TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben"

Átírás

1 A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar gasztronómia közös, kulturális örökségünk elválaszthatatlan része. Elgondolkodtató, hogy egyes fogyasztói csoportokban mégis gyakran sokkal népszerűbbek a gyorséttermek szendvicsei, mint az igazi magyaros ételek. A éves korosztály 94%-a jár például gyorsétterembe, de a középkorúak és az idősebbek esetében sem sokkal jobb ez az arány. Ezen is szeretne változtatni a Magyar Turizmus Rt. Nagy Ízutazás 2006 kampánya, amelynek fő célja, hogy a hazai lakosság a gasztronómián keresztül fedezzen fel újabb és újabb magyarországi tájakat, ismerje meg a különböző régiók által kínált hagyományos magyar ételeket, italokat, valamint a gasztronómiához kötődő magyar népszokásokat. A Bor és Gasztronómia tematikus év filozófiája, hogy minél többet utazzanak az emberek Magyarországon, fedezzék fel újra a félig-meddig elfeledett ételeket, italokat és ezáltal nyerje vissza régi rangját a tájjellegű magyar konyha. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás keretében megvizsgáltuk a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, valamint Magyarország gasztronómiai imázsát. A felmérés célja az volt, hogy előkészítse a Magyar Turizmus Rt os Bor és Gasztronómia tematikus évének marketingtevékenységét. A kutatás során megállapítottuk, hogy a magyar bor és gasztronómia imázsa erőteljes és pozitív. A borok közül egyértelműen a magyar borok a legkedveltebbek, az olcsó, külföldi borok nem jelentenek komoly versenytársat számukra. Ennek ellenére a magyarok úgy érzik, hogy nem ismerik ki kellőképpen magukat a borok között. A magyar konyha népszerűsége mind az otthoni, mind pedig a vendéglátóhelyi étkezések esetében egyértelmű, bár a tájjellegű ételek és italok kevésbé ismertek. A magyar lakosság szerint hazánk egyedi gasztronómiai értékei és borai az ország turisztikai kínálatának fontos és dinamikusan fejlődő részét képezik, sok turista látogat el ide miattuk. A belföldi turizmusban a gasztronómiai adottságok ugyan nem szerepelnek a fő tényezők között az utazási döntés meghozatala során, de a gasztronómiai élvezetek fontos részét képezik az utazásoknak. Bevezetés A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piacés Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás keretében omnibusz jelleggel megvizsgáltuk a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, valamint hazánk gasztronómiai imázsát. A vizsgálat a következő kérdésekre terjedt ki: otthoni étkezés, a legkedveltebb konyhák, hagyományos és gyorséttermi étkezés gyakorisága, az éttermi étkezés alkalmai, a legkedveltebb konyhák, szeszesital-fogyasztási szokások, borfogyasztás gyakorisága, helye, legkedveltebb fajtái, borvásárlás gyakorisága, helye, gasztronómiai értékeink és boraink ismertsége és imázsa, a bor és gasztronómia szerepe a turizmusban. 1. Otthoni étkezés A megkérdezettek 89,5%-a otthon a hagyományos magyar konyha ételeit fogyasztja szívesebben. 10% a nemzetközi konyhát preferálja, 0,5% nem tudott dönteni, számára ez a kérdés nem lényeges (1. ábra). TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 39

2 Az átlagnál (89,5%) magasabb arányban részesítik előnyben a magyar konyhát a nők (90,8%), a háztartásfő élettársa vagy házastársa státuszba tartozók (92,7%), a nyugdíjasok (93,8%), az öt vagy több főből álló háztartások (93,8%), azok a háztartások, ahol három vagy több generáció él együtt (91,5%), a házaspárból álló (91,6%) és a kamasz gyermekes háztartások (91,9%), azok a háztartások, ahol nincs aktív kereső (94,2%), a földszintes családi házban élők (94,0%), az emeletes családi házak (92,6%), a parasztházak (93,6%) és a kertes társasházak (91,0%) lakói, a Közép-Dunántúl (97,2%), az Észak-Magyarország (95,9%), az Észak-Alföld (94,4%) és a Dél-Alföld (96,9%) tervezésistatisztikai régió lakosai. Az átlagnál (10%) magasabb arányban preferálják a nemzetközi konyhát a férfiak (11,6%), a megkérdezett gyermek státuszúak (15,1%), a kamasz gyermekes háztartások (14,3%) és a Közép-Magyarország (16,6%), a Dél-Dunántúl (16,2%), valamint a Nyugat-Dunántúl (14,0%) tervezési-statisztikai régió lakosai. Minél fiatalabb a válaszadó, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél nagyobb településen és minél jobb körülmények között él, annál valószínűbb, hogy a nemzetközi konyhát részesíti előnyben. 40 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A háztartások mindössze 2%-a nem fogyasztja a magyar konyha ételeit. A többi nemzet konyhája közül az olasz a legnépszerűbb. Az olasz konyha ételeit a megkérdezettek 37,8%-a fogyasztja otthon, a kínai a második legkedveltebb, ételeit a háztartások 16,6%-a fogyasztja (2. ábra). 2. Vendéglátóhelyi étkezés A megkérdezettek 71,7%-a étkezik hagyományos étteremben valamilyen gyakorisággal. A gyorséttermeket ennél kisebb arányban keresik fel: a megkérdezettek 55,8%-a látogatja az ilyen típusú éttermeket. (Gyorséttermen nemcsak a hamburger- és pizzaláncokat, hanem például a kínai vagy arab büféket, önkiszolgáló éttermeket is értjük.) Akik gyorsétterembe járnak, ezt jellemzően nagyobb gyakorisággal teszik, mint a hagyományos típusú éttermeket felkeresők: 8,9% legalább hetente egyszer, további 39,3% pedig havonta egyszer étkezik gyorsétteremben. Ezzel szemben a hagyományos éttermek vendégeinek csak 4,3%-a étkezik legalább hetente egyszer étteremben, legalább havonta egyszer pedig további 25,4% (3. ábra). Minél jobb a megkérdezett jövedelmi helyzete és minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy valamilyen gyakorisággal jár valamelyik típusú étterembe. A hagyományos éttermeket a magasabb iskolai végzettségűek, a gyorséttermeket pedig a fiatalabbak részesítik előnyben (1. táblázat). Az étterembe járók 16,6%-a számára az étteremlátogatás megszokott dolog, nem köthető semmilyen

3 különleges alkalomhoz (4. ábra). A többiek egy-két, átlagosan 1,4 ok miatt étkeznek házon kívül. A legfontosabb étteremben töltött alkalom a családi ünnep, az étterembe járók 46,0%-a említette ezt. 1. táblázat A hagyományos, illetve a gyorsétterembe járók aránya demográfiai szegmensenként (%) Hagyományos étterembe járók Gyors étterembe járók Életkor év 89,3 94, év 85,9 82, év 80,4 73, év 74,5 61, év 68,7 40,3 60 év felett 48,3 15,3 Iskolai végzettség alapfokú 47,9 35,8 szakmunkásképző 64,6 55,5 középfokú 85,5 67,9 felsőfokú 92,2 64,5 Jövedelmi helyzet átlag alatti 50,6 41,3 átlagos 72,4 56,4 átlag feletti 91,5 69,3 Település típusa nagyváros 84,8 59,4 kisváros 71,1 58,8 község 60,2 49,8 N=1000 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Szinte minden életkori kategóriában hasonlóan alakul az ünnepi alkalmakkor étterembe járók aránya, kivéve a 60 év felettieket (52,3%). Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége és minél jobb a jövedelmi helyzete, annál valószínűbb, hogy ünnepi alkalmakkor étteremben étkezik. Kiemelendő, hogy az Észak-Magyarország (39,8%) és az Észak-Alföld (34,8%) tervezési-statisztikai régiókban szignifikánsan alacsonyabb az ünnepi alkalmakkor vendéglőben étkezők aránya, mint a többi régióban. A második legfontosabb ok az étteremben való étkezésre a barátokkal való találkozás, illetve a randevú (40,4%). Minél fiatalabb az étterembe járó megkérdezett, annál valószínűbb, hogy ilyen alkalomból is felkeres egy éttermet. Ennél a motivációnál is szoros pozitív korreláció mutatkozik a jövedelmi helyzettel és a településtípussal. A harmadik legfontosabb indok az utazás. Utazásai alkalmával az étterembe járók 36,8%-a, az összes megkérdezett 27,1%-a tér be egy-egy vendéglőbe. Utazáshoz kötődően átlagon felüli arányban járnak étterembe az idősebb korosztályok tagjai (40-44%), a nyugdíjasok (41,8%), az átlagos jövedelműek (39,6%) és a kisebb városokban élők (45,1%) (4. ábra). Az étterembe járók 77,7%-a a hagyományos magyar konyha ételeit fogyasztja szívesebben. Azoknak a 11,9%-a, akik otthon egyébként a hagyományos magyar konyha ízeit kedvelik inkább, étteremben a nemzetközi konyha ételeit választja. A felmérésben résztvevőket megkérdeztük, hogy az egyes étterem típusokban mely nemzeti konyhák ételeit szokták rendelni. A hagyományos éttermekbe járók közül a válaszadók csupán 7,8%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott magyar ételt fogyasztani. Az egyéb nemzetek konyhái közül az olasz TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 41

4 a legnépszerűbb (29,8%), amelyet a kínai (15,0%) és a görög (11,2%) követ. A gyorséttermekben is a magyar konyha a legnépszerűbb, a vendégek 45,7% választja a hazai ízeket. Az egyéb konyhák közül az olasz (30,5%) és az észak-amerikai (30,4%) kedveltsége megegyezik, őket a kínai (24,9%), a görög (13,4%), a török és az arab (10,7%) gyorséttermek követik (5. ábra). 3. Szeszes italok fogyasztása A felmérésben részt vevők 81,6%-a fogyaszt szeszes italt valamilyen rendszerességgel. A szeszes italok közül vélhetően a szilveszteri és egyéb ünnepi alkalmakkor történő koccintásnak köszönhetően legtöbben pezsgőt fogyasztanak, a válaszadók 56,1%-a 42 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

5 említette ezt az italfajtát. Palackozott minőségi bort 49,1%, üveges sört 47,4% szokott inni. A válaszadók mindössze 10,8%-a nyilatkozott úgy, előfordul, hogy műanyag palackos bort, 8,2%-a pedig, hogy kannás bort fogyaszt. Gyümölcspálinkát a válaszadók negyede (24,3%) fogyaszt (6. ábra). 4. Borfogyasztás A megkérdezettek 67,5%-a fogyaszt bort valamilyen gyakorisággal. Az átlagnál magasabb arányban fogyasztanak bort a férfiak (80,6%), a év közöttiek (70% felett), az érettségizettek (71,6%) és a felsőfokú végzettségűek (77,5%), az aktív keresők (75,7%), az átlag feletti jövedelműek (75,5%), a nagyvárosokban lakók (70,9%), valamint a Nyugat-Dunántúl (76,3%) és a Dél-Dunántúl (77,1%) tervezési-statisztikai régiók lakosai. Azok, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztanak bort, ezt jellemzően otthon, étkezéshez kapcsolódóan teszik. Otthoni vendégségek alkalmával ennél ritkábban, egy-két havonta fogyasztanak bort. Ha a megkérdezett megy vendégségbe, akkor a negyedéves borfogyasztási gyakoriság a leginkább jellemző. Vendéglátóhelyen (étteremben, kávéházban, szórakozóhelyen, kocsmában) a borfogyasztók 41,9%-a szokott bort fogyasztani. A borfogyasztók több mint fele az édesebb típusokat preferálja, a kimondottan száraz bort csak 16%-a szereti, 14%-a pedig alkalomtól függően fogyaszt száraz vagy édes bort. A bor színét már többen, a bort fogyasztók közel ötöde választja meg az alkalomnak megfelelően. A rozé borokat mindössze 4%-ban, a fehér és a vörösborokat azonos arányban (39-39%) kedvelik a borfogyasztók. A megkérdezettek 21,9%-a soha nem vásárol bort. A bort fogyasztóknak 89,4%-a, a nem fogyasztóknak pedig 55%-a vásárol bort valamilyen rendszerességgel. A legkisebb arányban (31%) üzleti ajándékként vásárolnak bort a valamilyen rendszerességgel vásárlók. A rendszeres borvásárlás az otthonhoz kötődik: saját fogyasztásra valamivel gyakrabban vásárolnak, mint vendégeik számára. A megkérdezettek ajándéknak jellemzően negyedévente, félévente vásárolnak bort. A rendszeresen legalább negyedévente bort vásárlók a leggyakrabban általános élelmiszerüzletekben vásárolnak: hipermarketben 55,0%, szupermarketben 54,8%, kisebb élelmiszerüzletben 53,5%. A vásárlók negyede vásárol speciális, borra (is) szakosodott helyen: 27,2% borszaküzletben, 26,9% pincében, közvetlenül a termelőtől, 25,2% pedig italkereskedésben (7. ábra). A bort rendszeresen vásárlók alapvetően két szempontot tartanak fontosnak a beszerzés során (8. ábra): az árat (3,88) és azt, hogy a bor magyar legyen (3,82). Fontos szempontnak tekinthető még a borvidék (3,53) és a szőlőfajta (3,51), az évjárat (3,15) és a termelő pincészet (3,14). A címke külleme (2,82) ettől kevésbé fontos szerepet játszik (8. ábra). TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 43

6 5. A gasztronómia és a belföldi turizmus kapcsolata A gasztronómia turizmusra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítható, hogy a konkrét úti cél kiválasztásakor a megkérdezettek csak igen kismértékben veszik figyelembe az adott település, régió borászati és gasztronómiai vonzerejét. A két tényező közül a gasztronómia a fontosabb: az, hogy az úti cél híres legyen gasztronómiájáról, átlagosan 2,09-es fontossággal bír a megkérdezettek számára, míg az, hogy legyen lehetőség borkóstolásra 1,81-es átlagosztályzatot kapott. A vizsgált szempontokat kifejezetten fontosnak mindössze a megkérdezettek 2-4%-a tartja. Akik az elmúlt évben egy- vagy többnapos utazáson részt vettek, fontosabbnak tartják az egyes tényezőket, mint azok, akik nem vettek részt a turizmusban. Borkóstolás céljából a megkérdezettek 11,4%-a utazott már. Ezen belül mindössze 1% azok aránya, akiknél gyakran előfordult borkóstolás célú utazás. Azok között, akik részt vettek egy- és többnapos utazáson az elmúlt 12 hónapban, 15,7% utazott már borkóstolás céljából. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek 15,5%- a vett részt borkóstoláson, 15,4%-a szüreti rendezvényen. A legkevesebben a borutak szolgáltatásait vették igénybe, a megkérdezettek 1,9%-a volt ilyenen. Minél magasabb a válaszadó utazási aktivitása, annál magasabb arányban vett részt gasztronómiai jellegű programokon (9. ábra). A borvidékek ismertsége (2. táblázat) meglehetősen jó: a megkérdezettek jellemzően 4-5, átlagosan 4,7 borvidéket tudtak felsorolni. A legismertebb a Tokaj-hegyaljai (79,5%), az Egri (72,1%) és a Badacsonyi (60,0%) borvidék, 44 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

7 mindössze 2%-nak nem jutott eszébe egyetlen borvidék neve sem, de többen voltak olyanok, akik egyéb, nem hivatalos vidékeket vagy beazonosíthatatlan dűlőket említettek (2. táblázat). 6. Magyarország gasztronómiai imázsa A megkérdezetteknek 45, a magyar gasztronómiával kapcsolatos állítást olvastunk fel, amelyekről el kellett dönteniük, hogy mennyire értenek azokkal egyet. A válaszokat ötfokozatú egyetértési skálán (1 = egyáltalán nem ért egyet, 2 = inkább nem ért egyet, 3 = egyet is ért, meg nem is, 4 = inkább egyetért, 5 = teljesen egyetért) kértük. A következőkben tematikai bontásban ismertetjük az eredményeket HÍRÜNK A VILÁGBAN A megkérdezettek egyetértettek azzal, hogy a magyar bor és konyha világhírű. A magyar szakácsok, cukrászok tudásának nemzetközi elismertségével inkább egyetértettek, mint nem. Azzal az állítással azonban, hogy a magyar konyhának jellegzetességeit megőrizve meg kell újulnia, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak, csak közepesen értettek egyet. Az egyet nem értők aránya a megújulási követelmény kivételével elenyésző volt (3. táblázat) A MAGYAR BOROK IMÁZSA A borokkal kapcsolatban mindössze két olyan állítást találtunk, amellyel egyetértenek a megkérdezettek: azt, hogy a bor tradicionális nemzeti ital (4,26) és azt, hogy egy üveg tokaji minden alkalomra tökéletes ajándék (4,07). Közepes egyetértéssel találkozott az üzletek és vendéglők kínálatának javulására vonatkozó kérdés és az az állítás, hogy a borról beszélni ma divat. Kevesen értettek egyet azzal, hogy kiismernék magukat a borok között, tudnák, milyen alkalomra milyen bor illik. A felmérés eredményei alapján az állapítható meg, hogy a magyar lakosság borral kapcsolatos attitűdje alapvetően pozitív: a szeretem a bort állítást közepes mértékű egyetértés övezte (2,80), csaknem megegyezett a kijelentést elfogadók és elutasítók aránya. A megkérdezettek nyitottak az újdonságokra is: a szívesen kóstolok meg borkülönlegességeket állítás átlagosztályzata 2,83 lett. Még nagyobb egyetértés övezte azokat a kijelentéseket, hogy számomra az étkezés és a borfogyasztás kifejezetten élvezet (2,86) és az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést (3,54). Utóbbi állítás esetében az egyet nem értők aránya mindössze 19% volt. A felmérésben részt vevők 42,2%-a elutasította azt a kijelentést, hogy a bor az idősebb korosztály itala, míg 30,6% inkább egyetértett vele. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 45

8 2. táblázat Az egyes borvidékeket ismerők aránya Borvidék Említők aránya (%) Tokaj-Hegyaljai 79,5 Egri 72,1 Badacsonyi 60,0 Villány-Siklósi 47,8 Soproni 31,2 Szekszárdi 25,2 Balaton-melléki 20,5 Balatonfüred-Csopaki 19,9 Mátraaljai 13,4 Móri 13,2 Dél-Balatoni 11,9 Somlói 10,8 Zalai 10,3 Mecsekaljai 8,9 Kunsági 7,7 Tolnai 6,4 Etyek-Budai 6,2 Csongrádi 5,5 Pannonhalma-Sokoróaljai 4,8 Hajós-Bajai 4,1 Ászár-Neszmélyi 3,7 Bükkaljai 3,2 egyéb 3,7 egyet sem tud 2,0 N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Az adatok alapján megállapítható, hogy a magyar borok imázsa erős: az import borokat ugyanis a többség elutasítja, a Szívesen kóstolok meg import borokat kapta a legkisebb átlagos egyetértési mutatót, mindössze 2,36-ot, a válaszadók 40,6%-a pedig egyáltalán nem értett egyet a kijelentéssel. Szintén csak közepes mértékben tartják veszélyesnek az olcsó külföldi borok teremtette konkurenciát (4. táblázat). Ez összhangban van azzal, hogy a borvásárlási szempontok közül az egyik legfontosabbnak azt tartják a megkérdezettek, hogy magyar bort vegyenek VENDÉGLÁTÓHELYEK IMÁZSA A vendéglátóhelyekre vonatkozó állításokkal való egyetértés mértéke alapján kialakuló kép összhangban van mindazzal, amit eddig megtudtunk a magyar lakosság gasztronómiával kapcsolatos attitűdjéről, illetve fogyasztói szokásairól. A magyar konyhát kedvelik (4,56) és jól ismerik a megkérdezettek (4,04), az erre vonatkozó kijelentések nagy egyetértéssel találkoztak. Az első állítás esetében a teljesen egyetértők aránya 62,6% volt, az inkább egyetértőké pedig 31,4%, és a válaszadók mindössze 0,1%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással. A második kijelentés esetében az inkább egyetértők aránya 73,9% volt, az inkább egyet nem értőké pedig mindössze 5,1%. Mindez tehát megfelel annak, amit megtudtunk a magyar lakosság által kedvelt konyhákról az otthoni és vendéglátóhelyi étkezés esetén egyaránt. Abban a kérdésben, hogy a hazai vendéglátóhelyek kínálatában a nemzetközi konyha ízei vannak-e túlsúlyban, már jobban megoszlottak a vélemények (46,4% inkább egyetért, 22,6% inkább nem ért egyet az állítással), az egyetértési szintet közepesnek minősíthetjük (3,34). A hazai tájjellegű ételeket és italokat 39,7% ismeri jól. A többség egyetért azzal, hogy egyre több lehetőség van arra, hogy kipróbálják egy-egy régió ízeit (3,80). Viszont úgy találták a válaszadók, hogy ehhez nem feltétlenül kell elutazni: 34,6% egyet is ért, meg nem is azzal az általános kijelentéssel, hogy a hazai vendéglátóhelyek kínálatából hiányoznak az arra a tájra jellemző ételek és italok, 34,1% egyetért vele, 31,4% pedig nem ért vele egyet (5. táblázat). 3. táblázat Egyetértés a magyar borok és gasztronómia hírével kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés Átlagérték A tokaji aszú világhírű 0,3-2,1 16,9 80,8 4,78 A magyar konyha méltán világhírű 0,3 0,4 5,6 29,8 63,9 4,56 A magyar borok világhírűek - 0,2 5,5 32,7 61,7 4,56 A magyar szakácsok, cukrászok tudását elismerik a világban 0,2 1,6 10,2 42,8 45,2 4,31 A magyar konyhának jellegzetességeit megőrizve meg kell újulnia, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak 6,4 11,6 21,6 33,3 27,0 3,63 N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 46 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

9 Egyetértés a borokkal kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) 4. táblázat Kijelentés Átlagérték A bor tradicionális nemzeti ital 2,3 2,2 11,8 34,2 49,5 4,26 Egy üveg tokaji aszú minden alkalomra tökéletes ajándék 4,9 4,8 15,2 28,1 46,9 4,07 Egy üveg jó minőségű magyar bor minden alkalomra tökéletes ajándék 6,6 6,7 21,5 33,4 31,8 3,77 A hazai üzletek borkínálata egyre jobb 3,9 5,0 26,4 42,3 22,4 3,74 A bor minden alkalomhoz illik 7,1 8,8 26,5 31,9 25,7 3,60 Az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést 10,7 8,3 23,2 32,2 25,7 3,54 A hazai vendéglők borkínálata egyre jobb 6,9 6,4 31,6 36,5 18,7 3,54 Borról, borászkodásról beszélni ma divat 8,7 9,0 30,5 32,9 19,0 3,44 Az olcsó spanyol, chilei borok komoly konkurenciát jelentenek a magyar bornak 11,0 16,5 24,3 30,5 17,8 3,28 A bor érték, melyet jó gyűjteni 17,0 15,9 26,2 19,7 21,2 3,12 Számomra az étkezés és a borfogyasztás kifejezetten élvezet 24,6 15,8 24,7 18,8 16,1 2,86 Szívesen kóstolok meg borkülönlegességeket 34,5 9,5 15,1 19,7 21,1 2,83 Szeretem a bort 34,5 10,5 15,0 20,0 19,9 2,80 A bor az idősebb korosztály itala 24,1 18,1 27,1 21,6 9,1 2,73 Tudom, milyen alkalomhoz milyen bor illik 25,3 20,5 23,9 19,7 10,6 2,70 Kiismerem magam a borok között, ismerem a borokat 34,9 16,6 22,6 17,9 7,9 2,47 Érdekelnek a borral kapcsolatos információk 36,8 20,7 16,9 16,3 9,2 2,40 A bor fogyasztása nem tesz jót az egészségnek 35,5 20,0 25,8 9,7 9,0 2,37 Szívesen kóstolok meg import borokat 40,6 15,8 19,9 14,0 9,7 2,36 N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T A GASZTRONÓMIA ÉS A TURIZMUS KAPCSOLATA A megkérdezettek kifejezetten egyetértettek azzal, hogy a turisták szívesen kipróbálják a hagyományos magyar konyhát (átlagos egyetértési indexe 4,49), és senki sem akadt, aki egyáltalán ne értett volna egyet ezzel a kijelentéssel (5. táblázat). Nagyfokú egyetértés övezte azokat a pozitív kijelentéseket is, amelyek általában az utazók és a gasztronómia kapcsolatára vonatkoztak: a megkérdezettek szerint a hazai borturizmus dinamikusan fejlődik (4,22), sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar ételeket (4,06) és borokat (4,04). Összhangban saját gasztroturisztikai szokásaikkal, valamivel kisebb mértékben értettek egyet azzal, hogy több vendéget lehetne Magyarországra csábítani, ha a magyar éttermek kínálatát vonzóbbá tennék (3,97, bár az egyet nem értők aránya itt is csupán 5,5% volt, az inkább egyetértőké pedig 73,9%). Ugyanis azzal is kissé alacsonyabb arányban értettek egyet, hogy az emberek szívesen utaznának azért, hogy kipróbálják egy-egy nemzet konyháját (3,63), vagy, hogy ez éppen előkelő helyen szerepelne az utazók céljai között (3,93). A válaszadók 58,6%-a értett egyet azzal, hogy jó, hogy egyre több borhoz kapcsolódó fesztivál, rendezvény van az országban, az átlagosztályzat 3,66 volt. Ugyanakkor, amikor a saját utazási szokásaikról nyilatkoztak, csak közepesen vagy inkább nem értettek egyet a válaszadók a hasonló jellegű kijelentésekkel. Mindössze 20% számára volt természetes, hogy utazásához hozzátartozik a helyi ételek és italok kipróbálása (3,28) és a ha utazom, szívesen kóstolom meg az adott hely jellegzetes ételeit és italait kijelentés átlagos egyetértési indexe is csak 3,56 lett. Információhiány is TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 47

10 5. táblázat Egyetértés a vendéglátóhelyekkel és ételekkel kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés Átlagérték Kedvelem a magyar konyhát 0,1 0,7 5,1 31,4 62,6 4,56 Jól ismerem a magyar konyha jellegzetességeit 1,5 3,6 21,0 36,9 37,0 4,04 Magyarországon egyre több lehetőség van arra, hogy az ember kipróbálja egy-egy régió ízeit 1,3 5,2 25,2 48,6 19,7 3,80 A hazai vendéglők kínálatában egyelőre a nemzetközi konyha ízei vannak túlsúlyban 5,5 17,1 31,0 30,4 15,9 3,34 Ismerem a hazai tájjellegű ételeket és italokat 10,8 15,1 34,3 25,6 14,1 3,17 A magyar vendéglők kínálatából hiányoznak az arra a tájra jellemző ételek és italok 7,9 23,5 34,6 22,7 11,4 3,06 N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. állhat a jelenség hátterében: mindössze 35,7% értett egyet azzal, hogy ha utazik, akkor mindig tudja, hogy hol talál gasztronómiai jellegű információt úti céljáról (2,92). Közel azonos arányban értettek egyet azzal az állítással, hogy szívesen vesznek részt gasztronómiai fesztiválon rendezvényen (40,0%, átlagosztályzat 2,62) és azzal, hogy szívesen vesznek részt borfesztiválokon, rendezvényeken (36,3%, átlagosztályzat 2,41). A legtöbben (47,2%) a szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar borokat kijelentést utasították el, 18,1% ért egyet inkább az állítással, így az átlagosztályzat itt 2,14 lett. Kedvezőbb értékelést kapott az, hogy szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar ételeket (2,40), 32,0% egyetértett vele, ám 54,5% nem értett vele egyet (6. táblázat). Összefoglalás Összegzésül megállapítható, hogy a magyar bor és gasztronómia imázsa erőteljes és pozitív. A magyar lakosság szerint a magyar borok és konyha értékei elvitathatatlanok, a legmagasabb átlagos egyetértési indexet az ezek hírnevére vonatkozó kijelentések kapták. A borok közül egyértelműen a magyar borok a legkedveltebbek és bár tradicionális értékeit elismerik, nem kötik az idősebb korosztályokhoz. A magyar lakosság jelentős része tökéletes ajándéknak tartja a magyar borokat, különösen a tokaji aszút. Úgy vélik, hogy a hazai borok kínálata egyre jobb, és nem tartanak az olcsó, külföldi borok jelentette konkurenciától. A borról és borászkodásról alapvetően a lakosság szűkebb körében divat beszélni, azonban pont ez a réteg az, amely a turizmusban is jó eséllyel részt vesz. Az erős kedvező imázs ellenére a magyar lakosság úgy véli, hogy nem 48 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ismeri ki magát a borok között, nincs tisztában azzal, hogy milyen alkalomra milyen bor illik, és bár úgy vélik, hogy az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést, nem túlságosan érdeklődnek a borral kapcsolatos információk iránt. A magyar konyha népszerűsége mind az otthoni, mind pedig a vendéglátóhelyi étkezések esetében egyértelmű. A magyarok úgy vélik, hogy ismerik is, bár bevallják, hogy a tájjellegű ételek és italok kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy véleményük szerint lehetőségük van arra, hogy a vendéglátóhelyeken megismerjék azokat is. A magyar lakosság véleménye szerint Magyarország egyedi gasztronómiai értékei, illetve borai az ország turisztikai kínálatának fontos részét képezik, sok turista keresi fel ezen értékek miatt hazánkat, annak ellenére, hogy a megkérdezettek véleménye szerint általában nem túlságosan jellemző, hogy gasztroturisztikai motivációval utaznak az emberek. A magyar lakosság úgy érzékeli, hogy a hazai gasztronómiai és borturisztikai kínálat dinamikusan fejlődik, azonban ezt nem értékelik egyértelműen pozitívan, mivel az egyén szintjén a bor és gasztronómiai turizmus iránti kereslet nem jelenik meg karakterisztikusan, ennek következtében az ilyen motivációjú utazások aránya is meglehetősen alacsony. Ugyanakkor semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmérési eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a gasztronómiai rendezvények, borfesztiválok, borkóstolások az utazások során a programok fontos részét képezik. A magyarországi bor- és gasztronómiai turizmus szempontjából fontos kérdés, hogy az utazók megfelelő tájékoztatást kapjanak az adott régióra, tájegységre, településre jellemző étel és borspecialitásokról. Az utazáshoz ugyanis sokak körében hozzátartozik a

11 Egyetértés a gasztronómia és a turizmus kapcsolatára utaló kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) 6. táblázat Kijelentés Átlagérték A hagyományos magyar konyhát a turisták szívesen kipróbálják 0,0 0,5 6,2 36,7 56,6 4,49 A hazai borturizmus dinamikusan fejlődik 0,3 1,6 15,8 41,0 41,4 4,22 Sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar ételeket Sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar borokat Ha sikerül vonzóbbá tenni a magyar éttermek kínálatát, akkor új vendégkört is hazánkba lehetne csábítani Az utazók céljai között világszerte előkelő helyen szerepel a nemzeti konyha kipróbálása Jó, hogy egyre több borhoz kapcsolódó fesztivál, rendezvény van országszerte Az emberek szívesen utaznak azért, hogy kipróbálják egy-egy nemzet konyháját Ha utazom, szívesen kóstolom meg az adott hely jellegzetes ételeit és italait Az utazáshoz számomra hozzá tartozik a helyi ételek és italok megkóstolása Ha utazom, mindig tudom, hogy hol találok információt úti célom jellegzetes ételeiről és italairól Magam is szívesen részt veszek gasztronómiai fesztiválokon, rendezvényeken Magam is szívesen részt veszek borfesztiválokon, rendezvényeken 0,9 1,9 21,8 41,5 33,9 4,06 1,1 2,6 22,4 38,4 35,4 4,04 1,1 4,4 20,6 43,9 30,0 3,97 2,4 3,7 22,1 41,9 30,0 3,93 5,9 7,9 27,6 31,5 27,1 3,66 4,5 7,3 30,5 35,6 22,0 3,63 10,4 9,0 21,0 33,4 26,1 3,56 14,3 11,3 26,8 27,6 20,0 3,28 19,3 16,6 28,4 23,7 12,0 2,92 30,7 17,6 21,6 18,6 11,4 2,62 38,6 19,3 15,8 14,9 11,4 2,41 Szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar ételeket 34,7 19,8 23,6 14,4 7,6 2,40 Szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar borokat 47,2 18,5 15,7 10,4 8,1 2,14 N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. vendéglátóhelyi étkezés és általában előnyben részesítik a helyi specialitásokat, ám a turisták nincsenek tisztában azzal, hogy hol informálódhatnak ezzel kapcsolatban. A Magyar Turizmus Rt. Bor és Gasztronómia évének célja, hogy hozzájáruljon Magyarország egyedi és már most is elismert gasztronómiai értékeinek megőrzé- séhez, illetve ezeket még szélesebb körben ismertté tegye. A tematikus év további célja, hogy a (potenciális) belföldi turisták érdeklődését felkeltse a gasztronómiai és borturizmus iránt, hogy a magyar gasztronómiai értékek karakteresebben jelenjenek meg az utazási motivációk között is. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 49

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1 A magyar lakosság borfogyasztási szokásai Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1 Az utazási élményhez szorosan kapcsolódik a bor és a gasztronómia. A gazdag kínálattal rendelkezô hazai úti célok számára a

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL... 3

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL... 3 SZAKMAI HÁTTÉRANYAG BOR 2007 A bor, az a termék, amely kizárólag friss szőlő, szőlőcefre vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjesztésével készül. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL...

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése

A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése Fürjes Péter 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A borkereskedelem piaci

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A Dél-Dunántúlon

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A bor és gasztronómia mint turisztikai termék

A bor és gasztronómia mint turisztikai termék Termékleírás A bor és gasztronómia mint turisztikai termék Összeállította: Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) mint nemzeti turisztikai marketingszervezet feladata a hazai turisztikai

Részletesebben

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában) Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1.

TURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 Szerzők: dr. Neulinger Ágnes 1 Kelemen Kata 2 dr. Simon Judit 3 dr. Hofmeister Tóth Ágnes 4 Kutatási projektünkben a hazai lakosság utazással

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE 271 ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE Veres Zoltán Andics Jenı Szántó Szilvia A szolgáltatás-fogyasztói magatartás legújabb jelenségeirıl is szót kell ejteni. A fejlett szolgáltatáspiacokon egy

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Tokaj-Hegyalja borvidék 2007 és 2013 között történő turisztikai fejlesztéseinek hatása a vendégforgalom alakulására

Tokaj-Hegyalja borvidék 2007 és 2013 között történő turisztikai fejlesztéseinek hatása a vendégforgalom alakulására Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet Tokaj-Hegyalja borvidék 2007 és 2013 között történő turisztikai fejlesztéseinek hatása a vendégforgalom alakulására Konkoly Ramóna 2014 Tartalom

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Magyarország turisztikai termékei

Magyarország turisztikai termékei Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek (németül) tantárgy. helyi programja

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek (németül) tantárgy. helyi programja Vendéglátás- és szálláshely ismeretek (németül) tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. 1 A tantárgy tanításának célja: A Vendéglátás- és szálláshely ismeretek tantárgy

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13.

Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13. Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13. I. A turizmus szerepe a nemzetgazdaságban II. III. A borturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek, magyarországi

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M

Részletesebben

Kézm ves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a n k körében

Kézm ves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a n k körében 160 Kézm ves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a n k körében DOGI ILONA NAGY LAJOS CSIPKÉS MARGIT BALOGH PÉTER Kulcsszavak: kézm ves élelmiszer, lokalitás, piacirányítás, kvantitatív

Részletesebben

A KKV SZEKTOR SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A KKV SZEKTOR SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN Oktatási Nonprofit Kft. Felnıttképzési nyilvántartási szám: 01-0133-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-2055 A KKV SZEKTOR SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK A tanulmány

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1 a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Magyar termék megjelölés miatt indított GVH fellépések ismertsége a lakosság körében

Magyar termék megjelölés miatt indított GVH fellépések ismertsége a lakosság körében Magyar termék megjelölés miatt indított GVH fellépések ismertsége a lakosság körében Telefonos kvantitatív kutatás eredményei 2012. május Oldal: 2 / 49 1. TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK 2 2. BEVEZETÉS

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai

Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai Készítette: A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Taylor Nelson

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Balaton-kutatás 2012. 2013. február 13. Balatonalmádi

Balaton-kutatás 2012. 2013. február 13. Balatonalmádi Balaton-kutatás 2012 2013. február 13. Balatonalmádi Elızmények A vizsgált témák A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban A Balaton ismertsége és imázsa A kereslet

Részletesebben

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐK ÉS FOGLALKOZTATÓIK KÖRÉBEN - Image: Tina Phillips / FreeDigitalPhotos.net TARTALOM Bevezetés... 3 Foglalkoztatók... 4 Ifjúságsegítők...

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága

Részletesebben

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-27/2004/22. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Aqua Plastech Kft. (Hajdúsámson) ellen indított versenyfelügyeleti eljárásban

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A kertészeti- és élelmiszeripari hungarikum termékek primer vizsgálata, különös tekintettel

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

(2014. NOVEMBER 1 2015. OKTÓBER 31.)

(2014. NOVEMBER 1 2015. OKTÓBER 31.) Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1012 Budapest, Attila u. 89. tel/fax: 356-8363, 356-9599 BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS

Részletesebben

Dr. Karl Blum et al.: Kórházbarométer 2015 Krankenhaus Barometer 2015 (2. rész) Deutsches Krankenhaus Institut, Düsseldorf, 2015 november (2-19. p.

Dr. Karl Blum et al.: Kórházbarométer 2015 Krankenhaus Barometer 2015 (2. rész) Deutsches Krankenhaus Institut, Düsseldorf, 2015 november (2-19. p. Dr. Karl Blum et al.: Kórházbarométer 2015 Krankenhaus Barometer 2015 (2. rész) Deutsches Krankenhaus Institut, Düsseldorf, 2015 november (2-19. p.) Kulcsszavak: kórházügy, gazdasági helyzet, Németország

Részletesebben