alpolgármester Iktatószám: 01/ /2011.

Átírás

1 Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/ /2011. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint A kábítószer fogyasztás csökkentése Szeged város stratégiája c. program elfogadása Melléklet: 1 db határozati javaslat 1 db melléklet Készítette: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Véleményezésre megküldve: Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság Törvényességi ellenőrzésre bemutatva: március 25.

2 Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Köztársaság Országgyűlése 96/2000. (XII. 11.) Ogy határozatával döntött a kábítószerprobléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról, melyet a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozatával új szakmai elemekkel egészített ki. A program alapcélokat és értékeket, valamint a probléma kezelésének értelmezési kereteit határozza meg és egyben számot vet a stratégia megvalósulásának korlátaival és kockázataival is. Megfogalmazta a stratégiai fejlesztés súlyponti elemeit, eligazítást ad a színterek és szereplők számára a stratégiában foglaltak megvalósítására vonatkozóan. Társadalmi konszenzus kialakítására törekszik, ugyanakkor szolgálja az Európai Uniós csatlakozásnak és a nemzeti együttműködés feltételrendszerének teljesítését a drogprobléma hatékony kezelése érdekében. A megvalósult eredmények alapján a április 1-jétől a Városi Drogbizottság jogutódjaként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kábítószerügyi Egyeztető Fórum néven működő, továbbiakban KEF stratégiai programjának évre ajánlott prioritásai a Drogstratégiáról szóló program mellékletében kerülnek összefoglalásra. A kábítószer fogyasztás mint szociális és gazdasági alapokon létrejövő probléma negatív hatásai az ifjúságra, és a társadalom egészére sokrétűek. Elkerülésük, illetve csökkentésük komplex, a társadalom széles rétegeit mobilizáló, összehangolt erőfeszítést igényel. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése május 12-én fogadta el a 255/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával Szeged város 5 évre szóló Drogstratégiai programját (továbbiakban: Drogstratégia), melyben meghatározta a stratégiai program prioritásait. Ez alapján a Közgyűlés minden évben meghatározza a legfontosabb feladatokat. A évi program megvalósult eredményei, végrehajtása az alábbiakban kerül bemutatásra. (A évi prioritásokat az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza.) 1. Megbízható helyzetfelmérés, elemzés című programsoron belül 1. a) Szociodemográfiai adatok felvétele, elemzése A gondozóintézetektől nyert betegforgalmi adatok évenkénti kiértékelése lehetővé teszi, hogy képet alkothasson a KEF a drogfogyasztási szokások, trendek alakulásáról, a drogfogyasztók számának alakulásáról, az illegális drogokat használók szociodemográfiai helyzetéről ban az Országos Addiktológiai Intézet hatékony támogatása révén kialakult a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumban az az adatbázis, mely az EU követelményeinek megfelelő, kompatibilis adatokat képes elemzésre elkészíteni a valós kezelési igényekről (Treatment Demand Indicator) és az új kezelési igényekről (First Treatment Demand Indicator). Az adatgyűjtés és annak feldolgozása folyamatosan történik. Ezen adatok birtokában a KEF is képes szakmai támogatást nyújtani az ellátási szükségletek meghatározásában, az elérhető támogatási források felkutatásában (pl. pályázatok), az ellátás hatékonyságának növelése érdekében. 1. c) Információs és médiakapcsolatok megerősítése A KEF tagjai a maguk speciális területein végzett tevékenységük bemutatásával, a kábítószerproblémák aktuális elemzésével, a lehetséges prevenciós és kezelési lehetőségek ismertetésével folyamatosan jelen vannak a szakmai, tudományos találkozókon és a médiában (rádió, helyi és országos televízió, írott sajtó). Megállapítható, hogy kialakult a médiával egy olyan szakmai szintű kapcsolat, melynek révén ma már korrekt és hiteles lakossági tájékoztatás valósulhat meg.

3 2 1. d) A képzés helyzetének elemzése A Nemzeti Drogstratégia középtávú célként tűzte ki a szakmai továbbképzések széles választékának létrehozását, melyek egyrészt elősegítik a területen tevékenykedő szakemberek szakmai fejlődését, másrészt a meglévő tudás és tapasztalat szélesebb körben történő elterjesztését jelentik a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Szeged város drogfogyasztás csökkentésére irányuló stratégiájának végrehajtása, szervezése, a drogprevenciós munka, a helyi kábítószer ellenes törekvések összehangolása a KEF koordináló tevékenységével történik. A város drogstratégiai programja ugyanakkor szintén kiemelt prioritásként kezeli a szakemberképzést, ezen belül is előnyt élveznek az ún. képzők képzése típusú programok. A KEF hatékony szakmai támogatásával megvalósulhattak olyan, elsősorban a prevencióban résztvevő szervezetek részére megjelenő programok, mint a kortárssegítők képzése, a város iskoláiban szervezett, a diákok és a pedagógusok részvételét egyaránt igénylő oktatás március én került megrendezésre a KEF-ek XVII., december 14-én a XVIII. Országos Szakmai Konferenciája a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (továbbiakban: NDI) szervezésében. A résztvevők áttekintést kaphattak a KEF-ek tevékenységeiről, működési módozatairól, valamint megismerhették a jövőbeni lehetőségeket. A KEF munkájában résztvevő szakemberek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az NDI alábbi képzésein mélyítették ismereteiket: 1.Terápiás megközelítések június A helyi stratégiák értékelése monitorozása november e) Intézményi bázis tevékenységének elemzése, erőforrás felmérés A KEF ülésein és a munkacsoport megbeszéléseken rendszeresen tájékozódott a kábítószer-fogyasztók kezelését, gondozását végző szakmai szervezetek munkájáról. A kínálat területén felmerült, vagy megjelent jelzések értékelésére a szakterület ismerőit vonta be. Felmérte azokat a szakmai erőforrásokat, melyek rendelkezésre állnak a feladatok ellátásához, tájékozódott az ellátás nehézségeiről, és a droghelyzet változásának alakulásáról. Mindezeket figyelembe véve javaslataival szakmai segítséget nyújtott a szükséges változtatások előkészítéséhez. A 2009-es KAB-KEF pályázatban az oktatási- és ellátó intézményi kutatás kiegészítőjeként olyan helyzetelemző munka került megtervezésre, amely segítséget nyújt, illetve ajánlásokat fogalmazhat meg Szeged város Drogstratégája újragondolásához, a december 21-én elfogadott Nemzeti Stratégia a kábítószer probléma kezelésre szellemiségében történő átdolgozásához. Ez a feltáró munka 2009-ben kezdődött és jelenleg is folyik. 3. Tájékoztatási, információs munka című programsoron belül 3. b) Médiakapcsolatok rendezése, kiépítése A KEF Szeged városában interneten is elérhető, sajtótermékekben rendszeresen beszámol a város stratégiai programjaihoz kötődő eseményekről, programokról, munkájának eredményeiről. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása mellett a KEF fontosnak tartja a médiában megjelenő közlemények/közlések, kommentárok rendszeres figyelemmel kísérését és azokkal kapcsolatos véleményének, állásfoglalásának megfogalmazását, közzétételét.

4 3 3. c) Kapcsolatok kialakítása a területen dolgozó intézményekkel, szakemberekkel A KEF jelenlegi szakmai összetételét tekintve elmondható, hogy minden olyan intézmény, szolgáltató, civil szervezet képviseletet kap tagjai között, amelyek a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában érdemi munkát végeznek. Ezzel kialakult annak a lehetősége, hogy az egyes területeken észlelt problémák megoldásában az érdekeltek közvetlenül cserélhetnek információkat, irányíthatják a rászorulót a hatékony ellátási formák felé. (A évi KEF tagok névsorát az előterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza.) A kapcsolattartás hatékonyabb a KEF-en belüli speciális munkacsoportok (kínálat csökkentési; kezelés, rehabilitáció, prevenció, civil szervezetek és a koordinációs munkacsoport) működtetésével. A célcsoporttal és a kábítószer probléma kezelésével foglalkozó szakemberek direkt kapcsolatban vannak a Fórum tagjaival és segítik a Fórum hatékonyabb tájékoztató és koordináló munkáját, továbbá az ún. integrált ellátás biztosítását, a kívánatos kliensutak megtervezését. A kutatási információk alapján megalapozottnak látszik a drogellátás és drogmegelőzés területén tevékenykedő szakmai (intézményi-, gazdasági- és civil) szervezetekkel való együttműködés javítása. 4. Szakemberképzés című programsoron belül 4. a) A jelenlegi helyzet, képzett kulcsemberek feltérképezése A KEF egyik alapvető küldetésének az eltelt időszakban maximálisan eleget tett azzal, hogy a tagjai által képviselt szervezetekben felkutatta azokat a kulcsszemélyeket, képzett szakembereket, akik a képzés-továbbképzés területén megfelelő tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek. Ezáltal rendelkezik olyan szakember bázissal, amely a különféle feladatok elvégzésére alkalmassá teszi. A KEF által magas szakmai színvonalon kerülnek megszervezésre és lebonyolításra képzések, konferenciák. 4. d) Városi képzési kapacitás, programok, konszenzus-tanácskozás szervezése december 07-én a KEF ajánlásával került megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia SZAB Székházában Hol kezdődik a megelőzés? Egészségkárosító magatartás; védő- és kockázati tényezők című konferencia pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek részvételével, mely célja segítségnyújtás a drog elleni küzdelemben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a KEF KAB-KEF-10-KCS-0005 pályázati azonosítóval rendelkező, Kínálatcsökkentési konszenzus program című pályázatát támogatásban részesítette. A program célja, hogy Szeged város területén működő nagy forgalmú zenés táncos szórakozóhelyek fiatalokat veszélyeztető kockázatait csökkentse. A program részeként a KEF október november hónapban Szeged város 4 szórakozóhelyének ( Centrál Kávézó és Retro Klub, SING-SING Music Hall, JATE Klub, SZOTE Klub) üzemeltetői és személyzete számára órás képzést szervezett a kínálatcsökkentés szakembereinek közreműködésével. A képzés célja az új típusú szerek felismerése, hatásmechanizmusaik, a legjobb módszerek megismertetése volt annak érdekében, hogy a szórakozóhelyek a jelenleginél eredményesebb módon tudják csökkenteni a kockázati tényezőket.

5 4 5. Intézményrendszer fejlesztése, szolgáltatások a drogfüggők számára című programsoron belül 5. a) Igények, kapacitások egybevetése, fejlesztési prioritások számbavétele A KEF szakmai stábja folyamatosan tájékozódott a kábítószer-fogyasztók ellátását érintő jogszabályi változásokról, megbeszéléseket folytatott a változásban érintett intézmények képviselőivel, segítséget nyújtott az ellátási struktúra érdemi változtatásainak előkészítésében, így a fenntartható szolgáltatás kialakításának megtervezésében (Pl. Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum). Kihelyezett ülésein felmérte azokat a szakmai prioritásokat is, amelyeket indokolt lehet a Drogstratégiai program elkövetkezendő átdolgozásában figyelembe venni. 5. c) Meglévő és szükséges források felmérése Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése évi költségvetésében eft-ot különített el drogprevenciós feladatokra, mely tartalmazza a KAB-KEF-09-A-0007 azonosítójú nyertes pályázat összegét is. Szeged város drogstratégiai programjának végrehajtása, szervezése, a drogprevenciós munka, a helyi kábítószer-ellenes törekvések összehangolása a KEF koordináló tevékenységével történik. A KAB-KEF-09-A-0007 azonosítójú pályázat között terjedő időszakra eft, a KAB-KEF-10-A azonosítójú pályázatok a terjedő időszakra eft támogatással tette/teszi lehetővé a Szeged MJVÖ KEF drogstratégiai tevékenységének hatékony végrehajtását. A időszakra szolgáló támogatás a koordinációs tevékenység mellett, a kutatási tevékenység elvégzésére került felhasználásra. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által megajánlott kutatás lehetőséget biztosított arra, hogy lényeges és megbízható információk kerüljenek feltárásra a teljes drogscénáról Szegeden és kistérségében. A kutatás több egymástól független megközelítést tett lehetővé. A fókuszcsoportok tagjai között képviseltették magukat a drogjelenség jogi-igazgatási területén dolgozó szakemberek, az egészségügyi ellátórendszer, valamint a fiatalokkal napi kapcsolatban álló szakemberek és civil szervezetek. A évi működésre és a Drogstratégiához kapcsolódó programok megvalósítására (koordináció, tájékoztatás), és az új Drogstratégia kialakításához szükséges korrekt helyzetkép elkészítéséhez elnyert összeg szeptember 01. és augusztus 31. között került felhasználásra. A KEF a program prioritásokat szem előtt tartva, azokhoz igazodva szervezi meg a drogproblémával foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, valamint az intézmények, hatóságok, szakemberek közötti hatékony kommunikációt, törekedve a társadalom egészét érintő drogprobléma csökkentésére. A KEF szoros együttműködést folytat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Központtal, a Délmagyarországi Civil Szervezetek Szövetségével, a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatallal, valamint a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségével. A KEF képviselteti magát a gyermek és serdülő korosztállyal foglalkozó civil szervezetek rendezvényein és szakmai fórumain.

6 5 6. Ifjúságvédelem;a lakosság, civil szervezetek bevonása című programsoron belül 6. a) Korai elérés lehetőségeinek megszervezése A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a KEF KAB-KEF-10-KZ-0008 pályázati azonosítóval rendelkező, Déli Party-szervíz program című pályázatát támogatásban részesítette. Fő cél a szórakozóhelyeken a megkereső, illetve prevenciós munka egyik formájaként a droghasználó fiatalok korai elérése, a biztonságosabb táncolás-szórakozás elősegítése és szemléletmódjának közvetítése az ártalomcsökkentés szemléletrendszerében. A party-szervíz szolgáltatás megvalósításához Szeged 4 legnagyobb szórakozóhelye csatlakozott: a Centrál Kávézó és Retro Klub, SING-SING Music Hall, JATE Klub, valamint a SZOTE Klub. E szórakozóhelyeken kiképzett kortárssegítők, illetve a Drogcentrum munkatársai (önkéntes és professzionális segítők) 7 hónap alatt 24 alkalommal vesznek részt party- illetve klubprogramon. Ennek keretében a fiatalokat (célcsoport) ellátják ártalomcsökkentő eszközökkel, krízishelyzetben lévő fiataloknak lelki segítségnyújtást adnak, információkkal szolgálnak (szóban és szóróanyagon) többek között a szerfogyasztás következményeiről, és szükség esetén elsősegélyt nyújtanak. A KEF a program prioritások megvalósításának szervezése, koordinálása mellett eleget tesz a Nemzeti drogstratégiában megfogalmazott feladatoknak, azaz többek között összegyűjti a helyi drogproblémával kapcsolatos információkat, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítja a terápia lehetőségeit és nyilvántartja a prevenciós, közösségfejlesztő, terápiás kapacitásokat. Elősegíti a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség tagjai számára. A KEF az a fontos láncszem, mely biztosítja a stratégiai gondolatok valóra váltását. A fentiek ismeretében SZMJV Közgyűlése a 255/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával elfogadott Szeged város 5 évre szóló Drogstratégiai programja hatályának december 31. napjáig történő meghosszabbítása és a évre meghatározott prioritások elfogadása indokolt, figyelembe véve azt, hogy az ezen helyi stratégia alapjait képező országos stratégia a közeljövőben módosításra kerül. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Szeged város Drogstratégiai programjának évi végrehajtásáról szóló beszámolót megtárgyalni és elfogadni, továbbá a Drogstratégia hatályát meghosszabbítani szíveskedjen. Szeged, március 25. Dr. Solymos László

7 Beszámoló 1. sz. melléklete PRIORITÁSOK 2010-es évre l. Megbízható helyzetfelmérés, elemzés a)szociodemográfiai adatok felvétele, elemzése b)droghelyzet, elemzés, a 2 évente ismétlődő kábítószer érintettség vizsgálat elvégzése a 16 éves korosztály körében c)információs és médiakapcsolatok megerősítése. Az elterelés és a megelőző-felvilágosító ellátás szolgáltatásairól szóló konferencia anyagának leközlése d)képzési helyzetének elemzése e)intézményi bázis, civil szervezetek tevékenységi körének elemzése, erőforrás felmérés f)egyéb erőforrások feltérképezése 2. Integrált adatbázis létrehozása a)meglévő adatok, rendszerek, helyzetük elemzése, helyzetértékelés b)európai gyakorlatok, létező bázisok, standardok, kapcsolatok felvétele c)intézményi háttér feltérképezése d)városi egységes koncepció kialakítása e)felmérés és adatfeldolgozás megkezdése f)elemző és tájékoztatási munka megkezdése 3. Tájékoztatási, információs munka a)tájékoztatási munkacsoport létrehozása b)médiakapcsolatok rendezése, kiépítése c)kapcsolatok kialakítása a területen dolgozó intézményekkel, szakemberekkel d)kapcsolatok felvétele, együttműködések szélesítése más városokkal és a régión belül e)információs stratégia és konkrét ütemterv kialakítása f)egy szakszerű tényeken alapuló érthető tájékoztató anyag elkészítése a középiskolás korosztály részére g)szülők számára információs útmutató, problémamegoldást segítő kalauz elkészítése h)kef médiafelelőse által heti rendszerességgel szakmai anyagok készítése és a weblapon, vagy a helyi médiában való megjelenítése 4. Szakemberképzés a)jelenlegi helyzet, képzett kulcsemberek feltérképezése b)országosan, külföldről rendelkezésre álló képzések, programok, szakanyagok elérhetővé tétele c)jelentkező igény felmérése d)városi képzési kapacitás, programok, konszenzus tanácskozás szervezése e)regionálisan rendelkezésre álló erők, igények, tervek felmérése f)jó módszerek feltérképezése és átadása az iskolai drogprevenció megerősítésére

8 5. Intézményrendszer fejlesztése, szolgáltatások a drogfüggők számára a)igények, kapacitások egybevetés, fejlesztési prioritások számbavétele b)szakember szükségletek felmérése c)meglévő és szükséges források felmérése d)fejlesztési ütemterv elkészítése és jóváhagyatás a következő időszakra e)reintegráció meglévő lehetőségeinek fejlesztése, új lehetőségek kialakítása 6. Ifjúságvédelem; a lakosság, civil szervezetek bevonása a)korai elérés lehetőségeinek megtervezése b)iskola, család bekapcsolása, aktivizálása c)szabadidő programok szervezése d)civil szervezetek munkájának összehangolása, segítése e)a lakosság tájékoztatása, a drogproblémáról alkotott felfogás alakítása f)2010-ben egy-egy konzultatív tanácskozási nap megszervezése az ifjúságvédelemdrogprevenció, az oktatás és a civil szervezetek szakembereinek részvételével g)kínálatcsökkentési tevékenység összehangolása 7. Támogatási források jobb kihasználása, fejlesztése a)meglévő financiális források, új lehetőségek feltérképezése b)pályázati figyelőrendszer, munkacsoport létrehozása c)helyi és regionális együttműködések megszervezése 8. A én elfogadott Nemzeti Drogstratégia alapján Szeged város Drogstratégiájának átdolgozására történő felkészülés a) Az előző évek felméréseinek és kutatási eredményeinek összegzése b) Kiegészítő helyzetfelmérési tevékenység az új stratégiai megalapozott előkészítéséhez c) Ajánlások megfogalmazása a évben átdolgozandó Szeged város Drogstratégiájához

9 INTÉZMÉNY KEF TAGOK KÉPVISELŐ NEVE Beszámoló 2. sz. melléklete KÉPZETTSÉG BEOSZTÁS SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Irodája Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal SZMJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportiroda Szeged Városi Rendőrkapitányság SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Dr. Temesváry Beáta Schádné Zámolyi Judit Arany Zoltán Dr. Urbán Zoltán Szollár Zsuzsanna Dr. Antal Anikó Nagy Sándor Dr. Gáspár Róbert Kulcsár Péter Dr. Mózesné Csernus Mária pszichiáter KEF elnök pszichológus KEF társelnök intézményvezető jogász régióvezető gyermekvédelmi szakreferens pedagógus alosztályvezető gyógyszerész egyetemi docens pártfogó felügyelő osztályvezető, szociálpolitikai szakigazgatás szervező ÁNTSZ Szegedi, Mórahalomi Kistérségi Intézete Dr. Deák Zsuzsanna kistérségi tisztiorvos ÁNTSZ Szegedi, Mórahalomi Kistérségi Intézete SZKTT ESZI Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat SZKTT ESZI Gyermekjóléti Központ Alisma Egészségfejlesztő és Egészségmegőrző Közhasznú Egyesület Kóréh Zoltánné Zomboriné Botás Mária Bubrják Ottó Törzsök Helga kistérségi közegészségügyi felügyelő szolgálatvezető szociális munkás hálózatvezető szociális munkás pedagógus SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Nagy Katalin szociális munkás

10 INTÉZMÉNY KÉPVISELŐ NEVE KÉPZETTSÉG BEOSZTÁS Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Parancsnokság Dancs Gábor százados osztályvezető SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Vetró Orsolya KEF titkár

11 K I V O N A T Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése április 15. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből /2011. () Kgy. sz. H A T Á R O Z A T A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az Alpolgármester 01/ /2011. számú Szeged város Drogstratégiai programjának évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint A kábítószer fogyasztás csökkentése Szeged város stratégiája c. program elfogadása tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés Szeged város Drogstratégiai programjának évi végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés jelen határozat mellékletét képező A kábítószer fogyasztás csökkentése Szeged város stratégiája című programját december 31. napjáig elfogadja és a program mellékletét képező évi prioritásokat jóváhagyja. 3. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét, hogy az elfogadott beszámolót küldje meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsága részére. Erről értesítést kap: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Humán közszolgáltatási Tanácsnok, Jegyzői Iroda, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda és általa a KEF tagjai K.m.f. Dr. Botka László s.k. polgármester Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző A kivonat hiteléül:

12 A KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE* SZEGED VÁROS STRATÉGIÁJA Szeged *Bár a jelen dokumentum a kábítószer, kábítószer fogyasztás, és visszaélésre alkalmas szer fogalmakat használja, felfogásában és törekvéseiben nem határolja el ezeket más, az emberi egészségre ártalmas szerektől és fogyasztásuktól, függetlenül azok jogi megítélésétől. Ilyen érintkező területnek tekinti az indokolatlan pszichotróp gyógyszerfogyasztást, az oldószer inhalálást ( szipuzás ), a dohányzást, az alkohol fogyasztást, a teljesítményt fokozó szerek használatát(doping) és egyes ellenőrzött vegyszerekkel való visszaéléseket is.

13 2 Egy városi stratégia indokoltsága Megbízható adatok szerint Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés tapasztalható a szereket kipróbálók, a rendszeres fogyasztók, a drogfüggők, a droggal kapcsolatos halálesetek, fertőző betegségek, a bűncselekmények és a vonatkozó szervezett bűnözés tekintetében egyaránt. A helyi ifjúság- mint a korábbi évek felmérései is mutatták- körében a kábítószer fogyasztás emelkedő tendenciát mutat évek óta. Bár európai viszonyításban a fogyasztás méretei nem jelentenek kiemelkedő veszélyeztetettséget, a város határközeli elhelyezkedése és a tanuló ifjúság jelentős létszáma valószínűsíti a helyzet további romlását. A jövő ezirányú tendenciái semmiképpen nem vizsgálhatók izoláltan a kábítószerekre leszűkítve. Súlyosbítja a fenti prognózist a magyar társadalom általában rossz egészségi állapota, a rokon problémák egész sora és az elmaradott egészségszemlélet. Bármely visszaélésre alkalmas szer rendszeres fogyasztása, a köré épülő illegális terjesztő hálózat és cselekménysor az egyénre, a társadalmi környezetre olyan negatív következményekkel (ártalmakkal) jár, amelyek megelőzése, csökkentése vagy határozott felszámolása minden egyén és közösség alapvető kötelessége. A társadalomnak a kábítószer fogyasztás által kiemelten érintett rétege az ifjúság, az ország jelenlegi és még inkább a jövőbeli produktív rétege. Ez a tény, egy egészében öregedő és egészségi állapotában egyébként is kritikus helyzetben lévő társadalomban fokozott hangsúlyt ad a problémakörnek. A Magyar Köztársaság Kormányainak alapvető egészségügyi, szociális és ifjúságpolitikai céljai egyaránt hangsúlyt helyeznek az egészséges, pozitív életcélokért tenni kész ifjúság nevelésére, és a szükséges feltételek biztosítására. Ebben lényeges szerep jut a különböző káros devianciák elleni küzdelemnek, az egészséges életszemlélet kialakítására irányuló programoknak. A Kormány Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsága által kidolgozott és az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Stratégia hangsúlyozza a társadalom és a szűkebb közösségek aktivizálásának alapvető fontosságát és ebben a folyamatban fontos eszközként jelöli meg a helyi sajátosságokat tükröző drogstratégiák szükségességét. Számos ország és sok hasonló város korábbi tapasztalatai egyértelműen jelzik, hogy a kábítószer fogyasztás, és minden hasonló szociális probléma megoldása nem várható kizárólag felülről (kormány szintről) vagy alulról (az egyéntől, a családtól) jövő kezdeményezésektől, minthogy a probléma okai sem kizárólag ezeken a szinteken keresendők. Döntő szerepet kell vállalni a tágabb a közösségeknek és a köréjük épülő szociális-gazdasági struktúráknak, amelyek túlnyomóan a város kompetenciájába tartoznak. Szegeden több évtizedes hagyománya van az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás elleni erőfeszítéseknek. Ezek az erőfeszítések, bár esetenként példa értékűek voltak, többnyire izoláltan jelentek meg, és nem tartottak lépést a probléma gyors növekedésével, másrészt nem állnak arányban Szeged város szellemi potenciáljával sem. Ezért a város vezetése új minőségi dimenziót kíván adni e probléma összehangoltabb és racionálisabb kezelésének. E politikai döntés alapjaként a vezetés egységes alapelveken épülő, konkrét célokat megfogalmazó városi kábítószer stratégiát javasol.

14 3 A városi stratégia alapelvei, alapvető célkitűzései Alapelvek A kábítószer fogyasztás, mint szociális és gazdasági alapokon létrejövő probléma negatív hatásai az ifjúságra, és a társadalom egészére sokrétűek. Elkerülésük, illetve csökkentésük komplex, a társadalom széles rétegeit mobilizáló, összehangolt erőfeszítést igényel. A fenti jellegzetességekből adódóan eredményesség olyan stratégiától (és intervencióktól) várható amely megfelel az alábbi kritériumoknak: politikailag és szakmailag hiteles folyamat része; hosszú távú, és nem tűzoltás jellegű intervenciók sorából áll széles konszenzust, a társadalom aktív támogatását élvezi összhangban áll a tágabb régió és az ország hasonló célkitűzéseivel megbízható kulcsadatokra, helyzetelemzésre épül az igények és források figyelembe vételével reális prioritásokat és célokat állapít meg; a közvetlen céljai összhangban vannak a hosszútávú alapvető célkitűzésekkel; céljait világosan és konkrétan fogalmazza meg és gondoskodik az egyes intervenciók értékeléséről, az eredmények közzétételéről nem mond le a drogmentes állapot mint kívánatos cél eléréséről a könnyebb és sikeresebbnek tűnő kompromisszumok javára a problémát egyidejűleg több oldalról közelíti meg; egyaránt hangsúlyt biztosít a drogkereslet és drogkínálat csökkentésének, de megfelelő jogi és erkölcsi differenciálással kezeli a két oldalt az arányoknak megfelelően szól a társadalom intakt részéhez a primer prevenció keretében; és az érintett részéhez (kísérletezők, drogfüggők) a szekunder és tercier prevenció révén; hangsúlyozza a korai intervenció, a megelőzés prioritását a restrikciókkal, represszióval szemben; az egységes egészségkép, a szemlélet- és készségformálás folyamataira épít törekszik a források koncentrálására, a fragmentáltság megszüntetésére és a potenciális szinergizmusok kihasználására a társadalmi és szakmai munkamegosztásban Szervezeti, végrehajtási háttér A város drogstratégiájának kidolgozásáért, szükséges módosításáért, és a megvalósításért városi szinten a várospolitikai alpolgármester és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) tartozik beszámolni a Közgyűlés illetékes bizottságainak. Az alpolgármestert és a KEF-et szűkkörű munkacsoportok segítik a stratégia szakmai elveinek kidolgozásában, a helyzetelemzésekben, és a kapcsolatok fenntartásában a városi és országos szervezetekkel, intézményekkel.

15 4 Alapvető célkitűzések, megvalósítási mechanizmus Szeged város drogfogyasztás csökkentésére irányuló stratégiájának alapvető célkitűzései az alábbiakban fogalmazódnak meg: 1. Az utóbbi években tapasztalható negatív trendek megállítása, és hosszútávon azok javítása, megfordítása, illetve a meglévő pozitív folyamatok erősítése az alább kiemelt területeken: a) a kábítószerek hozzáférhetőségében b) a kísérletező fogyasztók számában c) a kábítószer-függök számában d) az elérhetőségi arányban e) a különböző kezelő intézményekkel kapcsolatba kerülők számában f) a kínálat- és kereslet-csökkentéssel foglalkozó helyi intézmények állapotában technikai és személyi ellátottságában g) a ma még hiányzó intézmények ill. szolgáltatások létesítésében h) a közvélemény alakításában, beleértve a média szerepét i) a képzési és szociális-ifjúsági intézményi hálózat aktivizálásában Bármely hasonló ambiciózus célkitűzés-sor csak az alábbi kiegészítő célkitűzések elérésén és konkrét intézkedések meghozatalán át valósulhat meg: 2. Nélkülözhetetlen a városban szórtan és izoláltan működő szakemberek és intézmények közötti kapcsolatok lényeges javítása, az élő és produktív kooperációk forszírozása. Szükséges erre a célra a helyi szellemi és anyagi erőforrások lényeges javítása és célzott koncentrálása. A múlt tapasztalatai szerint a támogatásokért folyó izolált versengés, bár előnyöket is rejthet magában, a források további forgácsolását váltja ki; gyakran kapkodáshoz, látszat-programokhoz vezet és felületességet, alacsony hatásfokot eredményez. 3. A stratégia és a ráépülő programok elveikben és alapvető céljaikban megegyeznek az országosan kialakított célokkal. A probléma összetett közegészségügyi, és szociális jellegéből adódóan a város vezetése a konkrét rövidtávú politikai prioritásoktól függetlenül egy kontinuum kialakítására és megtartására fog törekedni a célok megvalósításában, megőrizve azok tartós hitelességét. 4. A stratégia hozzá kíván járulni egy szélesedő szakmai és társadalmi konszenzus fejlődéséhez, e viszonylag új szociális probléma alaposabb megértéséhez; interdiszciplináris fórumokat kíván biztosítani és létrehozni a konszenzus alkotáshoz, a korrekt ismeretek terjesztéséhez és a képzéshez. A város rangjához illő helyi információs és képzési program létrehozására törekszik. 5. A fentiek elősegítésére első alapvető lépésként egy gondos és minden fontosabb részterületre kiterjedő helyzetfelmérés már megtörtént a kábítószer érintettség tekintetében egy generációra, de ennek két évente történő megismétlése szükséges, mind a drogprobléma jellegét, jelenlegi méreteit illetően, mind a város ma rendelkezésre álló szellemi, intézményi és financiális forrásaira vonatkozóan.

16 5 Becslések szerint a gyenge eredményesség egyik gátló tényezője több részterületen a már meglévő kapacitások (korábban kiképzett szakemberek, képzési programok, tájékoztató és egyéb szakmai anyagok, bevonható szakemberek és önkéntes segítők,stb.) rossz hatásfokú kihasználása. Szükséges az egyes intézmények hatékony működtetését biztosító feltételrendszer jelentős javítása. 6. Szükséges a város határain túli regionális és nemzetközi együttműködésekre kínálkozó vagy kialakítható szellemi, intézményi és financiális erőforrások határozott kihasználása, a tapasztalatok konkrét és gyakori cseréje. A kábítószer probléma határokat nem ismerő jellege kifejezetten megkívánja ezt a megközelítést. A város súlya, sajátos geográfiaipolitikai helyzete, várható regionális szerepe különös hangsúlyt ad ennek a célkitűzésnek. A stratégia előmozdítani fogja az összehangolást és a konkrét gyakorlati együttműködéseket a környező városokkal, régiókkal és az illetékes nemzetközi intézményekkel. 7. A stratégia és a ráépülő konkrét program megvalósítása megkíván egy rugalmas, hatékony és ellenőrizhető végrehajtási mechanizmust. A döntések előkészítését és a programok végrehajtását szűk szakmai munkacsoportok fogják szolgálni, konkrét feladatmegosztás és ellenőrzési tervek alapján. A város vezetése minden reális forrást megvizsgál és mindent megtesz az elfogadott program financiális, intézményi és adminisztratív hátterének biztosítására. 8. A stratégia alapvető funkciója az, hogy távlati keretet képezzen a városban folyó sokszintű munkához. Ebből következően a stratégia gyakorlati megvalósítását évenként jóváhagyott munkatervek fogják szolgálni, amelyek megadják a prioritásokat és a konkrét programokat, és megjelölik a végrehajtásért felelős intézményeket, illetve szakembereket.

17 6 A célok megvalósításának fő területei 1. Megbízható helyzetelemzés, az adatok tárolása, felhasználása; A meglévő szellemi, strukturális és erőforrások felmérése A drogprobléma méretei, jellemzői a városban, a fontosabb nemzetközileg elfogadott mutatók trendjei; A város szociodemográfiai jellemzői; interakciók a tágabb regionális környezettel, kezdeményezések, igények, lehetőségek A regionális együttműködési elképzelések megfogalmazása A rendelkezésre álló intézményi rendszer színvonala, a szakembergárda helyzete, a jogos igények jellege, volumene Interdiszciplináris együttműködések forszírozása és támogatása Meglévő információs, képzési kapacitás, az anyagok, programok értékelése/ validálása, felhasználásuk szorgalmazása; a hiányok, igények-szükségletek felmérése; nemzetközi anyagok igénybevétele Helyi rendeleti és intézkedési háttér; adekvát volta, hiányok, szükségletek A helyi és nemzeti támogatási források kihasználtsága, növelése 2. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása A hagyományos és elektronikus média-kapcsolatok rendezése, ezek igénybevétele Korrekt tájékoztatás a problémáról, az erőfeszítésekről és a megoldási módokról, eredményekről színvonalas információs anyagok segítségével Polgári szerveződések bevonása/ aktivizálása, munkájuk hatékonyságának fokozása A közösségek értékítéletének, a drogproblémáról alkotott konzervatív/téves felfogás átalakítása 3. Az ifjúság védelme, a drogfogyasztással szembeni magatartás fejlesztése A család, az iskola védő-megtartó funkciójának erősítése A meglévő, egészségfejlesztést, drogprevenciót szolgáló programok értékelése, helyi programok, anyagok létrehozása bevezetése A szabadidő pozitív szerepének fokozása Gyógyszerfogyasztással kapcsolatos prevenciós és felvilágosító munka 4. Szolgáltatások biztosítása a segítségre szoruló drogfüggők számára A városban jelenleg működő egészségügyi és szociális ellátás városi formái, infrastruktúrája, színvonala, hatékonysága, fejlesztése A drogfüggő társadalmi helyzete, megítélése, kilátásai A terület szakember ellátottsága, megbecsülése A segítő spektrum helyzete, erősítése

18 7 5. Kínálatcsökkentés, a szervezett terjesztés, kriminalitás csökkentése A Büntető Törvénykönyv évi módosításával kialakult helyzet következményeinek értelmezése; a végrehajtási és kiegészítő rendeleti szabályozás létrehozása, A Városi Rendőrkapitányság felkérésével egy kriminológiai helyzetértékelés elkészítése a kábítószer fertőzöttség tekintetében A helyi, területi termesztés, előállítás csökkentése A lokális kábítószer elosztás elleni hatékony intézkedések lehetővé tétele Ifjúsági szórakozóhelyek működésének jogi szabályozása, kapcsolat a vezetői-tulajdonosi körrel; az ellenőrzés lehetőségeinek megteremtése, a korábban már megkezdett párbeszéd folytatása a szórakozóhelyek üzemeltetőivel, tulajdonosaival A végrehajtó szervek szerepe a felvilágosító, prevenciós munkában Városi operatív adatbázis létrehozása, együttműködés az általános adattárral A kínálat visszaszorítását támogató és a drogfogyasztást ellenőrző műszakitechnikai háttér fejlesztése, a regionális kábítószer labor tapasztalatainak és vizsgálati eredményeinek felhasználásával A függőséget okozó kábítószer- és pszichotróp jellegű gyógyszerek elosztásának és fogyasztásának monitorizálása, a rendelet végrehajtás szakszerűségének biztosítása

19 8 Konkrét program prioritások 1. Megbízható helyzetelemzés, az adatok tárolása, felhasználása 1.1. Helyi kábítószer epidemiológiai adatbázis létrehozása A drogprobléma jelenlegi méretei mellett a megbízható helyzetelemzéshez, prioritások megállapításához és a megalapozott döntéshozatalhoz egyaránt szükségesek a méreteket, és a trendeket jellemző megbízható adatok. Az eddigi sporadikus és nagyobb intervallumokban végzett epidemiológiai vizsgálatok ezt az igényt csak részben elégítik ki és nem a város hatáskörében vannak. Egy folyamatosan működő integrált adatbázis létrehozása helyi erőkből Tovább folytatni kétévenkénti reprezentatív adatfelvétel a középiskolás populáció egyes szegmensein belül, az országban egységesen alkalmazott metodikával A városban végzett egyéb felmérések eredményeinek értékelése A kínálati oldal adatainak integrálása Egyéb alapvető demográfiai, morbiditási,...stb. adatok felvétele A rendszer használatának, hozzáférhetőségének szabályozása Periódikus helyzetjelentések, közlések, széles körű tájékoztatás 1.2. Szomszédváros és regionális kapcsolatok - kooperációs lehetőségek A kábítószer csempészet, terjesztés és fogyasztás egyaránt határok nélküli jellegű emberi tevékenység. Egyetlen ország, település sem izolálhatja magát a jelenséggel szemben. Szeged város geográfiai helyzete, nyitott és multikulturális város jellege, a tanuló ifjúság magas aránya predesztinálja arra hogy jelentős fogyasztó, sőt előállító központtá válhat. Ennek megakadályozására szükség van a szoros együttműködésre a környező nagyobb településekkel és a régió egészével, a határon innen és túl. Különös szerepe lehet ebben a magyarlakta határos területeknek. A meglévő kapcsolatok elemzése, összegzése Új célzott kapcsolatok kialakítása, a kölcsönös előnyök hangsúlyozásával és a konkrét lehetőségek megállapításával (nem protokoll kapcsolatok) Egy regionális együttműködési koncepció kidolgozása, vitafórum szervezése Együttműködési programok, a segítségnyújtás szellemében Javaslattétel a regionális programok támogatására (EU)

20 A helyi intézményrendszer állapota, a szakemberek helyzete Szeged az országban csaknem kivételesen jó intézményi adottságokkal rendelkezik. A kábítószer kérdés megoldásában fontos szakterületeken rangos szakemberek egész sora él és dolgozik a városban. Az önként kínálkozó szinergia serkentése, kihasználása égető feladat. Ennek segítségével a város viszonylag hamar modellként szolgálhatna az országban, de a határokon túl is. Erőfelmérés - kerekasztal megszervezése A konzultációs mechanizmus és folyamat javítása a nevelői testülettel A kulcsemberek meggyőzése az együttes erőfeszítések előnyeiről a kulcsterületek azonosítása Lehetőségek teremtése; célzott támogatások megszerzés közös kulcsfontosságú kezdeményezésekhez (integrált oktatás, prevenció, széleskörű információ) 2-3 interdiszciplináris állandó munkacsoport létrehozása, működésük elindítása A korrekt, etikus gyógyszerfelírási és gyógyszerkiadási gyakorlat forszírozása orvos-gyógyszerész körben 1.4. A meglévő információs és képzési kapacitás fejlesztése A kábítószer-fogyasztás hazánkban, ha nem teszünk ellene hatékony intézkedéseket elfogadott jelenséggé válik, e téren még mindig nagy a lemaradás, ami a korrekt, érthető és nem szélsőségekre alapuló tájékoztatást illeti. Ugyanakkor a média és az elektronikus információs rendszerek árasztják a nem verifikált, többnyire szakszerűtlen, de figyelemkeltő attraktív és esetenként törvénytelenség határait súroló információt. Egyre nagyobb a kizárólag kereskedelmi indíttatású hagyományos információs anyag tömege is. Hasonló a helyzet a képzési, oktató programok terén, ahol egyre nagyobb a kínálat az eredményes, de soha nem verifikált/akkreditált programokban, melyek potenciális káros hatása jelentős lehet. Sürgős szükség van e trend ellentételezéseként színvonalas alternatívák azonosítására, helyi kidolgozására-kifejlesztésére és bevezetésére. A szinte áttekinthetetlen információs anyag szelektálása, értékelése, az értékes anyagok regisztrálása és tájékoztatás erről. A rendelkezésre álló oktatási programok értékelése Az oktatási foghíjak megállapítása, erre irányuló képzés lehetőségeinek megteremtése Egy integrált szegedi képzési program körvonalainak megfogalmazása, a a helyi szakmai kapacitásra alapozó fejlesztés elindítása Weblap állandó karbantartása és folyamatosan új anyagokkal történő feltöltése

21 1.5. A jogi, rendeleti háttér közérthetővé tétele, rendeleti hiányok pótlása 10 A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos elavult felfogás változtatásra szorul. A gyakran változó jogi környezet is hozzájárul a régi felfogás fennmaradásához és az egészségügyi szakemberek, nevelők, szociális munkások és a szülők elbizonytalanodását vonja maga után. Sürgős szükség van a törvényi, rendeleti szabályozás közérthetővé tételére, gyakorlati szintű magyarázatára erre a célra összehívott konzultációk keretében. Évente egy jogértelmezési konzultáció szakterületenként váltogatva, megfelelő színvonalú szakember(ek) meghívásával. Példa: Milyen gyakorlati következményekkel jár az új büntetőtörvény a fogyasztóra, a nevelőre? Mennyiben változnak a szakemberekkel szembeni elvárások, kötelességeik,stb.? 1.6. A helyi és nemzeti (nemzetközi) támogatási források kihasználtsága, növelése A kábítószer-fogyasztás elleni erőfeszítésekre fordított anyagi ráfordítások (állami, helyiönkormányzati, alapítványi-pályázati) sok csatornán fragmentáltan kerülnek elosztásra mind a forrás oldalon, mind a recipineseket illetően. A helyzet áttekinthetetlen, bizonytalan senki nem rendelkezik megbízható képpel. Ennek következtében minden olyan megállapítás amely igényekről, vagy eredményekről-eredményességről szól, nélkülöz minden mérhető alapot. Ez a helyzet hosszabb távon nem tartható. Minden állami és helyi adminisztrációnak joga és kötelessége is egy megbízható képet kialakítani és tudni azt hogy milyen ráfordításokért mi történik, mi valósul meg és mi nem. Szükséges a direkt és indirekt ráfordítások felmérése helyi városi forrásokból. Elengedhetetlen az országosan rendelkezésre álló forrásokról történő korai (előre) tájékozódás az improvizáció és kapkodás elkerülésére (pl. konzultáció formájában). Mérlegelendő egy helyi, szociális-humanitárius célokat hangsúlyozó alapítvány létrehozása köz-és privát pénzekből. Minél nagyobb gond lesz a kábítószer-fogyasztás, annál több egyént, családot fog közvetlenül érinteni és annál inkább nő a valószínűsége a támogatásnak. 2. A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása 2.1. A hagyományos és elektronikus média-kapcsolatok rendezése, ezek igénybe vétele Szeged kiváló média-ellátottsággal rendelkezik, mégsem használja ki ezt a lehetőséget a lakosság tájékoztatására, a kellő lakossági támogatás megnyerésére általában az egészségre nevelés, dohányzás, alkoholizmus, és szűkebben a kábítószer fogyasztás elleni kampány céljára.

22 11 Médiafelelős, akinek személyét a KEF SZMSZ-ben nevesíteni kell a feladataival együtt, mint pl. kapcsolatteremtés a tájékoztatási csatornákkal, a média számára javaslatok, anyagokra javaslat, a hosszabb távú igények, elképzelések megbeszélése. Komplex mentálhigiénés program kidolgozása és a médián keresztüli közlése. A közszolgálati és privát média érdeklődésének felkeltése és megtartása. Bizonyos rendszerességgel tájékoztatás a városi helyzetről, az erőfeszítésekről és eredményekről, vagy kudarcokról Korrekt információ a drogproblémáról és a megoldási módokról; színvonalas információs anyagok Az Egyetemen az EÜ Szakiskolákon és még egy sor helyen dolgoznak kísérletezgetnek lelkes diákok-tanárok külön-külön, egymásról nem tudva különböző programokon, pályamunkákon, Internet-kompatibilis tájékoztatáson, stb. Megfontolandó egy szűkkörű (2-3 tag) munkacsoport létrehozás, amely programot dolgoz ki és azt hajtja végre, felveszi a kapcsolatot a tájékoztatási csatornákkal, anyagokat gyűjt, elemez vagy elemeztet, új anyagok kidolgozására begyűjti az igényeket, megszervezi azok elkészítését és terjesztését, hasznosítását. A munkacsoportba olyan embereket kell felkérni, akik e területen már rendelkeznek dokumentálható tapasztalattal, teljesítménnyel és önként vállalják is ezt a munkát. Felhívás alapján intézményenként, majd összevontan konzultációk, és egységesen kialakított programok létrehozása. E programokban a különböző szakterületek együttes munkájához előnyök és céltámogatás biztosítása. Példa: pedagógus, szociális, egészségügyi pályára készülők együttes munkái. Helyi pályázati lehetőség létrehozása vagy a meglévő pályázatokon belüli lehetőség megteremtése 2.3 A közösségek értékítéletének formálása, aktivizálásuk, a civil szervezetek hatékony bekapcsolása A drogprobléma kriminalizálása, vagy alul-becsülése és az eddigi tájékoztatási hiányok miatt a lakosság körében elég jelentős a bizonytalanság. Ezt csak intenzív tájékoztató munkával lehet korrigálni és a lakosság egyetértő és hozzáértő támogatását megnyerni. Fontos, hogy a kérdés ne izoláltan, hanem más csatlakozó szociális problémákkal együtt kerüljön bemutatásra és a megoldásokat is az általános szemléletváltás szellemében javasolja a lakosságnak (Nem drogkampány, hanem egészségkampány!) A 2.2. pontban javasolt munkacsoport konkrét tervet és programot javasol erre a célra. Kapcsolatok létrehozása az országos (állami) törekvésekkel, és a területen aktív civil szervezetekkel. Lehetőségek, erőforrások felmérése és a megvalósítás elkezdése. A városban ezen a területen aktív, vagy érdeklődő civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, tartás, munkájuk áttekintése, támogatása

23 12 3.Az ifjúság védelme, a drogfogyasztással szembeni magatartás fejlesztése 3.1 A család, az iskola védő-megtartó preventív funkciójának erősítése A család A családok épsége, szociális biztonsága, nevelési attitűdjei és gyakorlata, a családtagok aktuális egészségi állapota, valamint egészségmegtartó szerepe mind befolyásolja a felnövekvő fiatalok drogokhoz való viszonyulását. Ugyanakkor a család elválaszthatatlan a tágabb környezettől, a családi szocializáció minőségét a külső feltételek nagyban befolyásolják. A gyorsan változó társadalmi-, jogi-, erkölcsi-, és etikai normák között a család egyre nehezebben teljesíti alapvető szocializációs feladatát, csökken közvetlen nevelő hatása. A sodródás veszélyei a fiatalokra jellemző mindent kipróbálni magatartás, a kapcsolatok felszínessége miatt egyre nagyobbak. Így sodródnak olyan helyzetekbe, ahol a kriminális magatartás kialakulása, a drog kipróbáló és fogyasztó magatartás, a céltalanság és kilátástalanság a jellemző. Éppen ezért, a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásoknak figyelembe kell venni a családok szociokulturális adottságait és törekedni kell azok javítására, a megtartó szerep erősítésére. A szociális biztonság széleskörű megteremtése, a leszakadó rétegek védelme érdekében az alábbiak szükségesek: Kapcsolattartás megszervezése a szociális ellátás intézményrendszerével, a gyermek és ifjúságvédelemben, a családgondozásban működő szakemberekkel. Szakmai kerekasztal megbeszélések konkrét cselekvési program kidolgozására Folyamatos továbbképzések és konzultációk a drogprobléma követésére. A Családsegítő Központok lehetőségeinek, felkészültségének és kapcsolatrendszerének analízise. Az iskola és a család kapcsolatrendszerének javítása, szociális munkások bevonásával. A társadalmi bázisú prevenció előfeltételeinek megteremtése. A lakosság tájékoztatási rendszerének kialakítása a mindenki számára elérhető szolgáltatásokról, intézményekről Az iskola Helyzetértékelés Szakemberek és laikusok számára egyaránt nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás óta egyre markánsabbá váló jelenség a drogfogyasztás, ugyanakkor átalakult a használt szerek struktúrája és egyre fiatalabb korra tehető az első kipróbálás is. Annak érdekében, hogy valós képet kapjunk a szegedi helyzetről, és tervezhetővé váljanak a kezelés és a megelőzés stratégiái, 2001-ben és ban felmérést végeztünk Szeged valamennyi önkormányzati üzemeltetésű középiskolájának 16 éves fiataljai körében. A drogfogyasztással, szerhasználattal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:

24 13 A válaszadó fiatalok 54,5%-a ismerte el, hogy barátai, ismerősei között voltak/vannak drogfogyasztók. A használt szerek előfordulásuk gyakoriságát tekintve a következők: marihuana, ecstasy, speed. Az LSD, a heroin, a hasis és a kokain is szerepel a felsorolt szerek között, bár jóval kisebb gyakorisággal. A barátok, ismerősök által használt kábítószerek, kábító hatású anyagok között említették még a válaszadók a benzint, a ragasztót, a hígítót, a mákteát, az amphetamint és a gyógyszer + alkohol keverékét. Ami a saját szerhasználatot illeti, a megkérdezett fiatalok 15,6%-a válaszolta, hogy próbált már ki valamilyen kábító hatású szert. Ezek között leggyakrabban a marihuana szerepel, ezt követi az ecstasy és a speed. Az első kipróbálás idején a válaszadók 42,6%-a 15 éves, 24,8%-a 16 éves, 21,6%-a pedig 14 éves volt. 7,1%-a a fiataloknak a 13 éves kort jelölte meg, 3,9% pedig 16. életéve után került először kapcsolatba kábítószerrel. A megkérdezettek kábítószer használata a vizsgálatot megelőző egy hónapban a következőképpen alakult: A vizsgálatban résztvevő fiatalok 77,1%-a egy-két alkalommal használt kábítószert. 6,6% azok aránya, akik hetente egyszer, 6,2% azoké, akik heti két alkalommal élnek a kábítószerekkel. Ennél gyakoribb (heti 3-4 alkalom) a használat 4,4% esetében, míg a megkérdezettek 5,7%-a ennél is gyakrabban használ kábítószert. A szerek veszélyességének megítélését tekintve elmondható, hogy a válaszadók legveszélyesebbnek a heroint gondolják, majd a kokain következik, míg a legkevésbé veszélyes anyagok sorában a marihuana áll az élen, ezt követi az ecstasy és a máktea. Ami a kábító hatású szerek beszerzésének lehetőségét illeti, a megkérdezett fiatalok 15,7%-a nagyon könnyen jut marihuánához, 17,8%-uk LSD-hez, 17,6%-uk amphetamin származékokhoz, 16,6%-uk pedig az ecstasyhoz való hozzájutást ítélte nagyon könnyűnek. A máktea beszerzése a válaszadók 15,7%-a szerint nem ütközik semmilyen nehézségbe. Sajnálatos módon, az egyes egészségkárosító magatartásokkal kapcsolatosan gyakorta tanúsítanak a szegedi középiskolások megengedő attitűdöt. Így 21,9%-uk nem helyteleníti, ha valaki kipróbálja a marihuánát, 16,1% azok aránya, akik az alkalmankénti használatot sem ítélik el. Az LSD-t kipróbálókat 11,9% nem ítéli el, az amphetamint kipróbálók esetében ez az arány 10,2%. Aki az ecstasyt próbálja ki, az a válaszadók 14,4%-ánál nem vált ki rosszallást, a kokaint kipróbálóknál a nem helytelenítők aránya 6,6%. A heroin kipróbálása a fiatalok 5,7%-a szerint nem elítélendő, míg a mákteát kipróbálókról 11,8%-uk vélekedik ugyanígy ban megismételtük a kutatást. A kábítószerek fogyasztásával kapcsolatban ekkor a következőket mondhattuk el: a válaszadók barátaik, ismerőseik szerhasználatát 61,6%-osnak becsülték, míg a saját használatot 21,8%-ban jelölték meg. A korábbi felmérés adataihoz képest néhány százaléknyi emelkedésnek lehettünk tanúi. A barátok által használt szerek között ismét a marihuana áll az első helyen, majd az ecstasy következik, ugyanakkor a korábban kisebb gyakorisággal említett LSD használata jóval erőteljesebbé vált. Említették még a barátok, ismerősök által használt szerek között a hasist, kokaint, heroint, mákteát, a nyugtatókat, altatókat és a szerves oldószereket is. A saját fogyasztásra használt szerek között is a marihuana áll az első helyen, azt követi az ecstasy, majd a hasis és a speed következik az említés gyakoriságának sorrendjében. Az első kipróbálás idejét tekintve 2003-ban találtunk olyan fiatalt, aki már 12 évesen megismerkedett a kábítószerek hatásával, úgy tűnik, az egyre fiatalabb korban való kipróbálás valóban kezdetét vette.