Balaton-kutatás február 13. Balatonalmádi
|
|
- Csilla Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Balaton-kutatás február 13. Balatonalmádi
2 Elızmények
3 A vizsgált témák A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban A Balaton ismertsége és imázsa A kereslet és a kínálat alakulása a Balaton turisztikai régióban A turisták várakozása és elégedettsége A Balaton turisztikai régió pozíciója, versenyhelyzete A régión belüli együttmőködések A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok viszonya A régió SWOT elemzése A kutatás legfontosabb következtetései, teendık, javaslatok
4 A kutatás módszere
5 A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban
6 A balatoni turizmus jelentısége Részesedés a vendégéjszakák számából, ,2% 15,3% Forrás: KSH, elızetes adatok
7 A balatoni turizmus jelentısége A leglátogatottabb magyarországi városok 2012 Belföldi vendégéjszakák Külföldi vendégéjszakák Összes vendégéjszaka 1. Budapest 877 Budapest Budapest Hajdúszoboszló 464 Hévíz 670 Hévíz Siófok 410 Bük 368 Hajdúszoboszló Hévíz 335 Sárvár 269 Bük Zalakaros 291 Hajdúszoboszló 252 Siófok Gyula 268 Balatonfüred 229 Balatonfüred Sopron 267 Gyır 200 Sárvár Bük 267 Siófok 172 Zalakaros Balatonfüred 255 Zalakaros 140 Sopron Eger 214 Sopron 94 Gyır 358 Forrás: KSH elızetes adatok
8 A balatoni turizmus jelentısége A lakosság utazási szokásai kutatás alapján Utazás idıtartama 1 3 éjszakás 4 és több éjszakás Összesen N % N % N % Balaton , , ,1 Budapest Közép- Dunavidék , , ,3 Dél-Alföld 71 5,9 31 5, ,9 Dél-Dunántúl 68 5,6 22 4,2 90 5,2 Észak-Alföld ,3 27 5, ,4 Észak- Magyarország 104 8,6 45 8, ,6 Közép-Dunántúl 80 6,7 30 5, ,4 Nyugat- Dunántúl ,4 42 7, ,6 Tisza-tó 11 0,9 14 2,6 25 1,4 Összesen , , ,0 Forrás: KSH, Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
9 A vízparti és a háttértelepülések közötti különbségek A szakmai mélyinterjúk alapján Jelentıs eltérés mutatkozik a vízparti és a háttértelepülések között. A Balatontól való távolság döntıen kihat az adott település gazdasági, szociális, infrastrukturális fejlettségére. A vízparti települések között is jelentıs eltérés mutatható ki a település mérete szerint. A megkérdezettek véleménye szerint az utóbbi években pozitív változás figyelhetı meg, a tópart km-es vonzáskörzetében fekvı települések egyre inkább felismerik, hogy a fejlıdés egyik lehetséges útját a balatoni turizmusba való bekapcsolódás jelentheti számukra. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
10 A vízparti turizmusra, illetve a gyógy- és wellnessturizmusra építı települések közötti különbségek A szakmai mélyinterjúk alapján Hévíz és Zalakaros egyedi turisztikai vonzerıvel rendelkezik és ennek megfelelıen a Balaton régióban speciális helyzetük van. Azáltal, hogy Zalakaros és Hévíz statisztikai adatai a Balaton turisztikai régió statisztikájában jelennek meg, torzulhatnak a Balatont érintı statisztikák. A zalakarosi és hévízi mélyinterjúk tanúsága szerint a Balaton turisztikai régióra jellemzı problémakör e két település esetében kevésbé értelmezhetı. Hévíz specifikus problémái között meg kell említenünk, hogy a hévízi és környékbeli szakemberek szerint a külföldi ingatlantulajdonosok száma is jelentısen megnövekedett. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
11 A vízparti turizmusra, illetve a gyógy- és wellnessturizmusra építı települések közötti különbségek A szakmai mélyinterjúk alapján A Balaton régióban a vízparti települések esettében a strandolás jelenti a legnagyobb turisztikai vonzerıt. A szezonhosszabbítás egyik fontos eszköze a gyógy- és wellnessturizmus. A szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a térségben meglévı természeti erıforrásokat (gyógy- és termálforrások) a jelenleginél hatékonyabban lehetne kiaknázni. A háttértelepülések turisztikai vonzerejét is lehetne fokozni a termálforrások felhasználásával, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látnak erre reális lehetıséget a megkérdezettek. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
12 A Balaton ismertsége és imázsa
13 A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvalitatív kutatás) A legfontosabb akadályok a belföldi utazással kapcsolatosan: az ár/érték arány: a külföldi utazás is elérhetı olyan áron, mint egy hosszabb belföldi út, más típusú élményeket kínálva a megszokás: a külföldi út sok esetben összekapcsolódik a nyaralással, ismeretek hiánya: bár könnyebb megszervezni és lebonyolítani egy hazai utat, úgy érzik, kevés és rosszul strukturált információ áll rendelkezésünkre az úti célokat, szálláshelyeket, élményszerzési lehetıségeket illetıen Mit jelent az utazás? divatosság feltehetıen a társadalmi normákhoz való igazodás miatt heves ellenállást váltott ki a feltételezés, miszerint a külföldi út divatosabb, sikkesebb, de ez a hazai utakkal szembeni távolságtartás megjelenése ezt a fajta ellenállást felülírta. Az utazás élménye: az otthoni környezetbıl, a mindennapokból való kiszakadás áll, célja az érzelmi és fizikai feltöltıdés, a személyiség gazdagabbá tétele az új tapasztalatok révén Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / Millward Brown
14 A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) Szabadidı és utazás a feltöltıdésnek, személyiség fejlesztésének forrásai (%) A belföldi utazásokhoz köthetı asszociációk (% ) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / NRC 2011
15 A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) A külföldi utazásokhoz köthetı asszociációk (% ) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / NRC 2011
16 A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) Külföldi utazásokhoz köthetı kifejezések Belföldi utazásokhoz köthetı kifejezések Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / NRC 2011
17 A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) A belföldi utazás célja (% ) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / NRC 2011
18 Szeretjük a hazait A tengerpart elınyei Újdonság varázsa (50,4%) Garantált napsütés (38,0%) Kellemesebb a tengervíz (36,4%) Divatosabb (32,8%) Szebb környezet (30,3%) Tisztább (26,6%) Jobb szolgáltatások (15,9%) Jobb ár/érték arány (13,8%) A hazai vízpartok elınyei Beszélnek magyarul (66,0%) Kevesebbet kell utazni (59,2%) Ismert környezet (55,9%) Könnyebb megszervezni (40,0%) Kellemesebb az édesvíz (18,2%) Jobb ár/érték arány (14,0%) Szebb környezet (10,2%) Jobb szolgáltatások (3,7%) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2007
19 Mit jelent a vízparti utazás? (kvalitatív kutatás a Balatonról) Nyugalom Sportolás Kirándulás Romantika 31+ évesek évesek Kiszakadás a hétköznapokból Család Kikapcsolódás Buli Helyi diszkó Barátok Ismerkedés Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / GfK Hungária 2009
20 A Balaton (kvalitatív kutatás a Balatonról) Érzelmek (buli, szabadság, nyár, vidámság, megnyugtató, vakáció) Táj, környezet (a Balaton illata, Siófok, Tihany, Badacsony, kék víz, hegyes, dombos táj) Nosztalgia (gyerekkor, kamaszkor, úttörıtábor, edzıtábor) Programok (strand, bornapok, hajókázás) Magyar jelleg (elérhetı, a miénk, magyar tenger ) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / GfK Hungária 2009
21 Spontán említések Kvantitatív kutatás a Balatonról Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
22 Milyen színt társítanak a Balatonhoz? Kvantitatív kutatás a Balatonról Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
23 Mit gondolnak a magyarok a Balatonról? Kvantitatív kutatás a Balatonról Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
24 Mit gondolnak a turisták a Balatonról? Asszociációk a Balaton szó hallatán, 2012.július-augusztus Említések Többnapos balatoni utazáson Megkérdezett személy Összesen nyaralás, felhıtlen, gondtalan, csodás nyaralás volt nem volt belföldi külföldi nyár víz, nagy víz, simogató víz, hősítı víz Magyarország, magyarok tenger, magyar tenger fürdés, strandolás, pancsolás, úszás pihenés, pihenésre kiválóan alkalmas hely tó, nagy tó, hatalmas tó, nagy kiterjedéső tó Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
25 A kereslet és a kínálat alakulása a Balaton turisztikai régióban
26 A Balaton turisztikai régió évi eredményei (kereskedelmi szálláshelyek) Vendégforgalom Vendégek száma: 1296 ezer, +1,0% (ország: +3,6%) Vendégéjszakák száma: 4428 ezer, +2,5% (ország: +4,8%) Belföldi vendégek száma: 946 ezer, -0,2% (ország: -0,5%) Belföldi vendégéjszakák száma: 2701 ezer, +1,3% (ország: +1,0%) Külföldi vendégek száma: 350 ezer, +4,1% (ország: +8,1%) Külföldi vendégéjszakák száma: 1727 ezer, +4,5% (ország: +8,5%) Kapacitáskihasználtság Szobakapacitás-kihasználtság: 41,2%, +3,5% (ország: +4,4%) Férıhely-kihasználtság: 26,6%, +3,3% (ország: +3,7%) Szállásdíjbevétel Összes szállásdíjbevétel: ezer forint, +11,5% (ország: +8,2%) Belföldi szállásdíjbevétel: ezer forint, 9,3% (ország: +5,9%) Külföldi szállásdíjbevétel: 9791 ezer forint, +14,8% (ország: +9,6%) Forrás: KSH 2012, elızetes adatok 26
27 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Teljes Hévíz, Zalakaros nélkül Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
28 A belföldi/külföldi vendégéjszakák aránya ,5% 61,0% Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
29 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
30 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a régióban (bruttó, ezer Ft) Balatoni szállásdíjbevételek 2012/2002: +47,5% Szálláshelyek árindexe 2012/2002: +48,1% Nemzetgazdasági árindex 2012/2002: +65,6% Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
31 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei Hévíz és Zalakaros nélkül Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
32 A legfontosabb küldıpiacok 2002, 2007, 2011, es sorrend Vendégéjszakák száma * 1. Németország (1.) (1.) (1.) Oroszország (7.) (5.) (3.) Ausztria (2.) (2.) (2.) Hollandia (3.) (3.) (5.) Csehország (8.) (6.) (4.) Dánia (4.) (4.) (6.) Lengyelország (6.) (9.) (7.) Szlovákia (13.) (13.) (8.) Ukrajna (18.) (14.) (11.) Svájc (5.) (8.) (9.) Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
33 A legfontosabb küldıpiacok 2012 Hévíz és Zalakaros nélkül Vendégéjszakák száma 2012 teljes 2012 Hévíz és Zalakaros nélkül 1. Németország Németország Oroszország Hollandia Ausztria Ausztria Hollandia Dánia Csehország Csehország Dánia Lengyelország Lengyelország Oroszország Szlovákia Szlovákia Ukrajna Belgium Svájc Olaszország Forrás: KSH, a évi adatok elızetesek
34 A vendégéjszakaszám változása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2012 Forrás: KSH elızetes adatok
35 A magán- /egyéb szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Férıhelyek száma Vendégéjszakák száma Forrás: KSH
36 A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján Régen a cukrászda teraszán nem lehetett magyar szót hallani, annyi volt a külföldi vendég, most már szezonban és szezonon kívül is több a belföldi. Ez az egész Balatonra igaz. A régióba elsısorban kisgyermekes családok utaznak, a gyerekek életkora 2-14 év, a szülık a éves korosztályhoz tartoznak. A másik stabil vendégkört az igényes, de nem drága szórakozást kedvelı éves fiatalok képezik, akik baráti társasággal érkeznek a tóhoz. A Balaton elsısorban a budapestiek és a nagyvárosban élık körében kedvelt úti cél, legkevesebben a községekbıl érkeznek. Az állandó vendégkör jellemzıen a középosztályba tartozik, biztos anyagi háttérrel, de nem kimagaslóan magas jövedelemmel rendelkezik, gazdaságilag aktív, nagyrészük alkalmazott, szellemi foglalkozású. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2010
37 A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján Új szegmensként jelent meg a Balatonnál a wellness céljából, hosszú hétvégére érkezı vendégek célcsoportja. Az egészségturizmus céljából utazó szegmens mellett új célközönséget jelent(enek) a fiatalok, akik kimondottan szórakozás, sokszor konkrét koncertek, zenei fesztiválok miatt utaznak a régióba, illetve egy elit kör, amely vitorlázással, illetve vitorlásoktatáson való részvétellel tölti ideje nagy részét. A SZÉP kártya használatáról véleményt formálók többsége ez ideig nem szerzett igazán kedvezı tapasztalatokat szerzett (elsısorban az adminisztráció miatt). Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
38 A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A magyar lakosság szerint Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
39 A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A magyar lakosság szerint Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
40 A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A magyar lakosság szerint Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
41 A Balaton külföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján A fı küldıpiac még mindig Németország. Bár a vendégszám visszaesését nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni, de pozitívum, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb számban érkeznek szlovénok, szlovákok, csehek, lengyelek, oroszok, románok és skandinávok. Az Ausztriából érkezı vendégek száma stagnál. A hollandok körében egyes vélemények szerint már nem számít népszerő úti célnak a Balaton, elsısorban a kempingfejlesztések elmaradása miatt más desztinációt választanak. Az utazás fı motivációja az oroszokat leszámítva a fürdés, strandolás, amit túrázással, természetjárással és a városlátogatással kombinálnak. Ebbıl adódóan a régión belül sokat utaznak. A látogatók a korábbi évekhez képest rövidebb ideig maradnak. Módosult az igénybe vett szállások köre: visszaesett az olcsó kempingek, olcsó magánszállások forgalma, a jó minıségő panziók, apartmanok kereslete nı. Az oroszok elsısorban hotelekben szállnak meg, a hollandok közül sokan saját házukban nyaralnak Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
42 A turisták várakozása és elégedettsége
43 A legjobb reklám az elégedett turista
44 Elégedettségkutatás 2012 A kutatás célja A Balaton turisztikai régióba szabadidıs turisztikai céllal utazó magyar és külföldi turisták Balatonnal kapcsolatos vélekedéseinek, utazási szokásainak és elégedettségének vizsgálata volt, amelynek eredményei támpontot adhatnak a Balaton turisztikai régió turisztikai termékeinek, szolgáltatásainak, imázsának, kommunikációjának továbbfejlesztéséhez. A kutatás módszere 2600 fıs minta (1300 belföldi és 1300 külföldi vendég) személyes kérdezés a Balaton régió 35 településén, több mint száz mintavételi ponton véletlenszerő mintavétel kistérségi reprezentativitás (a június-augusztus között a kistérség kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma alapján) 15%-os ellenırzés. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
45 Elégedettségkutatás 2012 Küldıország N % Németország ,1 Ausztria 118 9,1 Csehország 97 7,5 Lengyelország 94 7,2 Hollandia 79 6,1 Szlovákia 70 5,4 Oroszország 59 4,5 Dánia 59 4,5 Ukrajna 36 2,8 Románia 33 2,5 Franciaország 28 2,2 Egyesült Királyság 28 2,2 Olaszország 26 2,0 Belgium 25 1,9 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
46 Elégedettségkutatás 2012 Szálláshely Szálláshely típusa Belföldi turista Külföldi Összesen fizetıs magánszálláshely 21,8 27,3 24,6 panzió 16,8 18,5 17,7 rokonok, ismerısök nyaralója 22,7 9,4 16,0 háromcsillagos szálloda 11,5 14,3 12,9 négycsillagos szálloda 7,6 12,6 10,1 kemping 8,2 9,5 8,8 egyéb szálláshely 3,5 2,9 3,2 céges üdülı 4,6 0,4 2,5 kétcsillagos szálloda 1,3 2,1 1,7 közösségi szálláshely 1,5 1,7 1,6 ötcsillagos szálloda 0,1 0,8 0,4 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T egycsillagos szálloda 0,3 0,5 0,4
47 Elégedettségkutatás 2012 Motivációk(%) Motiváció Belföldi turisták Külföldi turisták % Rangsor %* Rangsor % Rangsor kikapcsolódás, pihenés, fürdés 93, , ,8 1. szórakozás 32, , ,0 2. városlátogatás 19, ,4 3. VFR 17, , ,9 4. gasztronómia, borturizmus 10, , ,7 5. természetjárás, kirándulás 15,8 5. 7, ,6 6. egészségmegırzés, wellness 9, , ,5 7. kulturális látnivalók megtekintése 10, , ,0 8. gyógykezeltetés 9, , ,4 9. fesztiválon való részvétel 7, ,7 9. 8,1 10. kulturális programon való részvétel 7, , ,5 11. falusi turizmus 5, , ,5 12. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T kerékpározás 7, , ,0 13.
48 Elégedettségkutatás 2012 A Balatonról alkotott kép változása Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
49 Elégedettségkutatás 2012 Hiányolt szolgáltatások (%) Hiányolt szolgáltatás, kifogásolt tényezı Belföldi turista hiányolta Külföldi Összesen szabadstrand az északi oldalon ingyenes, kulturált illemhelyek alacsonyabb árak ATM színes gyerekprogramok több játszótér vízminıség több vízi sport lehetıség több élményfürdı tájékoztató táblák, utcanevek elhelyezése több diszkó, bár, több szórakozási lehetıség vendégszeretet Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T ingyenes parkoló a standoknál, több parkoló több és jobb tájékoztató anyag készítése
50 Elégedettségkutatás 2012 Elégedett: 90,4% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
51 Elégedettségkutatás 2012 A Balaton ajánlása Ajánlás Belföldi turista Külföldi turista Összesen fı % fı % fı % gyönyörő természet, szép tájak , , ,2 fantasztikusan jó, klassz hely 84 6, , ,2 programválaszték sokszínő 115 9, , ,0 remek, teljes, kikapcsolódást nyújt ,4 60 5, ,9 fürdési, strandolási lehetıség jó 88 7,2 91 7, ,5 pihenésre kiváló hely 92 7,6 78 6, ,1 kedvezı, szép az idı 46 3, , ,4 híresek, sokfélék, finomak a balatoni borok 64 5,3 88 7, ,4 az emberek barátságosak, kedvesek 21 1, , ,8 finomak, jók, ízletesek az ételek 36 3, , ,8 bulizásra, szórakozásra kiváló hely 79 6,5 48 4, ,3 elfogadható, reális, megfelelı ár 42 3,5 78 6, ,0 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T kellemes, szép, barátságos környezet 67 5,5 38 3, ,4
52 Elégedettségkutatás 2012 Turisztikai Elégedettség Modell A TEM modellben az elégedettségmérés értékelése a fontossági-elégedettségi elemi mutatók által leírt tényezık összevont értékelését jelenti: a fontossági mutatókat, amelyek azt mérik, hogy a turisták mennyire tartják fontosnak az adott termék, szolgáltatás egyes összetevıit és az elégedettségi mutatókat, amelyek azt mérik, hogy a turisták mennyire elégedettek az adott területen tapasztalt teljesítményekkel. Így minden egyes tényezı esetében megadható: az elvárási szint (F=fontosság) a megfelelési szint (E=elégedettség) és a két tényezı közötti rés (GAP) A GAP-analízis akkor értékel kedvezınek egy tényezıt, ha annak fontossága és a vele való elégedettség egyforma mértékő. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
53 Elégedettségkutatás 2012 TEM tényezık Dimenziók Környezeti tényezık Turisztikai vonzerık Szállás Vendéglátás Vásárlás, bankkártyás fizetés Közlekedés Informálódás Ár, kedvezmény Szocio-pszichológiai tényezık Akadálymentesség Elemi mutatók éghajlat, idıjárás; tisztaság; vízminıség; természeti környezet, táj; épített környezet wellness, gyógyfürdı, strandolás; rendezvények; látnivalók; gyermekprogramok; szórakozási lehetıségek, diszkó, tánc, éjszakai élet; aktív szabadidıs tevékenység fizetıs szálláshelyek választéka általában; igénybe vett fizetıs szálláshely minısége vendéglátóhelyek választéka általában; igénybe vett vendéglátóhelyek minısége ; borkóstolás, pincelátogatási lehetıségek vásárlási lehetıség; bankautomaták száma; bankkártya, hitelkártya használati lehetıségek; valutaváltási lehetıség (csak külföldieknek); SZÉP kártya használat (csak belföldieknek); üdülési csekk használat (csak belföldieknek) desztináció megközelíthetısége; turisztikai desztináción belüli (települések közötti) közlekedés; településen belüli közlekedés; parkolási lehetıség turisztikai információk elérhetısége és színvonala ; turisztikai irodák; turisztikai iroda szolgáltatásának minısége; tájékozódási lehetıség; nyelvtudás (csak külföldieknek) ár/érték arány általában; ár/érték arány a kereskedelemben igénybe vett fizetıs szálláshelyek ár/érték aránya; igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya igénybe vett attrakciók, programok, ár/érték aránya; helyi és/vagy regionális kedvezmények, kedvezménykártyák Közbiztonság; vendégszeretet; üdülés alatti csend és nyugalom ; üdülés alatti lüktetı élet Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
54 Elégedettségkutatás 2012 Magas elvárások Jó teljesítmény A Balaton turisztikai régióban megforduló turisták magas elvárási szinttel (81,2 pont) rendelkeznek. A 78,7 pontos elégedettségi index azt bizonyítja, hogy a régió teljesítménye megközelítette a nagyon elégedett minısítési kategóriát. (Kontroll kérdés: 79,8) A fontosság/elégedettség viszonylatában is nagyon kedvezıen alakult a helyzet, hiszen a 100 pontos rendszerben a -2,5 pontos GAP (rés) minimális alulteljesítést jelent. Nagyon fontos/ nagyon elégedett Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
55 Elégedettségkutatás 2012 Legfontosabb eredmények a belföldi turisták magasabb elvárási szinttel (82,5) rendelkeztek, mint a külföldiek (80,0) a külföldiek számára lényegében azt nyújtotta a Balaton, amit el is vártak tıle a hazai vendégek elégedettségi indexe kismértékben elmarad a külföldekétıl, mindezekbıl következik, hogy a belföldi turisták esetében az elvárás és a kapott teljesítmény között már jelentısebb alulteljesítés mutatható ki, de hangsúlyozzuk, hogy a 77,9 pontos belföldi elégedettségi mutató is kimondottan jónak minısíthetı Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
56 Elégedettségkutatás 2012 Szép idıben kevésbé vagyunk kritikusak Az idıjárás szerepe: a megkérdezések 89,1%-a fürdızésre kimondottan alkalmas idıben készült. fürdızésre nem alkalmas idı esetén magasabb elvárási szinttel (84,0) rendelkeznek a turisták mint jó idıben (80,8) ugyanakkor az elégedettségi szint a két szegmens esetében közel azonos kiránduló idıben a vizsgált tényezıknek nagyobb fontosságot tulajdonítanak, ezért a rés (alulteljesítés) kimutathatóan nagyobb körükben Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
57 Elégedettségkutatás 2012 A TEM fıkomponensek fontossága Belföldi turisták Külföldi turisták Átlag: 82,5 Átlag: 80,0
58 Elégedettségkutatás 2012 TEM fıkomponensek rangsora 100-as skálán Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
59 Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Szocio-pszichológiai tényezık A TEM legjobb teljesítményt jelzı mutatója! A közbiztonság < A Balatonnál nyaraló külföldi vendégek maximálisan elégedettek Környezeti tényezık A tisztaság és vízminıség < Az épített és természeti környezet Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
60 Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Szállás A fizetıs szálláshelyek választéka Az igénybe vett fizetıs szálláshely minısége < Vendéglátás A vendéglátóhelyek választéka Az igénybe vett vendéglátóhelyek minısége Borkóstolás, pincelátogatás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
61 Elégedettségkutatás 2012 A turisztikai tényezık megítélése Mutató Belföldi turista Külföldi turista Balaton régió átlag F E GAP F*E F E GAP F*E F E GAP F*E Wellness, gyógyfürdı, strandolás 84,1 78,2-5,9 65,6 82,7 81,9-0,8 67,7 83,4 80,1-3,3 66,7 Rendezvények 77,2 77,5 0,3 59,8 73,4 77,6 4,2 56,9 75,3 77,6 2,3 58,4 Látnivalók 71,1 81,4 10,3 58,2 69,8 83,2 13,4 58,0 70,5 82,4 11,9 58,1 Gyermekprogram ok választéka, minısége Szórakozási lehetıségek, diszkó, tánc, éjszakai élet Aktív szabadidıs tevékenység Turisztikai vonzerık a desztinációban 79,2 71,3-7,9 56,4 76,5 73,3-3,2 56,1 77,7 72,4-5,3 56,2 76,4 75,4-1,0 57,6 77,1 77,1 0,0 59,4 76,8 76,3-0,5 58,6 76,1 76,1 0,0 58,1 75,0 76,2 1,2 57,2 75,5 76,1 0,6 57,6 77,3 76,6-0,7 59,3 75,7 78,2 2,5 59,2 76,5 77,5 1,0 59,3 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
62 Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Közlekedés Desztináció megközelíthetısége (különösen vonattal, busszal) Desztináción belüli kerékpáros közlekedési lehetıségek Parkolási lehetıségek Informálódás, tájékozódás Utazás elıtt és utazás alatt A turisztikai irodák teljesítménye megegyezik az elvárásokkal. Településen/utakon való tájékozódás Nyelvtudás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
63 Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Ár, kedvezmény A helyi kedvezménykártyák? A külföldi turisták számára A belföldi turistáknál kritikus tényezık: ár/érték arány a kereskedelemben igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya igénybe vett fizetıs strand ár/érték aránya Vásárlás, bankkártyás fizetés Bankautomaták száma, bankkártyahasználat (kártyás fizetés Akadálymentesség Akadálymentesség, fogyatékkal élık támogatása Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
64 Elégedettségkutatás 2012 Alulteljesítések Tényezı Belföldi GAP Tényezı Külföldi GAP ár/érték arány a kereskedelemben -27,9 igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya -22,8 fizetıs strand ár/érték aránya -21,0 szabadstrand választéka, minısége -19,0 élményfürdık, aquaparkok ár/érték aránya -18,6 igénybe vett fizetıs szálláshelyek ár/érték aránya -17,7 ár/érték arány a kereskedelemben gyermekprogramok választéka, minısége -12,9-12,5 tisztaság -11,7 lovaglási lehetıség -9,2 tisztaság -17,6 igénybe vett vendéglátóhelyek minısége -13,7 igénybe vett attrakciók, programok ár/érték aránya -13,5 SZÉP kártya használat (csak belföldieknek) -13,3 vízminıség -13,0 parkolási lehetıség -12,6 desztináció megközelíthetısége vonattal, busszal -12,6 igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya természeti környezet, táj fesztiválok választéka, minısége napi cikkek vásárlási lehetısége -8,4-8,3-8,2-6,8 bankautomaták, bankkártya használat -12,5 egyéb aktív szabadidıs tevékenység -11,3 igénybe vett fizetıs szálláshely minısége -10,5 élményfürdık, aquaparkok választéka, minısége -10,5 településeken/utakon tájékozódási lehetıségek -10,1 vendégszeretet -6,4 desztináció hangulata, atmoszférája -5,5 nyelvtudás -5,1
65 A Balaton turisztikai régió pozíciója, versenyhelyzete
66 A Balaton turisztikai régió pozíciója A szakmai mélyinterjúk alapján Belföldön Az egyöntető álláspont alapján a régió megítélése jónak mondható, ezen a téren pozitív változás következett be az elmúlt néhány évben (vízminıség javulása és fejlesztések). Külföldön A régió népszerősége az utóbbi években csökkent a külföldiek körében: a fejlesztések nem tartottak lépést az igények növekedésével, a politikai bizonytalanság megszőnése miatt a délszláv desztináció iránti kereslet megélénkült, új és népszerő úti célként jelent meg a németek, osztrákok körében Bulgária, a korábban rendszeresen Balatonnál nyaraló németek megöregedtek vagy elhunytak, generációváltás történt, a fiatalok nem jönnek nosztalgiázni a tóhoz. Az interjúalanyok jelentıs része szerint egyrészt ez ideig nem lett definiálva, hogy a Balatont mint márkát, mivel akarjuk eladni külföldön, másrészt nem elég intenzív a kommunikációs tevékenység. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
67 Belföldi versenyhelyzet A szakmai mélyinterjúk alapján Arról a kérdésrıl, hogy itthon mely desztinációk a Balaton versenytársai, megoszlottak a vélemények, bár abban mindenki egyetértett, hogy igazi konkurenciája nincs belföldön a régiónak. A hazai versenytársak között Budapestet mint konkurenciát hét szakember említette. A Balaton a többség véleménye szerint az elmúlt években megtartotta elınyét, sıt néhányan úgy ítélik meg, hogy népszerősége nıtt versenytársaival szembe, aminek oka, hogy: a régión belüli összefogás erısödött, a Balatont kampány során népszerősítették, több a színvonalas program, színvonalas szállodák épültek, elkészült a déli oldalon az autópálya, a Balaton körüli kerékpárút, a fiatalok számára rendezett zenei programok köre bıvült Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
68 Mit gondolnak a magyarok a Balatonról? Kvantitatív kutatás a Balatonról Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
69 Külföldi versenyhelyzet A szakmai mélyinterjúk alapján A Balaton legnagyobb vetélytársát a horvát tengerpart üdülıhelyei (20 említés) jelentik. A Balaton elınyeinek, hátrányainak említése során számos tényezıt soroltak fel a szakemberek, de kivétel nélkül mindenki megemlítette, hogy Horvátország marketingtevékenysége kiváló, a mienk viszont külföldön nem elég erıs A második legnagyobb kihívó Bulgária, amelyet Horvátországhoz képest sokkal kevesebben neveztek meg (6 fı). Az elhangzottak alapján Bulgária feltörekvı ország, új konkurens. A tavak közül a megkérdezettek szerint elsısorban a Fertı-tó ausztriai része, másodsorban a Garda-tó a Balaton két nagy versenytársa, a Wörthi-tavat mindössze három személy említette a kérdés kapcsán. Az egybehangzó vélemények szerint a konkurensek marketingtevékenysége sokkal intenzívebb, célzottabb, hatékonyabb, mint a Balatoné. Ezen kívül népszerőségük záloga az is, hogy nem szinten tartásra, túlélésre, hanem folyamatos fejlesztésre törekednek Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
70 Külföldi versenyhelyzet A tengerpartok értékelése a magyar lakosság által Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2009
71 A régión belüli együttmőködések
72 Egyedül nem megy Turisztikai együttmőködések a régióban Függetlenül attól, hogy milyen turisztikai szereplırıl van szó, mindegyik interjúalany arról számolt be, hogy az általa vezetett szervezet széles körő kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A közös termékfejlesztések, szolgáltatási csomagok kialakítása azonban kezdetleges szinten van. A TDM-modell mőködésétıl e téren sokat várnak. Néhány esetben elhangzott olyan vélemény is, hogy az önkormányzatok és az állami szervezetek túlzott bürokratikussága hátráltatja a hatékony turisztikai munkavégzést. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
73 Best practice: BRTDMSZ MT Zrt.: fogyasztói elégedettségvizsgálat A BRTDMSZ tagsága körében meghirdetve, önkéntes részvétel Önkitöltıs kérdıívek kiosztása turisták/vendégek körében, kérdıívek összegyőjtése, adatok bevitele A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodájának szakmai segítségével: kérdıívkészítés, adatfeldolgozás kereteinek megteremtése, technikai segítség, adatfeldolgozás A TEM-modell módszertanának mintájára nyári szezon: május szeptember Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
74 Kérdıívek fı témái Ki? (demográfia, belföldi/külföldi, magyar/angol/német nyelven, együtt utazók száma) Mikor, mennyi idıre? (kitöltés hónapja, tartózkodási idı) Honnan? (ország, település) Hová? (település) Miért érkezett? (motiváció) Mivel érkezett, hol szállt meg? (közlekedési eszköz, szálláshely) Utazás elıkészítése (tájékozódás, foglalás: csak belföldön) Elégedettség (fontosság/elégedettség részletesen, tapasztalatok várakozásokhoz képest, ajánlás másoknak, visszatérés) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
75 Az adatgyőjtés fıbb eredményei I. BELFÖLDIEK N=1140 Átlagosan 4,4 fı utazott együtt Kitöltés: 79,2% július-augusztus, átlagosan 7,9 éjszakát töltöttek a régióban KÜLFÖLDIEK N=225, 59% német kérdıív, 41% angol kérdıív Átlagosan 3,8 fı utazott együtt Kitöltés: 86,0% július-augusztus, átlagosan 7,5 éjszakát töltöttek a régióban Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
76 Az adatgyőjtés fıbb eredményei II. Belföldiek Külföldiek Motiváció Közlekedési eszköz Szálláshely Tájékozódás Foglalás Kikapcsolódás, pihenés Vízparti üdülés, strandolás Szórakozás Személyautó, motor Vonat Repülı Autóbusz Apartman, zimmer frei Saját nyaraló, üdülı Meghívtak más nyaralójába 3* szálloda Panzió Internet Rokonok, barátok, ismerısök Nem tájékozódott elızetesen Nem foglalt elızetesen Elızetesen foglalt (offline) Elızetesen foglalt (interneten) 45,3% 22,5% 15,0% 69,7% 19,9% - 11,5% 21,0% 20,6% 13,5% 7,0% 11,3% 56,2% 30,1% 12,0% 46,8% 28,7% 24,5% 58,4% 24,7% 6,8% 79,1% 10,0% 9,1% 8,6% 24,9% 11,5% 5,1% 18,4% 18,4% - - Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
77 Az adatgyőjtés fıbb eredményei III. Átlagos elvárási szint: 4,07 Átlagos elégedettség: 4,02 Ajánlaná másoknak a balatoni látogatást: 97,6% Vártnál jobb tapasztalat: 21,6% Vártnál rosszabb tapasztalat: 8,7% Biztosan visszatér: 73,9% Biztosan nem: 1,5% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
78 Az adatgyőjtés fıbb eredményei IV. Átlagos elvárási szint: 4,00 Átlagos elégedettség: 4,14 Ajánlaná másoknak a balatoni látogatást: 96,7% Vártnál jobb tapasztalat: 31,0% Vártnál rosszabb tapasztalat: 6,6% Biztosan visszatér: 29,1% Biztosan nem: 30,5% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012
79 A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok viszonya
80 A helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok A szakmai mélyinterjúk alapján A helyi lakosok és a turizmus kapcsolatát a megkérdezett szakemberek alapvetıen pozitívnak értékelték. Bár az is igaz, hogy a turisztikai attrakciók jellege is erısen befolyásolja a viszonyt. Az önkormányzati vezetık körében végzett mélyinterjúk során elhangzott olyan vélemény is, hogy minden polgármester számára a helyi választópolgárok érdeke a legfontosabb. Ez bizonyos esetekben a turizmust leginkább a turisztikai fejlesztéseket hátrányosan érintheti. A balatoni turizmus specifikus tulajdonságához tartozik, az üdülık magas száma, ami nemcsak a tulajdonosok céljait szolgálja. Az üdülıtulajdonosok érdekképviseleti szervezeti igénylik a Balaton fejlesztésével kapcsolatos szakmai együttmőködést. A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok közti viszony vizsgálata, az érdekek feltárása további kutatást igényel. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
81 A régió SWOT-elemzése
82 a szakmai mélyinterjúk alapján Erısségek Adottságok Unikális természeti adottságai, ezen belül: északi és déli part markáns különbsége mérete kisgyerekbarát vízmélység Balaton-felvidék látnivalói mediterrán jelleg vízhımérséklet változékony széljárás gyógy- és termálvízkincs Kis-Balaton Jelentıs kultúrtörténeti értékek Balatoni szılészet, borkultúra Közlekedés Kicsik a látnivalók közötti távolságok A déli part M7-es autópályán történı megközelíthetısége Kiépített kerékpárút Turizmus Jelentıs turisztikai hagyományai vannak A turizmus meghatározó szerepet tölt be a régióban Egyéb Lelkes, Balatonért elkötelezett szakemberek Gyengeségek Adottságok A tó ökológiai sérülékenysége Idıjárásfüggı, rövid szezon Közlekedés Északi part megközelíthetısége Kerékpárút állapota, kiegészítı szolgáltatások hiánya Háttértelepülések közötti tömegközlekedés Közutak és közterületek állapota Turizmus A Balatonnak mint önálló turisztikai desztinációnak nincs gazdája A Balatonnak nincs önálló arculata A turisztikai szolgáltatók közötti együttmőködés verbális jellegő A szolgáltatók önmagukban nem versenyképesek, nem alakultak ki a szolgáltatási hálózatok A turisztikai igényekhez való alkalmazkodás hiánya TDM-hálózat még csak most van kiépülı félben Turisztikai termékek, vonzerık változó színvonala Komplex szolgáltatások hiánya Balaton-specifikus termékek, szolgáltatások hiánya A vízi attrakciók száma nagyon kevés Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
83 a szakmai mélyinterjúk alapján Erısségek Lehetıségek Az egészségtudatosság szerepe folyamatosan felértékelıdik, ezáltal növekszik az egészség- és az aktív turizmus iránti igény Növekszik az igény a kulturális turizmus iránt Növekszik a belföldi turizmus Növekszik az igény a konferencia- és incentive turizmus iránt Turizmus Gyengeségek A tó egységesen van szabályozva, nincsenek turisztikai attrakcióra bontott zónák Turisztikai kommunikáció és marketing alacsony nagyságrendő A Balatonnak nincs nemzetközi imázsa Jelentıs különbségek a vízparti és a háttértelepülések között Egyéb A régió közigazgatási szétaprózottsága Veszélyek A tömegturizmus visszaszorulása miatt az erre szakosodott szolgáltatók csıdbe mennek A külföldi versenytársak tovább növelik a már így is jelentıs versenyelınyüket A vízi attrakciók veszélyeztethetik a víz minıségét A termálvíz fokozott felhasználásának következményeit nem ismerjük A klímaváltozás hátrányosan érintheti a fürdızési szokásokat A turisztikai bevételek (adók és állami támogatás) újraelosztása jelentıs érdekellentétekhez vezethetnek Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012
84 A kutatás legfontosabb következtetései, teendık, javaslatok
85 Következtetések A szakmai mélyinterjúk alapján A Balaton adottságai alapján az európai szintő turisztikai desztinációk táborába tartozik, ennek ellenéri a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága relatíve alacsony. A Balaton gazdasági, turisztikai fejlıdését esetenként a partikuláris érdekek határozzák meg. Több megkérdezett úgy érzékeli, hogy a Balatonnak mint önálló turisztikai desztinációnak nincs gazdája. Végleg leáldozott az igénytelen tömegturizmus korszaka, ehhez a megváltozott helyzethez a kínálati oldal sem volumenében, sem struktúrájában nem tudott megfelelıen alkalmazkodni. Az utóbbi években bekövetkezett fejlesztések ellenére az egész Balaton vonatkozásában inkább tovább nıtt a tó versenyhátránya a nemzetközi versenytársakhoz képest. Jelenleg nincs egységes arculata a Balaton régiónak. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
86 A legfontosabb teendık, javaslatok A szakmai mélyinterjúk alapján Széles körő egyeztetés után deklarálni kellene, hogy a következı turisztikai termékeknek hol, mekkora szerepet szánunk: vízi és vízparti turizmus (aktív és passzív) aktív és ökoturizmus (természetjárás, kerékpározás, golf, horgászturizmus, lovas turizmus) gasztronómiai és borturizmus gyógy- és wellnessturizmus kulturális és fesztiválturizmus konferencia- és incentive turizmus. Az egyes területek prioritásának meghatározásánál természetesen figyelembe kell venni, hogy az egyes területek csak kiemelt odafigyelés mellett vagy egyáltalán nem összeegyeztethetıek. A régióban jelenleg megfigyelhetı párhuzamosságok gyakorlatilag nem indukálnak új keresletet, ezért konszenzusos alapon kialakított, település szintre lebontott régiós stratégiára lenne szükség. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
87 A legfontosabb teendık, javaslatok A szakmai mélyinterjúk alapján A Balatoni Regionális TDM Szövetségnek jelentıs szerepet kellene betöltenie az új regionális turisztikai stratégia kialakításában. A desztináció-alapú egységes balatoni kommunikáció létkérdés. A kommunikáció csak akkor válik hitelessé, ha a Balaton nemzetközileg is versenyképes turisztikai vonzerıket és szolgáltatásokat tud nyújtani. Az új alapokon nyugvó kommunikációs stratégiában kiemelt figyelmet kellene fordítani arra, hogy a szolgáltatók és a Magyar Turizmus Zrt. egymást kölcsönösen támogassák az imázsépítésben, és általában a kommunikációban. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
88 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! További információ: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/
SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenSAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
Részletesebbentények és elôrejelzések
A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenA Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020
A Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020 Készítette: Barcza Attila *A desztináció és turizmusfejlesztési stratégia a "Turisztikai szervezetek
RészletesebbenAz ETC 2013/3. negyedéves jelentése
2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenA dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei
A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos
RészletesebbenMagyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai
Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai Készítette: A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Taylor Nelson
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
Részletesebben1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1
1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az
RészletesebbenVESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló
VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes
RészletesebbenCSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4
CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai
RészletesebbenMagyarország turisztikai termékei
Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága
RészletesebbenKÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület
KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenKészítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09.
Készítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09. Tartalom Tartalom... 1 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Bevezető... 5 2.1. A desztináció bemutatása...
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenA Balaton őrzi vezető helyét
FHB SAJTÓINFORMÁCIÓ Ez a sajtótájékoztató anyag az FHB Jelzálogbank Nyrt. (1082 Budapest, Üllői út 48., Cg. 01-10-043638, Adószám: 12321942-4-44) szellemi tulajdona. Az információ, amelyet tartalmaz, az
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben
A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar
RészletesebbenTurizmus. Magyarországon
Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenMEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye
RészletesebbenHévíz-Balaton Airport Kft.
Hévíz turizmusának hatásai a desztinációs hatásmodell alapján VÉGSŐ JELENTÉS A tanulmány a NYDOP-2.3.1/B-12-2012-0001 számú, A Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter egészségturizmus ösztönző
RészletesebbenHévíz és az egészségturizmus
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező szak Egészségturizmus Szervező szakirány Egészségturizmus Hévíz és az egészségturizmus Dr. Szántó Ákos Miklós Nóra konzulens 2014 Tartalom 1. Bevezetés...
RészletesebbenKorcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2
2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenBalatonfüredi Turisztikai Egyesület. 2012. évi beszámoló
1. számú melléklet Balatonfüredi Turisztikai Egyesület 2012. évi beszámoló Balatonfüred, 2013. február 28. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Turisztikai helyzetértékelés 4 2.1. Magyarország turizmusa
RészletesebbenAz orosz lakosság g utazási sai
Az orosz lakosság g utazási szokásai sai Kiss Kornélia Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda Oroszország A világ g legnagyobb terület letű országa (17,1 millió km 2 ) 143,8 millió
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenGyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló
Gyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló 2015. szeptember Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Helyzetelemzés... 5 Kereslet-kínálat elemzése... 5 Célcsoport elemzés... 6 Fő attrakció (fürdő),
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
Részletesebbenitthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei
itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország
Részletesebben1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon
Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MARKETING INTÉZET HAJDÚSZOBOSZLÓ, MINT EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Veréb Csaba 2014 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, PROBLÉMAFELVETÉS 4 1.1. A kutatás célja 5
RészletesebbenAz egészségturizmus és az utazási szokások kapcsolata
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak Egészségturizmus-Szervező Szakirány Az egészségturizmus és az utazási szokások kapcsolata Konzulens: Várallyay Julianna Dr. Szántó Ákos 2014.
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTurisztikai Desztináció Fejlesztési Stratégia 2016-2020. Balaton Best Térségi Turisztikai Nonprofit Kft.
Turisztikai Desztináció Fejlesztési Stratégia 2016-2020 Balaton Best Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 1. 2. Helyzetelemzés... 3. 2.1. Kereslet-kínálat... 3.
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató
RészletesebbenBalatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére
1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4
RészletesebbenFOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.
FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a
RészletesebbenBakonyi Barangolások Marketing Stratégia
Fenntartható közlekedés és mobilitás a Duna menti turisztikai régiókban www.transdanube.eu www.bakony-balaton.hu Bakonyi Barangolások Marketing Stratégia WP / Action 5.2 Author Multi Immo Kft. Version/
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.
RészletesebbenA natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban
A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban Pénzes Erzsébet 4. pillér: turizmus-rekreáció természeti és kulturális örökségi értékeinek fenntartható turizmus keretében történő
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai, 2010
1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenTDM rendszer szerepe a Balaton régió turizmusában. Dani Barbara MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság
TDM rendszer szerepe a Balaton régió turizmusában Dani Barbara MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja A fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése
RészletesebbenAz ETC 2014/4. negyedéves jelentése
EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,
RészletesebbenMagyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai
Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...
RészletesebbenRegionális Marketingstratégiát Megalapozó Felmérés Nyugat-Pannon (WESTPA) EU Régió Eredmények Budapest 00. augusztus Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1.1 Előzmények és célok... 1. Metodika.... Összefoglaló,
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenHÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.
HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS
RészletesebbenElemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben
Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenMagyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai
Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai Kutatási jelentés Készítette a KPMG Consulting 2002. július Tartalomjegyzék
RészletesebbenTartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges
1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenSzékesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.
Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Székesfehérvár, 2011. május 08. Farkasné Szegő Krisztina Ügyvezető igazgató Székesfehérvári
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál
RészletesebbenA Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére
A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Turizmus Zrt. Balaton konferencia Siófok, 2009. április 22. A 2008. évről dióhéjban
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. február 7-ei ülésére
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: Előkészítő: Cserép László/ Krámli Franciska TÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. február 7-ei ülésére
RészletesebbenFELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja
ABCD Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja Ez a kötet 129 oldalt tartalmaz. TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1 BEVEZETÉS...
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat
RészletesebbenLAKOSSÁGI ATTITŰDVIZSGÁLAT A HELYI
OLÁH Réka VARGA Dorottya LAKOSSÁGI ATTITŰDVIZSGÁLAT A HELYI TURISZTIKAIDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYOMAENDRŐD VÁROSBAN Korunk turisztikai piacán erőteljes verseny figyelhető meg a turisztikai
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány TURISZTIKAI KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK BÉKÉS
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA
KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20
RészletesebbenMagyarország versenyképességének alakulása a nemzetközi aktív turizmusban az Egyesült Királyságból érkező turisták szempontjából
Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Magyarország versenyképességének alakulása a nemzetközi aktív turizmusban az Egyesült Királyságból érkező turisták szempontjából
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA SZAK KÖZÖS TÉTELEK
KÖZÖS TÉTELEK 1. Ön, mint közgazdász ismertesse a turizmus makrogazdaságban betöltött helyét és hatását a GDP-re! Térjen ki a turizmus egyéb gazdasági hatásaira! 2. Ön előadást tart egy külföldi csoport
RészletesebbenBalatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február
komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
Részletesebbenbe/sfphpm01-05247/2015/mkosz
A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Kozármisleny Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve KSE A szakszövetség vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség versenyrendszerében
RészletesebbenTROPHYRESORT ZRT. Üzleti terv. A TrophyResort Nyrt menedzsmentje. Nagy Aliz
TROPHYRESORT ZRT Üzleti terv A TrophyResort Nyrt menedzsmentje Nagy Aliz 9/30/2015 Tartalomjegyzék Változáskövetés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. ADATOK, ALAPINFORMÁCIÓK...3 A vállalkozás azonosító
RészletesebbenHarangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései
Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely
RészletesebbenVelencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Balaton-parti Fenntartó és Hasznosító Kft. 8600 Siófok, Petőfi sétány 3. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő:
Balaton-parti Fenntartó és Hasznosító Kft. 8600 Siófok, Petőfi sétány 3. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő:. Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015.
RészletesebbenTDM szakmai és üzleti terv 2016.
TDM szakmai és üzleti terv 2016. Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. Tartalom: I. Vezetői összefoglaló II. A társaság általános bemutatása III. A turizmus helyzete (SWOT analízis) IV. Feladatok, működés
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum
RészletesebbenA FONYÓDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013 A TURIZMUS FEJLESZTÉS PRIORITÁSÁVAL
A FONYÓDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013 A TURIZMUS FEJLESZTÉS PRIORITÁSÁVAL 2006. augusztus Tartalomjegyzék 1. A programkészítés indokoltsága 2. A kistérségi komplex program készítés
Részletesebben