HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
|
|
- Petra Szilágyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006.
2 TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI, TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAICÉLOK 4. oldal III. ALAPELVEK. 5. oldal IV. A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA 7. oldal V. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE. 8. oldal V. 1. A Kistérség.. 8. oldal VI. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÁLTALÁNOSSÁGBAN oldal VII. SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN oldal VII. 1. Önállóan ellátott alapszolgáltatási feladatok oldal VII. 2. Társulásban ellátott szociális alapszolgáltatási feladatok helyzetképe oldal VIII. ÁLTALÁNOS ELVEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ (STRATÉGIAI CÉLOK) oldal VIII. 1. Az ellátó rendszer anomáliái oldal VIII. 2. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez 57. oldal IX. A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEI oldal IX. 1. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányai oldal FELHASZNÁLT IRODALOM oldal MELLÉKLETEK oldal - 2 -
3 I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 92. (3) és (4) bekezdése alapján a Homokháti Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Szolgáltatástervezési Koncepciót (továbbiakban: Koncepció) készít. A koncepciót a társult településeken élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok megoldása érdekében kell készíteni, melyet, elfogadását követıen a társult települések kétévente felülvizsgálnak és aktualizálnak. Csongrád Megye Közgyőlése elfogadta Csongrád Megye egészére készített koncepcióját, melyet alapul véve készült el a Társulás koncepciója, kiemelve a társulásban ellátandó feladatokra. A szolgáltatás fejlesztés célja, hogy a Társulás biztosítsa azokat az eszközöket a lakosság részére - amelyekkel a településeken felmerülı szociális problémák leghatékonyabban kezelhetık. Ehhez elsısorban fel kell tárni a problémákat, áttekinteni a Társulásban ellátott közösségi szolgálatot, támogató szolgáltatást illetve jelzırendszeres házi segítségnyújtást. Fontos, hogy képet kapjunk a társult önkormányzatok szociális intézményeinek jelenlegi helyzetérıl, szolgáltatásairól, valamint megfogalmazzuk a következı két év koncepcióját, stratégiáját, operatív programját (cselekvési tervét). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében a partnerség elve alapján ki kell szélesítenünk az együttmőködést a szolgáltatási szektorokkal, a különbözı civil szervezetekkel, illetve egyházi szolgálatokkal. A szolgáltatási struktúra kialakításánál a mennyiségi növekedése mellett a differenciáltabb, komplexebb, és egyre magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van szükség és igény. Ahhoz, hogy a minıségi és mennyiségi fejlesztés érdemben megvalósulhasson stabil és biztonságos finanszírozási, és mőködtetési háttérre van szükség. A Koncepció célja a szolgáltatások alanyainak minimálisan a jogszabályokban meghatározott színvonalú ellátása érdekében megfogalmazott feladatatok következetes végrehajtása, az intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése, hatékonyabb mőködést biztosító intézményrendszer kiépítésének megtervezése. A szakmai tevékenységet újra kell értelmezni mind az intézmények, mind pedig a társult tevékenységek tekintetében
4 II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI, TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAI CÉLOK Egy adott térség szociálpolitikájának, szociális ellátó rendszerének kialakításakor nélkülözhetetlen azoknak az alapvetı társadalom- és településpolitikai céloknak a meghatározása, amelyek figyelembe vételével lehet kitőzni a szociálpolitika céljait, prioritásait és az ezek megvalósulását biztosító eszközrendszert. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása társadalom- és településpolitikájának fı célja, hogy a térség minden lakosa otthonának érezze a Homokhátságot, olyan hátterének, amely sokrétő szolgáltatásstruktúrájával szükség esetén megfelelı segítséget is akar és tud nyújtani polgárai számára. Az ezt megjelenítı szociálpolitika és szociális ellátás túl azon, hogy a törvényekben az önkormányzatok, és társulások számára kötelezıen elıírt feladatokat teljesíti egyben a települések szociális kohézióját, a helyi társadalmat erısítı hatékony eszköz, amely az egyén és a közösség egymásra utaltságát és egymás iránti felelısségét is megjeleníti, érvényre juttatja. Különösen hatékony és támogatandó eszközei ennek a polgárok részvételét elısegítı civil szervezetek, egyéni és társadalmi kezdeményezések, amelyeket a Kistérség sajátos eszközeivel eddig is támogatott. A társult Önkormányzatok fontos céljuknak tekintik, hogy a térség társadalmi viszonyainak alakításában ne csak a polgárok, hanem a településen dolgozó, mőködı intézmények, cégek, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek is aktív részt vállaljanak. Erre számos lehetıség kínálkozott eddig is. Szerte a világon elfogadott gyakorlat, mi több, társadalmi igény, hogy egy-egy településen tevékenykedı gazdálkodó szervezetek bekapcsolódjanak a település gondjainak különösen a szociális problémáknak a megoldásába. Ennek módjai például intézmények támogatása, szponzorálása, adományozás, ösztöndíjak nyújtása, foglalkoztatás támogatása, stb. A társult települések Önkormányzatai az eddigiekhez hasonlóan nyitott és együttmőködésre kész minden olyan forprofit és nonprofit szervezettel, amely akár közvetlen tevékenységgel, akár bármilyen más módon támogatni kívánja szociálpolitikai céljainak megvalósítását. A Társulás úgy értékeli, hogy a térségben jól mőködik az eddig kialakított szociális ellátó rendszer. Ezt figyelembe véve a Társulás településpolitikai célnak tartja a meg lévı ellátó rendszer értékeinek, eredményeinek megırzését, és kiindulópontnak tekinti azt a továbbfejlesztés során
5 Végezetül a társulás megerısíti, hogy szociálpolitikájának alakítása során igazodni kíván Csongrád megye szociálpolitikai elképzeléseihez, figyelembe véve Mórahalom város kistérségi vezetı szerepét, és ebbıl adódó kötelezettségeit és lehetıségeit. III. ALAPELVEK A társadalompolitika, ezen belül a szociálpolitika céljainak megvalósítása, a feladatok, eszközök, módszerek meghatározása olyan általánosan elfogadott alapelvek mentén történhet, amely tekintetében a lehetı legszélesebb körő konszenzus van. A szociális koncepció feladata ezen alapelvek rögzítése, és ezzel a szociálpolitikai cselekvés kereteinek rögzítése. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll, akinek elidegeníthetetlen joga, hogy a különféle szociális eljárások során emberi méltóságát, állampolgári jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák. Minden szociális ellátásra szoruló vagy azért folyamodó polgárnak joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy a kistérség területén élı rászoruló lakosok életfeltételei jobbá váljanak, jogaik és érdekeik érvényesítésére képes tagjai legyenek a Homokhátság társadalmának. Az ellátás során tiszteletben kell tartani az egyén autonómiáját, törekedni kell képességeinek megtartására, fejlesztésére. Az ellátások meghatározásában és nyújtásában valamennyi polgár, és különösen az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ennek érdekében rendszeresen fel kell mérni a meglevı ellátások használatát, a lakosság igényeit és ennek alapján szükség szerint módosítani az ellátások struktúráját. A szociális ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl, életkorától függetlenül mindenkinek joga van. Az ellátást diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. A szociális ellátások nyújtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátását igénybe vevık lehetıség szerint a családban, lakóhelyükön maradva vehessék igénybe az ellátásokat
6 Különösen érvényes ez a gyermekekre, fogyatékos személyekre, idısekre kiemelten, ha külterületen, tanyán élnek. A fogyatékos személyek esetében a következı alapelvek szem elıtt tartása fontos: 1. A prevenció elve: mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelızése érdekében 2. Normalizáció elve. minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetıvé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehetı legteljesebb mértékben megfelelnek 3. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével 4. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetıségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük alakításáról. 5. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elve. 6. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embert képessé kell tenni arra, hogy érdemi erıfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. (Csongrád Megye Önkormányzatának fogyatékosügyi programja ra vonatkozóan.) A szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a Kistérség polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartoznak a közélet átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatos érdekek; a különbözı döntések így különösen a támogatási rendszerrel kapcsolatos döntések nyilvánossága; a források és különbözı pénzeszközök ésszerő, célzott és hatékony felhasználása; a támogatások és ellátások szabályainak stabilitása és kiszámíthatósága. Ugyancsak valamennyi polgár alapvetı érdeke a szociális ellátással kapcsolatos eljárások egyszerősítése, az ellenırizhetıség biztosítása és az ellátások minıségének megırzése. A szolgáltatások nyújtása során mind a döntéshozóknak, mind a szociális szakembereknek törekedniük kell arra, hogy tevékenységük a kirívó esélyegyenlıtlenségek csökkentését, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek mérséklését szolgálja, és hozzájáruljon a rászorulók esélyeinek javításához, a társadalom perifériájára szorulásuk megelızéséhez
7 IV. A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA A koncepció célja, hogy a Homokháti Kistérség településeinek szociális jellemzıi alapján meghatározza a kistérség szociálpolitikájának, társult feladatainak és szociális ellátó rendszerének fejlesztésének és mőködésének alapelveit, a szociális ellátások biztosítása során érvényesülı prioritásokat, és alapul szolgáljon a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez, és az esetleges további, a Társulásban ellátandó feladatok meghatározásához. A Koncepció átfogó képet kíván adni a szociális feladatok, szolgáltatások, fejlesztési irányok, kormányzati és helyi szakmapolitikai elvárások megvalósítási elképzeléseirıl, az ehhez szükséges meglévı és hiányzó feltételekrıl, költségekrıl, az elérendı célokról. A Koncepció az általános helyzetelemzési szakaszban a Kistérség azon paramétereit kívánja bemutatni, melyek a szociális szolgáltatástervezésnél figyelembe kell venni. A Koncepció elıkészítését adatgyőjtés és felmérés alapozta meg. Az elkészített nyersanyagot egyeztettük az önkormányzatok és intézményei szakembereivel, civil szervezetekkel. A Koncepcióban a Homokháti Kistérségi Többcélú Társulása tagönkormányzatai kinyilvánítják azon szándékukat, miszerint az Alkotmányban rögzített szociális biztonsághoz való jog, a rászorulók szükségleteik szerinti minél magasabb színvonalon történı ellátása, korszerő intézményrendszerrel, megfelelıen képzett, elhivatott szakemberek alkalmazásával, jogszabály szerinti személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel valósuljon meg
8 V. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE V. 1. A Kistérség A Homokháti Kistérségi együttmőködés szervezeti keretei A kistérség településeinek együttmőködése több, mint 10 éve kezdıdött. A települések vezetıinek részvételével életre hívott Polgármesterek Klubja konzultatív jelleggel a kölcsönös tapasztalatcserét tette lehetıvé. A folyamatos bıvüléssel párhuzamosan nıtt az együttmőködés elmélyítésének igénye is. Ennek eredményeként 1995-ben létrehozták a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületét. Az Egyesület mellett 1996-ban megalakult a területfejlesztési törvény adta képviseleti és érdekérvényesítési lehetıséget kihasználva a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása ben az önkormányzatok és a gazdasági szféra együttmőködésében megalakult a kistérség önálló gazdasági társasága, a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Kht. E három szervezet együttesen alkotja a kistérség fejlesztési ügynökségét, amely a programok kidolgozásáért és lebonyolításáért felel. Feladatmegosztásuk szerint a társulás látja el a politikai képviseletet, az egyesület a fejlesztési koncepciók és programok tervezési döntéseit hozza meg, a Kht. pedig a stratégiai programok végrehajtásáért, lebonyolításáért felelıs. Legfiatalabb szervezete a homokháti együttmőködésnek a áprilisában megalakult Homokháti Kistérség Többcélú Társulása. Az állami ösztönzéssel létrejött kistérségi többcélú társulások feladata, hogy az önkormányzati feladatokhoz plusz forrásokat biztosítsanak, és lehetıséget adjanak arra, hogy a településeken eddig nem, vagy csak kisebb színvonalon elérhetı szolgáltatásokat biztosítson a lakosoknak. A megalakult Társulás szociális, közoktatási és belsı ellenırzési feladatokat lát el a Homokháti Kistérség 9 településén. A kistérségi iroda körül rendkívül széles szakértıi kör alakult ki, illetve széleskörő a kistérségi civil és non-profit szervezeti kapcsolatháló, mely a térség településeinek szakmai együttmőködését számos területen (infrastruktúra, oktatás, nevelés, egészségügy, pénzügyek, ifjúsági együttmőködés, informatika, agrárium, szociális ellátás,) segíti elı
9 A kistérség elhelyezkedése A Homokháti Kistérség a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád megyében, túlnyomórészt Szeged város vonzáskörzetében, a magyar-szerb határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulását jelenleg 9 település alkotja: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék. A kistérség egyetlen városa Mórahalom, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi együttmőködés központja is. A 9 települést magában foglaló kistérség elhelyezkedése az országban, a Dél-Alföldi Régióban K E C SK E M É T és Csongrád megyében (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának a n u D B Á C S-K ISK U N T i s z a C SO N G R Á D T i s z a SZEG E D M a r o s B É K É S K ö r ö s BÉ K É SC SA B A R O M Á N I A felülvizsgálata 2004.) SZE R B IA Forrá skút Pus ztam érges Ü llé s A települések elhelyezkedése Ruz sa B ordá ny a kistérségen belül (Forrás: Homokháti Kistérség Öttöm ös Zákán yszék Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Á sot thalom Mó rahalo m Programjának felülvizsgálata 2004.) - 9 -
10 A Homokháti kistérség területi megoszlása Belterület 3% (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Külterület 97% A kistérség népessége A Homokháti Kistérség 9 településének közös jellemzıje a kiterjedt külterület, amely térségi átlagban az összes terület 96,9 %-át foglalja el. A külterületen valamennyi település esetében sőrő tanyahálózat alakult ki, amely ma is folyton változó, fejlıdı, átalakuló rendszer. Ennek megfelelıen a külterületi népesség aránya magas, kistérségi átlagban jelenleg 41,5 %. Ez megmutatkozik a népsőrőségi adatokban is: az átlagos népsőrőség kistérségi szinten 49,1 fı/km 2, amely országos összehasonlításban nagyon alacsony. Eszerint a kistérség magyarországi és európai összehasonlításban is alapvetıen vidéki térség 1. Települési viszonylatban ez azonban nagy szóródást mutat, két szélsı értékét Bordány (87,2 fı/km 2 ) és Öttömös (26,2 fı/km 2 ) képviseli. Megfigyelhetı ebben Szeged közelségének hatása is, a népsőrőség a szegedi agglomerációba tartozó településeken magasabb. A kistérség lakónépessége évben fı. A legnépesebb település Mórahalom (5758 fı, 2005-re vonatkozóan), a legkisebb Öttömös (831 fı, 2005-re vonatkozóan). Kistérségi átlagban a települések lakossága 2919 fı. Elnéptelenedéssel egyik település sem veszélyeztetett 2. A városi lakosság aránya a kistérségben alacsony (22 %), és az egyetlen város, Mórahalom is jellegében megırizte a falusi karaktert és életmódot. Életminıség különbség emiatt elsısorban a városi/falusi és a tanyai lakosság között van. 1 Viszonyítás és kategória: Magyarország Vidékfejlesztési Tervének tervezete (1999) 2 Viszonyítás és kategória: Dél-alföldi Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program
11 Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség gazdaságában hagyományosan mezıgazdaság meghatározó. A kistérségben a nyilvántartott a a gazdasági szervezetek 83%-a a ténylegesen mőködı gazdasági szervezet. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Többségük a kereskedelem, javítás, karbantartás ágazatban tevékenykedik, de magas a mezıgazdaságban és az iparban mőködı vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezıgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyőipar területén mőködik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntıen a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és a szerb bevásárló turizmus is hozzájárul az ágazat fejlıdéséhez. Többségben a kisvállalkozások, az 1-10 fıt foglalkoztató szervezetek vannak. 50 fınél több embert foglalkoztató vállalat mindössze Mórahalmon, Bordányban, Forráskúton és Üllésen mőködik. A vállalkozások jelentıs része kényszervállalkozás. Fejlesztési lehetıségeik korlátozottak. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A vállalkozások árbevétele is ennek megfelelıen differenciálódik. Többségük éves nettó árbevétele nem haladja meg az 5 millió Ft-ot. A vállalkozások számának növekedése ellenére azonban a vállalkozási aktivitás a kistérségben más térségekhez viszonyítva alacsony (1000 lakosra 64 regisztrált vállalkozás jut, mőködı vállalkozásból pedig 53). Ez elsısorban a tıkeszegénységet és a vállalkozási, gazdasági ismeretek hiányát jelzi. Az ipar és a kereskedelem területén kistérségi összehasonlításban Mórahalmon a legtöbb a vállalkozás, Ásotthalmon, Pusztamérgesen és Ruzsán nagyon kevés. M őködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint M(1997-ben) ezıg., vadg., és erdıg., 12% halás zat 24% Bányás zat, feldolgozóipar, vill. Energ.-, gáz-, hı-, és vízei. 8% Építıipar 4% 33% 8% 11% Keresked. Közúti jármő és közs züks. cikk javít. Szálláshely szolg. vendéglátás Szállítás raktározás, posta távközlés Ingatlanügyek, bérbeadás, és gazd tev. s egítı s zolg. A K e r e s k e d e lm i é s I p a r k a m a r a á lta l r e g is z tr á lt v á lla lk o z á s o k f o g la lk o z ta tá s i lé ts z á m s z e r in ti m e g o s z lá s a 3 % 0 % 9 7 % 1 0 fı a la tt fı k ö z ö t t 5 0 fı f e le t t
12 A kistérségben a külföldi tıke részaránya alacsony. Pusztamérgesen olasz beruházásban szárnyas vágóhíd, 3 létesült. Sok a kistérség településein bejegyzett szerb tulajdonban, vagy résztulajdonban lévı vállalkozás is, tevékenységük elsısorban kereskedelmi jellegő. A mőködı tıke elsısorban az élelmiszeriparba, kisebb mértékben a könnyőiparba, valamint a kereskedelembe áramlott. Nagysága az országos értéktıl elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a elınytelen határmenti fekvéssel és a gazdaság egyoldalúságával magyarázható. Az általános tıkeszegénység korlátozza a vállalkozások beruházásait is. Különösen a mezıgazdaságban esett vissza ebben az évtizedben a beruházások teljesítményértéke. Az 1996-tól megindult növekedésük az országos értéktıl elmarad. A sőrőn lakott külterület a kistérség egyik legfontosabb gazdaságföldrajzi adottsága. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékő lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány 4. Benne a lakó és a gazdasági tér egymás mellett, egymást kiegészítve létezik, amely magában hordozza a környezettel való szerves kapcsolatot, de az attól való elkülönülést is. A tanyai életforma megújulását is hozza a tanyák fokozatos funkcióváltása. Eszerint a tanyák nagyobb szerepet kapnak az egyéni pihenés, üdülés, rekreáció, valamint a falusi-tanyai turizmusban is. Hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerő mővelést folytató farmjellegő tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal bizonytalanul termelı, a piaci ingadozásoknak sokkal inkább kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is. Településszerkezet, közigazgatási rendszer, megközelíthetıség A kistérség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori városainak (Szeged, Kiskundorozsma) korábban kiterjedt tanyavilágából szervezıdtek tanyaközpontokká, majd községekké. Mindössze Öttömös és Pusztamérges volt korábban is önálló község, de a mai községek - miután az eredeti települések a török hódoltság alatt elpusztultak - esetükben is csak a századfordulón születtek. Mórahalom, 3 Pusztamérges: FOBU Kft. 4 Az alföldi tanyavilág fennmaradt, részben fejlesztett, részben ısi állapotában továbbélı épületei különös együttesekként állnak ma is elıttünk, némán tanúskodva egy szerves egésszé érett világképrıl, mely csak az Alföldön jöhetett létre és csak a perifériára szorult létezés keretei között maradhatott fenn napjainkig. Eltérıen a magyar falvak nagy részétıl, melyek fejlıdése idegen minták alapján, központi szabályozók által megszabott
13 Zákányszék, Ruzsa és Ásotthalom Szeged-Alsótanya, Bordány, Forráskút és Üllés a korábban önálló Kiskundorozsma egykori határából, tanyavilágából szervezıdött. Benépesedésük is e városokból, zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé az évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Valamennyi falu életképessé fejlıdött, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott. Minden település önálló önkormányzattal, fıállású polgármesterrel és jegyzıvel rendelkezik. A tanyavilág ma is a kistérség legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzıje, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A kistérség csak közúti kapcsolatokkal rendelkezik. Az 55. út a kistérség legfontosabb közlekedési tengelye. Az egyes településeket Szeged központú, hálózatos közútrendszer köti össze. A közutak minısége javításra szorul. Közúti határátkelıhely jelenleg nincs, de Ásotthalom térségében terveznek kishatárforgalmat lebonyolító határátkelıhelyet. A települések nagy részének Szegedhez kötıdése hagyományosan erıs, különösen a szegedi agglomerációba tartozó települések esetében (Bordány, kisebb részben Mórahalom, Forráskút, Üllés). Ennek legnyilvánvalóbb jele a Szegedrıl való kiköltözés, amely e települések lakóhelyként való felértékelıdését is jelzi. Emellett ma is jellemzı az ingázás. Erısek a kistérségen belüli települési kapcsolatok. Mórahalom központi szerepét városi rangja és központi fekvése alapozza meg, de e funkciót Szegeddel komplementer viszonyban látja el. Önálló mikrocentrum a kistérségen belül Ruzsa, amely Öttömös és Pusztamérges viszonylatában rendelkezik vonzással, illetve Bordány, Üllés és Forráskút alkot mikrotérséget. Folyamatosan bıvülnek a térségközi kapcsolatok is. Az idegenforgalom, a kommunikáció területén együttmőködés van a Kiskunhalasi-, Kiskunfélegyházi-, Kisteleki Kistérséggel, és szakmai, konzultatív kapcsolatot tartunk fenn a Szentesi Kistérséggel. K ü lte rü le t B e lte rü le t Infrastruktúra A szociális szolgáltatások hatékonyságának egyik alapvetı feltétele, a megfelelı infrastruktúra ellátottság. Ez elsısorban a belterületi infrastruktúra (szilárd burkolatú utak, mederben zajlott le. A tanyai építkezés pusztán funkcionális indokokkal nehezen értelmezhetı, noha elemeinek praktikus értéke elvitathatatlan. (Makovecz Imre)
14 járdák, kerékpárutak, villamos energia-, víz-, gáz- és telekommunikációs hálózatok) megléte jelenti. A korszerő hulladékkezelés, a csatornázás és a szennyvízkezelés azonban a több településen továbbra sem megoldott. Emellett a tanyás külterület ellátása fokozott terhet jelent az önkormányzatok számára. Kistérségi szinten több kezdeményezés is történt, a külterületi infrastruktúra ellátottságra azonban továbbra is a hiány jellemzı. Ennek oka a mőszaki kivitelezés nehézsége és a rendkívül nagy forrásigény. Az energiaellátás a hagyományos ellátó rendszereken keresztül valósul meg. A kistérség adottságai a megújuló, természetes energiaforrásokon alapuló energiagazdálkodásnak kedveznek. Közülük csak a termálenergia hasznosítására van példa, de ennek aránya is elmarad a lehetıségektıl. A komplex mutatók szerint az infrastruktúra ellátottság Mórahalmon a legjobb, míg a legtöbb ellátási probléma Ruzsán, valamint Ásotthalmon, Bordányban és Forráskúton van. Az infrastruktúra ellátottságban a szegedi agglomeráció hatása nem érvényesül. Az önkormányzati kezeléső utak a kistérségben jan. 1. állapot 4% 8% 6% külterületi burkolt belterületi burkolt külterületi burkolatlan 82% belterületi burkolatlan (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A burkolt utak aránya térségi összesítésben mindössze 12%. Ennek oka a sok külterületi út, amelynek karbantartása is állandó nehézséget jelent. Kerékpárút Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon és Üllésen van. A telefonellátás valamennyi településen megfelelı, a bekapcsolt lakások aránya a tanyák miatt alacsonyabb. Ez részben összefügg a külterületi népesség arányával is, Ásotthalmon, Öttömösön, Ruzsán, Zákányszéken a nagy tanyai népesség, az ellátatlan tanyák miatt kevesebb a telefonos lakás. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát ugyancsak nagy mértékben a tanyai lakosság aránya határozza meg, és egy településen sem teljes körő. A legalacsonyabb ez az érték Zákányszéken (42 %), a legmagasabb Pusztamérgesen (72%)
15 A vezetékes gázellátásban Ásotthalmon alacsony (18%, ei állapot szerint), ezzel szemben Üllésen 61 %-os a vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya. Szennyvízkezelés csak Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen valósul meg. A hulladékgyőjtés a települések többségén megoldott, a hulladéktároló telepek azonban a korszerő követelményeknek nem felelnek meg. Ruzsán és Pusztamérgesen 2006-ban uniós szabvány szerint épült szennyvíztisztító telep került átadásra. A szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás esetében is a települések közös beruházásában megvalósuló létesítmények jelenthetnek megoldást ben elkészült a minden települést magában foglaló közös hulladékgazdálkodási terv. Demográfiai helyzet és folyamatok A lakónépesség térségi szinten között stagnál, óta lassú ütemben növekedik. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési A k i s t é r s é g l a k ó n é p e s s é g é n e k a l a k u l á s a k ö z ö t t Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Megfigyelhetı a szegedi agglomeráció településeinek kedvezıbb helyzete, a folyamat azonban más településeken (Ásotthalom, Pusztamérges) is érvényesül. A lakónépesség növekedése elsısorban az odavándorlás eredménye, mely a természetes fogyás és az elvándorlás negatív következményeit térségi szinten kiegyenlíti. A természetes szaporodás/fogyás adatai a kistérségben is tartós népességcsökkenést jeleznek. Az országos és megyei tendenciának megfelelıen alacsony a születések, és magas a halálozások száma. A természetes fogyás mértéke a megyei és országos átlagot kevéssel meghaladja. A pozitív vándorlási egyenleget elsısorban a Szegedrıl való kiköltözés alakítja ki, amely a városhoz közel és távolabb esı településeken egyaránt érvényesül. Erısíti ezt a jelenséget a jelentıs problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzető rétegek tanyákra való kiköltözése is. Ez a folyamat a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli
16 mezı- és kertgazdálkodás lehetısége viszi ki az embereket. Emellett jellemzı a fiatal generációk elvándorlása. A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezıtlen. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idıskorú lakosság aránya magas. Így több településre az elöregedés jellemzı (öregedési index kistérségi átlagban: 145,63, (2004.évi adat). A külterületi népesség körében ez a folyamat még erıteljesebben érvényesül. A nemek aránya az országos helyzetnek megfelelı, 35 év alatt a férfiak, 35 év felett a nık száma magasabb. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony. Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a felmérések szerint az országos és megyei átlagot is meghaladja. A tanyai lakosság körében különösen gyakori. Térségi viszonylatban Ásotthalmon és Forráskúton jelent leginkább problémát. A kistérség népessége nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségő és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetőség a térség benépesedésekor alakult ki. Alapvetı szolgáltatások Banki, pénzügyi szolgáltatások: A kistérség minden településén Öttömös kivételével adottak az alapvetı pénzügyi szolgáltatások. A Magyar Posta Rt. minden településen mőködtet postahivatalt, a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet Mórahalmon, Ásotthalmon, és Zákányszéken, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet Üllésen, Bordányban, Forráskúton, Ruzsán és Pusztamérgesen rendelkezik egy-egy bankfiókkal. Az OTP Bank Rt. Mórahalmon és Ruzsán mőködtet önálló bankfiókot. A munkaidın kívüli pénzügyeket telepített bank automatákon intézhetik a térségben élık, jelenleg Mórahalmon, Ruzsán, Ásotthalmon, Zákányszéken és Üllésen élhetnek ezzel a lehetıséggel. A településeken - elsısorban a kereskedelmi és vendéglátóhelyeken, benzinkutakon - elterjedıben van a bankkártyás fizetés meghonosítása, e területen várhatóan komoly elırelépések várhatóak. A biztosítótársaságok is mőködtetnek helyi képviseleteket, több településen túlkínálat van a társaságok illetve szolgáltatásaik tekintetében
17 Lakossági szolgáltatások: A lakossági szolgáltatásokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a paletta nagyon sokszínő. Minden településen számos vállalkozás, magánszemély végez valamilyen szolgáltató tevékenységet, így mindenütt találunk fodrászt, nıi-férfi szabót, varrónıt, autószerelıt, tvrádiószerelıt, mezıgazdasági kisgépszerelıt, teherfuvarozót, mezıgazdasági szolgáltatót, gyógyszertárat, éttermet. Több településen külön fagyizó, cukrászda, pizzéria is mőködik. Megközelítıleg tíz-tizenöt kilométeres vonzáskörzetben minden itt élı számára elérhetı a vízgáz-központifőtés szereléssel, épületvillamossági szereléssel, szennyvízszállítással, temetkezéssel foglalkozó vállalkozó is. A nagy szolgáltató cégek önálló hibaelhárító részleget, szervízhálózatot mőködtetnek, amelyek telefonon a nap huszonnégy órájában elérhetık. Minden település közigazgatási területén mőködik üzemanyagtöltı állomás ( Pusztamérges és Öttömös kivételével), amelyek 70%-a 0-24 óráig tart nyitva. Az üzemanyagtöltı állomásokon lehetıség van PB gázpalackok vásárlására és cseréjére is Az elektromos áram, illetve földgáz ellátást regionális cégek, míg az ivóvíz ellátást a települési önkormányzatok tulajdonában lévı vízmő társaságok biztosítják. A hulladékszállítást az önkormányzatok vagy saját hatáskörben, vagy társulás formájában, közös céget alapítva oldják meg. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, a győjtıszigetek létrehozása, illetve a hulladékhasznosítás és tárolás szabályainak szigorodása miatt ezen a téren a jelenlegi szolgáltatások színvonalát emelni kell. A távközlési piacon három társaság van jelen, az Invitel Rt., a Matáv Rt., és év elejétıl az Elektro-Prompt Kft. Az Invitel Rt. és a Matáv Rt. mind telefon, mind internet hozzáférést biztosít, az Elektro-Prompt Kft. csak internet szolgáltatóként van jelen Bordányban és Zákányszéken. A mikrohullámú technológiára épülı hálózatuk óriási elırelépést jelent a tanyai lakosság a világhálóba való bekapcsolásában. Nyilvános telefonkészülékek tekintetében a kistérség viszonylag jól ellátott, belterületen mind pénzbedobós, mind kártyás készülékbıl megfelelı mennyiség áll rendelkezésre. Külterületen a telefonfülkék hiánya azonban gondot okoz. Ásotthalmon, Bordányban, Mórahalmon, Öttömösön, Ruzsán és Zákányszéken Teleház is mőködik, Forráskúton, Pusztamérgesen és Üllésen Információs Pontok találhatók. Minden településen mőködik e-magyarorszag pont. Mórahalmon található az Aranyszöm Rendezvényház, ahol lehetıség van többek között színházi elıadásokat is megtekinteni. Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen mozi is üzemel
18 Az egészségügyi alapellátás valamennyi településen biztosított, Mórahalmon, Ruzsán, Üllésen egyes szakrendelések is elérhetık. E téren Mórahalom térségi viszonylatban központi, Ruzsa pedig Öttömös, Pusztamérges, viszonylatában mikrotérségi szerepkört lát el. A szakrendelésekre azonban nagyobbrészt Szegedre kell utazni. Egy házi orvosra átlagosan 1670 fı jut. Az anya- és csecsemıvédelem mutatói az országos adatoknak megfelelıek. Gyógyszertár Öttömös kivételével ahol kézigyógyszertár van a háziorvosnál valamennyi településen található, az egy gyógyszertárra jutó lakosság száma azonban magas. A sürgısségi ellátást a mórahalmi és a ruzsai mentıállomás látja el, esetkocsi mindkét településen található. Mórahalomon központi orvosi ügyelet van. A mentési idı magas, különösen a tanyákon nehéz ennek megszervezése, amihez a távolság mellett hozzájárulnak a rossz külterületi utak és a tanyavilágban való tájékozódás nehézsége. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai, képzési háttér A foglalkoztatottság alakulása a kistérségben az országos tendenciát követi. A foglalkoztatottak száma az 1990-es években a legtöbb ágazatban csökkent, kivételt a pénzügyi tevékenység, valamint az alapfontosságú intézmények (közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás) foglalkoztatása képezhet. A mezıgazdasági termelık, egyéni vállalkozások és társas vállalkozások számából következtetve a mezıgazdaság ma is az aktív keresık közel felét foglalkoztatja. A pontos arányt nehéz felmérni, mert sokan csak kiegészítı jelleggel, mellékállásban gazdálkodnak, és magas az ıstermelık száma is. Az önálló mezıgazdasági termelésnek a háztartások többségében szerepe van. A regisztrált munkanélküliek / álláskeresık éves átlagos létszáma (fı) település Bordány Őllés Forráskút Mórahalom Ásotthalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Zákányszék Kirendeltség Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai
19 Mindazonáltal a települések aktuális munkaerı-piaci helyzetét talán jobban jellemzik a ráták, a regisztráltak száma (2006. február havi adat) és a lakónépesség (utóbbi 2004-es KSH adat) és a rendszeres szociális segélyben részesülık száma (2003. évi átlag) a két utóbbi adat aránya (%-ban): Település Ráta (%) Regisztrált álláskeresı (fı) lakónépesség (fı) Rendszeres szociális segélyezett (fı) arányuk a lakó népességhez (%) Mórahalom: 13, ,3 Ásotthalom: 21, ,1 Bordány: 9, ,4 Forráskút: 10, ,9 Öttömös: 23, ,1 Pusztamérges: 19, ,9 Ruzsa: 21, ,5 Üllés: 8, ,7 Zákányszék: 11, ,9 Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai Mint a fenti adatokból is kiderült, a legnagyobb a problémák az ország- ill. megyehatáron (a Szegedtıl nagy távolságra levı) településeken jelentkeznek: Ásotthalmon, Ruzsán, Öttömösön és Pusztamérgesen. Ennek számos oka van: a nagy távolság miatt költséges a bejárás a szegedi munkáltatókhoz (amelyek sok esetben elzárkóznak az utazási költségek térítésétıl), az elsı három településen kiterjedt tanyavilág található, ahol a közlekedést az utak állapota is megnehezíti, ráadásul egyes külterületi térségek (pl. Ásotthalom Kissor) menetrendszerő tömegközlekedése nem biztosítja ill. nagyon leszőkíti a munkába járásnak ezt a lehetıségét (Kirendeltségi szinten a tartós munkanélküliek kb. 60%-a tanyán él). Helyben kevés a munkalehetıség, az is fıleg a mezıgazdaságban (nagymértékben fekete munka) és a feldolgozóiparban elsısorban szakképzettséget nem igénylı (minimálbéres) munkák. Ehhez egyéb körülmények is hozzáadódnak településvezetık vállalkozást / munkahely-betelepítést ösztönzı stratégiája, magatartása, a település hagyományai, kollektív tudásszintje (pl. Zákányszék önellátó magatartásához állítólag az is jelentısen hozzájárul, hogy a rendszerváltás elıtt itt szakszövetkezeti formában folyt a mezıgazdasági termelés a gazdák sokkal inkább megırizték önállóságukat, de felelısségtudatukat is, a munka nélkül levık viszont nem szívesen válnak alkalmazottá.) Az ipar korábbi 20%-os foglalkoztatása számottevıen nem csökkent. A kereskedelem és szolgáltatás ırizte meg leginkább foglalkoztatási szerepét
20 A kistérségben vállalkozások között a kisvállalkozások dominálnak. Magas az önfoglalkoztató jellegő vállalkozások száma is. A lakosság iskolai végzettsége javuló tendenciájú, a megyei és országos adatokhoz képest azonban összességében továbbra is alacsony. Legmagasabb az általános iskolát és a szakmunkásképzıt végzettek aránya. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, általános iskola) valamennyi településen megtalálhatók. Középfokú oktatás a kistérségben Mórahalmon, Ásotthalmon és Pusztamérgesen van. Pusztamérgesen jelenleg egy szakiskolai nappali és egy gimnáziumi esti tagozatos évfolyam van, falusi vendéglátó szak mőködik. A tanulók döntı hányada Szegeden vagy más közeli városban végzi a középiskolát. Felsıfokú képzésre csak a kistérségen kívül nyílik lehetıség. A lakosság szakképzettsége a kistérség gazdasági szerkezetét tükrözi. A szakképzés a kistérségben korlátozott, szakmát elsısorban a szegedi szakképzı iskolákban szereznek. Az idegen nyelvet beszélık köre folyamatosan növekszik. Leginkább a fiatalok beszélnek nyelveket. Elsısorban az angol, a német, kisebb mértékben a francia nyelv tanulása és ismerete jellemzı. A kistérség iskoláiban angolt és németet tanulhatnak a diákok. Jóléti, jövedelmi viszonyok A munkabérek növekedési üteme az országos tendenciát követi, de színvonala attól jelentısen elmarad. Így a térségben a magyarországi átlagtól tartósan elmaradó jövedelmek jellemzıek. A bérek a kistérségben is a szellemi foglalkozásúak esetében magasabbak, és gazdasági ágak szerint is különbségek vannak. A mezıgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzıek. Ezt mutatják a befizetett személyi jövedelemadó adatai is. A kistérségben az egy lakosra jutó SZJA 2002-ben Ft/fı volt. A helyi adóbevételben lévı különbségek az adófizetık számának és a települések eltérı helyi adópolitikájának következményei. A vállalkozások megerısödése, a beruházások elısegítése érdekében az önkormányzatok kedvezményeket tartalmazó helyi adó-politikára törekednek. A 90-es években a térségben is megnövekedtek a jövedelmi különbségek, amely a társadalmi rétegek fokozódó elszakadását eredményezte. A lakosság döntı része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. Elsısorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. Eszerint a Szegedhez közeli településeken a megélhetés a jobb munkalehetıségek, a bejárás lehetısége, a könnyebben elérhetı szolgáltatások miatt
21 kedvezıbb. A jövedelmet a háztartások többsége a létfenntartásra, így az alapvetı fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közmőköltségeinek fedezésére fordítja. A háztartások nem elhanyagolható részében a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsısorban az állami rendszerő álláskeresı támogatás, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás, valamint egyéb segélyek. Jövedelempótló támogatásban a lakosság 16%-a részesül, az egyéb különféle jogcímen önkormányzat által nyújtott segélyekben részesülık aránya pedig mintegy 19%. A térségbe költözı családok sok esetben a hátrányos helyzetőek csoportját gyarapítják, amelynek ellátása, az ebbıl keletkezı szociális feszültségek kezelése valamennyi önkormányzatnak komoly nehézséget jelent. Az élet minden területén érvényesül a tanyán élık hátrányos helyzete. A tanyák teljes körő infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyai gyerekek iskolába csak nagy távolságok megtételével járhatnak, ugyanígy nehéz a gyermekvédelmi, az egészségügyi és a szociális feladatok ellátása is. Legnagyobb probléma még ma is a szegénység és az iskolázatlanság. A tanyán élık körében fokozottan jelentkeznek a pszichológiai problémák, a depresszió, öngyilkosság, valamint a másodrendő állampolgárság, az elzártság, a kirekesztettség érzése. Az egykori tanyai közösségek nem éledtek újjá. A tanyák egy része viszont másodlagos otthonként pihenési, illetve gazdasági célokat szolgál. Ilyenkor tulajdonosuk nem lakik kint, a tanyára csak kijár. Jellemzı tendencia a külföldi (svájci, német, osztrák) állampolgárok üdülési célú tanyavásárlása is, amely különösen a kistérség nyugati részében fordul elı. A tanyák komfortfokozata a belterületi lakások mögött elmarad. A belterületen lévı lakások többsége városi életkörülményeket biztosít. Egy lakásra átlagosan 2,2 fı jut. A lakások mérete és közmőellátottsága fıleg a tanyák miatt a megyei és országos adatokhoz képest elmaradást mutat. A tanyák a lakásállomány 47%-át teszik ki. A lakásépítés a óta átlagosan évi ház között mozog. A személygépkocsi ellátottság (270/1000 fı) az országos adatoknak megfelelı. A személygépkocsira mind a mezıgazdasági termelés során, mind a mindennapi életben is szüksége van az itt lakóknak, a tömegközlekedés ezt csak kiegészíti, de nem váltja ki. A tanyán ez szinte létszükséglet, mivel a gyors kapcsolatot biztosítja a külvilággal. A közbiztonság a településeken megfelelı, a tanyavilágban azonban nehezen biztosítható és ellenırizhetı. A határmentiség növeli a közbiztonsági problémákat. Ebbıl adódó jellemzı
22 bőnesetek a csempészet és az ideiglenes határátlépés is. Rendırırs Mórahalmon mőködik. Minden településen polgárırséget szerveztek a helyi lakosok. A tőzvédelmet az önkéntes tőzoltóság biztosítja, amely valamennyi településen mőködik. Ruzsa Község Köztestületi Önkéntes Tőzoltósága 2005 decemberétıl. A lakosság egészségi állapota az országos tendenciához hasonlóan romlik. A leggyakoribb betegség a mozgásszervi és reumatikus betegségek, de magas az alkoholizmus és a szívmegbetegedések száma is. A megelızés a gyakorlatban még nem érvényesül. Az önkormányzatok kampányszerő szőrıvizsgálatokat kezdeményeznek. Egyelıre kevés a mentálhigiéniás program, és esetleges az egészségre életmódra való nevelés. A sportolás, a rendszeres mozgás elsısorban a gyerekek és a fiatalok körében, zömében az iskolai tanórákon, illetve az iskolában mőködı egyéb sportfoglalkozás keretében jellemzı. Valamennyi településen van sportpálya és valamilyen sportegyesület. A sportolás nagyobb elterjedését nehezíti az is, hogy a településeken a szabadidısport feltételei csak részben biztosítottak. Civil társadalom A civil szervezetek jelentısége nagy. Többségük egyesület, elsısorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén. Növekvı számuk a helyi közösségek önszervezıdı hajlamát mutatják. Civil szervezet valamennyi településen mőködik, közel 3600 fıt (a lakónépesség 14%-a) vonva be ebbe a munkába. C iv il s z fé ra s z a k te rü le te k s z e rin ti m e g o s z lá s a 1 3 % 1 8 % s z o c iá lis e llá tá s, e g é s z s é g o k ta tá s, k u ltú ra k örnyezet-v éd elem 1 3 % s p o rt 1 9 % 8 % 1 6 % 1 1 % 2 % g ye rm e k - é s ifjú s á g - v é d e le m v é d e le m (p o lg á rı rs é g, tő z o ltá s, s tb ) ü z le ti, s z a k m a i é rd e k v é d e le m e g y é b (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.)
23 A kistérség szociális szolgáltatással társulás által ellátotti csoportjainak helyzete Fogyatékossággal élı népességre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A évi népszámlálás önkéntes adatszolgáltatás keretében győjtött információt e lakossági rétegrıl. Országosan 577 ezer fıt regisztráltak, az évi 38 ezer fıvel szemben. Feltehetıen nem ugrásszerő növekedésrıl van szó, hanem az érdekképviseleti szervek közremőködésével végzett felvilágosító munkáról, közvélemény formálásról és jogszabályi változások következményérıl. Csongrád megyében az országos átlaggal azonos mértékben regisztráltak fogyatékos személyeket, a férfi-nı arány %. Az országos és megyei helyzetet bemutató statisztikai adatokat a melléklet 1.sz.ábrája alatt feltüntetett táblázatok és grafikonok szemléltetik. 1. sz. táblázat: Népesség fogyatékosság és intézményes ellátás szerint Megnevezés Csongrád megye Dél-alföldi régió Magyarország összesen fı % fı % fı % fogyatékos személyek , , ,7 intézmény-ben élı fo , , ,1 gyatékos személy (forrás: Mórapartner HEFOP pályázati anyag 2005.) A fogyatékosság oka: 54 %-ban betegség, 17 %-ban veleszületett rendellenesség, 13 %-ban baleset és 16 %-ban ismeretlen eredető. A fogyatékos személyek 86 %-ának egy, 12 %-ának kettı és 2 %-ának három fogyatékossága van. A 0-14 éves korosztályból Csongrád megyében fogyatékossággal él 1198 fı, amelybıl Mozgássérült 163 fı Vak és gyengénlátó 123 fı Siket és nagyothalló 136 fı Értelmi fogyatékos 466 fı
24 Beszédhibás 37 fı Egyéb 273 fı Kormegoszlás tekintetében a fogyatékossággal élık kormegoszlása eltérı a lakosság egészétıl. Gyermek-és fiatal felnıtt korban a vele született fogyatékosság dominál, késıbbiek során a szerzett fogyatékosságok felé tolódik el a súlypont. Mórahalom és térsége vonatkozásában a települések háziorvosai, házi gyermekorvosai által szolgáltatott adatok, illetve a már mőködı támogató szolgálat nyilvántartása alapján: 3-18 év közötti, speciális felkészítı foglalkozást igénylı, normál tantervő oktatási intézményben nem képezhetı gyermekek száma: Mórahalom 2 fı Ásotthalom 10 fı Bordány 5 fı Üllés 3 fı Öttömös 1 fı Zákányszék 2 fı Fogyatékos gyermek születése a családban két végletes reakciót válthat ki. Mindkét reakciónak ugyanaz a lélektani háttere. Hosszú éveken áttartó feldolgozási folyamatot igényel a fogyatékos baba elfogadása. Az egyik végletes reakció az lehet, hogy a gyermeket szégyelli és rejtegeti a család szőkebb és tágabb környezete elıtt. A másik véglet, hogy a család szinte rabszolgájává válik a fogyatékos gyermeknek, a család mőködési rendszere alárendelıdik a gyermek ellátásának. Mindkét véglet hasonló veszélyt rejt magában: a család izolálódik a barátoktól, rokonoktól, a környezetüktıl. Gyakran a fogyatékos gyermek ellátása miatt egyik vagy másik szülı kiszorul a munkaerıpiacról. Ez az izoláció mind lelkileg, mind anyagilag nehéz helyzetbe hozza a családot. Különösen a súlyosan fogyatékos gyermekek igényelnek folyamatos gondozói jelenlétet, ami nem csupán azzal jár, hogy egy családtag kényszerően kiesik a munkaerıpiacról, hanem erıteljes pszichés megterhelést is jelent. A sokféle többletkiadást csak részben kompenzálják az állam által biztosított források
25 A kiesett jövedelmek pótlására a környezı településeken csak a mezıgazdasági munka ad lehetıséget. A fogyatékos gyermeket nevelı családok azonban nem engedhetik meg maguknak a napi órás szükséges munkát, a kiskerti növénytermesztés viszont nem biztosít elegendı anyagi pótlást. A Kistérség településszerkezetébıl adódóan a családok eleve izoláltabbak, mint a nagyvárosi családok, például nehezen tudják gyermeküket a megfelelı fejlesztı szakemberekhez eljuttatni. Ez különösen fontos lenne, mivel otthonaikban nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek sem eszközökben, sem szaktudásban. 2. sz. táblázat: 18 év feletti korosztály adatai a kistérség településein fogyatékosság típusai és nemek szerinti megoszlásban: település értelmi hallás látás Mozgás egyéb Mórahalom Ásotthalom 9 ffi, 11 nı Bordány 3 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 2 nı 5 ffi, 10 nı Zákányszék 4 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 4ffi, 4nı 15ffi, 9 nı 7- beszéd Öttömös 2 ffi 3 ffi, 2 nı 5 ffi, 8 ffi, 2 nı Pusztamérges 1 ffi 1 ffi, 2 nı 2 ffi, 3 nı 3 ffi, 3 nı Üllés 4 ffi, 3 nı 3 ffi, 4 nı 3 ffi, 1 nı 2 ffi, 7 nı (forrás: Mórapartner KHT felmérése 2005.év) A fogyatékkal élı felnıttek elhelyezkedése nehezebb, mint ép társaiké, mivel képzetlenebbek és fizikai állóképességük is akadályozza munkába állásukat. Gyermekkori fejlesztésük e két hátrányuk csökkentésében is szerepet játszhat. Közösségi ellátást igénybevevık helyzete a kistérség településein A pszichiátriai és szenvedélybetegekrıl is kevés, használható adat van a kistérségre vonatkoztatva.a helyzet érzékeltetésére a 2004.évben a megyei koncepció elkészítéséhez felhasznált települési felmérések adatait felhasználva az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra
HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.
HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti
RészletesebbenB o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai
RészletesebbenSZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009
SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenKIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből
KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenKoppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve
Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült
RészletesebbenELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester
ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:
Részletesebben19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja
Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenHELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.
HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenStratégia áttekintı vázlat
Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenNYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenHATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
RészletesebbenÖnkormányzati feladatellátás általános értékelése
Ügyiratszám: 351/2007. Elıadó: Árva Béláné Elıterjesztést látta: Elıterjesztést vitató bizottságok: valamennyi bizottság Mórahalom város Képviselıtestületének Helyben Tisztelt Képviselıtestület! M ó r
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenHOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA
H ATÁROZA TOK HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2007. ÁPRILIS 13-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉN 22/2007. (IV. 13.) Tkt határozat Tárgy: Napirendi pontok elfogadása H a t á r o z a t: 1./ A Homokháti Kistérség
RészletesebbenS Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s
Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési
RészletesebbenA megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban
A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét
RészletesebbenKoppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári
RészletesebbenIpar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
RészletesebbenKÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
RészletesebbenHévízgyörk község esélyegyenlıségi programja
Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját
RészletesebbenFejér megye Integrált Területi Programja 2.0
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenA pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése
Szentes Város Önkormányzat Polgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. C-15038-7/2012. Témafelelıs: Lencséné Szalontai Mária Korom Pál Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Tárgy: A Vidékfejlesztési
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 108. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2013. évi tapasztalatairól E L İ T E R
RészletesebbenA Program készítéséért felelıs:
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében
RészletesebbenWAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı
WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi
RészletesebbenBeledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenDAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
E L İ T E R J E S Z T É S 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. április 22.-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának./2009.( ) rendelete a 2008. évi költségvetésrıl szóló
RészletesebbenKörnyezet és energia Operatív Program
Környezet és energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energiafelhasználás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenA KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.
A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília, 2008.01.31- TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenA XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság
XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi
RészletesebbenTÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenEgyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:
RészletesebbenKÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné
RészletesebbenBUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT.
BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1108 Budapest, Kozma u. 13. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a 2010. évi gazdálkodásról Budapest, 2011. március 25. Bódis Sándor ügyvezetı igazgató Kiegészítı melléklet
RészletesebbenÖsszefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év
Tisztelt Közgyőlés! Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasági elkészítették a évi üzleti üket, melyeket jelen elıterjesztés keretében, gazdasági társaságonként az alábbiakban foglalunk össze:
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenFüzesabony Város Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2006-2010-ig terjedı idıszakra
Füzesabony Város Képviselı-testületének 2008. november 04-i rendkívüli, nyilvános ülésén hozott határozatok: 129/2008.(XI.04.) Képviselı-testületi határozat A Füzesabony Város Önkormányzat Képviselı-testülete
RészletesebbenNAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE
NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó
Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,
Részletesebben2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv
A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING
RészletesebbenPolgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)
Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában
Részletesebben29/2008. ( XI. 25.) KKÖT
Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenIpoly-menti Palócok HACS HFS 2016.
Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
RészletesebbenOroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.
Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása
RészletesebbenBeszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben
A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenSzociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról
Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenAz ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a
RészletesebbenÁllampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenAndorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
RészletesebbenT/2691. számú. törvényjavaslat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére
HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 6/2010.(IV.30.) Alap
RészletesebbenPR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.
PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...
RészletesebbenTISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja
TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb
RészletesebbenAz ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a
RészletesebbenKOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.
KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:
RészletesebbenJánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás. szöveges. szakmai beszámolója
Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás szöveges szakmai beszámolója Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás mőködése A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2005 július 23-án alakult négy település
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...
1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenA Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi
Részletesebben