Magyarország turisztikai termékei
|
|
- Aurél Gáspár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága azonban enyhíti, hiszen egyrészt Magyarország Európa, a világ legjelentősebb turista küldő- és fogadó régiójának középpontjában helyezkedik el, másrészt az ország vonzerői számos turisztikai termék fejlesztésének kedveznek és az utóbbi években történt, valamint a folyamatban levő turisztikai fejlesztések hatására mind természeti vonzerőkön alapuló, mind ember alkotta vonzerőinek minősége javult. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenysége középpontjába a Magyarország turizmusában legjelentősebb szerepet játszó vonzerőket - az egészségturizmust, a kongresszusi és incentive turizmust, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, a falusi, az aktív, az ifjúsági és az ökoturizmust, valamint az üdüléseket - állítja. Egészségturizmus Az egészségturizmus olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának fő motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése. Az egészségturizmuson belül Magyarországon megkülönböztetjük a hagyományos gyógyüdüléseket, illetve a wellness-üdüléseket. A gyógyüdüléseket jellemzően az idősebb korosztályok képviselői, míg a wellness-üdüléseket inkább a fiatalabb generációk választják. Magyarország területének 80%-a alatt található termál-, illetve gyógyvíz. A geotermikus gradiens értéke mintegy másfélszerese a világátlagnak: 100 méterenként átlagosan 5ºC-kal növekszik a hőmérséklet. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Magyarországon a 30ºC-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Turisztikai szempontból hévízkészleteink értékét elsősorban a balneológiai célokra való hasznosítás adja, amelyben kiemelkedő szerepe van a vízben oldott ásványi anyagoknak is. A Hévízen található meleg vizes - természetes, nem fúrások eredményeként létrejött tó Európában egyedülálló. Hazánkban jelenleg 1289 termálforrást tartanak nyilván, amelyek naponta több mint 4 milliárd liter vizet adnak, s amelyek közül mintegy 270 szolgál fürdési célokra ben az 1
2 országban 49 gyógyszálló 1 működött, illetve 39 település rendelkezett gyógyfürdő minősítést kapott szolgáltatói egységgel. Hazánk gyógyvizei az alábbi betegségek kezelésére használhatóak: mozgásszervi megbetegedések, rehabilitáció, bőrbetegségek (elsősorban pikkelysömör), nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek, valamint emésztőszervi bántalmak kiegészítő terápiájaként. Hazánkban öt minősített gyógybarlang van, ezekben légzőszervi (asztmás, allergiás) betegeket kezelnek. Két helyen van mód elsősorban érszűkületes betegek természetes CO 2 - terápiájára. További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező az országban található tizenhárom klimatikus gyógyhely. A gyógyüdülések időbeni megoszlása hazánkban nem mutat erős szezonalitást s ezzel jótékonyan egyenlíti ki a turisztikai szezonok közötti különbségeket 2. Mivel az elsősorban gyógyvízre épülő magyar gyógyturisztikai kínálat az átlagosnál egyenletesebben oszlik el az ország egészén, a gyógyturizmus hozzájárul a turisztikai kereslet földrajzi koncentrációjának csökkentéséhez is. A gyógyüdülésre érkező külföldi turisták jellemzően a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, s a gyógyvendégek a legrendszeresebben visszatérők közé tartoznak. A magyar lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a kedveltebbek, azonban egyre többen érdeklődnek a wellness lehetőségek iránt is. A Magyar Wellness Társaság által összeállított wellness turisztikai kritérium-rendszer alapján 2002-ben 49 wellness turisztikai szolgáltatónak minősülő létesítmény működik hazánkban. A Széchenyi Terv pályázatain nyertes 67 pályázat közül 2002-ben 37, 2003-ban 24, 2004-ban 6 új beruházás valósul meg. 1 A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint gyógyszállodának az a kereskedelmi szálláshely minősül, ami megfelel a szállodára előírt követelményeknek, és megfelel a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtására kiadott 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet feltételeinek. 2 A kereskedelmi szálláshelyek 2001-ben a külföldi vendégéjszakák 67%-át májustól szeptemberig, a belföldi vendégéjszakák 54%-át májustól augusztusig regisztrálták. 2
3 Kulturális turizmus Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz. A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet. Magyarországon a kulturális turizmus kiemelkedő attrakciói az UNESCO Világörökség listáján szereplő kulturális értékek: Budapesten a Duna panorámája és az Andrássy út, a hollókői ófalu, a Pannonhalmi Apátság, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Hortobágy, Tokaj és a Fertő-táj 3. A világörökség címet elnyerni kitüntetés, de kötelezettségekkel is jár, hiszen egy világörökség megőrzése komoly megőrző és fejlesztő tevékenységet kíván. Szintén számottevő vonzerőt jelentenek a kulturális érdeklődésű turisták számára a kastélyok és a várak. Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található. Ezek részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet. A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkal vagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban. Váraink közül a hagyományosnak tekinthető hasznosítási formák mellett akadnak szállásként üzemelők is. Ezen szálláshelyek többsége turistaszállás, maximum egy-két csillagos. Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet (például a Visegrádi Palotajátékok vagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok), amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém), barokk 3 A hazai világörökségek között, a természeti örökségek kategóriájában szerepelnek ezen kívül az Aggteleki karszt barlangjai is. 3
4 városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét). Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események. Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával. Kiemelkedő jelentőségű a több mint húsz éve megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egy-egy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások). A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar. A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják. Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például Közép-Európa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság). A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben. A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek 4. 4 A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről, Magyar Turizmus Rt., Szonda Ipsos,
5 Üzleti turizmus (MICE) A magyar turizmusban jelentős szerepet játszik az üzleti turizmust, a kongresszusi és konferenciaturizmust, az incentive utazásokat, illetve a kiállításon való részvétel által motivált utazásokat magában foglaló MICE (Meetings, Incenctives, Conferences and Events) turizmus. Ezekben a kategóriákban közös, hogy mindegyik az üzleti turisták keresletét célozza meg, így fejlődési lehetőségeiket jelentősen meghatározza a gazdasági élet konjunktúrája vagy dekonjunktúrája. Az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett a magyarországi MICE turizmus területén, többek között a multinacionális cégek megjelenése következtében, amely pozitívan hatott a konferenciaszervezés és az incentive üzletágakra. Mind a kínálat, mind pedig a kereslet esetében megfigyelhető Budapest dominanciája, az elmúlt években azonban több vidéki nagyvárosban (pl. Sopronban, Balatonfüreden, Keszthelyen) is számottevő fejlődés ment végbe. Magyarország piaci helyzetét előnyösen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Európa vezető szerepet játszik a MICE turizmusban, több okból is: kis területen nagy számú ország koncentrálódik, ami serkenti a nemzetközi együttműködést és megkönnyíti a nemzetközi találkozók szervezését, továbbá széles a hagyományosan fejlett turisztikai infrastruktúrával és változatos kulturális értékekkel rendelkező konferenciavárosok kínálata. Az elmúlt évtized során a Magyarországon rendezett nemzetközi ülések száma erőteljes ingadozást mutatott (1. ábra) ben Magyarország az ICCA világranglistáján a 19., az UIA ranglistáján a 28. helyet foglalta el, Budapest pedig a konferencia-városok listáján 6, illetve 20. volt. A rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva jelentős ingadozás figyelhető meg a világranglistás helyezéseket illetően: a legsikeresebb éveket (1993, 1996 és 1999) általában átmeneti visszaesés követte, elsősorban a rendkívül erős nemzetközi versenynek köszönhetően (2. ábra). Figyelembe véve a magyar rendezvény-infrastruktúrának az elmúlt néhány évben tapasztalt jelentős fejlődését, az elkövetkezendő években mind Budapest, mind pedig az ország pozíciójának javulása várható. 5 A két forrásból (ICCA International Congress and Convention Association, UIA Union of International Associations, MKI Magyar Kongresszusi Iroda) származó adatok eltérésének oka a statisztikai számbavétel különbözőségében rejlik. 5
6 1. ábra Magyarország pozíciója a nemzetközi konferencia-turizmusban az ülések száma alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations 2. ábra 0 Budapest pozíciója a nemzetközi konferenci-turizmusban az ülések száma alapján alapján, (helyezés) ICCA UIA Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) 6 internetes adatbázisa alapján Magyarországon 20 kongresszusi központ és egyetemi konferencia-helyszín található (kapacitásuk 400 fő és 1755 fő között változik), 88 konferenciaszálloda (80 és 1700 fő közötti kapacitással), valamint számos olyan különleges helyszín (például múzeum, kastély, skanzen, stb.), amelyek helyet adhatnak konferenciáknak vagy a konferenciákhoz kapcsolódó rendezvényeknek. A több mint 6
7 100, nemzetközi konferencia megrendezésére alkalmas helyszín közül a nagyobbak többsége Budapesten van, bár az elmúlt években vidéken is fejlődésnek indult az ágazat, s ehhez kapcsolódóan olyan új létesítmények jöttek létre, mint például a több mint 800 fő kapacitású Liszt Ferenc Konferencia Központ Sopronban vagy a Balaton Konferencia Központ (511 fős kapacitással). Bor- és gasztronómiai turizmus Magyarország komparatív előnyei, amelyek a biodiverzitásban, a sokszínű, változatos és komplex háztáji tradicionális gazdálkodásban és ezek kulturális örökségében rejlenek, mind a mai napig élnek. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek: az apáról-fiúra hagyományozott termelési módszerek több évszázados múlttal rendelkeznek. Híres termőtájaink számos egyedi hungarikummal 7 büszkélkedhetnek. A bor az európai kultúra szerves része, a szőlőtermelés ökológiai szempontból is fontos mezőgazdasági tevékenység. Magyarország borászata ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk elsőként hozott eredetvédelmi intézkedést a Tokaj hegyvidék borának megvédésére. Az országban jelenleg 22 borvidék található, amelyek négy nagy bortermő tájon helyezkednek el, s amelyeken mind megtalálhatóak a termelésüket hosszú idők óta meghatározó hagyományok. A borturizmuson belül ki kell emelni a borutakat, amelyek a borhoz, illetve az adott régió hagyományos életmódjához kapcsolódó attrakciókat kötnek össze. Magyarországon az első borút a Villány-Siklós borvidéken jött létre 1994-ben, az első példát azonban azóta több is követte. Magyarország - a jelentős szőlészeti és borászati hagyományok mellett - gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. Gasztronómiai kultúránk kulturális örökségünk fontos részét alkotja. Ennek az értéknek a turisztikai hasznosítása érdekében választotta a Magyar Turizmus Rt. kiemelt terméknek a bor- és gasztronómiai turizmust és ezért lett 1999 az Asztali örömök éve, amelyhez kapcsolódóan hazánk települései számos gasztronómiai rendezvénynek, borünnepnek, szüreti mulatságnak, szakácsversenynek adtak otthont. 6 Az MKI 2000-től a Magyar Turizmus Rt. szervezeti egysége, korábban Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés néven, szakmai egyesületként működött. Feladata, hogy különféle marketing eszközök felhasználásával hozzájáruljon nemzetközi ülések, konferenciák és kongresszusok Magyarországon történő megrendezéséhez. 7 A hungarikum ebben a vonatkozásban sajátosan magyar, kiemelkedő minőségű, külföldön és belföldön általánosan ismert és elismert terméket jelent. 7
8 A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző: a helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5%-ában, külföldi úti cél esetén 34%- ban kap jelentősebb szerepet 8. A magyar éttermek kínálatával - mind a minőséget, mind pedig az árszínvonalat illetően - a magyar lakosság általában elégedett. A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldőpiacainkon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejeként jelenik meg. 9 Falusi turizmus A falusi turizmus fogalma 10 olyan turisztikai tevékenységet takar, amelynek során a turista a városi stressztől mentesen, tiszta természeti környezetben megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, megkóstolhatja a helyi ételeket és italokat, lehetősége van bekapcsolódni a ház körüli munkákba vagy a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe. Magyarországon a falusi turizmus az 1980-as évek elején indult újra fejlődésnek. A keresletre vonatkozóan 1998-tól állnak rendelkezésre statisztikai adatok (.1. táblázat). 1. táblázat A falusi szállásadás főbb adatai Magyarországon, Szállásadók száma Férőhelyek száma Vendégek száma Belföldi vendégek Külföldi vendégek Vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszaka A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T Forrás: A német lakosság üdülései 2002-ben, Magyar Turizmus Rt., F.U.R., RA 2001 és Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., KPMG, Falusi szállásadásnak minősül minden olyan magánszállásadói tevékenység, amely nem városokban, illetve kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen történik. A hasznosított ágyak száma a tizet, a szobák száma az ötöt nem haladhatja meg. 8
9 Külföldi vendégéjszaka Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázatból látható, hogy 1998-ban a vendégek mintegy 45%-a volt külföldi, 55%-a pedig belföldi. A kereslet területileg elsősorban Vas és Zala megyében koncentrálódott (a két megye az összkereslet több mint 35%-át fogadta). A vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt, ami jelentősen meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek hasonló mutatóját (mintegy 3 nap) re a belföldi vendégek részesedése körülbelül 67%-ra növekedett, az összes vendégre vonatkozó átlagos tartózkodási idő azonban 4,7 napra esett vissza és 2002 között a falusi vendéglátók száma 39%-kal, a rendelkezésre álló kapacitás pedig csaknem 47%-kal növekedett. A kapacitásból legnagyobb részesedéssel a Balaton-környéki megyék rendelkeznek ban a falusi szálláshelyek átlagos kihasználtsága éves szinten mintegy 4,5% volt, 2002-re pedig 4,1%-ra csökkent, jelentősen elmaradva a kereskedelmi szálláshelyekre jellemző 40% feletti átlagos értéktől. Ökoturizmus Az ökoturizmus természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és a kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, amely nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése jövedelmező is legyen. Az ökoturizmus jellemzői a WTO meghatározása alapján - a következőkben foglalhatók össze: a turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális, természetközeli kultúrák megismerése; tartalmaz oktatási, tanulási jellemzőket; általában (bár nem kizárólag) kisebb csoportok jellemzik, s a szervezők is specializált és kisebb vállalkozások; minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetet érő negatív hatásokat; támogatja a természetes és épített környezet védelmét. Magyarországon közel 300 országos jelentőségű védett, illetve erre előkészített, és több mint 1000 helyi jelentőségű védett területet tartanak számon. Az ország tíz Nemzeti Parkkal 9
10 rendelkezik, melyek közül a legrégebbi az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park, a legfiatalabb pedig az Őrségi Nemzeti Park, amely 2002-ben nyerte el a címet. A parkok potenciálisan az ökoturizmus-fejlesztés területei lehetnek: jelentős része már ma is látogatóközpontokkal, tanösvényekkel várja az odalátogatókat. Az ökoturizmus széles magyarországi kínálatát illusztrálják a következő természeti attrakciók, ökoturisztikai termékek és desztinációk: a Baradla tanösvény az Aggteleki Nemzeti Parkban, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma, a salföldi őshonos magyar háziállatfajtákat bemutató Természetvédelmi Major, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a zirci arborétum, az Európa diplomás ipolytarnóci ősmaradványok, a drávaszentesi rét madármegfigyelést biztosító tanösvénye, a királyréti Oktatóközpont, a Hanság és a Tóköz időszakos vízborítású lápos és mocsaras területei, a Fertő-táj UNESCO-MaB Bioszféra rezervátuma, a Hortobágy Bioszféra Rezervátuma, amely nemzetközileg elismert vízimadár-élőhely, a Boróka Tanösvény Bugacpusztán vagy a dévaványai Túzokrezervátum. Aktív turizmus Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a horgászat és a vadászat. A Magyarországon leginkább jellemző aktív turisztikai termékeket és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek körét a 2. táblázat mutatja be. 10
11 Termék Aktív turisztikai termékek Magyarországon Tevékenységek 2. táblázat Természetjárás kirándulás nemzeti parkokban, gyalogtúra, teljesítménytúra, hegymászás, sziklamászás Kerékpározás egyéni kerékpártúra, hegyi kerékpározás, szervezett kerékpártúra, kerékpárverseny, teljesítménytúra Vízi sportok vízisízés, kajak-kenu túra, yacht-túra, vitorlázás, jet-ski Lovaglás Golf lovastúra, lovastábor, túra lovaskocsin, lovasoktatás golfozás, golfoktatás Az aktív turizmus Magyarországon talán legjelentősebb területe a lovas turizmus. Hazánkban a lovaglásnak ősi hagyományai vannak, s ma is számos helyszínen található lovarda, lovasiskola, ahol egyaránt lehetőség nyílik a díjlovaglásra, a díjugratásra vagy a túralovaglásra. A lovas turizmus területén 2000 óta működik minősítési rendszer, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség működtet. Az eddigiek során 375 lovas létesítmény minősítésére került sor, amelyből több mint 170 a minősítési kritériumoknak megfelelve 1-5 patkóig terjedő minősítést szerzett. Szintén kiemelkedően jelentős aktív turisztikai forma a természetjárás, amelyen belül a magyar lakosság körében a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontos szerepet játszanak. Magyarországon km jelzett turistaút található, amelyből 2500 km országos jelentőséggel bír, s e hosszú távú turistautak országos kékkört alkotnak. Országos turistaútjainkat a természetjárók európai egyesületet bekapcsolta az "Európai hosszú távú vándorutak" hálózatába (E3, E4, E7). Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik Magyarországon a vízi turizmus is. Az ország vízhálózata igen kiterjedt, 3500 km víziút áll a turisták rendelkezésére, a vízi turizmusra alkalmas folyók és állóvizek közvetlen környezetében azonban nem megfelelően fejlett az infrastruktúra. Így az ezt a kikapcsolódási formát választókat elsősorban az érintetlen környezet és természet vonzza. Az utóbbi időszakban azonban megfigyelhető a vízi turizmus szolgáltatáskínálatának fejlődése, egyre több település rendelkezik jól felszerelt sport kikötővel, vízisport létesítményekkel. A szintén az aktív turizmus körébe tartozó golfsport Magyarországon több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A magyarországi versenypályák megfelelnek a golf nemzetközi szabványainak, így alkalmasak nemzetközi szintű versenyek lebonyolítására is. Az ország 11
12 összesen 14 golfklubbal rendelkezik, amelyek pályái között egyaránt található 6, 9 és 18 lyukas, illetve réti, ingoványos, hegy- és dombvidék pálya. A magyar felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint hazánkban a legnépszerűbb aktív üdülési tevékenység a kirándulás, a természetjárás, de sokak számára vonzó a kerékpározás is, illetve elsősorban a fiatalok körében a vízi sportok és a lovaglás. A golf mint aktív turisztikai tevékenység népszerűsége alacsony (3. ábra) ábra Az aktív üdülési formák iránt érdeklődők aránya Magyarországon, 2000 (%) Természetjárás Kerékpározás Vízi sportok Lovaglás éves Felnőtt lakosság Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az érdeklődés leginkább a természetjárás esetében jár együtt a tevékenység gyakorlásával, ezt követi a kerékpározás. A vízi sportok lehetőségei hazánkban nagyrészt szezonálisak, ennek eredményeképpen az érdeklődőknek csupán 15%-a végez rendszeresen ilyen irányú tevékenységet (alkalmanként viszont kétharmaduk). A lovaglás és a golfozás esetében nem elhanyagolható a két sportág költségigénye, ami az adott sporttevékenységeket rendszeresen vagy alkalmanként gyakorlók számát korlátozza (3. táblázat). 11 A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T
13 3. táblázat Az üdülés alatt végzett aktív tevékenységek megoszlása (a magyar lakosság %-a) 12 Tevékenység Üdülés általában Főnyaralás* Belföld Külföld Belföld Külföld Természetjárás Kerékpározás Lovaglás Vízi sportok Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Amint az a 3. táblázatból látható, a lakosság mind belföldi, mind külföldi utazások esetében előnyben részesíti a kirándulást. Figyelemre méltó, hogy a vízi sportoknál jelentős a különbség a belföldi és a külföldi úti célok között: az utóbbi esetben lényegesen többen űzik ezeket a sporttevékenységeket. Ez magyarázható azzal, hogy a külföldön üdülők legtöbb esetben tengerparti üdülőhelyet választanak, ráadásul külföldön általában lehetőségük nyílik olyan vízi sportok gyakorlására is, amelyekre a magyarországi vizek kevésbé alkalmasak. Marketingszempontból az aktív turizmus célcsoportjai Magyarországon a következők: természetjárás esetében általában minden társadalmi réteg, különösen a év közöttiek, illetve a közép- és felsőfokú végzettségűek; kerékpáros turizmus esetében szintén minden társadalmi réteg, különösen az 50 év alattiak, a diplomások és a falvakban élők, a vízi turizmus számára pedig a fiatalok, illetve a év közöttiek, elsősorban a férfiak, az érettségizettek és a diplomások, jellemzően fővárosiak. Sportturizmus Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív nézőkre. A nem versenyszerű sportturizmushoz tartoznak azon létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási 12 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 13
14 lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Kiemelt sportesemények esetében a sport és a turizmus nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz (a példák közé tartoznak az olimpiai játékok, a világ- és kontinensbajnokságok vagy akár a nemzetközi mezőnyt vonzó maratonok). Hazánk esetében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az 1986 óta megrendezett Forma-1, 1990 és 2001 között pedig összesen 21 sportágban rendeztünk Európa Bajnokságot. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus formái jellemzően a családi, illetve a kifejezetten gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, az iskolai tanulmányi és osztálykirándulások, táborozások és természetjárás, valamint a fiatal felnőttek önállóan lebonyolított kül- és belföldi utazásai. Ezen korosztály elsősorban oktatási intézmények tanulóiból áll, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek. Magyarországon jelentős a gyerekeket, fiatalokat fogadó szálláshelyek száma: az 1500 ifjúsági turisztikai szálláshely mintegy férőhellyel rendelkezik. Az ifjúsági turizmus szolgáltatói oldalát azok a vállalkozások, intézmények alkotják, amelyek elsősorban gyerekek, fiatalok fogadására rendezkedtek be (gyermektáborok, kollégiumok, ifjúsági szállások) vagy ezen szolgáltatások népszerűsítését, szervezését végzik (ifjúsági információs irodák, gyermek- és ifjúsági szervezetek, egyesületek). A magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások megállapították, hogy a Magyarországon élő éves fiatalok mintegy 86%-a kihasználja a rendelkezésére álló szabadidőt, általában kettőnél több összefüggő időszakra tagolva. A fiatalok szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb időre kelnek útra, viszonylag kevéssé jellemző azonban rájuk a családi nyaralóban vagy hobbytelken való üdülés. Az aktív turisztikai formákat illetően ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklődik a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s az érdeklődés kiterjed ezen tevékenységek gyakorlására is. A kulturális turizmus kínálatából a fiatalok különösen a világörökség értékek, a könnyűzenei koncertek, illetve a színházi előadások és a szabadtéri programok iránt érdeklődnek, s ezeket a 14
15 rendezvényeket rendszeresen látogatják is. Közepes érdeklődést váltanak ki körükben a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, kifejezetten kevéssé népszerűek viszont a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. Üdülés A nemzetközi turisztikai kínálatban - bár napról-napra új desztinációk jelennek meg s az utazók motivációi egyre speciálisabbá válnak -, mégis az üdülés, a kikapcsolódás szerepel továbbra is az utazási preferencialista első helyén. Európában 2000-ben az összes utazás 83%- a üdülési céllal történt (ami mintegy 282 millió utat jelent). Ezen belül a hagyományos napfény-tengerpart-üdülés utazások a legkedveltebbek, ezt követik a körutazások és a városlátogatások (ezen három csoport együttes részesedése összesen az európai utazások mintegy 70%-át teszi ki). Az üdülések gyakran más motivációkkal egészülnek ki, jellemző például a rokonok, barátok meglátogatása 13. Magyarországon minden korosztály részt vesz üdülésen, az igénybe vett szolgáltatások esetében azonban megfigyelhetőek életkor szerinti különbségek: a fiatalok jobban kedvelik az aktív tevékenységeket (például természetjárás, kerékpározás), a családosok előnyben részesítik azon úti célokat, ahol kifejezetten a gyermekek számára is nyújtanak szolgáltatásokat (például bababarát szállodák, élményfürdők), a harmadik generáció tagjai pedig főként a pihenést keresik üdüléseik során. Ennek megfelelően az üdüléseket életkor szerinti szegmentáció alapján három alcsoportra bonthatjuk: ifjúsági, családi és szenior. Az ifjúság és a szeniorok Magyarországon hasonlóságot mutatnak abból a szempontból, hogy anyagi lehetőségei ennek a két csoportnak korlátozottabbak, rendelkezésre álló szabadidejük viszont az átlagosnál magasabb 14. További információ: Magyar Turizmus Rt. Stratégiai Termékek Igazgatósága és 13 Forrás: IPK International European Travel Monitor Forrás: A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T
Általános információk Magyarországról
Általános információk Magyarországról Területe: 93 030 km 2 Lakossága: 10 196 000 fő (2001. február 1.) Népsűrűség: 109,6 fő/ km 2 Főváros: Budapest területe: 525 km 2 lakossága: 1 774 000 fő (2001. február
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenA MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl
A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenCSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4
CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE
RészletesebbenA SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA
KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20
Részletesebben1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!
1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 2. Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, azaz a turizmus szereplőit, jellemzőit,
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai
RészletesebbenKészítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09.
Készítette: Márton György, területfejlesztési szakértő Madarász Zoltán, turisztikai szakértő 2015.03.09. Tartalom Tartalom... 1 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Bevezető... 5 2.1. A desztináció bemutatása...
RészletesebbenA Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020
A Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft. desztináció és turizmusfejlesztési stratégiája* 2016-2020 Készítette: Barcza Attila *A desztináció és turizmusfejlesztési stratégia a "Turisztikai szervezetek
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017
Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Társasági jövőkép és küldetés Mára a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává vált, fejlődése negyedik éve töretlen. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenBalatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február
komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenMEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben
A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar
RészletesebbenBalaton-kutatás 2012. 2013. február 13. Balatonalmádi
Balaton-kutatás 2012 2013. február 13. Balatonalmádi Elızmények A vizsgált témák A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban A Balaton ismertsége és imázsa A kereslet
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenNagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015
Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvár Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 1/107 Tartalomjegyzék 1. Jelentkezési lap... 3 2. Az intézmény bemutatása... 6 3. Önértékelési
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenMARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenTurisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért
Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk
Részletesebbenitthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei
itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Összefoglaló tanulmány 2005 M A G Y A R T U R I Z M
RészletesebbenA GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA
RészletesebbenTermék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben
TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.
RészletesebbenBudapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó
Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Kongresszusi Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Tel.: (06-1) 488-8640 Fax: (06-1) 488-8641 E-mail: hcb@itthon.hu www.hcb.hu Budapest
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja
ABCD Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja Ez a kötet 129 oldalt tartalmaz. TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1 BEVEZETÉS...
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív
RészletesebbenHévíz és az egészségturizmus
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező szak Egészségturizmus Szervező szakirány Egészségturizmus Hévíz és az egészségturizmus Dr. Szántó Ákos Miklós Nóra konzulens 2014 Tartalom 1. Bevezetés...
RészletesebbenHÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.
HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az
RészletesebbenSZAKMAI HÁTTÉRANYAG. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL... 3
SZAKMAI HÁTTÉRANYAG BOR 2007 A bor, az a termék, amely kizárólag friss szőlő, szőlőcefre vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjesztésével készül. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL...
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA
SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 BEVEZETÉS...3 Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből
RészletesebbenKÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület
KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA kálváriák, mint tájalkotó elemek
Dollmayer Petra A kálváriák, mint tájalkotó elemek BCE, Tájépítészeti Kar, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Konzulens: Dr. J. Szikra Éva Molnár József László A kálváriák a
RészletesebbenK I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:
Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok
RészletesebbenKIADVÁNY. Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében TURISZTI AI
Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében TURISZTI AI KIADVÁNY Két ország, egy cél, közös siker! HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KERESKEDELMI
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenTartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre
Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Happ Éva Sopron 2011 Doktori Iskola:
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenMagyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai
Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Magyarország ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Nagy-Britanniában, a britek utazási szokásai Készítette: A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Taylor Nelson
RészletesebbenEgészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr
Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenVelencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány TURISZTIKAI KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK BÉKÉS
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 181-193. Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN
Donka Attila 1 A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN BEVEZETÉS A turizmus elsıdleges meghatározó tényezıi a természeti adottságok, amelyek egy része vonzerıként közvetlen hatást gyakorol a vendégek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenII. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia
TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve
RészletesebbenTurizmus. Magyarországon
Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
RészletesebbenLEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása
LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenKERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A konferenciaturizmus bemutatása a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A konferenciaturizmus bemutatása a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül Hegedűs Krisztina turizmus-vendéglátás 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenA. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
Részletesebben1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon
Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
Részletesebben