Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011"

Átírás

1 Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 BEVEZETŐ 6 1. A helyzetkép elemei 6 I. A KÁBÍTÓSZER PROBLÉMA 6 1. A drog fogalma 6 2. A kábítószer-probléma Magyarországon 6 3. Tendenciák Magyarországon 8 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök 8 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai 8 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása 9 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése 11 II. DOMBÓVÁR HELYZETKÉP Földrajzi adottságok Városfejlődés - településszerkezet Gazdaság Oktatás-nevelés Egészségügyi ill. szociális ellátás - szenvedélybetegek ellátása Közművelődés, kultúra, sport Civil szervezetek 22 III. A KUTATÁSRÓL 22 A vizsgálat célja és alkalmazott módszere 22 2

3 A vizsgálat két szakasza 22 Elvárt eredmény 23 A vizsgálat szakaszai 23 Általános információk a vizsgálatban részt vettekről 23 IV. PREVENCIÓS SZÜKSÉGLETEK MÉRÉSE A DIÁKOK KÖRÉBEN. 24 V. CSELEKVÉSI PROGNÓZISOK 28 VI. A SZERHASZNÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ ATTITŰDÖK A VIZSGÁLT POPULÁCIÓBAN 30 VII. A DROGHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL VESZÉLYEZTETETTEKNEK ÉS A VÉDETTEKNEK MINŐSÜLŐ DIÁKOK DOMBÓVÁRON ÉS KISTÉRSÉGÉBEN 32 VIII. A DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI 34 IX. PEDAGÓGUSOK DIÁKJAIKRÓL ÉS AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPÉRŐL 38 X. A FÓKUSZCSOPORTOK TAPASZTALATAI 39 MELLÉKLETEK 43 3

4 Vezetői összefoglaló Dombóvár és térsége főbb jellemzői A közel húszezer fős Dombóvár város a Dél-Dunántúl közepén, Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál fekszik. A város és körzete kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, hosszú időn át a mezőgazdaság jelentette a térség fő gazdasági erejét. Dombóvár igazi fejlődését azonban a vasútépítés hozta meg. Az addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a város a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. Az 1990-es rendszerváltás azonban megroppantotta az ipari szektort, hiszen a nagyobb cégek gazdasági nehézségeik leküzdésére leányvállalataikat- többek közt az itt működőket - számolták fel először. A kitörés, fejlődés iránya az önkormányzat legújabb tervei szerint az egészségipar, a fürdővárosi arculat tudatos felépítése lehet. A város a saját fenntartásában álló általános iskolákat és alapfokú művészeti iskoláját részben összevonta. Intézményfenntartói társulási formákban a térségi-városi intézményrendszer részévé vált még a döbröközi általános iskola (egy szakközépiskolához kapcsolódva), egy másik társulásban egy dombóvári székhelyű általános iskola, az attalai alsó tagozatos iskola, illetve a dalmandi általános iskola került összevonásra, közös fenntartás alá. A város jelenleg három középiskolát tart fenn. Egy gimnáziumot, ahol négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam, valamint 60 kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Egy szakközépiskolát (ehhez kapcsolódik a döbröközi általános iskola), ahol szakközépiskolai oktatás folyik nappali és levelező tagozaton, valamint kollégium működik. Egy szakképző iskolát, ahol szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik (utóbbi nappali és esti tagozaton), felzárkóztató osztályok és kollégium működnek. Az iskolai szintér kapcsán meg kell említenünk az oktatási intézményekben folyó, a kábítószerprobléma mérséklésére irányuló, elsősorban prevenciós jellegű munkát, mely. tevékenységek jól jelzik az egyes intézmények aktivitását, mely az iskolavezetésnek, ill. a helyi KEF munkájának is köszönhető. A városban, ahogy erre már utaltunk a szenvedélybetegek ellátásában csak a közösségi ellátás működik, drogambulancia, reszocializációs intézmény, stb. nincs, bár AA klub működik. Továbbra is hiányzik a rendszerből a szenvedélyproblémák megoldásában fontos alacsonyküszöbű és nappali ellátás kialakítása. A jelenlegi feltételek mellett az egészségügyi ellátó rendszer a szükségletek kielégítését csak részben tudja biztosítani. A 8. és 10. évfolyamos diákok körében végzett vizsgálat főbb tapasztalatai A kipróbálás megítéléséhez képest a rendszeres, és erősen egészségkárosító magatartást helytelenítők aránya már jelentősen megnő a fiatalok körében, de megjelenik egy csoport az életkor növekedésével egyre jelentősebb arányban amelyhez tartozók toleránsak a cigarettázókkal, vagy éppen lekicsinylik a dohányzás veszélyeit. A dél-dunántúli régióban a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26,4%) és a szakközépiskolások (26,1%), míg az általános iskolások javítják az átlagot az amúgy sem könnyen elfogadható tíz százalékos toleráns aránnyal. Dombóváron összességében kedvezőtlen a kép, különösen feltűnő a középiskolások toleranciája a gyakori részegség iránt. 4

5 A diákok prevenciós igényit tekintve témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Különösen érdekes a párkapcsolatok és a boldog családi élet kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya. A fókuszcsoportok főbb tapasztalatai - a helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok Továbbképzési lehetőségek biztosítása a különböző célcsoportok szociális alapszolgáltatásban dolgozók, egészségügyben dolgozók, ill. a pedagógusok számára. A képzések tartalmukat tekintve az aktuális (szerekkel kapcsolatos) információkat ill., gyakorlatorientált elemeket tartalmazzanak pl. a szerhasználat tüneteinek felismerése, az ellátórendszer intézményeinek megismerése. Kiemelt terület a szülők megszólítása felvilágosítás, képzés, családi programok szervezésével. A meglévő kezelést biztosító intézményekben a munkavégzéshez szükséges megfelelő körülmények biztosítása - a kliens anonimitásának biztosítása, infrastrukturális fejlesztése. A szakemberhiány csökkentése Családsegítő szolgálat, Pszichiátriai Gondozó, ill. iskolapszichológus alkalmazása. Szemléletformálás - elsősorban a politikum, az önkormányzat képviselői számára. Szenvedélybetegek nappali, ill. alacsonyküszöbű ellátásának kialakítása, A prevenció területén komplex, együttműködő hiteles, tervszerű, folyamatos programok, szolgáltatások kialakítása. Tartalmát tekintve pl. a prevenció kiterjesztése a fiatalabb korosztályokra, ill. a fiatal felnőttekre; az iskolai oktatásban, tanórákban prevenciós elemek beépítése, önismeret, készségfejlesztés, konfliktuskezelés. Az etika, erkölcstan visszaemelése az oktatásba. A szexualitással kapcsolatos korcsoportra szabott képzés megvalósítása. A közösségi programok újjáélesztése, a szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőségek, alternatívák biztosítása szakkör programok bővítése az iskolákban, sport, éjszakai sport, JAMcsarnok programjai (alkotóműhely; sport). A kortársképzés fenntartása. 5

6 Bevezető 1. A helyzetkép elemei Az alábbiakban olvasható Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés c. tanulmány, teljes képet kíván adni Dombóvár és térsége kábítószerügyi helyzetéről. A dokumentum első részében áttekintést adunk a magyarországi drogprobléma főbb jellemzőiről, a KEF-ek szerepéről, majd összefoglaló elemzést olvashatnak a helyben hozzáférhető témánk szempontjából releváns - szakanyagokból, munkánk második részében pedig részletes helyzetképet mutatunk be a városban, ill. a térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről, végül ismertetjük a fókuszcsoportos interjú főbb tapasztalatait. Meggyőződésünk, hogy a vizsgálat eredményei, a fókuszcsoporton megfogalmazott javaslatok, ill. az első fejezetben közölt, Dombóvár és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális, stb. helyzetét bemutató elemzés iránymutatást, céltételeket adhat a város drogstratégiájának aktualizálásához, rövid, közép-és hosszú távú célok reális, teljesíthető megfogalmazásához. Tanulmányunk a helyi KEF együttműködésével készült, munkájukért köszönetünket fejezzük ki! I. A kábítószer probléma 1. A drog fogalma A drog fogalmát a különböző szerzők, kutatók eltérően határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különböző korokban és egymástól jelentősen eltérő kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az opiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott könnyű és kemény drogok megkülönböztetésétől. 2. A kábítószer-probléma Magyarországon A tömegesnek mondható szerhasználat, a drogjelenség Magyarországon a kilencvenes években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az első publikációk 1972-ben megjelentek, és az első droghalált még korábban, 1969-ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követően beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bűncselekmény volt a megítélése. 6

7 A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértővé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott hivatalból a megelőzéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggők a méregtelenítést követően visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülők, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendőrségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerű használata volt a jellemző. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket, eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók). Népi gyógymódként ismert volt a nyugtató máktea főzése, a szárított gubókból főzött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel aztán megjelentek nálunk is a filmekből, a hírekből már ismert szerek a heroin, amfetaminok, marihuána, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer-terjesztés is. A tisztázatlan fogalmak miatt gyakran összemosódtak, - és még ma is - összemosódnak az egyébként jól elhatárolható szerfogyasztási minták. A szereket egyszer kipróbálók, a rendszeres droghasználók és a drogfüggők, a problémás szerhasználók egyaránt drogosok, kábítószerezők. Ennek következtében azonos módon ítélték el és büntették azokat, akiket csoportosan rajtakapták a kollégium előtti parkban közösen elszívott marihuána miatt, az intravénás heroinistákkal, a családjukat, környezetüket súlyosan károsító, de testi és lelki kóros tünetekkel még nem igazán jellemezhető szerhasználókkal. Az országban a hetvenes évek végétől készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékéről, elterjedtségéről. A kezdetektől fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtőzködő magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. A jelenleg használatos, nemzetközi egyezményekkel egységesített vizsgálati módszer elsősorban arra alkalmas, hogy az életprevalenciát (az eddigi életük során legalább egy alkalommal tiltott szert kipróbálók arányát) mérjék a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban. Ez a módszer az országok közötti összehasonlíthatóság mellett arra alkalmas, hogy évente ismételt adatfelvétellel a tendenciákat, a változások irányát pontosan jelezzék. Számtalan regionális és speciális csoportokra fókuszált vizsgálat készült a hazai műhelyekben, óriási a szakirodalma a jelenség orvosi, jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusából készült kutatásoknak, s ezek egyre jobban segítik a probléma sokoldalú megértését. Évente 2001-től a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet együttműködésével megjelenik az aktuális Éves jelentés. Miután ezek a szakanyagok közismertek és bárki számára hozzáférhetők, ezért eltekintünk a hazai droghelyzet részletes jellemzésétől, csak azokat a legszükségesebb tudnivalókat közöljük, amelyek segítenek a területen tapasztaltak értelmezéséhez: - A évfolyamos fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9%, - A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt, 7

8 - A diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert, - A különböző visszaélésre alkalmas szereket a diákok gyakran egyidejűleg fogyasztják, - Az első szer kipróbálásának leggyakoribb életkora dinamikusan lecsökkent, ma már év, - A fiatalok között leggyakrabban használt szer a marihuána. ( Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről SZMM, 2009) 3. Tendenciák Magyarországon A droghasználati célból történt fogyasztás összesített prevalencia értéke a kilencvenes évek második felében dinamikusan megemelkedett, az új évezred első éveiben stagnálás mutatkozott, majd elsősorban a marihuána elterjedésének köszönhetően ismét enyhén emelkedni kezdett. Ugyancsak az utóbbi években, kis mértékben nőtt az alkalmi kipróbálókkal szemben a rendszeres droghasználók aránya. Nemek szerint a fiúk, lakóhely szerint a fővárosban élők a leggyakoribb fogyasztók. Ismertekké váltak a leginkább veszélyeztetett csoportok: pl. az iskolai képzésből idő előtt kimaradt, az állami gondoskodás alá vont intézetekben élő fiatalok, a szakmunkástanulók, bűnelkövetők. Az élménykereső mentalitás tipikusan ott húzódik a bulizó életvitel mögött, a szórakozás gyakorisága erősen összefügg a fogyasztás esélyének növekedésével. 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök A felnőtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erősen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggőkhöz kapcsolódó attitűdje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggő beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekről számol be, a többiek különböző mértékben elfogadóbbak. 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multifaktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különböző tudományterületek csak egymással összhangban tudnak eredményt elérni. Ennek ellenére az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggő beteg, a problémája testi, biológiai eredetű. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létező ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követők szerint a droghasználat előzményeit az egyének pszichológiai jellemzőiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethető meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erősen jelen van a közgondolkodásban. 8

9 E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erőszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az előzőtől. Hívei a kábítószer fogyasztást bűncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsősorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom működésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövő tervezhetőségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különböző tényezők egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezők között figyelembe kell venni a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérő körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggő beteg valóban orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségről, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia. 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása Hosszas előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2000 végén fogadta el a Nemzeti Stratégiát, amely alapvetően új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre jelölte ki a teendőket. A stratégia négy fő területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejűleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. - a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket - esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására - segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogokkal küzdő egyéneket és családokat - csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintű érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB a legfelsőbb, miniszteri szintű bizottság, annak operatív szervezete a Kábítószerügyi Helyettes Államtitkárság, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erőforrásait egyesítő Fórumok. E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntő többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkező gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló KEF-ek, működésük első időszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogszcénával kell, hogy foglalkozzanak. 9

10 Ez a jelenség az, amiről nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szűk körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülők között, ezért mindenekelőtt a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Előbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartásformák okozta problémákra is. Legérzékelhetőbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelőzését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelőzését is szolgálja, tehát nem drogmegelőzési program, hanem ú.n. egészségfejlesztési program. 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A Magyar Köztársaság parlamentje megismerve a lejáró drogstratégia értékelésére vonatkozó szakmai anyagokat decemberében új Drogstratégiát fogadott el. A Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség címet viselő dokumentum nyolc év távlatában ( ) fogalmaz meg feladatokat a kábítószerügyi terület tennivalóit illetően. Az új stratégia számos pontjában építkezik az előző stratégia végrehajtásának tapasztalataiból. Szemléletmódjában, alapelveiben továbbra is a multidiszciplinaritást hangsúlyozza, a tényeken alapuló, a partnerségen, közös cselekvésekben megvalósuló, átfogó szemléletű, elszámoltatható drogpolitikát tart kívánatosnak. Az új anyagban a fő területek meghatározásában hangsúlyeltolódás történt. Beavatkozási területekként a megelőzés; kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés; kínálatcsökkentés került nevesítésre. Most átívelő szempontként került be az előző stratégiában még önálló területként/pillérként megfogalmazott Együttműködés, közösség területe, ill. itt szerepel a koordináció, nemzetközi együttműködés, valamint a kutatás, monitorozás, értékelés szempontja. Amiben azonban nem történt változás, az a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szerepe, fontossága. A stratégia továbbra is meghatározó aktorként írja le a helyi KEF-eket, mint a (drog)szakmai közösség együttműködésén, koordinációján alapuló intervenciók, szolgáltatások kialakításának bázisát, vagy másként fogalmazva a nemzeti stratégia helyi, területspecifikus megvalósítóit. 8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF tagjainak egyik első fontos feladata, hogy a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendők meghatározásával megfogalmazzák küldetésüket, legfőbb céljaikat és tennivalóikat. E körbe első helyen kell, hogy szerepeljen a helyi droghelyzet feltérképezése, hiszen enélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthető, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben működő KEF-ek munkatervében is szerepel a különböző módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drogérintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitűdjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentő helyzetkép elkészítése, aktualizálása. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a helyzetkép elkészítése - mint ahogy utaltunk rá -, komplex feladat, s a KEF-ek a szűkös források, vagy éppen a humán kapacitás hiánya miatt ezt a célkitűzést csak több lépésben tudták, tudják megvalósítani. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendőek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. 10

11 Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, vane idejük és főleg anyagi lehetőségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát? A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a survey (kérdőíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEF-ek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szűk csoportjában mért egyszerű életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának konkretizálása, hanem annál sokkal bővebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetőségeit a droghelyzet feltárásában: 9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető. 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különböző tudományos műhelyekben a hazai droghelyzetről. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekről, a kereslet-kínálati tényezőkről. A legismertebb ismétlődő hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetők, hiszen az NDI által kiadott Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerősítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktől távol esik, tisztában kell lenniük. 11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése Ezek teljes körű ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentősen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre. A rendőrségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. mind ide sorolható fontos adatok. Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelő presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a kötelező adatszolgáltatásra. 11

12 Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. A megyeszékhelyeken működő fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken előfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem működik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelő szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkező szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttműködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken működő szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitűdjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak? Bár a legveszélyeztetettebb korosztályok (14-16 év) körében végzett reprezentatív kutatások pontosan jelzik a fiatalok drogérintettségét, szerfogyasztási szokásait, ezek nem adnak képet az egyes települések iskoláiban tanuló diákcsoportok, osztályok közti különbségekről. Pedig ha eredményes megelőző munkát kívánunk végezni, akkor nézetünk szerint - a drogérintettségre vonatkozó ismereteinket meghaladva, fel kell tárnunk ezeket a különbségeket: a veszélyeztetett korcsoportnak az illegális szerekhez, a droghasználathoz és a szerhasználókhoz kapcsolódó jellemző attitűdjeit, ismereteik szintjét. Hisz ha ismerjük ezeket az információkat, akkor tudunk pontos, az egyes csoportok különböző igényeire szabott prevenciós tematikát kidolgozni és vélhetőbben eredményes programot megvalósítani. Ezért célunk egy olyan kutatás megtervezése és megvalósítása, amelyben a Dombóváron és térségében tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről szerzünk ismereteket, ill. hogy képet kapjunk az iskolai egészségfejlesztés ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről. (A vizsgálat tapasztalatait tanulmányunk második részében részletesen ismertetjük). Ebben a fejezetben tehát részletesen számba vettük azokat az ismereteket, melyek kiindulópontot jelenthetnek a kábítószer-problémakör értelmezéséhez, ill. megjelöltük azokat az adat- és információbázisokat, melyek komplex elemzésünk fontos részét kell, hogy képezzék. Elsőként tehát tekintsük át Dombóvár város és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális helyzetét. 12

13 II. Dombóvár Helyzetkép 1 1. Földrajzi adottságok Dombóvár Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében, a Kapos folyó mellett a dél-dunántúli régió középpontjában fekszik. Tolna megyéhez tartozik, de vonzáskörzete túlterjed a megyehatárokon. A város területe 72 km 2. A város körzetében több tájegység találkozik: idáig nyúlik a Dél-Külső-Somogyi-dombság, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a szőlőhegy a zselici dombok tövében helyezkedik el, a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai, de jól láthatóak a város magasabb helyeiről a Mecsek csúcsai is. Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A vasút a 19. század utolsó harmadától fontos szerepet játszott a település életében. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak kereszteződési pontja. A gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. A közúti közlekedésben a 61-es, illetve a 611-es számú út kapcsolódik a városba. A 61-es számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Iregszemcse felé egy óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbbrendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd. A 611-es számú út Sásdon keresztül Péccsel köti össze Dombóvárt. 2. Városfejlődés - településszerkezet Településtörténet A mai Dombóváron és környékén talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő -, mind a bronzkorban lakott hely volt a település. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében is Pécsről Győrbe és Óbudára, a rómaiak jelenlétét ugyancsak sok lelet bizonyítja. A honfoglalás idején a környék hamar benépesült, ezt bizonyítják az ebből a korból származó, feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt. Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai, amit ma Gólyavárként emlegetnek. A vár a Kőszegiek évi veresége után Károly Róbert birtokába került, aki a Csák nemzetségbeli Péterrel más várakért elcserélte. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén Werbőczy Imre szerezte meg, s a török tőle foglalta el Döbrököz várával együtt az évi hadjáratban. A török hódoltság idején a koppányi szandzsák egyik kerületének (nahije) központja, s a török állandó katonaságot tartott benne. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták, mára csak két falcsonk látható belőle. Mint 1 A fejezet elkészítéséhez az alábbi szakanyagokat használtuk fel - Integrált városfejlesztési stratégia Dombóvár Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Dombóvár Város Egészségügyi Szakmai Programja Dombóvár Város Ifjúsági Koncepciója Kistérségi Közoktatási Fejlesztési terv Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és Intézkedési Terv Dombóvár és térsége számára Dombóvár város honlapja ( 13

14 Tolna megye területének környező részeit, Dombóvárt is herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak Dombóvár életében. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg ra Dombóvár előnyös közlekedési helyzetbe került, s ez hatott az ipar fejlődésére is. Az addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1918-ban kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. Sok vasutas, kisember kezdett itt építkezni, és kinőtt a földből a Telep. A két település közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. A két világháború között megindult iparosodás nagy része is a mezőgazdasághoz kapcsolódott: konzervgyár, vajgyár, kendergyár. Az 1960-as, 70-es években az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek ban kezdődött Dombóvár legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunarasnak a termál-, és gyógyfürdőnek az építése. Az 1990-es rendszerváltás az ipart érintette leginkább, ugyanis ezen cégek dombóvári leányvállalataikat számolták fel először gazdasági nehézségeik leküzdésére. Fejlődése során Dombóvár több településkép-változáson ment keresztül. Az önkormányzat legújabb terve - mely a gazdasági szerkezetváltozás alapját is biztosítja - a fürdővárosi arculat tudatos felépítése. Az elmúlt néhány évben megújult az Arany János tér és a Hunyadi tér környéke. A pihenést, a feltöltődést szolgálják a számos helyen sétálásra alkalmassá tett utcák és sétányok, a közterületeken elhelyezett padok, új játszóterek, rendezett képet mutató építészeti értékek, a történelmi emlékek, illetve emlékművek. A továbbiakban Dombóvár egyes telpülésrészeit, azok szerkezeti eltéréseit mutatjuk be, tárgyalva a városrészek társadalmi, szociális, stb. jellemzőit. a) Belváros A Dombóvár történetét feldolgozó könyvekben, visszaemlékezésekben, mindenhol arra bukkanunk, hogy a település belvárosa még a múlt század közepén is az Arany János tér volt. Jelentősebb történelmi városainkban jellemző a sugárirányú városfejlődés, ám Dombóváron ezt a földrajzi viszonyok gátolták: délnyugat-délkelet irányban a Kapos folyó övezi a várost, melynek árterülete tartós letelepedésre alkalmatlan. Később ugyanezen a vonalon épült meg a vasút, a Kapos folyó pedig egyben a város közigazgatási határa lett. A város a Kakasdombtól a mai 61-es számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A városrész jelentős része társasházakkal beépített, melyek között közterületek helyezkednek el. Jellemző a sűrű beépítés, de a területen vannak alacsony beépítettségű családi házas utcák is. A terület szerkezete hosszú idő alatt épült ki, és más városoktól eltérően fejlődött. Nem alakult ki az általában jellemző városi főtér, ennek hiányát egy elnyújtott és forgalmas közút igyekszik pótolni. A hagyományos településszerkezetbe sok helyen belenyúltak a várostervezők: családi házas utcákat szüntettek meg, helyettük lakótelepek épültek. Az üzletek száma magas, az infrastruktúra kiépítettsége közel 100%-os, a csatornahálózat azonban még néhány helyen hiányzik. 14

15 A társasházak maximum 4 emeletesek (kivétel a Csillagház, amely 5 emeletes), a családi házas részeken a földszintes beépítés a jellemző. A városrészen belül is megfigyelhető szegregáció, mivel a Széchenyi utca alacsony komfortfokozatú házaiban a kevésbé tehetős rétegek élnek, míg a többi területen a kvalifikáltabb lakosság a jellemző. A város meghatározó intézményei ezen a területen találhatók. A közterületek fejlődése látványos, a zöldterületi arány viszonylag magas. A Belvárosi magterületen él Dombóvár lakosságának 14,2 %-a. Korösszetételét tekintve a évesek aránya a legnagyobb. b) Belvárost övező területek A terület minden szempontból vegyes képet mutat. Társasházas és családi házas övezetek váltják egymást. Az infrastruktúra kiépítettsége is nagyon változó. Az Erzsébet utca leromlott állapotú, nem túl tehetős lakónépességével ellentétben, a Kölcsey, Bartók utcák XX. század eleji polgári villáikkal igen impozánsak, magas piaci értékkel rendelkeznek. Ebben az övezetben már üzemek is találhatóak, melyek a város szerkezetében idegen testként jelennek meg. A Belvárost övező területen él Dombóvár lakosságának 37,6 %-a. A településrészen az átlagosnál magasabb a 60 éven felüliek aránya, míg a fiatalabb korosztályé alacsonyabb. c) Kertváros Az egyik legújabb településrész, tudatosan tervezett szerkezettel. Az első családi házak az 1960-as évek elején épültek. A tervezésnél fontos szempont volt a kertvárosi jelleg, ezért a derékszögű utcahálózat egy íves gyűjtőútra került felfűzésre. Itt szintén a földszintes családi házak a jellemzőek, de néhány utca egyemeletes társasházakkal épült ki. A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de jellemző a szabadon álló, illetve ikres beépítési mód is. Az infrastruktúra kiépítettsége 100%-os, a lakások átlagon felüli komfortfokozattal rendelkeznek. A beépítés viszonylag sűrű, mivel konyhakertek kialakítására nem törekedtek. A területen kevés üzlet található, közintézményként csak egy körzeti orvosi rendelő van jelen. Tipikusan alvóváros jellegű városrész, amely azonban magas környezeti értékkel rendelkezik. A Kertvárosban él Dombóvár lakosságának 9,1%-a, fő. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál (63,3 %) magasabb évesek aránya míg a 0-14 évesek aránya (15,6 %) alacsonyabb. A 60-x korosztály a városi átlagot képviseli a településrészen. d) Történelmi városrész (Kakasdomb, Szuhay-domb) A város legrégebbi része a Kakasdomb. A mai Dombóvár területének egy része, a Szigeterdő a XIII. században már lakott volt. A városfejlődés következő jelentős állomása, a Kapos árterületéből kissé kiemelkedő szigeten épített vár volt, amit a török időkben leromboltak. A lakosság a vár melletti dombra települt, mely később a Kakasdomb elnevezést kapta. A terepviszonyok és védelmi szempontok miatt itt halmazos településforma alakult ki. Az utcák és telkek vonalvezetése, elhelyezkedése szabálytalan. A területen a földszintes családi házak a meghatározóak, jellemzően oldalhatáros beépítéssel, alacsony komfortfokozattal. A terület beépítettsége viszonylag magas. Még a XIX. században is az Arany János tér volt Dombóvár központja. A város a Kakasdombtól a mai 61. számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A Kakasdomb tehát a város fejlődése során központi szerepét elvesztette, peremkerületté vált. A Szuhay-domb a Kakasdombtól keleti irányban fekszik, kialakulása jóval későbbi időre tehető. Jellemzően vasutas településrész, a vasútépítésekkel egyidőben kezdett fejlődni, a vasúti dolgozók számára biztosított lakóhelyet. A földszintes családi házak a jellemzők oldalhatáros beépítéssel. A beépítettség intenzitása kisebb, mint a Kakasdombé. 15

16 A telkek itt már szabályosan, tervezetten kerültek kiosztásra, az utcák vonalvezetése már tervezett. Az infrastruktúra 100%-os kiépítettségű, a lakóházak többsége összkomfortos. Itt található a Szigeterdő, mely a városrész zöldterületi arányát jelentősen növeli. A két településrészt is magába foglaló Történelmi városrészben él Dombóvár lakosságának 5,3 %-a, összesen. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál alacsonyabb a évesek és a 0-14 évesek aránya, míg a 60-x éves korúak az átlagnál jóval magasabb arányban élnek a településrészen. e) Szőlőhegy A várostól távol eső településrész 1979-től tartozik közigazgatásilag Dombóvárhoz. A legrégebbi, komfort nélküli lakóházak a Kállai utcában, Hámán Kató és a Gárdonyi utcában találhatóak, amelyeknek építése az 1960-as évekre tehető. A lakóövezeti terület növelésével ma már több utcában is (Csokonai utcában, a Kapos soron, Kápolna utcában) a mai kor követelményeinek megfelelő, összkomfortos lakóházak épültek, amellyel együtt a településrészen lehetővé vált egy kvalifikáltabb réteg letelepedése is. A lakóövezetben jellemzőek a nagy telkek, a konyhakert és az állattartás. Az 1970-es évektől jelentős számban épültek a lakóövezet melletti zártkerti ingatlanokon pincék, présházak, amelyek tulajdonosai főként a kistérség településeinek lakosai. Itt található a város egyik természetvédelmi területe, a Nyerges-erdő, amely igen kedvelt kirándulóhelye mind a helyi, mind a városba látogató turisták számára. Szőlőhegyen él Dombóvár lakosságának 3 %-a. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál alacsonyabb a évesek és 60-x évesek aránya, míg a 0-14 évesek aránya kedvezőbb értékeket mutat. f) Újdombóvár Újdombóvár ma kertvárosias városrésznek tekinthető, szabályosan szerkesztett utcahálózattal és telekkiosztással. A múlt század elején kezdett terjeszkedni, amikor a város egyéb területein már nem volt lehetőség a növekedésre. Másrészt a telepítésnél fontos szempont volt az újdombóvári vasútállomáshoz való közelség, mivel a területen elsősorban vasutas dolgozók telepedtek le. Az akkor kiosztott telkek nagyméretűek voltak, az itt élő lakosságnak ugyanis fontos volt a növénytermesztés és állattartás. Ennek következtében a beépítettség alacsony intenzitású volt. Ma már nem jellemző a konyhakert fenntartása, így minden lehetséges helyen köztes utcák nyíltak, növelve ezzel a beépítettséget. Megtalálható az oldalhatáros, szabadon álló és ikres beépítés is. Az épületek legtöbbször földszintesek, egyes újabb területeken a tetőtér beépítés jellemző. A legnagyobb dombóvári üzemek, gyárak ezen a területen épültek fel. Jellemzően a polgári lakosság lakóhelye. Újdombóváron a város lakosságának jelentős része 26,4 %-a él. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlaghoz közelít mindhárom korosztály. g) Tüske Ma a tüskei településrész családi házas övezet, viszonylag új épületekkel. Jelentős méretű horgászparadicsom és rengeteg kis horgásztanya található itt. A beépítési mód oldalhatáron álló, a beépítettség alacsony, az épületek jellemzően földszintesek. Ma is jellemzőek a nagy telkek, melyek várhatóan még sokáig megmaradnak. Az itt élő lakosság számára fontos a konyhakert. A területen még lehetséges a nagyobb számú állattartás. Kevés az üzlet és a közintézmény. A rendszerváltás óta nagy számban települtek ide a nagyüzemekből kiváló kisebb vállalkozások, melyek időközben jelentősen felfejlődtek. Tüskében a város lakosságának mindössze 2,2 %-a él. Korösszetételére jellemző, hogy a dombóvári átlagnál kevesebben élnek a területen 0-14 éves korosztályt képviselők, és többen a 60 évet meghaladó, idősebb emberek. 16

17 h) Gunaras A gunarasi gyógy- és strandfürdő Dombóvártól 5 km-re található. A mai üdülőövezet a XX. század első feléig libák, gúnárok úsztatója volt, róluk kapta nevét a fürdő. Az emberek azt mesélik, hogy a környező kukoricaföldeken dolgozó asszonyok hazafelé a területen található forrásnál mosták a lábukat. Ők híresztelték aztán, hogy a víztől enyhültek vagy teljesen megszűntek a reumatikus fájdalmaik. A fürdő építése 1972-ben kezdődött társadalmi munkával, eredetileg csak a helyiek igényeire alapozva. A város lakossága május 19-én vehette birtokába a fürdőt november 30-án avatták fel az 1330 m 2 alapterületű fedett fürdőt. Az egészségügyi miniszter e napon nyilvánította gyógyfürdővé Gunarast. A gyógyászati részleg 1979-től működik, amelyet mára igen sokan megkedveltek. Az 1970-es évektől napjainkig mintegy 800 nyaralóház épült. Üdülőfalu, szerkezete tudatosan tervezett. A környezeti érték nem túl magas, köszönhetően a túlzott mértékben elaprózott telekértékesítésnek. Az üdülőépületek kicsik, egymáshoz közel állnak, ezért a területen a beépítettség magas. A fürdőtelepen elsősorban nyaralók, fürdővendégek tartózkodnak hosszabb-rövidebb ideig. Gunaras állandó lakosainak száma 8 fő, arányait tekintve százalékosan alig kimutatható. Az állandó lakcímmel rendelkezők csak a felnőtt korosztályból kerülnek ki, amelyből 25 % a 60 éven felüli. 3. Gazdaság Dombóvár gazdasági életében az 1960-as évektől a termelőszövetkezet volt a meghatározó, de ben ez felszámolásra került és vagyonát különböző gazdasági társaságok vették át. Dombóváron a vállalkozások száma kétezer körüli, a kiskereskedelmet kevéssel több, mint négyszáz üzlet képviseli. A kereskedelemben még mindig fontos szerepet játszik az ÁFÉSZ, bár sok üzletét bérleti formában működteti. Emellett megjelent a multinacionális kereskedelem is a Penny Market, a Spar, a Lidl, illetve a dm és a Rossmann üzletekkel. Az ipar elsősorban a konfekció- és a műanyagipar, a fémfeldolgozás, a fém végtermékek előállítása: csavargyártás, tűzihorganyzás és az összeszerelés területén jelentős. A nagyobb ipari cégek közül megemlíthetők a Pasha Ipari és Kereskedelmi Rt., a DMK Dombóvári Műanyagipari Kft., a Kipszer Tűzihorganyzó és Vasszerkezetgyártó Kft., a Rutin Kft., az Uniwatt Kft. Egyre fontosabb szerep jut a Dombóvári Ipari Parknak és az ott elhelyezkedő Kapos Innovációs Központnak, melyeket több önkormányzat és megyei szervezet alapított. Az ipari park Kaposszekcső közigazgatási területén működik, félúton Dombóvár és Kaposszekcső között. A 26 hektáros terület elhelyezkedése kedvező, hiszen a régió egyik legforgalmasabb közútja, a 611-es mellett fekszik. Dombóvár közeljövőjének gazdasági fejlődését nagyban megszabhatja az egészségipar. A területen működő helyi szervezetek és cégek, a szektor helyi szereplői a megvalósítás érdekében klasztert alapítottak és menedzsment-irodát működtetnek. 4. Oktatás-nevelés Általános iskolák A város a saját fenntartásában álló általános iskolákat és alapfokú művészeti iskoláját részben összevonta. Intézményfenntartói társulási formákban a térségi-városi intézményrendszer részévé vált még a döbröközi általános iskola (egy szakközépiskolához kapcsolódva), egy másik társulásban egy dombóvári székhelyű általános iskola, az attalai alsó tagozatos iskola, illetve a dalmandi általános iskola került összevonásra, közös fenntartás alá. A városban található még egy megyei fenntartású speciális általános iskola, valamint egy egyházi fenntartású általános iskola. 17

18 A városi integráció szintjén tekintve az általános iskolába járó gyerekek száma 1605 (1572 dombóvárra járó 33 fő más településre), ebből SNI-s gyermek 163 fő, akik közül 93-an a megyei beiskolázású, szegregált intézményben, a többiek integráltan tanulnak (egyedül az egyházi iskola nem fogad SNI-s gyerekeket). A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások közül csupán 31 után igényli az önkormányzat az integrációs normatívát, s csak egy intézményben vezették be az IPR-t, de a városi esélyegyenlőségi programban célként fogalmazódott meg az IPR bevezetése a többi intézményben is. A városi tanulók 12%-a tanul olyan (egyházi fenntartású) intézményben, ahol informális úton lehet csak tudni az SNI integrációról, de nincs adat a HHH integrációról sem. A szakcsi és kocsolai iskola önálló Dombóvártól független intézményfenntartói társulás formájában működik majd. Középiskolák A város jelenleg három középiskolát tart fenn. Egy gimnáziumot, ahol négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam, valamint 60 kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Egy szakközépiskolát (ehhez kapcsolódik a döbröközi általános iskola), ahol szakközépiskolai oktatás folyik nappali és levelező tagozaton, valamint nyelvi előkészítő évfolyam működik. Egy szakképző iskolát, ahol szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik (utóbbi nappali és esti tagozaton), felzárkóztató osztályok működnek. A városi középiskolai szint szelektív képet mutat (szemben a korábban elfogadott városi esélyegyenlőségi program megállapításával, amely nem jelzett jelentős eltérést ). Ez azt jelenti, hogy a középiskolások 21%-a jár abba a gimnáziumba, ahová viszont HHH fiatalok közül kimutathatóan csak páran, míg a szakiskolai képzésben felülreprezentált arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű (vélhetően ugyanígy a halmozottan hátrányos helyzetű) fiatalok. Ez a szelektivitás komoly veszélyeket rejt magában, hiszen az intézményfenntartó társulási formák révén a városi-térségi intézményrendszerbe kerülő, más településeken élő hátrányos helyzetű gyerekek számára ezáltal továbbra sem biztosított, hogy az esélyeiket növelő középfokú képzési formákban vegyen részt, dombóvári társaikhoz hasonlóan. Az iskolai szintér kapcsán témánk szempontjából - feltétlenül meg kell említenünk az oktatási intézményekben folyó, a kábítószer-probléma mérséklésére irányuló, elsősorban prevenciós jellegű munkát. Az alábbi táblázatban összefoglalt tevékenységek jól jelzik az egyes intézmények aktivitását, mely az iskolavezetésnek, ill. a helyi KEF munkájának is köszönhető. Iskola Program Elért diákok Megjegyzés Támogatott Iskolai egyéb 516. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium D-0366/2001 DK-0138/2002 DP-217/2003 DM-0265/2005 DR-307/2006 Kab-ipp Kab-pr-07-b-0021 Kab-ipp Kab-ipp Kab-pr-09-b-0027 Kab-me-10-ip évf évf évf évf évf évf. Kollégisták évf évf. Kollégisták évf. az iskola 2004/2005 évi pályázata és a 2008/2009 évi kollégiumi pályázata nem nyert. Többször voltak KEF pályázati program megvalósítói is: Ismerkedés önmagammal kollégiumi önismereti program 2006/2007; a következő két tanévben az iskola önerőből fenntartotta a programot; ebben a tanévben ez sajnos már nem sikerült anyagi okokból. Maradj egészséges középiskolák versenye internetes játék (2007/2008) Tegyünk az egészségünkért iskolák vetélkedője (2009/2010) 18

19 Iskola Program Elért diákok Megjegyzés Támogatott Iskolai egyéb Illyés Gyula Gimnázium APOK Apáczai SZKI APOK Belvárosi Általános Iskola József Attila ÁMK Szt. Orsolya Iskolaközpont Móra Ferenc Általános Iskola Kab-ipp Kab-ipp / /2007 DE- 276/2004 Kab-ipp Kab-ipp DR-193/2006 Illyés napok keretében Őszi Fesztivál keretében József Attila Napok keretében Saját program November egészséghónap Tavaszi pr. Nyuszi futás Erdei iskola program évf évf. KEF-pályázati program megvalósításában is részt vettek: Egészségnevelés, megelőzés osztályfőnöki órán évf. KEF program keretében 2009/2010 FÜGE prev programjának tematikája alapján Két sikeres pályázatuk volt. 5-8 évf évf évf. Minden tanuló Minden tanuló Felsősök Rendszeresen pályáznak, lehet, hogy volt több sikeres pályázatuk is ben formai okok miatt utasították el a pályázatukat Az iskola sport tagozatos, nagyon sok alternatív programjuk van. Pályázatot nem nyújtottak be. Egyszer pályáztak sikeresen. EF program megvalósítóiként is vállaltak feladatot 2006-ban (Mi az igazság Egészségfejlesztés speciális igényű gyermekek iskolájában) 5. Egészségügyi ill. szociális ellátás - szenvedélybetegek ellátása Dombóváron az alábbiakban jelölt egészségügyi, ill. szociális intézmények biztosítják az alap-és szakellátásokat: Egészségügyi Intézmények Szt. Lukács Eü. Nkft. (Kórház) A kórház funkcióit tekintve a szakrendeléseken túl fekvőbeteg ellátást (akut; krónikus; rehabilitáció) is biztosít. A pszichiátria betegek gondozása megoldottnak mondható. A fekvő beteg ellátás Szekszárdon, a felnőtt szakellátás, ill. a gyermekpszichiátriai ellátás Dombóváron történik. A szenvedélybetegek ellátása a pszichiátriai gondozóban folyik, de addiktológus szakorvos nélkül 2007-től. Szociális intézmények Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Családok átmeneti otthona Hajléktalan szálló A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2006-tól, a szenvedélybetegek közösségi ellátása júliustól biztosított. 19

20 Az intézmények humán erőforrás-ellátottsága A pszichiátriai gondozóban: 2 fő pszichiáter szakorvos (vállalkozói formában) (rendelés: májustól: heti 5 nap; napi 6 órában) 1 fő mentálhigiénés szociális szervező 1 fő pszichiátriai szakápoló májustól heti 3x8 órában (előtte: heti 3x7 órában) 1 fő általános ápoló (gondozónői beosztásban) 1 fő orvosirnok Gyermek és ifjúsági ideggondozó: 1 fő gyermekpszichiáter heti 4 napon 1 fő pszichológus főállásban 1 fő asszisztens (ápolónői végzettséggel) 1 fő orvosirnok. Szenvedélybetegek közösségi ellátásában: 1 fő közösségi koordinátor addiktológiai konzultáns 2 fő közösségi gondozónő szociális asszisztens A háziorvosi ellátást 8 fő felnőtt háziorvos és 4 fő gyermekorvos biztosítja. A gyermekek és fiatalok ellátásában védőnői szolgálat vesz részt, 10+1 fő; közülük 2 fő főállásban ifjúsági védőnőként dolgozik. Szenvedélybetegek ellátása A városban, ahogy erre már utaltunk a szenvedélybetegek ellátásában csak a közösségi ellátás működik, drogambulancia, reszocializációs intézmény, stb. nincs, bár AA klub működik. A legközelebbi szakintézmény a kaposvári drogambulancia (Somogy megye) km távolságban, ahol fogadják a térség betegeit, de együttműködési megállapodás nincs. A másik lehetőség a pécsi drogambulancia (Baranya megye) kb. 50 km távolságban ahol szintén fogadják a delegált klienseket, de együttműködési megállapodás ezzel az intézménnyel sincs. További ellátási forma a Szekszárd RÉV (Tolna megye) kb km távolságban ig az addiktológiai probléma miatt a pszichiátriai gondozóban ellátottak száma fokozatosan csökkent, ezt követően a kialakult alacsony megjelenési szám stagnál, illetve tovább csökken ? 2010 alkohol Illegális szer A statisztikában kistérségen kívüli ellátott is szerepelhet, mert a kórház ellátási területébe Baranya megyei falvak is tartoznak és a kórházigazgató utasítása alapján el kell látniuk őket. 20

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. A Szociális és Munkaügyi M i n i s z t é r i u m szakmai kiadványsorozata Budapest, 2007 A kötet szerkesztői: Dr. Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn Felelős

Részletesebben

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási anyagok összeállításában közreműködött: Kulcsár László, Ruff Tamás,

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA

KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÁBÍTÓSZERÜGYI STRATÉGIÁJA 2003. Tartalomjegyzék 1. A helyi stratégia szükségessége 3. oldal 2. Helyzetelemzés 5. oldal Áttekintés 5. oldal A veszélyeztetett

Részletesebben

féltíz Közösségi szenvedélyek, szenvedélyes közösségek 2006. május 29-30. Balatonkenese Szekció-előadások Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF)...

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Megnyitó. Trick Jánosné A kistérségi társulás humán bizottságának vezetője, Kocsola polgármestere

Megnyitó. Trick Jánosné A kistérségi társulás humán bizottságának vezetője, Kocsola polgármestere Az egészséges közösségért Dombóváárrii Kiissttéérrsséégii Káábííttósszzeerrügyii Egyeezztteettő Fórrum 2013.. Megnyitó Trick Jánosné A kistérségi társulás humán bizottságának vezetője, Kocsola polgármestere

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRÕL 2002

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRÕL 2002 JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRÕL 2002 Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2002 Szerkesztette: RITTER ILDIKÓ az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa Lektorálta: DR. RÁCZ JÓZSEF az

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ A Szolgáltatástervezési koncepciót a Képviselőtestület 500/2004./XI.ÖK/XII.15./ sz. határozatával elfogadta. Budapest, 2004. december

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map)

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI

Részletesebben

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015-2019. évek közötti Gazdasági Programjára.

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015-2019. évek közötti Gazdasági Programjára. ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. ÁPRILIS 22-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1268-4/2015./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB III. NAPIREND Tárgy: Javaslat

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Szakmai protokoll Készítette: Takaró Lajosné Stencinger Noémi Reményi Csaba Zöld Ágnes Mosonmagyaróvár 2010. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013.

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. 1 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Helyzetkép... 4 1.1.1 A magyar lakosság életkilátásai... 4 1.1.2 Ami a számok mögött van...

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Készült a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Bólyi járásban című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0040 azonosító számú projekt keretében. 1 Háttér...

Részletesebben

IV. Pillér. Kábítószer probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillérrel összefüggő helyi munkákra vonatkozó feladatok

IV. Pillér. Kábítószer probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillérrel összefüggő helyi munkákra vonatkozó feladatok SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETISTRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGER SÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAIDÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2015 Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Tartalomjegyzék 1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 3 1.1. Az iskola egészségnevelési szemlélete...

Részletesebben

Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia 2010. Az 1988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 1993-tól végzi

Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia 2010. Az 1988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 1993-tól végzi Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Az 988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 993-tól végzi önálló jogi szervezetként tevékenységét Alkohol-Drogsegély Ambulancia

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

Tisztelt Cím! Szenvedélybetegek Nappali Intézménye keretében nyújtandó szolgáltatási paletta:

Tisztelt Cím! Szenvedélybetegek Nappali Intézménye keretében nyújtandó szolgáltatási paletta: 1 Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító- Foglalkoztató Közalapítvány Tisztás Szenvedélybetegek Nappali Intézménye és Drogkonzultációs Központ 7621 Pécs, Kazinczy u.

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. (munkaanyag)

DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. (munkaanyag) DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTERGÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2007-2013 2013 (munkaanyag) 1 Készítette: Dombóvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Településfejlesztési csoport Tanácsadó:

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás. a Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás. a Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás a Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról 1 Szám: 4/2014. A Rendőrség a nemzeti és nemzetközi jogon alapuló kábítószer kínálat- és keresletcsökkentési kötelezettségeinek teljesítése

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város

Sopron Megyei Jogú Város A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja 1. számú melléklet A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja Nemcsak az a hasznos, ha pénzt gyűjtünk, de az is, ha egészséget szerzünk, mert az egészség talán inkább, mint a vagyon

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. ÁPRILIS 19-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. ÁPRILIS 19-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. ÁPRILIS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 725-2/2007. MELLÉKLETEK: DB TÁRGY: A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

.9o. számú előterjesztés

.9o. számú előterjesztés l Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere.9o. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségtérkép elfogadásáról I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA A tatabányai Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. (1) bekezdés bm) pontja alapján az iskola

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 ÉVES JELENTÉS 2006 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 Jogi megjegyzés A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (European Monitoring Centre

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BÉKÉS MÉRTÉK KÖZÖSSÉGI HÁZ

BÉKÉS MÉRTÉK KÖZÖSSÉGI HÁZ Dél-kelet Magyarországon működő M E N T Á L H I G I É N É S E G Y E S Ü L E T Fenntartó székhelye, levelezési címe: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/643-991 E-mail: menta.bekes@gmail.com Honlap:

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 175-5/2011. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020

Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020 Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 20-2020 KAB-KEF-0-KB-0003 Békés, 20 Tartalom ELŐSZÓ A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA ELŐZMÉNY I. PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK

Részletesebben

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ Készítette: JUGLANS ALBA Mérnöki Iroda Bt. Enyedi-Egyed

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásvezető: Dr. Vitrai József EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Munkatársak: Busa Csilla, Dr. Füzesi

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia Rehabilitációs Pedagógiai Program Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Marcali 2o13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza A Rehabilitációs Pedagógiai

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Szükséglet- és fertőzöttségi térkép

Szükséglet- és fertőzöttségi térkép Szükséglet- és fertőzöttségi térkép Program a helyi drogstratégia hatékony megvalósulásának előmozdítására; kísérleti projekt egy komplex kerületi ifjúsági stratégia kidolgozására Erzsébetvárosban 2013.

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, hogy az eddiginél többre taníthatók.

Részletesebben