A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron"

Átírás

1 A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási anyagok összeállításában közreműködött: Kulcsár László, Ruff Tamás, Nagy Katalin, Domokos Andrea A kutatás a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával, az Alba Caritas Hungarica Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat koordinációjával valósult meg. Az elemzést az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. készítette a székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájának támogatására. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht március

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3.o. 1.1 A kutatás célja 3.o. 1.2 A kutatási módszer 3.o. 1.3 Adatfeldolgozás 6.o. 1.4 Demográfiai háttér 7.o. 2. Tanári problémapercepció 10.o. 3. Pszichoaktív szerek fogyasztása 13.o. 4. Tájékozottság a pszchoaktív szerekről 19.o. 5. Tájékozottság a fogyasztókról 28.o. 6. A drog, mint társadalmi probléma 30.o. 7. A prevenció 36.o. 8. A drogkérdés kezelése 41.o. 8.1 Az iskolai drogprevenciós munka feladatait meghatározó jogszabályok 8.2 A drogprevenció a pedagógiai programokban 41.o. 44.o. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 2

3 1. BEVEZETŐ 1.1 A kutatás célja A 2001-ben megalakult Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum legfőbb célkitüzése a települési drogellenes stratégia kidolgozása a Kábítószer-ellenes Nemzeti Stratégiával összhangban. Ez a helyi feladat nem nélkülözheti a pontos és reális helyzetkép elkészítését. E munka már részben megkezdődött, a tanulók legális és illegális pszichoaktív szerfogyasztásáról a korábban készült kutatások alapján van némi fogalmunk, ugyanakkor szükséges megismernünk a gyermek és ifjúságsegítő intézmények drogprevenciós munkáját, működésük feltételeit, valamint a fiatalokkal foglalkozó szakemberek - elsősőrban a pedagógusok - attitűdjeit is. A reális és pontos helyzetkép ismeretében intervenciós projekteket, új szolgáltatásokat lehet indítani, kiderül, hogy hol van átfedés a humászolgáltató rendszer elemiben, illetve milyen hiányosságokkal küzdenek a szakemberek. A kutatás során kiemelt szempontként a gyakorló pedagógusok körében vizsgálódtunk, elsősorban arra a kérdésre koncentrálva, hogy mit tudnak a tanárok a drogokról, a drogos fiatalok felismeréséről, képesek-e kezelni a felmerülő problémát. A munka szempontjából fontos volt a kábítószer és a drog fogalmának pontosítása. A kutatás során a kábítószer alatt az illegális szereket értettük, a drog fogalma pedig a legális és illegális pszichoaktív szereket együttesen tartalmazza. Ez összhangban van azzal is, hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nemcsak a kábítószerrel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik. 1.2 A kutatási módszer A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja a városban működő húsz középfokú oktatási intézmény pedagógusaira fókuszáló önkitöltős kérdőíves vizsgálat (survey) volt. A vizsgálat egy kivételével Székesfehérvár valamennyi középfokú oktatási intézményére kiterjedt 1. Az általunk megkérdezett pedagógusok az alapsokaság (az összes Székesfehérváron tanító középiskolai pedagógus) 23 százalékát teszik 1 Egy iskola, az I. István Szakközépiskola vezetője zárkózott csak el az empirikus kutatásban való részvételtől, ami a többség partneri viszonyulását mutatja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájához. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 3

4 ki, a közel 900 tanárból 202 fő válaszolt kérdéseinkre. Az iskolánként mintába kerülő tanárok látszámát az iskolák által közölt alapadatok alapján határoztuk meg, figyelembe véve az életkor, a nem és intézménytípus szerinti összetételt. Az esetleges válaszmegtagadásból fakadó kismértékű torzulást a nem és három kategóriás korcsoport szempontja szerinti matematikai-statisztikai súlyozással korrigáltuk. A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 4-7 százalék a kérdésekre adott válaszok eloszlásától függően. Ez azt jelenti, hogy a 202 fős mintából a kutatási beszámolóban közölt becsült arányszámok a valódi értéktől (amit akkor kapnánk, ha mindenkit megkérdeznénk) való eltérése száz független mintavételből átlagosan 95 esetben nem lenne nagyobb, mint +/- 7 százalékpont. A vizsgált tanári populáció megoszlása a kor és a nem dimenziójában Férfi Nő 35 év alatti 6,3 % 26,7 % év közötti 10,2 % 30,7 % 50 év feletti 11,9 % 14,2 % Az iskolai kérdőíves vizsgálat kiegészült a városban dolgozó egyéb humánszolgáltató szakemberek (iskolai szabadidő szervező, ifjúságvédelmi felelős, orvos, védőnő, szociális és ifjúsági segítők) körében végzett vizsgálattal is. A kutatás során dokumentumelemzés alá vontuk az iskolák pedagógiai programját, azt kutatva, hogy az ifjúságvédelem és a drogkérdés kezelése hogyan jelenik meg a fehérvári közfokú oktatási intézmények pedagógiai programjaiban. Az elemzés során az alábbi kérdéseket vizsgálatuk: 1. Milyen a nevelési és oktatási célképzés kidolgozottsága, megjelenik-e nevelési célként az egészséges gyermek képe 2. A nevelési cél és a tevékenységek, konkrét tartalmi elemek összhangja (van-e olyan, hogy csak írnak róla, hogy ez mennyire fontos cél, de konkrét feladat nem rendelődik hozzá) 3. Helyzetelemzés mélysége (pl. erősségek, gyengeségek, környezeti tényezők, partnerek, humán és technikai erőforrások, kiterjed-e a prevencióra) 4. Az egészségmegőrzés, egészségnevelés témakörének megjelenése, különösen a legális és illegális pszichoaktív szerekkel kapcsolatban (alkohol, dohányzás, kábítószer, energia Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 4

5 italok, gyógyszerek stb.) 5. A gyermek- és ifjúságvédelem valamint prevenció kérdéskörének megjelenése 6. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatait valamint a prevenciót meghatározó dokumentumok az iskolában 7. Az intézményvezetők felelőssége, feladatai e tekintetben 8. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és/vagy drogkoordinátor feladatai e tekintetben 9. A gyermek- és ifjúságvédelmisek/drogkoordinátorok kapcsolatrendszere A vizsgálatba bevont középiskolákat az alábbi táblázat tartalmazza. Tanári kérdőíves vizsgálat Pedagógia program elemzése Aranykéz Szakképző Iskola Árpád Kollégium Árpád Szakképző Iskola Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola Bugát Pál Eü. Kollégium Ciszterci Szent István Gimnázium Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Jáky József Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakm.képző Kodolányi János Szakközépiskola Lánczos Kornél Reálgimnázium Pannon Idegenforgalmi Szki. Péter Rózsa Szakközépiskola Szent István Mg. És Élelmiszeripari Szakközépiskola Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium Teleki Blanka Gimnázium Tóparti Gimnázium Váci Mihály Szakközépiskola Vasvári Pál Gimnázium Vörösmarty Mihály Szakmunkásképző Intézet Vörösmarty Mihály Kollégium Zeneművészeti SZKI Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 5

6 1.3 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négy illetve ötfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez. Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikaistatisztikai módszereket is használtunk. A leggyakoribb többváltozós elemzési formák a következők voltak: A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy az egyes változók megítélése mennyiben hasonló. Ha van köztük hasonlóság (vagyis pozitív korreláció), akkor ezt egy korrelációs együttható fejezik ki, melynek értéke 0 és 1 között lehet. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasonlóság a megítélésben. A megítélési hasonlóságot korrelációs hálózati ábrán ábrázoltuk. A faktoranalízis arra szolgál, hogy sok változóból (például egy hosszú kérdéssorból) kevesebb, jobban kezelhető egységeket kapjunk. Az eljárás alapja itt is az egyes változók megítélésének hasonlósága, de itt változó-csoportokat, megítélési mintázatokat kapunk végeredményül. Az egyes csoportokba tartozó itemekhez faktorsúlyokat rendel a számítógép (-1 és 1 között), amelyek azt fejezik ki, hogy az adott item, változó vagy állítás mennyire befolyásolja az adott faktor összképét. Minél inkább távol van a nullától ez a szám, annál jelentősebb az adott item befolyása az adott faktorra, (ha negatív ez a szám, akkor az adott item éppen ellenkező előjellel befolyásolja a faktort, mint pozitív faktorsúlyú társai). Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 6

7 1.4 Demográfia háttér Mielőtt belekezdenénk a felmérés részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a kérdőívet kitöltő pedagógusok legfontosabb demográfiai jellemzőit, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. Az utóbbi évtizedben bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatására a képzési struktúra jelentősen átrendeződött, a lakossági igényekre reagálva országosan növekedett az érettségit (is) adó intézményben tanuló diákok aránya, s a szakképzési rendszer is módosult. Ezekhez igazodva a megkérdezett tanárok alig egynegyede tanít szakiskolásokat, szakmunkás tanulókat, 42 százalékuk oktat gimnáziumban, s 57 százalékuk kerül napi kapcsolatba szakközépiskolásokkal. Van néhány olyan középiskola tanár a városban, aki a fiatalabbakat is tanít, 6 százalékuk általános iskolai oktatásban is részt vesz. 2. A középiskolás tanárok milyen képzés(ek)ben tanítanak? 70% 60% 57% 50% 40% 42% 30% 28% 20% 10% 0% 6% általános iskolásai gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai Minden társadalomtudományi vizsgálódás alapvető demográfiai változói közé tartozik az életkor. A válaszadók átlagéletkora 40.1 év, relatív többségük év közötti (39 százalék), a fiatal, 35 év alattiak aránya egyharmad a mintában, s az idősebb korcsoport teszi 2 A pedagógusok egynegyede többféle képzésben is tanít (10 százalékuk szakközép és szakiskolai képzésben, és Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 7

8 ki a megkérdezettek egynegyedét (60 év felettiek részaránya 3 százalék.) A válaszadó szakemberek nemi megoszlása - az országos átlagnak megfelelően - kiegyensúlyozatlan, a megkérdezettek több mint kétharmada (70 százalék) nő. Az egyes iskolatípusok mentén kimutathatók különbségek, míg a gimnáziumi tantestületek közel 72 százaléka nő, addig a szakiskolákban 10 százalékponttal alacsonyabb ez az arány. A középiskolás tanárok nemi megoszlása a mintában 80% 60% 72% férfi nő 66% 61% 40% 28% 34% 39% 20% 0% gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai A pedagógusok demográfiai helyzetének bemutatáshoz hozzátartozik a szakmán belüli helyzetük vázolása. A megkérdezett tanárok átlagosan 15.5 éve vannak és a részletes elemzés kimutatta, hogy kiegyensúlyozott a megoszlásuk e tekintetben. Maximum 5 éves pedagógiai tapasztalattal a kérdezettek negyede rendelkezik, 30 százalékuk 6-15 éve, 23 százalékuk éve van a pályán, s 22 százalékuk mögött ennél is hosszabb szakmai múlt van. közel ennyien gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben is tanítanak.) Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 8

9 Hányadik éve tanít? 6-15 év 30% 1-5 év 25% év 23% Átlag: 15,5 év év 22% A letanított évek száma és a nem szoros összefüggést mutat, míg a pályakezdők középiskolai tanárok 82 százaléka nő, a 6-25 éve tanítóknál már 30 százalék, az ennél régebb óta oktatóknak pedig 40 százaléka férfi a mintában. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 9

10 2. TANÁRI PROBLÉMAPERCEPCIÓ A kérdőívet kitöltő szakembereknek felsoroltunk 11 jellemző ifjúsági problémát, és arra kértük őket, hogy minősítsék azokat. A válaszolók a felsorolt problématerületek közül (fiatalkori bűnözés terjedése; lakáshoz jutás problémái; dohányzás; pályakezdő munkanélküliség; kábítószer-fogyasztás; ifjúkori abortuszok; hagyományos értékek válsága; családi figyelem hiánya; tanulási problémák; táplálkozási szokások, egészségügyi problémák) a fiatalok lakáshoz jutását, a dohányzást, a hagyományos értékek válságát és a családi figyelem hiányát tekintik a legsúlyosabb problémának. Alapvetően a válaszadók minden problémát inkább súlyosnak ítéltek meg, de jól látszik, hogy a kábítószer-fogyasztás, a fiatalkori abortuszok és az egészségügyi problémák azért kevésbé tűnnek súlyosnak a tanárok problémapercepciójában. Az ifjúsági problémák súlyossága lakáshoz jutás problémái dohányzás hagyományos értékek válsága családi figyelem hiánya tanulási problémák pályakezdő munkanélküliség 71 kábítószer-fogyasztás táplálkozási szokások fiatalkori bűnözés terjedése egészségügyi problámák ifjúkori abortuszok százfokú skálán Összességében meglepően kevés eltérés van a válszokban a válaszadók egyes jellemzői alapján. A pedagógusok súlyosabbnak látják a dohányzás problémáját. A válaszolók Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 10

11 korcsoportja szerint is kimutatható némi eltérés, a fiatalabb szakemberek érzékenyebbek a családi figyelem hiányára, míg a fiatalkori bűnözés terjedése inkább az idősebb szakemberek körében tűnt súlyosabbnak. A nemek tekintetében eltérés, hogy a nők szerint a pályakezdő munkanélküliség súlyosabb. A képzés típusa szerint csupán egyetlen megítélésben van eltérés, a szakiskolában tanítók magasabb probléma indexet adtak a fiatalkori bűnözés terjedésére. A városi droghelyzetkép szempontjából kiemelt fontosságú a kábítószer-fogyasztás és a dohányzás problémájának a megítélése, ezt érdemes külön is megnézni. Bár nincsenek nagy eltérések, láthatjuk, hogy a nők és a fiatalabb szakemberek egy kicsit súlyosabbnak vélik a drogproblémát az átlagnál. a kábítószer-fogyasztás probléma-indexe a dohányzás probléma-indexe Férfiak Nők Gimnáziumban tanítók Szakközépiskolában tanítók Szakiskolában tanítók év alatti szakemberek év feletti szakemberek Pályakezdő tanárok éve pályán lévők átlag pontszám százfokú skálán Annak, hogy egyes tanulók nem óvják kellően az egészségüket számos oka lehet. Ezek közül a tanárok szerint elsősorban a rossz családi minta, a kortárs csoport hatása és a személyes felelőtlenség okolható elsősorban az egészségkárosító életmód miatt, de nem lehet eltekinteni a média és a divat hatásától sem. Ezzel szemben a gyenge szellemi képességek és a negatív tanári minta szerepe véleményük szerint - ebben elhanyagolható, és igazából nem is az anyagiakon múlik a diákok egészségmegőrzése. Az egyes okok természetesen nem egyformán fontosak a különböző helyzetben lévő pedagógusok szerint. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 11

12 A tanulók egészségkárosításért felelősnek vélt okok felelõs nem felelõs kortárs csoport hatása rossz családi minta egyéni felelőtlenség divat média hatása tudatlanság, tájékozatlanság anyagi okok gyenge szellemi képesség negatív tanári minta % 20% 40% 60% 80% 100% Az egyes okokat fontosabbnak tartó tanárok Nem Korcsoport pedagógiai tapasztalat pedagógiai besorolás tudatlanság, tájékozatlanság Férfiak 35 alatti 6-15 év Szakisk gyenge szellemi képesség Férfiak éves 25 év feletti Szakisk rossz családi minta kortárs csoport hatása Nők 35 alatti 5 év alatt Gimn negatív tanári minta év Szakközép divat Nők média hatása 50 év feletti év Gimn felelőtlenség év anyagi okok Férfiak éves 6-15 év Jól látszik, hogy a legtöbb véleménykülönbség a tudatlanság (ezzel összefüggésben a gyenge szellemi képesség) és a kortárs csoport hatásának megítélésében volt, előbbit a fiatalabbak, a férfiak, a kevesebb tanári múlttal rendelkezők és a szakiskolában dolgozók találták fontosabbnak, utóbbit a fiatal pályakezdők, a nők és a gimnáziumban tanítók. A rossz családi minta, a divat és az egyéni felelőtlenség egyik csoportban sem okozott véleménykülönbségeket, ezek megítélése igen egységes. A szakközépiskolában tanítók és a éve pályán lévők inkább hiszik, hogy a negatív tanári minták egészségkárosító életmódot segíthetnek elő az iskolában, a média hatását pedig az idősebb tanárok és a gimnazistákat tanítók tartják az átlagnál fontosabb oknak. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 12

13 3. PSZICHOAKTÍV SZEREK FOGYASZTÁSA A kábítószer fogalmát a különböző szerzők különféleképpen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot módosító hatású anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. Már a primitív törzseknél is megtalálhatók a különböző füvek, gombák főzetei, melyek vallási és transzcendentális szertartások elmaradhatatlan kellékei, a bódulat vagy éppen a gyógyítás eszközei voltak. Ezek a pszichoaktív anyagok. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek komoly szociokulturális, közösségi funkcióik voltak. Amíg a világ egyes részei, a nagy kultúrkörök nem érintkeztek egymással, az egyes kultúrákra jellemző pszichoaktív anyagok az adott társadalom keretén belül maradtak, s e szerek használatát, fogyasztását kulturális minták, konszenzusos szabályok határozták meg. Minden nagy kultúrkörnek megvoltak, megvannak a hagyományos pszichoaktív szerei, pl. Dél-Amerikában a koka cserje rágása csökkentette a fáradtság érzetét az indiánoknál, Európában hagyományosan az alkohol fogyasztását vették igénybe a tudatállapot módosítására, Kínában és Indiában az ópium fogyasztása, az aztékoknál a peyotl-kultusznak volt rituális szerepe, az arab világban a kávé fogyasztása, Jemenben a chat fogyasztása fontos társasági esemény vagy pl. egyes nomád törzseknél bizonyos gombák főzeteinek hatása alatt révül a varázsló 3. A XV-XVI. század földrajzi felfedezéseitől kezdve azonban a kultúrák érintkezése sokkal intenzívebbé vált, s a különböző lokálisan funkcionáló drog jellegű anyagok, szerek áramlása is megindult a civilizációk között (Pl. eljutott az amerikai indiánokhoz az alkohol, Európába megjelent a dohány, a tea, a kávé, az ópium stb.). A XX. század folyamán lezajlott globalizáció és a világfalu kiépülése még tovább fokozta a kultúrák közötti keveredést. A pszichoaktív szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként szervesült, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekből kivont vagy szintetikus úton előállított gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben kevéssé szervesült, számos országban tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek felosztása nem egyértelmű a szakirodalomban, többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. A kutatás során az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat vagy ópiát helyettesítő depresszáns szereket (máktea, ópium, heroin, kodein, metadon), a stimulációs anyagokat (amfetamin, Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 13

14 kokain, crack, speed, extasy), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl) és az inhalánsokat (szerves oldószerek; ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk. Besorolás drogok nem kábítószer célú legális drogok cigaretta, alkohol, mesterséges izomnövelő szer, szteroid, energia ital, kávé visszaélés-szerű gyógyszerhasználat altató, nyugtató nem orvosi utasításra, gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása kábítószer célú inhalánsok patron, lufi (nitrogén-dioxidol), szipózás, szipu kábítószer célú hallucinogének marihuána, hasis, LSD, mágikus gomba, PCP (angyalpor) kábítószer célú stimulánsok amfetamin, speed, extasy (XTC), kokain, crack kábítószer célú ópiátok heroin, máktea, kodein, metadon Amikor rákérdeztünk, hogy a szakemberek szerint a diákok melyik kábítószereket fogyasztják a leggyakrabban, akkor a legtöbb említés az extasynak jutott, de a tanárok úgy vélik népszerű a speed is, vagyis elsősorban stimulánsokat említettek. Ezzel szemben minden kutatás a marihuána fogyasztás elsőségét mutatja, vagyis a tanárok többsége téved, amikor nem sorolja a legnépszerűbb kábítószerek közé. Ön szerint a fiatalok melyik drogokat fogyasztják a leggyakrabban? Drog Említések száma Extasy 87 Speed 56 Marihuána 51 Inhalánsok (ragasztó, habpatron) 17 Amfetamin 17 Dohányzás 15 Alkohol 14 LSD 12 Energia italok 7 Krek 5 Kokain 2 Heroin 2 Kávé 1 3 Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés, KJK o. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 14

15 A következőkben a különböző, életmódot érintő kérdésekről és a legális pszichoaktív szerek fogyasztásáról adunk számot a megkérdezett szakemberek körében. Hat különböző egészséggel kapcsolatos magatartási-fogyasztási szokásra kérdeztünk rá. A válaszokból kiderül, hogy kávéfogyasztónak a megkérdezett tanárok kétharmada, míg dohányosnak egyötödük tekinthető. Rendszeres alkoholfogyasztó saját bevallásuk alapján 2 százalék, de az alkalmi alkoholfogyasztás kétharmadukra jellemző. 4 Szokott Ön...? rendszeresen alkalmanként már próbálta soha kávét inni dohányozni alkoholt inni nyugtatót szedni energia italt inni kábítószert fogyasztani % 20% 40% 60% 80% 100% Bár nem sorolják a klasszikus egészségkárosítási módozatok közé a kávé fogyasztását, ugyanakkor túlzott fogyasztása, életformává válása esetén - különösen hosszabb távon - gyengíti a szervezetet, ugyanúgy megbontja az egészséges rendszert, mint bármely más pótszer, ha szenvedéllyé válik (naponta 6-8 csésze kávé elfogyasztásának már jelentős veszélyei lehetnek). A kávé legális drog, a tea és a kóla mellett a legismertebb koffeintartalmú ital. Kémiailag a koffein vegyülete a morfiummal és a kokainnal megegyező megítélés alá esik 5. A megkérdezett szakemberek körében igen intenzív a kávé fogyasztása, 51 százalékuk iszik rendszeresen, további egyötödük pedig alkalmanként. Kimutatható, hogy a év közötti pedagógusoknál különösen a nőknél - kimagasló a rendszeres kávézás aránya. Ez 4 Ennél a kérdésnél nem határoztuk meg a "rendszeres", "alkalmi" stb. fogalmakat, hanem a válaszadó megítélésére bíztuk, hogy ő mit tart ennek. 5 A növényből kivont vagy szintetikus úton előállított koffein száraz, kristályos szerkezetű fehér szín és keserű ízű anyag, gyógyszereknek adalék anyaga, koffeintartalmú gyógyszer több fájdalomcsillapító is. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 15

16 azért is lényeges, mert a koffein károsan hat a kalcium anyagcserére, ezáltal gyengül csontozatuk, növekszik a csontritkulás veszélye. Az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatásáról itt nem szüksége sokat írni. A megkérdezett pedagógusok 19 százaléka rendszeresen vagy alkalmanként dohányzik, az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel. Az alkoholfogyasztás ennél sokkal súlyosabb méreteket ölt, bár itt természetesen nem mindegy, hogy milyen alkoholról van szó. Ezzel együtt "rendszeres" alkoholfogyasztónak mindössze a kérdezettek két százaléka vallotta magát, de minden három szakemberből kettő legalább alkalmanként iszik valamilyen alkoholt. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Kávé, alkohol, dohányzás és nyugtatók a pedagógiai pályán kávé alkohol dohányzás nyugtató 0% 6 év alatt 7-14 év év 25 év felett a letanított évek száma (kvartilisek) Ha a kávé, az alkohol és a dohányzás jelenlétét vizsgáljuk a tanárok között, a pedagógiai pályán előrehaladva, akkor azt láthatjuk, hogy a kávé és az alkoholfogyasztás valamivel valószínűbb a pálya közepén, míg a dohányzás, és különösen a nyugtatók használata a pálya végén éri el a maximumát. A megkérdezettek 74 százaléka még soha nem ivott energia italt, 20 százalékuk nem fogyasztja, de már kipróbálta, s az alkalmankénti fogyasztók aránya 6 százalék. Jellemző, hogy tipikusan a fiatal, 35 éven aluli tanárok közül kerültek ki az energia italt fogyasztók és kipróbálók, a kevesebb, mint 5 éve tanítók fele kipróbálta. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 16

17 Legális úton megvalósítható drogozási mód az is, amikor a gyógyszert nem önmagában, hanem alkohollal együtt veszik be. "Különösen tragikus kimenetelű lehet ez a fajta találkozás, ha a gyógyszer - az alkoholhoz hasonlóan - maga is a központi idegrendszerre hat (pl. altatók, nyugtatók). Ebben az esetben ugyanis már kis adag gyógyszer is erősen fokozza az alkohol részegítő erejét, ugyanakkor az alkohol is növeli a gyógyszer kábító hatását." 6 Ha kialakul a hozzászokás, a leépülés vetekszik bármelyik "igazi" kábítószer hatásával. A fehérvári tanárok 9 százaléka fogyaszt legalább alkalmanként nyugtatót és alkoholt is, míg azok aránya, akik egyiket sem fogyasztják soha (maximum kipróbálták), 28 százalék. Alkohol és nyugató fogysztása közötti kapcsolat csak alkohol 60% csak nyugtató 3% egyik sem 28% alkohol és nyugtató 9% Fontos információval szolgál, ha megnézzük a szakemberek kábítószerrel kapcsolatos viszonyát. A megkérdezettek 98 százaléka utasítja el a drogokat, de köztük is van olyan (2 százalék), aki már életében legalább egyszer kipróbált valamilyen kábítószert. A válaszadók túlnyomó többsége - tudomása szerint - nem került kapcsolatba drogfogyasztóval, azok aránya, akik ismernek kábítószert fogyasztó fiatalt (illetve ismerni vélnek) 23 százalék. Ezen válaszolók legtöbbje, az összes tanár 13 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tud arról, hogy a tanítványai között van kábítószer élvező fiatal, s minden harmadik megkérdezett biztos abban, 6 forrás: HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda - Pohár, Csésze, Hamuzó című kiadványa Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 17

18 hogy az iskolájában is van, aki kábítószert fogyaszt. (Fontos információ, hogy a tanárok több mint fele nem tudta megmondani, hogy tudomása szerint van-e az iskolájában, vagy a tanítványai között van-e kábítószert fogyasztó tanuló, vagy ismer-e ilyet, ami a probléma tanárok előli rejtettségét is mutatja). Kábítószer terjesztőket még alacsonyabb arányban ismernek a tanárok, mint fogyasztókat, mindössze 4 százalékuk válaszolt igennel (ezeket tipikusan az iskolájukból ismerik), de egy-két pedagógusnak arról is tudomása van, hogy a tanítványai között is van olyan tanuló, akik kábítószert árusít. A kábítószer-fogyasztás ismereti szinten közelebb van a 35 év alatti tanárokhoz és nőkhöz. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy a tanárok drogosokkal kapcsolatos érintkezése nem egyenletesen oszlik meg az egyes iskolatípusokban, a legtöbb olyan tanár, aki ismer kábítószer fogyasztót a szakiskolákban van. Összevetve a bizonytalan, nem tudom válaszok arányát az egyes iskolatípusokban mért drogfogyasztással, jól érzékelhetővé válik a pedagógusok tájékozatlansága. Az egyes iskolatípusokban tanító tanárok ismerete a kábítószert fogyasztókról és terjesztőkről Gimnáziumi tanár Szakközépisk. tanár Szakiskolai tanár Igen /van nem tudja Igen /van nem tudja Igen /van nem tudja Ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt? Az iskolájában van, aki kábítószert fogyaszt? A tanítványai között van, aki kábítószert fogyaszt? Ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít? Van arról tudomása, hogy az iskolában valaki kábítószert árusít? Van arról tudomása, hogy a tanítványai közül valaki kábítószert árusít? a válaszok százalékos aránya Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 18

19 4. TÁJÉKOZOTTSÁG A PSZCHOAKTÍV SZEREKRŐL Mivel a fiatalok (és a felnőttek) jelentős része károsítja egészségét legális úton, nem lehet közömbös, hogy a szakemberek mit tudnak ezen anyagok, szerek ártalmairól. Azt, hogy a nemdohányzóknál a cigifüst belélegzése légúti megbetegedést okozhat, a válaszadók túlnyomó többsége tudja, s azt is tudják többé-kevésbé, hogy a legtöbb fiatal nem tudja bármikor abbahagyni a dohányzást. Ugyanakkor a kérdezett szakemberek 83 százaléka - tévesen - úgy gondolja, hogy a dohányosok biológiailag függnek a nikotintól (a dohányzás esetében alapvetően pszichés függésről kell beszélni). Arról, hogy a legtöbb dohányos valójában le akar szokni, szintén kevesen tudnak közülük. Igaz/ Hamis helyes válasz bizonytalan téves válasz Részegség és alkoholizmus ugyanaz Hamis A nemdohányzóknál a cigifüst belélegzése Igaz légúti megbetegedést okozhat Nyugtató vagy serkentő tablettát be lehet Hamis venni alkohollal is A legtöbb fiatal bármikor abba tudja Hamis hagyni a dohányzást, amikor csak akarja A legtöbb alkoholista munkanélküli Hamis Télen felmelegít, ha iszol egy felest Hamis Az italok keverése jobban feldobja az Hamis embert, mintha ugyanazt az italt inná Az energia italok nem tartalmaznak Igaz drogot. A legtöbb dohányos le akar szokni Igaz A dohányosok biológiailag függnek a Hamis nikotintól százalékos arányok Az alkohol témájában hasonló mértékű a tájékozottság, s ez azért különösen aggasztó, mert a válaszolók ilyen módon károsítják legintenzívebben egészségüket. Meglehetősen nagy a bizonytalanság abban, hogy ha hidegben isznak egy felest, az tényleg felmelegíti-e őket. A fehérvári középiskolai tanárok 16 százaléka azt is elhiszi, hogy a kevert italok jobban feldobják az embert, mint ha csak ugyanazt inná. Alapvetően elfogyasztott alkohol mennyisége - és nem a különböző italok keverése - az, ami meghatározza, hogy mennyire lesz Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 19

20 az ember feldobott állapotban. A magyar társadalomi viszonyok kissé felületes ismeretéről és némi előítéletességéről árulkodik, hogy a válaszolóknak csak fele vélte úgy, hogy a legtöbb alkoholista nem munkanélküli. Az alkoholisták többsége házas, van állása, sokan közülük igen kiemelkedő és elismert szakemberek. Azzal ugyankkor mindenki tisztában van, hogy a részegség és az alkoholizmus nem ugyanaz. A pedagógusok nagy többsége tudja, hogy nyugtató vagy serkentő tablettákat nem szabad bevenni alkohollal. Fontos szempont, hogy mit tudnak a szakemberek az egészségre ártalmas illegális anyagokról, szerekről, azok használatáról. Azt a többség jól tudja, hogy a kábítószer birtoklása és fogyasztása törvénybe ütközik Magyarországon, ugyanakkor az utóbbi hónapok btk. módosítása kapcsán kibontakozott polémia konklúziójaként a tanárok 22 százaléka azt vonta le tévesen, hogy már nem bűncselekmény a kábítószer fogyasztása, s csak 72 százalékuk adott helyes választ kérdésünkre. Azt jól tudják, hogy a drogfüggőség nem csak egy lelkiállapot, illetve az iskoláknak kötelező drogellenes felvilágosítást tartani. Igaz/ Hamis helyes válasz bizonytalan téves válasz A magyarországi törvények büntetik a Igaz kábítószer birtoklását. A drogfüggőség pusztán egy lelkiállapot Hamis A magyarországi törvények büntetik a Igaz kábítószer fogyasztását. Az iskoláknak kötelező drogellenes Igaz felvilágosítást tartani. A marihuána füstje növeli a tüdőbetegségek Igaz esélyt A legtöbb fiatal idegenek szoktatják rá a Hamis drogra Minden drog méreg, és maradandó Hamis károsodást okoz. százalékos arányok Igen nagy volt a tanácstalanság annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a marihuána füstje növeli a tüdőbetegségek (pl. rák, tüdőtágulás) kialakulásának esélyét, helyes választ a szakemberek mindössze 37 százaléka adott, bár kevés volt, aki arra szavazott, hogy ez a két dolog nincsen összefüggésben. A többség ugyanakkor tévesen úgy gondolja, hogy a legtöbb fiatalt idegenek szoktatják rá a drogra, holott a valóságban ezek aránya elenyésző, a legtöbben a baráti körben jutnak hozzá az első adaghoz. A drog és a kábítószer fogalmának Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 20

21 összemosódása, továbbá a társadalom és különösen a segítő szakma kábítószerrel kapcsolatos reakciói miatt nem meglepő, hogy a válaszolók háromnegyede úgy gondolja, hogy minden drog méreg, és maradandó károsodást okoz. Összesítve elmondhatjuk, hogy a 17 kérdésből a legtöbb jó válasz 14 volt, vagyis nem volt olyan tanár, aki legalább három téves vagy bizonytalan választ nem adott. A skála másik végén két olyan pedagógus volt, aki egyik kérdésre sem tudta a választ. A legtöbben kilenc kérdést találtak el. Helyes válaszok a pszichoaktív szerekről 60 fő 50 átlag:9, a helyes válaszok száma Ha egy összesített indexet készítünk, akkor jól ki lehet mutatni az egyes csoportok közti ismereti eltéréseket. Az első fontos különbség, hogy az idősebb (50 feletti) pedagógusok rosszabbul informáltak, mint a fiatalok vagy a középkorúak. Az ő képzésükbe már nagyobb valószínűséggel voltak ezzel kapcsolatos tájékoztatások, míg az idősebb szakembereknek ezt nehezebb pótolni. Az is elmondható, hogy a férfiak jobban informáltak, mint a nők, illetve a szakiskolában (is) tanítók ismerete kiemelkedik a pedagógusok közül. Ez utóbbi szintén nem meglepő, mivel ezekben a középiskolákban nagyobb arányban fordulnak elő ezek a problémák, emlékezzünk vissza, hogy a szakiskolai tanárok magasabb arányban állították, hogy a kábítószer problémája jelen van az intézményben. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 21

22 A helyes válaszok átlaga (max. 17) Férfiak 9.8 Nők 9.0 Gimnáziumban tanítók 9.5 Szakközépiskolában tanítók 9.3 Szakiskolában tanítók év alatti szakemberek év közötti szakemberek év feletti szakemberek 8.8 Pályakezdő tanárok éve pályán lévők éve pályán lévők 9.5 Legalább 25 éve pályán lévők 8.8 átlag 9.3 Mivel nagyfokú tájékozottság nem mutatható ki a tanárok oldalán, joggal felmerül a kérdés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információt honnan szerzik, honnan tájékozódnak a kábítószerekkel kapcsolatos témában. A legfontosabb információs forrásnak a kollégák és a továbbképzések, ismeretterjesztő előadások minősülnek. A szakemberek tájékozódási forrásai a kábítószerekkel kapcsolatos témában továbbképzés kollégáktól 69% 67% szakkönyvek drogambulancia, tanácsadók 54% 57% internetről rendőrségtől iskolaorvostól 27% 33% 31% sehonnan 3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Meglepő módon számos eltérés figyelhető meg a szakemberek egyes csoportjai között abban, hogy melyik forrást használják inkább. A nők előnyben részesítik a szakkönyveket, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 22

23 továbbképzéseket és többet fordulnak az iskolaorvoshoz, míg a férfiak (az általános tendenciának megfelelően) gyakrabban használják az internetet e célra (is). Az életkorral csaknem mindegyik forrás használata növekszik (kivéve az internetet, megint csak az általános trendnek megfelelően), ami azért furcsa, mert korábban kiderült, hogy a fiatalabbak tájékozottabbak, vagyis a forrásokhoz fordulás gyakorisága nem feltétlenül jelent pozitív informálódást. A kollégáktól és drogambulanciától, tanácsadóktól a középkorú tanárok, a rendőrségtől és az iskolaorvostól pedig az 50 év felettiek tájékozódnak átlag feletti arányban. A képzési típus szerint eltérés van az információszerzési stratégiában, a gimnáziumban tanítók a drogambulanciát és a továbbképzéseket említették gyakrabban, a rendőrséget a szakközépiskolában dolgozók, míg a többi információs forrást az általában is tájékozottabb szakiskolai oktatók. A szakemberek egyes drogokra vonatkozó tárgyi tudásának felmérésére három kérdéscsoportot tettünk fel. Az elsőt már bemutattuk korábban, s a legáltalánosabb drogos kérdéseket tartalmazta (büntetik-e a terjesztést, fogyasztást, hol jutnak hozzá a tanulók, mennyire veszélyes a marihuána stb.). A második kérdéscsoportban a négy különböző kábítószerfajtára vonatkozó állítást kellett a megfelelő drogcsoporttal összepárosítani. A legnagyobb arányban stimulánsokra vonatkozó állítást sikerült helyesen párosítani, a szakemberek 81 százaléka tudta hogy a stimulánsok serkentőleg hatnak a központi idegrendszerre, motoros nyugtalanságot, a fizikai és pszichés teljesítőképesség növekedését idéznek elő. Ennél valamivel alacsonyabb arányban (73 százalék) tudták, hogy az ópiátok a központi idegrendszerre depresszív hatású, kábító-fájdalomcsillapító hatású anyagokat tartalmaznak. A legtöbb hiba a másik két kábítószer csoportra vonatkozó állítások összetévesztéséből fakadt, 41 százalék tudta helyesen, hogy a hallucinogének azok a vegyületek, melyek átmeneti pszichózist váltanak ki, nem okoznak testi függőséget (bár ezt egyes szerzők vitatják), s nem járnak elvonási tünetekkel sem, továbbá hatásukat tekintve egyszerre izgatóak és nyugtatóak, a tér- és időérzéket megszüntetik. A legkevesebb jó válasz a pszichotróp hatású pótszerekre, inhalánoskra (pl. ragasztó, hígító) vonatkozó állításra érkezett, a szakemberek 23 százaléka írta oda helyesen a csoport nevét a rá vonatkozó állítás után. A következő táblázat az egyes állításokhoz párosított típusokat mutatja, Ebből jól látszik, hogy a rossz válaszok elsősorban a pszichotróp anyagok és a hallucinogének összekeveréséből adódtak. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 23

24 A központi idegrendszerre depresszív hatású, kábító-fájdalomcsillapító hatású anyagok. Az alkohol okozta részegséghez hasonló állapotot, továbbá lelki függőséget és igen komoly testi károsodásokat okoznak. Serkentőleg hat a központi idegrendszerre, motoros nyugtalanságot, a fizikai és pszichés teljesítőképesség növekedését idézi elő. Vegyületek átmeneti pszichózist váltanak ki, nem okoznak testi függőséget (bár ezt egyes szerzők vitatják), s nem járnak elvonási tünetekkel sem. Hatásukat tekintve egyszerre izgatóak és nyugtatóak, a tér- és időérzéket megszüntetik ópiát Hallucinogé n stimuláns pszichotróp A szakemberek több mint egynegyede egy jó választ sem adott, míg 15 százalékuk sorolta be jól mind a négy csoportot. A három helyes válasz aránya elsőre furcsán alacsonynak tűnik, de ennek magyarázata, hogy a nagy többség vagy eltalálta mind a hallucinogének mind pedig a pszichotróp anyagok besorolását, vagy ezt a kettőt keverte össze. A kábítószerfajták besorolására adott helyes válaszok száma 1 16% 28% 0 40% 1% 15% Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 24

25 A harmadik feladat az volt, hogy 18 - általunk felsorolt - drogot soroljanak be a kábítószerek nagy csoportjaiba. A drogok közül legnagyobb arányban az ópiumot sorolták jó csoportba a tanárok, 75 százalékuk tudta (vagy a neve alapján következtette), hogy az ópiátokhoz tartozik. Hasonlóan jó volt a találati arány a máktea esetén is. Ennél jóval kevesebben, csak 56 százalékuk tudta, hogy a heroin is ide tartozó szer. A korábban gyógyászati célú kodeint (morfinszármazék, amely a heroinban is megtalálható) többen sorolták a szorongásoldó gyógyszerek közé, mint az ópiátokhoz, a kérdezettek közel fele azonban nem tippelt, hanem bevallotta tudatlanságát. Az ópiátok közül legnagyobb arányú bevallott bizonytalanság az ópiát helyettesítő Metadon esetében érzékelhető, a megkérdezettek egytizede adott jó választ, s 53 százalékuk nem válaszolt egyáltalán. ópiát vagy ópiát hallucinogén stimulációs szorongás oldó nem tudja helyettesítő anyag gyógyszer Ópium Máktea Heroin Kodein metadon LSD marihuána mágikus gomba PCP(angyalpor) Hasis Speed Extasy amfetamin krek, crack Kokain Seduxen habpatron szipózás a válaszok százalékos megoszlása, a helyes választ a sötét mező mutatja A 60-as évek egyik legnépszerűbb amerikai kábítószerét az LSD-t (lizgersavdietilamid) mesterséges, szintetikus úton állítják elő. Ma jellemzően bélyeget itatnak át vele és így hozzák forgalomba. A pedagógusok fele tudja, hogy az LSD hallucinogén anyag. A fiatalok körében legnépszerűbb mai hallucinogének a cannabis termékek (marihuána, hasis). Ezekről a válazsadók harmada tudta, hogy hova is tartoznak, a legjellemzőbb tévedés, hogy ópiátnak vélték. A szintén elterjedt extasyt (különösen a techno- és ravepartykon állandó kellék) a többség stimulánsnak tekintette, s bár a szigorú szakirodalomban hallucinogénként szerepel, a köznapi besorolásoknál a hatása miatt inkább stimulánsként kell kezelni. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 25

26 A vizsgálat során több klasszikus stimulációs anyagot soroltunk fel, a speedről 57 százalék, az amfetaminról 45, a kokainról pedig csak 14 százalék tudta, hogy ide tartozik. Ez utóbbinak a megítélésében igen nagy volt a bizonytalanság, 18 százalék a hallucinogénekhez, 38 százalék pedig az ópiátokhoz sorolta. A szorongásoldók, nyugtatók, altató gyógyszerek, antidepresszánsok nagyobb mennyiségben, egymással vagy különösen alkohollal kombináltan fogyasztva veszélyes, kiszámíthatatlan hatású kábítószerekké válhatnak. Ezen anyagok közül a Seduxent a tanárok háromnegyede sorolta be helyesen. A dependencia, tágan értelmezett függőség állapotában a szert használó az élvezeti anyagot, kábítószert (vagy akár éppen valamilyen rögzült tevékenységet) képtelen nélkülözni. A függőség egyik fajtája a fizikai függőség, melyet az jellemez, hogy egyre több drog szükséges ugyanahhoz a hatáshoz (a szervezetben kialakul a tolerancia) és a használat abbahagyását elvonási tünetek kísérik. A dependencia másik fajtája a lelki függőség, ebben az esetben a droghasználat pszichésen motivált, egyfajta problémamegoldási stratégia. A szakemberek drogokkal kapcsolatos informáltságát azzal a kérdéssel is mérni szerettük volna, hogy mit gondolnak, melyik legális és tiltott drog okoz függőséget, illetve, ha függőséget okoz, akkor az inkább lelki, vagy fizikai dependencia-e. A táblázatból kiderül, hogy meglehetősen nagy a tanácstalanság e kérdésben. Leginkább abban értenek egyet, hogy a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás függőséghez vezet (legkevesebb bizonytalan válaszadó). Érdekes, hogy a tanárok közel fele úgy véli, az energia italokkal kapcsolatban is kialakulhat függőség. Akik a kábítószerekkel kapcsolatban állást foglaltak, azok többsége úgy gondolja, hogy a tiltott szerek fogyasztása fizikai és lelki függőséget is okozhat. Az egyes anyagok többszöri használata során kialakulhat függőség? egyáltalán nem okoz függőséget Fizika és lelki függőséget is okoz Lelki függőséget okoz fizikai függőséget okoz nem tudom alkohol fogyasztás Dohányzás Ópiátok kokain, krek Hallucinogének Marihuána szerves oldószerek amfetamin extasy energia italok százalékos megoszlás Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 26

27 A tájékozottság egyik eleme, hogy vajon a tanárok meg tudják-e mondani, hogy mely tünetek utalnak arra, hogy egy fiatal rendszeresen kábítószert fogyaszt. A pedagógusok összesen 19 féle tünetet soroltak fel, amely szerintük a drogfogyasztásra utal. Ezek közül a fáradékonyság, a koncentrációs zavarok és tekintet megváltozása volt a leggyakoribb. Tünet Említések száma Fáradékonyság 47 Koncentrációs zavarok 37 Tekintete (tompa, réveteg) 36 Változékony viselkedés és hangulat 31 Kialvatlanság 29 Pupilla 28 Fogyás, étvágytalanság 24 Romló teljesítmény 23 Levertség 18 Rendezetlen mozgás 18 Zavart beszéd 15 Közönyös hangulat 9 Megbízhatatlan 9 Zavart viselkedés 9 Tűszúrás nyomai 7 Izzadás 7 Magába fordulás 6 Agresszív viselkedés 5 Céltalanság 5 Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 27

28 5. TÁJÉKOZOTTSÁG A FOGYASZTÓKRÓL A kábítószer-fogyasztással kapcsolatosan időről-időre felbukkannak adatok arról, hogy mekkora a tiltott szereket használó populáció nagysága, azonban - bár egyes alcsoportokra vannak egzakt adatok - a szakemberek javarészt csak becslésekre hagyatkozhatnak. Ilyen becslést kértünk a kérdőívekben is arra vonatkozóan, hogy szerintük a fiatalok hány százaléka fogyaszt kábítószert Magyarországon, illetve Székesfehérváron. Ennél a kérdéspárnál mint ez előre megjósolható volt viszonylag magas volt a bizonytalanok aránya. A tanárok közül 23 százalék nem vállalkozott a becslésre Magyarország és 29 százalék a város tekintetében. A megkérdezettek szerint a fiatalok körében az országos drogfogyasztói arány 21.2 százalék, ami szerintük magasabb, mint a városi arány (17.9 százalék). A nők valamivel magasabbra becsülik a fogyasztók arányát mind az ország, mind pedig a város esetében. A gimnáziumban dolgozók mindkét területre az átlagosnál alacsonyabb becslést adtak, míg a szakiskolában (is) tanítók magasabbat. Ez ismerve a problémapercepció és az informálódási stratégia hangsúlyát logikus is. Ami az életkort illeti, itt a középkorú szakemberek voltak a legpesszimistábbak, mint ez az alábbi ábrán is jól látható. A kábítószer-fogyasztók vélt százalékos aránya a tanárok életkora szerint 25% 35 év alatt év között 50 év felett 20% 21,4% 22,9% 19,4% 20,3% 15% 16,9% 16,8% 10% 5% 0% Magyarország Székesfehérvár Megkíséreltük feltérképezni azt is, hogy mi okozhatja a fiatalok kábítószerfogyasztását. Nyolc okot említettünk meg, és arra kértük a válaszadókat, hogy értékeljék a lehetséges okokat 1 és 7 között, fontosság szerint. A válaszok alapján elsősorban a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 28

29 feszültségoldás és a realitások elől való menekülés készteti a fiatalokat kábítószerek használatára. Lényeges megjegyezni, hogy egyetlen ok sem került a hármas érték alá, vagyis minősült nem fontos oknak. Ami a bizonytalanságot illeti, a válaszadó tanárok 3-7 százaléka válaszolt nem tudom -mal valamelyik általunk felvázolt okra. A kábítószer-fogyasztás vélt okai menekülés a realitás elől feszültség oldása 5 5 mások utánzása kellemes élményszerzés 4,8 4,7 modern szórakozás része kíváncsiság divat 4,3 4,2 4 lázadás az elvárások ellen átlagos fontosság 3, A vélt okokat faktorelemzéssel két kategóriába soroltuk 7, az egyik a kábítószerezés külsődleges okait tartalmazza magas súlyokkal (divat, szórakozás, lázadás, mások utánzása) a másik a belső okokat tartalmazza (problémák, feszültségek oldása, menekülés a realitások elől). Ebben az összevetésben a belső okokat vélik fontosabbnak a válaszadók, függetlenül nemtől, kortól és iskolatípustól. Az is jellemző, hogy a fiatal, pályakezdő tanárok, nők a gimnáziumban dolgozók mindkét okot fontosabbak vélték, mint a többiek. Fontos az is, hogy a szakemberek konkrétan találkoznak-e kábítószeres esetekkel. Más ifjúságkutatásokból tudjuk, hogy a diákok igen kevéssé hajlamosak a tanárokhoz fordulni droggal kapcsolatos problémáikkal. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kérdezett pedagógusok mindössze egytizede említette, hogy volt már arra példa, hogy diák kábítószerrel kapcsolatos problémával fordult hozzá (többségében egyszer fordult ez elő), s jellemzően csak részben tudtak neki segíteni. 7 A jól illeszkedő faktorstruktúrából ki kellett hagyni a kíváncsiság és a kellemes élményszerzés itemeket az alacsony kommunalitás miatt, a két faktor a maradék hat item információtartalmának 56 százalékát őrizte meg. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 29

30 6. A DROG, MINT TÁRSADALMI PROBLÉMA Abban meglehetősen nagy egyetértés van, hogy a drogjelenség komoly társadalmi problémának tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy a kábítószer-fogyasztást milyen közegben élik meg az emberek, mit tekintenek a legfontosabb környezetnek, társadalmi alrendszernek, ahol a drogkérdés felmerül, és ahol a kezelésének nagy részét végezni kell. A drogkérdésnél örök vitatéma, hogy tulajdonképpen melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek felelősek a drogfogyasztás terjedéséért. Nyolc tényezőt soroltunk fel a tanároknak, majd megkértük őket, hogy mondják meg, az egyes szereplők mennyiben felelősek a fiatalok kábítószer-fogyasztásáért, illetve mennyit tudnának segíteni a drogfogyasztás visszaszorításában. A kérdezettek véleménye alapján az elsődleges felelősség a baráti kört, a szórakozóhelyeket és a családot terheli. Ugyanakkor ezek azok a szereplők is, amelyek a legtöbbet tudnák tenni a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében, illetve emellett még a média szerepe tűnt fel a segítséget illetően. (Érdemes megfigyelni, hogy a szórakozóhelyek az egyetlen item, ahol a felelősség nagyobb, mint a potenciális segítség lehetősége, a többi intézménynél a segítség nagyobbnak vélt, mint a felelősség). Az egyes intézmények felelőssége a fiatalok drogozásáért és a potenciális segítségük lehetősége szórakozóhelyek baráti kör család média iskola rendőrség orvosok felelősség egyházak segítség százfokú skálán Ennél jelentősebb eltérés mutatkozott az iskola, a rendőrség és az orvosok, szaktanácsadók, egyházak esetén, itt a pedagógusok úgy vélték, hogy ezeket az intézményeket Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 30

31 kevéssé terheli felelősség a drogfogyasztással kapcsolatban, ugyanakkor többet tudnak tenni a visszaszorítás érdekében. Fontos megjegyezni emellett, hogy minden felsorolt csoport segítői lehetőségeit 50 pont fölé értékelték a válaszadók (az egyházakat kivéve), vagyis mindenki tud tenni valamit, illetve ezekben a véleményekben a kérdezettek meglehetősen egységesek voltak. A drog, mint társadalmi probléma témakörben fontos feltárni a tanárok attitűdjeit a drogozással, a drogfogyasztókkal szemben. Erre több kérdés is vonatkozott, melyből az első az volt, hogy a kábítószert fogyasztók inkább beteg embernek vagy inkább bűnözőnek kell-e tekinteni. A két szélsőséges álláspont mellett felkínáltunk egy átmenetet is: amíg magában tesz kárt, addig beteg, de ha már másban is, akkor bűnöző. (A 90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Míg 1990-ben az országban összesen 34 ilyen esetben indult eljárás, addig tíz évvel később, 2000-ben már százszor annyi, Ez a tendencia egyszerre mutatja a kábítószer-fogyasztás terjedését, a rendőrségi munka hatékonyságának növekedését és a büntetőjogi szabályozás változását.) A 202 megkérdezett tanár között csak egy volt, aki szerint a drogfogyasztó egyértelműen bűnöző. 18 százalékuk gondolja, hogy egyértelműen beteg emberekről van szó (elsősorban az idősebbek és a férfiak), míg 80 százalékuk szerint, amíg magában tesz kárt, addig beteg, de ha már másban is, akkor bűnöző. Vélemények a kábítószer fogyasztó emberekről 100% 80% egyértelműen beteg 86% ha másban is kárt tesz, bűnöző 80% 81% 60% 40% 20% 12% 18% 19% 0% gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai tanár Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Echo Survey Kht. 31

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Európai Iskolavizsgálat 1999 Kérdőív Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Mielőtt elkezdenéd, kérjük, olvasd el! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével egy az Európa Tanács által

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

- kivonat a kutatási beszámolóból -

- kivonat a kutatási beszámolóból - Ifjúságkutatás 2001 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón - Hegyvidék - Budapest XII. kerület - A kutatásra Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana A lakossági közvélemény-kutatást a Sze-Lá-Ví Alapítvány végezte a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Tordas

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM V I S E L K E D É S K U T A T Ó K Ö Z P O N T KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2003 A kérdőívnek ez a része alkohollal és különböző egyéb

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám A fehérvári lakosok környezetvédelmi aktivitása 2011. február 28. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában

Alba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában 2011. május 5. Készítette: Domokos Tamás

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

Kiadta a Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum, Gyöngyös A kiadvány megjelenését támogatta a Nemzeti Erõforrás Minisztérium és Gyöngyös Város Önkormányzata

Kiadta a Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum, Gyöngyös A kiadvány megjelenését támogatta a Nemzeti Erõforrás Minisztérium és Gyöngyös Város Önkormányzata SZER ELENÜL Kiadta a Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum, Gyöngyös A kiadvány megjelenését támogatta a Nemzeti Erõforrás Minisztérium és Gyöngyös Város Önkormányzata NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM GYÖNGYÖS

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2001 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT ELŐSZÖR NÉHÁNY KÉRDÉS AZ ALKOHOL- FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN. KÉRJÜK,

Részletesebben

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete,

Részletesebben

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Erre majd együtt mászunk fel! Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. www.szeretemazeletem.hu Az érelmeszesedéstől az infarktusig

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map)

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Olvasd el figyelmesen a szöveget, és válaszolj az azt követı kérdésekre!

Olvasd el figyelmesen a szöveget, és válaszolj az azt követı kérdésekre! Hiányosságok: Karakterszám megadása a cím után zárójelben (Eszközök menü szavak száma) A kérdések nem itemekre (tudáselemekre) épülnek, ezért nem egyértelmő a pontozás. Egy item olyan tudáselem, ami egyértelmően

Részletesebben

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. * Tel: +36 (22) 502-276 * Fax: +36 (22) 379-622 E-mail: www.echonetwork.hu

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

HATÁRTALANUL TANULMÁNY III. 2012. május 5.

HATÁRTALANUL TANULMÁNY III. 2012. május 5. HATÁRTALANUL TANULMÁNY III. 2012. május 5. A Raoul Wallenberg Szakképző Iskolában és a Puskás Tivadar Szakközép Iskolában kitöltött tesztek összehasonlításának eredménye: 1. Hány éves Ön? A magyarországi

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

DROGHASZNÁLÓ FIATALOK KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉSE

DROGHASZNÁLÓ FIATALOK KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉSE Az Echo Survey Working Paper sorozata DROGHASZNÁLÓ FIATALOK KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉSE SZAKÉRTŐI MINTÁN VÉGZETT KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉS SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN Mahler Balázs Copyright Echo Survey

Részletesebben

EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE

EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE EGYÜTT A DROG ELLEN. ZSEBKÖNYV SZÜLÕK, PEDAGÓGUSIK RÉSZÉRE A KIADVÁNYT SZERKESZTETTE: Bozsikné Víg Mariann - pszichológus Pálnokné Pozsonyi Márta - pszichológus Szabó Sándor - rendõr alezredes Kiadta a

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA 2003. Tartalomjegyzék 1. A helyi stratégia szükségessége 3. oldal 2. Helyzetelemzés 5. oldal Áttekintés 5. oldal A veszélyeztetett

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Bevezető. Mit is nevezünk kábítószernek?

Bevezető. Mit is nevezünk kábítószernek? Bevezető A kábítószer (drog) fogyasztása mind az egyén, mind pedig a társadalom szintjén mérhetetlenül káros. Divatból vagy új élmények szerzése miatt elfogyasztott első adag után nagyon könnyű a kábítószerhez

Részletesebben

Tünetek. Nagy mennyiség esetén. Kis mennyiség esetén. Hányinger, hányás. Kezdeti izgalmi hatás, majd nyugtató hatás. öntudatlanság Fejfájás.

Tünetek. Nagy mennyiség esetén. Kis mennyiség esetén. Hányinger, hányás. Kezdeti izgalmi hatás, majd nyugtató hatás. öntudatlanság Fejfájás. Tnetek Az alkohol legális drog. Gymölcsök, zöldségek vagy magvak erjesztésével készl. A legelterjedtebb és legveszélyesebb szenvedélykeltő anyag. Súlyos testi és lelki fggőséget okoz. Testi fggés: az alkohol

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a zeti Civil Alapprogram támogatásával Ruff Tamás: Adományozási kultúra a fehérvári lakosok körében 1. Háttér

Részletesebben

viselkedési együttestől is, ezeket a függőségi formákat viselkedéses

viselkedési együttestől is, ezeket a függőségi formákat viselkedéses Mit nevezünk szenvedélybetegségnek, függőségnek, addikciónak? Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérően ismétlődő viselkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket valaki kényszeresen újra és újra végrehajt,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002. " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002.  Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu TÁMOP-.4.5-2/.-202-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása Lakossági véleményfeltárás Székesfehérváriak véleménye a külföldi munkavállalásról 204. október 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között Kutatási jelentés KIVONAT 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés... 3 1. A hamis termékekkel kapcsolatos

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Kockázati magatartáskutatás a székesfehérvári tanulók körében 2014

Kockázati magatartáskutatás a székesfehérvári tanulók körében 2014 Kockázati magatartáskutatás a székesfehérvári tanulók körében 2014 Ütemterv 2011 koncepció, beharangozó (SZFVMJV Önk.) 2012 adaptálás (EMMI támogatással) 2013 pilot teszt (Echo) 2014 éles adatfelvétel

Részletesebben

Drogok és hatásaik Interaktív kiállítás

Drogok és hatásaik Interaktív kiállítás Drogok és hatásaik Interaktív kiállítás Hajdúböszörményi Egészségfejlesztési Iroda 2016. február 22. 2016. március 4. Útmutató és edukációs tartalom a kiállításhoz pedagógusok számára Helyszín: Hajdúböszörmény,

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

Szükséglet- és fertőzöttségi térkép

Szükséglet- és fertőzöttségi térkép Szükséglet- és fertőzöttségi térkép Program a helyi drogstratégia hatékony megvalósulásának előmozdítására; kísérleti projekt egy komplex kerületi ifjúsági stratégia kidolgozására Erzsébetvárosban 2013.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A fehérvári lakosok véleménye a környezetvédelmi problémákról - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. április

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

SZKA_106_26. Maradj köztünk! A drogfogyasztásról. szka106_01_d.indd 155 2007.10.16. 21:51:35

SZKA_106_26. Maradj köztünk! A drogfogyasztásról. szka106_01_d.indd 155 2007.10.16. 21:51:35 SZKA_106_26 Maradj köztünk! A drogfogyasztásról szka106_01_d.indd 155 2007.10.16. 21:51:35 szka106_01_d.indd 156 2007.10.16. 21:51:35 tanulói MARADJ köztünk! A drogfogyasztásról 6. évfolyam 157 26/1 Párbeszéd

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről O R S Z Á G O S K É M I A I B I Z T O N S Á G I I N T É Z E T Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről 2011 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat B u d a p e s t 2 0 1 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf

Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf Ne csüggedj, hisz ifjú vagy, S minden elérhető, Ha van benned bátorság, Remény, s szeretni erő. (J. W. Goethe) 2011. Tartalomjegyzék 1. Bevezető...4 1.1 A koncepció

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével

Részletesebben

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.)

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Budapest 2006. március Országos Kémiai Biztonsági Intézet 2005. évi mérgezési esetek

Részletesebben

Betegtájékoztató METFOGAMMA 850 MG FILMTABLETTA. Metfogamma 850 mg filmtabletta metformin-hidroklorid

Betegtájékoztató METFOGAMMA 850 MG FILMTABLETTA. Metfogamma 850 mg filmtabletta metformin-hidroklorid METFOGAMMA 850 MG FILMTABLETTA Metfogamma 850 mg filmtabletta metformin-hidroklorid HATÓANYAG: Metformin-hidroklorid. 850 mg metformin-hidroklorid filmtablettánként. SEGÉDANYAG: Hipromellóz, polividon,

Részletesebben

Alba Radar. 23. hullám

Alba Radar. 23. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 23. hullám Lakossági vélemények a civil szervezetek tevékenységéről - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. október

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Függelék

Tartalomjegyzék. Függelék segítség.qxd 4/6/2006 7:57 AM Page 5 Tartalomjegyzék Bevezetõ................................................................7 Változások a 2005-ös év klinikai útmutatójában................................8

Részletesebben

Kivonat a kutatási beszámolóból

Kivonat a kutatási beszámolóból Ifjúságkutatás 2001 - Városi fiatalok az ezredfordulón - Szekszárd - Kivonat a kutatási beszámolóból A városi ifjúságkutatás empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével 2001. tavaszán került

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám

Alba Radar. 3. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Vélemények a fehérvári nyári kulturális rendezvényekről 2010. szeptember. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR LAKOSSÁGI HÍRLEVÉL 2011. július BUDAPEST

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR LAKOSSÁGI HÍRLEVÉL 2011. július BUDAPEST 211. július Tisztelt Hölgyem / Uram! Július tájékán nem csupán az évszakot jellemző forró nyár tombol, hanem a hagyományoknak megfelelően országszerte gőzerővel dübörög a fesztiválszezon is. Sopron (Volt),

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja 2015. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS A MONITOROZÁS 20 ÉVE Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja (2015.6.4., LISSZABON HÍRZÁRLAT WET/lisszaboni idő szerint 10.00

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben