Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás"

Átírás

1 Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp

2 KÁBÍTÓSZEREK ÉS KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁS Mit jelent a drogprobléma Magyarországon? A kábítószeresek nagy számát, a kábítószer-fogyasztás terjedését? Vagy a szűkebb és tágabb környezet gyakran a problémákat súlyosbító reagálását, a megoldási kísérletek különböző politikai és társadalmi érdekekkel való összefonódását? Magyarországon a hatvanas évek végétől vannak információink kábítószert fogyasztó fiatalokról, de mind a mai napig igen szórványos és esetleges ismeretekkel rendelkezünk a hazai kábítószer-fogyasztás sajátosságairól. A hosszú hallgatás, majd a hirtelen nyilvánosság következtében a közvéleményben egyértelműen az az érzet alakult ki, hogy a kábítószer-fogyasztás robbanásszerű növekedése következett be. A néhány, kábítószeresekkel foglalkozó intézmény megszületése és az ismeretek terjedése, a szakemberek jelentős részében is azt az érzetet keltette, hogy növekszik a kábítószer-fogyasztók száma. Ezt az érzetet fokozta az a tény is, hogy az elmúlt években, az egyébként igen rossz feltételekkel működő gyermekvédelmi és mentálhigiénés intézmények számára a kábítószeresekkel való foglalkozás jelentette szinte az egyetlen olyan lehetőséget, amely révén anyagi eszközökhöz juthattak. Ennek következtében minden ilyen intézménynek az volt a természetes érdeke, hogy a kábítószer-fogyasztás rohamos terjedése mellett foglaljon állást. Az alábbiakban a kevés rendelkezésre álló statisztikai adat valamint a BKE Szociológia Tanszékén az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján próbálok képet adni arról, mi jellemzi a hazai droghelyzetet. STATISZTIKAI ADATOK Drogfogyasztással kapcsolatos rendszeres statisztikai adatgyűjtés jelenleg az egészségügyben és a rendőri szerveknél létezik. Egészségügyi statisztikák a felnőtt, valamint gyermek- és ifjúsági ideggondozók betegforgalmáról vannak. A gyermek és ifjúsági ideggondozókban az év során gondozott összes beteg, valamint az év során újonnan gondozásba vett betegek számát között, a következő táblázat mutatja: 318

3 Élvezeti szenvedélyszerek használata és függőség összes beteg új beteg Szerves oldószer inhaláció összes beteg új beteg Összes gondozott beteg Összes új beteg A következő táblázat az közötti időszakban a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek számát mutatja: gyógyszer okozta pszichózisok. gyógyszerfüggőség és abuzus összes gondozott A gyermek- és ifjúsági ideggondozókban tehát meglehetősen alacsony, és inkább stagnáló, vagy csökkenő tendenciát mutat a drogfogyasztás miatt gondozottak száma. A felnőtt pszichiátriai gondozókban ennél sokkal magasabb, bár a teljes betegforgalomhoz képest elenyésző a drogfogyasztásra visszavezethető esetek száma. A drogambulanciák rendszeres adatszolgáltatásra nem kötelezettek évre vonatkozóan csupán két drogambulancia betegforgalmáról voltak elérhető adatok: a Klapka utcai Drogambulancián 374 beteget gondoztak, közülük 106 volt az év során újonnan gondozásba vett, a Szegedi Drogambulancián 80 beteget gondoztak, közülük 26 volt az év során újonnan gondozásba vett beteg. A fenti adatok egyértelműen a drogfogyasztás alacsony elterjedtségére utalnak, még akkor is, ha tudjuk, hogy drogosokat a legkülönbözőbb egészségügyi intézményekben kezelhetnek. Magyarországon a rendőrségi nyilvántartások elsődleges bűncselekmény alapján készülnek. Így a kábítószeres bűncselekmények közül csak azok kerülnek ilyen címszóval a statisztikákba, ill. az adattárba, akiknél ez volt a fő bűncselekmény. Ennek alapján a rendőrségi statisztikák a kábítószerrel való visszaélés, valamint a kóros szenvedélykeltés vétsége miatt nyilvántartásba vett elkövetőkről adnak számot. 319

4 A rendőrségi adatok a következő képet mutatják: visszaélés kábítószerrel kóros szenvedélykeltés vétsége összes Budapest összes Budapest (1: teljes népesség, 2: 18 évesnél fiatalabb népesség) Feltételezhető, hogy drogfogyasztók leggyakrabban recepthamisítás miatt kerülnek kapcsolatba a rendőrséggel, ám a recepthamisítás az összes okirathamisításon belül nem elkülönített, így csak becslésekkel rendelkezünk, amely szerint a recepthamisítások száma évi ezer körül mozog. Végül szintén rendőrségi adatok alapján a droggal kapcsolatos halálesetek száma 1973 és 1988 között 55 volt, 1989-ben 6 halálesetet regisztráltak, 1990-ben pedig nem volt haláleset. A rendelkezésre álló hivatalos statisztikák tehát egyértelműen a drogfogyasztás alacsony elterjedtségére utalnak, és csökkenő tendenciát mutatnak. Nyilvánvaló azonban az is, hogy egy olyan országban, ahol a drogfogyasztás társadalmi problémakénti megjelenése rövid múltra tekint vissza, hiányzanak, vagy csekély mértékben léteznek a drogfogyasztásból adódó problémák ellátására szolgáló intézmények, nem kiépült a problémára vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás, az intézményi adatok sokkal inkább az intézmények működését, a problémára való változó reagálást mutatják, mint a valóstendenciákat. 320

5 EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A tényleges helyzet feltárására az első kísérletet 1985-ben tettük. Külföldi tapasztalatok alapján, a már valamit próbáltak arányát kívántuk felderíteni, amikor egy éves fiatalok ivási szokását vizsgáló kutatás keretében megkérdeztük, milyen elterjedt a szipuzás és a kábító hatású gyógyszerek szedése a fiatalok körében három budapesti középiskolában és egy nevelőotthonban. (Elekes 1986). A megkérdezett 489 fiatal között a szipuzást vagy gyógyszerfogyasztást már próbáltak aránya az egyes intézménytípusokon belül a következő volt: 1. sz. ábra A többség éves korában próbálta először a ragasztózást, vagy a gyógyszerszedést, de volt olyan, aki 7 éves korában csinálta először. A szipuzást, a gyógyszert és az esetleges egyéb kábítószereket figyelembe véve, azt az eredményt kaptuk, hogy a megkérdezett fiatalok 10%-a próbálkozott már életében valamilyen kábító hatású szerrel. A barátaikról a megkérdezett gimnazisták 16%-a, a szakközépiskolások 22%-a, a szakmunkásképzősök 16%-a és a nevelőotthoniak 36%-a vélekedett úgy, hogy közöttük legalább 321

6 egy-kettő olyan van, aki valamilyen rendszerességgel szipuzik, vagy gyógyszert szed ban egy másik, szintén alkoholfogyasztásra irányuló vizsgálat keretében egy 6000 fős reprezentatív mintán a 18 évnél idősebb népesség gyógyszerfogyasztását kérdeztük (Elekes, Liptay 1987). Az alábbi táblázat a fenti vizsgálat gyógyszer fogyasztásra vonatkozó adatait foglalja össze: férfi nő összesen a megelőző hónapban 31,0% 39,0% 35,4% gyógyszert szedők aránya betegség nélkül gyógyszert 5,4% 7,7% 6,7% szedők aránya nyugtatót szedők aránya 7,2% 10,8% 9,2% A fenti adatok természetesen nem mutatják a gyógyszerdependencia arányát, de mindenesetre utalnak a gyógyszerrel történő visszaélés elterjedtségére a felnőtt népesség körében. A kábítószer-fogyasztás elterjedettségének vizsgálatára alkalmas módszerek egyike a különböző intézetekben megjelent, és nyilvántartásba vett drogfogyasztók számbavétele. Ezt a módszert alkalmaztuk abban a vizsgálatban, amelyet Budapesten, egészségügyi, gyermekvédelmi és rendőri szerveknél végeztünk, 1990-ben drogfogyasztóként nyilvántartásba vettek adatainak feldolgozása alapján (Elekes, Paksi 1992). Ennek a vizsgálatnak célja az intézményekkel ténylegesen kapcsolatba került drogfogyasztók számbavétele, a fontosabb (és rendelkezésre álló) szociális, demográfiai jellemzők feltárása volt, de célunk volt megtudni azt is, hogy Magyarországon a különböző intézményekben, ill. intézménytípusokban milyen a kábítószer-fogyasztók nyilvántartása, mekkora az így kapott adatok validitása, mekkora megbízhatósággal kezelhetők ezek a nyilvántartások. Ezért szigorúan ragaszkodtunk az adatgyűjtés során a regisztrált drogos definícióhoz. Az adatok megbízhatósága tekintetében kiegészítő információként felhasználtuk az intézmények vezetőivel készített interjúkat is. 322

7 2. sz. ábra Az adatok megoszlása a főbb intézménycsoportok és nemek szerint a következő Az adatok túlnyomó többsége tehát az egészségügyi intézményekből származik, itt is elsősorban a drogambulanciák, valamint a baleseti osztályok szerepelnek nagy súllyal. A nyilvántartottak több mint egyharmad része nő, ám a gyermekvédelemben és a rendőrségnél a nők aránya sokkal kisebb. Természetesen a legfiatalabbak a gyermekvédelmi intézményekben találhatók, az átlagéletkor 15,6 év volt. A rendőrségen nyilvántartásba kerültek átlagéletkora 25,7 év, közel egynegyed részük 30 év feletti. A legidősebb korcsoportok az egészségügyi intézményekben találhatók. Az itt nyilvántartásba vettek átlagéletkora 30 év, de különösen a drogambulanciákon és a baleseti osztályon magas a év felettiek aránya is. A vizsgált személyek 20%-ának családi állapotát nem ismerjük. Magas a nőtlenek, hajadonok aránya (48%). Kisebb részük (17%) házas, (főleg az egészségügyi intézményekben regisztráltakra jellemző). Elváltak nagyobb arányban csak a rendőrségen regisztráltak között találhatók. Adódóan az intézmények budapesti székhelyéből, a regisztráltak 80%-a a fővárosban lakik, és elég egyértelműen megállapítható, hogy az alacsonyabb 323

8 presztízsű (szegényebb, munkások lakta) kerületekben. A nem budapestiek többsége kisebb, főváros környéki városokban, községekben él. A vizsgálatba került személyek 47%-ának ismerjük iskolai végzettségét. A gyermekvédelmi intézmények és a rendőrség esetében teljeskörű az információ, az egészségügyben azonban csak az esetek egyharmadában rendelkezünk iskolai végzettségre vonatkozó adattal. A gyermekvédelmi intézményekben a többség vagy jelenleg is iskolába jár, vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A rendőrségi nyilvántartásokban szereplők többségének vagy általános iskolai vagy középiskolai végzettsége van. Az egészségügyben rendelkezésre álló adatok szerint a drogfogyasztás miatt bekerültek között leggyakoribb az általános és középfokú végzettség, de nem ritka a felsőfokú végzettség sem. A foglalkozásra vonatkozó adatok szintén a gyermekvédelmi intézményekben és a rendőrségen a legteljesebbek. A gyermekvédelmi intézményekben az életkorból is adódóan a többség tanul valahol, egyötödrészüknek nincs állása, néhányan pedig segédmunkásként dolgoznak. A rendőrségen nyilvántartottak között 30%-nak nincs állása, 20%-nak nem tudjuk a foglalkozását, a többiek között azonban meglehetősen magas a szellemi munkát végzők aránya (az összes nyilvántartott 27%-a), és viszonylag kevesen végeznek kvalifikálatlan munkát. Az egészségügyi intézményekben nyilvántartottak 30%-ának nem ismerjük foglalkozását, 16%nak nincs munkahelye, 23% dolgozik valamilyen kvalifikált munkakörben, közülük 15% végez szellemi munkát és magas az inaktívak (tanulók, háztartásbeliek, leszázalékoltak) aránya. Az esetek csupán egyharmad részében rendelkezünk információval az apa foglalkozásáról. Ebből a szempontból elsősorban a rendőrségi adatok tekinthetők teljesnek. A rendőrségi és az egészségügyi adatokra egyaránt igaz, hogy a vizsgált személyek nagyobb részének az apja kvalifikált szellemi, vagy szakmunkát végez. Azaz, ellentétben a lakóhelyi információkkal, a szülők foglalkozási adata arra utal, hogy amennyiben egyáltalán van apa, és van foglalkozása, az mindenképpen magasabb presztízsű foglalkozás. Hasonló tendenciát mutat az anya foglalkozása. Egyrészt itt is inkább csak a rendőrségről rendelkezünk teljesebb adatokkal, ám itt is viszonylag gyakori a szellemi foglalkozást végzők aránya. 20 esetben van információnk az apa devianciájáról, és 16 esetben az anya devianciájáról. Leggyakrabban az alkoholizmus szerepel, de anyáknál többször előfordul az öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet, valamint mentális betegség. Szülők drogfogyasztása sehol nem derül ki. Korábbi egészségügyi pszichés kezelésről egyértelmű információ a gyermekvédelmi intézményekben 22%, a rendőrségnél 27%, az egészségügyben pedig 29% esetében derül ki (összesen 70 esetben). A korábban már kezeltek 324

9 túlnyomó többségét kezelték már korábban is drog miatt, meglehetősen gyakran fekvőbetegként. Az adatok azt mutatják, hogy a korábbi egészségügyi kezelésnek igen gyakran más pszichés probléma is oka volt. Az egészségügyi intézményekben regisztrált adatok arra utalnak, hogy azok, akiket már korábban kezeltek, rendszeres visszatérői az egészségügyi intézményeknek. Megelőző rendőrségi ügye a vizsgált személyek 16%-ának, 46 főnek volt. Közülük 17 főt a gyermekvédelmi intézményekben, 8 főt a rendőrségen, 21 főt pedig az egészségügyi intézményekben regisztráltak. Droggal kapcsolatos rendőrségi ügyről 20 fő esetében tudunk. Az adott intézménybe kerülés oka a rendőrségen nyilvántartottak esetében egyáltalán nem derül ki. A nevelőotthonokba többnyire a gyámhatóság vagy a tanács kezdeményezésére kerültek be a vizsgált személyek, további indokokról nem tudunk. Csupán az egészségügyi intézmények esetében derül ki nagyobb arányban, hogy az intézménybe kerülés közvetlen oka a drogfogyasztás volt. A fogyasztott drog típusát a drogambulanciákon és a baleseti osztályon nem regisztrálták. A többi esetben az elsőként említett drogok megoszlása a következő képet mutatta: a gyermekvédelmi intézményekben kizárólag szerves oldószerek szippantása került említésre. A rendőrségi nyilvántartásokban nagyjából egyenlő arányban az ópiát és cannabis származékok szerepeltek túlnyomó többségben. Az egészségügyi intézmények nyilvántartásában az elsőként megjelölt drogok között 24%-kal szerepeltek a nyugtatókaltatók, 23%-kal az ópiátszármazékok,17%-ban a szipuzás; és csupán néhány esetben hallucinogének és cannabis származékok. A nyilvántartottak egyharmadánál regisztráltak második drogot is, szintén többnyire nyugtatókat, és ópiátszármazékokat. Az elsőként és másodikként regisztrált drog típusa azonban többnyire azonos. Valamelyes különbség figyelhető meg nemenként és iskolai végzettség szerint. Azaz a szipuzás, valamint az ópiát és cannabis fogyasztás gyakoribb a férfiak között, a nyugtató, altató szedése pedig inkább a nőkre jellemző. A szipuzás kifejezetten az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző, a nyugtatók, altatók, valamint cannabis fogyasztás pedig elsősorban a közép- és felsőfokú végzettségűek között gyakori. Az ópiátszármazékok fogyasztása valamennyi csoportban előfordul. A nemzetközi tapasztalatokból tudjuk, hogy a drogfogyasztásról és a drogpolitikáról kialakult vélemény összefüggést mutat azzal, hogy menynyire és mely rétegek között terjedt el a drogfogyasztás. Éppen ezért, a TÁRKI keretében 1990-ben végzett vizsgálatunk során, amelyet a 18 évesnél idősebb népességre reprezentatív 1000 fős mintán végeztünk, elsősorban a tiltott és 325

10 legális, visszaélésre alkalmas szerekkel szembeni attitűdre voltunk kíváncsiak. (Elekes, 1991) A TÁRKI-felvétel arra utal, hogy a lakosság nagy része veszélyesnek tartja a kábítószer-fogyasztást. Sokan (68%) vélekednek úgy, hogy már az egyszeri próbálkozás is rászokáshoz vezethet, amely rászokás külső segítség nélkül nem kezelhető. A különböző drogokra vonatkozó ismeretek feltérképezésére megkértük válaszolóinkat arra, jelöljék egy ötfokú skálán, hogy az általunk felsorolt szerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztását mennyire tartják veszélyesnek. A skálán az 5. jelentette a nagyon veszélyest és az 1. a nem veszélyest. A következő táblázat az egyes szerek átlagértékét, illetve a nagyon veszélyes és az egyáltalán nem veszélyes válaszok arányát tartalmazza: Átlag nagyon egyáltalán nem veszélyes (%) Cigaretta 3,1 14,9 6,6 Coderit, codein, hydrocodin,az 3,2 25,9 1,3 orvos által előírtnál nagyobb mennyiségben Alkohol 3,6 29,5 2,5 Altató, nyugtató, az orvos által 3,6 28,9 1,6 előírtnál nagyobb mennyiségben Marihuána, hasis 4,1 70,9 0,1 Szipuzás 4,2 62,1 0,0 LSD, kokain 4,3 76,8 0,1 Morfium, ópium 4,4 76,1 0,2 A válaszok arra utalnak, hogy igen differenciálatlan kép él a köztudatban az egyes szerekről. Míg a legálisan fogyasztható szerek veszélyessége meglehetősen kevéssé tudatosult, addig az illegális szereket különbség tevés nélkül tartják veszélyesnek. Érdemes összevetni adatainkat egy Norvégiában végzett hasonló vizsgálattal, amelyet először 1968-ban végeztek, majd 1989-ben megismételték, szintén 18 éves és idősebb népességen (Skretting 1990). Az évi eredmények meglehetősen hasonló képet mutatnak a mi adatainkhoz. A kérdezettek veszélyesség alapján első helyre sorolták (legveszélyesebbnek tartották) az LSD-t, majd következett a cannabis és a morfium, nagyjából hasonló értékekkel. A következő csoportba kerültek (kisebb különbségekkel) a stimulánsok, alkohol, altató és nyugtató, majd legkevésbé veszélyesnek a cigarettát tartották re, amikor a drog a norvég élet normális részévé vált, nagyobb mértékben elterjedt a drogfogyasztás, és a médiák is reálisabb 326

11 képet festettek róla, az emberek véleménye is sokkal reálisabb lett. Az évi vizsgálatban már egyértelműen a heroint tartották a legveszélyesebbnek, majd a kokain és amphetaminok következtek, utána cannabis, majd nyugtatók, alkohol, altatók és végül cigaretta. Vagyis 1968-ban, amikor a drog elterjedtsége alacsony volt, és a politika túlreagálta a drogproblémát, a közvéleményben meglehetősen téves kép alakult ki az egyes drogok veszélyességéről. Hasonló a helyzet jelenleg Magyarországon, ahol az emberek egyelőre kevéssé tudnak differenciálni a jórészt filmekből, könyvekből ismert drogok, és a gyakran mindennapjaik részét képező szerek között. Azaz, a két csoport pontosan szétválik: a legálisan elérhető szereket kevéssé tartják veszélyesnek, míg a csak hírből ismerteket igen veszélyesnek tartják A vizsgálat adatai alapján az is megállapítható, hogy bár a megkérdezettek általában helyeslik a büntetést, mint a drogprobléma megoldási módját, többségük nem tartja megfelelő megoldásnak a fogyasztás büntetését. A kábítószer-fogyasztás visszaszorításában, és a hozzászokás megelőzésében az egészségügyi szerveket tartják a legalkalmasabbnak, közeli ismerőseik esetében azonban igen sokan nem fordulnának semmilyen külső segítségért. A válaszok közötti ellentmondás az igen bizonytalan ismeretekre és a gyakran ellentmondásos tömegtájékoztatásra utal. Ugyanakkor az a tény, hogy a megoldást sokan az egészségügyben látják, a kábítószer fogyasztás betegségkénti elfogadását tükrözi. Ez, valamint az a tény, hogy a kérdezettek közel fele a kábítószer-fogyasztás egyik okaként a megoldatlan problémákat, gondokat jelöli meg arra utal, hogy a magyar lakosság sokkal elfogadóbb a kábítószerekkel szemben, mint ahogy az, a fogyasztás relatíve alacsony elterjedtsége alapján feltételezhető lenne. Bár vizsgálatunknak nem elsődleges célja volt a drogfogyasztás elterjedtségének vizsgálata, megkértük válaszolóinkat arra, hogy az általunk felsorolt szerek közül jelöljék meg azt, amit eddigi életük során már legalább egyszer kipróbáltak. Az alábbi táblázat azoknak a számát és arányát mutatja, akik már próbálkoztak valamivel: 327

12 már próbáltak száma /fő/ aránya /%/ Alkohol ,0 Marihuána, hasis 10 1,0 coderit, codein, hydrocodin 16 1,6 Altató, nyugtató 24 2,4 Morfium, ópium 8 0,8 Cigaretta ,4 LSD, kokain 2 0,2 Szipu 4 0,4 (Kérdéseink megfogalmazásakor kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy az orvos áita1 előírtnál nagyobb mennyiségű fogyasztásra vagyunk kíváncsiak.) Ha az alkoholt és cigarettát figyelmen kívül hagyjuk, a megkérdezettek összesen 5,5%-a, 54 fő próbált már valamilyen visszaélésre alkalmas szert. Az arányt meglehetősen magasnak tartjuk, különös tekintettel arra, hogy a minta a 18 évnél idősebb népességet reprezentálja, tehát a vizsgálat nem terjed ki azokra, akik egyéb vizsgálatokból tudjuk a legnagyobb valószínűséggel próbálkoznak valamilyen droggal. Feltételezzük, hogy a kapott prevalencia érték a ténylegesnél sokkal alacsonyabb. Erre utal az, hogy korábbi, kifejezetten alkoholfogyasztásra irányuló vizsgálatunk keretében a kérdezettek 85,2%-a válaszolta, hogy fogyasztott már életében alkoholt, szemben a jelenlegi 46%-os aránnyal. Az igen jelentős eltérés oka valószínűleg az, hogy míg korábbi vizsgálatunkban elsősorban az alkoholfogyasztásra voltunk kíváncsiak, amit számos kérdéssel próbáltunk pontosítani, addig itt csupán egyetlen kérdéssel, és a veszélyességhez kapcsolódóan kérdeztük az egyes szerek fogyasztását. Feltételezhető az is, hogy mivel az alkoholfogyasztás sokkal elfogadottabb, és kevésbé veszélyesnek tartott erre utalnak a korábban bemutatott válaszok is, az önbevallás mértéke nagyobb, mint a többi szernél. Tehát azt mondhatjuk, hogy a felnőtt népesség legalább 5,5%-a próbált már valamilyen visszaélésre alkalmas szert, vagy valamilyen szer visszaélésszerű fogyasztását. Azok, akik már próbáltak valamilyen visszaélésre alkalmas szert, nagyobb részt az 50 éven felüliek, valamint a 29 évnél fiatalabbak közül kerülnek ki. Gyakrabban közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és sokan közülük alsó-, közép- vagy felső vezetői beosztást töltenek be. A válás ténye növeli, a gyerekek nevelése pedig csökkenti annak valószínűségét, hogy valaki a drogot már próbáltak közé kerüljön. A fenti vizsgálatok és adatok arra utalnak, hogy a drogfogyasztás, bár nem túlzottan jelentős arányban, mégis létezik Magyarországon, nemcsak a 328

13 fiatalok, és a periférián élők, hanem az idősebbek és a jobb körülmények között élők között is. A TÁRKI vizsgálat arra utal, hogy a lakosság bár tudatában van a kábítószerfogyasztás veszélyességének elfogadó és megértő a kábítószerfogyasztókkal szemben. Mégis alig eldönthető, hogy a kábítószerfogyasztás gyakorisága, módja, a kábítószeresek egyéb körülményei, vagy pedig a kábítószer fogyasztásra adott intézményi válasz jelenti-e az igazi problémát. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kábítószerfogyasztás probléma volta sokkal inkább abban jelentkezik, hogy mikor, kik és milyen értékek képviselői voltak a tipikus fogyasztók, mint abban, hogy mennyien, mit és hogyan fogyasztottak. Ez volt a kiinduló pontja egy 1989-ben végzett vizsgálatunknak, amely során a fiatalkori drogfogyasztás legfontosabb vonásait kívántuk felderíteni drogfogyasztó fiatalok néhány jellegzetes csoportjában (Elekes 1991). Négy, egyenként 30 főbő1 álló csoportot kérdeztünk meg, helyileg a tököli fiatalkorúak börtönében, fővárosi nevelőotthonokban, a Budai Pünkösdi Gyülekezet problémás fiatalok számára szervezett klubjában, valamint kint (a fővárosban). A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a tököliek, intézetiek és pünkösdisták életét számos igen súlyos probléma kíséri, amely gyökerei az igen korai gyerekkorba nyúlnak vissza, és a zavaros családi háttérrel kezdődnek. Esetükben a drogfogyasztás csupán egy a számos megoldandó probléma között, és nem is a legsúlyosabb, legfontosabb. Bár már eddig is számtalanszor kapcsolatba kerültek olyan intézményekkel, amelyek valamilyen segítséget nyújthattak volna, ám ez a segítség vagy teljesen elmaradt, vagy pedig eredménytelen volt. A segítség leggyakoribb formája az intézetbe küldés volt, ami azonban inkább súlyosbította életüket, mint javította azt, és az esetek többségében hozzájárult a marginalizálódáshoz, és a deviáns karrier kialakulásához. Valószínű, hogy számukra a drogfogyasztás nem önmagáért fontos, hanem egy fiatalkori deviáns életforma velejárója. Többségüknek komoly pszichológiai és szociális segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy ne sodródjon még inkább perifériára. A kintiek életmódjukban, felfogásukban egyfajta fiatal avantgárd értelmiséghez állnak inkább közel. Ez nem kötődik szervesen a drogfogyasztáshoz, nem egyfajta drogos kultúra része, inkább lehetővé teszi a drogfogyasztást, amennyiben elfogadhatóvá teszi a másságot, a szokatlant, a mások által elitéltet. Néhány ópiátfogyasztót kivéve, drogfogyasztásuk ritkán okoz problémát, nem befolyásolja különösebben életvitelüket. Drogfogyasztásuk inkább rekreációs célú, és többnyire kontrollálni tudják. Persze közöttük is vannak olyanok, akik gondozást igényelnek, és ha ez nem elérhető, vagy nem megfelelő, veszélyes helyzetbe kerülhetnek, ám náluk az igazi veszélyt a 329

14 tiltott drog fogyasztása miatti büntetés jelenti, amely valóban a deviancia útjára terelheti őket. KÖVETKEZTETÉSEK Kik, hogyan és mennyien? Talán ez határozza meg leginkább mikor, milyen reakciókat vált ki valamely szer fogyasztása egy adott társadalomból. A mit kérdése elhanyagolhatónak látszik, hisz az egyes szerek fogyasztásának tényleges hatása, ön- és közveszélyességének mértéke csak ritkán mutat összefüggéseket a szerek hivatalos megítélésével. Ma a legtöbb országban szabadon fogyasztható alkohol, szívható cigaretta, szedhető altató, nyugtató és beszerezhető ragasztó, és a legtöbb országban törvény bünteti a marihuána fogyasztását. De voltak, és vannak országok, ahol tiltják az alkoholfogyasztást, voltak korok és országok, ahol tiltották a dohányzást, és hosszú ideig senki sem gondolt az ópiumfogyasztás tiltására. Első pillantásra talán a mennyien kérdés látszik a legmeghatározóbbnak. Az előbbiekben bemutatott vizsgálatok egyértelműen bizonyítják a drogfogyasztás létezését Magyarországon. Az egészségügyi, gyermekvédelmi és igazságügyi intézményeknél fellelhető adatok a drogfogyasztók alacsony számát mutatják, az időbeni változások jelzésére pedig nem alkalmasak. Így semmilyen, módszertanilag megbízható információ nincs arról hogy a kábítószerfogyasztás vajon nő, csökken vagy változatlan. Fontosabb a hogyan kérdése. A legtöbb visszaélésre alkalmas szer nagy mennyiségű és rendszeres fogyasztása lehet veszélyes a fogyasztóra, de még a legveszélyesebbnek tartott heroin fogyasztása is, bizonyos körülmények között lehet kontrollált, és visszafordítható. Hazai drogfogyasztókkal végzett kutatásunk azt mutatja, hogy függetlenül a fogyasztott drogtól, a fogyasztás gyakoriságától, a megkérdezettek ritkán válnak kényszeres fogyasztóvá, nem térnek át keményebb drogokra, és sokan képesek külső segítség nélkül drogfogyasztásukat abbahagyni. A hogyan fogyasztás kérdése azonban többnyire csak a fogyasztó és közvetlen környezete életét, illetve egészségét befolyásolja, és nem ad választ arra, miért szükséges a társadalom beavatkozása. Természetesen a bűnözéssel való szoros összefonódás az, ami a választ jelenthetné, csakhogy eme összefonódás elsősorban a drogok fogyasztásának és forgalmazásának szigorú tiltásából következik. Fontosabbnak tartom a kik kérdést. Hiszen a drog szabályozásának eddigi története sokkal szorosabb összefüggést látszik mutatni azzal, hogy mikor, kik és milyen értékek képviselői voltak a tipikus drogfogyasztók, mint azzal, hogy mennyien, hogyan és mit fogyasztottak. Érinti ez a privilégiumaikat féltő táltosoktól kezdve a szabadság és egyenlőség eszméit zászlaikra tűző művészeket, az USA-ba bevándorló kínaiakat, a századelő avantgárd 330

15 művészeit, a hippiket és a punkokat. De Magyarországon is tapasztaljuk, hogy a kábítószeresekkel való foglalkozás kezdete legalábbis egy időre tehető a csövesek megjelenésével. Akkor jelenik meg a kábítószerfogyasztás problémaként, amikor már nem csak középkorú, egészségügyben dolgozók, vagy művészek, fiatal értelmiségiek között fordul elő kábítószer-fogyasztás, hanem amikor az aluljárókban és néhány együttes koncertjén nyilvánosan jelennek meg a nagy többséget irritáló öltözködésű és viselkedésű csövesek. A,;kik kérdésnek azonban nem csak ilyen szempontból van jelentősége, azaz nem csak azt befolyásolja, hogy kik váltanak ki szabályozási szándékot a társadalomból, a szűkebb vagy tágabb környezetből. Úgy tűnik, a ki befolyásolja a fogyasztott drogot, a fogyasztás módját és a fogyasztott drog hatását is. Általában elmondható, hogy a veszélyesebb drogok fogyasztása gyakrabban fordul elő a hátrányosabb helyzetűek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a perifériára szorultak között. Hasonlóképpen, a fogyasztás veszélyesebb módja, az intravénás fogyasztás, a nem steril eszközök használata is itt látszik gyakoribbnak. A jobb körülmények között élők, magasabb végzettséggel rendelkezők hamarabb hozzájutnak minőségibb drogokhoz, jobban ismerik a veszélyek csökkentésének lehetőségét, a jobb minőségű élet következtében, sokak szerint a szerek hatása is kevésbé veszélyes, szükség esetén könnyebben találnak megfelelő segítséget, és kisebb a kriminalizálódás veszélye. Drogfogyasztókkal végzett vizsgálatunk határozottan mutatja ezt a különbséget. A társadalom vagy a politika reakciója tehát nem vagy nem csak a probléma súlyosságától függ. Különben aligha találnánk választ arra, hogy az USA-ban miért pont akkor válik újra fontossá a kábítószer elleni küzdelem, amikor a legtöbb epidemiológiai vizsgálat arról számol be, hogy a kábítószerfogyasztás a 80-as évek eleje óta csökken, vagy stagnál, vagy aligha találnánk választ arra, hogy miért pont a 80-as évek első felében válik oly sürgetően fontossá legalábbis elvekben a kábítószerprobléma megoldása Magyarországon. A drogprobléma lehet valamely más, drogtól és drogfogyasztóktól független társadalmi probléma megjelenési formája. Jelentheti a drogfogyasztók bizonyos csoportjai és a társadalom lényeges csoportjai közötti konfliktust, nem utolsósorban pedig jelentheti azt, amikor drogot fogyasztók egy része számára (nem mindenkinek és nem szükségszerűen), előbb vagy utóbb egészségügyi, szociális, jogi vagy mentálhygiénés problémát okoz. Az eddigi vizsgálatokból megállapítható, hogy Magyarországon a fiatalok között meglehetősen veszélyes fajta drogfogyasztás terjedt el, hiszen a legkülönfélébb nyugtatók, doppingszerek nagy mennyiségű fogyasztása, a házilag barkácsolt, bizonytalan tisztaságú ópium, a szipuzás, a legkülönfélébb pótszerekkel való próbálkozás sokkal több kárt okozhat, mint például a 331

16 marihuána szívása. Ugyanakkor, drogfogyasztókkal végzett vizsgálatunk azt bizonyítja, hogy önmagában a drogfogyasztás csak ritkán okoz problémát a megkérdezett fiatalok életében. Többségük sok, súlyos és megoldatlan, de a drogfogyasztástól független szociális, pszichés és egészségügyi problémával küszködik, amelyet csupán kiegészít a drogfogyasztás. Megoldatlan életük, fokozatos marginalizálódásuk, néhányuk esetében pedig a kemény drogok fogyasztása magában rejti a problémás drogfogyasztás kialakulásának veszélyét. Az interjúk, de a rendelkezésre álló országos statisztikák is azt mutatják, hogy a fiatalok pszichés problémáik, beilleszkedési zavaraik miatt vagy egyáltalán nem jutnak szakintézménybe, vagy nem részesülnek megfelelő ellátásban, problémáik többnyire megoldatlanok maradnak. És bár viszonylag sokan drogfogyasztásuk miatt kerülnek kapcsolatba egészségügyi intézménnyel, szinte alig van olyan, aki kifejezetten drogkezelő intézménybe került volna. A beilleszkedési zavarok kezelését szolgáló ellátó hálózat hiánya kiegészül a kábítószer-fogyasztás tényének hosszú ideig történő elhallgatásával és a probléma kriminalizálásával. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy azok, akik segítségre szorulnak, nem tudnak és nem akarnak segítséget kapni. Rövid ideje, és csak kevés, a kábítószer-problémára specializált intézmény és szakember működik. Csupán egy szűkkörű gyerekpszichiátriai hálózat létezik, a fiatalkorúak pszichés problémáira nincs megfelelő ellátás, tehát nincs, aki a szakintézmények feladatát helyettesíthetné. A meglévő egészségügyi intézményeknek nincs kapacitása, szakembere és féltik a normál betegeiket a kábítószeresektől, ezért igyekeznek elhárítani a hozzájuk fordulókat. Mivel nem garantálható a jelentkezett kábítószeresek adatainak titkosan kezelése, a törvény pedig bünteti a fogyasztást, még a gyógyulásra motiváltak is nehezen szánják el magukat a kezelésre. Mit jelent a drogprobléma Magyarországon? Elsősorban a beilleszkedési zavarok és különösképpen a problémás drogfogyasztás ellátatlanságát. De jelenti a kábítószer-probléma eddigi kezelését is. A hosszú elhallgatást, majd a kampányszerű megoldási kísérletet is, amelyet félő, hogy az érdektelenség fog követni. Az az érdektelenség, amely az alkoholproblémával már bekövetkezett, amint elveszítette politikai érdekességét, feszültséglevezető szerepét. Elekes Zsuzsanna 332

17 IRODALOM Elekes Zs. (1986): éves fiatalok ivási szokásai. Alkohológia p Elekes Zs., Liptay G. (1987): Az alkoholfogyasztás és más beilleszkedési zavarok elterjedtsége Magyarországon. TBZ Bulletin IX. Budapest, Elekes Zs. (1991): Drogjelenség különféle megközelítésben (Adalékok a magyarországi drogprobléma természetrajzához). Kandidátusi disszertáció Elekes Zs., Paksi B. (19929: Methodological problems of drug epidemiology in the case of low rate of substance use. Paper presented at the 18th Annual Alcohol Epidemiology Symposium, Toronto 1992, June. Skretting, A. (1990): How dangerous are dangerous drugs? Paper presented at the 16th Annual Alcohol Epidemiology Symposium, Budapest Az egészségügyre vonatkozó adatok a Népjóléti Minisztérium, a rendőrségi adatok az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvántartásaiból származnak. 333

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2001 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT ELŐSZÖR NÉHÁNY KÉRDÉS AZ ALKOHOL- FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN. KÉRJÜK,

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási anyagok összeállításában közreműködött: Kulcsár László, Ruff Tamás,

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM V I S E L K E D É S K U T A T Ó K Ö Z P O N T KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2003 A kérdőívnek ez a része alkohollal és különböző egyéb

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Európai Iskolavizsgálat 1999 Kérdőív Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Mielőtt elkezdenéd, kérjük, olvasd el! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével egy az Európa Tanács által

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA)

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Értékátadási problémák a családban

Értékátadási problémák a családban tóth olga: értékátadási problémák... 449 Értékátadási problémák a családban család egyik fontos funkciója a szocializáció, a felnövekvõ nemzedékek felkészítése a felnõtt életre. Noha napjainkban a család

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

FEKETE ÉDEN. A 2000. NOVEMBER 26-ÁN ÉS 2001. NOVEMBER 15-ÉN KOLOZSVÁRON MEGTARTOTT DROGFÓRUM CÍMÛ KONFERENCIÁK ELÕADÁSAI SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MÛSZAKI ÉS HUMÁN TUDOMÁNYOK KAR HUMÁN TUDOMÁNYOK

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja 2015. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS A MONITOROZÁS 20 ÉVE Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja (2015.6.4., LISSZABON HÍRZÁRLAT WET/lisszaboni idő szerint 10.00

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE

EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE A KIADVÁNYT SZERKESZTETTE: Bozsikné Víg Mariann - pszichológus Pálnokné Pozsonyi Márta - pszichológus Szabó Sándor - rendõr alezredes Kiadta a

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map)

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2013. évben végzett tevékenységéről.

Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2013. évben végzett tevékenységéről. ELŐTERJESZTÉS VADNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. JÚNIUS 17-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1505-2/2014. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB I. N API R E N D Tárgy: A sajókazai Nappali

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Pécsvárad szociális helyzete

Pécsvárad szociális helyzete Pécsvárad szociális helyzete A település lakónépességének aktuális szociális és egészségügyi helyzete, állapota, a változások tendenciái az Önkormányzat számára, - mint tudatos döntéseivel a település

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA A leggyakoribb panaszt okozó betegségek és hatásuk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények

Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények fókusz szociológiai szemle 20(3): 82 99. Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények Domokos Veronika Herczeg Béla passagere@gmail.com; bela.herczeg@gmail.com Összefoglaló:

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA 2003. Tartalomjegyzék 1. A helyi stratégia szükségessége 3. oldal 2. Helyzetelemzés 5. oldal Áttekintés 5. oldal A veszélyeztetett

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben