SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014.

2 I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés tapasztalható a szereket kipróbálók, a rendszeres fogyasztók, a drogfüggők, a droggal kapcsolatos halálesetek, fertőző betegségek, a bűncselekmények és a vonatkozó szervezett bűnözés tekintetében egyaránt. A helyi ifjúság mint a korábbi évek felmérései is mutatták körében a kábítószer fogyasztás emelkedő tendenciát mutat évek óta. Bár európai viszonyításban a fogyasztás méretei nem jelentenek kiemelkedő veszélyeztetettséget, a város határközeli elhelyezkedése és a tanuló ifjúság jelentős létszáma valószínűsíti a helyzet további romlását. A jövő ezirányú tendenciái semmiképpen nem vizsgálhatók izoláltan a kábítószerekre leszűkítve. Súlyosbítja a fenti prognózist a magyar társadalom általában rossz egészségi állapota, a rokon problémák egész sora és az elmaradott egészségszemlélet. Bármely visszaélésre alkalmas szer rendszeres fogyasztása, a köré épülő illegális terjesztő hálózat és cselekménysor az egyénre, a társadalmi környezetre olyan negatív következményekkel (ártalmakkal) jár, amelyek megelőzése, csökkentése vagy határozott felszámolása minden egyén és közösség alapvető kötelessége. A társadalomnak a kábítószer fogyasztás által kiemelten érintett rétege az ifjúság, az ország jelenlegi és még inkább a jövőbeli produktív rétege. Ez a tény, egy egészében öregedő és egészségi állapotában egyébként is kritikus helyzetben lévő társadalomban fokozott hangsúlyt ad a problémakörnek. Az európai államok, köztük az Európai Unió tagállamai, megfogalmazzák nemzeti drogstratégiájukat. A tagállamok törekednek arra, hogy saját nemzeti drogstratégiájuk összhangban legyen az Európai Unió drogstratégiájával, amely magában foglalva az Unió alapértékeit, rögzíti az Európai Unió drogpolitikájának szemléleti kereteit. A Nemzeti Drogellenes Stratégia Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum elveiben és megközelítésében teljes mértékben illeszkedik az Európai Unió ra vonatkozó új drogstratégiájához. A Nemzeti Drogellenes Stratégia leírja a helyzetképet, meghatározza a vonatkoztatási területeket, az alkalmazott szemléletmódot, a stratégia feladatait, alapértékeit, az általános és a konkrét célkitűzéseket, valamint a Nemzeti Drogellenes Stratégia beavatkozási területeire (egészségfejlesztés; kábítószer-megelőzés; kezelés, ellátás, felépülés; kínálatcsökkentés) vonatkozó célkitűzéseket, feladatokat és prioritásokat, továbbá a tervdokumentum végrehajtásához szükséges emberi és társadalmi erőforrásokat. Számos ország és sok hasonló város korábbi tapasztalatai egyértelműen jelzik, hogy a kábítószer 2

3 fogyasztás, és minden hasonló szociális probléma megoldása nem várható kizárólag felülről (kormány szintről) vagy alulról (az egyéntől, a családtól) jövő kezdeményezésektől, minthogy a probléma okai sem kizárólag ezeken a szinteken keresendők. Döntő szerepet kell vállalni a tágabb közösségeknek és a köréjük épülő szociális-gazdasági struktúráknak, amelyek túlnyomóan a város kompetenciájába tartoznak. Szegeden több évtizedes hagyománya van az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás elleni erőfeszítéseknek. Ezek az erőfeszítések, bár esetenként példa értékűek voltak, többnyire izoláltan jelentek meg, és nem tartottak lépést a probléma gyors növekedésével, másrészt nem állnak arányban Szeged város szellemi potenciáljával sem. Ezért a város vezetése új minőségi dimenziót kíván adni e probléma összehangoltabb és racionálisabb kezelésének, így egységes alapelveken épülő, konkrét célokat megfogalmazó városi kábítószer stratégiát javasol. 3

4 II. Alapértékek, jövőkép, célkitűzések Szeged Megyei Jogú Város stratégiája igazodik és alapértékének tekinti a Nemzeti Drogellenes Stratégia alapértékeit, az Élethez, emberi méltósághoz, egészséghez való jogot. A Nemzeti Drogellenes Stratégia elismeri és tiszteletben tartja az élethez, emberi méltósághoz és egészséghez, azon belül a kábítószermentes élethez fűződő jogokat, az emberi jogokról szóló európai egyezményt és az Unió Alapjogi Chartáját, melyeket mindenkinek mindenki mással és a körülvevő közösséggel kapcsolatban is el kell ismernie, tiszteletben kell tartania. A Nemzeti Drogellenes Stratégiának ezek érvényesülését biztosítania kell. Ezen jogok nem csak azokat illetik meg, akik helyre szeretnék állítani a méltóságukat és az egészségüket, hanem az ezeket megóvni, kibontakoztatni szándékozókat is, és egyaránt kötelezettségeket rónak a személyekre, a közösségekre és az intézményekre. A Nemzeti Drogellenes Stratégia elkötelezett a kábítószer - használat megelőzése, a kábítószer-használó személyek stigmatizáció -mentes kezelése, ellátása mellett, valamint elismeri az egészségügyi és szociális ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának szükségességét. (NDS 2013) Szeged város drogellenes stratégiájának igazodnia kell a Nemzeti Drogellenes Stratégiájának multidiszciplináris szemléletéhez, valamint az EU Drogstratégiájának prioritásaihoz is, melyek tudományos ismereteken és szakmai tapasztalatokon alapulnak. Alapértékként kell, hogy megjelenjen az ENSZ definíciója, miszerint az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel. (ENSZ) Az egészség védelmét olyan koordinált tevékenységnek tekintjük, mely nemcsak az egészségügy feladata, hanem törvényi, államigazgatási, intézményesített tevékenység is, mely magában foglalja az egészségmegőrzést és egészségnevelést is. Az egészséghez való jog magában foglalja a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jogot is. Az egészségre nemcsak mikro-, hanem makro környezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége is hatással van. Ahhoz, hogy egészségünket megőrizhessük, az egészségkárosító hatások csökkentése is szükséges, köztük a drogfogyasztás ártalmainak csökkentése is. Tevékenységeinknek helyi, közösségi, intézményi szinten biztosítania kell az egyén számára a szabadsághoz, az önrendelkezéshez való jogot. Törekednünk kell arra, hogy az egyén az egészségkárosító magatartásformákra elsődlegesen ne azért mondjon nemet, mert azt a társadalom deviánsnak minősíti, hanem ezt belső meggyőződésből tegye. Ehhez elengedhetetlen az a típusú nevelés, mely az egészséget értéknek tekinti. 4

5 Ezt a szemléletet kell közvetítenie az egyéneknek, családoknak, helyi közösségeknek, és a társadalom intézményrendszerének is. Olyan alternatívákat kell nyújtani, mely által a droghasználat nem minősül vonzó életstílusnak. A városi drogellenes stratégiának az illegális szerhasználat mellett hangsúlyt kell fektetnie a legális szerhasználatra, illetve viselkedéses addikciókra is. Feladata a közösségi felelősségvállalás tudatosítása, fejlesztése, ehhez konkrét programok rendelése. A drogellenes stratégia egyik célja a helyi közösség és az egyén jólétének védelme és növelése, a közegészségügy védelme, magas szintű biztonság nyújtása a lakosság számára, valamint a kábítószer-jelenség kiegyensúlyozott, integrált és tényeken alapuló megközelítése. Kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre, a korai észlelésre és beavatkozásra, a kockázatcsökkentésre és az egészségkárosodás mérséklésére. Későbbre tolja a kábítószer-használat megkezdésének korát, a függőségnek és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatoknak és ártalmaknak a megelőzése és csökkentése érdekében. A stratégia megvalósításánál a szubszidiaritás elvét kell érvényre juttatni, mely szerint a társadalmi problémák, így a szenvedélybetegségek kezelése is elsősorban helyi szintű beavatkozásokat igényelnek. Városunkban az országban elsőként indult el a drogkezelés, megelőzés területén a munka. A több, mint 25 éves szakmai tapasztalat alapját képezi a megfelelő szintű beavatkozások tervezésének. Emellett a társadalmi változások, a szerhasználati szokások megváltozása szükségessé teszi a stratégia, illetve a gyakorlati megvalósulás folyamatos felülvizsgálatát. Összefoglalva a városi drogellenes stratégiának elsődlegesen helyi szinten megjelenő globális jelenségre kell koncentrálni az egészségkárosító magatartásformák esetében. II. 1. Jövőkép és célkitűzések Az elmúlt évtizedekben az egészségmagatartás egyre inkább rizikós voltát, ezen belül a legális drogok mellett az illegális drogok használatának terjedését igazolják a hazai kutatások. A kémiai függőségek mellett a viselkedéses függőségek is egyre nagyobb arányát érintik a lakosságnak. Emellett nagy számban jelentek meg új típusú szerek (designer drogok), mely a drogprobléma jövőbeni alakulását még kevésbé teszi kiszámíthatóvá. Az egészségkárosító magatartásformák fontos jellemzője az első kipróbálás életkorának a csökkenése. Az országos tendenciák Szeged városában is megfigyelhetők. Diákvárosként, határközeli elhelyezkedésével, nagyvárosi jellegénél fogva olyan adottságokkal rendelkezik, melyekben az egészségmagatartási rizikók és a drogprobléma megjelenése elkerülhetetlen. Szeged város ellátási hálózatát tekintve megállapíthatjuk, hogy a járó- és fekvőbeteg, szociális 5

6 szolgáltatás, addiktológiai ellátás széles spektruma épült ki, az egyes területek közötti együttműködés kiegyenlítetlen. Integrált ellátás működik a városban (SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum), mely fejlesztése tovább szükséges. Tevékenységének hatékonysága nemcsak a meglévő intézményi kapcsolatok erősítésével, hanem a civil szervezetekkel való szorosabb munkakapcsolattal tovább növelhető. A városi stratégia programelemeinek összhangban kell lennie a Nemzeti Drogellenes Stratégiával és annak célkitűzéseivel. A cselekvési tervben olyan célok kerüljenek meghatározásra, melyek a helyi sajátosságokhoz igazodnak, meghatározottak a prioritások, egyértelmű feladatokat tartalmaz határidőkkel és végrehajtási felelősségekkel. Legfőbb célként az egészségvédelem, szerhasználattal kapcsolatos egészség- és társadalmi ártalmak megelőzése és csökkentése jelenjék meg. A városi drogellenes stratégia feladata az intézmények, szervezetek, hatóságok tevékenységének összehangolása, valamint az együttműködés ösztönzése és erősítése a civil szervezetekkel és a helyi közösséggel. A civil társadalom, helyi közösségek szerepének felerősítése azért is kiemelten fontos, mert a drogproblémához térben és időben legközelebb állóként közvetlenül érzékelik a drogok jelenlétének negatív következményeit. Az intézményi és lokális közösségi együttműködések megsokszorozhatják egymás hatásait és hatékony intervenciók alapját képezhetik. Ennek összefogásában, koordinálásában van nagy szerepe a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. Ahhoz, hogy tényeken alapuló, reálisan megvalósítható feladatok kerüljenek városi szinten meghatározásra, szükséges városi helyzetelemzést készíteni. Drog epidemiológiai vizsgálatok szükségesek a városban, melyek alapján a különböző szakmai szervezetek alakítják programjaikat. A drogkezelésben megjelentek száma csak töredékét tükrözi a szerhasználat miatt veszélyeztetett használóknak Szeged város drogellenes stratégiájának célkitűzései az alábbiakban fogalmazódnak meg: A megelőzés, korai intervenció, kezelési programok, ártalomcsökkentés, rehabilitáció és a társadalomba való újra beillesztés területén egyaránt szükséges intézkedéseket hozni. Fontos cél a megelőzési programok rendelkezésre állásának és a programok hatékonyságának a javítása (a kezdeti hatástól a hosszú távú fenntarthatóságig), valamint a tiltott kábítószerek és az egyéb pszichoaktív anyagok használata kockázatának, valamint az azzal kapcsolatos következményeknek a fokozott tudatosítása. E célból a megelőzési intézkedéseknek a korai észlelésre és beavatkozásra, az egészséges életmód ösztönzésére és a célzott megelőzésre is ki kell terjedniük, továbbá a családokra és a közösségekre kell irányulniuk. 6

7 Az iskolai prevenció terén nem történt jelentős változás az elmúlt évekhez képest, a tervezett országos akkreditációs rendszer bevezetésével a jövőben várhatóan még átfogóbb képet kapunk majd a diákok körében végzett tevékenységekről. A lakosság számára biztonság nyújtása a kábítószerek előállítása, kereskedelme, ezzel kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában. Kereslet és kínálat együttes csökkentése szükséges. Multidiszciplináris, összehangolt együttműködést kell ösztönözni a szociális, egészségügyi, oktatási, belügyi és igazságügyi területen. A biztonságos, drogmentes szórakozás feltételeit is meg kell teremteni. Növelni kell az alternatívákat, melyekből a fiatalok választhatnak. A család - mint elsődleges szocializációs közeg- felelőssége a drogprevenció területén meghatározó. A családok érzékenyítése ez irányba a stratégia egyik kiemelt területe kell, hogy legyen. Kínálatcsökkentés: Szeged városában a rendelkezésre álló eszközök széles körű alkalmazásával visszaszoruljon a drogfogyasztás. II. 2. Stratégia prioritásai Iskolai egészségfejlesztés, drogprevenció. Terápiás láncolat erősítése. Munkahelyi programok. Ellátórendszer fejlesztése ellátás, kezelés, utógondozás. Meglévő intézményrendszer továbbfejlesztése, a hálózatosság kiterjesztése. Megelőzés- évtizedek óta iskolára, kevésbé a család és munkahely felé irányult. Legyenek családi illetve munkahelyi programok. 2 évente akcióterv készítése indokolt, mely évente kerüljön felülvizsgálatra. A tömegkommunikáció aktív bekapcsolása a megelőzésbe és egészségfejlesztésbe. Társadalompolitika- különböző színterek stratégiai összekapcsolása. Törekedni kell arra, hogy bármilyen városi drogstratégiai tervezés történik (oktatás, szabadidő, szociális ifjúság stb.), az a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum javaslatát figyelembe véve valósuljon meg.. Innovatív kezelési technikák kidolgozása szükséges az új szerek miatt. Törekedni a regionális jelleg miatt a többi településsel való szorosabb együttműködésre. Több korai elérést biztosító program lebonyolítása szükséges. A készségfejlesztésen alapuló iskolai beavatkozások bizonyítottan hatásosak a legális és 7

8 illegális droghasználat csökkentésében és a hátrányos helyzetű tanulókra összpontosító, valamint a kortársak által végzett beavatkozások is pozitív eredményeket mutatnak. A rejtőzködő droghasználók számára sokszor nem a droghasználat jelenti a legfőbb problémát, hanem pszichés állapotuk, szociális helyzetük, interperszonális kapcsolataik romlanak meg. Nem érzik úgy, hogy szerhasználatuk miatt kezelőhelyhez szükséges fordulniuk. Hatékonyabb elérésük érdekében nemcsak a drogproblémával közvetlenül, hanem a közvetetten kapcsolatba kerülő szolgáltatások fejlesztése is fontos, melyek bizalmi kapcsolat kialakítására és segítő kapcsolat kiépítésére adnak lehetőséget. Kiemelten fontos a családokat elérő szolgáltatások, valamint a megkereső szolgáltatások fejlesztése. III. Helyzetkép 8

9 III. 1. Társadalmi környezet család Szeged iskolaváros, mely az itt élő, tanuló és dolgozó fiatal népesség nagy számában is megmutatkozik. A kábítószer-használattal kapcsolatos kutatásokból kiderül, hogy az egészséget veszélyeztető magatartásformák szorosan kapcsolhatók a fiatalok számára kínálkozó távlatokhoz, vagy éppen azok hiányához. A szenvedélyproblémák népbetegség méreteit öltik. A családban, mint mikroközösségben tapasztalható problémák tágabb értelemben fogyasztói társadalmunk életformaés értékválságában gyökereznek. A népességmozgás jellemző irányai Szegeden: Iskolavárosként jellemző az ideiglenesen itt tartózkodók magas száma; A határ közelségéből adódóan jellemző a külföldi munkavállalók jelenléte; A szociálisan hátrányos helyzetűek külterületre való költözése; A családok egy része az árkülönbségek miatt a környező településeken km-es körzetben) vásárol ingatlant és vállalja a napi ingázást. A fiatalok fokozottan veszélyeztetettek: a szerek (dohányzás, alkohol, kábítószer) kipróbálásának életkora tolódik az egyre fiatalabb (13 évesek és fiatalabbak) korosztály felé. A családi védőburok gyengesége, az iskola színtér tehetetlensége egyre inkább nem tudja ellensúlyozni az ifjúság értékvesztését, elbizonytalanodását. Az egészségtudatosságra nevelést, mint egyfajta prevenciót már az óvodában el kell kezdeni. III. 2. Szeged oktatási jellemzői - Köznevelési ellátórendszer A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezett arról, hogy 2013.január 1-jétől az óvodák kivételével állami fenntartásba kerültek az addig önkormányzati fenntartású nevelésioktatási intézmények. Intézményrendszerünk általános jellemzése oktatási szintenként: Önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátási helyei: 50 óvodai (1 intézmény). Állami fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátási helyei: 23 általános iskolai, 4 gimnáziumi, 4 szakképző intézményi, 9

10 1 kollégiumi. Egyéb fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátási hely: 11 óvodai, 7 általános iskolai, 6 gimnáziumi, 8 szakképző intézményi. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A családok romló körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (esélyegyenlőség biztosítása). Az egész napos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésnek a feltételeit. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései szerint 2015 szeptemberétől kötelező óvodába járni a 3. életévüket betöltött gyermekeknek, mely rendelkezés a szociális hátrányokból adódó különbségek kompenzálását, illetve a könnyebb felzárkóztatást hívatott szolgálni ben az önkormányzati fenntartású óvodákban 4659 gyermeket látnak el 50 feladatellátási helyen, 422 főállású pedagógussal, 202 óvodai csoportban. A 30 általános iskolán kívül az általános iskolai korú tanulók nevelésében és oktatásában a város 3 gimnáziuma (Radnóti, Dugonics, Karolina) is részt vesz, ahol 6 évfolyamos képzés van. Általános iskolás korú gyermekek tanulnak még a Szegedi Ipari Szolgáltató Szakképző Iskola és Általános Iskola József Attila tagintézményében, ahol 7. és 8. évfolyamon történik felzárkóztató oktatás. Középfokú oktatás: Gimnáziumi képzés 10 iskolában, szakközépiskolai, szakiskolai képzés 12 intézményben folyik. A város szakképző iskoláit, szakképzési profiljuk alapján 2007-ben 4 nagy szakképző intézménybe került összevonásra. Ezek a szerkezeti átalakítások a hatékonysági, eredményességi, célszerűségi mutatók mellett a párhuzamos képzések megszüntetését és az erőforrások jobb kihasználását is szolgálták. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a rossz szociális körülmények között élő családok gyermekei elsősorban szakiskolai képzésben vesznek részt. Ezt támasztja alá, hogy az összetett intézmények esetében a szakiskolai feladatellátási helyen magasabb a HH és HHH tanulók aránya. Fontos feladat a szakiskolai oktatás presztízsének emelése. Meg kell állítani azt a folyamatot, melynek során a szakiskola gyűjtőjévé vált a hátrányos helyzetű tanulóknak. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy tanulmányaikat tovább folytathassák az érettségit adó intézményekben. 10

11 Az elmúlt tanévekben az alábbi módon alakultak a tanulólétszámok a volt önkormányzati fenntartású iskolákban: tanév általános iskolás létszám középiskolás létszám 2010/ / / III. 3. Megelőzési programok A legtöbb iskola rendelkezik egészségfejlesztési programmal és drogstratégiával, amelyek szerteágazóak (önismeretet, életvezetési és szociális készségeket, egészségtudatosságot fejlesztő, jövőképet építő), hiszen szakmai szervezetek segítségével készültek. A programok hatékony megvalósulása csak akkor lehetséges, ha ezek a programok nem esetlegesen, akció-jelleggel, hanem folyamatként jelennek meg az iskolai közösségben. Ezért fontos a speciálisan képzett szakemberek rendelkezésre állása az iskolákban, akik képesek segítséget nyújtani az életvezetési problémákkal küzdő fiataloknak. Az iskolapszichológusi hálózat bővítésével a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, illetve szabadidő-szervezők szinte eltűntek az iskolákból. A kutatások szerint akkor lehet eredményt elérni, ha a kortársi közösség és a család mellett az iskolai környezet is egyértelműen állást foglal és következetesen képviseli mindazokat az értékeket, amelyek a személyiség és az egészség megőrzését, fejlődését szolgálják. Fontos, hogy a prevenciókat felkészült szakemberek tartsák, a foglalkozások pedig interaktívak és előremutatóak legyenek, mutassanak túl az egyszerű informáláson, a személyiség és az iskolai kortárskapcsolatok fejlesztését és a pozitív egészségmagatartást célozzák meg. Fontos szerepet szán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum pl. a sportnak. Az első lépések megtörténtek a jogszabályi környezet terén, hiszen a köznevelési törvény kötelezővé tette a mindennapos testnevelést. Sajnos ahogyan az ország szinte egész területén úgy Szegeden sem állnak rendelkezésre a megfelelő tárgyi feltételek a mindennapos sport biztosítására. III. 4. Kábítószer-használat a fiatalok és felnőttek körében Kezelő és ellátó helyek Az érintettek sokféle módon léphetnek kapcsolatba a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrummal: rendőrség által, saját döntés által, családtag vagy barát ráhatása által, egyéb szociális- és egészségügyi intézmények delegálása által. Az ambulancián megjelenő kliensek droghasználata speciális képet mutat, mivel működik az intézetben szubsztitúciós kezelés, így az 11

12 opiát típusú szerek használata magasabb arányt mutat az országos átlagnál. Az elmúlt 4 évben hasonló sorrend figyelhető meg az ambulancián, első helyen a cannabis áll (2010-ben 434 fő jelent meg, amely arány folyamatosan növekedett és 2013-ban 580 fő volt). Második helyen az opiátok vannak (2010-ben 272 fő jelent meg és egy mérsékeltebb növekedést mutatott, így 2013-ban 319 fő volt). A harmadikon pedig az amfetaminok állnak (2012-ben jelentek meg a legtöbben: 96 fő), továbbá a problémás alkoholfogyasztás is jelentőssé vált a 2013-as évre. Elmondható, hogy mennyiségében szinte valamennyi szerhasználat folyamatos emelkedést mutat. Érdekesség, hogy hallucinogének és szerves oldószerek használatával nem jelentek meg az ambulancián az elmúlt 4 évben. A legtöbben cannabis miatt részesültek első kezelésben, viszont az amfetamin mellett az alkohol is megjelent problémás használatként. Továbbá a szakemberek azt tapasztalják, hogy az utóbbi néhány évben egyre magasabb arányban jelennek meg az ambulancián designerdrog-fogyasztók. Azok, akik büntetőeljárás következtében kerültek a szegedi Drogcentrumba, leggyakrabban cannabis származékokkal való visszaélés miatt jelentek meg, ezek mellett jelentős még az opiát és az amfetamin is. A politoxikomán szerhasználók (egyidejűleg több szert fogyasztók) száma is megugrott a 2013-as évben. Továbbá az utóbbi két évben pár alkalommal designer drogokkal való visszaélések kapcsán is jöttek az intézménybe. A korosztályi megoszlásban megfigyelhetőek közismert tendenciák. Az opiát-fogyasztók közül a éves korosztály volt a legtöbbször jelen a Drogcentrumban az elmúlt években, az amfetaminhasználóknál a év közöttiek, a cannabis-fogyasztóknál pedig a évesek. Továbbá ennél a szernél figyelhető meg a legfiatalabbak jelenléte is (13-14 évesek). A designer drogok esetében csekély számban (2010-től 2013-ig: 7, 8, 11, 14 fő), de megfigyelhető, hogy egyre növekszik a szerhasználók száma, valamint egyre fiatalabb korosztályra tevődik. A Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum nappali részlegén 2010-ben 173, 2011-ben 144, 2012-ben 177, 2013-ban pedig 208 személy volt regisztrálva, akik rendszeresen igénybe vették a részleg szolgáltatását, vagyis akik a különböző klubfoglalkozásokon, egyéni- és csoportos terápián részt vesznek. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás során a rendszeresen megjelenő anonim kliensek számán túl, a telefonos és személyes érdeklődések számát, valamint 2011-től (az utcai szociálismunka és a révén) a külső helyszínen történő kontaktok számát is regisztrálják. Míg 2010-ben 68 regisztrált főt és 726 kontakt történt, addig 2011-ben már 70 regisztrált fő mellett 7925 kontakt, 2012-ben 74 fő és

13 kontakt, 2013-ban 65 fő és 4036 kontakt zajlott le. A Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum rehabilitációs részlegén megjelenő kliensek primer szereiben is vannak változások. Már nem az opiátoké és az alkoholé a főszerep, hanem egyre meghatározhatatlanabb az elsődleges drog. Nagyon gyakran politoxikomániáról beszélhetünk, illetve nem csak a különböző szerek egyidejű használatáról, hanem felcserélhetőségéről is amely kifejezetten jellemző a designer drogokat fogyasztókra, hiszen ők maguk sem tudhatják mindig pontosan, hogy mit használtak. A Kiút Szenvedélybetegek Gyógyulásáért Közhasznú Alapítvány elsősorban alkoholbetegeket kezelő hely, de megjelennek itt kábítószer-problémával is. A KIÚT Alapítványhoz a 2012-es és a 2013-as évben is leggyakrabban alkohol-problémával érkeztek (1161 és 1770 kontakt), a 2013-as évre majdnem a duplájára nőtt a gyógyszer problémával érkezők száma (242 majd 429 kontakt), és nőtt a kábítószer-használók megjelenése is (213-ról 242- re emelkedett). A nőknél az alkoholprobléma erőteljesebben megjelenik, mint a gyógyszereknél vagy a kábítószereknél, viszont mindhárom esetben a férfiak magasabb arányban használnak valamilyen szert. SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központba nagyon gyakran intoxikált állapotba kerülnek a fiatalkorúak, amely a tinédzser kor előtt általában véletlenszerűen történik meg, míg a tinédzser kortól már megjelenik valamifajta tudatosság. Az intoxikáció indokának hátterében lévő okoktól függően gyermekpszichiátriai ellátásban is részesülhetnek. A felépülést követően egy jól kialakított jelzőrendszer lép működésbe, amelynek tagjai: a szülők, a rendőrség, a drogambulancia, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola. A Gyermekklinika 2011-es évi adatok összegzésében az intoxikáció az esetek felénél alkohollal volt összeköthető, 104 esetből 52-szer. A kábítószerek közül: 14 cannabis, 1 ópium és 1 szintetikus drog; a gyógyszerek közül: 10 benzodiazepin és 7 depresszáns általi mérgezés volt 2011-ben. III. 5. Tanulók körében végzett 2010-es kutatás Szeged MJV Önkormányzat finanszírozása által és a városi KEF megbízásából 2010-ben írtak egy tanulmányt Komplex vizsgálat Szeged és Kistérsége droghelyzetének megismerésére címmel. Ennek a kutatásnak része volt egy tanulók körében végzett vizsgálat - attitűdjük, véleményük az egyes magatartásokkal kapcsolatban -, amely a városban tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok teljes körű kikérdezésével történt. A kérdőívet 3613 fő töltötte ki, amelyből 1231 általános iskolai tanuló, 13

14 2265 középiskolai tanuló volt és 117-en nem jelöltek osztályt. Összességében elmondható, hogy a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a kábítószer-fogyasztást is a 8. osztályos tanulók nagyobb mértékben utasították el, mint a 10. osztályos tanulók. Vagyis az általános iskolások ítélik el legjobban az egészségkárosító magatartásformákat, a szakképzőkbe járók pedig legkevésbé, a gimnazisták és a szakközépiskolába járok pedig a kettő között állnak. Tehát bizonyos szempontból a szakképző osztályok tanulói a legveszélyeztetettebbek. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a két szélső társadalmi réteg - legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévők - helytelenítik legkevésbé ezeket az egészségkárosító magatartásokat. Körvonalazódott az is, hogy egy paradigmaváltásra lenne szükség, amely során nem csak drogfogyasztás és a káros magatartások elleni küzdelem stratégiáját kellene követni, hanem ezt ki kellene egészíteni a boldog, egészséges élet -hez szükséges ismeretek és készségek átadásának stratégiájával. III. 6. Következtetések A szegedi hivatali, jogi, szervezeti működésnek a város iskolavárosi rangjából (nagy számú fiatalság), nagyvárosi jellegéből és speciális földrajzi elhelyezkedéséből (határ közelisége) adódóan fokozott figyelmet kell szentelni a kábítószer-használat megelőzésére, kezelésére és csökkentésére. A társadalmi folyamatok kedvezőtlen hatásait a család, a kortárscsoportok, az intézményrendszer nem képes ellensúlyozni, de törekedni kell a negatív hatások csökkentésére. Továbbra is építeni kell a köznevelési rendszerben zajló egészségnevelő-megelőző tevékenységre. Erősíteni kell a média szerepét és kiaknázni az új típusú kommunikációs csatornákat (internet). Mennyiségében szinte valamennyi szerhasználat folyamatos emelkedést mutat. Első helyen a cannabis áll, második helyen az opiátok vannak, a harmadikon pedig az amfetaminok állnak. A korosztályi megoszlásban is jellemző az országos tendencia, mely szerint egyre fiatalabb korosztályra tevődik a szerhasználat. IV. Egészségfejlesztés és egészségkárosító magatartásformák megelőzése 14

15 Az egészségfejlesztés és kábítószer megelőzés iránti törekvések szorosan összekapcsolódnak. Ma már senki sem vitatja, hogy pusztán ismeret átadással, tiltással és szankcionálással nem lehet jelentős eredményeket elérni a kábítószer használat csökkentésének terén. Habár továbbra is szükség van a veszélyeztetett rétegek informálására és büntetőjogi felelősségének hangsúlyozására, mégis jelentős igény mutatkozik a drogmentes szórakozási lehetőségek kimunkálására, bemutatására, valamint a különféle lelki konfliktusok drogmentes kezelésének biztosítására. Ennek egyik hathatós eszköze lehet az egészségfejlesztési tevékenység, mely során olyan életviteli, gondolkodásbeli segítséget kapnak a fiatalok és családjaik, mely önmagában védőhálót jelent a kábítószerekkel és a deviáns magatartással szemben. Az ilyen irányú egészségfejlesztési programoknak már az óvoda szintjén meg kell jelennie és egészen a felsőoktatásig végig kell kísérnie a felnövekvő generációt. A programok kidolgozását széles összefogásban lehet csak elképzelni, mely magában foglalja az önkormányzat, a közoktatási és felsőoktatási intézmények, a társadalmi szervezetek, alapítványok és egyházak szakembereit és tevékenységi potenciálját. Kiemelten hangsúlyozandó, hogy a célok megvalósításához KEF részére az anyagi források biztosítása elengedhetetlen, melyet a különféle pályázatok és az önkormányzati finanszírozás biztosíthat. IV.1. Egészségkárosító magatartásformák megelőzése és egészségprevenció IV Helyi közösségek színtere SZMJVÖ KEF tagsági összetételében igyekszik képviselni azon törekvést, hogy minél szélesebb együttműködés jöjjön létre a társhatóságok, civil szervezetek, egyházi, illetve egyéb intézmények között. Így közvetlenül összehangolható a drogstratégia helyi céljait szolgáló megelőző tevékenység. Továbbképzések, szakmai konzultációk folyamatos biztosításával kapcsolódunk a különféle megelőzési programokhoz. A veszélyeztetett, kábítószer-használat jeleit mutató személyek és családtagjaik részére a szakellátó helyre irányítás megtörténik. Célzott megelőző beavatkozás igénybevételének lehetőségét felajánljuk. IV Családi színtér Az egészségtudatosságra nevelés, mint egyfajta prevenció elsődleges színtere a család. Ebben a mikróközösségben érik a gyermeket az első hatások. A tapasztalat az, hogy a családi védőburok gyengesége, az óvodai-iskolai színtér tehetetlensége egyre inkább nem tudja ellensúlyozni az ifjúság értékvesztését, elbizonytalanodását. A szenvedélyproblémák népbetegség méreteit öltik. A családban, mint mikroközösségben tapasztalható problémák tágabb értelemben fogyasztói társadalmunk életforma- és értékválságában gyökereznek. Napjainkban nehéz a családokat megszólítani: erre talán a legalkalmasabb az egészségügyi és 15

16 oktatási rendszer, hiszen ezeken keresztül juthatunk el és hathatunk leginkább a családok szemléletére. Ezért támogatni kell minden olyan védőnői, háziorvosi, óvónői, pedagógusi tevékenységet, mely arra irányul, hogy a családokat felkészítse, segítse, támogassa abban az egészségnevelő, preventív tevékenységben, mely alkalmas a szemléletformálásra. Ennek érdekében még szorosabb együttműködésre van szükség az intézményrendszer, a hatósági feladatokat ellátó szervezetek és a civil szervezetek között. A fiatalok fokozottan veszélyeztetettek: a szerek (dohányzás, alkohol, kábítószer) kipróbálásának életkora tolódik az egyre fiatalabb (13 évesek és fiatalabbak) korosztály felé. A veszélyeztetettség felismerésére, jelzésére továbbra is erősíteni kell a jelzőrendszer hatékonyságát. Mindezekhez elengedhetetlen a családokat támogatását célzó személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások, mint pl. szociális és gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, megfelelő végzettség birtokában családterápiás tevékenység támogatása. IV Köznevelési intézményi színtér Az óvodai nevelés az első színterek közé tartozik ahol lehetőség van az egészségtudatos magatartás kialakítására, fejlesztésére. A munka három színtéren kell, hogy megjelenjen: gyerek, szülő, család. Paradigmaváltás szükséges mivel az univerzális és célzott programoknak nagy jelentősége van az óvodai színtéren. Ebben az életszakban, nagyobb százalékban, illetve hatékonysággal érhetjük el a gyerekeket illetve szüleiket a programjainkkal. Másik nagy jelentősége a későbbi színtereken (iskola, család, munkahely) folyó munka szempontjából a korai szocializáció az egészségtudatos magatartásra, illetve a módszerek elfogadása. Minden iskolában egészségnevelési program keretében tudatos prevenciós tevékenység folyik. Az intézményekben eltérő módszereket, technikákat alkalmaznak. A legtöbb iskola rendelkezik egészségfejlesztési programmal és drogstratégiával, melyek megfelelő színvonalúak (önismeretet, életvezetési és szociális készségeket, egészségtudatosságot fejlesztő, jövőképet építő), hiszen szakmai szervezetek segítségével készültek. Fontos a speciálisan képzett szakemberek rendelkezésre állása az iskolákban, akik képesek segítséget nyújtani az életvezetési problémákkal küzdő fiataloknak. Az elmúlt években lépések történtek az iskolapszichológusi hálózat bővítésére, a középiskolákban szinte mindenütt dolgozik pszichológus, esetenként megfelelő képzettséggel rendelkező (mentálhigiénés szakember, szociális munkás, szociálpedagógus), Sajnos a teljes vagy fél állású gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, illetve szabadidő-szervezők szinte eltűntek az iskolákból, 5 évvel ezelőtt szinte minden iskolában dolgoztak ilyen munkakörben. Pályázati források hiányában elsősorban tanítási óra (osztályfőnöki) keretében történik az egészségtudatos magatartásra nevelés, kvázi prevenció. Sok iskolában tartanak évente egészség- 16

17 napot, mely szintén a prevenciót szolgálja. A kutatások és a tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a megelőzésben komoly szerepe van a szabadidő-eltöltés minőségének, tartalmának. Fontos szerepet szánunk pl. a sportnak. Az első lépések megtörténtek a jogszabályi környezet terén, hiszen a köznevelési törvény kötelezővé tette a mindennapos testnevelést. Sajnos ahogyan az ország szinte egész területén úgy Szegeden sem állnak rendelkezésre a megfelelő tárgyi feltételek a mindennapos sport biztosítására. Jelen van Szegeden a köznevelési intézmények és a rendőrségi bűnmegelőzés szoros együttműködése, a különböző rendőrségi programok (pl. DADA) kapcsán. IV Felsőoktatási színtér A felsőoktatási színtér a kábítószer megelőzés és az egészségfejlesztés egyik leginkább elhanyagolt területe. A mellőzöttség elsősorban abból adódik, hogy a felsőoktatásban résztvevők már felnőttek és ezért sokan úgy vélik, nincs létjogosultsága esetükben az egészségfejlesztésnek vagy a prevenciónak. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a kábítószer használat a leginkább a felsőoktatási színtérben elterjedt és elfogadott. Ennek fényében súlyos felelőtlenség lenne, ha az egyetemista, főiskolás réteget kihagynánk a kábítószer ellenes stratégia tervezésénél, annál is inkább, hogy Szeged elsődlegesen, mint egyetemi város ismert és közkedvelt. A felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára biztosítani kell az egészségfejlesztő és drogmentes szórakozást biztosító programokat. Az egészségtudományi szakokon tanuló hallgatókat, valamint az itt tanító oktatókat széles körben be kell vonni a prevenciós tevékenységekbe, számukra folyamatos képzéseket is kell tartani. Az egyetemen már működő életvezetési tanácsadó szolgálatot és más egységeket is be kell vonni a tevékenységbe. A mentális krízisben lévők támogatását szakemberek (pszichiáterek, pszichológusok, lelkészek, drogcentrum szakemberei) segítségével kell biztosítani. A mentálhigiénés és addiktológiai alapismereteket a tanárképzésben és továbbképzésben is oktatni kell. Együttműködést kell kialakítani a Hallgatói Önkormányzattal annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatóság részére mind a fejlesztő programok, mind pedig az önkéntes segítői lehetőségek információi eljuthassanak. Célként kell, hogy szerepeljen a színtéren dolgozó szervezetek, illetve tanszékek, hallgatói önkormányzatok bevonása a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájába. IV Kortárs csoportok, ifjúsági közösségi színtere A fiatalok kikapcsolódását, szórakozását szolgáló szegedi szórakozóhelyek száma jelentős. Ezek 17

18 között különböző típusú és színvonalú helyeket találhatunk: az egyetemi kluboktól kezdve, az internetkávézókon, diszkókon át, a napjainkban oly divatos rongykocsmákig széles a paletta. Az elmúlt években már kezdeményezések történtek a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum munkatársai és segítő részéről, hogy egyes szórakozóhelyeken megteremtsék a biztonságos szórakozás feltételeit a party-szervíz szolgáltatás segítségével. A cél továbbra is működtetni és lehetőség szerint kiterjeszteni más szórakozóhelyekre is ezt a szolgáltatást. Prioritás az értékhordozó ifjúsági önszerveződések, kezdeményezések, kortárs segítő tevékenységek és a városi ifjúsági élet fejlesztése. IV Média színtér Szükséges a helyi média (Délmagyarország napilap, Városi Televízió, helyi rádiók) megszólítása, bevonása a drogprevenciós tevékenységbe. Alkalmazni kell azokat az új típusú kommunikációs csatornákat, melyekkel közvetlen kapcsolat építhető ki az érintett korosztállyal, ki kell aknázni az internet adta lehetőségeket. Meg kell újítani a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum weboldalát, meg kell jelenni a különböző közösségi oldalakon. Lehetőség van arra, hogy a város által kiadott helyi lap, a Szegedi Tükör oldalain is alkalmanként megjelenjen a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenysége, fogalmazódjanak meg törekvései. IV Munkahelyi színtér Az egészség a legnagyobb értékünk, nem utolsó sorban népgazdasági erőforrás is. Munkahelyünkön töltjük életünk egyharmadát, ezért fontos, hogy megteremtődjenek azok a feltételek, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi egészségfejlesztés legjobb módszereinek kiválasztásához és kialakításához. Fontos javítani az emberek egészségi állapotát, az egészséges munkahelyi környezet megteremtésére irányuló színvonalas, a tapasztalatokat figyelembe vevő intézkedések ösztönzésével, valamint az egészség és a helyes életmód összefüggésének tudatosításával. A dolgozók fizikai állapota kihatással van a pszichéjükre a munkavégzés képességére. A rekreációs lehetőségek nyújtása, a munkavállalók jobb közérzetét biztosítja. Másrészt a szervezett szűrések végzése során időben észlelhetőek a betegségek első jelei, és korai stádiumban, teljes értékű munkaerőként tud visszakerülni a tapasztalt munkavállaló a munkaerő piacra. Elengedhetetlen egészséges munkahelyek nemzetközi program propagálása. A vér útján terjedő betegségek, különösen a hepatitis C vírus továbbra is gyakran előfordul az intravénás kábítószereket használók körében. Cél a HIV-fertőzés és más, vér útján terjedő betegségek az intravénás kábítószerfogyasztáshoz kötődő potenciális kockázatának csökkentése. 18

19 IV. 2. Prioritások A társadalmi folyamatok kedvezőtlen hatásait a család, a kortárscsoportok, az intézményrendszer nem képes ellensúlyozni, de törekedni kell a negatív hatások csökkentésére a család megerősítésével, a gyermekjóléti alapellátó és gyermekvédelmi szakellátó rendszer, a családokat segítő intézményrendszer és más családokat érintő ellátások, valamint a civil hálózat együttműködésének erősítésével. Továbbra is támogatni kell az óvodákban és iskolákban folyó, értékes egészségnevelő-megelőző programokat, akciókat, és ahol csak lehet bevonni a családokat is ebbe a tevékenységbe. Erősíteni kell az óvoda, iskola és a családok kapcsolatát, együttműködését, hogy a családok érezzék, hogy a nevelési-oktatási intézményrendszer segíti a családi nevelést, épít arra. Továbbra is építeni kell a köznevelési rendszerben zajló egészségnevelő-megelőző tevékenységre. Erősíteni kell a média szerepét és kiaknázni az új típusú kommunikációs csatornákat (internet). Folytatni kell a megkezdett munkát (party-szervíz) a fiatalok által látogatott szórakozóhelyek biztonságának biztosítása, a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében. V. Kezelés, ellátás, felépülés V. 1. Szakmai alapelvek 19

20 Az addiktológiai ellátás komplex, összetett folyamat. Célja felépülés-központú és szalutogenetikus 1 megközelítésben fogalmazható meg leginkább: a kliens egészségi állapotának javítása, illetve helyreállítása (a tartósan szermentes életet célul kitűzve), továbbá a közvetlen közösségi környezetébe és a társadalomba történő reintegráció 2 elősegítése. Cél továbbá a saját jólétért történő proaktív 3 viselkedés elősegítése. A felépülés-központú szemlélet a szerhasználó és a segítő intézményrendszer első találkozásánál, sőt a prevenciók formájában már azt megelőzően is meg kell, hogy jelenjen, és végig kell kísérje a kliens útját az ellátórendszerek között; fontos része a kábítószer-függőségre jellemző gyakori visszaesések megelőzése, illetve megfelelő kezelése. Az ellátórendszerek a kliensek szükségletei, valamint a kezelés-ellátás eredményei szerint szerveződnek. A szükségletalapú és eredményközpontú optimális beteg-, illetve kliensutak. mellett, illetve azok érdekében fontos a hálózati működés és minden olyan intézmény együttműködése, amelynél az addiktológiai problémák megjelennek. Mindez feltételezi a kezelő-ellátó rendszereken belüli és azok közötti teljes ellátási spektrum kiépülését és a szociális ellátásokkal szoros együttműködésben az egészségügyi szolgáltatások progresszív 4 rendszerét. Ebben a megközelítésben a kliens szükségletei a maguk teljességében jelennek meg, tehát nemcsak a szerhasználat vagy a függőség jelenik meg problémaként, illetve szükségletként, hanem annak pszichoszociális 5 összefüggésrendszere is. A kezelő-ellátó rendszer hatékonysága a kliens aktuális szükségleteitől, motivációjától, változásra való készenlététől és környezetének ezeket támogató vagy gátló hatásaitól is függ, mely körülményekre az ellátórendszer viszonyulása és beavatkozásai is visszahatnak. A legfontosabb eredmény az, ha a kliens felépül, visszailleszkedik a közösségbe és szermentes életet él. Emellett előrelépésnek tekinthetjük azt is, ha a kevésbé motivált, a változásra kevésbé kész kliensek további szerhasználata kisebb megterhelést jelent önmaguk, illetve szűkebb és tágabb környezetük számára. Tehát a felépülés-központú szemlélet alapján működő teljes kezelési láncnak a különböző alacsonyküszöbű, illetve ártalomcsökkentő programok is részei, annak mintegy első állomását jelentik. E programokban különösen fontos a kliensek aktuális motivációinak és a változásra való ösztönzésnek olyan módon történő összehangolása, amely növeli a későbbi felépülés esélyét és tartósságát. A szolgáltatások további célja a rejtőzködő kábítószer-használók felkutatása, ami lehetőséget kínál arra, hogy a kábítószer-problémával küzdő személy kezelésbe kerüljön. Az ártalomcsökkentő programok a fertőző betegségek terjedésének, a bűnözés 1 Szalutogenetikus. az egészség kialakulásáért, fennmaradásáért felelős folyamatok, jellemzők elnevezése 2 Helyreállítás, visszahelyezés aktív, együttműködésen alapuló folyamata 3 Proaktív: Előrelátóan cselekvő; felelősségteljes, önmagáért felelősséget vállaló, kezdeményező 4 A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás egymásra épülő, feladatmegosztáson alapuló, kötelezően, piramisszerűen hierarchizált kapcsolatrendszerét és ennek szabályrendszerét jelenti. Forrás: [Szeged, ] 5 Pszichológiai és társadalmi-kapcsolati jellemzőket egyidejűleg figyelembe vevő 20

21 kockázatának mérsékléséhez, és a túladagolás okozta halálesetek megakadályozásához is hozzájárulnak. Lényeges azonban, hogy a különböző ártalomcsökkentő szolgáltatások integrálódjanak a felépülés-központú komplex programokba és szorosan működjenek együtt a gyógyító-rehabilitáló intézményekkel. Az ellátórendszernek biztosítania kell a kábítószer-használó felnőtteken kívül, a gyermek- és fiatalkorúak, valamint a többszörösen visszaeső, a rejtőzködő és a komorbid szerhasználók, illetve az egyéb viselkedési addikcióval küzdő személyek ellátását megkívánó alap- és szakellátási kapacitásigényt. Törekedni kell a pszichoszociális 5 beavatkozások minél hatékonyabb alkalmazására. Elő kell segíteni az egészségügyi és szociális ellátásoknak a beteg- és kliensutak áttekinthető összehangolását, amely lehetővé teszi, hogy célzott, hatékony és hatásos ellátásban részesüljön minden érintett párhuzamos ellátások nélkül. A szerhasználatot, a szer- és egyéb függőséget, annak komplex, pszichoszociális összefüggését is kezelni képes ellátórendszer egyik lényeges eleme egy korszerű, szervezési, módszertani, oktatási és tudományos feladatokat is ellátó, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes központ. A Nemzeti Drogellenes Stratégia a fentiek érdekében ellátás-szervezési alapelveket fogalmaz meg. A különböző szakterületeken működő szolgáltatások által nyújtott ellátások egymásra épülése, a szolgáltatások területi lefedettségének összehangolása fontos eleme ennek. A szolgáltatások szakmai tartalmának összehangolása és a párhuzamosságok megszüntetése javítja a rendszerszintű hatékonyságot. Az egyes ellátástípusok közötti, intézményi határokon átívelő betegutak során az ellátáshoz való jog fokozott védelme, a kliensek úttévesztésének megelőzése, kezelésben tartása és követése különösen fontos. V. 2. Feladatok a kezelés, ellátás, felépülés területén V Korai kezelésbe vétel A kábítószer-fogyasztás kezdeti szakaszában a korai beavatkozás kulcsfontosságú lehet arra nézve, hogy kivédje a függőség kialakulását és a súlyosabb szövődményeket. A beavatkozási módszerek általában egyszerűek, előnyük éppen a széles körű alkalmazhatóság, továbbá az, hogy hatásuk a problémás szerhasználat korai szakaszában jelentkezik. Ennek megvalósítása érdekében: Elő kell mozdítani a célzott beavatkozások, illetve a javallott megelőzési tevékenységek alkalmazását az egészségügyi ellátórendszer azon intézményeiben, amelyek erre a szakmai 21

22 követelmények teljesítésével jogosultságot szereznek. A korai beavatkozás lehetőség szerint a család, illetve gondozói szociális közeg bevonásával, segítésével történjék, mivel a családtagokra, gondozókra is kiterjedő munka lényegesen hatékonyabb. V Kezelő-ellátó rendszer Annak érdekében, hogy az érintett kliensek, betegek egyszerűbben és gyorsabban hozzájussanak az állapotuknak leginkább megfelelő kezeléshez, az addiktológiai ellátásban részt vevő intézményeknek szorosabban együtt kell működniük. Törekedni kell az integrált addiktológiai ellátások kialakítására és fejlesztésére. A kezelő-ellátó rendszerek lehetőleg működjenek együtt a helyben megvalósuló családi, közösségi kezdeményezésekkel és a felépülő szerhasználók önsegítésen alapuló programjaival. A járóbeteg és fekvőbeteg-ellátás mellett fejleszteni szükséges a szenvedélybetegek szociális alapszolgáltatásait és szakosított ellátási formáit is. A szociális ellátásokban a szolgáltatási szektor fejlesztése különös tekintettel a lakosság közeli ellátásokra és a mobil szolgáltatásokra hatékonyan segíti a kezelésbe jutást és a felépülést. Fejleszteni kell a megkereső tevékenységet, elő kell segíteni az alacsonyküszöbű programokba való könnyebb és stigmatizáció 6 -mentes bekapcsolódást. Ezek az ellátások mintegy első lépcsőként illeszkedjenek a felépülés-központú programokhoz. Az alacsonyküszöbű programok fejlesztését a rejtőzködő szerhasználók felkutatása és kezelésbe-ellátásba vonása, fertőző betegségeik megelőzése, szűrése és kezelése is indokolja. Indokolt az egészségügyi ellátóhelyek, például sürgősségi osztályok, toxikológiák, pszichiátriai és traumatológiai osztályok felkészítése és bevonása a megfelelő kezelésbe és betegirányításba, mivel számos szerhasználó éppen ezeken az ellátóhelyeken jelenik meg először. Ezeken a helyeken lehetne a legjobban kiszűrni a rászorulókat, beleértve ebbe a komorbid eseteket is. A másként hatékonyan nem kezelhető opiátfüggő betegek esetében indokolt a fenntartó kezelés, amely legyen egy személyre szabott pszichoszociális beavatkozásokat is hangsúlyosan magában foglaló, átfogó program része. A fenntartó kezelésben, illetve az egyéb ártalomcsökkentő programokban részt vevők számára is biztosítani kell a lehető legteljesebb felépülést elősegítő kezelési módszereket és eszközöket. A felépülőben lévő szenvedélybetegek közösségbe való visszailleszkedése érdekében a szükségletnek megfelelően fejleszteni kell a hosszú távú terápiás ellátásokat nyújtó rehabilitációs, továbbá reszocializációs 7 és szociális ellátórendszereket. 6 A társadalmi esélyegyenlőség egyik alapfogalma. Jelentése: megbélyegzettség, amely folytán a méltóság sérül. 7 A társadalmi beilleszkedést, alkalmazkodást segítő magatartásformák kialakulásának segítése 22

23 Szükséges az ellátás megfelelő kapacitásának és szakmai színvonalának fenntarthatóságát lehetővé tevő feltételeket biztosítani. Az addiktológiai problémákkal küzdők ellátásában dolgozó egészségügyi, szociális és más szakemberek számára a hatékonyabb munkamegosztás és munkavégzési körülmények érdekében rendszeres szakmai párbeszédre, belső továbbképzésre és lehetőleg továbbképzések megszervezésére kell törekedni. A kábítószerrel összefüggő halálozások és a kábítószer-túladagolások megelőzése érdekében a kezelési és ártalomcsökkentési beavatkozásokat összehangoltan kell alkalmazni, az egyes ellátógondozó helyek egymással történő rendszeres egyeztetésével csökkenthető a gyógyszerekkel való visszaélés esélye. V Speciális csoportok, sajátos problémák Tekintettel arra, hogy az érintett korosztály alsó határa egyre fiatalabb életkorra tevődik, ez a gyermek- és fiatalkorúak járó- és fekvőbeteg-ellátását, rehabilitációját és reszocializációját végző, a szükséges szakmai és infrastrukturális feltételekkel rendelkező intézményhálózat kiépítését is szükségessé teszi. A büntetés-végrehajtási intézetekben együttműködve az azon kívüli ellátórendszerrel a kábítószerrel kapcsolatos bűnelkövetés miatt elítéltek részére indokolt a számukra szükséges és az intézményrendszer sajátosságaira tekintettel biztosítható terápiás beavatkozások bevezetése. Szélesíteni kell a különböző speciális szükségletű szerhasználók számára szolgáló kezelő-ellátó, utánkövető-gondozó programok kínálatát, különös tekintettel a kisebbségi csoporthoz tartozókra, a hajléktalanokra, a fogvatartottakra, a várandós nőkre, a fertőző betegségben szenvedőkre, a szerfüggő gyermeket nevelő szülőkre, a fogyatékkal élőkre, illetve a vírushordozó intravénás kábítószer-fogyasztókra, valamint a társult pszichiátriai betegségben szenvedőkre. Szükséges a veszélyeztetett személyek azonosítására alkalmas szűrővizsgálatok bevezetése és alkalmazása. V Minőségbiztosítás, rendszerszintű irányítás, ellátásszervezés Szükséges a hazai és külföldi, bizonyítékokon alapuló eljárások, jó gyakorlatok kiemelt támogatása, a hazai körülményekhez való igazítása. A jó gyakorlatokat is magukban foglaló szakmai irányelvek, módszertani levelek és kezelési protokollok rendszeres felülvizsgálata és a hiányzó szakmai protokollok megalkotása fontos feladat. A legális, terápiás célú kábítószerekhez való hozzáférés biztosítása, különös tekintettel az ópiáttartalmú szubsztitúciós gyógyszerekre. Az ellátás minőségének és hatékonyságának nyomon követése céljából minőségbiztosítási 23

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011.

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint A kábítószer fogyasztás

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. Iktatószám: 01/6271-5/2014.

Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke. Iktatószám: 01/6271-5/2014. Előterjesztő: Hüvös László Humán Közszolgáltatási Tanácsnok Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke Iktatószám: 01/6271-5/2014. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának 2013. évi végrehajtásáról szóló

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

IV.2.1.3.2. A ellátó-háló értékelési programok során nyert adatok, információk, szolgáltatási térképek összevetése a cél-rendszer indikátoraival

IV.2.1.3.2. A ellátó-háló értékelési programok során nyert adatok, információk, szolgáltatási térképek összevetése a cél-rendszer indikátoraival SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér IV.2.1.3.1. A

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 ha úgy érezzük, hogy valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok, akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni: elgondolkozni, hogyan szeretnék megváltozni, fejlődni, mássá válni, még inkább azzá, amivé

Részletesebben

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth László Az eljárás megindulása, előzményei Az alapvető jogok biztosa korábbi gyakorlatában a 2011-es

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1.

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Városi Óvoda 2012/2013. nevelési évének félévi értékelése

Városi Óvoda 2012/2013. nevelési évének félévi értékelése ÚJSZÁSZ VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 5052 Újszász, Bajcsy- Zs. út 16. OM 201859 Városi Óvoda 2012/2013. nevelési évének félévi értékelése 2013. február 15. 1. Törvényi háttér, működést szabályozó dokumentumok

Részletesebben

PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33)-414-866; Fax: (33)-401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu; web: www.eurokt-akademia.hu PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja

Részletesebben

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Helyi nevelési program 2. oldal Az iskola bemutatása Az iskola megnevezése: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 1165 Budapest,

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette:

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I.

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. BEVEZETŐ A 80/2013. (X. 16.) OGY határozat hatályba léptette a Nemzeti Drogellenes

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Helyi Nevelési Programja

Helyi Nevelési Programja Miskolci Diósgyőri Óvoda, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája valamint a Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája Helyi

Részletesebben

Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának

Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának jóváhagyására Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő:

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016.

Vác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016. Váci Család- és Gyermekjóléti Központ 2600 Vác, Deákvári fasor 2. Telefon: 06-27/306-882; 06-27/502-300; 06-27/502-301; 06-30/381-9113 E-mail: vacicsalgyejokozp@gmail.com Vác Város Önkormányzat Váci Család

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2013. szeptember 1-jét l 2 TARTALOM 1. Az iskola nevelési programja 4. oldal 2. Helyi tanterv 46. oldal Tartalomjegyzék 3 Bevezet 4 Intézményvezet köszönt je 4 Az iskola öndefiníciója

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA I. Az intézmény célja és szakmai feladatai A szakmai program célja bemutatni, hogy a gyermekjóléti szolgálat a

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat. A 2005-ben alapított Kazincbarcikai

Részletesebben

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet

Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági melléklet név: 1. Közhasznú szervezet azonosító adatai Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft székhely: 9700 Szombathely, 11-es huszár út 116. bejegyzı határozat száma:

Részletesebben

Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola

Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola 2013 Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet! A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt

Részletesebben

15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM

15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015.

Pedagógiai Program 2015. Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

A kezel -ellátás szereplői

A kezel -ellátás szereplői A kezel -ellátás szereplői Háttéranyag II. a Rendszerszemlél a szenvedélyb egségek kezel ében című IV. Konszenzus Konferenciához BEVEZETÉS 2006-ban a Budavári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalkotta

Részletesebben

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében

BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében BÓBITA ÓVODA Pedagógiai Programja Környezeti nevelés a fenntarthatóság jegyében 1072 Budapest, Akácfa utca 32. Telefon/fax: 06 1 321-3675 Honlap: www.bobitaovoda.hu E-mail: bobitaovi@mail.datanet.hu Az

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Intézményi minıségirányítási programja Alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2010 Diákönkormányzat

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA. Ercsi, 2014. 03.31.

PEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA. Ercsi, 2014. 03.31. PEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA Ercsi, 2014. 03.31. 1 I. FEJEZET... 5 1. Bevezetés... 5 2. Küldetésnyilatkozat... 6 3. Iskolánk története... 7 4. Helyzetelemzés... 8 5. Alapító

Részletesebben

BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004 I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. BEVEZETÉS Buji II.

Részletesebben

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYŐRI MOSOLYVÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 LEHEL UTCAI TAGÓVODA... 7 I. BEVEZETÉS... 8 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 9 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 10 IV. AZ ÓVODAI

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben