A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata"

Átírás

1 A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1. Bevezetés E tanulmány rendeltetése az, hogy az Európai Tanács 96/82/EK számú, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásáról szóló irányelvének hazai végrehajtása során a veszélyes üzemekben elsősorban a lakosságot érintő kockázatok értékelésére alkalmazott módszereket számba vegye, valamint az üzemek veszélyességének (úm. alsó- és felső-küszöbértékű veszélyes üzemek) és az iparági sajátosságoknak (petrokémia, műanyagipar, energiatermelés, általános vegyipar, finomkémiai ipar, stb.) a módszerek megválasztására gyakorolt lehetséges hatásait feltárja. 2. A kockázatértékelés módszerére vonatkozó jogszabályi előírások Veszélyazonosítás elvégzését az irányelv 9. cikk 1. bek. (b) pontja írja elő, míg a (c) pont a megfelelő megbízhatóság követelményét állítja fel a létesítmények, készülékek vonatkozásában. Érdemes kiemelni, hogy a 9. cikk csak a kiemelten veszélyes, vagyis biztonsági jelentés készítésére kötelezett, ún. felső-küszöbértékű üzemekre () vonatkozik. A vonatkozó hazai jogszabály, a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése viszont mind a felső-, mind az alsó-küszöbértékű veszélyes üzemek esetében előírja az üzemeltető számára, hogy a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése alapján határozza meg a veszélyes anyagok és károsító hatások környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait, valószínűségét, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit és ezzel összefüggésben tegyen javaslatot a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. E feladatok az Irányelv 12. cikk 1. bekezdésével vannak szoros kapcsolatban, amely a településrendezés-tervezése kapcsán előírja egyrészt a települések és a veszélyes üzemek közötti megfelelő távolság kialakítását, megtartását, másrészt pedig azt, hogy valamely meglévő üzemben végrehajtandó fejlesztés esetében a lakosságot érintő kockázat nem növekedhet, illetőleg veszélyes üzem létesítésekor a súlyos balesetek megelőzésének, a káros következmények mérséklésének célkitűzéseit megfelelő módon figyelembe kell venni a település-tervezési (vagy más megfelelő) eljárásokban. A veszélyazonosítás, illetőleg kockázatértékelés módszertani alapját a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 2.5. pontja rögzíti. Ez gyakorlatilag az ún. mennyiségi kockázatértékelés (Quantified Risk Assessment QRA) mint kockázatértékelési megközelítést teszi kötelezővé, bár az ennek keretében alkalmazható módszerek körét nem határozza meg azon az előíráson túl, hogy a veszélyazonosításhoz és a súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. A biztonsági elemzés készítésére kötelezett, alsó-küszöbértékű üzemek () esetében e kormányrendelet 2. sz. mell. 2.2 pontja előírja, hogy a veszélyazonosításhoz, a kockázatelemzéshez, a hatásértékeléshez, valamint a veszélyességi övezetben való veszélyeztetéshez, az üzemeltető, a 3. számú mellékletben leírt módszert az alacsonyabb veszélyes anyagmennyiséggel járó kisebb kockázatnak megfelelően, értelemszerűen alkalmazza. 1

2 3. A hazai veszélyes üzemek által alkalmazott kockázatelemzési módszerek május elsejével a veszélyes üzemek hazai nyilvántartásában 106 üzem szerepelt. Ezek között 46 felső-küszöbértékű (vagyis biztonsági jelentés készítésére kötelezett), és 60 alsóküszöbértékű (vagyis biztonsági elemzés készítésére kötelezett) volt. A veszélyazonosítás, illetőleg kockázatelemzés során általuk alkalmazott módszerek gyakorlatilag 12 csoportba sorolhatók (ld sz. táblázat) sz. táblázat: A biztonsági dokumentációkban alkalmazott kockázatelemzési módszerek Módszer (1) Létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (2) Dow-féle tűz- és robbanásveszélyességi index (TRI) (3) Ellenőrzőjegyzékes elemzés [2] (4) Előzetes veszélyelemzés [3] (5) Működőképesség- és veszélyelemzés (HAZOP) (6) Meghibásodásmód és -hatás elemzése (FMEA) (7) Hibakritikusság-elemzés / Kockázati mátrix [4] (8) Hibafa-elemzés (9) Eseményfa-elemzés (10) Bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval [5] (11) Dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (12) Hatásterjedési modellek (következmény-elemzés) [1 A módszerek besorolása során figyelmen kívül hagytuk azokat a módszereket, eljárásokat, amelyeknek legfeljebb csak a generikus eredményeit használták, de azoknak (vagyis a módszereknek) az elemzésekben is dokumentált érdemi alkalmazására nem került sor (pl. ASEP). [2] Ide soroltuk az ún. Kockázati Tényezők Mátrixa veszélyazonosítási eljárást is, mely valójában a SAVRIM (AVRIM2) ellenőrző programkód egyik módszertani elemének átalakított változata; a veszélyforrás analízis is ide tartozik, ugyanis az a módszertani elemeit tekintve nem több egy ellenőrzőjegyzéknél. [3] Ide soroltuk azt a módszert is, melyet mint a master logic diagram módosított változatát említettek egyes üzemeltetők. [4] Az üzemek többsége valójában nem a hibakritikusság-elemzést, hanem a kockázati mátrixot alkalmazta a más módszerrel azonosított veszélyes események gyakoriság és súlyosság (következmény) szerinti rangsorolására. [5] A bizonytalanság-elemzés nem önálló veszélyazonosítási, illetőleg kockázatelemzési módszer, hanem a mennyiségi kockázatértékelés kiegészítő eleme különösen olyan esetekben, amikor a kockázatértékelésnek a hibafa-elemzés is a részét képezi. A számszerű eredmények bizonytalanságának meghatározása sokkal inkább a különböző döntéshozatali eljárások (pl. üzemi biztonsági intézkedések meghozatala, településrendezés tervezése) támogatását szolgálja, semmint a veszélyek azonosítását. A módszerek (módszer-együttesek) összehasonlító vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy mennyiben helytálló állítás az, hogy az egyes módszerek, illetőleg módszeregyüttesek alkalmazási gyakoriságában szignifikáns különbségek mutathatók ki az egyes iparágak között. Kiindulási alapfeltevés, hogy az egyes iparágakon belül az üzemi technológiák kockázatelemzési szempontból alapvetően hasonlók. Az eredmények kiértékeléséhez azonban már azt is tudni kell, hogy az elemzők választását milyen mértékben befolyásolták objektív és szubjektív körülmények. A kiindulási alapfeltevésből következő, legfontosabb objektív körülménynek tekinthető az, hogy bármely vizsgálandó problémához vajon valóban egyértelműen hozzárendelhető(k)-e valamely módszerek, illetőleg módszeregyüttes(ek). Az egyik legmeghatározóbb szubjektív körülmény pedig az, hogy az elemzés készítői vajon minden esetben a probléma jellegének (vagyis az üzem veszélyességi kategóriájának és az iparági, technológiai sajátosságoknak) megfelelő módszer(eke)t, illetőleg módszer-együttes(eke)t alkalmazták-e. 2

3 Amennyiben az objektív feltételnek (vagyis az egyértelmű hozzárendelhetőségnek) a szigorú értelemben vett nem teljesülése megállapítható, akkor az eredmények kiértékelésekor csak arra érdemes keresni a választ, hogy a probléma-módszer kombinációk tényleges alkalmazása szignifikánsan eltér-e a probléma-módszer kombinációk elméleti rendezhetőségében kimutatható egyértelműség mértékétől. A Melléklet adatai alapján az egyes módszerek választásának megoszlása a következő (ld sz. táblázat): 1.2. sz. táblázat: A biztonsági dokumentációkban alkalmazott kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje Módszer [2] Összes üzem [3] 1. Hatásterjedési modellek (következményelemzés) (12) 100,0 100,0 100,0 2. Hibafa-elemzés (8) 69,8 91,3 53,3 3. Hibakritikusság-elemzés / Kockázati mátrix (7) 66,0 87,0 50,0 4. Működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 51,9 76,1 33,3 5. Ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 34,9 28,3 40,0 6. Eseményfa-elemzés (9) 30,2 28,3 31,7 7. Létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 12,3 17,4 8,3 7. Dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 12,3 13,0 11,7 8. Előzetes veszélyelemzés (4) 9,4 6,5 11,7 9. Bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 7,5 13,0 3,3 10. Dow-féle tűz- és robbanásveszélyességi index TRI (2) 1,9 2,2 1,7 10. Meghibásodásmód és -hatás elemzése FMEA (6) 1,9 3,3 Az üzemek túlnyomó többsége (96,2 %-a) a kockázatelemzés során nem egy, hanem több módszert együttesen alkalmazott. (Ez az arányszám egyébként a felső-küszöbértékű üzemek esetében 100,0 %, míg az alsó-küszöbértékűeknél 93,3 %) [2] [3] a felső-küszöbértékű üzemek esetében az alsó-küszöbértékű üzemek esetében Az 1.2. sz. táblázat adatai alapján a következő főbb általános megállapítások tehetők: 1. A hatásterjedési modelleken kívül domináns módszer nincs. Következmény-elemzést minden biztonsági dokumentáció tartalmaz. A hatásterjedési modellek általános alkalmazásának oka a mennyiségi kockázatértékelés mint jogszabályi előírás. 2. Az összes üzem vonatkozásában három módszer általános alkalmazása szembetűnő. Ezek rendre: a hibafa-elemzés (69,8 %), a kockázati mátrix (66,0 %) és a HAZOP (51,9 %). A felső-, illetőleg az alsó-küszöbértékű üzemek esetében külön-külön is érvényes ez azzal az eltéréssel, hogy utóbbiaknál a HAZOP-preferencia csak 33,3 %. Az ellenőrzőjegyzékes elemzés és az előzetes veszélyelemzés preferáltsága az alsóküszöbértékű üzemeknél nagyobb; a létesítmény-kiválasztási módszert viszont a felsőküszöbértékű üzemek üzemeltetői részesítették előnyben. A felső-küszöbértékű üzemek között számarányukat tekintve több az olyan, amely egynél több veszélyes létesítményből áll, s ezek többnyire összetettebb technológiákat is jelentenek. Ezért feltehetően az elemzőmunka idő- és költségigényének korlátozott keretek között tartása érdekében a többlépcsős veszélyszűrési megközelítés érvényesült. Ennek egyik eleme a holland szűrő módszer. HAZOP alkalmazását szintén többnyire a komplex technológiát üzemeltető, nagyobb cégek vállalták fel, és ez a HAZOP alapvető módszertani korlátai ellenére is összhangban lévőnek tekinthető a klasszikus HAZOP módszer alkalmazási gyakorlatával. 3

4 3. Eseményfa-elemzést közel azonos részarányban alkalmaztak a két üzemkategóriában. A módszer előfordulási aránya (30,2 %) jelentősen kisebb a hibafa-elemzésénél (69,8 %). Annak ellenére, hogy az eseményfa-elemzés elvileg nagyobb szakmai felkészültséget igényel a hibafa-elemzésnél, ekkora eltérés mégsem indokolt. E módszerek különféle kombinációi általánosan elterjedek a nemzetközi gyakorlatban a biztonsági védőrendszerek használhatatlanságának, hibamentességének vizsgálatában (kombinált hibafa/eseményfa-elemzés) éppúgy, mint a súlyos baleseti eseménysorok elemzésében (ún. csokornyakkendő diagram). Az eredmények egyik oka az lehet, hogy a viszonylag egyszerűbb technológiáknál (pl. tárolótartályok esetében) sok üzemeltető ún. generikus meghibásodási frekvenciákat alkalmazott a veszélyes anyagot tartalmazó készülék katasztrofális meghibásodására, és a különféle műszaki védőberendezések (pl. sprinkler rendszer, az emberi beavatkozások) hibavalószínűségét nem vette figyelembe, illetőleg nem külön eseményfában vette figyelembe (amennyiben ilyet egyáltalán érdemes lett volna figyelembe venni az adott esetben), s magát ezt az eseményt tekintette a hatásterjedési számítások egyik bemenő adatának (frekvencia). 4. A dominóhatások elemzésére elterjedt programkód alkalmazási gyakorisága a két kategóriában közel azonos (13,0 és 11,7 %), és viszonylag ritka. Tekintettel arra, hogy a DominoXL szoftvert nem csak a klasszikus dominóhatás ( domino effect ), hanem az ún. belső dominóhatás ( knock-on effect ) vizsgálatára is több üzem alkalmazta, ezért ezekből az adatokból nem állapítható meg, hogy e jelentős eltérés okai között mekkora súlya van annak, hogy nagyobb arányban működnek egymás közvetlen közelében felsőküszöbértékű üzemek mint alsó-küszöbértékűek (pl. ipari parkokban, vegyipari körzetekben). Az eredményeket befolyásolhatta az is, hogy az egyszerűbb technológiájú, kisebb üzemekben a belső dominóhatást az elemzők kisebb jelentőségűnek tekintették, és ezért formális elemzést nem készítettek. 5. A bizonytalanság-elemzés mintegy négyszer gyakrabban fordul elő a biztonsági jelentésekben, mint a biztonsági elemzésekben, azonban abszolút előfordulási gyakorisága ezzel együtt is nagyon alacsony. A formális bizonytalanság-elemzés speciális szimulációs programkód alkalmazását igényli. A biztonsági dokumentációkat áttekintve megállapítható, hogy ilyen kóddal egyetlen szakértői csoport dolgozott, s mivel e csoport többnyire felső-küszöbértékű üzemek elemzéseinek elkészítésében működött közre, ezért jelent meg ez a markáns különbség. 6. A TRI és az FMEA módszer alkalmazása marginális jelentőségű. A TRI és az FMEA esetében az alacsony preferencia-mutatók okai pusztán e számadatok vizsgálatával nem állapíthatók meg. 4

5 1.3. sz. táblázat: A biztonsági dokumentációkban alkalmazott kockázatelemzési módszeregyüttesek preferencia-sorrendje Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(12) 12,3 28,3 2. (3)-(7)-(8)-(12) 11,3 8,7 13,3 3. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 10,4 4,3 15,0 4. (3)-(12) 9,4 16,7 5. (3)-(5)-(7)-(8)-(12) 5,7 13,0 6. (5)-(8)-(12) 4,7 6,5 3,3 7. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(11)-(12) 3,8 6,5 1,7 7. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(12) 3,8 6,5 1,7 7. (4)-(7)-(9)-(12) 3,8 2,2 5,0 7. (12) 3,8 6,7 8. (3)-(8)-(12) 2,8 5,0 8. (4)-(7)-(12) 2,8 2,2 3,3 9. (1)-(8)-(12) 1,9 4,3 9. (1)-(12) 1,9 3,3 9. (5)-(7)-(12) 1,9 3,3 9. (5)-(8)-(9)-(12) 1,9 3,3 9. (5)-(8)-(11)-(12) 1,9 3,3 10. (1)-(6)-(7)-(11)-(12) 0,9 1,7 10. (2)-(5)-(7)-(8)-(12) 0,9 2,2 10. (2)-(6)-(7)-(9)-(12) 0,9 1,7 10. (3)-(5)-(7)-(8)-(9)-(11)-(12) 0,9 2,2 10. (3)-(5)-(7)-(8)-(9)-(12) 0,9 2,2 10. (3)-(7)-(8)-(9)-(11)-(12) 0,9 1,7 10. (3)-(7)-(8)-(9)-(12) 0,9 1,7 10. (3)-(7)-(9)-(12) 0,9 2,2 10. (3)-(8)-(11)-(12) 0,9 1,7 10. (4)-(7)-(8)-(11)-(12) 0,9 2,2 10. (4)-(8)-(12) 0,9 1,7 10. (4)-(12) 0,9 1,7 10. (5)-(7)-(8)-(11)-(12) 0,9 2,2 10. (5)-(7)-(9)-(12) 0,9 2,2 10. (5)-(9)-(12) 0,9 1,7 10. (8)-(11)-(12) 0,9 1,7 10. (8)-(12) 0,9 2,2 Megjegyzés: Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Az 1.3. sz. táblázat adatai alapján a következő főbb általános megállapítások tehetők: 1. Az összes üzem vonatkozásában az abszolút számadatokat tekintve nincs domináns a 34 megközelítés között, van azonban négy olyan módszer-együttes, amelynek gyakorisága relatíve nagyobb, mintegy 10 % körüli. Ezek a következők: 1.1 HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (12,3 %) 1.2 ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következményelemzés (11,3 %) 1.3 HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következményelemzés (10,4 %) 1.4 ellenőrzőjegyzékes elemzés következmény-elemzés (9,4 %) 5

6 2. A felső-küszöbértékű üzemek esetében a 18 megközelítés közül egyértelműen kiemelkedik a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (28,3 %). 3. Az alsó-küszöbértékű üzemek 23-féle vizsgálati megközelítése közül a (közel egyforma mértékben) leggyakrabban alkalmazottnak a következő három bizonyult: 3.1 ellenőrzőjegyzékes elemzés következmény-elemzés (16,7 %) 3.2 HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következményelemzés (15,0 %) 3.3 ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következményelemzés (13,3 %) 4. Az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotják a következő, önállóan is alkalmazott módszer-együttesek (itt felsorolva csak a 3-3 leggyakoribb kombináció): 4.1 az összes üzem esetében: A legnagyobb közös rész (teljes kombinációk) következmény-elemzés (12) 100,0 hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) 70,4 HAZOP (5) kockázati mátrix (7) hibafa-elemzés (8) 56,7 következmény-elemzés (12) 4.2 a felső-küszöbértékű üzemek esetében: A legnagyobb közös rész (teljes kombinációk) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) 91,3 HAZOP (5) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) 73,9 HAZOP (5) kockázati mátrix (7) hibafa-elemzés (8) 67,4 következmény-elemzés (12) 4.3 az alsó-küszöbértékű üzemek esetében: A legnagyobb közös rész (teljes kombinációk) következmény-elemzés (12) 100,0 ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) következmény-elemzés (12) 40,1 HAZOP (5) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) 28,3 5. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 5.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 50,0 44,4 52,2 b) kettőnél több üzem 35,3 33,3 26,1 c) háromnál több üzem 29,4 16,7 17,4 d) négynél több üzem 17,6 11,1 13,0 e) ötnél több üzem 14,7 11,1 13,0 f) hatnál több üzem 11,8 5,6 13,0 g) hétnél több üzem 11,8 5,6 13,0 h) nyolcnál több üzem 11,8 5,6 8,7 i) kilencnél több üzem 11,8 5,6 4,3 j) tíznél több üzem 8,8 5,6 k) tizenegynél több üzem 5,9 5,6 l) tizenkettőnél több üzem 2,9 5,6 m) tizenháromnál több üzem 5.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 13 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike felső-küszöbértékű. A másik kategóriában a leggyakoribb módszer-együttes tízszer fordult elő. 6

7 Az egyes módszerek alkalmazásának részletesebb vizsgálatához felhasználhatjuk a hazai veszélyes üzemek iparági besorolását is. Ennek alapját az ún. SPIRS (Seveso Plants Information Retrieval System) nyilvántartórendszerben meghatározott osztályok közül a következők képezik: 2.1. sz. táblázat: A hazai veszélyes üzemek tevékenységi osztályai (SPIRS szerint) Iparág (a) mezőgazdaság (agriculture) (b) kerámiaipar, beleértve az üveggyártást is (ceramics) (c) elektronika és elektrotechnika (electronics and electrical engineering) (d) élelmiszeripar (food and drink) (e) általános vegyipar (general chemicals manufacture) (f) átrakó és szállítási logisztikai központ (handling and transportation centres) (g) papíripar, nyomdaipar, könyvkiadás (paper manufacture, printing, publishing) (h) rovarirtószer-gyártás, gyógyszergyártás, egyéb finomkémiai anyagok gyártása (pesticides, pharmaceuticals, other fine chemicals) (i) petrokémia, finomítás, feldolgozás, beleértve a bányászati üzemeket is (petrochemical, refining, processing) (j) műanyag- és gumiipar (plastics and rubber manufacture) (k) energiatermelés és -elosztás (power supply and distribution) (l) nagy- és kiskereskedelmi tároló és elosztó központ (wholesale and retail storage and distribution) (m) egyéb A 106 hazai veszélyes üzem tevékenységének megoszlása a következő: 2.2. sz. táblázat: A hazai veszélyes üzemek tevékenységi megoszlása Iparág 1. nagy- és kiskereskedelmi tároló és elosztó központ (l) 35,8 30,4 40,0 2. mezőgazdaság (a) 17,0 2,2 28,3 3. általános vegyipar (e) 13,2 26,1 3,3 4. petrokémia, finomítás, feldolgozás (i) 11,3 15,2 8,3 5. rovarirtószer- és gyógyszergyártás (h) 6,6 4,3 8,3 6. energiatermelés és elosztás (k) 3,8 8,7 6. műanyag- és gumiipar (j) 3,8 6,5 1,7 7. átrakó és szállítási logisztikai központ (f) 1,9 3,3 7. élelmiszeripar (d) 1,9 3,3 7. egyéb (m) 1,9 3,3 8. elektronika és elektrotechnika (c) 0,9 2,2 8. kerámiaipar (b) 0,9 2,2 8. papír- és nyomdaipar (g) 0,9 2,2 Az eredmények némiképp eltérnek a hatósági adatbázisban szereplő (2004. áprilisi) adatoktól. Ennek oka az, hogy az üzemek tevékenység szerinti jelen besorolásának alapja a szakhatósági (pontosított) nyilvántartás. A veszélyes üzemek által alkalmazott veszélyazonosítási, illetőleg kockázatelemzési módszerek megoszlása iparáganként a következő: 7

8 a) mezőgazdaság 3.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a mezőgazdasági veszélyes üzemek esetében Módszer 1. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 50,0 52,9 2. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 44,4 100,0 41,2 3. előzetes veszélyelemzés (4) 33,3 100,0 29,4 4. eseményfa-elemzés (9) 27,8 100,0 23,5 5. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 16,7 17,6 6. hibafa-elemzés (8) 5,6 5,9 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a mezőgazdasági veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (3)-(12) 50,0 52,9 2. (4)-(7)-(9)-(12) 22,2 100,0 17,6 3. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 11,1 11,8 4. (4)-(12) 5,6 5,9 4. (5)-(7)-(12) 5,6 5,9 4. (4)-(7)-(12) 5,6 5,9 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A mezőgazdasági veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között az ellenőrzőjegyzékes elemzés (50,0 %) és a kockázati mátrix (44,4 %) alkalmazása a leggyakoribb, bár az abszolút számok nem kiugróan nagyok. Ez igaz külön az alsóküszöbértékű üzemek esetében is (52,9, illetőleg 41,2 %), de nem igaz a felsőküszöbértékűeknél: ott a kockázati mátrix (100,0 %) mellett az előzetes veszélyelemzést (100,0 %) és az eseményfa-elemzést (100,0 %) alkalmazták kizárólagos jelleggel. 2. A hatféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve az ellenőrzőjegyzékes elemzés következmény-elemzés kombináció a legnagyobb előfordulási gyakoriságú (50,0 %), de ez sem nagy abszolút érték. Ez igaz külön az alsó-küszöbértékű üzemek esetében is (52,9 %), de nem igaz a felső-küszöbértékűeknél: ott az előzetes veszélyelemzés kockázati mátrix eseményfa-elemzés következmény-elemzés módszer-együttes a kizárólagos (100,0 %). 8

9 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 50,0 50,0 b) kettőnél több üzem 33,3 33,3 c) háromnál több üzem 33,3 16,7 d) négynél több üzem 16,7 16,7 e) ötnél több üzem 16,7 16,7 f) hatnál több üzem 16,7 16,7 g) hétnél több üzem 16,7 16,7 h) nyolcnál több üzem 16,7 16,7 i) kilencnél több üzem 3.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 9 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike alsóküszöbértékű. 4. Megállapítható, hogy nincs olyan módszer-együttes, amely az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotná s egyúttal nagyobb gyakoriságú lenne az egyébként leggyakoribb, teljes kombinációnál. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 33,3 (100,0) 35,3 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 44,4 (100,0) 41,2 6. Az e szektorba tartozó üzemek 94,4 %-a alsó-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 1, az alsó-küszöbértékűeké 17). b) kerámiaipar (beleértve az üveggyártást is) 4.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a kerámiaipari veszélyes üzemek esetében Módszer 1. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a kerámiaipari veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(12) 100,0 100,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A kerámiaipari szektorba tartozó egyetlen és felső-küszöbértékű veszélyes üzem a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés módszeregyüttest alkalmazta. 9

10 c) elektronika és elektrotechnika 5.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje az elektronikai veszélyes üzemek esetében Módszer 1. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 1. dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 100,0 100,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje az elektronikai veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(11)-(12) 100,0 100,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. Az elektronikai szektorba tartozó egyetlen és felső-küszöbértékű veszélyes üzem a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés dominóhatás-elemzés következményelemzés módszer-együttest alkalmazta. d) élelmiszeripar 6.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje az élelmiszeripari veszélyes üzemek esetében Módszer 1. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 1. eseményfa-elemzés (9) 100,0 100,0 2. létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 50,0 50,0 2. bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 50,0 50,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje az élelmiszeripari veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 50,0 50,0 1. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(12) 50,0 50,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint 10

11 Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. Az élelmiszeripari veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a HAZOP (100,0 %), a kockázati mátrix (100,0 %), a hibafa-elemzés (100,0 %) és az eseményfa-elemzés (100,0 %) alkalmazása általános. 2. Az alkalmazott kétféle módszer-együttes között domináns nincs. Azonos preferenciájú (50-50 %) a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következmény-elemzés és a holland szűrő HAZOP kockázati mátrix hibafaelemzés eseményfa-elemzés bizonytalanság-elemzés következmény-elemzés kombináció. 3. Az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotja a HAZOP (5) kockázati mátrix (7) hibafa-elemzés (8) eseményfa-elemzés (9) következményelemzés (12) kombináció. Egyedi alkalmazásnak minősül a bizonytalanság-elemzés, mely valójában csak kiegészítő módszer. A holland szűrő módszer egyedi alkalmazását feltehetőleg a több veszélyes létesítményből álló, összetettebb technológiai rendszerrel működő üzem sajátosságai tették szükségessé. 4. E szektorba két üzem tartozik, s ezek alsó-küszöbértékűek. e) általános vegyipar 7.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje az általános vegyipari veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 85,7 91,7 50,0 2. hibafa-elemzés (8) 78,6 83,3 50,0 3. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 64,3 75,0 4. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 28,6 33,3 4. eseményfa-elemzés (9) 28,6 25,0 50,0 5. előzetes veszélyelemzés (4) 21,4 16,7 50,0 6. létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 7,1 8,3 6. Dow-féle tűz- és robbanásveszélyességi index TRI (2) 7,1 50,0 6. meghibásodásmód és -hatás elemzése FMEA (6) 7,1 50,0 6. dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 7,1 8,3 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje az általános vegyipari veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(12) 21,4 25,0 1. (3)-(5)-(7)-(8)-(12) 21,4 25,0 2. (1)-(8)-(12) 7,1 8,3 2. (5)-(7)-(9)-(12) 7,1 8,3 2. (4)-(7)-(12) 7,1 8,3 2. (3)-(5)-(7)-(8)-(9)-(12) 7,1 8,3 2. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 7,1 8,3 2. (4)-(7)-(8)-(11)-(12) 7,1 8,3 2. (4)-(8)-(12) 7,1 50,0 2. (2)-(6)-(7)-(9)-(12) 7,1 50,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint 11

12 Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. Az általános vegyipari veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a kockázati mátrix (85,7 %), a hibafa-elemzés (78,6 %) és a HAZOP (64,3 %) alkalmazása nagy gyakoriságot mutat. Az első két módszer előfordulási aránya abszolút értelemben is kiemelkedőnek tekinthető. Ez még inkább igaz külön a felső-küszöbértékű üzemek esetében is (91,7, 83,3, illetőleg 75,0 %), de nem igaz az alsó-küszöbértékűeknél: ott hétféle módszert alkalmaztak, de a következményelemzést (12) kivéve ugyanazt a módszert két üzemeltető nem választotta. 2. A tízféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (21,4 %), valamint az ellenőrzőjegyzékes elemzés HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (21,4 %) kombináció háromszor gyakoribb a többinél, de ez abszolút értelemben nem meghatározó. Ugyanez igaz külön a felső-küszöbértékű üzemek esetében is (25,0-25,0 %), de nem igaz az alsó-küszöbértékűeknél: ott az előzetes veszélyelemzés hibafa-elemzés következmény-elemzés (50,0 %) és a TRI FMEA kockázati mátrix eseményfa-elemzés következmény-elemzés (50,0 %) módszeregyüttest alkalmazták. 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 20,0 25,0 b) kettőnél több üzem 20,0 25,0 c) háromnál több üzem 3.2 A leggyakoribb kombinációkat mindösszesen 3-3 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike felső-küszöbértékű. 4. Az összes üzem által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotja a HAZOP (5) kockázati mátrix (7) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) kombináció, mely az üzemek 57,0 %-ánál az elemzések részét képezi. Ez az arány azonban semmiképpen nem tekinthető meghatározónak, vagyis e kombináció nem domináns eleme a kockázatelemzéseknek. Ugyanezen kombináció aránya a felsőküszöbértékű üzemek esetében valamivel magasabb (66,7 %), viszont az alsóküszöbértékűeknél 0,0 %. Ez az igen jelentős eltérés azt mutatja, hogy a két kategóriában alapvetően más-más módszer-együttesre épül a kockázatelemzés. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 71,4 66,7 100,0 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 100,0 100,0 100,0 6. Az e szektorba tartozó üzemek 85,7 %-a felső-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 12, az alsó-küszöbértékűeké 2). 12

13 f) átrakó és szállítási logisztikai központ 8.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a logisztikai veszélyes üzemek esetében Módszer 1. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 1. eseményfa-elemzés (9) 100,0 100,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a logisztikai veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 100,0 100,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A logisztikai szektorba tartozó veszélyes üzemek egyaránt a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következmény-elemzés módszer-együttest alkalmazta. 2. E szektorba két üzem tartozik, s ezek alsó-küszöbértékűek. g) papíripar, nyomdaipar, könyvkiadás 9.1. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a papíripari veszélyes üzemek esetében Módszer 1. Létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 100,0 100,0 1. Működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 1. Hibakritikusság-elemzés / Kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 1. Hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 1. Eseményfa-elemzés (9) 100,0 100,0 1. Bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 100,0 100,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a papíripari veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(12) 100,0 100,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint 13

14 Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A papíripari szektorba tartozó egyetlen és felső-küszöbértékű veszélyes üzem a holland szűrő HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés bizonytalanság-elemzés következmény-elemzés módszer-együttest alkalmazta. 2. E szektorba egyetlen üzem tartozik, s ez felső-küszöbértékű. h) rovarirtószer-gyártás, gyógyszergyártás, egyéb finomkémiai anyagok gyártása sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a finomkémiai veszélyes üzemek esetében Módszer 1. létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 57,1 50,0 60,0 2. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 42,9 100,0 20,0 2. eseményfa-elemzés (9) 42,9 100,0 20,0 3. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 28,6 50,0 20,0 3. hibafa-elemzés (8) 28,6 50,0 20,0 3. bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 28,6 50,0 20,0 3. dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 28,6 50,0 20,0 4. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 14,3 50,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a finomkémiai veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(11)-(12) 28,6 50,0 20,0 1. (12) 28,6 40,0 1. (1)-(12) 28,6 40,0 2. (3)-(7)-(9)-(12) 14,3 50,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A finomkémiai veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között leginkább a holland szűrő emelkedik ki az 57,1 %-os arányával, noha további hat alkalmazása is gyakorinak tekinthető, azonban ezek az értékek abszolút értelemben nem meghatározóak. A felső-küszöbértékű üzemek esetében a kockázati mátrix és az eseményfa-elemzés egyaránt általános (100,0 %), vagyis abszolút értelemben is meghatározó. Az alsó-küszöbértékűeknél a holland szűrő (60,0 %) előfordulása háromszorosa a többi alkalmazott módszerénél, ami viszont nem nagy abszolút részarány. 2. A négyféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve nincs abszolút kiemelkedő kombináció, azaz meglehetősen vegyes a kép: az üzemek mintegy harmada (28,6 %) azonos módon részesítette előnyben a holland szűrő HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés bizonytalanság-elemzés dominóhatáselemzés következmény-elemzés, a következmény-elemzés és a holland szűrő következmény-elemzés módszer-együttest. Más a helyzet azonban veszélyességi kategóriánként (azzal együtt, hogy itt sincs abszolút domináns kombináció). A felsőküszöbértékű üzemek fele a holland szűrő HAZOP kockázati mátrix hibafaelemzés eseményfa-elemzés bizonytalanság-elemzés dominóhatás-elemzés 14

15 következmény-elemzés, fele pedig az ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix eseményfa-elemzés következmény-elemzés kombinációt választotta. Az alsóküszöbértékű üzemek esetében a preferált módszer-együttesek: a következményelemzés (40,0 %) és holland szűrő következmény-elemzés (40,0 %). 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 75,0 66,6 b) kettőnél több üzem 3.2 A leggyakoribb kombinációkat mindösszesen 2-2 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike alsó-küszöbértékű. 4. Az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotja a holland szűrő (1) következmény-elemzés (12) kombináció, mely az üzemek 57,1 %-ánál az elemzések részét képezi. Ez az adat azt mutatja, hogy e kombináció alkalmazása az összes üzem vonatkozásában nem domináns. Ugyanezen kombináció aránya a felsőküszöbértékű üzemek esetében 50,0 %, míg az alsó-küszöbértékűeknél 60,0 %, vagyis az eltérés nem jelentős, tehát e kombináció a különböző kategóriákban sem domináns. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 57,1 (100,0) 60,0 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 71,4 (100,0) 60,0 6. Az e szektorba tartozó üzemek 71,4 %-a alsó-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 2, az alsó-küszöbértékűeké 5). i) petrokémia, finomítás, feldolgozás, beleértve a bányászati üzemeket is sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a petrokémiai veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 100,0 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 100,0 2. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 83,3 100,0 60,0 3. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 41,7 42,9 40,0 4. eseményfa-elemzés (9) 33,3 14,3 60,0 5. dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 16,7 14,3 20,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 %. 15

16 11.2. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a petrokémiai veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (3)-(7)-(8)-(12) 50,0 57,1 40,0 2. (3)-(5)-(7)-(8)-(12) 16,7 28,6 2. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 16,7 40,0 3. (3)-(5)-(7)-(8)-(9)-(11)-(12) 8,3 14,3 3. (3)-(7)-(8)-(9)-(11)-(12) 8,3 20,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Kiértékelés (ld sz. táblázat): 1. A petrokémiai veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a kockázati mátrix (100,0 %), a hibafa-elemzés (100,0 %) és az ellenőrzőjegyzékes elemzés (83,3 %) alkalmazása abszolút értéken is kiugróan nagy gyakoriságot mutat. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet veszélyességi kategóriánként is azzal az eltéréssel, hogy az alsóküszöbértékű üzemek esetében a teljesen általánosan alkalmazott kockázati mátrix (100,0 %) és hibafa-elemzés (100,0 %) mellett abszolút értékben a nem kiemelkedően magas 60,0-60,0 %-kal jelenik meg az ellenőrzőjegyzékes elemzés és az eseményfaelemzés. 2. Az ötféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve az ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (50,0 %) kombináció jóval gyakoribb a többinél, de ez nem nagy abszolút érték. Ugyanez igaz külön a felső-küszöbértékű üzemek esetében is (57,1 %). Az alsó-küszöbértékűeknél némileg árnyaltabb a kép: ott az előbbi kombinációval azonos (40,0-40,0 %) preferenciájú a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következményelemzés módszer-együttes. 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 60,0 66,7 66,7 b) kettőnél több üzem 20,0 33,3 c) háromnál több üzem 20,0 33,3 d) négynél több üzem 20,0 e) ötnél több üzem 20,0 f) hatnál több üzem 3.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 6 üzem alkalmazta. Ezek között négy felső- és két alsó-küszöbértékű van. 4. Az összes üzem által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét az ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) kockázati mátrix (7) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) kombináció alkotja, mely az üzemek 83,3 %-ánál az elemzések részét képezi. Ugyanezen kombináció aránya a felső-küszöbértékű üzemek esetében 100,0 %, míg az alsó-küszöbértékűeknél csak 60,0 %. Ennek a nem jelentéktelen eltérésnek az okait a szakértői preferenciák és a technológiai sajátosságok hatásainak mélyebb vizsgálatával lehet feltárni. 16

17 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 41,6 42,9 60,0 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 8,3 14,3 20,0 6. Az e szektorba tartozó üzemek 58,3 %-a felső-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 7, az alsó-küszöbértékűeké 5). j) műanyag- és gumiipar sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a műanyagipari veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 100,0 1. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 100,0 100,0 100,0 2. hibafa-elemzés (8) 75,0 100,0 3. Dow-féle tűz- és robbanásveszélyességi index TRI (2) 25,0 33,3 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a műanyagipari veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(12) 50,0 66,7 2. (2)-(5)-(7)-(8)-(12) 25,0 33,3 2. (5)-(7)-(12) 25,0 100,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Megállapítások (ld sz. táblázat): 1. A műanyagipari veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a kockázati mátrix (100,0 %), a HAZOP (100,0 %) és a hibafa-elemzés (75,0 %) alkalmazása mutat abszolút értékben is kiugróan nagy gyakoriságot. Ugyanez a helyzet a felső-küszöbértékű üzemek esetében is, míg az alsó-küszöbértékűeknél ez csak azzal az eltéréssel érvényes, hogy hibafa-elemzést nem alkalmaztak. 2. A háromféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (50,0 %) kombináció kétszer gyakoribb a többinél, de ez nem nagy abszolút érték. Ugyanez igaz külön a felsőküszöbértékű üzemek esetében is (66,7 %), viszont az alsó-küszöbértékűeknél a HAZOP kockázati mátrix következmény-elemzés módszer-együttes a leggyakoribb (100,0 %) (és egyúttal a kizárólagos). 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 33,3 50,0 b) kettőnél több üzem 17

18 3.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 2 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike felső-küszöbértékű. 4. Az összes üzem által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét a HAZOP (5) kockázati mátrix (7) következmény-elemzés (12) kombináció alkotja, amely az üzemek 100,0 %-ánál az elemzések részét képezi. Ugyanezen kombináció aránya a felső- és az alsó-küszöbértékű üzemek esetében egyaránt 100,0-100,0 %. E részarányok alapján a fent említett módszer-együttes a kockázatelemzésekben domináns alkotórésznek tekinthető. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 75,0 66,7 (100,0) üzemeltetők száma üzemek száma (B): 100,0 100,0 (100,0) 6. Az e szektorba tartozó üzemek 75,0 %-a felső-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 3, az alsó-küszöbértékűeké 1). k) energiatermelés és -elosztás sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje az energiatermelő veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibafa-elemzés (8) 100,0 100,0 2. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 75,0 75,0 2. létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 75,0 75,0 2. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 75,0 75,0 3. bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 50,0 50,0 3. eseményfa-elemzés (9) 50,0 50,0 4. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 25,0 25,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje az energiatermelő veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(12) 50,0 50,0 2. (1)-(8)-(12) 25,0 25,0 2. (3)-(5)-(7)-(8)-(12) 25,0 25,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Megállapítások (ld sz. táblázat): 1. Az energiatermelő veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a hibafa-elemzés (100,0 %) mellett a kockázati mátrix (75,0 %), a holland szűrő (75,0 %) és a HAZOP (75,0 %) alkalmazása különösen gyakori, mely arányok abszolút értelemben is meghatározóak. 2. A háromféle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve a holland szűrő HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés bizonytalanságelemzés következmény-elemzés kombináció kétszer gyakoribb (50,0 %) a többinél, de ez nem jelent abszolút értelemben is dominanciát. 18

19 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 33,3 33,3 b) kettőnél több üzem 3.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 2 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike felső-küszöbértékű. 4. Az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét a holland szűrő (1) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) kombináció alkotja, amely az üzemek 75,0 %-ánál az elemzések részét képezi. E részarány alapján a fent említett módszeregyüttes a kockázatelemzésekben gyakorlatilag domináns alkotórésznek tekinthető. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 75,0 75,0 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 75,0 75,0 6. E szektorba négy üzem tartozik, s ezek felső-küszöbértékűek. l) nagy- és kiskereskedelmi tároló és elosztó központ sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje a kereskedelmi tároló és elosztó veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibafa-elemzés (8) 86,8 100,0 79,2 2. működőképesség- és veszélyelemzés HAZOP (5) 57,9 92,9 37,5 3. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 50,0 71,4 37,5 4. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 28,9 45,8 5. eseményfa-elemzés (9) 21,1 21,4 20,8 6. dominóhatások elemzése a DominoXL kóddal (11) 18,4 14,3 20,8 7. létesítmény-kiválasztási módszer ( holland szűrő ) (1) 7,9 14,3 4,2 8. bizonytalanság-elemzés Monte Carlo szimulációval (10) 5,3 14,3 9. meghibásodásmód és -hatás elemzése FMEA (6) 2,6 4,2 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 %. 19

20 14.2. sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje a kereskedelmi tároló és elosztó veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (5)-(7)-(8)-(12) 18,4 50,0 2. (3)-(7)-(8)-(12) 15,8 25,0 3. (5)-(8)-(12) 13,2 21,4 8,3 4. (3)-(8)-(12) 7,9 12,5 4. (5)-(7)-(8)-(9)-(12) 7,9 7,1 8,3 5. (1)-(5)-(7)-(8)-(9)-(10)-(11)-(12) 5,3 14,3 5. (12) 5,3 8,3 5. (5)-(8)-(11)-(12) 5,3 8,3 5. (5)-(8)-(9)-(12) 5,3 8,3 6. (1)-(6)-(7)-(11)-(12) 2,6 4,2 6. (3)-(12) 2,6 4,2 6. (3)-(8)-(11)-(12) 2,6 4,2 6. (5)-(9)-(12) 2,6 4,2 6. (8)-(11)-(12) 2,6 4,2 6. (8)-(12) 2,6 7,1 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Megállapítások (ld sz. táblázat): 1. A nagy- és kiskereskedelmi tároló és elosztó funkciójú veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a hibafa-elemzés (86,8 %) alkalmazása abszolút értékben is kiugróan nagy gyakoriságot mutat. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet az alsóküszöbértékű üzemek esetében (79,2 %). A felső-küszöbértékű üzemek esetében az abszolút számokat tekintve a hibafa-elemzés mellett (100,0 %) a HAZOP (92,9 %) minősül általános módszernek, bár a többihez képest viszonylag gyakorinak tekinthető a kockázati mátrix alkalmazása is (71,4 %). 2. A 15-féle módszer-együttes között az üzemek összességét tekintve a következő három kombináció a leggyakoribb, bár mindegyik gyakorisága 20 % alatt marad: HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (18,4 %), ellenőrzőjegyzékes-elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következményelemzés (15,8 %) és HAZOP hibafa-elemzés következmény-elemzés (13,2 %). A felső-küszöbértékű üzemek fele alkalmazta a HAZOP kockázati mátrix hibafaelemzés következmény-elemzés kombinációt. Hasonlóképpen nem érvényesül abszolút dominancia az alsó-küszöbértékűek esetében sem, pedig az ellenőrzőjegyzékes-elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (25,0 %) kétszer gyakoribb minden egyéb kombinációnál. 3. Az egyes kombinációk általános alkalmazása a következő képet mutatja: 3.1 Arányszámokban: Azonos módszer-együttest alkalmazott a) egynél több üzem 60,0 60,0 58,3 b) kettőnél több üzem 33,3 40,0 16,7 c) háromnál több üzem 20,0 20,0 8,3 d) négynél több üzem 20,0 20,0 8,3 e) ötnél több üzem 13,3 20,0 8,3 f) hatnál több üzem 6,7 20,0 g) hétnél több üzem 20

21 3.2 A leggyakoribb kombinációt mindösszesen 7 üzem alkalmazta. Ezek mindegyike felső-küszöbértékű. 4. Az összes üzem által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét a HAZOP (5) hibafa-elemzés (8) következmény-elemzés (12) kombináció alkotja, amely az üzemek 55,4 %-ánál az elemzések részét képezi. Ugyanezen kombináció aránya a felsőküszöbértékű üzemek esetében domináns (92,3 %), míg az alsó-küszöbértékűeknél kis jelentőségű (16,7 %). Ez az igen jelentős eltérés azt mutatja, hogy a két kategóriában alapvetően más-más módszer-együttesre épül a kockázatelemzés. Az alsó-küszöbértékű üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét az ellenőrzőjegyzékes elemzés következmény-elemzés (45,8 %) alkotja, amely azonban nem tekinthető olyan dominánsnak, mint a másik kombináció a másik kategóriában. 5. A módszer-együttes választása és az üzemeltetők (tulajdonosok) száma közötti összefüggés A viszonyszám képzésének, illetőleg az összehasonlításnak az alapja: alkalmazott kombinációk száma üzemek száma (A): 39,5 35,7 50,0 üzemeltetők száma üzemek száma (B): 39,5 50,0 50,0 6. Az e szektorba tartozó üzemek 36,8 %-a felső-küszöbértékű veszélyes üzem (a felsőküszöbértékű üzemek száma 14, az alsó-küszöbértékűeké 24). m) egyéb sz. táblázat: Kockázatelemzési módszerek preferencia-sorrendje az egyéb veszélyes üzemek esetében Módszer 1. hibakritikusság-elemzés / kockázati mátrix (7) 100,0 100,0 2. ellenőrzőjegyzékes elemzés (3) 50,0 50,0 2. előzetes veszélyelemzés (4) 50,0 50,0 2. eseményfa-elemzés (9) 50,0 50,0 2. hjbafa-elemzés (8) 50,0 50,0 A hatásterjedési modellek (12) alkalmazása 100 % sz. táblázat: Kockázatelemzési módszer-együttesek preferencia-sorrendje az egyéb veszélyes üzemek esetében Módszer-együttes 1. (3)-(7)-(8)-(9)-(12) 50,0 50,0 1. (4)-(7)-(12) 50,0 50,0 Az egyes módszer-kombinációkat alkotó módszerek azonosítószáma az 1.1. sz. táblázat szerint Megállapítások (ld sz. táblázat): 1. Az egyéb kategóriába sorolt veszélyes üzemek összességét tekintve az egyes módszerek között a kockázati mátrix (100,0 %) alkalmazása a teljesen általános. 2. A kétféle módszer-együttes között az ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés eseményfa-elemzés következmény-elemzés kombináció azonos gyakoriságú az előzetes veszélyelemzés kockázati mátrix következmény-elemzés kombinációval (50,0-50,0 %). 3. E szektorba két üzem tartozik, s ezek alsó-küszöbértékűek. 21

22 5. Összefoglalás Áttekintve a hazai veszélyes üzemek kockázatértékelési gyakorlatát a következő megállapítások tehetők: 1. Az összes veszélyes üzemet tekintve a legáltalánosabb módszer a következmény-elemzés, melyet a veszélyes üzemek mindegyike alkalmazta. Ennek oka az, hogy a következményelemzés a mennyiségi kockázatértékelés részét képezi, s ez utóbbinak az elvégzését jogszabály írja elő. A mennyiségi kockázatértékelésnek szintén részét képező veszélyazonosítási, illetőleg gyakoriság-elemzési módszerek közül a hibafa-elemzés a leggyakoribb (69,8 %). A felső-küszöbértékű üzemek 91,3 %-ánál, az alsóküszöbértékűeknek viszont csak az 53,3 %-ánál található meg ez a módszer. Az előbbiek esetében e módszer alkalmazása a kockázati mátrix (87,0 %) és a HAZOP (76,1 %) mellett dominánsnak is tekinthető. Az iparágak közül a petrokémiai iparban a kockázati mátrix (100,0 %), a hibafa-elemzés (100,0 %) és az ellenőrzőjegyzékes elemzés (83,3 %), a műanyagiparban a HAZOP (100,0 %) és a kockázati mátrix (100,0 %), valamint a hibafa-elemzés (75,0 %), az energiatermelő üzemeknél a hibafa-elemzés (100,0 %), a kockázati mátrix (75,0 %), a holland szűrő (75,0 %) és a HAZOP (75,0 %), míg a kereskedelmi tároló és elosztó üzemek esetében a hibafa-elemzés (86,8 %) tekinthető általános alkalmazásnak. A többi iparágban nincs domináns (általánosan alkalmazott) veszélyazonosítási, illetőleg gyakoriság-elemzési módszer. 2. Az összes üzem vonatkozásában az abszolút számadatokat tekintve nincs domináns a 34 módszer-együttes között. A leggyakoribb a HAZOP kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (12,3 %). A felső-küszöbértékű üzemek esetében a 18 megközelítés közül egyértelműen kiemelkedik a HAZOP kockázati mátrix hibafaelemzés következmény-elemzés (28,3 %), bár ez sem minősül dominánsnak. Az alsóküszöbértékű üzemek 23-féle vizsgálati megközelítése közül a leggyakrabban alkalmazottnak az ellenőrzőjegyzékes elemzés következmény-elemzés (16,7 %) bizonyult, mely szintén nem domináns kombináció. Az iparágak között nincs olyan, ahol valamely módszer-együttes alkalmazása domináns lenne. 3. Az összes üzem által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotja az alkalmazás gyakoriságát tekintve elsősorban a következmény-elemzés (100,0 %), másodsorban pedig a hibafa-elemzés következmény-elemzés (70,4 %), melyek önállóan is alkalmazott módszerek, illetőleg módszer-együttesek. Előbbi az alsóküszöbértékű üzemeknél (100,0 %), utóbbi a felső-küszöbértékűeknél (91,3 %) domináns. Az iparágak között a petrokémiai iparágban az ellenőrzőjegyzékes elemzés kockázati mátrix hibafa-elemzés következmény-elemzés (83,3 %), a műanyagiparban a HAZOP kockázati mátrix következmény-elemzés (100,0 %), az energiatermelő üzemeknél a holland szűrő hibafa-elemzés következmény-elemzés (75,0 %) kombináció minősül olyan módszer-együttesnek, amely az üzemek által alkalmazott kombinációk legnagyobb közös részét alkotja s egyúttal a teljes kockázatelemzések domináns részének is tekinthető. 22

Doktori (PhD) értekezés

Doktori (PhD) értekezés ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés Cseh Gábor 2005. ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Cseh Gábor: Kockázatelemzési

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

SPECIÁLIS INGATLANOK ÉRTÉKELÉSE. 5. Ipari ingatlanok

SPECIÁLIS INGATLANOK ÉRTÉKELÉSE. 5. Ipari ingatlanok SPECIÁLIS INGATLANOK ÉRTÉKELÉSE 5. Ipari ingatlanok Dippong Magdolna/2008 A TANULÁSI EGYSÉG CÉLJA A tananyag célja, hogy megismertesse Önnel az ipari ingatlanok főbb típusait és azok értékbecslése során

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. MELLÉKLETEK: 5 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Tárgyszavak: munkabaleset; statisztika; betegállomány; költség; elemzés; baleset-megelőzés; kockázatkezelés.

Tárgyszavak: munkabaleset; statisztika; betegállomány; költség; elemzés; baleset-megelőzés; kockázatkezelés. MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Javuló baleseti statisztikák Németországban Tárgyszavak: munkabaleset; statisztika; betegállomány; költség; elemzés; baleset-megelőzés; kockázatkezelés.

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. A hazai tankönyvpiac feltáró elemzése A tanulmány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának a támogatásával jött létre. 2010. augusztus GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely:

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK 1. Elemző módszerek A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyekkel a technikai, technológiai és üzemeltetési rendszerek megbízhatósági elemzései

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A Nemzeti Alaptan tervről. Az Oktatáskutató Intézet 1994 május-júniusában 617 alap- és középfokú oktatásban részt TANAROK VELEMENYE...

KUTATÁS KÖZBEN. A Nemzeti Alaptan tervről. Az Oktatáskutató Intézet 1994 május-júniusában 617 alap- és középfokú oktatásban részt TANAROK VELEMENYE... KUTATÁS KÖZBEN,,, TANAROK VELEMENYE... Az Oktatáskutató Intézet 1994 május-júniusában 617 alap- és középfokú oktatásban részt vevő pedagógust kérdezett meg aktuális, és az iskola mindennapi életével kapcsolatos

Részletesebben

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Atradius Sajtóreggeli

Atradius Sajtóreggeli Atradius Sajtóreggeli A számlák felét késve fizetik Magyarországon Az Atradius kutatása a vállalati fizetési szokásokról 2010. október 12. Vanek Balázs Atradius Hitelbiztosító Magyarországi Fióktelep vezető

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság

Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság Otthonmentõ öv Tartalomjegyzék Bevezetõ Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal Otthonbiztonság Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények 3. oldal

Részletesebben

Moduláris elektronikai eszközök a gyakorlatban. Írta: Zabari István 2009. október 01. csütörtök, 14:33

Moduláris elektronikai eszközök a gyakorlatban. Írta: Zabari István 2009. október 01. csütörtök, 14:33 Most induló cikksorozatunkban szeretnénk, gyakorlati oldalról bemutatni a ma már a legtöbb gyártó kínálatában szereplő moduláris elektronikai eszközöket, az egyszerű alkonykapcsolóktól a fényerőszabályzókon

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata

A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata -1- A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata DR. VASS GYULA tű. ezredes, főosztályvezető BM OKF Veszélyes Üzemek főosztály 2014. május 27. -2- ELŐADÁS TARTALMA I. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 3.1. BUDAPEST TERVRENDSZERE... 21 3.2. BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003. 21 3.3. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

ELÔSZÓ. Budapest, 2004. május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság

ELÔSZÓ. Budapest, 2004. május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság ELÔSZÓ A gazdaságban jelen lévô veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordozza a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A közelmúlt tapasztalatai alapján a balesetek

Részletesebben

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

1047 Budapest, Baross u. 91.-95. tel: (1) 399-5500 fax: (1) 399-5599 GYORSJELENTÉS

1047 Budapest, Baross u. 91.-95. tel: (1) 399-5500 fax: (1) 399-5599 GYORSJELENTÉS GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2005. január 1-jétől június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

ZÁRÓTANULMÁNYOK TECHNOLÓGIA ÉS VERSENYKÉPESSÉG. - Technológia alprojekt zárótanulmánya -

ZÁRÓTANULMÁNYOK TECHNOLÓGIA ÉS VERSENYKÉPESSÉG. - Technológia alprojekt zárótanulmánya - ZÁRÓTANULMÁNYOK PANDURICS ANETT TECHNOLÓGIA ÉS VERSENYKÉPESSÉG - Technológia alprojekt zárótanulmánya - A tanulmánysorozat Z29. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan tanszék

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

I.1. Az eljárás tárgya

I.1. Az eljárás tárgya VERSENYTANÁCS * 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. ( 472-8864 7Fax: 472-8860 Vj-156/2006/15. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Elit Konyha Kft. (Budapest) eljárás alá vonttal szemben fogyasztók

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Ipari termelői árak, 2007. november

Ipari termelői árak, 2007. november Közzététel: 2008. január 4. Sorszám: 2. Következik: 2008. január 7. Foglalkoztatottság és munkanélküliség Ipari termelői árak, 2007. november Az ipar belföldi értékesítési árai 2007. novemberben az előző

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Vegyipari gépésztechnikus

Vegyipari gépésztechnikus Vegyipari gépésztechnikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A vegyipari gépésztechnikus technikusi munkát végez. 005-ben a vegyipari ágazatban technikusként dolgozók

Részletesebben

A kiptográfia alapjai. Történet és alapfogalmak

A kiptográfia alapjai. Történet és alapfogalmak A kiptográfia alapjai Dr. Tóth Mihály http://arek.uni-obuda.hu/~tothm/ Kutatók-Éjszakaja-2012 Történet és alapfogalmak Mióta írások léteznek, azóta vannak titkos írások is. Kezdetben, amíg kevesen tudtak

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI SZAKLAP AZ LAPOK KIADÓJÁTÓL BEMUTATÓ SZÁM 2008. OKTÓBER SZÁMVITELI tanácsadó A hónap témája Épületek bővítése, felújítása, karbantartása Könyvvizsgálatról könyvelőknek Könyvvizsgáló

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Foglalkozás-egészségtan I.

Foglalkozás-egészségtan I. Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 Tartalom: 1, Bevezetés 2, Társaságonkénti értékelés 3, Mutatószámonkénti értékelés 4, Összefoglalás

Részletesebben

LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS. Mi a kontrolling? Mutatószámok

LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS. Mi a kontrolling? Mutatószámok LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS Mi a kontrolling? Mutatószámok Mi a kontrolling? A kontrolling, mint alkalmazott gazdaságtani módszer az Amerikai Egyesült Államokból ered. Az első gyakorlati alkalmazások termelési

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

1 Püspökladány Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Püspökladány Város külső védelmi tervének koncepciója A Klorid Vegyi- és Műanyagipari Zrt. telepén (4150 Püspökladány, Község dűlő 1.; HRSZ: 0157/3-5)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-105-6 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási

Részletesebben

Talán javulóban a hangulat idehaza

Talán javulóban a hangulat idehaza 2013-07-02 MAGEOSZ Hírek 1./6 Talán javulóban a hangulat idehaza Egy év után először kúszott a pozitív tartományt jelentő 50 százalék fölé a beszerzési menedzser index (BMI), amelynek júniusi szezonálisan

Részletesebben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. V. Melléklet: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése, az irány-arány döntés megalapozása 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1.

Részletesebben