Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020"

Átírás

1 Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA KAB-KEF-0-KB-0003 Békés, 20

2 Tartalom ELŐSZÓ A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA ELŐZMÉNY I. PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZERE A BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE II. K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE III. A BÉKÉS VÁROSI K.E.F. HÁLÓZAT BEMUTATÁSA IV. PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJAINAK SZERFOGYASZTÁSA IV.. HAZAI ADATOK IV.2.A BÉKÉS MEGYEI ADATOK MÉG NEM KAPTUNK ADATOT IV.3. A BEN VÉGZETT BÉKÉSI KISTÉRSÉGI KUTATÁS EREDMÉNYEI IV.4. EMPÍRIA A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRÓL IV.5. SPECIÁLIS CÉLCSOPORT A PREVENTÍV PILLÉRBEN V. KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR MŰKÖDÉSE BÉKÉSEN VI.. STRATÉGIAI ALAPELVEK VI.2. STRATÉGIAI CÉLOK VI.3. CSELEKVÉSI TERV V.3.. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI, MEGELŐZÉSI PILLÉR TERÜLETE - V.3.2. KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR TERÜLETE - V.3.3. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS TERÜLET - V.3.4. A BÉKÉSI K.E.F. KOORDINÁCIÓS TEVKENYSÉG FELADATAI MELLÉKLET M..SZ. A BÉKÉSI KEF KIADVÁNYAI M.2.SZ. BÉKÉSI KEF TAGSZERVEZETEI ÉS DELEGÁLTJAI 20 M.3.SZ. A BÉKÉSI KEF 20 ÉVI MUNKATERVE M.4. SZ. BÉKÉSI KEF SZÓRÓLAP 20 M.5.SZ. BÉKÉSI KEF SZAKKÖNYVTÁR SZAKKÖNYVLISTA 20 M.6.SZ. SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÓ SZERVEZETEI BÉKÉS MEGYÉBEN 20 2

3 ELŐSZÓ A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA Az első Békés Városi Drogstratégia ig adott iránymutatást a Békés városi KEF számára. A drogstratégia felülvizsgálata azért indokolt, mert az előző stratégia lejárt illetve időközben elkészült és hatályba lépett országos szinten egy új Nemzeti Drogstratégia, melyhez igazítani szükséges a helyi drogstratégiát is. A jelenlegi stratégia aktualitását adja, hogy az értékmódosuló és próbatételekkel teli világunkban egyre többen nem találják a józan és örömteli életboldogulás útját és különböző legális és illegális szert fogyasztva, vagy kényszerű kapcsolati, viselkedési függőségben élnek. A drogproblémákkal való veszélyeztetettség, érintettség továbbra is sok fiatalt, felnőttet érint. A korábbi városi drogstratégia cselekvési tervéből áthoztuk a feladatok többségét, mivel továbbra is aktuálisak. Jelenleg egy munkaanyag verzió Békés városi drogstratégia elkészítéséhez felhasználtuk a jelenleg hatályban lévő Nemzeti Drogstratégiát, illetve a 20. augusztus 29-én kiadott átalakított Nemzeti Drogstratégia tervezetet. A munkaanyag legalább két ponton további kiegészítést indokol. Az augusztus 29-i verzióban nem szerepel még a Békés megyei kutatási adatok és tapasztalatok, mert a megyei K.E.F.-ben a kutatási beszámoló elkészítése még folyamatban van. A stratégia hatodik, cselekvési terv fejezetében felsorolt feladatok prioritását fel kell állítania a helyi K.E.F.-nek, azaz bizonyára lesznek folyamatos feladatok, rövid távú feladat és hosszú távú feladat ig. Minden stratégia annyit ét, amennyi az emberek számára is érezhetően, kimutathatóan megvalósul belőle. Jelenleg drasztikusan csökkentek a rendelkezésre álló pénzügyi források. ELŐZMÉNY Ma valamennyi európai tagállam rendelkezik érvényes drogstratégiával, így ez Magyarország számára is szükségszerű. Az Országgyűlés március 4-én, egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely alapján felkérte a kormányt egy új program megalkotására. A stratégia célkitűzései három pillérre épülnek. Az első a megelőzés és közösségi beavatkozás; a második a kezelés, ellátás és ártalomcsökkentés; a harmadik pillér pedig a kínálatcsökkentés. A éves időtávra tervező új stratégia megalkotásának célja, hogy egységes szemléleti keretet határozzon meg a kábítószer-probléma kezelésében és továbbvigye a 2000-ben elfogadott politikai, társadalmi konszenzust. A koncepció iránymutatásként szolgál a szakmai és civil közösségek, az állami intézmények és szervezetek számára, ugyanakkor megszólítja a társadalom valamennyi érintett tagját. A tervezet olyan célkitűzéseket foglal össze, amelyek révén kedvező változások idézhetőek elő a hazai droghelyzet alakulásában. A stratégia - azonos módon a korábbi stratégiához - elköteleződik amellett, hogy a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentésére együtt kell hatást gyakorolni. A kábítószer-használat megelőzése és kezelése az illegális kábítószerkereskedelem elleni fellépésekkel együttesen alkalmazva, kiegyensúlyozott formában lehet célravezető. Az Európai Unió érvényes drogstratégiája és 202. között határozza meg a közösségi drogpolitikai célkitűzéseket. A magyarországi stratégia számol azzal a ténnyel, hogy a probléma szerteágazó jellegű, amivel számos tudományterület foglalkozik. Figyelembe veszi, hogy a társadalom különböző csoportjainak véleménye a probléma kezelésének lehetséges formáit illetően széles skálán mozog. Szükségessé teszi a társadalom biztonságérzetének javítását azzal, hogy a kábítószerproblémából fakadóan nehéz élethelyzetbe került egyéneket jobban megértsük és a közösség aktív részvételével megadjuk számukra a szükséges segítséget. A stratégia elsősorban az illegális kábítószerekkel foglalkozik, de szemléletében kiterjesztő jelleggel jár el. Nem hagyja figyelmen kívül a nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerek (pl. alkohol, nikotin), illetve egyéb viselkedéses függőségek jelenlétét sem. 3

4 A stratégia végrehajtására akciótervek készülnek. Az első cselekvési program az új Nemzeti Stratégia elfogadását követő három hónapon belül lép életbe. A stratégia mellékletei bemutatják a droghelyzet nemzetközi vonatkozásait, a drogprobléma magyarországi állapotát, a stratégia hatókörén túli addiktológiai kérdések helyzetét Magyarországon. Ismertetik a megelőző drogstratégia tapasztalatait, illetve a Nemzeti Stratégia célkitűzéseinek kapcsolatát más társadalompolitikákkal és stratégiákkal. A dokumentum szakmai különlegessége egy grafikus háromdimenziós szerkezeti megoldás, amely a szakemberek és döntéshozók számára átláthatóbbá teszi a beavatkozások tervezését. A stratégia-előkészítés valamennyi szakaszában széleskörű egyeztetés volt az érintett civil, szakmai szervezetekkel. Az ernyőszervezetek a szakmai, társadalmi vita során egyetértettek a stratégia szakmai célkitűzéseivel. A szélesebb nyilvánosság számára kezdte meg működését a honlap, ahol az állampolgárok a készülő koncepcióval és egyéb tervezést megalapozó dokumentumokkal is megismerkedhettek, valamint azokkal kapcsolatban véleményt formálhattak. A drogstratégia olyan korszerű drogpolitikai alapelveken nyugszik, amelyek a kábítószerprobléma kezelésében közreműködő valamennyi szereplő által elfogadottak, és ebből kifolyólag konszenzust teremtve vezérmotívumai lehetnek a végrehajtásnak: Az emberi jogok, emberi méltóság alapelve szerint a kábítószer-probléma kezelése terén kiemelkedő jelentőségű az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és további ENSZ egyezmények által részletezett emberi jogok érvényesítése, különös tekintettel az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogra, az egészséghez fűződő jogra, a kínzástól, a kegyetlen, embertelen bánásmódtól és büntetéstől való védelem jogára, illetve a törvény diszkriminációtól mentes védelmének jogára. Az egészséghez, az egészséget támogató környezethez való jog alapelve magában foglalja a betegek vagy fokozott kockázatnak kitett emberek egészségi állapotuknak megfelelő ellátáshoz való jogát, valamint az egyenlő ellátáshoz való jogot. A tények elsőbbségének alapelve szerint a tudományosan megalapozott érvek, bizonyítékok és adatok mindenkor elsőbbséget élveznek a vélekedésekkel szemben. A kijelölt feladatok meghatározása helyzetértékelésre, adatokkal alátámasztott, azonosított problémák megoldására kell, hogy épüljön. A Partnerség, közös cselekvés alapelv szerint az összehangolt beavatkozások megsokszorozzák hatásukat és eredményességüket. A kábítószer-probléma kezelésének a társadalom, a helyi közösségek, és az állami intézményrendszer együttműködésében kell megvalósulnia. Az átfogó megközelítés alapelve kimondja, hogy a kábítószer-probléma kezelése annak komplexitásából fakadóan az érintett szakterületek strukturált és átfogó együttműködését igényli, amely során elengedhetetlen a szakmai és igazgatási kompetenciák tiszteletben tartása. A drogpolitika egyetlen eleme sem nélkülözhető, egymással nem felcserélhető. Az elszámoltathatóság alapelve alapján a célok megvalósítását a hozzájuk rendelt mutatók és indikátorok alapján értékelik. A Nemzeti Stratégiában foglalt gyakorlati célkitűzések három fő pillére. A megelőzés, közösségi beavatkozás, amelynek átfogó célja, hogy megelőzze és csökkentse a kábítószer-használatot, késleltesse a kábítószerek fiatal korosztályt érintő kipróbálását az erre legalkalmasabb eszközök segítségével. (Az elérés szempontjából fontos színterek: a család, az iskola, a munkahely, a szabadidő eltöltés helyszínei, az internet, a gyermekvédelmi intézményrendszer, a büntető-igazságszolgáltatás intézményei.) Újszerűsége a stratégiának, hogy a közösség tagjainak egyéni veszélyeztetettsége alapján célcsoportspecifikus célkitűzéseket is megfogalmaz. (pl.: más az iskola valamennyi diákjára 4

5 vonatkozó általános megelőzés, valamint a szerhasználat kockázata szempontjából már problémás viselkedés jegyeit mutató egyes fiatalok elérése) 2. A kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés fő célkitűzése, hogy kellő hozzáférést biztosítson a magas szintű, kliensorientált kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz, valamint csökkentse a droghasználattal kapcsolatos kockázati magatartásokat. A drogbetegek ellátásához komplex egészségügyi, szociális és társadalmi megoldások szükségesek. Ezért összetett megoldások kellenek, amely középpontba helyezi az ellátásra szorultat. A stratégia elrendeli a kezelő-, ellátórendszer fejlesztését, különös hangsúlyt fektetve a kezelésbe-ellátásba irányítás, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, a rehabilitációs programok fejlesztésére. Hangsúlyt fektet a fiatalok kezelési, rehabilitációs programjainak kialakítására. A pilléren megjelennek továbbá a drogfogyasztással kapcsolatos egyéni és társadalmi ártalmak csökkentését és megelőzését, a közösségi, önsegítő programok fejlesztését, a gyógyult szenvedélybetegek reszocializációs és szociális támogató rendszerének fejlesztését szolgáló célkitűzések, a szakemberképzés, adatnyilvántartás fejlesztése iránti elvárások. 3. A kínálatcsökkentés pillér célkitűzései magukban foglalják a jogi szabályozást, a bűnüldözés területét, az illegális kábítószer-termelés felszámolását. Érintik az egyes szervek pl.: a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség felderítő tevékenységének fejlesztését, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kapacitásainak bővítését, a fejlesztési feladatok összehangolt végrehajtását, a terápiás, illetve ellenőrzési funkciók működtetését a büntetés-végrehajtás területén. Tartalmazzák a pénzmosás és a korrupció elleni fellépést, a kábítószer-hatóságok és a nyomozati szervek közötti együttműködés két- és többoldalú, regionális és széles nemzetközi megvalósulását, valamint kiterjednek a közösségi alapú kínálatcsökkentési programokra is. Az elkövetkező büntetőjogi szabályozások során sokkal inkább meg kell felelni annak a korábbi jogalkotói akaratnak, amely szerint a kábítószerrel való visszaélés tekintetében elsősorban azokat vegye célba a büntető-igazságszolgáltatás, akik a kábítószert terjesztik, valamint akik a kereskedelemből hasznot húznak. A büntetőigazságszolgáltatás működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a kábítószer-fogyasztó emberi jogainak tiszteletben tartására és az elérhető legjobb ellátáshoz való hozzáférés biztosítására. Nemzeti Stratégia átívelő eszközök és céljaik A stratégia az átfogó szemlélet, az alapelvek érvényesítése mellett a fenti pillérekre általánosan és együttesen megfogalmazható célkitűzéseket is megfogalmaz. Ezek az úgynevezett "átívelő" eszközökben jelennek meg.. Az együttműködés, közösség átívelő eszköz célkitűzései abból erednek, hogy a stratégia a polgárok közösségeit partnernek, a megvalósítás legfontosabb szereplőinek tekinti. Tudatában van annak, hogy a csupán állami akaratot megtestesítő szemlélet nem lehet elégséges és eredményes a probléma kezelésében. A helyi közösségek hatékonyan közreműködhetnek a probléma kezelésében. Ebből adódóan szükség van a közösségi és szakmai együttműködések fejlesztésére. Korszerű, új célkitűzésként jelenik meg a közvetlenül érintettek bevonása a döntéshozatali folyamatokba. 2. A koordináció, nemzetközi együttműködés átívelő eszköz célkitűzéseit az teszi indokolttá, hogy a Nemzeti Stratégia elsősorban fejlesztési irányokat határoz meg és azok megvalósítását kívánja a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével előmozdítani. Így meghatározó jelentősége van a nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok hatékony működtetésének. Ez jelenti egyrészt az állami intézmények, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek munkájának összehangolását, másrészt a helyi intézmények koordinációját. A kábítószer-politika határon átnyúló jellege is hangsúlyossá teszi továbbá a nemzetközi együttműködések szerepét. 5

6 3. A monitorozás, értékelés, kutatás átívelő eszköz célkitűzései a tényalapúság és az elszámoltathatóság alapelvével hozhatóak összefüggésbe. A hatékony beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a folyamatosan változó kábítószer-helyzet tényezőiről. Ezen kívül magának a stratégiának a végrehajtása is értékelést és beszámoltatást kíván. Új drogstratégiára van szükség; 200. december 20. forrás: A kormány politikája szemlélet- és irányváltást is jelent az elmúlt évekhez képest. Ennek része az új drogstratégia, mely a megelőzésen, a családok megerősítésén, az iskolai nevelésen, a tanárok tekintélyének visszaállításán, a fiatalok támogatásán, a bajbajutottak segítésén és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésen alapul. Ez képezi az alapját annak az új drogstratégiának, mely 20 év végéig kerül kidolgozásra és ez lesz az alapja a kidolgozandó akciótervnek. Az elmúlt 8 évben a piacon új szerek jelentek meg és a kábítószer-kereskedelemnek, a fiatalok közti terjesztésnek új formái honosodtak meg. Magyarország a kábítószer-kereskedők tranzit országából célországgá vált. A gyermekek és fiatalok ma már könnyebben jutnak kábító és tudatmódosító szerekhez, mint korábban. Előtérbe került a drogliberalizáció és kísérlet sem történt a negatív folyamatok megállításra. Az eddig folytatott drogstratégia csődöt mondott, az a mind gyorsabban növekvő problémákat sem megelőzni, sem csökkenteni nem volt alkalmas. A kialakult helyzetet előidézők alkalmassága egy új drogstratégia megalkotására és végrehajtására valószínűtlen. A kormány politikájának középpontjában ezért a családok megerősítése, a szülői felelősség tudatosítása és a társadalmi szolidaritás növelése áll. Új drogstratégia a kábítószer nélküli életért; 20. április 29. 4:30 Megtartotta alakuló ülését május 29-én az új Nemzeti Drogstratégiát megalkotó tízfős munkacsoport. Az új stratégia középpontjában az egészség, illetve az egészség megőrzéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása áll majd, valamint az a szándék, hogy támogassa a fiatalokat a kábítószer használat nélküli életvitel kialakításában. A Munkacsoport tagjai: Berényi András pszichológus, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője; Erdős Eszter református lelkész, szupervizor, a KIMM Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthon vezetője; Kály Kullay Károly tanár, szupervizor, Sziget Droginformációs Alapítvány; Koós Tamás orvos, népegészségügyi szakember, Országos Addiktológiai Centrum; Lányi András író, humán-ökológus, egyetemi docens; Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns, Fővárosi Gondozó Szolgálat; Vandlik Erika pszichiáter, addiktológus, az Országos Addiktológiai Centrum igazgatója; Urbán Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője, Rácz József pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, valamint Grezsa Ferenc pszichiáter, NCSSZI/Nemzeti Drogmegelőzési Iroda, Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet. A Munkacsoport vezetője Grezsa Ferenc. (Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság, kormany.hu) link: Nemzeti Drogstratégia tervezet augusztus 29-én jelent meg a Kormány által felkért szakértők által elkészített új Nemzeti Drogstratégia tervezete. Letölthető: 6

7 I. PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZERE A BÉKÉS ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN ADDIKTOLÓGIAI GONDOZÓ: Békés, Vásárszél u. 2. DROGAMBULANCIA ÉS ADDIKTOLÓGIAI GONDOZÓ: Pándy Kálmán Kórház Gyula, Semmelweis u.. ADDIKTOLÓGIAI OSZTÁLY: Pándy Kálmán Kórház Gyula, Sitka u.. ALACSONYKÜSZÖBŰ ELLÁTÁS: a NEFMI által három évenként pályázati kiírás keretében meghatározott, állandó lakosságszám feletti településeken működő ellátás. Szolgáltatásai: pszicho-szociális intervenció, információs, valamint felvilágosító szolgáltatások; telefonos információs vonal fenntartása; megkereső munka, partiszervíz; Drop-in/Józanodási és pihenési lehetőség, Tű-fecskendőcsere szolgáltatások. KÖZÖSSÉGI ALAPELLÁTÁS szenvedélybetegek részére szociális alapszolgáltatás a betegségkóddal, ú.n. BNO kóddal rendelkező, vagy a diagnosztizálásra és a változásra elszánt addiktív problémával küzdő, függő, problémás szerfogyasztó szenvedélybetegek és hozzátartozóik lakókörnyezeti ellátása. A NEFMI által három évenként pályázati kiírás keretében finanszírozott. Szenvedélybetegek NAPPALI INTÉZMÉNYE nappali tartózkodás, józanodás, mosási és fürdési lehetőség, pszichoszociális és mentálhigiénés szolgáltatásokat, esetleg terápiás foglalkoztatási lehetőséget nyújtó, az önsegítésen alapuló klubjellegű intézmény. Szenvedélybetegek ÁPOLÓ-GONDOZÓ OTTHONA szakosított intézményben 24 órás egészségügyi ellátást, pszichoszociális és mentálhigiénés szolgáltatásokat, esetleg terápiás foglalkoztatási lehetőséget nyújtó bentlakásos ellátás. REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNY a személyiség újraépítését támogató, különböző rehabilitációs terápiás éves program szerint működő ellátás. LAKÓOTTHON az önálló életvezetésre alkalmas és az életvezetési képességekben még védett környezetben támogatást adó ellátás. Lásd: 6.sz.melléklet II. K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE A Nemzeti Drogstratégia megvalósítását képviselő akciótervek és kormányhatározatok jelenítik meg. A Nemzeti Stratégiában meghatározott célok helyi (közösségi és települési) feladatatokban való összehangolását a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (továbbiakban: KEF) hívatottak megjeleníteni, összehangolni: helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselőit: a prevenció és a terápia világának szereplőit, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezeteit, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a bűntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselőit. Nemzeti Stratégia pp

8 A KEF-ek feladata továbbá, hogy a helyi ellátásra vonatkozó információk minél szélesebb körben, és minél egyszerűbben és egyértelműbben megismerhetőek és hozzáférhetőek legyenek. A működő KEF-ek számáról, a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről dokumentumban a Fehér Rihárd készítette fejezet 2 szerint A pályázati tevékenység ugyanis bemutatja, hogy valójában hány egyeztető fórum működik és vesz részt aktívan helyi, megyei, regionális és kistérségi szinten, a kábítószer-probléma kezelésében és a kialakított stratégia megvalósításához kapcsolódó tevékenységek lebonyolítása kapcsán. A Jelentés adataiból megállapíthattuk, a legtöbb működő KEF Budapest után a Dél- Alföldi régióban van, (összes KEF: 4, működő KEF: 2). A KEF-ek eredményessége A KEF-ek működésére vonatkozó eredményességre vonatkozóan a Tanulmány a nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről 3 összegző mű az alábbiak szerint fogalmazta meg: A 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia célkitűzései a megkérdezett KEF-vezetők szerint részben teljesültek. Az interjúalanyok értékelése alapján részsikernek tekinthető a Stratégia megvalósulása a célok, az időbeli és a területi dimenzió tekintetében egyaránt. Célok A KEF-vezetők szerint egyértelműen meghatározhatók olyan célkitűzések, amelyek esetében jelentős fejlődés ment végbe, más célok eléréséhez azonban nem sikerült közelebb jutni. Időbeli dimenzió A Stratégia elfogadását és életbe lépését követően egy fellendülési időszak következett be: kormányzati koordináció indult a területen, megalakultak a KEF-ek, melynek hatására elkezdődött a drogproblémával foglalkozó szervezetek, intézmények, szakemberek együtt gondolkodása és együttműködése helyi szinten, szakmai programok és pályázatok indultak). A kezdeti felívelést azonban visszaesés követte, ami többek között az alacsonyabb szintű koordinációban, a valódi szakmai tevékenységet folytató KEF-ek számának visszaesésében, a pályázati források csökkenésében stb. nyilvánultak meg. Mindezt az interjúalanyok egy része olyan üzenetként értelmezte, ami szerint megváltozott a probléma fontosságának megítélése más problémákhoz képest és csökkent a drogproblémák megoldása iránti elkötelezettség a döntéshozók részéről. Területi dimenzió Az interjúalanyok folyamatosan hangsúlyozták a helyi nézőpont fontosságát, hiszen a stratégia gyakorlati megvalósítása helyi szinten történik. Felhívták a figyelmet arra, figyelembe kell venni a főváros és a vidéki területek különbözőségeit (eltérő problémák, szükségletek merülnek fel, amikre reagálni kell; hiába van több intézmény és szolgáltatás, ha azok Budapesten koncentrálódnak, miközben egész megyék maradnak ellátatlanul). Összességében azonban előrelépésként értékelték az elmúlt hét év eredményeit. Több interjúalany kiemelte, hogy a Stratégia megalkotása és életbe lépése már önmagában eredmény még akkor is, ha magán viseli az első stratégia gyermekbetegségeit, mert egyrészt ráirányította a figyelmet a drogproblémára és folyamatosan felszínen tartja a kérdést országosan és helyi szinten egyaránt, másrészt meghonosított bizonyos elveket, szemléletmódokat. A kutatás során a KEF-vezetők felhívták a figyelmet az eredményesség értékelése körüli problémákra. Az egyik felvetés, hogy nincsenek pontosan tisztázva, mit tekintünk 2 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp Vitrai, J. (2009). Tanulmány a Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest. Pp

9 eredménynek. Eredményként kell-e értékelni az iskolai prevenciós programok számának növekedését és a prevenciós paletta szélesedését, vagy az iskolai prevenciós programok hatékonysága (pl. kevesebb kipróbáló) alapján kell-e megállapítani az eredményességet? Sikertelenségnek kell-e tekinteni, ha az eleve irreális célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani? (Pl. a probléma növekedésének lassítása reális cél lehet, de a visszaszorítás és a drogmentesség elérése nem.) Az eredményességet nehéz általánosságban megítélni vélik az interjúalanyok, csak a helyi problémák, szükségletek, és a helyi feltételek, lehetőségek tükrében lehet a Stratégia megvalósításának eredményességét megítélni (pl. lehet, hogy a kisebb vidéki városokban azért nincs tűcsere-program, mert az injektáló drogfogyasztók száma nem indokolja, és nem azért, mert nem akarnak/tudnak ártalomcsökkentéssel foglalkozni). A Stratégia megvalósulását részben a többi vizsgált célcsoporthoz hasonlóan, részben főként a helyi dimenzió miatt attól eltérően ítélték meg a KEF-vezetők. Az alábbi területeken látták a legjelentősebb fejlődést a válaszadók (felsorolás, nem fontossági sorrend!): a KEF-ek létrejötte, a KEF-eknek köszönhetően helyi szinten is foglalkoznak a drogproblémával (a helyi szereplők tudatosítják a problémát, észlelik saját felelősségüket), a KEF-eknek köszönhetően javult a kábítószer-problémával foglalkozó szervezetek és intézmények együttműködése helyi szinten, sokszínű iskolai prevenciós programok indultak, ellátórendszer fejlődése, különösen az ártalomcsökkentés területén, civilek bevonásával rugalmasabb lett az ellátás, szakmai szervezetek száma nőtt, szakmai képzések kínálata bővült, elterelés lehetőségének megteremtése, adatgyűjtés, droghelyzet-monitorozás megindulása és folyamatossá válása, drogjelentések közzé tétele. Kevéssé sikeres területek és a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulást hátráltató, kedvezőtlen tényezők (felsorolás, nem fontossági sorrend!): a droghasználat terjedését nem sikerült megakadályozni, a kábítószer-kínálat és -választék nőtt, vidéken még nagyobb problémát okoz a szakemberhiány (addiktológus, pszichiáter), mint a fővárosban, az ellátórendszer nem igazodott olyan mértékben a szükségletekhez, mint kellett volna (vidéki lefedetlen területek, bizonyos szolgáltatások hiánya, vagy nehézkes elérése), prevenciós-ipar kiépülése minőségbiztosítás, minőségkontroll nélkül, nincs cselekvési terv a Stratégához, így a Stratégia megvalósítása sokszor kimerül a szlogenek puffogtatásában a cselekvés helyett, az ideologizált, elvont célokat nehéz működőképesen átültetni a helyi stratégiákba, a Stratégia nem differenciál régiónként, nem veszi figyelembe a Budapest-vidék különbségeket, nincs komplex szemlélet (komplex szenvedélybeteg-stratégia), a valódi szakmai tevékenységet végző KEF-ek számának csökkenése, a finanszírozás nehézségei (KEF-ek, civil szervezetek, ellátások, szolgáltatások, programok), kormányzati koordináció visszafejlődése, drogkoordinációban nem megfelelő a szakértelem és túlzott a hatalomkoncentráció (budapesti vízfej ), 9

10 a szakmai elveket sokszor felülírják a gazdasági és / vagy politikai szempontok, az egészségügyben és az oktatásügyben lejátszódó folyamatok hátráltatták a célok megvalósulását, általános anómiás állapot a társadalomban (a drogfogyasztás következmény, nem pedig ok), az eredményorientált szemléletmód eluralkodása miatt (az azonnali eredmények fontosak) nincsenek hosszú kifutású programok, amelyek nélkül azonban nem lehet attitűdöt, szemléletmódot formálni. 0

11 III. A BÉKÉS VÁROSI K.E.F. HÁLÓZAT BEMUTATÁSA Békés Város Képviselő-testülete a 200. július 5-én megtartott ülésén a 227/200. (VII. 5.) KT számú határozatával döntött a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról. A KEF életre hívásának célja az volt, hogy a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat összegyűjtse, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítsa a helyi közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit. A működési keretei között pályázatok és egyéb támogatások felhasználásával alternatív szabadidős és közösségi programokat ajánljon, biztosítson a Békés városában élő fiatalság számára. Feladatellátásában szerepel a tagok csapatépítő tréningje, kortársképzés, szermentes szabadidős és sport programok, drogmentes szórakozóhely, felmérés és tanulmány készítése ben Békés város tanulóinak drogfogyasztási jellemzőiről készített felmérést től Békésen elkezdte működését egy szenvedélybeteg ellátó intézmény; 2009-től a Mentálhigiénés Egyesület elvállalta a KEF hálózatának koordinálását, szoros együttműködésben a Békés Városi Önkormányzattal. A szervezet tagjai rendszeresen, 2-3 havonta találkoznak különböző témák megvitatása céljából. KEF-09-D Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 0. osztályos tanulói körében. Célja az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata, melynek során 294 fő 0. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A kutatási programhoz kapcsolódva szervezetfejlesztést megvalósítottak meg 200-ben, szintén a pályázat keretében. A rendszeres találkozások felölelnek egy-egy témát a prevenció területéről március 0- én a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai tartottak előadást: Fehér Richárd: A KEF-ben közreműködő szakterületek együttműködése. Közösségi célok és eszközök. Fábián Róbert: A társadalmi-gazdasági környezet szerepe az egészségkárosító magatartásformák gyakoriságában. A Békés városi K.E.F. az egyetlen olyan erőforrás hálózat a megyében, mely kisvárosi központtal működik, ahol túlnyomóan általános iskolák vannak és nincs felsőoktatási intézmény. A Békés városi K.E.F. egészségfejlesztés-fórumaként határozta meg magát Megyei KEF-el való kapcsolat A Békés megyei K.E.F. koordinációt a Pándy Kálmán Kórház Drogambulanciája végzi. Negyedévente Közgyűlésen, időközben egyéb módon történik a konzultáció. Közös rendezvények által is kapcsolatban vagyunk március 26-án megszerveztük a Megyei KEF Konferenciát Békés városában a Droghasználókkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzése Békés megyében címmel-kab-kef-09-a-0026 pályázat keretében. Terveik között szerepel a megye Drogstratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgálata, melynek célja:. A veszélyeztető tényezők visszaszorítása, a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének csökkentése közösségi együttműködéssel. Ezáltal a kábítószert használók számának visszaszorítása. 2., A prevenció (megelőzés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése. 3. A rehabilitáció (kezelés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése. 4. A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogproblémára, ismerje meg a hatékony fellépés eszközeit és a közös cselekvésben való részvétel lehetőségeit.

12 ben megyei kutatást végzett a békés megyei K.E.F. melynek eredményei egy konferencián lettek előzetesen bemutatva 20. augusztus 9-én. Jelenleg a következő településeken működik K.E.F.: Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, A Békés Városi K.E.F. bemutatása A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület segítőfoglalkozásúak szakmai szervezete 2000-ben alakult. Kiemelkedően közhasznú szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból működik a békéscsabai és a békési kistérségben, a módszertani tevékenységüket a Dél-alföldi régióban végezi. A munkaerő-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők és hozzátartozóik részére hiányzó egészségfejlesztő szolgáltatások bevezetése, segítőfoglalkozású szakemberek képzése, módszertani segítése érdekében működik. Jelenleg 250 fő szenvedély és pszichiátriai beteg mentálhigiénés gondozását végezzük és kb. 50 fő hozzátartozóval vagyunk rendszeres szolgáltatói kapcsolatba. Alternatív közösségi tereket működtet Békésen és Békéscsabán. Koordinálja a Békés Városi KEF-et, mely kistérségi szinten végzi tevékenységét. Békés városban a Békési Mentálhigiénés Szolgálat keretében szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátását, 200-től pszichiátriai nappali intézmény és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásokat is biztosítja. Kiemelt szolgáltatásaik Tanácsadás/konzultáció: mentálhigiénés, motivációs, pszichológiai, pszichiátriai, addiktológiai, pályaorientációs-pályakorrekciós, képzési, álláskeresési, elhelyezkedési, szociális. Alternatív programok fiataloknak: alternatív közösségi térben drogprevenció, táncház, ártalomcsökkentés, népi kismesterségek, szabadidős programok. Tréning: Önismereti, kommunikációs, motivációs, álláskeresési, munkahelyi beilleszkedési tréning. Terápiás csoport: szenvedély, önsegítő, támogató, kézműves, filmklub keretében a társas egymásra hatás, a tevékenység és élmény keltette hatások felismerése, feldolgozása történik. Relapszus prevenció: függőség esetén a visszaesés megelőzése, kezelési verbális, viselkedésterápiás, készségfejlesztő módszerekkel. Családkonzultáció: család boldogulását akadályozó nehézség, probléma feltárása, kezelése. Utógondozás: A munkába, vagy képzésbe helyezettek életútjának figyelemmel kísérése, és a munkahelyi beilleszkedési, szociális és egyéb életvezetési problémáik megoldásához nyújtanak tanácsadói segítséget. Elterelő szolgáltatás: a "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére irányuló szolgáltatás. A drogfüggő, a problémás droghasználó gyógyító kezelésen, a kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, az "egyszer kipróbáló" megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel biztosítása.. Ellátják el a Dél-alföldi régió pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás szociális módszertani feladatait 83 alapszolgáltató, szakosított ellátó körében. Szakmai kiadványt jelentetnek meg Lélek-Tükör on-line módszertani hírlevél formában. Jelentős a kutatómunkában végzett tevékenységük is, több kutatásban vettek részt, pl. Országos kutatás a pszichiátriai ellátás 200-es helyzetképéről; Dél-alföldi régiós kutatás a szociális ellátásokban ellátott pszichiátriai/szenvedélybetegek életkörülményeiről; Békési kistérségi KEF az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálat. 2

13 IV. PILLANATKÉP A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRA IV.. HAZAI ADATOK Alkoholfogyasztás Hazánkban 2006-ban végzett az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása vizsgálat eredményei azt mutatta, hogy az alkohol kipróbálása mindkét nem esetében magas arányú, mely az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. A legtöbben 4 éves koruk környékén kísérleteznek először alkohollal, azonban minden hatodik fiú már évesen vagy ennél fiatalabban kipróbálja az alkoholt, a lányok hasonlóhányada 2 évesen teszi ezt. A fogyasztás gyakorisága eltérő a két nem között: a fiúk körében többször előfordul a rendszeres heti vagy esetleg napi fogyasztás, amely az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik. A részegség előfordulása szintén nő az életkor emelkedésével. A. évfolyamosok körében a fiúk 7%-a, a lányok kb.fele már túl van a kétszeri vagy többszöri részegségen. A 200-ben végzett felmérésben a többszöri részegség előfordulásának aránya jelentősen magasabb a felsőbb osztályokban tanuló diákok körében. A 7. és a ).osztály között meredek emelkedés tapasztalható, a fiúknál gyakoribb. A. évfolyamos fiúk 3/4-e, a lányok több mint fele legalább már kétszer volt részeg életében. Az első részegség leggyakoribb életkora a 9. évfolyamos fiúk körében 4. év,a lányoknál 5 év. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az alkoholfogyasztás tekintetében középmezőnyben foglal helyet, míg a fiatalok drogérintettsége az átlagnál alacsonyabb. A évi ESPAD vizsgálat adatai szerint a marihuána a legelterjedtebb, 4,% életprevalencia értékkel, a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása 2,5%.Az orvosi recept nélküli nyugtató fogyasztás 8,9%, a szipuzás 7,6%. A patron/lufi az ötödik-hatodik legelterjedtebb szer, az extasyval azonos mértékben 4,9%. Amfetamin 4,%, LSD/hallucinogének 3%. Illegális szerfogyasztás, abúzus A megkérdezett 9-.osztályos tanulók 20,3%-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A kannabisz fogyasztók aránya a legnagyobb az összes illegális szer közül. A gyógyszer valamint az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakrabban alkalmazott szer, míg az egyéb (extasy, speed, opiát-származékok, kokain, LSD, egyéb növényi drogok mágikus gomba) illegális prevalencia értéke 2,%. A kísérletező és a rekreációs fogyasztás a legjellemzőbb. A megkérdezettek /3-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A gyógyszer, az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakoribb szer. A évi magyarországi ESPAD kutatás eredményei szerint a lógás miatti hiányzás mind a lányok, mind a fiúk tekintetében szignifikáns kapcsolatot mutatott a szerfogyasztás mutatóival. A családszerkezet vizsgálva megállapítható volt, hogy a legális és illegális szerek fogyasztásával szemben óvó hatása van az ép családnak, a valamely biológiai szülő nélkül nevelkedő fiatalok veszélyeztetettebbek; továbbá olyan családi háttértényezőket is azonosítottak, melyek szignifikáns kapcsolatot mutattak a fiatalok szerfogyasztásával, mint például a szülői kontroll erőssége, az idősebb testvér szerfogyasztási szokásai, illetve a családban előforduló különböző devianciák jelenléte. A családban előforduló dohányzás befolyásolja legkevésbé a fiatalok szerfogyasztási szokásait, azonban kisebb-nagyobb mértékben minden deviancia növeli a tiltott vagy legális szerfogyasztás valószínűségét. Az illegális szerhasználat tekintetében a kábítószer-használó szülők gyermeki mutatkoznak a legveszélyeztetettebbeknek. Prevenciós tevékenység 3

14 Kifejezetten a 8 éven aluli korosztályt célozzák az oktatási-nevelési intézményekben zajló univerzális és célzott prevenciós programok, amelyek az iskola pedagógiai programjára, illetve az annak szerves részét képező iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokra, továbbá az abban megfogalmazott drogstratégiára épülnek. Az iskolai programok feltárására irányuló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy egy áltagos tanévben a prevenciós foglalkozások mintegy 30 ezer diákot érnek el, amely országosan az -2. évfolyamos diákok közül minden negyedik diákot ér el. Az iskolán kívüli, helyi közösségi prevenciós tevékenységek célcsoportja változatos: a szociális problémákkal küzdő és/vagy problémás családból származó és/vagy rossz környéken élő fiatalok, tanulási problémákkal küzdő fiatalok, bűnelkövető és/vagy iskolából kimaradó és/vagy valamely etnikai csoporthoz tartozó fiatalokat célozzák meg, a 4-8 éves korosztályban, átl ezer fiatalt érnek el éves szinten (becsült érték, a 8-24 éves korosztállyal együtt). Probléma, hogy a gyermek és ifjúsági addiktológia, mint önálló ellátási forma nem létezik Magyarországon. IV.2.A BÉKÉS MEGYEI ADATOK MÉG NEM KAPTUNK ADATOT IV.3. A BEN VÉGZETT BÉKÉSI KISTÉRSÉGI KUTATÁS EREDMÉNYEI KEF-09-D Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében kutatási tevékenységet végzett a Békési K.E.F. a békési kistérségben, a prevenciós pillér iskolai színterén. A kutatást végezte Balogh László oktatási szociológus. A kutatási beszámoló letölthető: illetve a A vizsgálatba vont iskolák a következő békési kistérségi településein vannak: Békés város, Mezőberény város, Bélmegyer, Doboz, Murony, Köröstarcsa és Tarhos községek. 8. és 0. osztályos tanulói körében vizsgálódtunk; részt vevő tanulók száma: 748 fő, pedagógusok száma 62 fő. A válaszadók iskola típus szerinti megoszlása: általános iskola 55,5%, gimnázium 2,4%, szakiskola 8,6%, speciális képzést nyújtó középiskola 2,4%, +2 (ált.isk+gimn.),0%. Kutatási cím: Az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata a Békési Kistérség 8. és 0. osztályos tanulói körében A vizsgálat célja - a békési kistérségben tanuló 8. és 0. évfolyamos fiatalok - legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteinek, attitűdjeinek és veszélyeztetettségük mértékének felmérése, - körében felmérni, hogy a kistérségben élő tanulók milyen mértékben vannak kitéve annak a veszélynek, hogy későbbi életszakaszukban szenvedélybeteggé váljanak - az egészségnevelési, az iskolai prevenciós helyzetkép felmérése 4 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (62 fő pedagógus) elemzése alapján Alkalmazott módszer: önkitöltős kérdőív prevenciós szükségletek, prevenciós igények diagnosztizálására. A kérdőív első blokkjában szereplő kérdésekre adott válaszok alapján a prevenciós szükségletek, a második blokkban szereplő kérdések alapján a prevenciós igények diagnosztizálhatók. A szükséglet-mérés három blokkból áll. Az első blokkban a diákok arról nyilatkoznak, hogy milyen mértékben elfogadók vagy elutasítók bizonyos egészségkárosító magatartások gyakorlásával. 4

15 A második blokkban az egészségkárosító magatartásformák előfordulását valószínűsíthetik, illetve kizárhatják későbbi életükből. A harmadik blokkban pedig képet kaphatunk attitűdjeik alapján arról, hogy milyen mértékben elfogadók illetve elutasítók a szerhasználat iránt. Milyen mértékben jellemezhetők liberálisként (elfogadók, tűrők, támogatók), illetve rendpártiként (tiltók, túlzottan veszélyesnek tartók, büntetés-pártiak) a különböző iskolákban tanuló diákok. A prevenciós igények mérésére kifejlesztett kérdésblokkban a tanulók arról nyilatkoznak, hogy az egészségfejlesztés különböző részterületei iránt mekkora érdeklődést illetve milyen mértékű igényeket mutatnak ezen ismeretek iránt. A diákok prevenciós igényeit oly módon regisztráljuk, ha az alacsony ismeretszinttel társuló témakörök iránt nagyfokú érdeklődést jeleznek. Dohányzás Mások magatartásának megítélése Mindkét korcsoportban a tanulók abszolút többsége helyteleníti a dohányzást, 8. évfolyamosok 89.3 %-a, a 0. évfolyamosok 79 %-a. A dohányzás mértékének megítélésében jelentős különbségek mutatkozott a megkérdezett két korosztály között. A napi egy szál cigaretta elszívására vonatkozóan a megkérdezett középiskolások több mint fele (52 %) megengedő álláspontú, míg általános iskolásoknak csak közel harmada (3,7 %) nem helyteleníti. Az egyértelmű helytelenítő véleményt a 8. osztályosok között kétszer annyian (20,4 %) vallják magukénak, mint a középiskolás korúak (0, %). Minden második gyerek nem helyteleníti, kevésbé elutasító, toleráns beállítottságú mások kismértékű napi rendszerességű dohányzásával kapcsolatban (46,8 %). Minden hetedik gyerek nem helyteleníti, nagy mértékben toleráns a mások nagymértékű dohányzásával kapcsolatban (4,7 %). Az egy csomag elszívására vonatkozóan a nem helytelenítők között (totál: 9,5 %) több mint kétszer annyian vannak a 0. évfolyamosok, mint a 8. évfolyamosok (4,2 % - 6,5 %). Attítűd Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Cselekvési prognózis Minden második gyerek valószínűsíti, hogy a legális szerfogyasztást kipróbálja, vagy életének része lesz (62,9%) Minden harmadik gyerek (36,5 %). veszélyeztetett a napi rendszerességű, nagymértékű (tíz vagy több szál cigaretta elszívása naponta) nikotin fogyasztással. 4-6 év között nő a napi tíz vagy több szál cigaretta elszívásának elhatározottsága, tervezettsége. Az általános iskolások 4 %-a, középiskolások: 0,%-a gondolja úgy, hogy napi 0 cigarettát vagy annál többet el fog szívni. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív elemzésének eredményei a következők. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. A dohányzó tanulók arányának változására vonatkozóan a hat intézményből a tapasztalataik alapján a pedagógusok (n = 57) 53,5 %-a növekedésről számolnak be, 7,6 %- 5

16 uk szerint csökkent a dohányzó tanulók aránya az iskolájukban, és változatlannak tartja arányukat a válaszolók 38,9 %-a. A hat intézményből 3-ban semmilyen csökkenési mértékről nem tudtak. Alkoholfogyasztás Mások magatartásának megítélése Az alkoholfogyasztással kapcsolatban kevésbé voltak elutasítóak a tanulók, mind az általános iskolások mind a középiskolások esetében. Az általános iskolások 37,7 %-a, a középiskolások 48, %-a nem helyteleníti azt, ha valaki naponta megiszik egy-két pohárral. A heti csak egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 0. évfolyam 84,4 %). Minden második gyerek nem helyteleníti, kevésbé elutasító, toleráns beállítottságú mások kismértékű napi rendszerességű alkoholfogyasztásával kapcsolatban 5,3 %. Minden hetedik gyerek nem helyteleníti a heti részegség előfordulását, a gyerekek 5%-a (8. osztályosok 2,3%-a, a 0-sek 9,5%). 4-6 év között nő a heti részegség előfordulásával kapcsolatos tolerancia. A megkérdezett gyerekek 8,%-a kevésbé elutasító, toleráns mások kismértékű heti rendszerességű alkoholfogyasztásával kapcsolatban A heti csak egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 0. évfolyam 84,4 %). 4-6 év között nő a heti egy-két pohár sör elfogyasztásával kapcsolatos elfogadás. Attítűd Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Cselekvési prognózis Minden második gyerek valószínűsíti, tervezi, hogy saját életéhez hozzá fog tartozni a napi rendszerességű alkoholfogyasztás (42 %); ettől mértéktartó még lehet. 4-6 év között nő a napi rendszerességű alkohol fogyasztás elhatározottsága, tervezettsége Minden második gyerek valószínűsíti, hogy a legális szerfogyasztást kipróbálja, vagy életének része lesz (62,9%). Inkább jellemző lesz rá az, hogy iszik alkoholt és/vagy dohányzik is. A kettő együtt-járását több kutatás is igazolta már (Fábián Róbert 2008), (Szarvák Tibor 2004). Elővételezett egészségtudatos vagy az egészségtudatosság ismeretének birtokában levőnek tarthatjuk a tanulók közel 40 %-át (20, % és 7,0 %). A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (62 fő pedagógus) elemzésének eredményei a következők. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. Az alkoholfogyasztásra vonatkozóan a hat intézményből 8-en (52,3 %) növekedést tapasztaltak a diákok körében, hetük (4,5 %) szerint csökken az alkoholt fogyasztó diákok aránya, és változatlannak tartja 67 fő (43,2 %), (n = 55). Kiugróan magas növekedést 38,3 %-ost az egyik középfokú intézetben regisztráltak. Jelentősnek mondható az egyik általános iskola 8,3 %-os növekedési vélekedése is. Növekedést mind a hat iskola jelzett, csökkenő tendenciáról nem tudott beszámolni a válaszolók tapasztalatai alapján 6

17 Tiltott drogfogyasztás Mások magatartásának megítélése A marihuána-fogyasztással kapcsolatos elfogadási vélemények a kipróbálás és hetente több szál elfogyasztása terén is az általános iskolások nagyobb mértékben tartják nem elfogadhatónak a fogyasztást vagy a kipróbálást minta a középiskolások. A marihuána-fogyasztást mindkét korcsoportban nagyon magas arányban helytelenítik (93,5 % és 94,6 %). Minden második gyerek véleménye szerint már nem lehet visszaszorítani a drogokat, ez nem biztos, hogy tolerancia, sok a hír, ez is gerjesztheti a megállíthatatlanságot. Minden második gyerek a drog rehabilitációval kapcsolatban (56,6 %) nem/vagy torz információval rendelkezik. Összességében minden harmadik gyerek a kábítószer fogyasztót tartja inkább felelősnek a drogfogyasztásban és nem terjesztőt hibáztatja (32,5 %). A 8. évfolyamosok nagyobb arányban tartják felelősnek a kábítószer terjesztőket, mint a használókat (53,6 % - 43,5 %). Minden harmadik gyerek feleslegesnek tartja a drogosok elterelését, a rehabilitációt. Minden hetedik gyerek a marihuánás cigaretta mások általi egyszeri kipróbálását nem helyteleníti, toleráns a fogyasztásával kapcsolatban; (4,0 %) 4-6 év között nő a marihuánás cigaretta mások általi egyszeri kipróbálásával kapcsolatos elfogadás. Attítűd Kipróbálás Minden második 0. osztályos gyerek beállítottsága a könnyű drogok (marihuána) kipróbálásával kapcsolatban az, hogy nem tartja visszafordíthatatlannak (50,7%). Minden harmadik gyerek egyetért azzal, hogy minden kultúrának meg vannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat; 30,2 % a középiskolások nagyobb arányban értettek egyet (33,%), mint az általános iskolások (28,3%). Minden harmadik gyerek évfolyamtól függetlenül szimpatizál a könnyű drogok (marihuána) kipróbálásával; a 8. osztályosok 28,8 %-a, a 0. évfolyamosok 29,5%-a. Minden harmadik gyerek a marihuána kipróbálhatóságát lehetségesnek tartja önmaga számára (29 %). Könnyű drogok legalizálása Minden harmadik gyerek szeretné, ha legalizálnák a könnyű drogokat (33,6%) de ez nem jelenti azt, hogy ő fogyasztó lenne, csak szimpatizál azzal, hogy könnyebben és legálisan, nyíltan hozzáférhető lennének a könnyű drogok. Minden nyolcadik gyerek megengedő beállítottságú a könnyű drogok engedélyezésével kapcsolatban; 2,9 %. Használat Minden negyedik gyerek megértő, ha a kilátástalan helyzetben levő fiatal droghoz való nyúl (23,3 %); 4-6 év között a megértés szintje felére csökken, tehát a 0. osztályosok kevésbé megértőek. A kilátástalan helyzetben levő fiatalok droghoz való nyúlásában a megkérdezett általános iskolás diákok majdnem kétszer annyian megértőek, mint a középiskolás diákok (8. osztály: 28.8 %, 0. osztály: 4,9 %). Minden negyedik gyereknek nincs válasza arra a kérdésre, hogy minden kultúrának meg vannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat (25,9 %). A középiskolások között nagyobb volt azok aránya, akik a kérdésben nem tudtak állást foglalni (általános iskolások: 25,2%, középiskolások: 27%). Minden negyedik gyerek szerint a drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol (csak szerváltás történt) (26,8 %-uk) toleranciát, elfogadást mutat a droggal, alkohollal kapcsolatban. Minden ötödik gyerek szerint ma a drogozás része a modern szórakozásnak. 7

18 Minden ötödik gyerek nem ért egyet a hit drogtól megvédő/oltalmazó védőfaktor jellegével (2,8 %). A drog és az alkohol veszélyességi szintjének összevetésében mindkét korosztály 90 % fölötti arányban nevezte meg a drogokat (94,2 % 90,2 %). Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Minden huszadik gyerek reagálási alternatívájában (4,9%) a drog jelen van, azaz rossz helyzet megoldásában a drog megoldás lehet; 4-6 év között nő az arány 4%-ról 6 %-ra. Cselekvési prognózis Minden harmadik 8. osztályos gyerek a könnyű drogok (marihuána) kipróbálását nem tartja visszafordíthatatlannak (38,6%). Minden ötödik gyerek valószínűsíti, hogy ki fogja próbálni a marihuánás cigarettát (8,5 %); 4-6 év között nő az elhatározottság, tervezettség. Minden hatodik 0. évfolyamos gyerek a marihuána kipróbálhatóságát lehetségesnek tartja (6, %). Minden tizennyolcadik gyerek közvetlenül foglalkozik a keményebb drogok (extasy-t, heroint kipróbálásának gondolatával (5,5 %). A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (62 fő pedagógus) elemzésének eredményei a következők. A jövőben várható kábítószer használatra vonatkozó tanulói válaszok szempontjából a 8. osztályos tanulók 63, %-a védettnek tekinthető a 3, %-uk esetében veszélyeztetettségre utalnak a válaszaik, a köztes állapotúak aránya 33,8 %. A 0. évfolyamos diákoknál 60, %-uk tekinthető védettnek, köztes helyet foglal el a 33,8 %-uk, és veszélyeztetettséget mutat a 6. %-uk. Tapasztalataik alapján a diákok körében növekvő a drogkipróbálók aránya a pedagógusok 39,7 %-a (58 fő) szerint, változatlan tartja az arányokat 53,4 %-uk (78 fő), csökkenőnek 6,8 % (0 fő), (n = 46). Iskolák szerint vizsgálva a védett veszélyeztetett viszonyt, két iskolában azonosítottak 4-nél több veszélyeztetett tanulót, az egyikben 7-et a másikban 8-at. -4 veszélyeztetett tanulót jeleztek 8 iskolából, és nem tudnak veszélyeztetett tanulóról 4 iskolában. A 4 intézményben összesen 32 tanulót azonosítottak veszélyeztetettnek, ez a vizsgálati populáció 4,3 %-a. Egészséges étkezés Minden második gyerek még nem tartja fontosnak az egészséges étkezést; azt valószínűsítjük, hogy az egészségtudatos táplálkozási motiváció alacsony/hiányzik. A nyolcadikos tanulók 4,8 %-a, a 0. osztályosok 38,8 %-a gondolja úgy, hogy a jövőben nem valószínű, hogy vigyázni fog az étkezésében arra, hogy mit fog enni. Mozgás Cselekvési prognózis A rendszeres sportolás az életút hosszabb távú megmaradására vonatkozóan az általánosan művelő iskolatípusokban (általános iskola 67, %, gimnázium 62,4 % és általános iskola + gimnázium 78,0 %) tanuló diákok esetében nagyobb valószínűséggel fog megmaradni, mint a szakképző iskolatípusokban. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy ahol testnevelési foglalkozások száma magasabb, ott nagyobb motiváltság jellemzi a fiatalokat a sportolással összekapcsolt életmód fenntartására, mint a szakmai képzést nyújtó iskolatípusokban. A sportolást elvetők (biztosan nem kategória) aránya, a speciális képzést nyújtó középiskolai tanulók (,8 %) kivételével nem szembetűnően magas arányú a vizsgálati populációban 8

19 (,2 %, 29 fő). Minden ötödik gyerek bizonytalanul abban, hogy fog-e rendszeresen sportolni felnőtt korában (2,9 %). A válaszadás idejében bizonytalan (nem tudom eldönteni kategória) mutatószámai között a gimnáziumi tanulók (2,9) aránya magasnak tűnik a másik két általánosan művelő iskolatípussal összehasonlítva. Másokkal való kapcsolat Attítűd Minden hetedik gyerek nem helyteleníti, ha a biztonságos a szexre nem ügyelnek (azaz ha nem tervezett a biztonságos együttlét és lehetséges negatív következményei tervezetlenek (5,0 %). Cselekvési prognózis A drogokhoz való cselekvési móddal szorosan kapcsolhatók a másokkal történő kommunikációra és a törvények várható betartására vonatkozó várható cselekvési eredmény. Minden második gyerek valószínűsíti, hogy nehézségei lesznek a kommunikációban, nem valószínű, hogy megtalálja a közös hangot minden emberrel (6,4 %), 8. évfolyamosok /5-e, 0. osztályosok /3-a. Minden második gyerek valószínűsíti, hogy nehézségei lesznek (44,2 %) a törvényi szabályok, keretek megtartásával, elfogadásával, betartásával; 8 osztályosok /4-nek, 0. osztályosok /3-nak. A 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív elemzéséből látszik, hogy a mentális gondokkal küzdő diákok arányának növekedését tapasztalja a pedagógusok 77,6 %-a (2 fő) a hat iskolában arányukat változatlannak tartja 9,2 %-uk, és 5 fő csökkenő tendenciát észlel (n = 56). A mentális gondokkal küzdéshez, mintegy okozataként, gyakrabban társulnak a káros szenvedélyek és/vagy tiltott szerek kipróbálása és/vagy fogyasztása. Az oktatási intézmény/iskolai kérdőív (62 fő pedagógus) elemzése alapján az egészségnevelési, prevenciós helyzetkép az iskolákban a következő: Kulcs eredmények A megkérdezett iskolák 2/3-ban nincs iskola pszichológus, ¾-ben nincs drogügyi koordinátor és szociális munkás. A diákok egészséges, harmonikus felnőtt életéért kompetens intézményi beavatkozási sorrend: rendőrség 6,49, orvos 5,02, egészségvédők, kortársak, állam a 4-es kategória, pedagógus 3,7, szülő,23. Tehát a válaszoló pedagógusok rendvédelem hatáskörébe utalják a diákok egészséges, harmonikus felnőtt életéért való felelős beavatkozást. Egészségtan tantárgy bevezetésével a megkérdezettek 2/3-a egyetért. 40% nem tudja, hogy van-e iskolai egészségneveléssel foglalkozó pedagógus. nem ismeri + Iskolai egészségfejlesztési tervet a megkérdezettek fele %-uk a Nemzeti Drogstratégiát, a Johan Béla programot, az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 997. évi tv-t. + 53,5%-uk szerint az iskola még tehetne többet az eddiginél az iskolai egészségnevelés érdekében. + A tanárok 56,7%-a fontosnak tartja az iskolai egészségnevelési munkát es tanévben speciális drogprevenciós tevékenység végzéséről a tanárok 5,4%-nak intézménye nem folytatott, 37,2%-uk iskolájában pedig nem tud ilyen tevékenységről. + a válaszoló tanárok 80,4%-a K.E.F. tevékenységét. +75,4%-uk nem alkalmazott még kortárs-segítőt. 9

20 +44,3%-uk külső előadót még nem hívott osztályfőnöki órára. +39,3%-uk nem szervez egészségnapot +66,4%.-uk nem kért fel iskola-egészségügyi munkatársat előadónak Az egészségtudatosság, a tudatos egyéni felelősségvállaló viselkedés képessége, az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a jövővel kapcsolatos ellenérzésekkel teli hozzáállás (ellenállás) jelentősége fontos szerepet játszik a fiatalok egészségmagatartásának alakulásában. A fiatalokat érintő kihívások és a növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli a fiatalok veszélyeztetettségét (alkohol, dohányzás, drogfogyasztás, stb.). Ezért fontos, hogy ismerjük a tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító magatartásformákra vonatkozó ítéleteiket, jövőbeli cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket. A tanulmányból látható, hogy a diákok 60%-a védett a szerfogyasztás szempontjából, azonban a köztes veszélyben lévő diákok aránya viszonylag magas, ami azt jelenti, hogy a szerfogyasztáshoz való viszonyulásuk még változhat pozitív illetve negatív irányba is. A veszélyben lévő diákok aránya viszont viszonylag alacsony; náluk már megfogalmazódott a szerfogyasztás igénye, kipróbálása, használatának konkrét tervezése. A jövőbeni egészségmegőrző és egészséges életmódra nevelő, a káros szenvedélyek egészségromboló hatását bemutató felvilágosító munka hatékonyságának és eredményességének növelése látszódik szükségesnek. Az adatokból úgy tűnik, hogy a tanulók attitűd kellékeként egyre inkább jelen van a drog (főként a marihuána). Az egészséges életmódra nevelés részeként a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) területén szükséges növelni a rájuk vonatkozó prevenciós munkát az intézményekben. A kutatás családoknak szánt üzenete, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó családi légkör megteremtése, fenntartása a család feladata; mint a virágcserépben a virág, melyet minden viszontagság esetén mindennap ápolni szükséges, azért, hogy virágozzon. A K.E.F. vagy egyéb segítőfoglalkozásúak csak kiegészíteni tudják a családi értékeket, hiányokat. IV.4. EMPÍRIA A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRÓL 20. tavaszán a KEF tagszervezetek delegáltjainak empírikus megkérdezése alapján a következő eredmények születtek. Speciális szerfogyasztási tapasztalatok és helyszínek: Nikotin és alkohol 6 év alattiaknak, HH és veszélyeztetett GY, házibuli, szórakozóhelyeken, iskolakerülés; szerhasználat iránti kíváncsiság, a hozzájutás lehetőségének ismerete. A legolcsóbb szerek a legnépszerűbbek, az alkohol és a gyógyszer együttes fogyasztása, illetve a designer drogok használata. Probléma a ténylegesen fogyasztók elérése, a függők felkutatása és kezelésbe delegálása. A legveszélyeztetettebb csoportok: 2-8 év: lázadás, 4-6 év: szakképzésben tanulók, kortársi hatás, általános iskola felső tagozata, középiskolás korú gyermekek, az alacsony iskolai végzettségű huszonévesek, a tartós munkanélküliek, a gyermekvédelmi rendszerben élők év: jövőkép és munkahely hiánya, egyszülős család, kontroll nélküli/következetlen nevelés, CS biztonság hiánya, rendezetlen életvitel és CS működés, HH CS, jó anyagi helyzetű család akár roma is, gyenge kötődés a GY és a CS, személyes kapcsolatok minimálisan vagy hiányoznak a CS, egyre korábbi életkorban történik a kipróbálás, illetve a szórakozóhelyeket egyre korábbi életkorban keresik fel, agressziót közvetítő internet-dvd könnyű-kontrollálatlan hozzáférése. Baráti társaság-vonatkoztatási csoport meghatározó szerepe. Főbb kipróbálási motiváció a kíváncsiság, befolyásolhatóság. 20

Összefoglaló 2010-től új drogstratégia kialakítása vált Magyarország számára aktuálissá. Ennek oka, hogy az első hazai dokumentum, melyet az Országgyűlés 2000-ben konszenzussal fogadott el, ez évben lejár.

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 38. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a kábítószer probléma visszaszorítására elfogadott stratégia eredményeinek és a KEF munkájának tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD

Részletesebben

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítették: A miskolci DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY munkatársai Juhászné Ceglédi Tünde Koleszár Ágnes

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítették: A miskolci DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY munkatársai Juhászné Ceglédi Tünde Koleszár Ágnes SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette:

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011.

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint A kábítószer fogyasztás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. Iktatószám: 01/6271-5/2014.

Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. Iktatószám: 01/6271-5/2014. Előterjesztő: Hüvös László Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke Iktatószám: 01/6271-5/2014. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának 2013. évi végrehajtásáról szóló

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 33/2011. (II. 24.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 33/2011. (II. 24.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 33/2011. (II. 24.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata módosított Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének jóváhagyásáról Lırinci

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Beszámoló a tiszaújvárosi KEF 2010. évi tevékenységéről, és javaslat a 2011. évi elvárásokra és irányelvekre

Beszámoló a tiszaújvárosi KEF 2010. évi tevékenységéről, és javaslat a 2011. évi elvárásokra és irányelvekre 1. sz. melléklet Beszámoló a tiszaújvárosi KEF 2010. évi tevékenységéről, és javaslat a 2011. évi elvárásokra és irányelvekre A 2001-ben alakult Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a korábban kidolgozott, aktualizált

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete,

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

A kábítószer-probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillér

A kábítószer-probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillér Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása TÁMOP 5.4.1. Kiemelt projekt A kábítószer-probléma kezelésével

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben c. pályázati felhívásához Kódszám: TAMOP-6.1.2/LHH/11/A

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth László Az eljárás megindulása, előzményei Az alapvető jogok biztosa korábbi gyakorlatában a 2011-es

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm

Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Kulturális és Sport Esélyteremtési Intézkedési Programjának célja, hogy egyéni, intézményi és társadalmi

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3.

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM. 6. prioritás. Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 6. prioritás EGÉSZSÉGMEGİRZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS Akcióterv 2007-2008. 2009. szeptember 3. 1. A prioritás bemutatása 1.1. A prioritás tartalma

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 42/2013. (VI. 27.) ÁKt határozat Ártánd Község Falugondnoki Szolgálata szakmai programjának

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

1 8 3 8 3 9 5 3-1 - 0 4 Ajánlja az 1 %-ot a Mentálhigiénés Egyesületnek!

1 8 3 8 3 9 5 3-1 - 0 4 Ajánlja az 1 %-ot a Mentálhigiénés Egyesületnek! Segédanyag Terepgyakorlat megvalósításához 2012-2013. tanév Feladat: Civil szervezetek a szociális ellátásban - című írásbeli dolgozat elkészítése A dolgozat elkészítésének szempontjai: 1. Az intézmény

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata

Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata Készítette: A koncepció felülvizsgálata a Mobilitás támogatásával készült. Pályázati azonosító: IFJ-BM-04-A-0028 2005. június Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 50. MELLÉKLET: 1 db. TÁRGY: Beszámoló a kábítószer probléma visszaszorítására elfogadott stratégia eredményeinek és a KEF munkájának tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.14. COM(2011) 730 végleges 2011/0330 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

KÉK PONT DROGKONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY. IX. kerület, Gát utcai drogambulancia SZAKMAI BESZÁMOLÓ

KÉK PONT DROGKONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY. IX. kerület, Gát utcai drogambulancia SZAKMAI BESZÁMOLÓ KÉK PONT DROGKONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY IX. kerület, Gát utcai drogambulancia SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2010 1 TARTALOM Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány...

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2006. A S M M Budapest, Szerkeszte e: dr. Felvinczi Katalin Nyirády Adrienn Portörő Péter Grafikai munkák: Baksa Gáspár Nyomdai előkészítés: Nyito Könyvműhely

Részletesebben

Ikrény Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye Ikrény, Vasútsor utca 6. Szakmai Program. 2012. február 7. Kocsisné Gerencsér Ildikó

Ikrény Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye Ikrény, Vasútsor utca 6. Szakmai Program. 2012. február 7. Kocsisné Gerencsér Ildikó Ikrény Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye Ikrény, Vasútsor utca 6. Szakmai Program 2012. február 7. Kocsisné Gerencsér Ildikó 1 A Gyermekjóléti Szolgálatot Ellátó Mikrotérségi Társulási

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15 Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police. RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.hu Szám: 08030-./ 2011. Ált. 1. sz. példány Jóváhagyom: 2011. március

Részletesebben