DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)"

Átírás

1 DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM, 2007

2 TARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ...3 I. A VIZSGÁLT MINTA SZOCIOLÓGIAI/PSZICHOSZOCIÁLIS JELLEMZİI A felmérés köre, a vizsgálat szempontjai A mintába került hallgatók nem szerinti megoszlása A mintába került hallgatók életkora A minta lakhely szerinti megoszlása A minta tanulmányi átlaga A mintába került fiatalok szüleinek iskolai végzettsége A mintába került fiatalok családi körülményei, kapcsolatai A minta szabadidıs szokásainak néhány jellemzıje A családi minták A válaszadók önértékelése és a szabályokhoz való viszonyulása II. A HALLGATÓK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI A dohányzás gyakorisága A dohányzás nemek közötti különbségei A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának életkori jellemzıi A szabadidıs szokások és a dohányzás közötti összefüggés Összegzés III. SZESZESITAL-FOGYASZTÁS A MEGKÉRDEZETTEK KÖRÉBEN A szeszesital-fogyasztás gyakorisága Mit isznak leginkább a válaszadók? Az alkoholfogyasztás nemek közötti különbségei és hasonlóságai Az alkoholfogyasztás helyszínei Hány évesen ittak legelıször? Mit gondolnak a megkérdezettek az alkoholfogyasztás következményeirıl? A lerészegedés, berúgás gyakorisága Az alkoholfogyasztás következményei Összegzés IV. A DROGOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ÉS A DROGOK HASZNÁLATA A drogok ismertsége és veszélyességének megítélése Gyógyszerhasználat (nyugtatók, altatók) Az illegális drogok használata A marihuána-fogyasztás A drogfogyasztás gyakorisága és körülményei A drogok beszerzési esélyei A drog kipróbálásának a válaszadók által megnevezett okai A barátok drog-érintettsége Összegzés V. AZ ILLEGÁLIS DROGFOGYASZTÁSSAL ÖSSZEFÜGGİ TÉNYEZİK A drog típusának vélelmezett veszélyességének és használata A drogfogyasztás és a dohányzás Az alkoholfogyasztás és a droghasználat Viselkedési problémák és droghasználat ZÁRSZÓ...45 FELHASZNÁLT IRODALOM...46 MELLÉKLETEK...47 I. melléklet: Kérdıív II. melléklet: A végzett tevékenységek gyakorisága III. melléklet IV. melléklet

3 ELİSZÓ A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (KEF), amely a Veszprém Megye Jogú Város Önkormányzata keretén belül mőködik, - megbízta a Veszprémi Érseki Hittudományi Fıiskola Szociális Munka Tanszékét, hogy végezzen kutatást a veszprémi fiatalok drogfogyasztáshoz való viszonyáról, attitődjeirıl. Az empirikus adatfelvételre április 5-tıl 20-ig, a Pannon Egyetemen került sor. Jelentésünkben foglaljuk össze tapasztalatainkat. A tanszék oktatóiként fontos feladatunknak tekintjük, hogy kutatásokat végezzünk a város szociális helyzetének (hajléktalanjainak, romáinak, mozgáskorlátozottjainak, értelmi akadályozottjainak, stb.) pontosabb megismerésére. Az elmúlt években sokat hallhattunk a dohányzás okozta károkról, az alkoholisták magas arányáról és a fokozódó problémát jelentı kábítószer-fogyasztásról. A dohányzás számos krónikus betegség (bronchitis, érrendszeri megbetegedések, tüdıcarcinoma stb.) elıidézıje. A hazai mortalitási statisztikában a tüdıdaganatok miatti elhalálozás gyakori okként szerepel. Az alkohollal kapcsolatos problémák szintén súlyosak lehetnek mind az egyén, mind a környezete, sıt akár az egész társadalom számára. A kábítószer fogyasztásával kapcsolatban hasonló negatív tendencia kialakulása látszik. A könnyen hozzáférhetı drogok kínálatával együtt növekszik a velük kapcsolatos bőncselekmények aránya, veszélyt jelentve a fiatalok és családjaik egészségére, társas kapcsolati hálójára, foglalkoztatottsági helyzetére, végsı soron az egész társadalmi közösségre. Egyes felmérések szerint ugyan lassult a kábítószer-fogyasztás terjedési üteme, ám a megelızés érdekében továbbra is nagy erıfeszítésekre van szükség. A prevenció azért is kiemelkedı fontosságú, mert - a vizsgálatok szerint - a droggal egyre korábbi életkorban találkoznak a fiatalok. A drogfogyasztás visszaszorításához pontos, megbízható adatokra van szükség. A társadalmi szinten jelentkezı problémák kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az adott 3

4 problémát helyi szinten - esetünkben Veszprém városra vonatkoztatva - is feltérképezzük. A pontos helyzetleírás nyújt lehetıséget arra, hogy a városban mőködı szociális ellátó intézmények adekvátan reagáljanak és alakítsák ki kezelési stratégiáikat. Tudjuk, hogy a drog-problémát nem lehet leszőkíteni a fiatalok korosztályára, de mivel ık alkotják a legveszélyeztetettebb réteget, elsı körben a Pannon Egyetem Veszprémben tanuló, nappali tagozatos hallgatóit kerestük fel kérdıíveinkkel. Kutatásunk alapján megpróbálunk hiteles képet adni a fiatalkori drogfogyasztás jellemzıirıl, a kábítószer kipróbálásával összefüggı tényezıkrıl. Tanulmányunk öt részbıl áll. Az elsı fejezetben a vizsgált minta általánosabb jellemzıit (nem-, kor-, lakhely-, tanulmányi eredmény szerinti megoszlását) és a szabadidıs tevékenységét mutatjuk be. A második rész a fiatalok dohányzási szokásait ismerteti. A harmadik az alkoholfogyasztási jellemzıikrıl szól. A negyedik és az ötödik fejezet a droghasználat kérdéseivel foglalkozik. Elıbbi rész fıként leíró jellegő, míg az utóbbiban néhány összefüggésre próbálunk rávilágítani. 4

5 I. A VIZSGÁLT MINTA SZOCIOLÓGIAI/PSZICHOSZOCIÁLIS JELLEMZİI 1. A felmérés köre, a vizsgálat szempontjai Kutatásunk a Pannon Egyetem négy karán (Gazdaságtudományi Kar, Mérnöki Kar, Mőszaki Informatika Kar és Bölcsészettudományi Kar) történt. A mintavételi eljárás során arra törekedtünk, hogy kövessük a hallgatók létszámarányait. Elsı lépésként információkat szereztünk a karok hallgatói létszámának százalékos arányairól, majd az önkitöltıs kérdıíveket (I. melléklet) csoportos formában töltettük ki a hallgatókkal. Az adatok feldolgozása az SPSS statisztikai csomag módszerével történt. A karonként nyilvántartott hallgatók és a mintába kerülık megoszlását tekintve a fıbb arányokat sikerült biztosítani, azonban a Gazdaságtudományi Kar hallgatói valamelyest alulreprezentáltak, míg a Bölcsészettudományi Kar hallgatói némileg felülreprezentáltak a mintában. Az egyetem hallgatói létszáma: 8457 fı, a minta nagysága 310 fı. (1. táblázat) Karok 1. táblázat: Karonkénti megoszlások Az egyetemen tanuló hallgatók A mintába kerülı hallgatók fı % fı % Gazdaságtudományi Kar , ,8 Mérnöki Kar , ,2 Mőszaki Informatika Kar , ,1 Bölcsészettudományi Kar , ,8 Összesen

6 A mintába kerülı fiatalok demográfiai/szociológiai mutatói közül az alábbiakat vizsgáltuk: - nem és kor szerinti megoszlás; - lakhely szerinti megoszlás; - tanulmányi átlag; - szociális háttér (ezen belül a szülık iskolai végzettsége, családi körülmények megítélése, szülıkkel és barátokkal való kapcsolat, pénzszerzési lehetıségek és a szabadidıs tevékenységek néhány jellemzıje). Vizsgálatunk kiterjedt az alábbi pszichoszociális tényezıkre is: - a megkérdezett fiatalok családi mintájának-, szőkebb környezetének néhány jellemzıje, (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás, öngyilkossági kísérlet, bőncselekmény elkövetése, gyógyszerszedés, kábítószer-használat); - a megkérdezett önértékelése; - a szabályok betartásáról való vélekedése. A következıkben a minta fentiekben említett szociológiai és pszichoszociális tényezıi szerinti alakulását mutatjuk be. 2. A mintába került hallgatók nem szerinti megoszlása A megkérdezettek 43,5 %-a férfi, %-a nı. (1. ábra) 1. ábra: A minta nem szerinti összetétele nı 56% férfi 44% 6

7 3. A mintába került hallgatók életkora A válaszadók többsége év közötti (78,1 %), 24 éves vagy ennél idısebb 18,7 %-uk, 20 év alatti a minta 2,5 %-a. (2. ábra) 20 év alatti, 3% 2. ábra: A minta kor szerinti megoszlása 24 évestıl, 19% éves, 78% 4. A minta lakhely szerinti megoszlása Feltételeztük: a kortársaik között élı hallgatók esetleg nagyobb arányban kerülnek kapcsolatba a droghasználattal, mint a családjaikban- vagy a kortársaiktól külön élık, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a megkérdezett fiatalok milyen arányban élnek kollégiumban, Veszprémben, ill. más településen. (2. táblázat) 2. táblázat: A minta lakhely szerinti megoszlása fı % kollégiumban lakik 97 31,3 Veszprémben, nem kollégiumban ,9 más településen ,8 Összesen ,0 Láthatjuk, hogy a lakhely szerinti megoszlás szerint a három megadott kategóriában csaknem hasonló arányban szerepelnek a megkérdezettek. 7

8 5. A minta tanulmányi átlaga Valószínősítettük, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye szintén mutathat valamiféle kapcsolatot a droghasználattal. A teljes minta tanulmányi átlaga az elmúlt félév végén 3,62 volt. A megkérdezettek tanulmányi átlaga és a droghasználat jellemzıi között azonban nem találtunk szignifikáns összefüggést. 6. A mintába került fiatalok szüleinek iskolai végzettsége A szülık iskolai végzettségét tekintve az apák több mint kétharmada, az anyák ennél is nagyobb arányban rendelkeznek érettségivel vagy fıiskolai/egyetemi végzettséggel. (3. táblázat) 3. táblázat: Szülık legmagasabb iskolai végzettsége apa anya kevesebb mint 8 osztály - 0,3 8 általános 1,9 2,3 szakmunkás 28,4 16,5 érettségi 31,6 37,1 fıiskola, egyetem 35,8 42,3 nem él vagy nem tarja a kapcsolatot édesapjával/édesanyjával 1,6 - nincs válasz 1,6 1,6 Összesen 100,0 100,0 7. A mintába került fiatalok családi körülményei, kapcsolatai A család körülményeit a megkérdezettek túlnyomó többsége (77,1%) valamivel jobbnak-, 14,2%-a pedig sokkal jobbnak-, ill. magasan a legjobbak közé tartozónak sorolta az átlagoshoz képest. A családi körülményeiket mindössze a hallgatók 6,2%- a ítélte meg kedvezıtlenebbnek, ezen belül 5,2% az átlagnál rosszabbnak, 1% pedig a legrosszabb családi körülmények között élık körébe tartozónak tekintette magát. (3. ábra) 8

9 3. ábra: A családi körülmények megítélése átlagnál jobb, 80% sokkal rosszabb, 5% legrosszabb, 1% átlagnál sokkal jobb, 13% legjobb, 1% Szerettük volna megtudni, hogy a mintában szereplı egyetemisták mennyire vannak megelégedve a szüleikkel- és barátaikkal való kapcsolatukkal. (4. táblázat) 4. táblázat: Mennyire elégedettek kapcsolataikkal (%) Elégedettség mértéke apa anya barátok Egyáltalán nem elégedett 8,4 1,9 0,6 Nem annyira elégedett 5,5 2,9 2,6 Elégedett, meg nem is 14,8 8,7 12,9 Elégedett 35,5 33,2 49,4 Nagyon meg van elégedve 31,9 51,9 33,2 Láthatjuk, hogy a válaszadóknak sokkal több mint fele elégedett vagy nagyon meg van elégedve ezekkel a kapcsolataival. Kiderült az is, hogy a fiatalok lényegesen jobbnak ítélik meg az anyjukkal való kapcsolatot, az apáéhoz képest, mely utóbbihoz viszonyítva a kortárskapcsolatok is nagyobb elégedettséggel töltik el a megkérdezetteket. A társaikhoz főzıdı kapcsolatokkal való elégedettség foka alig valamivel tér el az édesanyával való kapcsolatok megítéléséhez képest, amelyhez hasonlítva kevesebben érezték úgy, hogy egyáltalán nem vagy nem annyira elégedettek. A nagyon meg van elégedve jelzıvel illetett kapcsolatok terén viszont az édesanyák vezetnek. 9

10 Remélve, hogy többet megtudhatunk a drogfogyasztáshoz vezetı okokról a szülı/kortárs kapcsolatok néhány jellemzıjére is rákérdeztünk. (5. táblázat) 5. táblázat: A szülı/kortárs kapcsolatok néhány jellemzıje (%) Majdnem mindig Gyakran Alkalmanként Ritkán Szülei szigorúak voltak 4,5 13,9 31,3 34,5 14,2 Szülei tudták, hogy kivel és hol töltik az estéiket 57,4 24,8 10,3 4,5 1,0 Könnyen kapnak szeretetet szüleiktıl 57,1 28,7 8,1 3,2 0,6 Könnyen kapnak lelki segítséget a szüleiktıl 47,7 29,0 11,6 7,1 2,3 Könnyen kapnak pénzt a szüleiktıl 31,6 28,1 28,4 7,1 2,6 Könnyen kapnak szeretetet a barátjuktól 44,5 31,6 16,8 4,2 1,0 Könnyen kapnak lelki segítséget a barátjuktól 48,4 30,0 12,6 5,8 1,0 Soha A válaszadók közel harmada (34,5%) ritkán, 14,2%-a pedig soha nem érezte, hogy szülei túlzottan szigorúak lettek volna. (5. táblázat) A megkérdezettek egy másik harmada az alkalmanként -, 18,4%-a gyakran vagy majdnem mindig megszabták, hogy miként viselkedjenek választ adták a szülıi szigorra vonatkozó kérdésre. A minta több mint fele állította, hogy szülei mindig tudták, hogy kivel és hol töltötték az éjszakájukat és ugyanennyien mondták azt, hogy könnyen kapnak szeretetet a szüleiktıl. A szüleiktıl alkalmanként kapnak szeretetet -, ill. az alkalmanként tudták hol töltik az éjszakájukat jellemzıt a minta körülbelül egytizede, a ritkán tudták hol tölti éjszakáját,- ill. ritkán kapnak szeretetet választ pedig ennél is kevesebben (4,5 3,2%) jelölték meg. A szülıi odafigyelés szempontjából legkedvezıtlenebb válaszokat, miszerint soha nem tudták, hogy hol és kivel töltik éjszakájukat és a soha nem kaptak szüleiktıl szeretetet kategóriát mindössze ketten hárman említették. Lelki segítséget, még a szeretetet kapó diákok körében sem kapott mindenki, összesen a hallgatók 7,1%-a csak ritkán, 2,3%-a pedig egyáltalán soha sem. A könnyen kapnak pénzt szüleiktıl majdnem mindig-, gyakran-, alkalmanként jellemzı közel azonos arányban (28 32%-ban) szerepel a mintában. Ezzel szemben ritkán kap pénzt a minta 7,1 és soha nem kap pénzt szüleitıl a minta 2,6%-a. 10

11 A könnyen kapnak szeretetet -, ill. lelki segítséget barátaiktól majdnem mindig-, vagy gyakran jellemzıt összességében körülbelül 10%-al jelölték meg kevesebben, mint ahányan a szüleiktıl kapják meg ugyanezt, és az ide vonatkozó többi válaszból is az derül ki, hogy a barátaiknál jobban számíthatnak a szülıi segítségre a megkérdezettek. 8. A minta szabadidıs szokásainak néhány jellemzıje Feltételeztük, hogy vannak személyiségjegyek, amelyek együttes jelenléte esetén nagyobb valószínőséggel válik drog kipróbálóvá vagy droghasználóvá az egyén. Ezek a személyiségjegyek rányomják bélyegüket a személy hétköznapi tevékenységeire, szokásaira is. A kérdıívben kilenc szabadidıs tevékenységi területre kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megtudjuk mutatnak e összefüggést az egyes tevékenységek és azok végzésének gyakorisága a drogfogyasztás jellemzıivel és, ha igen, akkor milyen intraperszonális tényezık húzódhatnak meg az összefüggés hátterében. A végzett tevékenységek gyakoriságát mutató táblázatok megtekinthetık a II. mellékletben. Összességében elmondható, hogy a mindennapos tevékenységek között a TVnézés szinte minden megkérdezett személy (94,5%) programja között szerepel. A legtöbben 1 2 órát tévéznek naponta (49,7%), de sokan vannak azok is (27,8%), akik 3 4 órát ülnek a képernyı elıtt. 5 vagy több órát csak a megkérdezettek 2,6%- a jelölt a kérdıíven. Soha nem néz tévét a minta 5,5%-a. A naponta mővelt szabadidıs tevékenységek, gyakoriságát tekintve csökkenı sorrendben az alábbiak voltak: 11

12 6. táblázat: A naponta mővelt tevékenységek, az elıfordulási gyakoriságuk csökkenı sorrendjében fı % Tévét néz ,5 Aktívan sportol 74 23,9 Valamilyen hobbival tölti idejét 73 23,5 Olvas 58 18,7 Számítógépen játszik 44 14,2 Lıdörög 17 5,5 Barátokkal tölti estéjét 11 3,5 Motoroz 5 1,6 Pénznyerı automatával játszik - - Hasonlóan alakult a heti rendszerességgel végzett tevékenységek gyakorisági sorrendje. Ebben csak az esténként barátaival beszélget kategória képez kivételt, amelyet a hallgatók legalább harmada teszi. Az is kiderült, hogy a tévénézést leszámítva, inkább heti-, illetve havi rendszerességgel végzik a felsorolt tevékenységeket a fiatalok. (Csak néhány százalékkal többen sportolnak, töltik hobbijukkal szabadidejüket, számítógépeznek, beszélgetnek barátaikkal hetente egyszer, mint ahányan havonta, míg olvasni, lıdörögni és motorozni inkább csak havonta, mint hetente szoktak a válaszadók. A havi és heti rendszerességgel végzett tevékenységeket végzık körében nagyobb eltérés van a lıdörög válaszadás tekintetében, melynél a havonta egyszer - kétszer csinálja választ pontosan 10%-al jelölték meg többen, mint amennyien a heti egyszer - kétszer választ. (III. melléklet: A különbözı tevékenységek végzésének gyakorisága) 9. A családi minták A szőkebb/tágabb családban elıforduló deviáns viselkedés és a drogfogyasztás ugyancsak szoros összefüggést mutathat. (7. táblázat) 12

13 7. táblázat: A drogfogyasztás és/vagy deviancia megjelenése a válaszadók családjában (%) Nem volt ilyen Volt Szőkebb családban Tágabb családban Is - is Cigarettázik 27,7 70,6 37,1 30,0 3,5 Rendszeresen sok alkoholt fogyaszt 55,2 42,9 13,2 28,1 1,6 Öngyilkosságot kísérelt meg 86,8 10,9 4,8 6,1 - Öngyilkosságot követett el 87,4 10,6 3,5 7,1 - Börtönben volt 90,3 7,7 1,9 5,8 - Sok nyugtatót v. altatót szed 78,7 19,0 8,4 10,6 - Pszichológushoz jár/t 73,2 24,5 14,5 9,7 0,3 Kábítószert használ/t 89,4 8,7 1,3 6,8 0,6 A drogfogyasztást tekintve a megkérdezettek szőkebb, ill. tágabb családjában egyaránt a dohányzás fordul elı leginkább. A minta több mint 70%-nak van dohányzó - és közel felének (42,9%) sok alkoholt fogyasztó rokona. Sok nyugtatót vagy altatót a hallgatók csaknem egyötödénél fogyasztott egy egy családtagjuk. Kábítószerhasználat az esetek 8,7%-ban fordult elı. Pszichológushoz jár vagy járt a családból valaki a megkérdezettek közel negyedében, öngyilkosságot kísérelt meg vagy követett el a minta több mint 20%-ban. Figyelembe véve az összes családtagot, a megkérdezettek 7,7%-nak volt valamelyik családtagja börtönben. 10. A válaszadók önértékelése és a szabályokhoz való viszonyulása Az egyetemi hallgatók személyiségének jellemzıi közül közvetlenül az önértékelés, értékrendjük jellemzıi közül pedig a szabályokhoz való viszonyulás felmérése képezte vizsgálatunk tárgyát. (8. és 9. táblázat) 13

14 8. táblázat: Az önértékelés jellemzıi (%) Állítások Nagyon nem értek egyet Nem értek egyet Egyetértek Nagyon egyetértek Általánosságban elégedett vagyok magammal 3,2 18,7 67,4 9,4 Néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok jó 10,0 36,1 44,2 8,4 Úgy érzem, hogy számos jó tulajdonságom van - 8,4 75,5 14,5 Képes vagyok arra, hogy olyan jól tegyem a dolgomat, ahogyan a többi ember is 0,6 7,7 69,7 20,6 Nem sok mindenre lehetek büszke 18,1 53,9 21,6 5,2 Néha hasznavehetetlennek érzem magam 31,0 43,9 21,6 2,3 Legalább olyan értékes vagyok, mint mások 1,0 7,4 66,8 23,5 Úgy érzem, többre kellene tartanom magam 6,5 44,2 35,8 11,9 Csıdtömeg vagyok 69,7 26,1 1,9 1,0 Az önértékelésüket tekintve a mintában megszólított fiatalok általánosságban igen sokan elégedettek voltak saját magukkal (egyetért, vagy nagyon egyetért 76,8%) és számos jó tulajdonságot tulajdonítottak önmaguknak (összesen 90%). Hasonlóan magas arányban gondolják úgy, hogy képesek legalább olyan jól tenni a dolgukat, mint a többi ember és, hogy egyenlıen értékesek másokkal. Ezzel együtt még a saját magukkal elégedettek között is elıfordul, hogy néha elbizonytalanodnak, hogy egyáltalán nem érzik jónak magukat. Úgy tőnik, hogy inkább elégedetlen önmagával, mint elégedett a megkérdezettek egyötöde, és néhányan abban sem biztosak (8,4%), hogy rendelkeznek jó tulajdonsággal, hogy képesek más emberekhez hasonlóan megbirkózni a feladatokkal. Hasznavehetetlennek érzi magát a hallgatók 23,9, csıdtömegnek pedig 2,9 %-a. Összességében nagyon sokan, a hallgatók közel fele érzi úgy, hogy többre kellene tartania magát és a nem sok mindenre lehetek büszke választ adók aránya is magas. A szabályokhoz való viszonyulás szempontjából nagyobb megosztottság mutatkozik. (9. táblázat) 14

15 9. táblázat: Mit gondolnak a szabályokról a megkérdezettek (%) Állítások Nagyon nem értek egyet Inkább nem értek egyet Nem tudom Inkább egyetértek Nagyon egyetértek Minden szabály megszeghetı, ha úgy tőnik nincs értelme Bármely szabályt betartok, amit be akarok tartani Valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben Nehéz bármiben is bízni, mert minden változik Valójában senki sem tudja mi az, amit elvárnak tıle az életben Soha semmiben sem lehetsz biztos az életben 12,9 32,6 18,4 26,8 8,1 1,6 7,1 5,5 47,1 37,1 9,4 28,1 17,4 32,6 11,3 6,8 29,0 14,5 35,8 12,3 9,7 34,2 17,1 27,1 10,0 12,3 22,6 10,3 29,0 24,8 A válaszadók egyharmada gondolja úgy és közel fele nem ért egyet azzal az állítással, miszerint bármely szabályt be lehet tartani, ha azt be akarják tartani. Különbség van köztük abban is, hogy létezik-e szerintük abszolút szabály vagy sem (37,5 % szerint inkább igen, 43,9 % szerint inkább nem) és sokan voltak azok is, akik a nem tudom -mal válaszoltak. A hallgatók egy jelentıs része (48,1%) inkábbvagy nagyon változónak és ezért megbízhatatlannak ítéli meg a világ dolgait és szabályait, míg 35,8%-uk számol az értékek és szabályok valamiféle állandóságával. Azzal az állítással, miszerint valójában senki sem tudja, hogy mi az, amit elvárnak tıle a hallgatók 37,1 % - a inkább- vagy nagyon egyetért, és még ennél is többen (53,8 %) állítják, hogy az ember soha, semmiben sem lehet biztos az életben. Mindezekbıl arra következtetünk, hogy a hallgatók szabályokhoz való viszonyulását nagyfokú bizonytalanság jellemzi. 15

16 II. A HALLGATÓK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI 1. A dohányzás gyakorisága A farmakológiai definíciók alapján drognak nevezhetı minden olyan termék, amely káros az egyénre, a környezetre és függést alakíthat ki. E meghatározás szerint a kábítószeren és alkoholon kívül a kávé, a tea, a dohány és minden gyógyszerészeti termék is drognak minısül. A legálisan használhatók közül kutatásunkban a dohány-, a nyugtató, altató- és a szeszes ital fogyasztás jellemzıit jártuk körül. Az alábbi táblázatok a dohányzás gyakoriságát mutatják. (10. és 11. táblázat) 10. táblázat: Hány alkalommal dohányoztak az életük során fı % Egyszer sem 66 21,3 Egyszer kétszer 56 18,1 Háromszor ötször 6 1,9 Hatszor kilencszer 14 4,5 Tíz tizenkilencszer 11 3,5 Húsz harminckilencszer 24 7,7 Ennél többször ,6 Nem válaszolt 4 1,3 Összesen ,0 11. táblázat: Mennyit dohányoztak a múlt hónapban fı % Egyszer sem ,1 Egyszer kétszer 26 8,4 Háromszor ötször 12 3,9 Hatszor kilencszer 29 9,4 Tíz tizenkilencszer 34 11,0 Húsz harminckilencszer 23 7,4 Ennél többször 3 1,0 Nem válaszolt 3 1,0 Összesen ,0 A mintánkban szereplı fiatalok csaknem fele (41,6%) már több mint 40 alkalommal dohányzott az életében. 16

17 Az elmúlt harminc napban egyáltalán nem dohányzott a hallgatók több mint fele (58,1%) és naponta dohányzott 29,8%-a. A naponta dohányzók közül egy és tíz szál között szív naponta 20,4%-uk, tizenegy és húsz szál között 7,4%-uk és csak három fı (1%) jelölte a több mint húsz szálat szív naponta választ. A 41% dohányzó fiatal közül sokan csak alkalmanként dohányoznak. A hallgatók barátainak dohányzási szokásait tekintve kiderült, hogy csaknem mindenkinek (kivétel 2,3%-uk) akad legalább néhány - és több mint a felének számos dohányzó barátja. Ezek szerint a nem dohányzók környezetében is magas a dohányzó barátok száma. (4. ábra) számosan; 52% 4. ábra: Hányan dohányoznak a baráti körödben? néhány; 24% legtöbben; 21% egy sem; 2% mind; 1% 2. A dohányzás nemek közötti különbségei A dohányzás nem szerinti megoszlásának mutatóiból megállapítható, hogy a kérdezést megelızı hónapban a sokat (napi 6 vagy több szálat elszívó) dohányzó fiúk (22%) aránya valamelyest meghaladta a sokat dohányzó lányokét (18%). (5. ábra) 17

18 100% 80% 60% 40% 20% 5. ábra: Dohányzás gyakorisága sokat alkalmanként soha 0% férfiak nık Lényeges nem szerinti különbséget tapasztaltunk az alkalmanként (napi legfeljebb öt vagy ennél is kevesebbet) dohányzók körében. Alkalomszerően dohányzik a lányok 28%-a, míg ez az arány a fiúknál csak 13%. A soha nem dohányzók aránya a fiúk és lányok között szintén jelentıs különbséget mutat. Egyáltalán nem szív cigarettát a fiúk 65, míg a lányok csak 54%-a. Az alkalomszerően és a sokat dohányzókat együttvéve a lányok körében 11%-al többen dohányoznak (46%-uk), mint az ellenkezı nemőeknél (35%). Összehasonlítva ezeket az adatokat az Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála által 2003-ban végzett kutatás eredményeivel, amely szerint a lányok 40 és a fiúk 39%-a dohányzott a felmérést megelızı hónapban, a mi eredményeink alapján a dohányzók száma a lányok körében magasabb, a fiúk esetében pedig alacsonyabb volt. Nálunk is tapasztalható tehát az a tendencia, hogy bár a sokat dohányzók között még mindig a fiúk vannak valamelyest többen, de összességében elterjedtebb a dohányzás a lányok körében. 3. A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának életkori jellemzıi Az elsı cigarettájukat egynegyedük 16 vagy ennél idısebb korukban szívták el a hallgatók, és ugyanettıl az életkortól napi rendszerességgel dohányzik a fiatalok 28,4%-a. (12. táblázat) 18

19 12. táblázat: Hány évesen történt, hogy? (%) soha 11 év alatt 12 évesen 13 évesen 14 évesen 15 évesen 16 vagy idısebb elıször szívtak cigarettát 22,6 4,5 8,7 6,5 15,2 16,1 25,8 naponta cigarettáznak 60,3 0,3 0,6 1,3 2,6 5,5 28,4 A 11 és még ennél is fiatalabb gyermekkorban a minta 4,5%-a próbálta ki elıször a dohányzást, és csupán egy ember volt közöttük, aki azóta is rendszeresen, naponta él e szenvedélyének. Megállapítható, hogy sokan (22,6%) egyáltalán nem is próbálták ki, míg jó néhányan már fiatalon (a dohányzást kipróbálok kb. fele 15 éves korát megelızıen, ezen belül 13%-a 13 éves kor alatt) próbálta ki elıször a dohányzást. Az is látszik, hogy a kipróbálókhoz képest jóval kevesebben váltak napi rendszerességgel dohányzóvá. A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának idejére vonatkozóan nem tapasztaltunk nemek szerinti különbséget. 4. A szabadidıs szokások és a dohányzás közötti összefüggés A szabadidıs tevékenységek közül szignifikáns összefüggést találtunk az olvasás és a dohányzás gyakorisága között. Érdekes, hogy míg a soha-, évente néhányszor-, havi egyszer kétszer-, ill. a heti egyszer olvasók körében a dohányzók aránya 70 és 78% között van, addig kimagaslóan többen dohányoznak a napi rendszerességgel könyvet olvasók körében. (94,8%-uk). A pénznyerı automatával játszók és dohányzási adatok tekintetében feltőnik, hogy a sokat dohányzók között lényegesen magasabb az e tevékenységet folytató fiatalok aránya (25,4%), mint az alkalmanként dohányzók, ill. soha nem dohányzók körében, mely esetekben ugyanez az arány 4,5 és 5% volt. Majdnem mindennap sportol a hallgatók 23,8%-a. Közöttük a nem dohányzók aránya jóval magasabb (65,8%), mint az alkalmanként vagy rendszeresen dohányzók körében (19,1 és 15,1%). Az egyáltalán nem sportolók körét tekintve pedig elmondható, hogy a sokat dohányzók közül jelölték meg legtöbben ezt a választ. (5%). 19

20 (A nem dohányzók, ill. az alkalmanként dohányzók 3,3, ill. 1,5%-os arányban nyilatkoztak ugyanígy.) Évente néhányszor sportol a sokat dohányzók 20%-a, míg a nem dohányzók közül 10%-uk, az alkalmanként dohányzók közül pedig 4,5%-uk nem teszi ezt a tevékenységet legalább havi rendszerességgel. Úgy tőnik tehát, hogy a sok dohányzás és sportolás között fordított összefüggés tapasztalható. 5. Összegzés A megkérdezett hallgatók több mint fele nem dohányzik, de az alkalomszerően és sokat dohányzok aránya így is elég magas (41%) a mintában. Az elsı részben bemutatott demográfiai/szociológiai/pszichoszociális tényezık közül a nem szerinti eltérések és az említett szabadidıs tevékenységekkel való összefüggések mutatkoztak leginkább érdekesnek. A családi körülmények megítélése, a hallgatók lakhelye, szülıkkel való kapcsolata, önértékelése, szabályokhoz való viszonyulása terén mutatkozó különbségek nem mutattak szignifikáns összefüggést a hallgatók dohányzási szokásaival. 20

21 III. SZESZESITAL-FOGYASZTÁS A MEGKÉRDEZETTEK KÖRÉBEN 1. A szeszesital-fogyasztás gyakorisága Kutatásunk eredményei alapján megállapítható, hogy a hazai tendenciákhoz hasonlóan az egyetemi ifjúság körében is az alkoholfogyasztás a droghasználat legelterjedtebb formája. (13. táblázat) 13. táblázat: Hány alkalommal fogyasztottak szeszes italt? Életük során Utóbbi egy évben Múlt hónapban fı % fı % fı % Egyszer sem 4 1,3 10 3, ,1 Egyszer kétszer 6 1, , ,8 Háromszor ötször 10 3,2 26 8, ,6 Hatszor kilencszer 15 4, , ,5 Tíz tizenkilencszer 29 9, ,4 27 8,7 Húsz harminckilencszer 50 16, ,7 4 1,3 Ennél többször , ,6 5 1,6 Nem válaszolt 2 0,6 5 1,6 4 1,3 Összesen , , ,0 A felmérést megelızı egy hónapban nem dohányzott a hallgatók több mint fele, míg szeszes italt a megkérdezettek csupán 16,1%-a nem fogyasztott. Ugyanebben az idıszakban egyszer kétszer ivott a minta 34,8-, és minden héten legalább egyszer a 20,6%-a. A legjellemzıbb az alkalmankénti alkoholfogyasztás, de az alkalmak gyakoriságát illetıen találkoztunk olyan válaszadókkal, akik a hét szinte minden- vagy éppenséggel minden napján találnak megfelelı alkalmat a szeszes ital fogyasztására szer vagy ennél többször fogyasztott alkoholt az elmúlt hónapban a hallgatók több mint egytizede, és egyáltalán nem ivott szeszes italt a hallgatók csupán 16%-a. A minta mindössze 3,2%-a nem fogyasztott alkoholt az elmúlt évben és körülbelül egyötöde ivott heti rendszerességgel. 21

22 6. ábra: Mennyien fogyasztanak alkoholt a baráti körödben? számosan; 39% legtöbben; 38% néhány; 17% egy sem; 0% mind; 6% A barátaik alkoholfogyasztásáról kérdezve a hallgatókat az derült ki, hogy még a nem dohányzó barátokkal rendelkezık körénél is kevesebben vannak, akiknek barátai soha nem isznak alkoholt (0,3%). Szeszes italt rendszeresen fogyasztó néhány barátja van a hallgatók 17%-nak és számos ilyen baráttal veszi körül magát a megkérdezettek 38%-a. Pontosan ennyien voltak azok is, aki úgy gondolják, hogy minden egyes barátjuk rendszeresen fogyaszt szeszes italt. 2. Mit isznak leginkább a válaszadók? Az elfogyasztott szeszes ital fajtáinak arányairól megállapíthatjuk, hogy többen fogyasztanak bort és égetett szeszt, mint ahányan sört, ám az alkalmakat tekintve leggyakrabban mégis sörözni ülnek be a válaszadók. (13. táblázat) 13. táblázat: Mit és milyen sőrőn fogyasztottak az utóbbi egy hónapban? Sört Bort Égetet szeszeket fı % fı % fı % Egyszer sem , , ,1 Egyszer kétszer 74 23, , ,5 Háromszor ötször 34 11, , ,8 Hatszor kilencszer 27 8,7 19 6,1 28 9,0 Tíz tizenkilencszer 18 5,8 8 2,6 8 2,6 Húsz harminckilencszer 6 1,9 2 0,6 1 0,3 Ennél többször 2 0, ,6 Nem válaszolt 6 1,9 7 2,3 6 1,9 Összesen , , ,0 22

23 A havi egyszer kétszer alkoholt fogyasztók inkább a bort, sört preferálják, a háromszor ötször alkoholt fogyasztók elsısorban bort-, míg a hatszor harminckilencszer ivó diákok inkább sört fogyasztanak. Az égetett szeszt bár többen megkóstolják, mint a népszerő sört, de az alkalmakat tekintve lényegesen ritkábban fogyasztanak belıle. 3. Az alkoholfogyasztás nemek közötti különbségei és hasonlóságai Az alkoholfogyasztás fıbb prevalencia értékei (az életben, elızı évben, illetve elızı hónapban alkoholt fogyasztók aránya) közül az elızı évi alkoholfogyasztás terén mutatott különbséget a két nem. (7. ábra) 7. ábra: Alkoholfogyasztás az elmúlt évben soha - ritkán gyakran 40 - nél többször férfi nı E szerint mindkét nem képviselıi gyakrabban (évi 6 39 alkalommal) fogyasztottak alkoholt leginkább. A ritkán (soha vagy évi legfeljebb ötször) alkoholt fogyasztók körében azonban csaknem dupla arányban találhatók meg a nık (64,9%-uk), ezzel szemben az évi 40 alkalomnál többet ivók között ennél is nagyobb arányban (68,6%) jelennek meg a férfiak. A gyakrabban (évi 6 39-szer) ivók között a nık aránya a magasabb (63,4%). Összességében megállapítható, hogy a férfiak több mint 15%-kal gyakrabban jelölték a legalább 40-szer vagy többször ittak az évben választ, minthogy 5 alkalomnál is kevesebbszer ittak volna, míg a nık körében ez éppen ellenkezıleg történt. Ezek az értékek a férfiak közötti elterjedtebb alkoholfogyasztást igazolják. Ugyanakkor nem volt jelentıs különbség a két nem között a múlt hónapban a szeszes ital fogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott italok fajtája tekintetében. E vonatkozásban tehát (Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála évi kutatá- 23

24 sához hasonlóan) a veszprémi kutatásban is eltőnni látszanak a korábbi években (1999-ig) a két nem között tapasztalható szignifikáns különbségek. 4. Az alkoholfogyasztás helyszínei A legutóbbi alkoholfogyasztás legkedveltebb helyszíne a kocsma volt (24,9%), de nem sokkal kisebb azok aránya, akik a saját otthonukban ittak utoljára (21,8%). Az alkoholivás helyszínéül felmerült még a más lakása (16%), diszkó (13,9%) és a kollégium (12,3%). Néhányan az utcán, parkban vagy egyéb helyen (6%) italoztak. (8. ábra) más helyen; 4% diszkóban; 14% 8. ábra: A legutóbbi alkoholfogyasztás helyszíne otthon; 22% utcán, parkban; 2% kollégiumban; 12% más lakásán; 16% étteremben; 5% kocsmában; 25% Szignifikáns összefüggés mutatkozik az alkoholfogyasztás gyakorisága és a fogyasztás helyszínének megválasztásában. Az alkoholt ritkán fogyasztók közül a legnagyobb arányban (33,3%) otthon, míg legkevésbé kocsmában (7,4%) és más/egyéb helyen (3,7%) ittak utoljára. Az alkoholt gyakrabban fogyasztó- és 40-nél is többször fogyasztó társaik közül viszont éppen a kocsmákat választották leginkább a fogyasztás helyszínéül (26,5% ill. 42,9%-uk). 24

25 5. Hány évesen ittak legelıször? Az elsı pohár szeszes ital elfogyasztása több diák életében korábbi életkorra tehetı, mint az elsı cigaretta elszívásáé. (14. táblázat) 14. táblázat: Hány évesen történt, hogy? (%) soha 11 év alatt 12 évesen 13 évesen 14 évesen 15 évesen 16 vagy idısebb sört ivott 16,1 8,4 8,1 7,1 19,4 16,1 24,2 bort ivott 5,8 8,4 7,4 9,0 22,9 14,8 31,3 égetett szeszt fogyasztott 8,4 1,9 3,2 3,2 21,6 18,7 42,6 berúgott 17,7 0,3 0,6 4,2 10,3 13,9 52,3 Figyelemre méltó információk, hogy 16 éves kora elıtt fogyasztott alkoholt a minta több mint fele és csaknem ugyanennyien az elsı részegségen is túl voltak már ebben az életkorban. A megkérdezettek közel háromnegyede 16 vagy ennél fiatalabb életkorban találkozott elıször a sörrel, némileg kevesebben, de így is 68,3%-uk a borral, és valamelyest kevesebb, mint fele az égetett szeszekkel. Összességében véve tehát a sörrel, borral majd az égetett szeszekkel találkoztak elıször a válaszadók. 6. Mit gondolnak a megkérdezettek az alkoholfogyasztás következményeirıl? Az alkoholfogyasztás alakulását meghatározó tényezı, hogy mit gondolnak az emberek annak következményeirıl. Ezt megkérdezve kiderült, hogy a fiatalok öszszességében nagyobb arányban társítanak kedvezı következményeket az alkohol rájuk való hatását illetıen, mint kedvezıtleneket. A hallgatók 76,1%-a valószínőnek vagy nagyon valószínőnek tartja, hogy ellazulna, feloldódna-, 62,6%-a, hogy jól szórakozna, 54,2%-a, hogy barátságosabbá válna a szeszes ital befolyása következtében. Sokan a könnyen szerzett boldogság forrásának tekintik (44,2%), mások pedig a problémáik elfelejtését várják tıle (27,4%). A másnaposság következményétıl tart a diákok 29,4%-a és 24,5%-uk gondolja úgy, hogy az alkoholfogyasztás ártana az egészségének. Néhányan attól félnek, hogy olyat tennének, amit késıbb meg- 25

26 bánhatnak (9,6%), hogy betegnek éreznék magukat (6,4%), és csak 4,2%-uk gondolja úgy, hogy esetleg problémájuk lehetne a rendırséggel. A nem tudnák abbahagyni az ivást válasz minimális (3,2%). (IV. melléklet) 7. A lerészegedés, berúgás gyakorisága Az utóbbi idıszakok (hónap, egy év) és az egész élet lerészegedési gyakoriságát mutatja a 15. táblázat. 15. táblázat: Hányszor fordult elı velük, hogy berúgtak? (%) Egész élete során Utóbbi egy évben Utóbbi hónapban Egyszer sem 16,8 35,5 59,4 Egyszer kétszer 18,1 21,3 28,4 Háromszor ötször 12,3 14,5 6,1 Hatszor kilencszer 7,7 8,4 4,5 Tíz tizenkilencszer 10,0 8,1 1,0 Húsz harminckilencszer 13,2 7,1 - Ennél többször 21,0 3,9 - Nem válaszolt 1,0 1,3 0,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 A megkérdezettek 40%-nál (több mint kétharmaduknál egyszer kétszer, 11,6%- uknál ennél többször) fordult elı, hogy berúgtak a felmérést megelızı egy hónapban. Ennél is többen részegedtek le (63,3%-uk) legalább egyszer (a hallgatók csaknem egyötöde tíznél is többször) az elmúlt egy évben és csak nagyon kevesen, a minta 16,8%-a nem rúgott be még soha életében. A megkérdezettek baráti körére rákérdezve megtudtuk, hogy a hallgatók közel felének van néhány-, egyötödének pedig számos olyan barátja, aki legalább hetente egyszer lerészegedik. Elgondolkodtató, hogy az alkoholfogyasztás szélsıségesebb formáit jelzı lerészegedés sem mutatott a nemek között lényeges különbséget. 26

27 8. Az alkoholfogyasztás következményei Az alkohol sokféle hatással lehet az ember intraperszonális történéseire (testi-lelki egészségére), viselkedésére és a társas kapcsolataira. A droghasználat lehetséges következményei közül a 16. táblázatban szereplıket vizsgáltuk. 16. táblázat: Milyen következményei voltak az alkoholfogyasztásnak? Következmények % Kárt tett a ruházatában, más dologban 15,5 Pénzt vagy más értékes dolgot elveszített 11,0 Szexuális kapcsolatot létesített, amit megbánt 9,4 Védekezés nélkül szexuális kapcsolatot létesített 7,7 Veszekedtek és vitatkoztak 7,4 Baleset v. sérülés érte ıket 7,4 Dulakodtak, verekedtek 4,5 Problémái voltak a barátaival 3,2 Rossz volt az iskolai teljesítménye 2,9 Rendırséggel összetőzésbe került 2,9 Kirabolták, meglopták 2,6 Problémái voltak a szüleivel 1,9 Problémái voltak a tanáraival 1,3 Kórházba, detoxikálóba került 0,6 Az alkohol fogyasztása következtében leggyakrabban elıforduló problémák anyagi jellegőek voltak: kárt tettek ruháikban, más dolgokban, pénzt vagy egyéb értéket veszítettek el a hallgatók több mint egy egytizede. (Kirabolták és meglopták a megkérdezettek 2,6%-át.) Gyakoriságát tekintve csökkenı sorrendben a következı kettı az alkoholt fogyasztó szexuális viselkedésével kapcsolódik össze: késıbb megbánt szexuális kapcsolatot létesített vagy nem védekezett a minta 9,4, ill. 7,7%-a. Az interperszonális kapcsolatokat illetıen a leggyakoribb problémaként az alkohol miatti veszekedést, vitatkozást említették (7,4%). Dulakodtak és verekedtek 4,5%, problémái voltak a barátaival 3,2. míg a szüleivel és tanáraival csak 1,9 ill. 1,3%-nak. Rendırökkel került összeütközésbe az alkohol miatt a diákok 2,9%-a. Baleset és sérülés a hallgatók 7,4%-át érte, alkoholmérgezés miatt pedig csak 0,6%- ukat szállították kórházba. 27

28 9. Összegzés A családban közvetített minták, a családi körülmények, a szülık iskolai végzettsége, a hallgatóknak a szülıkkel való kapcsolata, de még az önértékelésük sem gyakorolt olyan kimutatható hatást az alkoholfogyasztás jellemzıire, amely alapján szignifikáns összefüggést találhattunk volna. Ennek oka lehet, hogy az egyetemre bekerülı hallgatók köre viszonylag homogén a fent említett tényezık tekintetében. A válaszadók szabályokhoz való viszonyulása és az alkoholfogyasztás között megállapítható összefüggés volt, miszerint azok, akik úgy gondolják, hogy minden szabály megszeghetı, ha úgy tőnik nincsen értelme gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint azok, akik nem értenek egyet ezzel az állítással. Összességében véve a megkérdezett egyetemi hallgatók csaknem fele legalább egyszer kétszer berúgott, és több mint 60%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt egy hónapban. Véleményünk szerint ez a szám nagyon magas, felülmúlja a már említett Elekes Zsuzsanna Paksi Borbála által 2003-ban felmért értékeket. (E szerint alkoholt fogyasztott az elmúlt hónapban a fiúk 57, míg a lányok 56%-a.) Különösen elgondolkodtató az a tény is, hogy az alkoholfogyasztás jellemzıi között csak az elmúlt évben elfogyasztott szeszes ital gyakoriságában tapasztaltunk nem szerinti különbéget, azaz a férfiak és a nık alkoholfogyasztási szokásai, lerészegedése és gondolkodása a fogyasztás következményeirıl nagymértékben közelednek egymáshoz. 28

29 IV. A DROGOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ÉS A DROGOK HASZNÁLATA 1. A drogok ismertsége és veszélyességének megítélése A válaszolók körében legismertebb drogok: marihuána, hasis, LSD, kokain, heroin, extasy. Szinte mindegyikük (97-99%-uk) hallott már ezekrıl a szerekrıl. Valamennyivel kevesebben ismerik az amfetamin elnevezést (92,9%). A mágikus gombáról és más fajta ópiátokról csak a válaszolók felének (pontosabban 45,8, illetve 52,3 %-ának) volt tudomása. A metadonról pedig 37,7%-uk hallott. Ezen szerek közül legveszélyesebbnek a heroint tartják. 78,7%-uk véli, hogy már egyszeri használata is veszélyes. Sokan vélekednek még a kokainról (72,3%) és a crackról (58,4%) is így. Közel fele részük (42,8-49,4%) gondolja ugyanezt a hasisról, LSD-rıl, amfetaminról, extasyról, a mágikus gombáról és más ópiátokról. Ezeknél nagyobb arányban (51,9%-uk) tarják veszélyesnek a metadont! A válaszadók között ugyanakkor csak néhány olyan akadt, aki az említett szerek valamelyikét veszélytelennek minısítette. Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok többsége tudatában van a drogok veszélyességének, de ez az ismeret sokuknál nem vált ki az illegális szerekkel szemben elutasítási késztetéseket. Arra a kérdésre ugyanis, hogy valaha is ki akarta-e próbálni valamelyik tiltott szert, a megkérdezettek több mint egyharmada (37%-a) felelt igennel. A veszélyes dolgok iránti vonzódásuk egyrészt életkori sajátosságukból fakad, másrészt a veszély mértékét meglehetısen szubjektíven, akár mondhatnók: önkényesen ítélik meg, különösen így van ez a marihuánát illetıen. 29

30 17. táblázat: A marihuána veszélyessége Válaszolók nemi megoszlása Teljes minta (N=310) férfi % nı % fı % Egyszeri fogyasztása is veszélyes 35,1 64, ,9 Pár alkalom után veszélyes 32,8 67, ,7 Rendszeres fogyasztása veszélyes 43,1 56, ,9 Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes 58,6 41, ,7 Nem veszélyes 66,7 33,3 12 3,9 Nem válaszolt 6 1,9 Összes 43,1 56, ,0 Körülbelül egynegyedük szerint már egyszeri használata is veszélyes, egyötödük pedig még a rendszeres használatát sem tekinti annak. Elgondolkodtató, hogy öszszességében a marihuána veszélyességét a legálisan kapható altatókhoz, nyugtatókhoz hasonlóan ítélik meg. ( táblázat) 18. táblázat: Nyugtatók veszélyessége Válaszolók nemi megoszlása Teljes minta (N=310) férfi % nı % fı % Egyszeri fogyasztása is veszélyes 67,9 32,1 28 9,0 Pár alkalom után veszélyes 47,4 52, ,3 Rendszeres fogyasztása veszélyes 39,5 60, ,7 Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes 36,8 63, ,5 Nem veszélyes 40,0 60,0 5 1,6 Nem válaszolt 6 1,9 Összes 42,4 57, ,0 19. táblázat: Az altatók veszélyessége fı % Egyszeri fogyasztása is veszélyes 47 15,2 Pár alakalom után veszélyes 40 12,9 Rendszeres fogyasztása veszélyes ,6 Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes 73 23,5 Nem veszélyes 4 1,3 Nem válaszolt 14 4,5 Összes ,0 30

31 2. Gyógyszerhasználat (nyugtatók, altatók) Nyugtatószert a válaszadó fiatalok döntı többsége (négyötöde) életében még egyáltalán nem vett be. Az orvosi javaslatra vagy saját kezdeményezésre nyugtatót fogyasztók zöme is csak rövid ideig, illetve egy-két alkalommal élt vele. A kérdıív kitöltésekor csupán kevesebb, mint 3%-uk nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi 30 napban szedett nyugtatót. A nyugtatók használata tehát nem jellemzı a vizsgált mintában. Hasonló a helyzet az altatókkal is. A válaszadók 94,5%-a nyilatkozott úgy, hogy saját kezdeményezésbıl még soha sem vett be altatót. Csupán 1,6%-uk fogyasztott már háromszor vagy többször altatószert. 20. táblázat: Altató (orvosi javaslat nélkül) fı % Egyszer sem ,5 Egyszer-kétszer 1 3,9 Háromszor ötször 3 1,0 Tíz-tizenkilencszer 2 0,6 Összesen ,0 A gyógyszerhasználat még az alkoholfogyasztás kiegészítéseként sem jellemzı. A minta alig több mint 5%-a fogyasztotta az elmúlt évben a kettıt együtt. Ezen belül 3,3% csak egy-két alkalommal tette ezt. A gyógyszerfogyasztás ilyen alacsony aránya több szempontból is meglepı. Egyrészt más kutatásokban lényegesen magasabb arányban jelent meg a visszaélésszerő (orvosi recept nélküli) gyógyszerhasználat. Például az ESPAD évi vizsgálata alapján (l.: Elekes Zsuzsanna tanulmánya!) a megkérdezett fiatalok 16,8%-ával fordult már elı élete során. Demetrovics Zsolt kutatási beszámolója szerint a táncos szórakozóhelyeket látogató fiatalok közül minden ötödik (az általuk megkérdezett másfélezer személy 21%-a) sorolható ide. Másrészt az általunk megkérdezett egyetemisták szocializációja (egészségügyi ismeretei, kapcsolatrendszere) és tájékozottsága (közel 50%-uk könnyen beszerezhe- 31

32 tınek véli a nyugtatókat, altatókat) alapján is a gyógyszerhasználat nagyobb reprezentációját várhatnánk. Ezen feltételezés jogosságát alátámasztja, hogy az orvosi rendelésre történı nyugtatószedés és a nyugtatószerek önkényes használata között a vizsgálat eredményei szerint nagyon erıs összefüggés van. 9. ábra: Nyugtató fogyasztása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% az orvos soha nem írt fel nyugtatót legalább egyszer az orvos felírt nyugtatót saját kezdeményezésre szedett nyugtatót saját kezdeményezésre nem szedett nyugtatót 3. Az illegális drogok használata Az illegális drogok közül kiemelkedik a marihuána használata. A válaszadók több mint egyharmada (35,5%-a) fogyasztotta már életében ezt a szert, míg a többi tiltott drogtípussal kevesebb, mint egytizedük került kapcsolatba. Az extasyt 9,4%-uk, a hasist 7,7-a fogyasztotta már. Az amfetamin, a mágikus gomba és az LSD, valamint a szipuzás kipróbálásán 4-5%-uk van túl, míg a többi drog hatásáról legfeljebb 1-2%-uk szerzett saját élményeket. Senki sem kísérletezett közülük azonban még a drogok fecskendıvel történı bevitelével. 32

33 21. táblázat: Egyszer sem használta az alábbi drogokat Teljes minta (N=310) fı % marihuána ,5 hasis ,3 amfetamin ,5 crack ,7 kokain ,4 heroin (szippantva) ,4 heroin (más módon) ,4 mágikus gomba ,8 fecskendıvel bevitt drogok ,0 LSD ,5 más ópiátok ,0 extasy ,3 szipuzás ,5 4. A marihuána-fogyasztás A marihuánát életükben legalább egyszer használók magas aránya igen figyelemre méltó. Külön tanulmányt érdemelne annak elemzése, hogy a marihuánához társított fogalmak (pl.: fő, lágy drog, kapudrog ) és képzetek (pl.: nem lehet hozzászokni, abbahagyása nem vált ki elvonási tüneteket stb.) milyen mértékben segítették elı, hogy egy toleránsabb attitőd alakult ki ezzel a szerrel szemben, mint a többivel. A marihuána fogyasztás kockázatainak, káros hatásainak alulértékelését mutatja az is, hogy a válaszadók több mint 5%-a (a marihuána-fogyasztók 15%-a) vallotta magáról: negyvenszer vagy többször fogyasztott marihuánát. (Ez az arány magasabb, mint az egyéb kábítószereket kivéve: hasist, extasyt egyszer is kipróbálók aránya!) 33

34 22. táblázat: Marihuánát használt már életében Teljes minta (N=310) fı % Egyszer sem ,4 Egyszer kétszer 47 15,2 Háromszor ötször 17 5,5 Hatszor kilencszer 8 2,6 Tíz tizenkilencszer 16 5,2 Húsz harminckilencszer 6 1,9 Ennél többször 16 5,2 Összesen ,0 A marihuána hatásának következményeirıl eléggé megoszlanak a vélekedések. Az újabb orvosi kutatások és a szert huzamos ideig használók gyógykezelésének tapasztalatai ellentmondanak ugyan a könnyő drog teóriának, a fiatalok körében viszont mint láthattuk nem számít egyértelmően ártalmas szernek. Használata azonban mindenképpen komoly kockázatot jelent, hiszen a vizsgálat adatainak korrelációs számításai is egyértelmően mutatják, hogy a marihuána használata erıs szignifikáns korrelációt mutat a hasis, az amfetamin, a kokain, a mágikus gomba és az extasy kipróbálásával. (23. táblázat) A marihuána a kábítószer-fogyasztóvá válás szempontjából is kitüntetett szerepben van, hisz azok döntı többsége, akik már használtak, fogyasztottak valamilyen illegális drogot elıször a marihuánával próbálkozott. (24. táblázat) 34

35 23. táblázat marihuána hasis amfetamin crack kokain mágikus gomba alkohol gyógyszerrel LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok, doppingszerek altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok extasy szipu marihuána hasis amfetamin crack kokain mágikus gomba alkohol gyógyszerrel LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok, doppingszerek altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok extasy szipu : erıs összefüggés : nincs összefüggés (A gyenge összefüggéseket nem jelöltük.) 24. táblázat: Az elsıként fogyasztott drog fı % soha ,7 marihuána ,6 hasis 1,3 mágikus gomba 1,3 LSD 1,3 extasy 8 2,6 szipuzás 1,3 nyugtató orvos nélkül 5 1,6 altató 2,6 valami más 3 1,0 nem válaszolt 2,6 összesen ,0 35

36 5. A drogfogyasztás gyakorisága és körülményei A megkérdezettek nem egészen 40%-a (38,7) vallotta magáról, hogy életében fogyasztott már drogot. Az utóbbi 12 hónapban a válaszadók 16,2%-a használt marihuánát. 25. táblázat: Marihuánát használt az elmúlt évben fı % Egyszer sem ,3 Egyszer kétszer 23 7,4 Háromszor ötször 7 2,3 Hatszor kilencszer 5 1,6 Tíz tizenkilencszer 6 1,9 Húsz harminckilencszer 3 1,0 Ennél többször 5 1,6 Nem válaszolt 6 1,9 Összesen ,0 A többi szer fogyasztásának gyakorisága alacsony szintő. A második legkedveltebb drogot, a hasist is csupán 4,9%-uk, míg az extasyt 3,2%-uk és az amfetamint 2,6%-uk használta az elmúlt évben. Az egyéb illegális kábítószerek fogyasztásának aránya 0,6-1,6% között változik. A vizsgálat idején (az egyetemisták szorgalmi idıszakában) az utóbbi 30 napra vonatkozóan még kisebb a szerhasználat aránya. A válaszadók nem egészen 10%-a fogyasztott marihuánát, 1,3%-uk hasist, míg a többi illegális szer használatának aránya az 1%-t sem érte el. Így ezek a válaszok önmagukban alig adnak új információt a minta droghasználati érintettségérıl, de jól megerısítik és hitelesítik a korábbi kérdésekre adott válaszok megbízhatóságát, érvényességét. A drog-fogyasztással az elsı alkalommal szinte mindegyikük a kortársaik (hasonló korú barátaik, ismerıseik) körében próbálkozott. A szerhez ugyancsak a barátaik, baráti társaságaik révén jutottak. Válaszaik alapján az illegális drogok elsı használata 16 éves vagy idısebb korukban történt. Kivételt csak egy-egy válaszoló, illetve a marihuána fogyasztása képez, 36

37 amelyet közel 5%-uk fiatalabb korban kezdett. Külön figyelmet érdemel, hogy az elsı berúgás idıpontjául a többség (52,6%) szintén a 16 éves vagy idısebb kort jelölte meg, de ezt az összefüggést majd a következı részben elemezzük. 6. A drogok beszerzési esélyei A droghasználatot nyilvánvalóan befolyásolja azok hozzáférhetısége, beszerezhetısége. A megkérdezettek a legkönnyebben elérhetı drognak a marihuánát tartják. Közel 50%-uk gondolja, hogy inkább könnyen, illetve nagyon könnyen beszerezhetné, ha akarná. Kevesebb mint egyharmaduknak jelentene kisebb-nagyobb nehézséget a beszerzése és csupán 1%-uk gondolja azt, hogy ez lehetetlen lenne. (21,5%-uk nem tudott állást foglalni.) 26. táblázat: Marihuána beszerzése fı % Lehetetlen 3 1,0 Nagyon nehezen 29 9,4 Inkább nehezen 60 19,4 Inkább könnyen 98 31,6 Nagyon könnyen 51 16,5 Nem tudom 66 21,6 Nem válaszolt 3 1,0 Összesen ,0 Nagyjából hasonlóan vélekedtek a nyugtatók, illetve az altatók beszerezhetıségével kapcsolatban, ami egy újabb párhuzam a marihuána és a legális gyógyszerek megítélésében. E kérdésnél fontos szem elıtt tartanunk azt a tényt, hogy a válaszadók 40%-ának van személyes tapasztalata a drogokhoz való hozzájutásról, a többiek a beszerzési lehetıségeket csak közvetetten ismerik, illetve vélelmezhetik. Ebbıl adódóan 21-42% között van azoknak az aránya, akik egyes drogtípusok beszerezhetıségi nehézségérıl nem tudnak véleményt mondani. 37

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Európai Iskolavizsgálat 1999 Kérdőív Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Mielőtt elkezdenéd, kérjük, olvasd el! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével egy az Európa Tanács által

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Szolnok. Helyzetfeltárás

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Szolnok. Helyzetfeltárás Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szolnok Helyzetfeltárás A drogfogyasztás, a prevenció, a kezelés, ellátás ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés jelenlegi helyzete Szolnokon Készült a Nemzeti Erıforrás

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2001 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT ELŐSZÖR NÉHÁNY KÉRDÉS AZ ALKOHOL- FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN. KÉRJÜK,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM V I S E L K E D É S K U T A T Ó K Ö Z P O N T KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2003 A kérdőívnek ez a része alkohollal és különböző egyéb

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONT A PATIKAPIACI SZABÁLYOZÁS A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE TÜKRÉBEN 2010. 7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail:

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete,

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Szarvasi Rendırkapitányság Rendészeti Osztály Dévaványa Rendırırs 551 Dévaványa, Árpád út 5. 6/66/483-377 E-mail : szarvas.rk@bekes.police.hu Száma: 46/ 274 /213. ált. A tájékoztatót elıterjesztésre alkalmasnak

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Függelék

Tartalomjegyzék. Függelék segítség.qxd 4/6/2006 7:57 AM Page 5 Tartalomjegyzék Bevezetõ................................................................7 Változások a 2005-ös év klinikai útmutatójában................................8

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet civil

Részletesebben

MÉKISZ Konferencia Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Budapest, 2010. november 11.

MÉKISZ Konferencia Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Budapest, 2010. november 11. MÉKISZ Konferencia Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Budapest, 2010. november 11. Új trendek Az egészség szerepének felértékelıdése Prevenciós szemlélet Információ szerzés Alternatív, nem GYÓGYSZER típusú

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

Házirend 2015. Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár, Széchenyi u. 13.

Házirend 2015. Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár, Széchenyi u. 13. Házirend 2015. Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár, Széchenyi u. 13. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı... 3 2. Tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 3 2.1. Kollégiumi

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni?

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? What is the value of a degree? This paper aims to show the advantages of taking a degree according to macrodata. A survey was made to summarize

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben