Harminc kilométer avagy mekkora a távolság az ELTE és a PPKE Bölcsészkara között? TDK-dolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Harminc kilométer avagy mekkora a távolság az ELTE és a PPKE Bölcsészkara között? TDK-dolgozat"

Átírás

1 Harminc kilométer avagy mekkora a távolság az ELTE és a PPKE Bölcsészkara között? TDK-dolgozat Készítette: Ambrózy Áron (PPKE BTK) és Katona Krisztián (PPKE BTK) Témavezető: Rosta Gergely (tanársegéd)

2 1. Bevezető Egy szociológus hallgató számára, amikor terepet keres, ahol frissen elsajátított tudását a gyakorlatban is kipróbálhatná, kézzel fekvőnek tűnik, hogy azt saját közvetlen környezetében, az egyetemben találja meg. Kutatásunk alapötlete kötetlen baráti beszélgetések alkalmával fogalmazódott meg. Első éves Pázmányos szociológus hallgatóként gyakori téma volt, hogy ki miért is került erre az egyetemre, mennyiben más ez az intézmény, mint az általában zsinórmértékként alapul vett ELTE, mennyire általános a tapasztalat, hogy sok hallgatótársunk másodlagos alternatívaként bejelölve ezen egyetemet került közénk, s hogy általában milyen különbségeket találhatunk a valóságban, mennyi igaz a sokszor elhangzó közvélekedésekből. Ilyen, és ehhez hasonló indítékokból fakadóan a fő kérdés, ami köré egész kutatásunk felépült, arra irányult, hogy tulajdonképpen mi a különbség az ELTE és a PPKE bölcsészkara között. Pontosabban megfogalmazva: melyek azok a különbségek, amelyeket egy kérdőíves megkérdezés segítségével vizsgálhatunk. A vizsgálat megvalósítására az adott lehetőséget, hogy témavezetőnk 1 OKTK-támogatást nyert annak megvalósítására, így azt terveztük, hogy a rendelkezésre álló keretből ELTE-s és PPKE-s hallgatót kérdezünk meg. 2. A témakörök Úgy véljük, a két egyetem között a hallgatóság összetételében mutatkozó különbözőségek alapvetően öt okra vezethetők vissza: A PPKE az ELTE-vel ellentétben egyházi fenntartású intézmény, és ez a jellege a hallgatóság összetételében is megmutatkozik. Az ELTE jelentős folyamatos múltra visszatekintő intézmény, a PPKE pedig jelenlegi formájában 10 éve létezik. Az ELTE a legnagyobb hallgatói és tanárlétszámú és a legmagasabb presztízzsel, nemzetközi hírnévvel rendelkező bölcsészképző felsőoktatási intézmény, a PPKE számára ezek a tulajdonságok jelenleg célként fogalmazódhatnak meg. 1 Ez úton szeretnénk köszönetet mondani Rosta Gergely témavezetőnknek, és a kutatásban előkészítésében részt vett további hallgatóknak: Illés Mártonnak, Imre Zsófiának, Hatos Szilviának, Horváth Jelenának, Hunyadi Bulcsúnak, Káldos Jánosnak, Kecskés Eszternek, Simonyi Borbálának, valamint a kérdőív lekérdezésében részt vett ELTE-s és PPKE-s hallgatóknak. 2

3 A 90-es években jelentős mértékben nőtt a felsőoktatásban résztvevők száma, olyan rétegek számára nyílt meg tömegméretben a felsőoktatás, akik számára korábban zárt volt ez a mobilitási csatorna 2. Mindkét intézmény térbeli elhelyezkedése előnyöket és hátrányokat is rejt magában. Az ELTE székhelye Budapesten van, viszont hiányzik a PPKE-n megtalálható Campus-jelleg. Amikor az egyes kiválasztott aspektusok alapján az adott fejezetekben hipotéziseket fogalmazunk meg, azok minden esetben visszavezethetők lesznek ezen okok valamelyikére. Hosszas előkészítés és viták után végül is hat témakör köré csoportosítottuk kutatásunkat: Rekrutáció; Egyetem; Magánélet; Jövőkép; A két egyetem összevetése; Értékek, attitűdök. Úgy véljük, a fenti hatások ezeken a területeken keresztül ragadhatók meg a legplauzibilisebb módon, mivel ezek adnak választ azokra a kérdésekre, hogy Honnan jöttek? Kicsodák? Mik a terveik? 3. A kérdőív A kérdőív megszerkesztése az eredetileg tervezett másfél hónapnál több időt vett igénybe, több műhelymegbeszélés és próbakérdezés eredményeként voltunk kénytelenek szűkíteni az első körben igen hosszúak bizonyult kérdőívet. Végül a végső verzió március végére készült el és 90 kérdést tartalmazott a fenti hat témakörbe csoportosítva. A tizennyolc oldalas kérdőív lekérdezése a tapasztalatok szerint kb percnyi időt vett igénybe. A kérdőívszerkesztéssel párhuzamosan megkezdődött a kérdezőbiztosok keresése. Azt a kutatási tervben is rögzített elvet követtük, hogy a kérdezők ne saját egyetemük hallgatóit kérdezzék, hanem a másik intézményben kérdezzék le a kérdőívet. Igyekeztünk szociológia szakos hallgatókat bevonni, hogy ezáltal szakmailag felkészült kérdezőkkel dolgozzunk együtt. 4. Mintavétel A mintavétel módszerének kiválasztása is sok fejtörést okozott. Azt idejekorán meghatároztuk, hogy a rendelkezésre álló források figyelembevételével a két intézmény hallgatóiból fős mintát szándékozunk választani, még pedig olyan módon, hogy 2 Gábor,

4 mindkét intézményben első és negyedéves hallgatót kérdezünk meg. A minta ilyen kialakítását az a cél vezérelte, hogy az egyetemek közötti összehasonlításon túl az egyetemen eltöltött idő hatásait is kiszűrjük, tehát az alsó és felső évfolyamosok közötti különbözőségeket is vizsgáljuk. 3 A kutatáshoz a hallgatók nyilvántartását kívántuk felhasználni, és a mintába került személyeket megkeresés útján lekérdezni. Mivel a két egyetem közül csak az egyiken bocsátották a teljes hallgatói listát rendelkezésre a másikon csak azokét, akik a legelső beiratkozásukkor kifejezetten úgy nyilatkoztak, hogy az ő adataik kutatási célokra kiadhatók úgy döntöttünk, hogy maradunk az Oktatáskutató Intézet nagymintás elsőéves vizsgálatában is alkalmazott sétálós mintánál. Ezt azonban kombináltuk egy kétszempontú kvótával: figyelembe vettük az évfolyamok nem és szak szerinti megoszlását. Utóbbit olyan módon, hogy a szakokból három szakcsoportot képeztünk: hagyományos bölcsészszakok (pl. magyar, történelem, művelődéstörténet), nyelvszakok (élő nyelvek), valamint az ún. modern szakok (szociológia, pszichológia, kommunikáció, stb.), ezután pedig a kvótát olyan módon határoztuk meg az évfolyamokról rendelkezésre álló információk alapján, hogy a kérdezett egyik szakja szerint legyen reprezentatív a minta. (Erre azért volt szükség, mert míg a Pázmányon egyetlen szak kivételével kötelező a kétszakosság, addig az ELTE-n nincs ilyen megkötés). A kérdezés április elején indult el, és akkor is meglehetősen lassan, így nyilvánvalóvá vált, hogy a háromszáz kérdőívet nem fogjuk tudni mind a tavaszi tanév során lekérdezni. Végül tavasszal 124 értékelhető kérdőívet adtak át a kérdezők (negatív tapasztalatként számolhatunk be arról, hogy mivel a sétálós minta nem teszi könnyen lehetővé a kérdezőbiztosok ellenőrzését igyekeztünk a személyes ismeretségen alapuló bizalomra építeni a kérdezők esetében, de a visszaérkezett kérdőívek nem egy esetben azt mutatták, hogy a kérdezők lekérdezés helyett kitöltették a kérdőíveket a megkérdezettel, és felmerült egyes esetekben a nem valós adatokon alapuló kitöltés gyanúja is. Ez alapján úgy döntöttünk, hogy az őszi lekérdezés során az ellenőrzést a kérdezett telefonszámának elkérésével fogjuk megvalósítani.) A kérdezés 2002 őszi félévében folytatódott, de sajnos ekkor sem zökkenőmentesen. A megszigorított kérdezési feltételek a kérdezőbiztosok toborzásának nehézségeit növelték, s míg a Pázmányon viszonylag könnyen elkészültek a kérdőívek, az ELTE-n nem tudtuk az összes lekérdezendő kérdőívet kiadni, és több kiküldött Pázmányos kérdező visszaadta az elvállalt munkát. Végül is az ELTE-s kérdőívek közül 42 db-ot nem 3 Hasonló kezdeményezés történt pl. a BKÁE-n, ld. Nagy,

5 tudtunk lekérdeztetni. A tervezett minta torzulásait, a nem és évfolyam szerinti eltéréseket a kapott adatok súlyozásával javítottuk. 5. Elemzési lehetőségek Az eredetileg tervezett minta létszáma sem tette volna lehetővé az intézmény-hovatartozáson túl a hallgatók többszempontú vizsgálatát, a kisebb ELTE-s minta pedig még inkább egyértelművé tette, hogy az összehasonlítás a két hallgatóság közötti szignifikáns különbségek feltárására szorítkozhat egy-egy változó alapján. A szignifikancia megállapításához χ 2 -tesztet és varianciaanalízist alkalmaztunk. A számszerű eredmények inkább csak tendenciákat mutatnak, annál is inkább, mivel az aránybecsléseknél az ELTE-s minta esetében elérhetik a +/-10 százalékpontot is. Az eredmények úgy interpretálhatók, hogy ha valahol nem sikerült szignifikáns eltérést kimutatni, az nem feltétlenül jelenti az összefüggés hiányát, de valószínű, hogy az esetleg nagyobb mintán kimutatható szignifikáns különbség nem fog jelentős (értsd: egymásnak szögesen ellentmondó) eltérést jelenteni a két intézmény között. Ekkora mintákon a különbözőségek alapmintázatát deríthettük fel. 6. Rekrutáció Általános nézet szerint az oktatás, azon belül a felsőoktatás segít csökkenteni a vagyoni, hatalmi és származási különbségeket, mivel olyan ismeretek megszerzésére nyújt lehetőséget, melyek segítségével a fiatalok megtalálják helyüket a világban. Az oktatásra az egyenlőség megteremtésének eszközeként tekintettek 4. Amennyiben a fenti állítást funkcionalista nézőpontból értelmezzük egy hibátlan világ tárul elénk, ahol mindenki elérheti a képességeinek megfelelő pozíciót. Ellenben, ha a felsőoktatást valamilyen zéró összegű játszmának tekintjük, ahol az egyik fél csak a másik rovására nyerhet, azaz az egyik potenciális hallgató csak egy másik potenciális hallgató kárára juthat be egyetemre azonnal egyfajta konfliktusos-helyzetként jelenik meg, és ebben a világban kiemelt jelentőséggel bír a felhalmozás és a kiemelt javak és tulajdonságok öröklése. 5 Elemzésünkben P. Bourdieu francia szociológus töke és rétegződés-elméletéből indultunk ki. 6 Az ELTE BTK és a PPKE BTK esetében vizsgáltuk a társadalom különböző rétegeinek 4 Giddens, Hankiss, Bourdieu,1999 5

6 reprodukcióját - azaz saját újratermelődését és azon hipotézisünk ellenőrzését végeztük, miszerint a PPKE piliscsabai bölcsészettudományi karának létrehozása növelte-e a hátrányosabb helyzetű fiatalok egyetemre való bekerülési esélyét. 7 Kimutathatóak-e különbségek a két bölcsészkar rekrutációs bázisai között, valamint milyen szociális, gazdasági és kulturális eltérések figyelhetőek meg. Az intergenerációs mobilitás vizsgálatakor Gábor Kálmán kutatásai alapján az anyagi jellegre helyeztünk nagyobb hangsúlyt, szemben Róbert Péter álláspontjával, miszerint a kulturális jelleg 8 intenzívebb szerepet játszik a származás és az iskola maghatározottságban. 9 Hipotézisünk megalkotásakor számba vettük azon vélekedéseket, hogy a PPKE BTK és az ELTE BTK hallgatói közötti esetleges különbségek ráilleszthetőek a tömegképzés és az elitképzés ellentétpárjára. E mellett az adott esetben kimutatott társadalmi, gazdasági és kulturális eltérések magyarázhatóak a felsőoktatás expanziójával 10, tömegessé válásával, a hátrányosabb helyzetű fiatalok a PPKE BTK felé történő orientálódásával a könnyebb bekerülési feltételek következtében. Ez az állítás indirekt módon a központosított felvételi rendszer bevezetése után is érvényesnek tekinthető, mivel a felkészültebb (magukat felkészültebbnek tekintő) fiatalok és a felkészületlenebb (magukat felkészületlenebbnek tekintő) fiatalok egyetemi orientációjának szempontjából meghatározó médiumok (szülők, tanárok, barátok, ismerősök) a felvételi rendszer változása után is különbséget tesznek a bekerülési nehézségek alapján a két intézmény között. 11 Az érettségit adó középiskola tekintetében nem tapasztaltunk különbséget a két intézmény hallgatói közt. Megállapíthatjuk, hogy mind a két egyetemen felülreprezentáltak a gimnáziumban végzettek, szemben az Ifjúság 2000 adataival, amelyek körülbelül háromnegyed-egynegyed arányt mutatnak az egyetemre járó fiatalok középiskolai intézményül típusával kapcsolatban. 7 Az iskolai végzettséget döntően határozza meg minden iskolai szinten a szülők iskolázottsága. ( ) az egyetemet végzettek, akiknél 41% a felsőfokú végzettségű apák aránya és 4% rendelkezik tudományos fokozattal, az anyák esetében szintén 41%, illetve 2% a fenti arány. Vö. Gábor, A kulturális tőke beruházásának függvénye a tanulási képesség (ability) és tehetség. Vö. Bourdeiu, A könnyebb elemzés érdekében Bourdieu osztályfogalma helyett Ladányi János összevont társadalmi foglalkozási csoportjait alkalmaztuk. Vö. Ladányi, A felsőoktatási expanzióról és annak hatásairól lásd bővebben Gazsó, 1997, Kozma, 1998a, b. 11 Az egyes egyetemeken megszerezhető diplomáknak az intézmények presztízse alapján más-más értéke van a munkaerőpiacon, más-más karriereséllyel kecsegtetnek. 6

7 I. Diagramm A hallgatók megoszlása az érettségit adó középskola típusa szerint (százalékban) ELTE BTK 6% 92% PPKE BTK 9% 91% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szakközépiskola Gimnázium Messze látványosabb különbség van a középiskola fenntartójával kapcsolatban. A PPKE-re több mint kétszer annyi olyan fiatal jár, aki egyházi fenntartású középiskolában szerezte érettségiét, mint az ELTE-re, ahol a hallgatók körülbelül tizede került ki ebből a rétegből. A vallásos előélet ugyanilyen szignifikánsan kimutatható a 12 éves kor alatti templomba járás gyakoriságával. A PPKE BTK hallgatóinak több mint fele hetente egyszer vagy többször járt templomba, míg ez a mutató az ELTE BTK hallgatónak esetében a teljes hallgatóság negyedét teszi ki. A két intézmény hallgatói közt a regionális megoszlás tekintetében nem találhatunk szignifikáns különbségeket. Mind a két bölcsészkar hallgatóinak nagyobb hányada, több mint fele a Központi (Közép-Magyarország),a Közép-Dunántúli és a Nyugat- Dunántúli régiókból kerültek ki. Ezen belül is 50 % a Központ, azaz Budapest és Pest megye aránya. Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, Észak-alföldi és Dél-Alföldi régiókból származó hallgatók mind a két bölcsészkaron alacsony számban találhatóak meg. 12 Megállapítható tehát, hogy földrajzi származás alapján nincs különbség a hallgatók közt. A következő feltételezett eltérés a két egyetem hallgatói közt szintén nem nyert bizonyítást. Mind a PPKE BTK, mind az ELTE BTK esetében szülők körülbelül azonos mértékben ruháztak be oktatási célra a fiatalok középiskolás korában. Átlagban heti két különórára jártak a diákok. Leggyakoribb említés a nyelvóra volt, a válaszolok közel fele tanult iskolán kívül nyelvet. A sport, a matematika korrepetálás és az ének-zenei különóra a válaszadók 12 A KSH által is használt statisztikai régiókat vettük alapul 7

8 negyedénél jelentett plusz elfoglaltságot. A számítástechnika, a biológia és a fizika említése jóval 10% alatt maradt, hasonlóan a színjátszó körhöz és a karénekhez. 13 Markánsabb eltérés mutatkozott a hányadik helyre vették fel? kérdésre adott válaszoknál a két egyetem diákjainál. Bár a PPKE hallgatóinál majdnem elérte a 10%-ot a nem válaszolók aránya, az összevetésből szignifikánsan kiderül, hogy ebben a mutatóban a Pázmányos diákok rosszabb pozíciót foglalnak. Láthatóan mindkét egyetemre nagyobb részt azok kerültek be, akik első helyen jelölték meg azt az intézményt, ahova később felvételt nyertek, és az ELTE esetében ez kiugróan magas arányban érvényes, 80% felett. Azok az ELTE-sek, akik nem az első helyen jelentkeztek az ELTE bölcsészettudományi karára, nagyobb részt valamelyik lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemre próbáltak bejutni, kisebb részt más karra (pl.: jogi kar) jelentkeztek. A Pázmányos diákoknál hasonló arányban előbb az ELTE BTK-t, majd más kart jelöltek meg. II. Diagramm A "Hányadik helyre vettek fel?" kérdés válaszainak megoszlása (százalékban) ELTE BTK 81% 16% 2%1% PPKE BTK 54% 28% 8%2%8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nv A jelentkeztél-e a másik intézménybe? kérdésünkre a fentiekkel egybevágó válaszokat kaptunk. A PPKE hallgatónak közel fele jelentkezett az ELTE-re, valamelyik helyen. Az ELTE hallgatói közül mindössze 20% próbált felvételt nyerni a PPKE-re. Az érettségi és a felvétel között eltelt évek tekintetében nincs eltérés. A válaszolók közel felét vették fel az első 13 A későbbi eltérések függvényében némiképpen meglepő lehet az a tény, hogy azonos iskolai stratégiát alkalmaznak a két bölcsészkar diákjainak szülei, hiszen a gyermek iskolai sikereiben döntő tényező az iskolai befektetésre való hajlandóság a kulturális örökség súlyával együtt. 8

9 felvételizésük alkalmával, a többi hallgató egy és három év közötti időintervallumban nyert felvételt. A hallgatók családi hátterének összevetésekor kiderül, hogy nincs különbség az intézmények szerint a szülők iskolai végzettségében. Mind két bölcsészkar diákjainak esetében az édesapák és az édesanyák iskolai végzettsége magasan 50% felett felsőfokú, 15% körül középfokú és elenyészően kevés lekérdezett származik olyan családból, ahol egyik vagy mind két szülő iskolai végzettsége nem éri el a középfokot. III. Diagramm Az "Apák" iskolai végzettségének megoszlása (százalékban) ELTE BTK 9% 19% 67% 5% PPKE BTK 16% 20% 61% 3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% alapfok+szakmunk. középisk. felsőfok nt/nv A kapott adatok az Ifjúság 2000 adataival való összevetésekor látható, hogy mind a két bölcsészkar esetében a szülők iskolai végzettsége meghaladja az egyetemi hallgatók országos átlagát. 14 Az eltérést a két egyetem regionális elhelyezkedése (Budapest, illetve Pest megye) és viszonylag magas presztízsük okozhatja. A felsőfokú végzettség milyenségére lebontva a kérdést szignifikáns eltérés mutatkozik a két bölcsészkar között. Az ELTE-n mind az édesapák, mind az édesanyák estében magasabb az egyetemet végzettek aránya a felsőfokú végzettségen belül. Az apák estében az egyetemet végzettek aránya az ELTE-n mintegy kétszerese a főiskolán végzetteknek, míg ugyanez az arány a PPKE-n másfélszeres. 14 Az apák estében az országos átlag 47%, míg az anyák esetében ugyanez 39% Vö. Gábor Kálmán (2002) 9

10 IV. Diagramm Az "Anyák" iskolai végzettségének megoszlása (százalékban) ELTE BTK 8% 25% 61% 6% PPKE BTK 9% 30% 60% 1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% alapfok+szakmunk. középisk. felsőfok nt/nv Az anyák estében még szembetűnőbb a különbség: míg az ELTE-n az egyetemet végzettek néhány százalékkal meghaladják a főiskolát végzettek számát, addig a PPKE esetében a főiskolán diplomát szerzett anyák jó másfélszer nagyobb arányban képviselik magukat, mint az egyetemet végzettek. Mind a két egyetem szülői hátterére jellemző, hasonlóan az országos adatokhoz, hogy az apa végzettsége magasabb vagy kisebb részt egyenlő, mint az anya végzettsége. A nagyszülők iskolai végzettségét vizsgálva nem találhatunk eltérést a két egyetem hallgatói közt. Alapvető megállapításunk, hogy a többi kérdéshez mérten itt találjuk meg legmagasabb arányban azokat, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, ez a hallgatók mintegy egynegyede. Ennek többféle oka lehet: földrajzi távolság, családi okok, elhalálozás, stb. A végzettségek további megoszlása intézménytől független. Kivételt ez alól csak az apai nagyapák iskolai végzettsége esetében találhatunk, ahol néhány százalékkal magasabb arányban mértünk diplomásokat az ELTE hallgatóinál, mint a PPKE-n. Kísérletet tettünk annak a megállapítására, hogy a két egyetemen milyen súllyal jelentkezik a többgenerációs családmodell. A módszerünk a következő volt: számba vettük azokat a hallgatókat, akiknek legalább egy szülője (apa, vagy anya) és legalább egy nagyszülője (apai nagyapa, apai nagyanya, anyai nagyapa és anyai nagyanya) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A különbség szignifikánsan mutatkozott meg a két bölcsészkar között. Az ELTE-s hallgatók estében 42%-ban lehetett megállapítani, hogy többgenerációs értelmiségi családból származik, míg ez a PPKE-s hallgatók esetében 25%-ot tesz ki. A markáns különbség lehetséges magyarázata talán a múltban keresendő, a vallásos emberek diszkriminációjában az államszocializmus idején, amikor állami intézkedésekkel korlátozták a 10

11 vallásos emberek jelenlétét a felsőoktatásban, ezáltal lemaradtak nem vallásos társaik mögött. 15 I. Táblázat Legalább egy szülő és legalább egy nagyszülő felsőfokú végzettséggel rendelkezik-e? (százalékban) legalább egy szülő felsőfokú diplomával rendelkezik Összesen PPKE BTK ELTE BTK nem igen legalább egy nagyszülője felsőfokú nem 28% 43% 71% végzettséggel rendelkezik igen 3% 25% 29% Összesen 32% 68% 100% legalább egy nagyszüleje felsőfokú 28% 29% 58% végzettséggel rendelkezik nem igen 42% 42% Összesen 28% 72% 100% V. Diagramm Bölcsészettudományi végzettség előfordulási gyakorisága a két egyetem hallgatóinak szüleinél (százalékban) ELTE BTK 91% 9% PPKE BTK 93% 7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyik szülő bölcsész végzettségű Egyik szülő sem bölcsész végzettségű Csak minimális eltérést találhatunk ellenben abban a tekintetben a két egyetem bölcsészhallgatói közt, hogy szüleik hány százalékban végeztek bölcsészettudományi karon. A bölcsészdiplomák száma mind két esetben 10% alatt maradt hasonlóan az egyéb Tomka, (Jogtudományi, Államtudományi, Közgazdaságtani, Műszaki, Orvostudományi, Természettudományi, Kereskedelmi és Vendéglátói, Tanárképző, Tanítóképző, Kertészet és Élelmiszertudomány, Agrártudományi, Testnevelési, Katonai, Pénzügyi és Szánviteli, valamint Művészeti és Zeneművészeti) 11

12 végzettségekhez. Általánosságában kijelenthetjük, hogy a bölcsész-pályát választóknál szignifikánsan nem játszott szerepet a szülők egyetemi végzettségének milyensége. A két egyetem belső rétegződését Ladányi János összevont társadalmi-foglalkozási csoportjai szerint mértük. Némileg módosítottuk az eredeti technikát, hogy megfeleltessük az összes hallgatóra vonatkozó megoszlásra, és a jelen követelményeihez igazítottuk. Ladányi kutatását 1981 és 1985 között végezte. Azóta nagymértékben átalakult Magyarország gazdasági és társadalmi szerkezete a rendszerváltás és a kapitalizmus kibontakozása eredményeképpen. Az általa használt társadalmi-foglalkozási csoportok közül nem egy eltűnt vagy jelentőségét vesztette, ellenben új, azelőtt ismeretlen foglalkozások, társadalmi státuszok jelentek meg a palettán. Az említett okokon túl, a kutatásunk sajátos terepe is kényszeríttet módosításokra. Az így megalkotott (újraformált) három plusz egy összevont társadalmi foglalkozási csoport a következőkből áll: 1. Vezető állásúak és értelmiségiek (alkalmazott felsővezető a közszférában; alkalmazott felsővezető a magánszférában; önálló értelmiségi saját vállakózásban több mint 10 alkalmazottal; Önálló értelmiségi saját vállalkozásban legfeljebb 10 alkalmazottal) 2. Fehér gallérosok (alkalmazott középvezető a közszférában; alkalmazott középvezető a magánszférában; alkalmazott beosztott a közszférában; alkalmazott beosztott a magánszférában; önálló értelmiségi saját vállalkozásban, beosztott nélkül) 3. Kék gallérosok (mezőgazdasági vállalkozó, őstermelő, több mint 10 alkalmazottal; mezőgazdasági vállalkozó, őstermelő, legfeljebb 10 alkalmazottal; mezőgazdasági vállalkozó, őstermelő, alkalmazott nélkül; egyéb vállalkozó) 4. Inaktívak (munkanélküli; nyugdíjas; soha nem volt foglalkozása, egyéb inaktív) Az adatok tanulsága szerint a társadalmi háttér az apák estében nem tér el számottevően. Mindkét esetben a szellemi foglalkozás dominál a maga 60% körüli eredményével. A maradék három társadalmi-foglalkozási csoport együttesen éri csak el a 40%-ot. Mégis, a kisszámú mintánkból is megállapítható, hogy a fizikai dolgozók gyermekei, főleg ha az országos átlaghoz mérjük, meglehetősen alulreprezentáltak mindkét egyetemen. Ezzel szemben az anyák foglalkozása alapján szignifikáns eltérés mutatkozik a két intézmény hallgatói közt: az ELTE-n jellemzőbb a vezető állású és értelmiségi foglalkozású anya, a PPKE-n ezzel szemben az inaktív anyák aránya magasabb. 12

13 VI. Diagramm A hallgatók megoszlása az apjuk összevont társadalmifoglalkozási csoportja és az egyetem szerint (százalékban) ELTE BTK 16% 60% 7% 17% PPKE BTK 13% 63% 10% 14% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Vezető állású és értelmiségi "Fehér gallérosok" "Kék gallérosok" Inaktívak VII. Diagramm A hallgatók megoszlása az anyjuk összevont társadalmifoglalkozási csoportja és az egyetem szerint (százalékban) ELTE BTK 14% 70% 9% 7% PPKE BTK 4% 70% 6% 20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Vezető állásúak és értelmiségiek "Kék gallérosok" "Fehér gallérosok" Inaktívak Úgy tűnik, hogy a kemény ismérvek alapján (szülők iskolai végzettsége, apa foglalkozási státusza, regionális származás) alapvetően hasonló a két vizsgált hallgatói csoport társadalmi származás szerinti társadalmi státusza. Ugyanakkor találunk olyan tényezőket (többgenerációs értelmiségi család, anya foglalkozási státusza), amelyek alapján megalapozottnak tűnik az az állítás, miszerint valamivel magasabb az ELTE hallgatóinak származási státusza, mint a PPKE hallgatóinak. Ugyanakkor a kulturális tőke átadásában (amit a különórára járás segítségével operacionalizáltunk) nem találtunk szignifikáns eltérést. Összességében kijelenthetjük, hogy hipotéziseinkben vázolt jelentős eltérések nem bizonyultak valóságosnak. 13

14 7. Az egyetem választásának motivációi A rendszerváltás után bekövetkezett felsőoktatási expanzió több szerző szerint is együtt jár annak polarizációjával 17. A keresett, magas presztízsű pályákra egyre nehezebb a bejutás, egyre szűkebb körből rekrutálódik a szűk kulturális elit, és Gazsó Ferenc szerint a társadalmi szempontból szélsőségesen szelektív felsőoktatás kialakulását immár empirikus tényként kezelhetjük 18. Kozma Tamás ezt úgy fogalmazza meg, hogy egyes csoportok bekerülésének statisztikai esélye harmada-ötöde ma annak, amilyen eséllyel a Kádár-rendszerben rendelkeztek 19. Ezzel párhuzamosan a nyolcvanas évek óta megfigyelhető az egyetemisták körében a gazdasági orientáció előretörése a kulturális orientáció rovására 20, amely empirikus egyetemista-kutatásban a kilencvenes évek végén is alátámasztást nyert 21. Amikor tehát arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen motivációk játszanak szerepet egy adott egyetem kiválasztásánál a bölcsészkarosok körében, akkor az egyik kérdésünk az volt, hogy a materiális motivációk, vagy inkább a klasszikus értelmiségképből fakadó kulturális motivációk az uralkodóak-e. Nem feltételeztük, hogy e tekintetben jelentős eltérést tapasztalnánk a két egyetem hallgatósága körében. Véleményünk szerint a bölcsészkar választásában hasonló motivációk vezérelték mindkét hallgatóságot. Ugyanakkor eltérést várunk az intézmény kiválasztásának indokaiban, különösen az intézmény szellemisége (PPKE-hallgatók esetében jellemzőbb), valamint az intézmény presztízse (ELTE-hallgatók esetében jellemzőbb) szempontjából. Mivel a két hallgatóság közötti egyik legjelentősebb eltérés, a vallásosság erősen összefügg a családi háttérrel, úgy véljük, hogy a PPKE kiválasztásában a szülői tanács is erősebb szerepet fog játszani, mint az ELTE-ében. Emellett feltételeztük, hogy eltérés mutatkozhat a bekerülés nehézségében, így azt vártuk, hogy az ide vettek fel a legkönnyebben válasz jellemzőbb lesz a Pázmányosokra, mint az ELTE hallgatóira. A szakmaválasztásnál nem a bölcsészkar, hanem az adott a kvótába kerülés szerint szak kiválasztásának indokai szerepeltek, a teljes mintából így összeáll a bölcsész szakmákat választók motivációs térképe. Tizenöt motívumot soroltunk fel 22, melyek egy adott szak 17 Gazsó, 1997; Nagy, Gazsó 1997: Kozma, 1998a: Gábor-Balog Nagy Abban, hogy jelenlegi intézményedet választottad, mennyire játszottak szerepet az alábbiak? Tételek: szüleim, tanáraim tanácsolták; barátaim is ide jelentkeztek; családi hagyományt, példát követtem ennek a szakmának választásában; nagyon érdekel az itt oktatott szakma, tudomány; ezzel a diplomával könnyű lesz elhelyezkedni; ezzel a diplomával jól lehet keresni; ez a szak kellemes, nem olyan megerőltető, mint más szakok; ezzel a 14

15 választásának lehetséges indokai, emellett pedig lehetőséget biztosítottunk egy nyitott kérdés segítségével olyan motívum megjelölésére, amire mi nem gondoltunk. Az előzetes várakozásainkat gyakorlatilag teljes mértékben igazolták az eredmények. A szak megválasztásában csupán egyetlen olyan motivációs tényezőt leltünk, amely az átlagos fontosság alapján szignifikáns különbséget mutatna a két egyetem hallgatóságának összevetésekor, ez pedig a könnyű elvégezni, lehet mellette más tevékenységet végezni, amely az ELTE-sek körében szignifikánsan magasabb fontossággal bír, mint a Pázmányosokéban. De szerencsére egyik intézmény esetében sem bír kiemelkedő fontossággal ez a szempont, az ELTE hallgatói az átlagos fontosság alapján a tizedik, a Pázmányosok pedig a tizenegyedik helyre rangsorolták a tizenöt item közül. Egyértelműen mindkét helyen a nagyon érdekel az itt oktatott szakma, tudomány volt a legfontosabb szakválasztási indok, a hétfokú skála alapján mind az ELTE-n, mind a PPKE-n öt feletti az átlagos fontosság. A második és a harmadik legfontosabb érv a szakterület sokszínűségére, kihívásaira, valamint a felvételi tárgyak iránti vonzódásra hivatkoznak. Ezek mellett csupán egy olyan indok szerepelt, amely legalább közepes (a hétfokú skálán 4-es) átlagos minősítést nyert: ez pedig a szak, szakma társadalmi fontosságát emeli ki. A gazdasági jellegű motivációk (jó kereset, magas presztízs, könnyű elhelyezkedés) átlagos minősítése 3-as körül ingadozik, míg a különböző opportunista indokok (nem túl megerőltető szak, lehet mellette más tevékenységet végezni, ide vettek fel a legkönnyebben, ez volt a legkisebb rossz) ennél is alacsonyabb átlagértékeket kaptak. Érdekes módon a környezet hatása (szülők, tanárok, barátok), valamint különösen a családi hagyományok átlagosan igen kis szerepet játszottak valamely bölcsész szak választásánál. Az eredmények abban is alátámasztották várakozásainkat, hogy a kulturális orientációt megjelenítő a szakmai érdeklődéshez és a társadalmi hasznossághoz kapcsolódó, nem materiális jellegű orientációk jóval erősebben befolyásolják a bölcsészek pályaválasztását, mint a gazdasági jellegű indokok. Egy bölcsész pálya kiválasztásával egy egyetem kiválasztása is párosul, ahol a tudományterület ismeretei elsajátíthatók. Az egyetem megválasztásának is sajátos motivációi lehetnek, melyek részben azonosak a szakválasztás indokaival (pl. szülői tanács), nagyobb részt azonban eltérőek. A lehetséges érvek közül tizenhármat soroltunk fel, valamint itt is meghagytuk a nyílt egyéb válaszlehetőséget, ami felhívta egy hiányosságra a figyelmünket: diplomával igazán hasznos munkát végezhetek a társadalom számára; úgy gondoltam, máshova nem vennének fel; kizárásos alapon még ez volt a legkevésbé rossz; könnyű elvégezni, lehet mellette más tevékenységet végezni; ennek a szakterületnek nagy a presztízse; ez a terület sokszínű és rengeteg kihívást tartogat; a felvételi tárgyak a kedvenceim; ide vettek fel a legkönnyebben; 15

16 a PPKE-n létező kötelező kétszakosságot többen is maguktól említették, ami azt mutatja, hogy létjogosultsága lett volna a zárt itemek között. VIII. Diagram Mennyire játszottak szerepet az intézményválasztásban az alábbi szempontok? - átlagos megítélés egyetemenként (1-7) 6,0 5,0 5,3 4,7 4,8 4,0 3,0 2,0 2,8 2,4 2,1 1,8 2,8 2,5 2,3 2,1 2,5 3,7 4,2 2,9 2,2 1,9 2,0 1,8 1,6 2,8 3,8 3,5 3,6 3,0 1,0 0,0 jó társaság legtöbb információ elhelyezkedés legkevésbé rossz máshova nem vennének fel megközelítés szellemiség legjobb intézmény könnyű elvégezni jó kereset elhelyezkedés barátok szülő, tanár PPKE BTK ELTE BTK A szakválasztással ellentétben itt öt illetve α=0,08 szignifikanciaszint mellett hat olyan tényezőt is találtunk, amely eltérő fontossággal játszott szerepet a két egyetem hallgatóinak intézményválasztásában. Ezen belül két olyan tényezőt találtunk, amely esetében másfél pontnál nagyobb volt az eltérés a két hallgatóság átlagos megítélésében. Az ELTE-sek egyértelműen első helyen említik az ezen a szakterületen ez a legjobb intézmény indokot, amely ugyan a PPKE-sek esetében is a legfontosabb érvek közt szerepel, mégis közepesnél valamivel alacsonyabb átlagos pontértékkel feltehetőleg azért, mert a Pázmányosok közül sokan nem osztják ezt az állítást. Míg az ELTE vonzerejét úgy tűnik kiemelkedő szakmai presztízsének köszönheti, addig a PPKE-n két szempont kapott közepesnél magasabb átlagos értéket: az egyetem elhelyezkedése, közvetlen környezete, valamint a szellemisége, világnézete. Ugyanakkor az eredmények arra utalnak, hogy az intézmény székhelye minkét hallgatóságnál latba esett, ugyanis az ELTE-sek pedig az egyetem könnyű megközelíthetőségét említették nagyobb súllyal igaz, koránt sem akkorával, mint a Pázmányosok a Campus vonzerejét. A világnézet tekintetében is szignifikáns különbség van a két egyetem között, noha az ELTE-sek is a második legfontosabb érvnek tartják saját intézményük mellett annak szellemiségét. A lokalitás és a szellemiség mellett az információs 16

17 dimenzió a harmadik, amely alapján eltérés mutatkozik: az ELTE-sek szignifikánsan nagyobb szerepet tulajdonítanak annak a szempontnak, hogy az ELTE-ről rendelkeztek a legtöbb információval, míg a PPKE hallgatói körében az otthoni, tanári tanácsok játszottak nagyobb szerepet. A bevezetőben említett hipotézisek közül egyedül az nem nyert alátámasztást, hogy a PPKE-n a kizárásos elv motivációja működne, így sem a szakválasztásnál említett ide vettek fel a legkönnyebben, sem az egyetemválasztásnál megadott úgy gondoltam, hogy máshova nem vennének fel érv nem szerepel szignifikánsan nagyobb fontossággal a PPKE hallgatói esetében, mint az ELTE-seknél. Szintén fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a diploma későbbi hasznosíthatósága (elhelyezkedésben, keresetben) sem mutatott jelentős különbséget. Az egyetemmel kapcsolatos vélekedéseket három aspektusból vizsgáltuk. Az első kérdéscsoportban általában a magyar felsőoktatással kapcsolatosan fogalmaztunk meg állításokat, a második csoport alapján a saját egyetemről szóló alkotott véleményt a kérdezett, míg a harmadik részben a két bölcsészkarról kellett összehasonlítást tenni bizonyos, általunk megadott szempontok alapján. 8. Vélemények a magyar felsőoktatásról Az általunk megfogalmazott tizenhárom állítás révén a felsőoktatás színvonaláról, anyagi helyzetéről, a bekerülési esélyekről, az egyetemi képzés céljáról, a felvételi rendszerről, a felsőoktatás világnézeti semlegességről alkotott véleményt a megkérdezett. Az állítások megfogalmazása során arra törekedtünk, hogy egy témakörben több alternatív, esetenként egymásnak ellentmondó állítást is felkínáljunk. Az első általános tapasztalatunk az volt, hogy a hallgatóknak van véleményük az említett témákról. A nem válaszolók aránya egyik kérdés esetében sem érte el a 10%-os arányt, és az esetek többségében a középre húzás sem érvényesült, tehát nem az is-is válasz kapta legtöbb említést. A magyar felsőoktatás színvonaláról egyértelműen pozitív képet alkot mindkét kar hallgatósága, e tekintetben nem tapasztaltunk jelentős különbséget. A többség az ELTE-n és a PPKE-n is egyetért azzal az állítással, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, valamint az ELTE BTK-n az abszolút, a PPKE-n pedig a relatív többség nem ért osztja azt a vélekedést, hogy sok tudományágban csak külföldi egyetemeken lehet korszerű tudást szerezni. 17

18 A színvonal javításáért a kormány is felelős, ezzel kapcsolatosan már megoszlanak a vélekedések: az ELTE hallgatóinak többsége szerint nem sokat tesz meg a kormány a színvonal emeléséért, a PPKE-n pedig nagyjából ugyanannyian értenek egyet, illetve vannak más véleményen e kérdésben. A válasz értelmezését nehezíti, hogy a lekérdezés ideje alatt kormányváltás történt, ami rontja az adott válaszok interpretálhatóságát, mivel az ilyen típusú kérdésekre adott válaszokat erősen befolyásolja a kérdezett politikai preferenciája. Hogy még sincs minden rendben az állami szerepvállalással, azt a magyar felsőoktatás alulfinanszírozott állítás megítélése mutatja meg: mindkét intézmény hallgatói körében nagy egyetértést tapasztaltunk, az egyet nem értők aránya 10% alatt maradt. IX. Diagram Mennyiben értesz egyet azzal az állítással, hogy mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyetemre járhasson, és ott derüljön ki, hogy el tudja-e végezni, vagy sem? (százalékban) ELTE BTK 16% 35% 15% 14% 21% PPKE BTK 12% 16% 22% 12% 37% 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet egyet is ért meg nem is inkabb egyetért teljesen egyetért A nyílt oktatási mobilitási csatornákról mindkét intézményben megoszlanak a vélemények, de mindkét helyen többen voltak, akik szerint ha valaki rendelkezik a megfelelő képességekkel, akkor az anyagi helyzetétől függetlenül jó eséllyel tud bekerülni a felsőoktatásba. Az más kérdés, hogy ez a bekerülés milyen módon történjék meg. Az egyik legjelentősebb véleménykülönbséget itt tapasztaltuk a két egyetem hallgatói közt: a PPKE hallgatói közül jóval többen értenek egyet azzal az állítással, hogy mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyetemre járhasson, és ott derüljön ki, való-e neki, mint ahányan inkább ellene vannak ennek a vélekedésnek. Ezzel szemben az ELTE-n a kapuk kitárásának, a hallgatóként történő megmérettetésnek az ellenzői vannak többen. Ennek tükrében meglepő, hogy a szigorú felvételi szűrővizsga nem talált jóval nagyobb elutasításra a Pázmányon, mint az ELTE-n, mindkét intézményben meglehetősen vegyes a kép a nehéz felvételi vizsga megítéléséről. Ez feltehetőleg annak is köszönhető, hogy a felvételi vizsga ellenzői körében 18

19 valószínűleg szép számmal találunk olyanokat, akik nem a bekerülés feltételekhez kötését, sokkal inkább annak jelenlegi módját kifogásolják. A hallgatói létszám megnövekedése kedvező és kedvezőtlen hatásokkal is járhat. A nagyobb létszám erősítheti a hallgatók közötti versenyt, emelve ezáltal a színvonalat, ugyanakkor el is értéktelenítheti a diplomát. Az előbbi vélekedésnek mindkét intézményben kb. azonos egyetértői és ellenzői tábora van, utóbbi aggállyal azonban mindkét egyetem hallgatóinak többsége egyetért, bár az ELTE-n szignifikánsan magasabb az e félelmet osztók aránya, mint a Pázmányon. Az egyetem általános céljával kapcsolatosan egy klasszikus bölcsész célt (általános műveltség megszerzését), és egy, a mai világ igényeinek inkább megfelelő moderngazdasági célt (konkrét szakma elsajátítását) teszteltük. Nos, a bölcsészhallgatók elvárásai az egyetemmel kapcsolatosan mindkét helyen azonos mintázatot mutatnak: elsődlegesen klasszikus bölcsész elvárások. Mindkét intézményben a megkérdezettek döntő többsége egyetért az általános műveltség közvetítésének fontosságával. Ugyanakkor a moderngazdasági cél elutasítása nem egyértelmű, sokan választották mindkét intézményben az isis választ, ami azt mutatja, hogy a gazdasági hasznosíthatósági megfontolások a bölcsészhallgatók jelentős részénél ha csak dilemma képében is, de jelen vannak. X. Diagram Mennyire értesz egyet azzal, hogy a hallgatók túl magas létszáma elértékteleníti a diplomát? (százalékban) ELTE BTK3% 13% 15% 27% 42% PPKE BTK 10% 12% 22% 28% 28% 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet egyet is ért meg nem is inkabb egyetért teljesen egyetért A két egyetem bölcsészhallgatóinak többsége szerint sok egyetemen túlhangsúlyozottak a politikai és világnézeti szempontok, meglepő módon ebben a kérdésben azonos a vélemények megoszlása a deklaráltan világnézetileg semleges, és a katolikus intézmény hallgatói körében. Szintén mindkét helyen egyformán a megkérdezettek többsége szerint helyes, ha azonos 19

20 állami támogatásban részesülnek az egyházi fenntartású iskolák, mint az államiak, ugyanakkor a Pázmány hallgatóinak körében szignifikánsan magasabb a helyeslők aránya. A statisztikailag szignifikáns különbségeket még egyszer áttekintve a legmarkánsabb különbségnek azt tartjuk, hogy az ELTE hallgatói elitistább felfogással bírnak az egyetemi hallgatói létről és a diploma megszerzéséről, ami a felvételi eltörlésének ellenzésében és az elértéktelenedő diploma miatti aggodalomban mutatkozik meg. 9. Saját kar megítélése A megkérdezett egyeteméről alkotott véleményének megismerésére több kérdés szerepelt a kérdőívben. Az egyetemre vonatkozó kérdéseket tudatosan leszűkítettük mindkét helyen a bölcsészkarra, mivel az egyetem más karaira történő áthallgatás mindkét helyen ha nem is jellemző, bár lehetséges, a szerzett tapasztalatok azonban eltérőek lehetnek. Egyfelől kilenckilenc szempont alapján kellett osztályozni a kar 23 és a kérdezett kvótába kerülés szerinti szakjának 24 színvonalát, ami lehetővé teszi a különböző aspektusok szerinti összevetést, és az általános elégedettség index útján történő mérését. Ez utóbbi vizsgálatára önálló kérdések is szerepeltek a kérdőívben, melyek a jelenlegi általános megítélést, a korábbi várakozásokhoz viszonyított változást, és a kar többi bölcsészkarhoz viszonyított helyét vizsgálták. A kar és szak megkülönböztetését azért tartottuk fontosnak, mert a közös egyetemi tapasztalatok mellett vannak olyan aspektusok, elsősorban az oktatás színvonalával kapcsolatos kérdések, melyekről a többszakos hallgatók szakonként igen eltérő véleményekkel rendelkezhetnek. A kvótás mintavétel biztosítja, hogy a szakokról alkotott vélemények révén, végső soron összeáll az egyetem oktatási színvonalának megítélése. A szubjektív osztályozáson túl a hallgatók leterheltségét is mérni kívántuk, melyre vonatkozóan három kérdés szerepelt a lapon: hány (45 perces) órája van egy héten az indexbe felvettek alapján (tehát hány órára kellene bejárnia), van-e olyan nap a héten, amikor nem jár be az egyetemre, és átlagosan mennyi időt vesz igénybe a lakóhelyéről az egyetemre történő eljutás. A kérdések összeállításánál abból az alapfeltevésből indultunk ki, hogy az ELTE-t elsősorban az oktatás színvonalára vonatkozó kérdések alapján fogják magasabbra értékelni saját hallgatói, a PPKE-t viszont a technikai háttér, és a campus erősebb integráló ereje miatt a 23 Az egyetem technikai felszereltsége, a nyelvoktatás, a számítógép-használati lehetőségek, a tanulmányi ügyek intézése, az iskolai könyvtár, helyi hallgatói érdekképviselet, öntevékeny szakmai körök jelenléte, egyetemi demokrácia, diáktanácsadás 20

21 diákélettel kapcsolatos szempontok fogják jobb színben feltüntetni. Arra is számítottunk, hogy a kötelező kétszakosság és az egyetem elhelyezkedése miatt a PPKE hallgatóinak leterheltsége igen jelentős lesz. XI. Diagram Korábbi várakozásaidhoz képest hogyan változott az egyetemről alkotott véleményed a felvételi óta? (százalékban) ELTE BTK 8% 26% 40% 21% 5% PPKE BTK4% 20% 28% 27% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Sokkal rosszabb, mint vártam Nem változott Sokkal jobb, mint vártam Valamivel rosszabb, mint vártam Valamivel jobb, mint vártam Az általános elégedettség szintjében nem mutatkozott szignifikáns eltérés a két bölcsészkar diákjai közt. Mindkét helyen a közepest meghaladó mértékben elégedettek átlagosan a hallgatók, ami más szóval azt jelenti, hogy mind az ELTE-n, mind a PPKE-n a hallgatók több mint 60%-a közepesnél jobb osztályzatot adott, míg az elégedetlenek aránya mindkét helyen 20% alatt maradt. Ugyanakkor a megítélésben a korábbi várakozásokhoz viszonyított változás a PPKE számára kedvezőbb. Míg az ELTE-n a nem változott válasz a leggyakoribb és többen csalódtak, mint ahányan rosszabbat vártak, addig a Pázmányon majd minden második hallgató kellemesen csalódott, és ők kétszer annyian vannak, mint akik összességében jobbra számítottak. A megítélést természetesen befolyásolja az egyetemen eltöltött évek száma. Amíg a Pázmányon nincs szignifikáns eltérés az alsó és felső évesek egyetemről alkotott átlagos vélekedésében, addig az ELTE-n a felsőbb évesek kifejezetten még ilyen kis mintán is szignifikánsan elégedetlenebbek, mint alsóbb éves társaik, és közülük minden második inkább csalódott az egyetemben. A többség mindkét intézményben az átlagosnál jobbnak ítéli saját egyeteme szakmai színvonalát az ország többi bölcsészkarához viszonyítva. Különbség ott mutatkozik, hogy az eltések közel 80%-os arányban osztják ezt a vélekedést, a Pázmányosok viszont alig 60%-ban, és közöttük találni igaz, nem nagy számban 24 Az oktatók szakmai felkészültsége, a kapott tudás munkaerő-piaci hasznosíthatósága, neves oktatók, választható órák száma, oktatás elméleti színvonala, a szemináriumok színvonala, számonkérés, jegyzettel ellátottság, konzultációs lehetőségek tanár és diák közt. 21

22 olyanokat is, akik szerint Piliscsabán a bölcsészkari országos átlag alatti az oktatás szakmai színvonala. Az egyetemmel kapcsolatos kérdések közül a diákoknak nyújtott szolgáltatások többségének megítélésében jelentős különbség mutatkozik a két egyetem között. A nyelvoktatás színvonalát, a számítógép-használati lehetőségét és az egyetem technikai felszereltségét a Pázmány Egyetem hallgatói értékelik szignifikánsan magasabbra (utóbbi esetében a legnagyobb az átlagok közötti különbség, a 7-es skálán meghaladja a másfél osztályzatot), a könyvtár és a diáktanácsadó, pályaorientációs irodát pedig az ELTE-sek. A kifejezetten az oktatás színvonalára vonatkozó, a szakhoz kapcsolódóan tesztelt állítások többsége viszont nem mutat különbséget, így pl. a választható órák száma, az elméleti oktatás színvonala, vagy az oktatók szakmai felkészültsége sem mutat szignifikáns eltérést a két hallgatóság átlagos megítélésében. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs is különbség, de egy ekkora mintán nem szignifikáns az általunk kapott eltérés). Mindkét hallgatóság a tizennyolc értékelendő szempont közül ez utóbbi kettőt értékelte átlagosan a legmagasabbra. Az eltések egyedül a neves oktatók pontra adtak szignifikánsan magasabb átlagosztályzatot, a Pázmányosok pedig a számonkérés és a szemináriumok színvonalára, valamint a hallgatóoktató viszonyra. XII. Diagram A saját egyetem és szak átlagos megítélése különböző szempontok alapján (1-7) 6,0 5,0 4,0 3,0 4,4 2,9 4,0 4,1 3,5 3,0 3,4 3,8 3,3 4,9 4,4 4,0 3,8 3,8 3,6 4,3 4,1 5,7 5,5 4,3 4,0 5,5 4,9 4,9 4,8 5,4 5,2 5,0 5,1 4,7 4,5 4,0 3,7 5,0 4,6 2,0 1,0 0,0 technikai felszereltség nyelvoktatás számítógéphasználat tanulmányi ügyek diáktanácsadó könyvtár érdekképviselet öntevékeny körök demokrácia oktatók felkészültsége tudás hasznosíthatósága neves oktatók választható órák száma elméleti színvonal szemináriumok színvonala számonkérés jegyzetellátottság hallgató-oktató viszonya PPKE BTK ELTE BTK 22

23 A felsorolt szempontokat csoportosítva három indexet képeztünk annak vizsgálatára, hogy az oktatás színvonala, az intézmény felszereltsége és a diákság életével kapcsolatos tényezőkben mutatkozó eltéréseket elkülöníthessük. A tanulmányi index 25 és a diákélet index 26 nem hozott az előzetes várakozásoknak megfelelő eredményt, egyik esetében sem mutatott szignifikáns eltérést a varianciaanalízis. Ezzel szemben az felszereltségi index 27 az általunk várt eredményt hozta: az új egyetem felszereltségét átlagosan jobbra értékelik hallgatói, mint az ELTE egyébként is sokat kritizált felszereltségi állapotát. Az indexek egymással történő összehasonlítása is mutatja, hogy a hallgatóság mindkét helyen egyértelműen az oktatási tevékenységgel szorosan összefüggő szempontok alapján értékeli a legmagasabbra intézményét. A hallgatók leterheltségében mutatkozó különbség egyértelműen kimutatható, és visszavezethető az egy- és többszakosság problematikájára. A Pázmányon néhány szak kivételével kötelező a (legalább) kétszakosság, az ELTE-n viszont nincs ilyen megkötés. Vizsgálatunk adatai szerint a mintánkba került PPKE-hallgatók 94%-a volt két- vagy többszakos, az ELTE hallgatóinak körében valamivel több mint egyharmad (37%) ez az arány. Ezek után nem csoda, hogy a felvett tanegységek számában is jelentős eltérés tapasztalható: egy átlagos I. vagy IV. éves ELTE BTK-hallgatónak 24, egy PPKE BTKhallgatónak pedig 35 felvett órája van. És még egy beszédes adat: az ELTE-n a hallgatók 80%-ának legfeljebb 30 órája van egy héten, a Pázmányon pedig a hallgatók több mint 80%- ának legalább 30 órája van hetente. A felvett óra mennyiségéből arra következtethetünk, hogy a Pázmányosok idejük nagy részét az egyetemen töltik, míg a többségében egyszakos eltések esetében nem feltétlenül ez a helyzet. Nos, az ELTE hallgatóinak közel kétharmada vallott úgy, hogy a héten legalább egy szabadnapja van, tehát olyan hétköznap, amikor nem megy be az egyetemre. Meglepő módon ugyanakkor a Pázmányosok körében is a hallgatóság közel fele saját bevallása szerint hetente legalább egy alkalommal nem látogatja az egyetemet. Az eltérő óraterhelés miatt, míg az ELTE-n elképzelhető, hogy a szabadnapot az órarend összeállításával érik el a hallgatók, addig a PPKE-n bizonyosan azt jelenti ez az adat, hogy ezek a hallgatók nem látogatják 25 Alkotóelemei azonos súllyal: az oktatók szakmai felkészültsége, neves oktatók, választható órák száma, az oktatás elméleti színvonala, a szemináriumi órák színvonala, a számonkérés színvonala, a nyelvoktatás színvonala 26 Összetevői: tanulmányi ügyek intézése, diáktanácsadás, hallgatói érdekképviselet, öntevékeny szakmai körök, egyetemi demokrácia, oktató-hallgató viszony 27 Alkotóelemei: az egyetem technikai felszereltsége, számítógép-használati lehetőség, az könyvtár színvonala, jegyzettel való ellátottság 23

24 felvett óráik egy részét. Ezt a feltételezést támasztja alá az az adat is, hogy míg az ELTE hallgatói körében a szabadnappal rendelkezők szignifikánsan kevesebb órát vettek fel indexükbe (átlagosan 21-t, ami négy napra elosztva napi két, maximum három duplaórát jelent), addig a PPKE-n a szabadnapos diákok átlagos óraterhelése legalább is ekkora mintán nem szignifikánsan alacsonyabb, mint a minden nap bejáróké, heti átlag órájuk van legfeljebb négy napra szétosztva! Úgy tűnik, a kötelező kétszakosság ilyen arányú óraterhelés mellett nem tudja rávenni a hallgatók egy jelentős részét az indexbe felvett órák rendszeres látogatására. 10. A két kar összehasonlítása Az előzőekben láthattuk, hogy a két vizsgált intézmény első és negyedéves bölcsészhallgatóinak a magyar felsőoktatásról és saját intézményükről rajzolt képe nagy vonalakban megegyezik. A kérdés, amit ebben a fejezetben körüljárunk az, hogy vajon milyen kép él a két intézmény hallgatóságában a másik intézményről. Kiinduló feltételezésünk az volt, hogy a két hallgatói csoport informáltságában egy sajátos féloldalasság lesz megfigyelhető, még pedig olyan módon, hogy a PPKE hallgatóinak nagyobb részben lesz információja, véleménye a nagyobb múltú és presztízsű ELTE-ről, mint fordítva. A másik kiinduló feltételezésünk az volt, hogy a Pázmányosok általában, és különösen az oktatási szempontok alapján jobb osztályzatot fognak adni az ELTE-nek, mint a PPKE-nek. Az ELTE magasabb presztízsét alátámasztja az az adat, hogy az általunk megkérdezett PPKE-hallgatók egyharmada az ELTE-t jelölte meg első helyen a jelentkezési lapon abban az évben, amikor felvették a Pázmányra, míg az ELTE hallgatói közül tizedannyian jelölték be első helyen a PPKE-t. Akik korábban már próbálkoztak sikertelenül felvételt nyerni valahova, de most a Pázmány hallgatói, azok pedig kétszer akkora arányban jelölték meg előző felvételijük során az ELTE-t, mint a PPKE-t. A másik egyetem ismeretének egyik fokmérője, hogy van-e a kérdezettnek rokona, barátja, ismerőse, aki a másik kar hallgatója. Nos számunkra meglepő módon nagyjából azonos arányban van barátja (kb %), illetve ismerőse (70-75%) a másik bölcsészkaron a megkérdezetteknek, és csak a másutt tanuló rokonok arányában mutatkozik szignifikáns különbség, de mindkét csoporton belül ez a kötelék van jelen a legkisebb arányban. A nagyjából azonos informáltsági szint a két kar általános összevetésében is tetten érhető: Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett megítélése szerint a két kar közül összességében melyik a jobb, mindkét karon a megkérdezettek negyede nem válaszolt többségük azért, mert nem 24

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI 192 KUTATÁS KÖZBEN Az állami költségvetés teherviselésének aránya hazánkban föltehetően hosszú távon is domináns marad, erre hagyományaink és európaiságunk egyaránt köteleznek. Ám hogy hatvan, hetven vagy

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán?

Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán? Sági Matild Nikitscher Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, tudományos főmunkatárs, PhD Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató-elemző Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán?

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...5

TARTALOMJEGYZÉK A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...5 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...5 I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA...9 1.1. A számszerű

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE N o 239 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A közoktatás és a szakképzés

Részletesebben