. Tevékenység függvényében ez lehet ÁNTSZ, állategészségügyi. tűzvédelmi, környezetvédelmi, építési, közlekedés felügyeleti szakhatóság. Szabályozza az idényjellegű, alkalmi, mozgóárusító és csomagküldő kereskedést. Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, zárt csomagolásban hozható forgalomba. 21

26 33/1998 (VI.24.)NM rendelet munkaköri, szakmai illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Foglalkoztatni kívánt személynél munkavégzést megelőzően alkalmassági vizsgálatot kell végezni (dolgozó egészségének felmérése). Járványügyi okok miatt kiemelt munkaterületen az előzetes vizsgálat kiegészülnek külön vizsgálatokkal (mások védelme). Ezen vizsgálatok köre lehet: bakteriológiai, bőrgyógyászati, TBC, nemi betegség. A dolgozni kívánt személynek egyidejűleg orvos által kiadott Egészségügyi Nyilatkozatot is ki kell töltenie melyben, kötelezi magát, hogy a meghatározott tünetek észlelése esetében soron kívül alkalmassági vizsgára jelentkezik (sárgaság, hasmenés, hányás, láz, bőrkiütés, torokgyulladás). Munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a törzslap kivonatát megkapja. 9/1985 Eüm-BkM rendelet étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról és 52/390/985 (EüK.21.) szakmai irányelv (mosogatás, tojásfertőtlenítés) A rendelet a vendéglátás és egyéb étkeztetési forma szabályait tartalmazza. Megállapítja az épület berendezésére, üzemeltetésére, vonatkozó feltételeket. Általános rendelkezései: létesítmény telepítés, belső helyiségek számának meghatározása; Üzemeltetési előírások: szakosított raktározás és hűtési fokok, tárolás és tálalás kiszolgálás alatt, mosogatás menete, csomagolás, szállítás; Takarítás: munkafolyamatok alatt, napi, évközi rovarok és rágcsálók elleni védekezés; Dolgozókra vonatkozó szabályok: egészség, személyi higiénia, oktatás az élelmezés-egészségügyről. 80/1999. (XII.28.)GM-EüM-VM rendelet - együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállítás és forgalmazás feltételeiről A rendelet kiterjed minden vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállító és forgalmazó tevékenységet folytató szervezetekre. Meghatározza a fagylalt fogalmát, minden tevékenységtől elkülönített helyen kell készíteni külön megjelölt eszközökkel. A főzött pasztőrözött léfagylalt csak az előírt tárolási hőfokon és ideig tartható. Mélyhűtött fagylaltot és az adagolva árusítandó jégkrémet az adagolópultba helyezéstől számított 72 órán át szabad kiszolgálni. Vendéglátónak saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározottak szerint. Melegkonyhás üzemében hurkát, kolbászt állíthat elő és azt értékesítheti. 22

27 Étkeztetést irányító vezetőnek (F&B Manager, Supervisor) szakmai végzetséggel kell rendelkeznie. Amennyiben az étkeztető tudomására jut, hogy az általa készített étel megbetegedést okozott, haladéktalanul bejelentést köteles tenni a helyi tisztiorvosi szolgálat intézetéhez. A gyanúsított étel forgalmazását be kell tiltani a vizsgálat megkezdéséig. 41/1997(V.28) FVM rendelet Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról Állati eredetű élelmiszerek előállítása, tárolása, forgalomba hozatalának vizsgálatára terjed ki. Nyershús, húskészítmény eredetét számlával (hússzállítási igazolással) kell igazolni és a köteles szervezetnek be kell tudni mutatni. Húsok tárolási hőmérsékletét és egyéb élelmiszerektől való elkülönítését írja elő Minőségi előírások Régen a szabványok betartása kötelező volt, ma már azonban csak az érdekeltek megállapodásán múlik. Ettől függetlenül a szabvány betartása a piacra jutás egyik fontos eszköze MSZ Szabvány Ágazati szabvány étkezési célra létrejövő konyhák, éttermek előírásait tartalmazza. Új egységek kialakításánál valamint meglévő egységek átalakításánál, korszerűsítésénél ezt a szabványt kell alkalmazni függetlenül attól, hogy az épület állandó vagy idényjelleggel üzemel. Szabvány felépítése: Első része általános adatokat, vendéglátó üzletekkel és konyhákkal kapcsolatos fogalmakat tartalmaz és az ehhez szükséges üzemelés technológiai és tervezési programokat. Foglalkozik az épületben kialakítandó szintek számával épület telepítésével, tájolásával, környezettel, való kapcsolatával. Helységek című rész a helyiségek belmagasságának, alapterületének, vendégforgalmi és termelőüzemi helyiségek részletes követelményeinek előírásait tartalmazza. Épületszerkezeti követelményeiben építészeti előírások, szigetelések, nyílászáró szerkezetek és burkolatok leírásait találhatjuk és legvégül épület gépészeti követelményiben pedig fűtés-, hűtés, vízellátás, klímaberendezések, elektromos berendezések, gázellátás és gyengeáramú berendezések előírási találhatóak. Nagyrészt a szabvány vendéglátó ipari technológiai szabályokat tartalmaz ezért elsősorban vendéglátásban dolgozó szakemberek részére szükséges 23

28 ISO szabvány Az ISO 9000/9001/9002/9003: 1987 kiadványsorozat megegyezik az European Standards EN el. Nem iparág-specifikus, de az iparon belüli minőségi rendszer felállításához szükséges előírások megalkotásával foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben - köszönhetően az élelmiszerbotrányok áradatának a higiénia és az élelmiszerek biztonsága a fogyasztók érdeklődésének középpontjába került emiatt középpontba került az, hogy az élelmiszerek biztonsága növekedjék, a biztonság mérése pedig fejlesztésre kerüljön. Az EU számos jogi szabályozást hozott létre az élelmiszerek biztonsága területén és a gyártóknak a szabályozásokat be kell építeni az irányítási rendszerükbe. Ez további nyomást okoz a gyártóknak, feldolgozóknak, hogy versenyképességük fenntartásával hitelesen bizonyítsák, hogy teljesítik a jogi előírásokat. A nemzetközi szabvány meghatározza az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer követelményeit, amelyek kapcsolódnak az általánosan elfogadott élelmiszerbiztonság biztosítását szolgáló főbb elemekhez, mert integrálja a HACCP rendszer szabályait és alkalmazásának lépéseit. Ez a nemzetközi szabvány az ISO 9001 szabványhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat azzal a céllal, hogy a két szabvány kompatibilitását növelje és a könnyű bevezetést elősegítse olyan élelmiszeripari szervezetek számára, ahol az ISO 9001 minőségirányítási rendszer már bevezetésre került. Az ISO szabvány sikeresen bevezethető önállóan is, függetlenül egyéb szabványoktól és irányítási rendszerektől, eltekintve a szervezet méretétől. Az ISO szabvány szerinti élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása a következő területeken nyújt előnyt a szervezet számára: Belső előnyök: Higiénia fejlesztése, technológiai fegyelem vezetés és személyzet közötti kommunikáció javulása feladatok felülvizsgálata és a dolgozók személyre szabott felelősségének világos meghatározása, munkafegyelem javulása hatékonyabb folyamatellenőrzés, dolgozóellenőrzés, beszállító ellenőrzés, alapanyag és 24

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben tájékoztató, felkészülést segítő anyag a mikro- és kis vállalkozások részére Egyszerűsített HACCP

Részletesebben

Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa.

Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa. TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.3 1.4 Napirenden a minőség az élelmiszeriparban Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa. A közvélemény a 2001.

Részletesebben

A HACCP rendszer létre jötte:

A HACCP rendszer létre jötte: A HACCP rendszer létre jötte: Az űrhajózás fejlődése, az emberek többnapos űrbeli tartózkodása hívta fel a figyelmet az élelmiszerek fogyasztható állapotának megőrzésének vizsgálatára és eme állapot alkalmazható

Részletesebben

Tisztelt Felhasználó!

Tisztelt Felhasználó! Tisztelt Felhasználó! Többek kérésének eleget téve önállóan is elérhetővé tettük az ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKOR- LATÁHOZ (GHP) kiadványból a HACCP vel foglalkozó fejezeteket.

Részletesebben

Szakács mester. 054-09 Vendéglátó tevékenység alapozása (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése)

Szakács mester. 054-09 Vendéglátó tevékenység alapozása (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése) Szakács mester (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése) 054-09/1 Élelmi anyagok jellemzői, felhasználási lehetőségei () Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama:

Részletesebben

90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet. az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet. az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. -ának (7) bekezdésében

Részletesebben

Nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés 2015. zárójelentés Ellenőrzési időszak: (2015. június 15.) 2015. július 01. 2015. augusztus 31.

Nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés 2015. zárójelentés Ellenőrzési időszak: (2015. június 15.) 2015. július 01. 2015. augusztus 31. Nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés 215. zárójelentés Ellenőrzési időszak: (215. június 15.) 215. július 1. 215. augusztus 31. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai irányításával idén

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta:

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta: Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN Lektorálta: 1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezet száma Fejezet címe Oldal 1. Bevezetés, a téma indokoltsága, jogszabályi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS a 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.)

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól 2005.12.22. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 338/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (EGT

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. a HACCP rendszer kialakításához. élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003.

KÉZIKÖNYV. a HACCP rendszer kialakításához. élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003. KÉZIKÖNYV a HACCP rendszer kialakításához élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003. Írta és szerkesztette a CONSACT szakértői munkacsoportja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából és finanszírozásával.

Részletesebben

(Nem tartalmazza falusi vendégasztal során elkészített, értékesített ételek jó higiéniai gyakorlatát, az erre vonatkozó szabályokat)

(Nem tartalmazza falusi vendégasztal során elkészített, értékesített ételek jó higiéniai gyakorlatát, az erre vonatkozó szabályokat) Zömében a saját gazdaság elsődleges termelésén alapuló értékesítés céljából kisléptékű magánházi élelmiszer előállítás és értékesítés Jó higiénia gyakorlat útmutatója (Nem tartalmazza falusi vendégasztal

Részletesebben

Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság

Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság WHO Egészség Világnap Élelmiszerbiztonság 2015. április

Részletesebben

VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN

VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN VII. Évfolyam 3. szám - 2012. szeptember Berek Tamás Dávidovits Zsuzsanna berek.tamas@uni-nke.hu davidzsu@vipmail.hu VÍZBIZONSÁGI TERV SZEREPE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN Absztrakt Az Egészségügyi

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése A tojástermékek előállítására, csomagolására vonatkozó jó higiéniai gyakorlat

Részletesebben

9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről

9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. -a (4) bekezdésének ai) pontjában,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

6.7.4. Cukrásztermékek készítése

6.7.4. Cukrásztermékek készítése 6.7.4. Cukrásztermékek készítése JOGHÁTTÉR AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 852/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról 1.cikk c. c) a szobahőmérsékleten biztonságosan nem tárolható

Részletesebben

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006 Egyetemi oktatás 2006 Álatlános áttekintés Egyetemi oktatás. 1 Minőség A célnak való megfelelőség (a vevői követelmények, előírások teljes kielégítése, mindig) Hozzáférhetőség A minőség a vevő igényeinek

Részletesebben

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató 2012. november 1/151 A helyi termelıi piacokra, mint a mozgó és/vagy ideiglenes elıállító- és forgalmazó helyekre vonatkozó követelmények jó higiéniai

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Jogszabályok, szabványok, előírások 2009.08.26.

Jogszabályok, szabványok, előírások 2009.08.26. Internetrıl letölthetı szabványok, jogszabályok, elıírások. Téma Új jogszabályok figyelése Hatályos jogszabály (törvények, ek) elérése Magyarországon is átvett EU-s jogszabályok elérése Magyar élelmiszerkönyv

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS

HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS 2.) A vendégfogadás, vendéglátás jelentősége, módszerek, technikák és szokások

Részletesebben

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika A NEMZETI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA ÉS PROGRAM ALAPVONALAI Farkas József az MTA rendes tagja, professor emeritus, Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS a 34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

5.6. Élelmiszer-hulladék

5.6. Élelmiszer-hulladék 5.6. Élelmiszer-hulladék JOGHÁTTÉR GHP 852/2004/EK rendelet II. melléklet VI. fejezet (1) Az élelmiszer-hulladékot, a nem ehető melléktermékeket és egyéb hulladékot a felgyülemlésük elkerülése érdekében

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Minségirányítási rendszerek

Minségirányítási rendszerek Miért beszélünk róla? Mert a 1725 szabvány rendelkezései kielégítik az ISO 9001 követelményeit (1. Alkalmazási terület). Mert a hivatkozott dokumentumok között szerepel az ISO 9001 (2. Rendelkez hivatkozások).

Részletesebben

Csirke betegségek és problémák

Csirke betegségek és problémák Csirke betegségek és problémák A baromfi leggyakoribb betegségei A házityúk legtöbb betegségét tartási és takarmányozási hibák idézik elő. Természetesen vannak öröklött hajlamok bizonyos betegségekre és

Részletesebben

Köszöntô. Tisztelt Hölgyem/Uram! A mi kiválóságunk egyben vevôink kiválósága is.

Köszöntô. Tisztelt Hölgyem/Uram! A mi kiválóságunk egyben vevôink kiválósága is. TANÚSÍTÁS 2 Köszöntô Tisztelt Hölgyem/Uram! Amint azt minden bizonnyal már Ön is tapasztalta, manapság a legtöbb vállalat megköveteli partnereitôl a különféle rendszertanúsítványokat, mint a megfelelô

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

MÉDIA HÍREK- több tízezer találat

MÉDIA HÍREK- több tízezer találat Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatóság Egerek távoltartása, a védekezés hatósági felügyelete az élelmiszerláncban Zoltai Anna osztályvezető 2012.03.07. Élelmiszer nagyáruházak MÉDIA HÍREK- több

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit

Részletesebben

2008. évi XLVI. törvény

2008. évi XLVI. törvény 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES

Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES 2013. Előadó: Nagy Lászlóné projekt menedzser E-mail: bodor.zs@t-online.hu TÉMA MIT,

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Kaba Város Önkormányzata

Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Pályázati intézkedési terület: Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi

Részletesebben

2015. A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programja

2015. A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programja 2015. A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programja Tartalom HELYZETELEMZÉS... 3 A Zalaegerszegi járás bemutatása... 3 I.1. Területi jellemzők... 3 I.1.2. Demográfiai jellemzők... 5 I. 1.3.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

40/2002. (V. 14.) FVM rendelet. a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirol

40/2002. (V. 14.) FVM rendelet. a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirol 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirol Az állategészségügyrol szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának (a továbbiakban:

Részletesebben

Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság. Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda

Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság. Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 1 FAO/WHO Nyilatkozat a táplálkozásról (1992) minden egyes ember joga a megfelelő tápértékű és biztonságos

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

128/2009. (X. 6.) FVM rendelet

128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. - a (2) bekezdésének 24. pontjában, valamint (5) bekezdésének

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

(HL L 354., 2008.12.31., 16. o.) M1 A Bizottság 238/2010/EU rendelete (2010. március 22.) L 75 17 2010.3.23.

(HL L 354., 2008.12.31., 16. o.) M1 A Bizottság 238/2010/EU rendelete (2010. március 22.) L 75 17 2010.3.23. 2008R1333 HU 01.09.2015 024.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1333/2008/EK RENDELETE

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: 8. számú tananyag A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet (Magyar Közlöny 2012/68.) a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Közétkeztetési szolgáltatások ellátása Tököl Város Önkormányzata intézményei részére

Közétkeztetési szolgáltatások ellátása Tököl Város Önkormányzata intézményei részére Közétkeztetési szolgáltatások ellátása Tököl Város Önkormányzata intézményei részére Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/59 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Ajánlati felhívás/eu/2011.08.19.

Részletesebben

Élelmiszerbiztonság: tények, tendenciák, teendők. Új Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program

Élelmiszerbiztonság: tények, tendenciák, teendők. Új Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program Élelmiszerbiztonság: tények, tendenciák, teendők A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tanulmánya az Új Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program megvalósításához Szerkesztette:

Részletesebben

HASZNÁLT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT

HASZNÁLT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT HASZNÁLT FOLYÉKONY, KONCENTRÁLT, FAGYASZTOTT ÉS SZÁRÍTOTT TOJÁSTERMÉKEK HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLATÁHOZ (NEM AZONNAL FOGYASZTHATÓ TOJÁSTERMÉKEK) TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...

Részletesebben

Asztalosné Csordás Krisztina

Asztalosné Csordás Krisztina Higiéniai szabályzat Készítette: Asztalos Árpád Asztalosné Csordás Krisztina A tanulmány elkészítését a TÁMOP6.1.2.B-14/1-2015-0001 számú Egészséges alapanyagokegészséges táplálkozás a fogyasztói tudatosság

Részletesebben

A KÉZIKÖNYV TARTALMA

A KÉZIKÖNYV TARTALMA Gárdonyi Géza Szakiskola HACCP KÉZIKÖNYV 0. fejezet Élelmiszerbiztonsági 2002. 1.(1) oldal program A KÉZIKÖNYV TARTALMA 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ HACCP rendszer 1.1 Adatlap 1.2 A HACCP rendszer 1.3 A HACCP dokumentáció

Részletesebben

A fogyasztó életének, egészségének, biztonságának védelme

A fogyasztó életének, egészségének, biztonságának védelme Longáné Láng Katalin A fogyasztó életének, egészségének, biztonságának védelme A követelménymodul megnevezése: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése A követelménymodul száma: 0005-06 A tartalomelem

Részletesebben

Minőségbiztosítás, minőségirányítás, külső szervek szakfelügyeleti ellenőrzése 1

Minőségbiztosítás, minőségirányítás, külső szervek szakfelügyeleti ellenőrzése 1 Minőségbiztosítás, minőségirányítás, külső szervek szakfelügyeleti ellenőrzése 1 Forgács zoltán Minőségbiztosítás, minőségirányítás I. a minőség fogalma A minőség, mint hétköznapi fogalom már régóta él

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Virulencia és szelekció

Virulencia és szelekció 1 of 5 4/23/2009 7:10 AM Kórokozók változóban Virulencia és szelekció Az AIDS-vírusok legősibb alakját a mandrillokban találták meg Néhány éve, amerikai látogatásunk idején, két ott élő bölcsész barátunk

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy. Szabályzata

Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy. Szabályzata Kiskunmajsa Város Önkormányzata Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy Szabályzata Elfogadva: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 153/2012. (V.16.) számú Képviselő-testületi határozatával Előzmények Kiskunmajsa

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban

Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban Kiss Irén Munkahelyi és személyi higiénia a vendéglátásban A követelménymodul megnevezése: Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése A követelménymodul száma: 1428-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

VÍZBIZTONSÁGI TERV A KATONAI TÁBOROK VÍZELLÁTÁSÁNAK RENDSZERÉBEN

VÍZBIZTONSÁGI TERV A KATONAI TÁBOROK VÍZELLÁTÁSÁNAK RENDSZERÉBEN X. Évfolyam 2. szám - 2015. június BEREK Tamás - DÉNES Kálmán - DÁVIDOVITS Zsuzsanna Berek.Tamas@uni-nke.hu - denes.kalman@uni-nke.hu - davizsu@vipmail.hu VÍZBIZTONSÁGI TERV A KATONAI TÁBOROK VÍZELLÁTÁSÁNAK

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani

Részletesebben

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról Biztonságos takarmány-alapanyagok ipari előállításának helyes gyakorlatára vonatkozó európai útmutató Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok

Részletesebben

Foglalkozás-egészségtan I.

Foglalkozás-egészségtan I. Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története

Részletesebben