Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés

Átírás

1 Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 BEVEZETŐ 6 1. A helyzetkép elemei 6 I. A KÁBÍTÓSZER PROBLÉMA 7 1. A drog fogalma 7 2. A kábítószer-probléma Magyarországon 7 3. Tendenciák Magyarországon 9 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök 9 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai 9 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése 13 II. KESZHELY HELYZETKÉP Földrajzi adottságok, történelmi háttér Településszerkezet, városfejlődés Demográfia Gazdasági szerkezet A munka világa Oktatás-nevelés Szabadidő, kultúra, sport Szociálpolitika, szociális ellátások Az egészségügyi ellátórendszer 31 2

3 III. PREVENCIÓS IGÉNYEK ÉS SZÜKSÉGLETEK A KESZTHELYI DIÁKOK KÖRÉBEN A kutatásról 34 IV. A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Az egészséges életmód elkötelezettei Mások cselekedeteinek megítélése Cselekvési prognózisok Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitűdök, szándékok és megfontolások A szerhasználathoz kapcsolható attitűdök A szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült diákok a keszthelyi iskolákban tanulók körében 44 V. A DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI 47 VI. PEDAGÓGUSOK DIÁKJAIKRÓL ÉS AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPÉRŐL 52 VII. A FÓKUSZCSOPORT TAPASZTALATAI 56 MELLÉKLETEK 57 3

4 Vezetői összefoglaló Keszthely és kistérsége főbb jellemzői Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti, ill. a Balaton északnyugati részén helyezkedik el. Turisztikai szempontból Keszthely vonzáskörzete a Nyugat-Balatoni Mikrorégió, Keszthely-Hévíz kettős központtal. Közigazgatási szempontból a város elsődleges vonzáskörzetét azok a kisebb települések alkotják, melyek közúton tömegközlekedési eszközökkel jobb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagyobb városaihoz képest, illetve ide tartoznak azok a kisebb városok is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. A demográfiai adatokból jól látható, hogy a születések száma Keszthelyen az országos tendenciához hasonlóan lassú ütemben, de csökken, trendszerűen nő a különbség a halálozási és a születési mutatók között. Keszthelyen jóval rosszabb a vándorlási egyenleg, mint a kistérségben, a megyében, vagy a régióban. Az elmúlt 5 évben megtapasztalt jelentős elvándorlásnak elsősorban a munkahelyek hiánya, az értelmiségi, ill. középvégzettségű fiatalok letelepedésének nem kedvező gazdasági és társadalmi környezet volt az elsődleges oka. Keszthelyen a térség lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalom. Nagyobb ipari létesítmény sem a városban, sem a szűkebb környezetében nem található, többnyire kisebb, néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások jellemzőek. A város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, bár a kereskedelmi tevékenység egyre aktívabb. Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs és ipari parkok, inkubátorházak. Az alapfokú oktatásba belépők száma évről évre csökken, az intézmények fenntartása is átgondolást, átszervezést igényel. Az Önkormányzat több, kényszerű iskolaösszevonásra vonatkozó javaslatot fogadott el, így jelenleg 3 alapfokú intézményt működtetet. Emellett a városban folytatja oktatási tevékenységét négy nem állami fenntartású általános iskola, ill. hét középiskola, valamint a Pannon Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. A nevelési, oktatási intézmények felszereltsége általában jónak mondható, azonban létesítményellátottságuk nem kielégítő. A legtöbb intézményben nem található megfelelő színvonalú tornaterem. Az alapellátások területén szükséges a jelenleg hiányzó, speciális alapellátási formák kiépítése, így a lelki segélyszolgálat megvalósítása. A családsegítésben főként az aktív korú nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci helyzetének javítása a fő feladat, ennek érdekében csoportszervezést, munkavállalási tanácsadás elindítása, ill. a fiatal korosztály részére Ifjúsági tanácsadás megszervezése a cél. 4

5 A szenvedélybetegek ellátásában a meglévő prevenciós szervezetek közti jobb együttműködés, komplex, egymásra épülő programok kialakítása, ill. alacsonyküszöbű szolgáltatás megszervezése állhat a fejlesztési elképzelések élén. A 8. és 10. évfolyamos diákok körében végzett vizsgálat főbb tapasztalatai A nyolcadikos diákok között akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, de egyharmaduktól még távol áll e magatartásforma, tart a viszonylagos védettségük, megítélésük e magatartásokkal szemben inkább elítélő, mintsem elfogadó. Körükben egyharmad a védettek száma, mely mégis igen kevésnek mondható. A diákok már készülnek a felnőttes viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése korábban kell, hogy megtörténjen. A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is. A cselekedeteket elfogadók növekvő aránya azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota. Az illegális szerfogyasztással kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nagy számban találunk egymásnak ellentmondó válaszokat, vagyis a marihuána használatát helytelenítő, de kipróbálni szándékozó, valamint nem helytelenítő, de kipróbálni nem szándékozó fiatalt. Ez azt jelzi, hogy sokan tanácstalanok, kialakulatlan véleményekkel és attitűdökkel rendelkeznek. A keszthelyi fiatalok közül a veszélyeztetettnek minősült diákok aránya valamivel kedvezőtlenebb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag. A diákok prevenciós igényeiben a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. A fókuszcsoport főbb tapasztalatai A szociális, ill. az oktatás területén dolgozó szakemberek a veszélyeztetett korosztályokat tekintve, elsősorban az alkoholfogyasztást, dohányzást tartják a legfontosabb problémának, de megemlítik az illegális szerhasználatot, elsősorban a kannabisz-származékok (marihuana) fogyasztását valószínűsítik. Jelezték még a nyugtatók, nyugtató hatású gyógyszerek, öngyújtógáz, ill. a mefedron előfordulását a fiatalok körében. A szerhasználat okaiként főként a kortárshatást, ill. a szülők passzivitását, a családok diszfunkcinális működését jelölik meg, de emellett megfogalmazták a pedagógusok nagyobb felelősségvállalásának szükségességét. A helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok 5

6 Kutatások megszervezése, melyek feltárják a fiatalok szocio-demográfiai, ill. kulturális fogyasztási szokásait, Az egészségtan órák beemelése az iskolai tantervbe, Iskolapszichológus alkalmazása, Az iskolai egészségnapokon komplex prevenciós programok megszervezése, A kortárssegítők képzése, Kortárssegítő tábor szervezése Bevezető 1. A helyzetkép elemei Az alábbiakban olvasható Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés c. tanulmány, teljes képet kíván adni Keszthely és térsége kábítószerügyi helyzetéről. A dokumentum első részében áttekintést adunk a magyarországi drogprobléma főbb jellemzőiről, a KEF-ek szerepéről, majd összefoglaló elemzést olvashatnak a helyben hozzáférhető témánk szempontjából releváns - szakanyagokból, munkánk második részében pedig részletes helyzetképet mutatunk be a városban, ill. a térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről, végül ismertetjük a fókuszcsoportos interjú főbb tapasztalatait. Meggyőződésünk, hogy a vizsgálat eredményei, a fókuszcsoporton megfogalmazott javaslatok, ill. az első fejezetben közölt, Keszthely szociodemográfiai, gazdasági, kulturális, stb. helyzetét bemutató elemzés iránymutatást, céltételeket adhat a város drogstratégiájának aktualizálásához, rövid, közép-és hosszú távú célok reális, teljesíthető megfogalmazásához. Tanulmányunk a helyi KEF együttműködésével készült, munkájukért köszönetünket fejezzük ki! 6

7 I. A kábítószer probléma 1. A drog fogalma A drog fogalmát a különböző szerzők, kutatók eltérően határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különböző korokban és egymástól jelentősen eltérő kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az opiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott könnyű és kemény drogok megkülönböztetésétől. 2. A kábítószer-probléma Magyarországon A tömegesnek mondható szerhasználat, a drogjelenség Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az első publikációk 1972-ben megjelentek, és az első droghalált még korábban, ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követően beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bűncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértővé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott hivatalból a megelőzéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggők a méregtelenítést követően visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülők, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendőrségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. 7

8 A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerű használata volt a jellemző. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket, eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók). Népi gyógymódként ismert volt a nyugtató máktea főzése, a szárított gubókból főzött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel aztán megjelentek nálunk is a filmekből, a hírekből már ismert szerek a heroin, amfetaminok, marihuana, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer-terjesztés is. A tisztázatlan fogalmak miatt gyakran összemosódtak, - és még ma is - összemosódnak az egyébként jól elhatárolható szerfogyasztási minták. A szereket egyszer kipróbálók, a rendszeres droghasználók és a drogfüggők, a problémás szerhasználók egyaránt drogosok, kábítószerezők. Ennek következtében azonos módon ítélték el és büntették azokat, akiket csoportosan rajtakapták a kollégium előtti parkban közösen elszívott marihuána miatt, az intravénás heroinistákkal, a családjukat, környezetüket súlyosan károsító, de testi és lelki kóros tünetekkel még nem igazán jellemezhető szerhasználókkal. Az országban a hetvenes évek végétől készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékéről, elterjedtségéről. A kezdetektől fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtőzködő magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. A jelenleg használatos, nemzetközi egyezményekkel egységesített vizsgálati módszer elsősorban arra alkalmas, hogy az életprevalenciát (az eddigi életük során legalább egy alkalommal tiltott szert kipróbálók arányát) mérjék a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban. Ez a módszer az országok közötti összehasonlíthatóság mellett arra alkalmas, hogy évente ismételt adatfelvétellel a tendenciákat, a változások irányát pontosan jelezzék. Számtalan regionális és speciális csoportokra fókuszált vizsgálat készült a hazai műhelyekben, óriási a szakirodalma a jelenség orvosi, jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusából készült kutatásoknak, s ezek egyre jobban segítik a probléma sokoldalú megértését. Évente 2001-től a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet együttműködésével megjelenik az aktuális Éves jelentés. Miután ezek a szakanyagok közismertek és bárki számára hozzáférhetők, ezért eltekintünk a hazai droghelyzet részletes jellemzésétől, csak azokat a legszükségesebb tudnivalókat közöljük, amelyek segítenek a területen tapasztaltak értelmezéséhez: - A évfolyamos fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9%, - A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt, 8

9 - A diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert, - A különböző visszaélésre alkalmas szereket a diákok gyakran egyidejűleg fogyasztják, - Az első szer kipróbálásának leggyakoribb életkora dinamikusan lecsökkent, ma már év, - A fiatalok között leggyakrabban használt szer a marihuána. ( Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről SZMM, 2009) 3. Tendenciák Magyarországon A droghasználati célból történt fogyasztás összesített prevalencia értéke a kilencvenes évek második felében dinamikusan megemelkedett, az új évezred első éveiben stagnálás mutatkozott, majd elsősorban a marihuána elterjedésének köszönhetően ismét enyhén emelkedni kezdett. Ugyancsak az utóbbi években, kis mértékben nőtt az alkalmi kipróbálókkal szemben a rendszeres droghasználók aránya. Nemek szerint a fiúk, lakóhely szerint a fővárosban élők a leggyakoribb fogyasztók. Ismertekké váltak a leginkább veszélyeztetett csoportok: pl. az iskolai képzésből idő előtt kimaradt, az állami gondoskodás alá vont intézetekben élő fiatalok, a szakmunkástanulók, bűnelkövetők. Az élménykereső mentalitás tipikusan ott húzódik a bulizó életvitel mögött, a szórakozás gyakorisága erősen összefügg a fogyasztás esélyének növekedésével. 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök A felnőtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erősen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggőkhöz kapcsolódó attitűdje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggő beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekről számol be, a többiek különböző mértékben elfogadóbbak. 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multifaktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különböző tudományterületek csak egymással összhangban tudnak eredményt elérni. Ennek ellenére az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. 9

10 A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggő beteg, a problémája testi, biológiai eredetű. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létező ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követők szerint a droghasználat előzményeit az egyének pszichológiai jellemzőiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethető meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erősen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erőszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az előzőtől. Hívei a kábítószer fogyasztást bűncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsősorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom működésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövő tervezhetőségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különböző tényezők egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezők között figyelembe kell venni a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérő körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggő beteg valóban orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségről, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia. 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása Hosszas előkészítő munkát követően az Országgyűlés végén fogadta el a Nemzeti Stratégiát, amely alapvetően új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre jelölte ki a teendőket. A stratégia négy fő területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejűleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. 10

11 - a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket - esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására - segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogokkal küzdő egyéneket és családokat - csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintű érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB a legfelsőbb, miniszteri szintű bizottság, annak operatív szervezete a Kábítószerügyi Helyettes Államtitkárság, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erőforrásait egyesítő Fórumok. E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntő többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkező gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló KEF-ek, működésük első időszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogszcénával kell, hogy foglalkozzanak. Ez a jelenség az, amiről nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szűk körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülők között, ezért mindenekelőtt a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Előbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartás-formák okozta problémákra is. Legérzékelhetőbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelőzését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelőzését is szolgálja, tehát nem drogmegelőzési program, hanem un. egészségfejlesztési program. 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A Magyar Köztársaság parlamentje megismerve a lejáró drogstratégia értékelésére vonatkozó szakmai anyagokat decemberében új Drogstratégiát fogadott el. A Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség címet viselő dokumentum nyolc év távlatában ( ) fogalmaz meg feladatokat a kábítószerügyi terület tennivalóit illetően. Az új stratégia számos pontjában építkezik az előző stratégia végrehajtásának tapasztalataiból. Szemléletmódjában, alapelveiben továbbra is a multidiszciplinaritást hangsúlyozza, a tényeken alapuló, a partnerségen, közös cselekvésekben megvalósuló, átfogó 11

12 szemléletű, elszámoltatható drogpolitikát tart kívánatosnak. Az új anyagban a fő területek meghatározásában hangsúlyeltolódás történt. Beavatkozási területekként a megelőzés; kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés; kínálatcsökkentés került nevesítésre. Most átívelő szempontként került be az előző stratégiában még önálló területként/pillérként megfogalmazott Együttműködés, közösség területe, ill. itt szerepel a koordináció, nemzetközi együttműködés, valamint a kutatás, monitorozás, értékelés szempontja. Amiben azonban nem történt változás, az a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szerepe, fontossága. A stratégia továbbra is meghatározó aktorként írja le a helyi KEF-eket, mint a (drog)szakmai közösség együttműködésén, koordinációján alapuló intervenciók, szolgáltatások kialakításának bázisát, vagy másként fogalmazva a nemzeti stratégia helyi, területspecifikus megvalósítóit. 8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF tagjainak egyik első fontos feladata, hogy a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendők meghatározásával megfogalmazzák küldetésüket, legfőbb céljaikat és tennivalóikat. E körbe első helyen kell, hogy szerepeljen a helyi droghelyzet feltérképezése, hiszen enélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthető, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben működő KEF-ek munkatervében is szerepel a különböző módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drog-érintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitűdjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentő helyzetkép elkészítése, aktualizálása. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a helyzetkép elkészítése - mint ahogy utaltunk rá -, komplex feladat, s a KEF-ek a szűkös források, vagy éppen a humán kapacitás hiánya miatt ezt a célkitűzést csak több lépésben tudták, tudják megvalósítani. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendőek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, van-e idejük és főleg anyagi lehetőségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát? A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a survey (kérdőíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEFek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szűk csoportjában mért egyszerű életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. 12

13 Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának konkretizálása, hanem annál sokkal bővebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetőségeit a droghelyzet feltárásában: 9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető. 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különböző tudományos műhelyekben a hazai droghelyzetről. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekről, a kereslet-kínálati tényezőkről. A legismertebb ismétlődő hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetők, hiszen az NDI által kiadott Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerősítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktől távol esik, tisztában kell lenniük. 11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése Ezek teljes körű ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentősen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre. A rendőrségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. mind ide sorolható fontos adatok. Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelő presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a kötelező adatszolgáltatásra. Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. 13

14 A megyeszékhelyeken működő fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken előfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem működik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelő szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkező szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttműködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken működő szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitűdjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak? Bár a legveszélyeztetettebb korosztályok (14-16 év) körében végzett reprezentatív kutatások pontosan jelzik a fiatalok drogérintettségét, szerfogyasztási szokásait, ezek nem adnak képet az egyes települések iskoláiban tanuló diákcsoportok, osztályok közti különbségekről. Pedig ha eredményes megelőző munkát kívánunk végezni, akkor nézetünk szerint - a drogérintettségre vonatkozó ismereteinket meghaladva, fel kell tárnunk ezeket a különbségeket: a veszélyeztetett korcsoportnak az illegális szerekhez, a droghasználathoz és a szerhasználókhoz kapcsolódó jellemző attitűdjeit, ismereteik szintjét. Hisz ha ismerjük ezeket az információkat, akkor tudunk pontos, az egyes csoportok különböző igényeire szabott prevenciós tematikát kidolgozni és vélhetőbben eredményes programot megvalósítani. Ezért célunk egy olyan kutatás megtervezése és megvalósítása, amelyben a Keszthelyen és térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről szerzünk ismereteket, ill. hogy képet kapjunk az iskolai egészségfejlesztés ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről. (A vizsgálat tapasztalatait tanulmányunk második részében részletesen ismertetjük). Ebben a fejezetben tehát részletesen számba vettük azokat az ismereteket, melyek kiindulópontot jelenthetnek a kábítószer-problémakör értelmezéséhez, ill. megjelöltük azokat az adat- és információbázisokat, melyek komplex elemzésünk fontos részét kell, hogy képezzék. Elsőként tehát tekintsük át Keszthely város és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális. helyzetét. 14

15 II. Keszhely Helyzetkép 1 1. Földrajzi adottságok, történelmi háttér Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti, ill. a Balaton északnyugati részén helyezkedik el. Keleten a Keszthelyi-hegység, nyugaton a Zala folyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugaton a Kis-Balaton, délen és keleten pedig a Balaton határolja. Turisztikai szempontból Keszthely vonzáskörzete a Nyugat- Balatoni Mikrorégió, Keszthely-Hévíz kettős központtal. A mikrorégió mintegy 50 települést foglal magába a statisztikai és megyehatárokon átnyúlva Badacsonytól Tapolcán, Sümegen, Zalaszentgróton, Zalakaroson át egészen Marcaliig és Fonyódig. Közigazgatási szempontból a város elsődleges vonzáskörzetét azok a kisebb települések alkotják, melyek közúton tömegközlekedési eszközökkel jobb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagyobb városaihoz képest, illetve ide tartoznak azok a kisebb városok is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. A keszthelyi kistérség A Keszthely-hévíz Kistérségi Társulást 1994 nyarán alapította 5 település nyarától a KSH-kistérség, az egykori járás, 27 településéből az addig nem tag falvak is csatlakoztak, és a kibővült szervezet fokozatosan többcélúvá alakult. A legfrissebb változás (2007-től), hogy 8 településsel önálló Hévíz kistérség alakult, míg 3 község a szintén új Pacsai kistérséghez került át. Keszthelyi székhellyel a továbbiakban így 16 település alkotja az új kistérséget. Várostörténelem Keszthely fejlődése a XVIII. század elejétől kezdve kapott igazi lendületet, hisz e századtól kapcsolódik össze a város története a Festetics családdal, annak tudatos gazdasági és kulturális törekvéseivel. A járási szintű közigazgatás, a magángazdasági birtokközpontiság, a kulturális-oktatási szerepkör (Gimnázium 1772, Helikon Könyvtár 1793, Georgikon 1797),a kisipari termelési, valamint kereskedelmi központjelleg mind szerepet kapott a település fejlődésében. Ebben a közel egy évszázados időszakban azonban Keszthely igazi meghatározottságát leginkább a grófi család által létrehozott, a barokk korszakra jellemző, kulturális javak adták. 1 A fejezet elkészítéséhez az alábbi szakanyagokat használtuk fel: Keszthely Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Működtetésére, Fejlesztésére ( ) Keszthely Településfejlesztési koncepció 2006 Keszthely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Keszthely Város Egészségképe és Egészségterve Keszthely Város drogstratégiája Keszthely város honlapja ( 15

16 Az idegenforgalmi szerepkör a XIX. század utolsó harmadától kezdve lett egyre erőteljesebb, majd vált országosan meghatározó vonássá. A huszadik század első évtizedeiben beépül a Helikon liget, megkezdődött Zámor térségének fejlődése. Új közintézmények épültek, például a Postapalota, a Balatoni Múzeum, megépült a karmelita rendház és bazilika, az evangélikus valamint a református templom ben Keszthely járási jogú várossá alakult, de újabb jelentős fellendülést csak a 60-as évek hoztak: új lakótelepek épültek a város nyugati és keleti oldalán, példaértékűen felújították a Festetics-kastélyt, új általános és középiskolák, valamint szállodák nyíltak, utóbbiak közül első a Helikon Hotel volt 1971-ben után kétarcúvá vált a fejlődés. Egyrészt eltűnt az ipar, megjelent a munkanélküliség, másrészt számos épület megújult, új idegenforgalmi, kereskedelmi beruházások valósultak meg. A változások a méltán híres Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karát is érintették, több szervezeti változás után a Veszprémi Egyetemhez csatolták (2006. március elsejétől a Pannon Egyetem). Az elmúlt évtizedekben átrajzolódott a térség idegenforgalma és ezzel együtt a térségi funkciók is megváltoztak, mely folyamat a rendszerváltást követően fokozódott. Egyes környező települések (pl. Hévíz, Zalakaros, Zalaszentgrót) speciális természeti és turisztikai adottságaikra alapozva egyre inkább feltörekvő státuszba kerültek, és idegenforgalmi felértékelődésüknél fogva kivívták a városi rangot is. Ezek az új közigazgatási és térségi szereplők hatással voltak és vannak Keszthely idegenforgalmi és térségszervező szerepére és lehetőségeire egyaránt. 2. Településszerkezet, városfejlődés Keszthely a városrészek funkcióját tekintve 8, területileg egymástól jól elkülönülő városrészre határolható. Ezek a területek: 1. Balaton parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület 2. Déli és Nyugati gazdasági terület 3. Északi és Keleti gazdasági terület 4. Turisztikai fejlesztési övezet 5. Városközpont 6. Déli és Nyugati lakónegyed 7. Északi és Keleti lakónegyed 8. Kertváros lakóterület A városrészek főbb jellemzői 1. Balaton parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület A városrész központja a hajókikötő és környéke. Itt találhatók többek közt a főbb strandok pl. a történelmi múltú Városi Strand -, valamint a kereskedelmi és vitorlás klubkikötők, parti sétányok, illetve a strandokhoz kapcsolódó vendéglátóegységek. Ide koncentrálódnak a város nagy szállodái: a Helikon Hotel, a Via Hotel, és a két üzemen kívüli szálloda: a Balaton és a Hullám szálló, illetve sok panzió és magánszálláshely is. A központ közvetlen szomszédságában található a védett Helikon Liget. 16

17 A terület jellemző gyengesége, egyebek mellett a kihasználatlan turisztikai kapacitás: pl. Fenékpuszta, ill. a Helikon strand, mely a befogadóképességéhez képest alacsony látogatottságú, illetve olyan kempingek, gyermeküdülők, horgásztanyák vannak, melyek hasznosítása nem teljes körű, és jelenlegi formájukban nem fenntarthatók. Több helyen hiányzik továbbá a vízparti üdülést kiegészítő egyéb sportlehetőség (alacsony műszaki színvonalú és kihasználtságú labdarúgó pálya, és a szállodákhoz kapcsolódóan korlátozott számban teniszpályák állnak rendelkezésre), illetve a nyári strandolási időszakon kívül nincs olyan szolgáltatás, ami a turistákat ide vonzaná. 2. Déli és Nyugati gazdasági terület A város nyugati és déli határa mentén található, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának tevékenységéhez kapcsolódó főként mezőgazdasági profilú gazdasági társaságok telephelyeit magába foglaló városrész, de itt található a térségi szennyvíztisztító telep és hulladékátrakó állomás is. A terület jelentős része védett lápi élőhely. A városrész egyik jellegzetes kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkező - területe a Szendrey-telep, valamint az Újmajor. Itt a sok hasznosítatlan műemléki épület mellett mezőgazdasági termelés és kisebb volumenben feldolgozóipari létesítmények találhatók. Az Újmajorban született Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalom tiszttartója volt, szülőházára 1909-ben került emléktábla (az épület jelenleg hasznosítatlan, életveszélyes). 3. Északi és Keleti gazdasági terület A település északi és keleti részén elhelyezkedő részben beépített területrészeket és nagyobb beépítetlen területeket magába foglaló városrész. A beépített területeken különböző gazdasági tevékenységet folytató társaságok telephelyei találhatók. A terület egészére jellemző a kereskedelmi és építőipari cégek túlsúlya, és ezzel együtt megfigyelhető a telephelyek egymást erősítő gazdasági hatása, illetve folyamatos az új cégek betelepülése a területre. Mindezek miatt kijelenthetjük, hogy e terület Keszthely gazdaságilag legvonzóbb negyede. Azonban a beépítetlen területeken sem az úthálózat nincs kiépítve, sem a közművesítés nem történt meg. A városrész keleti területén nagy kiterjedésű felhagyott bánya található, melyben a kitermelés befejeződött, rekultivációja viszont még nem történt meg. 4. Turisztikai fejlesztési övezet A város keleti részén a belváros közelében, a volt Festetics kastélypark szomszédságában lévő egykori honvédségi laktanya és rakétabázis jelentős nagyságú, gyakorlatilag beépítetlen területével, jó közúti megközelíthetőségével, kedvező környezeti adottságával a turisztikai fejlesztés meghatározó célterülete lehet. A Keszthely-hévízi kerékpárút (mely a városrészen halad át) és a védett lápterületek gazdag élővilága szintén kiaknázatlan lehetőség. A belváros közelsége, valamint a Keszthely-Hévíz tengely indokolja a szálláshelyfejlesztést a területen. Várható továbbá a Festetics kastélypark további fejlesztése is, mely a 17

18 belvárosi városrészből e területre is áthúzódik majd, és így szerves összeköttetést teremt a két városrész között. 5. Városközpont, a belvárosi turisztikai terület A belvárost alkotó városrész viszonylag sűrű utcahálózattal, nagy beépítési sűrűséggel rendelkezik. Ebben a városrészben találhatók a legnagyobb közterületek - a két nagy városi tér; a Fő tér, ill. a Rákóczi tér-, valamint a két nagy kiterjedésű közpark a Helikon park és a volt Festetics kastély parkja. Ez utóbbiban található a város jelképét jelentő, Magyarország legnagyobb működő, az egykori főúri kastély életét bemutató épületegyüttes. A kastély-múzeumon, mint országosan kiemelten védett műemléken kívül a városrészben több tucat műemlék épület és csaknem 300 helyi védettségű épület található. A városrészben helyezkednek el a város középületei is amelyek közül szintén számos épület műemlék. A városrész központja a Fő tér. Itt jelenleg nagyarányú átépítés zajlik, melynek befejezése után várhatóan jelentősen csökken majd az átmenő gépkocsiforgalom, visszaadva eredeti funkcióját a területnek. További jellemző szerkezeti elem a Kossuth Lajos utca sétáló utcai szakasza, amely nemcsak a városrész, de az egész település sajátos atmoszférájú, turisztikailag frekventált, leglátogatottabb része. Az utóbbi években jellemző a turisztikailag kevésbé vonzó, a sétálóutca egységességét rontó, a helyi lakosság igényeit kiszolgáló üzletek megjelenése és ezzel párhozamosan a patinás vendéglátóegységek, márkás üzletek, ajándékboltok bezárása. Sajnos a gyalogos sétáló övezet jelenleg nagyon kis területű, a zöldfelületek aránya ezen belül minimális, a mellékutcák gondozatlanok, a kis belső terek, kapualjak kihasználatlanok. A város a nyári időszakban jelentős turista-tömeget fogad és a belváros emiatt gyakran a túlzsúfoltság érzetét kelti. Fontos még elmondanunk, hogy a városrészben található az Alapellátási Intézet központja is, mely jelenleg a kastély egyik melléképületében kapott elhelyezést, mely a városrész egészéhez képest funkcióidegen. 6. Déli és Nyugati lakónegyed A terület keleti részén jellemzően többszintes társasházak helyezkednek el, de emellett megtalálható a néhány utca által határolt lakótömbre kiterjedő nagykertes, családi házas lakóövezet, és néhány középület. A lakóterület másik, déli részére a viszonylag sűrű utcahálózat, a közepes és nagykertes telekkialakítás és a családi házas beépítés jellemző, ugyanakkor itt is található néhány többszintes lakóépület, valamint középület pl. a Csány-Szendrey ÁMK, Rendőrkapitányság, A városrészben jelentős, de alacsony látogatottságú műemléki épületek (temetőkápolna, Festetics mauzóleum) és síremlékek találhatók. 7. Északi és Keleti lakónegyed A városrész három jellegzetes szerkezetű része, a település északi részén található sok keskeny utcával átszőtt kiskertes, kisebb lakóépületekkel beépített kiskeszthelyi, valamint a nagykertes, nagyobb lakó és üdülőépületekkel, gazdasági- és melléképületekkel beépített zámor elnevezésű lakóövezet, illetve a közöttük elhelyezkedő, nagy közterületekkel körülvett többszintes épületállományú lakótelep. Itt található a karmelita nagytemplom, a városi kórház, 18

19 a vásár téri szolgáltató központ, a skála parkoló üzletsor, a Keszthely Pláza, és a Nagyváthy János tagiskola. 8. Kertváros lakóterület Az egykori szőlőhegy napjainkra nagykertes, kertvárosias lakóövezetté fejlődött. Lakó- és szállásférőhelyeket biztosító épületekkel való beépítése folyamatos, de még jelentős számú beépítetlen ingatlan, területrész található a városrészben. A Kertváros központja még nem alakult ki, és a hagyományos közellátás sem arányos a lakónépességgel. A kertváros bekapcsolása a városközpont gazdasági, társadalmi közösségébe egyre sürgetőbb feladat. A területi szegregáció kis mértékben jellemző a városra, Keszthelyen jelenleg nincs a statisztikai szempontok alapján elkülöníthető, valódi szegregált lakóterület, azonban néhány utcában még mindig beszélhetünk kisebb szórványok kialakulásáról. Jellemzően itt találhatóak az önkormányzati szociális bérlakások, illetve ritkábban saját tulajdonú, alacsony közmű- ellátottságú ingatlanok, de telepszerű lakókörnyezet nem található, és a legtöbb esetben a szórványok kezeléseként mindössze néhány hátrányos helyzetű család elhelyezéséről és szociális ellátásáról van szó. Keszthelyen elsősorban Fenékpuszta és a Szendrey-major területe jellemezhető szociális szempontból kritikus területeknek. 3. Demográfia Keszthely város lakossága több, mint 20 ezer fő (2011. január 1-jei állapot szerint a város állandó népessége összesen fő volt), a 14 települést magában foglaló Keszthelyi Kistérség lakossága közel 30 ezer fő. Az állandó és kistérségi lakosokon kívül jelentős a várost, mint oktatási, közigazgatási, egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő, idelátogató turisták száma is. A rendelkezésünkre álló demográfiai adatokból jól látható, hogy a születések száma Keszthelyen az országos tendenciához hasonlóan lassú ütemben, de csökken. Az adatok azt mutatják, hogy az évtized elején bekövetkező kismértékű növekedést, ismét csökkenő tendencia követte, a gyermekszám jelentősen nem növekszik. Fontos még elmondanunk, hogy trendszerűen nő a különbség a halálozási és a születési mutatók között. A felnövekvő és a éves korosztály száma folyamatosan csökken, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma emelkedik, így egyértelműsíthetjük, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Keszthelyen jóval rosszabb a vándorlási egyenleg, mint a kistérségben, a megyében, vagy a régióban. Az elmúlt 5 évben megtapasztalt jelentős elvándorlásnak elsősorban a munkahelyek hiánya, az értelmiségi ill. középvégzettségű fiatalok letelepedésének nem kedvező gazdasági és társadalmi környezet volt az elsődleges oka. 19

20 4. Gazdasági szerkezet A településen a évben a regisztrált gazdasági szervezetek száma összesen 4.681, ennek 62 %-a egyéni és 38 %-a társas vállalkozás. A vállalkozások 65%-a az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, idegenforgalom, kereskedelem gazdasági ágakban végzi tevékenységét. Az egészségügy, szociális ellátás területén 122 vállalkozás (2,75%) dolgozik, melynek fele társas vállalkozás. Keszthelyen a térség lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalom. Nagyobb ipari létesítmény sem a városban, sem a szűkebb környezetében nem található, többnyire kisebb, néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások jellemzőek. A város lakosságának foglalkoztatásában a kis és középvállalkozások jelentősége kiemelkedő, hiszen mindössze 15 vállalkozás foglalkoztat 50 főnél több munkavállalót. A fentiek alapján leírhatjuk, hogy Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, bár a kereskedelmi tevékenység egyre aktívabb. Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs és ipari parkok, inkubátorházak. 5. A munka világa A térség foglakoztatási szerkezetére jellemző, hogy ma is Keszthely adja a térségi munkahelyek tekintélyes részét. Így naponta érkeznek bejárók a városi munkahelyekre de ezzel együtt jelentős számú keszthelyi utazik Hévízre, Alsópáhokra, Cserszegtomajra és a környező településekre idegenforgalmi, kereskedelmi tevékenységet folytatva. Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy Keszthelyen a munkanélküliségi ráta növekvő tendenciát mutat. A városi érték minden évben rendre magasabb, mint a regionális átlag, viszont alacsonyabb, mint a megyei átlag. A regisztrált állást keresők vonatkozásában jellemző a 20

21 szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma, míg a nyári szezonális munkalehetőségek segítik a munkavállalást. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók e területen is fokozottan érintettek. 6. Oktatás-nevelés A demográfia adatok kapcsán már szóltunk a szültetések számának alakulásáról. Az ott bemutatott folyamatok egyben azt is jelzik, hogy az alapfokú oktatásba belépők száma is évről évre csökken. Ennek fényében az intézmények fenntartása is átgondolást, átszervezést igényel. Így a keszthelyi Önkormányzat is több, kényszerű iskolaösszevonásra vonatkozó javaslatot fogadott el. Ilyen lépés volt a Csány László Általános Iskola és a Csokonai ÁMK összevonása (2007. július 27-i határozat). A névmódosítást követően az intézmény a Csány- Szendrey Általános Művelődési Központ nevet kapta. Az összevont intézményben 103 álláshelyen 77 pedagógus, valamint 26 egyéb dolgozó áll alkalmazásban. Szakos ellátottsága közel 100%-os. Az intézmény tárgyi feltételei jók, bár a központi iskola és a tagintézmény vonatkozásában eltérést mutat. A központi iskolában kialakításra került egy, a táncművészeti oktatást segítő terem, melynek felszereltsége jó, kiegészíti a főépületben folyó művészeti oktatást. Mindkét épületben délutáni foglalkoztatás is folyik, ahol biztosítják a 6-10 éves korú tanulók délutáni felügyeletét és tanítását, valamint szabadidejük hasznos eltöltését. A 2010/2011-es tanévben a tanulói összlétszám 718 fő volt. Egry József Általános és Művészeti Iskola. Az intézményben folyó nevelőoktató munkát 40 fő pedagógus végzi és 7 fő technikai dolgozó segíti. Tárgyi feltételeit az 1978-ban típusterv alapján megépített épület adja. Napjainkra, több átalakítást követően jelenleg 22 tanulócsoport befogadására alkalmas. A tantermek berendezését a praktikum jellemzi. Ezért lehetséges, hogy délelőtt az általános iskolai oktatásnak, délután pedig a művészeti oktatásnak is helyet biztosítanak. Az iskola sportlétesítményei a kb. 300 nm tornaterem, a 100 nm tornaszoba, a szabadtéri pályák a sportiskolai rendszer alapfeltételeinek megfelelnek. Az Alapfokú művészetoktatási Intézmény tagozatai: - Szín és bábművészeti tagozat - Iparművészeti tagozat kézművesség tanszak - Képzőművészeti tagozat festészet, grafika tanszak A 2010/2011-es tanévben az intézményben 415 diák tanult. A Festetics György Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1964-ben kezdte meg működését Keszthelyen, mint Állami Zeneiskola október 1-én vette fel Festetics György nevét, aki az ország első zeneiskoláját Keszthelyen alapította a Georgikon kiegészítő ágaként. A csökkenő gyermeklétszám ellenére a zeneiskola tanulóinak létszáma évről-évre közel 400 fő, ami az intézményben folyó zeneoktatás iránti igény növekedését jelzi (a 21