GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN KUTATÁSI JELENTÉS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS"

Átírás

1 GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, Egészségfejlesztési Osztály Miklósyné Bertalanfy Mária, egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Dr. Varga Gábor, Addiktológiai Szakmai Kollégium elnöke Széchenyi István Egyetem, Megyei KEF társelnöke

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ADAT ÉS MÓDSZER MINTAVÉTEL A KÉRDŐÍVRŐL ADATELEMZÉS EREDMÉNYEK CSALÁDSZERKEZET DOHÁNYZÁS ALKOHOL DROGFOGYASZTÁS Életprevalencia Regresszióanalízis Évprevalencia Hónapprevalencia Regresszióanalízis Attitűdök között bekövetkezett változások LELKI ÁLLAPOT SZABADIDŐ ÖSSZEGZÉS AJÁNLÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOM

3 1. Bevezetés A kábítószerhelyzetben 1 beállt változások arra engednek következtetni, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonló átalakulások zajlanak hazánkban is. A korábbi kábítószer-kipróbálás ugrásszerű növekedését követően az emelkedés üteme enyhül, a szerhasználati szokások változnak, dominálja a területet a kenderszármazékok és a rekreációs színterek kultúrájához illeszkedő kábítószerek használata, egyidejűleg pedig csökken az opiát használók aránya [1] ben a kezelőhelyeken regisztrált új betegek száma az előző évhez képest 12%-kal nőtt. Bár 2000 óta folyamatosan csökken a kezelt heroinfogyasztók, főként az intravénás használók száma, azonban 2002 óta folyamatosan növekszik a kannabisz-származékokat fogyasztók aránya. A kezelt betegek körében, jelenleg már ez a vezető szertípus. Növekszik a kezelt amfetamin-fogyasztók száma. Országos vizsgálatok eredményei alapján [2] a felnőtt éveslakosságban a különböző szerekkel kapcsolatban kevésbé differenciált veszélyészlelés jellemző. A különböző drogok veszélyeinek percipiálása egybemosódik. Mindössze a különböző gyakoriságú szerfogyasztások veszélyességének megítélésében jelentkezik, konzekvensen kismértékű különbség. A szerhasználat helytelenítése a társadalmi gondolkodásban leképezi a használat veszélyességével kapcsolatos percepciókat. A különböző szerhasználó magatartások között e tekintetben is csak kismértékű differenciálás tapasztalható. A lakosság több, mint 70-80%-a erősen helyteleníti bármilyen illegális drog fogyasztását. A veszélyészlelés alacsony szerenkénti differenciáltságával összhangban, a különböző szerek közötti drogpolitikai különbségtétel is alacsony szinten fogalmazódik meg. Minden szer esetében a restriktív drogpolitikával való nagyfokú egyetértés mutatkozik [2]. Az ellátó intézmények adatai alapján [3] az első kezelésbe vétel legnagyobb számban, mindkét nem esetében a éves életkorban következik be. Amit ha az első drogpróbálásra vonatkozó országos adatokkal egybevetünk [4], ez átlagosan 5-10 év drogos karrier után következik be. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján [4] a 16 éves fiatalok kétharmad része legalább egyszer dohányzott már életében, a lányok valamelyest nagyobb arányban, mint a fiúk. 93%-uk fogyasztott már alkoholt életében, és 36%-uk volt legalább egyszer részeg a kérdezést megelőző hónapban. A fiú körében nagyobb arányban fordult elő a lerészegedés, mint a 1 A tanulmányban a szakirodalomhoz igazodva kábítószer alatt csak az illegális szereket értjük, a drog megnevezés tartalmazza mind a legális, mind az illegális szereket, a tanulmányban mindig jelöljük, hogy mit értünk alatta. 3

4 lányok közt. Hazánk a legális droghasználat tekintetében érzékelhetően kedvezőtlenebb helyzetet mutat a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál (1. ábra). Legális és illegális drogok használata a Magyarországi 16 évesek és az ESPAD vizsgálatban részvevő országok átlagában Forrás: 1. ábra Győr azon szerencsés helyzetben lévő város az országban, ahol a fent bemutatott jelenségek monitorozására, nyomon követésére standardizált, nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel folynak vizsgálatok, így a drogfogyasztás jellegzetességeiben bekövetkezett változások is követhetőek. Tanulmányunk egy 15 éve folyó longitudinális vizsgálat negyedik adatfelvételének eredményeit tartalmazó gyorsjelentést ad, bemutatva nem csak a jelenlegi mintázatát a jelenségnek, hanem rámutat az utolsó adatgyűjtés óta bekövetkezetett legjelentősebb változásokra is. 4

5 2. Adat és módszer 2.1.Mintavétel A minta kétlépcsős csoportos mintavétellel készült. Az elsődleges mintavételi egységek az iskolák, a másodlagosak az osztályok voltak. Az elsődleges mintavételi egységeknél, az iskoláknál a tanulók létszáma alapján képeztük a rétegeket, tehát először a kérdezendő iskolák kiválasztására került sor. A vizsgálat alappopulációját a város alap-, és középfokú oktatási intézményeiben tanuló osztályos tanulók jelentették. Az összes megkérdezettek száma 1231 fő volt, amelyből 1220 értékelhető kérdőívet kaptunk. A minta reprezentativitásának tesztelésére a mintabeli adatok nem és évfolyam szerinti megoszlását hasonlítottuk össze a teljeskörű adatokkal (1. táblázat). Kiszámítottuk az egyes relatív gyakoriságok megbízhatósági határait is. A választott 95%-os megbízhatósági szint mellett a megbízhatósági intervallum félhossza a standard hiba 1,96-szorosa, az intervallum végpontjai pedig a becsült érték plusz-mínusz 1,96- szoros standard értékei. Így a megbízhatósági intervallumba a mintavétellel becsült tényleges érték 95%-os valószínűséggel esik. A minta megbízhatóságának tesztelése alapján megállapítható, hogy következtetéseink nem csak a megkérdezettekre, hanem a teljes alappopulációra vonatkoztathatóak. A hibahatárok kiszámítása az alábbi képlet szerint történt: p ± t * 1- n * p*q N n ahol p = az előfordulás relatív gyakorisága q = 100-p n = a minta elemszáma N = a teljes sokaság száma t = 1,96 5

6 1. táblázat: A minta megbízhatósága Ismérvek Évfolyam, nem Tanuló Konfidencia intervallum 7. osztály- fiú a városban 4,2 a mintában 5,0 3,1-5,3 7. osztály- lány a városban 3,7 a mintában 4,5 2,7-4,7 8. osztály- fiú a városban 3,8 a mintában 3,9 2,8-4,8 8. osztály- lány a városban 3,8 a mintában 2,9 2,8-4,8 9. osztály- fiú a városban 9,8 a mintában 12,3 8,2-11,4 9. osztály- lány a városban 9,7 a mintában 7,6 8,1-11,3 10. osztály- fiú a városban 9,3 a mintában 8,8 7,7-10,9 10. osztály- lány a városban 8,7 a mintában 6,6 7,2-10,2 11. osztály- fiú a városban 10,4 a mintában 11,1 8,8-12,0 11. osztály- lány a városban 9,0 a mintában 10,7 7,5-10,5 12. osztály- fiú a városban 8,7 a mintában 8,4 7,2-10,2 12. osztály- lány a városban 8,6 a mintában 7,1 7,1-10,1 13. osztály- fiú a városban 5,6 a mintában 6,8 4,4-6,8 13. osztály- lány a városban 4,9 a mintában 4,3 3,8-6,0 Arány az alappopulácoóban és a mintában Az adatok feldolgozása SPSS 17.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagramok Microsoft Excel 2003 programban készültek. A véletlen halmozódás lehetőségének vizsgálatára statisztikai próbát alkalmaztunk. A véletlen bekövetkezésének valószínűségét mutatja a P érték. A szignifikancia szintjének megítéléséhez a következő kritériumrendszert és jelölési konvenciót alkalmaztuk: P < 0,05 szignifikáns * P < 0,01 erősen szignifikáns ** P < 0,001 igen erősen szignifikáns *** P > 0,05 nem szignifikáns Az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlásának értékelésekor az 5% felett kapott adatokat egész számra kerekítettük, így a 100%-tól ±1% eltérést megengedtünk. Az 5% alatt kapott adatoknál egy tizedes jegyig kerekítettünk. A kérdőívek felvétele az ifjúsági védőnők közreműködésével csoportosan/ osztályonként történt. Előzetesen minden szülőhöz beleegyező nyilatkozatot juttatunk el, a vizsgálatban csak azok a diákok vettek részt, akik a nyilatkozatot aláírva visszavitték az iskolába a vizsgálat időpontjára. A védőnők az adatfelvételt megelőzően felkészítésen vettek részt, mely során instrukciókat kaptak az esetlegesen előforduló problémák, értelmezési nehézségek kezelésére A kérdőívről A vizsgálat első adatfelvétele 1994-ben az USA-beli coloradoi egyetemmel közösen zajlott, a kutatás alapja a standardizál alkohol-, és 6

7 kábítószer kérdőív volt. Az 1999-es és 2003-as vizsgálatra az alapján készült el a nagyrészt közös itemekkel rendelkező Arrabona A és B kérdőív. Jelen vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében megtartotta az Arrabona kérdőív fő blokkját, kiegészítve a jelenleg használt hazai kutatások egyes kérdéseivel, ami a Magyarországi adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Első része demográfiai kérdéseket tartalmaz, a második rész a családdal, családstruktúrával, anyagi helyzettel a szülők nevelési stílusával kapcsolatos. A harmadik rész foglalkozik az egészségmagatartással, a különböző legális és illegális drogok kipróbálásán/fogyasztásán túl, méri a barátok ezen szokásait is, a szerekhez való hozzáférési lehetőséget. A negyedik rész elsősorban lelki állapoti tényezők mérésére szolgáló standardizált kérdéseket tartalmaz. Az utolsó blokk az iskolán belüli agressziót méri illetve a prevenciós programokhoz való viszonyulást vizsgálja Adatelemzés Kutatási jelentésünk jellemzően azt a logikai sorrendet követi miszerint a fejezetek első része a szerzők által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy- és többváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel számítottak ki (gyakorisági eloszlás, átlag, szórás, kétmintás t- próba, függetlenség teszt (χ 2 - próba), Relativ Risk, variancia analízis (ANOVA), lineáris regresszióanalízis, General Loglinear Modell). A leíró szakaszok tartalmazzák az országos jellemzőkkel való összevetést is amennyiben rendelkezésre álltak ehhez szükséges adatok. Az eredményeket minden fejezetben értékeljük nem, iskolai évfolyam és iskolatípus szerinti bontásban. Ezeken túl minden fejezet azokat a többváltozós elemzéseket tartalmazza, melyeket a szerzők relevánsnak ítéltek. Minden rész a korábbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéssel zárul. (A lelki állapot vizsgálata új elemként került be az adatfelvételbe, ez esetben összehasonlítás nem tehető.) 7

8 3. Eredmények 3.1. Családszerkezet A fiatalok 71%-át édesapja és édesanyja együtt neveli, az egyszülős családokon belül a hazai viszonyoknak megfelelően gyakoribb, hogy csak az édesanyjával -14%- él a gyermek. A gyermekek 1,6%-át neveli az édesapja egyedül, tehát összességében közel 16% él egyszülős családban. A diákok 1,5%- a egyik szülővel sem él együtt. 2. ábra: Családszerkezet a mintában (%)(N=1198) édesszülei nevelik; 71,1 egyik szülő egyedül neveli; 15,9 újrastruktúrált családban él; 9,7 más neveli; 1,5 Közel 10% él újrastruktúrált családban, tehát az egyik szülővel és nevelőszülővel (2. ábra). Míg a nagyvárosokban a gyermekek alig kétharmad részét neveli együtt mindkét szülő, addig a községekben ez a 80%-ot közelíti. Jellemző eltérés még, hogy a nagyvárosokban 2,5-szer annyi nő neveli egyedül a gyermekét, mint a falvakban, ugyanúgy magasabb viszont a gyermeküket egyedül nevelő apák aránya is. Az átlagos testvérszám 1,4. Nincs testvére a fiatalok 12%-ának, leggyakoribb -51%- az egy testvér, két testvére 25%-nak, három vagy több 12%-nak van. A városban tanuló osztályos fiatalok 45%-a él megyei jogú városban, közel ennyien -43%- a környékbeli községekből és 11% valamelyik kisvárosból jár be Győrbe. 8

9 3.2. Dohányzás A dohányzás komoly problémát jelent az Európai Unió több új tagállamában: Litvánia, Lettország, Észtország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország mind ott található azon 12 ország között, amelyekben a legmagasabb a dohányzó fiatalok száma. A számok különösen azért aggasztóak, mert a korai kipróbálás az egyik legfontosabb eleme a későbbi rendszeres dohányzás kialakulásának. A dohányzó lányok száma több országban és régióban nő. A nemek megoszlása földrajzi mintát követ, különösen az idősebb korosztályoknál: a kelet-európai országokban több fiú dohányzik mint lány, a közép és dél-európai országokban a nemek aránya körülbelül ugyanaz, az észak és nyugat-európai országokban több lány dohányzik, mint fiú. A fiúk általában mindenhol előbb kezdik a dohányzást, mint a lányok. A függőség első jelei a kamaszkorban már az első pár alkalmi rágyújtás után kialakulhatnak. Bizonyos tények azt támasztják alá, hogy a lányok körében sokkal hamarabb kialakul a nikotinfüggőség, mint a fiúknál [5]. Az Európai Unió tagállamaiban a legtöbb fiatal a kiskamasz korban próbálja ki először a cigarettát. Az Iskoláskorú gyermekek egészségtudatos viselkedése című tanulmány, amely 35 ország fiataljait vizsgálta, megállapította, hogy a 11 és 15 évesek között drámaian megemelkedett azoknak a száma, akik már kipróbálták a cigarettát. A 11 éveseknek körülbelül 15%-a szívott el már legalább egy cigarettát. A 15 évesek körében ez az arányszám már 62%. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok kétharmad része próbálta már, a fiúk 35%-kal nagyobb eséllyel próbálják ki a dohányzást, mint a lányok (OR=1,35 CI=1,06-1,71). Ez a nemenkénti próbálási különbség jellemzően az általános iskolai évfolyamokban markánsabb, a differenciáltság a 11. évfolyamra eltűnik. Különös figyelmet érdemel a hetedik és nyolcadik osztályosok közt mutatkozó különbség. Míg a hetedikeseknek még egyharmada sem próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már több mint kétharmada. Ez a próbálási gyakoriság aztán vonatkoztatható a szak- és középiskolai évfolyamokra is, majd az érettségit követően a 13. osztályban mutatkozik ismét egy nagyobb ugrás, eddigre már a fiatalok 86%-a túl van az első dohányzáson. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 12 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 1-2 slukkot kóstolnak meg belőle. Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 7. osztályban kell megszólítani a 9

10 fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 27%-os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbált fiatalok 26%-a naponta dohányzik, 6%-uk hetente, 9% havonta néhányszor gyújt rá. A rendszeres dohányosok nagyobb arányban kerülnek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. A legalább hetenkénti dohányzás leginkább a nyolcadik osztálytól jellemző, ami középiskolás korban egyenletesen növekszik. Míg a hetedik osztályos fiúk 5%-a dohányzik legalább hetente, addig a lányok körében még inkább a havonta néhány alkalommal történő rágyújtás a jellemző. A kilencedikesek 28%-a, a tizenkettedikeseknek már közel 36%-a dohányzik legalább hetente, ami a felnőtt lakosság körében mért dohányzás prevalenciához közelít [6]. A lányok rendszeres dohányzása mindkét említett osztályban jelzésértékűen meghaladja a fiúkét. A naponta dohányzó fiatalok legtöbben fél doboz cigarettát szívnak el, átlagosan 6 szálat. Tehát a dohányzó fiatalok közt leggyakoribb a legalább 10 szál cigaretta elszívása, viszont nagyon sokan szívnak el napi 1-2 szálat, ami az összes dohányzóra vonatkozó átlagértéket lefelé húzza. Míg a naponta dohányzó fiatalok egyharmad részének majdnem az összes barátja dohányzik, addig a nemdohányzók csupán 5%-ának. A cigarettázást még ki sem próbálóknak jellemzően néhány dohányos barátja van csupán. Jellemzően a fiatalok több mint felét nem befolyásolják a barátai a dohányzási szokásaik megváltoztatására sem pozitív sem negatív irányban. 13%-ukat inkább rá, közel egyharmad részüket inkább lebeszélik róla. A fiatalok, ill. a barátok dohányzási szokásának és a befolyásolás irányának együttes vizsgálata során az elsődleges különbséget nem a rábeszélés, hanem a kortárscsoport visszatartó erejének csökkenésében láttuk abban az esetben, ha sok dohányzó barátja van a fiatalnak (p<0,001). Vizsgálatok szerint [7] a cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak, ennek ellenére a dohánytermékekhez való hozzáférés még mindig igen könnyű a fiataloknak. 10

11 3. ábra: A dohánytermékek beszerzésének nehézsége a fiatalok megítélése szerint évfolyamonként (%)(N=1198) Több mint 100% kétharmad részük szerint nagyon 80% 44 nagyon könnyű, rövid idő kell a beszerzéséhez elég könnyű beszerezni könnyű ezen termékek beszerzése, 41 nem könnyű, de nem is nehéz beszerezni kicsit nehéz beszerezni szinte lehetetlen beszerezni % igen rövid idő % kellene nekik, 40% hogy cigarettához jussanak, alig 5% 20% 0% szerint igen nehéz, szinte lehetetlen (3. ábra). Bár az 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 13. osztály egyre magasabb évfolyamokban lineárisan emelkedik a beszerzést nagyon könnyűnek ítélők aránya (p<0,001), még a legfeljebb 15 éveseknek is több mint fele szerint nagyon könnyű a cigaretta beszerzése. 4. ábra: A napi 1-2 doboz cigaretta elszívásának veszélyessége a fiatalok véleménye alapján a dohányzási szokások szerint (%) (N=1161) 100% A napi néhány 90% szál cigaretta 80% 43,9% elszívását a 70% 57,7% 69,7% fiatalok 12%-a 75,6% 60% nem tudja 81,0% egyáltalán nem nagyon veszélyes % 50% kicsit veszélyes alig veszélyes tartja veszélyesnek, 40% nem veszélyes jelentős 30% 20% részük (46%-uk) kicsit érzi veszélyesnek. A napi 10% 0% egy doboz cigaretta nem próbálta a próbálta a havonta néhányszor hetente néhányszor naponta dohányzik dohányzást dohányzást, de nem dohányzik dohányzik dohányzik elszívása már csak 2,5% szerint nem kockázatos, de kétharmad részük szerint nagyon veszélyes (4. ábra). A dohányzás veszélyességének megítélését nagyban befolyásolja az egyén dohányzási szokása. A naponta dohányzók csaknem feleannyian ítélik nagyon veszélyesnek ezt a szokást, mint akik még egyáltalán nem próbálkoztak vele (p<0,001). 11

12 A korábbi vizsgálat adataival való össze-vetés alapján megállapítható, hogy emelkedett a rendszeres dohányzás veszélyeit felismerő fiatalok aránya. Ennél mélyebb összevetés nem tehető, mivel a korábbi vizsgálat nem tért ki részletesebben a dohányzás mintázatának vizsgálatára Alkohol A legtöbb ember az alkoholt alkalomszerűen vagy szórakozási célokra használja. De ami kezdetben kontrollált, élvezetes használatnak tűnik, nagyon eltérő arányokat ölthet, és a kezdeti pozitív tapasztalat hamarosan függőséget jelent. Már a középiskolás kor is - kritikus periódus az alkoholizmus szempontjából, ugyanis a rendszeres alkoholfogyasztás akár tizenhat-tizennyolc éves korban is indulhat. Persze vannak közülük is veszélyeztetettebbek, mint például a labilisabb, feszültségre hajlamosabb diákok. Az alkoholfogyasztás rossz hatással van teljesítményre, az alkohol hatására csökken a koncentráció, lassul a gondolkodás. Egy átmulatott éjjel után biztos, nem hatékony a tanulás, hiszen ilyenkor négyszer, ötször annyi ideig tart a bevésődés folyamata, mint általában. Az is lehet, hogy teljesen képtelenek lesznek a fiatalok az információ befogadására, felfogására is, nemcsak a rögzítés megy nehezen. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (közismertebb nevén HBSC) [8] vizsgálat eredményei alapján a legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először az alkohollal. Minden hatodik fiú azonban már 11 évesen vagy ennél fiatalabban kipróbál valamilyen alkoholt. A lányok hasonló aránya egy évvel idősebb korában teszi meg ezt. Már az ötödik osztályosoknak tehát a évesek- is 41%-a próbált már valamilyen alkoholt, a 11. osztályosok körében ez az arány már 93%. A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolában szignifikánsan kisebb arányú, azonban a középiskolás korra ez a különbség teljesen kiegyenlítődik. A győri fiatalok alkohol kipróbálási szokásai is hasonló eredményeket mutatnak. Míg a hetedik osztályos fiatalok alig több mint kétharmad része ivott 1-2 kortynál több alkoholt életében, addig a kilencedikeseknek már közel 90%- a. 12

13 5. ábra: Az alkohol kipróbálása a vizsgált osztályokban nemek szerint (%) (N=1210) % osztályos 8.osztályos 9.osztályos 10.osztályos 11.osztályos 12.osztályos 13.osztályos A hetedikesekhez képest jelentősen nagyobb arányú a kipróbálás a 8. osztályosok körében, ezt követően azonban, - noha emelkedik az életprevalencia 2 -, ennek mértéke lényegesen elmarad a 8. osztályra bekövetkezett emelkedéstől. Míg a hetedikesek körében a lányok jóval kisebb arányban próbáltak még alkoholt, mint a fiúk, ezt követően a különbség szinte teljesen kiegyenlítődik (5. ábra). fiú lány A középiskolások szignifikánsan (p<0,01) nagyobb arányban próbálkoztak már alkoholfogyasztással, mint az általános iskolások, a különböző típusú középiskolákon belül viszont nem találtunk eltérést a fogyasztásra vonatkozóan. Az alkoholfajták tekintetében a sör, a röviditalok és a bor egyformán kedveltek a havonta több alkalommal fogyasztók körében. Akik naponta vagy hetente több alkalommal is fogyasztanak alkoholt, jellemzően sört isznak, akik havonta több alkalommal isznak valamit, jellemzően a röviditalokat és koktélokat részesítik előnyben, vélhetően elsősorban bulik, partyk alkalmával. Az alkoholtermékek beszerzését a dohányárukhoz hasonlóan könnyűnek ítélik, még a 15 év alattiak 2/3-ad része szerint is elég vagy nagyon könnyű az alkoholhoz jutás. Eltekintve az otthon beszerzett alkoholtól, feltételezi ez a fiatalok boltokban, vendéglátóhelyeken való kiszolgálását is. Nemek szerint vizsgálva egyértelmű a fiúk nagyobb veszélyeztetettsége, hiszen a naponta vagy hetente többször fogyasztók túlnyomóan a fiúk köréből kerülnek ki. 2 Az életprevalencia érték alatt az elfogadott értelmezés alapján: az eddigi élete során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 13

14 A naponkénti 1-2 ital elfogyasztása majd minden negyedik fiatal szerint nem veszélyes, csupán 15%-uk érzi nagyon veszélyesnek. Az alkalmankénti legalább 5 ital elfogyasztását 7% ítéli veszélytelennek és 56% nagyon veszélyesnek. Fontos információ ez, hiszen rávilágít arra, hogy a legális drogfogyasztásra irányuló prevenciós programokban nagyobb hangsúlyt kell kapnia azoknak az üzenteknek, miszerint a szenvedélybetegségek kialakulása nem kizárólagosan a mennyiségi fogyasztással köthető össze. Az egyes szerekkel (legyen az dohány, alkohol vagy illegális szer) kapcsolatosan elsődlegesen kialakuló pszichés függőség vezet majdan, az adag kénytelen emelésével a szomatikus függőséghez. Az alkoholfogyasztást függetlenül a fogyasztás mennyiségétőlegyformán ítélik veszélyesnek azon fiatalok, akiknek a túlzott alkoholfogyasztás jelen van a szűk családjában és akiknek nem. A fiatalok közel egyharmad része nem volt még részeg életében, 12% életében egyszer részegedett le és 22% már tíznél több alkalommal. Akik még soha nem voltak részegek, egyenlő arányban kerülnek ki a fiúk és lányok közül. Akik csupán egyszer voltak részegek, nagyobb arányban kerülnek ki a lányok közül, a többszöri részegség a fiúkra jellemző. Azok között, akik már tíznél többször voltak részegek életükben, háromszor annyi fiú van, mint lány (p<0,001). Az alkoholt már fogyasztott fiatalok közül a vizsgálatot megelőző 12 hónapban egyharmad részük nem volt részeg, egynegyedük 1-2 alkalommal, 7%-uk legalább havonta, további 7%-uk viszont legalább kéthetente lerészegedett. Akik úgy válaszoltak, hogy az elmúlt egy évben nem voltak részegek, egyenlő arányban kerültek ki a fiúk és a lányok közül. Nem találtunk lényeges eltérést a két nem között az 1-2 alkalommal lerészegedettek esetében sem. A részegségek előfordulásával egyenes arányban tolódik a fiúk felé a grafikon. Míg a havonta lerészegedőknek egynegyede lány, a hetente lerészegedőknek már csak tizede (p<0,001). 14

15 6. ábra: Lerészegedések száma évfolyam szerint (%) (N=1144) A középiskolák 100,0% 1,7% 9,1% felső osztályaiból 24,4% 23,5% 24,0% 29,9% ( osztály) 38,6% 80,0% több mint 10 alkalommal volt részeg kerül ki a problémás 4-10 alkalommal volt részeg alkohol- 60,0% 2-3 alkalommal volt részeg egyszer volt részeg fogyasztók kétharmad % még soha nem volt részeg része (6. 40,0% 82,9% ábra). Markáns különbségek mutatkoztak az isko- 42,7% 20,0% 34,9% 28,9% 24,7% 17,9% latípus szerinti 14,2%,0% vizsgálat során is. 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 13. osztály A szakiskolákban nagyobb arányban fordult elő az elmúlt 12 hónap során a részegségtől való tartózkodás, mint a középiskolákban, ezzel párhuzamosan azonban a szinte hetenkénti lerészegedés négyszer gyakoribb körükben, mint a gimnáziumba járók, és kétkét és félszer gyakoribb, mint a szakközépiskolások körében (p<0,001). Az első berúgás átlagos életkora 14,5 év, az alkoholfogyasztás első próbálása jellemzően ennél egy évvel korábban kezdődik, nem számítva ide az 1-2 kortyos kóstolást. A lányok jellemzően egy évvel idősebb korban kezdenek az alkoholfogyasztással próbálkozni mint a fiúk, és az első berúgás életkora is egy évvel későbbi. 7. ábra: A fiatalok lerészegedési gyakorisága a barátok alkoholfogyasztási szokásai szerint (%) (N=1127) Természetesen 100,0% 6,5% 6,3% markáns összefüggés mutatkozik 15,1% 90,0% 21,9% majdnem az 36,8% összes barátja 42,2% 40,0% 80,0% fogyaszt alkoholt a kortárscsoportokon, baráti közös- sok ilyen bartátja van 70,0% 63,6% néhány ilyen 60,0% barátja van ségeken belül az % 50,0% kevés ilyen barátja van alkoholfogyasztás 40,0% nincs ilyen barátja hoz fűződő attitűdben is. A még 30,0% 39,8% 20,0% nem is kísérletezők baráti körében 23,9% 10,0% 10,7% 7,3% 7,7% 7,5% 1,2% 2,3% jellemzően kevésbé fordulnak elő,0% nem egyszer sem vagy több fogyasztott volt részeg alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal még alkoholt volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg szeszesitalt fogyasztó barátok (p<0,001), míg a legalább kéthetente lerészegedők barátainak fele maga is fogyasztó (7. ábra). Szignifikánsan nagyobb arányban vannak 15

16 kitéve az fogyasztásra való ösztönzésnek, akiknek baráti körében jellemzően alkoholt fogyasztó fiatalok vannak. Megfigyelhető, hogy a fogyasztásra való ösztönzésben egyaránt vannak fokozottan kitéve az alkoholt gyakorta és az egyáltalán nem fogyasztók. Az alkalmankénti fogyasztók ugyan csak jelzésértékűen, de kevésbé vannak fogyasztásra ösztönözve. A 2003-as vizsgálat eredményeihez képest jelentősen emelkedett (16%- kal) az első részegségen már túlesett fiatalok száma. Romlott az alkoholfogyasztási gyakoriság is. Míg 2003-ban a fiatalok több mint fele nem volt részeg a kérdezést megelőző 12 hónapban, addig jelenleg alig egyharmaduk. A kedvezőtlen változás mellett azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az évi 1-2 alkalommal történő lerészegedések aránya emelkedett, 20- ról 26%-ra. Az ennél sűrűbb lerészegedések gyakoriságai nem változtak Drogfogyasztás 8. ábra: Kannabiszfogyasztás életprevalencia értéke az ESPAD vizsgálat adatai alapján (%) 50 Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb 35 drogfogyasztásról 30 (ESPAD) című % 25 kutatás eredményei szerint, ban a vizsgálatban résztvevő 35 ország közül hazánk a drogfertőzöttség 0 tekintetében a 18%-os életprevalencia értékkel - a közepesen fertőzött országok alsó harmadába tartozott 3 (8. ábra)[9]. Cseh Köztársaság Svájc Franciaország Egyesült Királyság Man-sziget Írország Belgium Hollandia Szlovákia Németország Olaszország Szlovénia Grönland Ukrajna Észtország Dánia Oroszország Horvátország Ausztria Bulgária Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Portugália Izland Málta Finnország Feröer-szigetek Norvégia Svédország Ciprus Görögország Törökország Románia Az országos 18%-os átlaggal szemben, 2004-ben budapesti középiskolák évfolyamos diákjai körében készült kutatás 47,5%-os életprevalencia értéket írt le 4 [10]. 3 A Győr városi kutatási adatok nem összevethetőek az ESPAD vizsgálat adataival, mivel a városi kutatás a osztályos tanulókat érintette (jellemzően évesek), az ESPAD vizsgálat pedig a éves iskolai népességet vizsgálja. Magyarországon adatfelvételek történnek a 17 évesek körében is, de a nemzetközi összehasonlítások ennek eredményeit nem tartalmazzák. 16

17 Életprevalencia Győr városban az összehasonlítást lehetővé tevő kérdőívnek és módszernek köszönhetően 1994 óta követhető a fiatalok illegális droghasználatának változása is. 9. ábra: Életprevalencia értékek változása % A változás mértéke 129% ** 7 A változás mértéke 81% *** 16 A változás mértéke 17% Az első adatfelvétel idején a kilencvenes évek közepén 7%-os életprevalencia értéket írtak le a vizsgálat kutatói [11]. Jelen kutatás 34%-os életprevalencia értéket ír le a vizsgált népességben. Az emelkedés ellenére némi bizakodásra adhat okot, hogy míg 1994 és 1999 között a növekedés mértéke 129%-os volt tehát 1,3-szorosára, közel másfélszeresére emelkedett az illegális drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalok aránya -, addig 1999 és 2003 között 81%-os, 2003 és 2009 között viszont már csak 17%-os (9. ábra). Tehát a növekedés üteme jelentősen lassul, előrevetítve a közeljövőben mutatkozó értéken való stagnálást. 34 életprevalencia 4 A vizsgálat az ESPAD kérdőívet és módszertani útmutatókat alkalmazta. 17

18 10. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%)(N= ) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 % 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 18,6 kannabisz altató, nyugtató orvosi rendelvény nélkül 9,3 9,3 amfetamin minok használata (10. ábra). 4,4 altató, nyugtató és alkoholt együtt 3,3 3,2 2,3 Kokain LSD ópium származék életprevalencia A fogyasztott szerek tekintetében az országos és nemzetközi helyzethez hasonlóan a tiltott drogokat kipróbáló diákok túlnyomó többsége marihuánát fogyasztott. Ezt követik a gyógyszerek visszaélésszerű ill. az amfeta- Nemenkénti összehasonlítás során a fiúk 10%-kal (OR=0,91 CI: 0,72-1,16) nagyobb eséllyel próbáltak már legalább egyszer valamilyen illegális drogot életükben, a különbség azonban statisztikailag nem igazolható, tehát a próbálás tekintetében nem írható le különbség a két nem közt. Jelentős eltérések mutatkoznak az iskolatípus szerinti vizsgálat során. Míg az általános iskolások 22%-a, addig a szakiskolások 42%-a próbált már valamilyen illegális drogot életében. Az általános és gimnáziumi tanulók próbálási gyakorisága nem mutat statisztikai eltérést. A középiskolákon belül csak a gimnáziumi és szakiskolai diákok életprevalenciája közt találtunk értékelhető eltérést. 11. ábra: Az illegális szerek életprevalenciája évfolyamok szerint (%)(N=1217) % életprevalencia osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 13. osztály Az életprevalencia évfolyamonkénti vizsgálata során szinte lineáris kapcsolat írható le. Nevezetesen minél magasabb évfolyam próbálási szokásait vizsgáljuk, annál magasabb a próbálás gyakorisága. A hetedik 18

19 osztályosokhoz képest a 13. osztályosok 2,8-szer nagyobb arányban próbáltak már valamilyen illegális drogot életükben. A statisztikai vizsgálat során érdekes megfigyelni, hogy a próbálás tekintetében a hetedik osztályosok körében mért arány leszakad a többi évfolyamtól, a nyolcadikosok próbálási gyakorisága már a középiskolásokéhoz húz. A középiskolás évfolyamokon belül csupán a 9. osztály mutat a többitől statisztikailag igazolhatóan alacsonyabb életprevalenciát (11. ábra). Az egyes szertípusok eddigi használatának vizsgálata során jól látszik, hogy legjellemzőbb a kipróbáló magatartás, az 1-2 alkalommal történő használat. 12. ábra: Az egyes szerek használati gyakorisága (%)(N= ) 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 % 4,0 3,0 2,0 1,0,0 1-2 alkalommal 3-5 alkalommal 6-9 alkalommal alkalommal alkalommal 40 vagy több alkalommal Kannabisz (N=1215) altató orvosi rendelvény nélkül (N=1217) Amfetamin(N=1216) Gyógyszer+ alkohol együtt (N=1215) Kokain(N=1215) LSD (N=1216) Ópium (N=1216) A gyakoribb használat elsősorban a kannabisz ill. amfetaminszármazékok hoz (a party drogok többsége ebbe a csoportba tartozik) kötődik (12. ábra). Igen magas a kannabiszhoz közelítőa szipuzás kipróbálása is, ez viszont egyértelműen a Rush nevű anyag terjedésének köszönhető. A torzító hatás miatt ezt az ábrákon nem szerepeltetjük. A tanulók elenyésző része jelölt meg egyéb típusú drogot a kérdőívben szereplőkön kívül-, a leggyakrabban említett más drogfajták jellemzően a hajtógázas termékek (pl. habpatron). A családszerkezet szerinti vizsgálat alapján megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége, némileg -de nem szignifikánsan- magasabb próbálási értéket mutatnak csak az egyik vér szerinti szülővel (egyszülős vagy újrastruktúrált családban) élők. Nincs lényeges eltérés az anyával vagy apával élők közt. Értékelhetően magasabb azonban az egyéb szerkezetű családban (nagyszülővel, nevelőszülővel stb.) vagy az intézeti közösségben élők illegális drogpróbálása. A fiatalok lelki állapota is markáns befolyásoló erővel bír. Az élettel való elégedettség is egyfajta védő tényezőnek bizonyul, nincs különbség azonban a 19

20 közepes elégedettség és elégedetlenség között. A depresszív hangulat szintén a drogokkal való próbálkozás irányába mutat. A jó általános közérzetű fiatalok drogkipróbálása elkülönül, a zavart és depresszív hangulat egymáshoz közelítő próbálkozást eredményez. Regresszióanalízis A kábítószerek kipróbálásának hátterében lévő faktorok még jobb megismerése érdekében, lineáris regressziós modellt építettünk az illegális drogok életprevalenciájára alapozottan 5. A regressziós modell magyarázó ereje jó, a kábítószerek kipróbálását 34%-ban tudtuk a modellbe épített független változókkal magyarázni. Legerősebb magyarázó erővel a dohányzás, a lerészegedés, az otthontól távol, barátokkal töltött esték száma, a depressziós tünetek megjelenése, az iskolai lógás, és a deviáns magatartás bírnak. 13. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a dohányzás összefüggése (esélyhányados=or)(n=1142) 1,20 Az illegális 1,00 1 drogok kipróbálása a legerősebb összefüggést 0,80 ** 0,60 *** *** a dohányzással mutatja. Már a 0,40 0,40 0,31 legfeljebb kéthetenkénti do- *** 0,30 0,20 *** 0,16 *** 0,11 hányzás is 60%- 0,05 0,00 kal kisebb illegális drogpró- még soha nem az elmúlt ritkábban mint gyakrabban, legfeljebb gyakrabban dohányzott hónapban nem alkalommal kéthavonta mint havonta 1-2 mint havonta 2 dohányzott kéthavonta, de alkalommal alkalommal nem havonta bálási esélyt eredményez, mint a havi legalább három rágyújtás. Akik a megelőző évben nem dohányoztak, már közel 90%-kal, akik még soha nem gyújtottak rá, 95%-kal kisebb eséllyel próbáltak valamilyen kábítószert is, mint a dohányosok (13. ábra). Hipotézisünk szerint a dohányzó fiatalok nagyobb eséllyel mozoghatnak olyan kortársközegben, ahol nemcsak a dohányzás divat, hanem az egyéb szerekkel történő kísérletezés is, különösen, hogy ezek kipróbálásához még veszélyérzet sem csatlakozik. OR 5 A modellbe magyarázó változóként az alábbi faktorok kerültek: nem, osztály, iskolatípus, iskolai feladatok terhe, iskolai teljesítmény megítélése, lakhely, családszerkezet, barátok száma, szociális önértékelés, szubjektív anyagi helyzet, elhanyagoló apai nevelési stílus, családban előforduló devianciák, otthontól távol töltött esték száma, dohányzás, részegség, iskolai problémák, iskolai teljesítmény, élettel való elégedettség, depresszió, önértékelés, deviancia. 20

21 14. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és az alkoholfogyasztás összefüggése (OR) (N=1133) 3,000 A dohányzás után 2,500 az alkoholfogyasztás bír 2,000 legerősebb magyarázó erővel a 1,500 1,000 1,00 1,00 modellben. A ** 0,71 0,58 kábítószerek kipróbálására leg- 0,500 *** *** 0,34 *** 0,16 0,000 0,036 0,06 nagyobb esélye a még soha nem volt vagy nem volt részeg alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal több szinte hetente részeg tavaly volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg alkalommal volt részeg lerészegedő fiataloknak van. az elmúl 12 hónapban Nem bizonyítható azonban azoknak a fiataloknak a védettsége sem, akik másfél havonta egyszer részegednek le. Akik legfeljebb 2,5 havonta egyszer rúgtak be a megelőző évben, már szignifikánsan 66%-kal kisebb eséllyel váltak kábítószer kipróbálóvá, mint a gyakran lerészegedők. A hetente lerészegedőkhöz képest csupán 6%-nyi eséllyel próbáltak drogot azok, akik a megelőző évben egyszer sem voltak részegek. Akik még soha nem voltak részegek, 3,6%-os esélyük van az illegális drogpróbálásra (14. ábra). OR 15. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a depressziós tünetek megjelenésének összefüggése (OR) (N=1207) 1,20 Határozott lelki 1,00 1,00 állapoti meghatározó ** is mutat- 0,80 *** kozott a drogok kipróbálására. A 0,63 0,60 0,54 depresszív hangulatú fiataloknak 0, %-kal 0,20 0,00 nagyobb esélye van a próbálásra, mint a jó általános közérzetű jó általános közérzet zavart hangulat depresszív hangulat fiataloknak (15. ábra). Ez is alátámasztja, hogy a drogprevencióban a konkrét magatartás- OR 6 A depresszív hangulat mérésére standardizált Beck gyermek-depresszió kérdőívet alkalmaztuk. 21

22 befolyásolás mellett, kiemelt szerepet kell kapnia a személyiségfejlesztésnek, a stresszkezelésnek, az önvédő technikák mind korábbi életkorban történő elsajátításának és készség szintre történő emelésének. 16. ábra: Az illegális drogok életprevalenciája és a deviáns magatartásjegyek megjelenésének összefüggése (OR) (N=1207) A deviáns megnyilvánulásokat 1,20 1,00 1,00 mutató fiatalok 80%-kal nagyobb 0,80 eséllyel próbálnak ki valamilyen 0,74 0,60 illegális szert (16. 0,40 ábra). Nem meglepő 0,20 *** 0,20 ez, hiszen azok a fiatalok 0,00 akiknél a lopástól, hazugságtól, deviáns határérték nem deviáns csalástól nincs visszatartó erő a standard kérdőív többek között ezek előfordulására is rákérdez-, ennek a rizikómagatartásnak is kevésbé érzékelik a súlyát. Az iskolából időnként lógó fiatalok ötször nagyobb eséllyel próbálnak ki illegális szereket, mint a soha nem lógó fiatalok. OR 1,40 Akik soha nem töltik otthonról távol, barátaikkal az estéiket 90%-kal kisebb arányban válnak kábítószer-próbálóvá, viszont már a heti két este máshol töltése sem tér el szignifikánsan a próbálási esélyben attól, mintha minden estét máshol tölt a fiatal. Évprevalencia Az illegális drogfogyasztás jelenségének pontos értelmezéséhez fontos kitérni a használat gyakorisági tényezőire is, hiszen maga a drogfogyasztás más és mást jelent az egyes személyek esetében [12]. A Marihuána- és Drogabúzus elleni Nemzeti Bizottság Ajánlása szerint [13] ötféle viselkedésfajtát különítünk el a drogfogyasztás kapcsán. Ez alapján megkülönböztetünk kísérletező, szociális-rekreációs, helyzeti, intenzifikált és kényszeres használót. A kísérletező összesen életében legfeljebb 10 alkalommal használt drogokat. A szociális-rekreációs használó kb. hetente használ drogot, de azt valamilyen társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődően teszi. 22

23 A helyzeti használó a fentieknél gyakrabban használ drogokat, elsősorban valamilyen problematikus élethelyzet kezelése érdekében. Az intenzifikált használó hosszú időn keresztül naponta használ valamilyen drogot. A kényszeres használó naponta többször, ill. folyamatosan, hosszú időn keresztül fogyaszt drogot. Az általános- és középiskolás fiatalok illegális droghasználata szempontjából a kísérletező és szociális-rekreációs használatnak van leginkább jelentősége, mely egyben meghatározza a különböző beavatkozások irányát is [8]. 17. ábra: Az egyes szerek használati gyakorisága az adatfelvételt megelőző 12 hónapban (%)(N= ) 8,0 Az adatfelvételt 8,0 megelőző egy 7,0 5,2 évben is a 6,0 4,1 kísérletező magatartás 5,0 2,5 volt a % 2,7 4,0 1,6 legjellemzőbb, a 1,5 1,6 3,0 1,2 1,5 1,7,7,7 legtöbbek által 1,0,7,9 2,0 Kannabisz (N=1212) 1,1,5 Altató orvosi rendelvény nélkül (N=1213) kipróbált szer a 1,0 Amfetamin(N=1214) Gyógyszer+ alkohol együtt (N=1214) marihuána. Ezt a,0 Kokain(N=1214) LSD (N=1212) városban tanuló Ópium (N=1214) fiatalok 8%-a használta legalább egyszer az elmúlt évben (17. ábra). A fiatalok 30%-a használt valamilyen illegális szert a kérdezést megelőző évben. Az évprevalencia 7 érték nem mutat eltérést a fiúk és lányok közt. 1-2 alkalommal 3-5 alkalommal 6-9 alkalommal alkalommal alkalommal 40 vagy több alkalommal 7 Az évprevalencia érték alatt az elmúlt év során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [8]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 23

24 18. ábra: Az évprevalencia és az iskolatípus összefüggése (OR)(N=1220) esélyhányados 1,40 1,20 1,00 * 1,00 0,86 0,80 ** 0,68 0,60 0,48 0,40 0,20 0,00 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola k (18. ábra). A szakiskolásokhoz képest 32%- kal kisebb eséllyel próbáltak valamilyen szert a megelőző évben a gimnáziumi tanulók, az általános iskolások esélye a próbálásra csupán fele volt a szakiskolásokéna 19. ábra: Az évprevalencia és az évfolyam összefüggése (OR)(N=1220) 1,60 Évfolyamonként 1,40 vizsgálva látszik, 1,20 hogy a 13. * osztályosoktól a 1,00 1,00 * 11. ill ,90 0,85 0,80 évfolyamosok *** próbálása nem 0,63 0,60 0,58 mutat értékelhető 0,46 *** 0,40 eltérést, a kilencedikesek 0,20 0,20 közt viszont már 0,00 csupán fele, a 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 13. osztály hetedikesek közt viszont már csak 20%-a a próbálás esélye a legidősebbekének (19. ábra). OR 24

25 Hónapprevalencia A megelőző hónapban a győri fiatalok 14,3%-a használt valamilyen illegális drogot ábra: Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint ( %) (N=1202) A használók 9 többségére a 8 7 szociális-rekreációs használat a 8,9 6 jellemző. Az 5 intenzifikált használók % 4 aránya 3 3,4 ugyan a 2%-ot sem éri, ám mégis 2 1,8 figyelemfelhívó 1 lehet ez a 0 tekintetben, hogy szociális rekreációs használó helyzeti használó intenzifikált használó már a középiskolás korosztály is érintett nemcsak a kipróbálásban, hanem a drogabúzusban is, ennek pszichés tényezőivel mindenképpen (20. ábra). 21. ábra: Az elmúlt hónap illegális droghasználata fogyasztói típus szerint iskolatípusonként, % (N=1202) Iskolatípus tekintetében az szociális rekreációs használó 25 helyzeti használó intenzifikált használó általános iskolai 20 és gimnáziumi diákok droghasználatának 15 % mintázata közelít leginkább egymáshoz, értékel- 10 hető eltérést ettől 5 nem mutat a szakközépiskolás 0 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola ok hónap-prevalenciája 8 sem. Ezektől elkülönülve fokozott kockázatot mutat viszont a szakiskolások 8 A hónap-prevalencia érték alatt az elmúlt hónap során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [HBSC]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya. 25

26 droghasználata (21. ábra). Mind a helyzeti, mind a rekreációs használat gyakorisága a 10 évfolyamtól mutat exponenciális emelkedést. Regresszióanalízis A regressziós modell felépítéséhez kimeneti változóként az elmúlt hónapban illegális drogot fogyasztottak versus nem fogyasztottak, magyarázó változóként az életprevalenciánál ismertetettek kerültek. A legerősebb magyarázó erővel bíró háttértényezők összecsengenek az életprevalencia összefüggés-elemzése során kapott eredményekkel. Nevezetesen: az elmúlt 12 hónapban a lerészegedés gyakorisága, a deviáns magatartásformák megnyilvánulása, dohányzás gyakorisága, iskolából való kitiltás, barátok száma, otthontól távol töltött esték száma. 22. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a lerészegedések gyakoriságának összefüggése (OR) (N=1127) 3,500 Az elmúlt hónap 3,000 2,500 erősebb összefüggést illegális drogfogyasztása leg- 2,000 a lerésze- 1,500 gedések gyakoriságával mutatja. 1,31 * 1,000 1,00 ** A szinte hetente 0,500 *** 0,55 0,37 0,44 *** *** lerészegedőkkel 0,036 0,10 0,15 0,000 szemben a legfeljebb 2,5 havonta még soha nem volt vagy nem volt részeg az alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal több részeg elmúlt 12 volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg volt részeg alkalommal hónapban volt részeg illetve ennél ritkábban lerésze- az elmúl 12 hónapban gedők mutatnak meggyőző protektivitást. Az elmúlt évben legfeljebb öt alkalommal lerészegedőknek már 63%-kal kisebb esélyük van az illegális droghasználatra is, mint a hetente berúgóknak. Akik 1-2 alkalommal ittak többet a kelleténél 15% eséllyel, akik még soha nem voltak részegek, alig 4% eséllyel váltak kábítószer használóvá (22. ábra). OR 26

27 23. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a deviáns magatartásformák megjelenésének összefüggése (OR) (N=1175) 1,20 A deviáns magatartásformák 1,00 0,80 1,00 megnyilvánulása a második legfontosabb magyarázó 0,66 változó. A 0,60 deviáns megnyilvánulásokat nem 0,40 mutató fiatalok 0,20 0,00 kábítószer használóvá, mint a átlag határérték deviáns *** 83%-kal kisebb 0,17 eséllyel válnak deviánsak (23. ábra). OR 24. ábra: Az illegális drogok hónap-prevalenciája és a dohányzás összefüggése (OR)(N=1138) OR 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 *** 0,08 még soha nem dohányzott *** 0,17 az elmúlt 12 hónapban nem dohányzott droghasználatra (24. ábra). *** 0, alkalommal * ritkábban mint kéthavonta 0,41 0,43 gyakrabban, mint kéthavonta, de nem havonta 0,51 legfeljebb havonta 1-2 alkalommal 1 gyakrabban mint havonta 2 alkalommal A dohányzás hatásával kapcsolatosan kiemelendő, hogy meggyőzően a csupán évente 1-2 alkalommal rágyújtók mutatnak protektivitást a dohányzókkal szemben. Nekik viszont már 80%- kal kisebb az esélyük az illegális Az iskolai problémák közül, az iskolából való kitiltás megtízszerezi a kábítószer-használat valószínűségét. Visszatartó erőnek bizonyult, ha egy-két jó barátja van a fiataloknak, egyformán veszélyes azonban, ha valakinek egyáltalán nincs, illetve ha sok közeli barátja van. Az otthontól távol töltött estékkel kapcsolatosan, ez esetben is legfeljebb heti egy alkalom mutat szignifikánsan kisebb használati rizikót. 27

28 Attitűdök A különböző legális és illegális szerek veszélyességének megítélése kapcsán elmondható, hogy legkevésbé veszélyesnek a legálisan kapható szereket (alkohol, nyugtató, cigaretta) tartják a fiatalok. Kevésbé tartják veszélyesnek a napi 1-2 ital elfogyasztását, mint a napi 1-2 szál cigaretta elszívását. Nincs lényeges eltérés a marihuána ill. a szipuzás kipróbálásának és az alkalmankénti nyugtatóhasználat veszélyességének megítélése közt. A fiatalok 25-28%-a véli ezeket nem, vagy alig veszélyesnek. Figyelmet érdemel, hogy 14% még az alkalmi marihuána használatot sem tatja veszélyesnek. 15% az amfetaminszármazékok, az LSD és az ópiumszármazékok kipróbálásának veszélyét sem érzi. A különböző illegális szerek beszerezhetőségével kapcsolatosan megállapítható, hogy legkönnyebben a szipuzásra alkalmas szerekhez férnek hozzá a fiatalok, ami nem meglepő, hiszen a különböző ragasztó és oldószerek bolti forgalomban kaphatóak. Figyelemfelkeltő azonban, hogy a marihuána beszerzését is minden negyedik inkább könnyűnek ítéli. Az ún. Party-drogokat minden tizedik fiatal tartja könnyen beszerezhetőnek, legnehezebbnek a heroin beszerzését vélik, bár ez nem tartozik ebben az életkorban a széles körben használt anyagok közé. A fiatalok 45-50%-át inkább visszatartják a barátaik a kábítószerhasználattól. Legnagyobb visszatartó erő az ópiumszármazékok, legkisebb a marihuána alkalmazásával kapcsolatosan jelentkezik. A használatra való ösztönzés leginkább a szipuzás és marihuána fogyasztása kapcsán mutatkozik. A fiatalok 3,4-5,8%-a van a fogyasztásra való rábeszélésnek kitéve. Minden szerfajtával kapcsolatosan megállapítható, hogy az illegális drogot már legalább egyszer kipróbált fiatalokat szignifikánsan nagyobb arányban próbálják barátaik az újabb fogyasztásra ösztönözni. A barátok illegális szerhasználatának vizsgálata lesújtó eredményt mutat. A fiatalok csupán 9%-ának nincs olyan barátja, aki időnként valamilyen illegális szert fogyaszt. Természetesen a barátok körében is a marihuána használata a legjellemzőbb, legritkább az ópiumszármazékok és a kokain fogyasztása. Azon fiatalok körében, akiknek van illegális droghasználó a környezetében, nyolcszor nagyobb az esélye, hogy önmaga is kipróbálja a drogot, mint akiknek nincs. A kábítószer-fogyasztás okai közt első helyre került a szórakozás, buli kedvéért történő használat. Második helyen szerepel a gondok, problémák megoldása céljából történő használat. Ezt követi az új élmények megszerzésére való törekvés, illetve hogy hasonuljanak másokhoz, mert a többség csinálja. Kevesen vélik azt, hogy a tömegből való kitűnés motiválja a fiatalokat. 28

29 Figyelmet érdemel a második helyre került, coping mechanizmusként történő kábítószer használat, melynek üzenet értéke van az egészségfejlesztés számára. Meglepően sok okos, racionális és emocionális tanács érkezett a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatosan. A nyitott kérdésre adott válaszok az alábbi gondolatok köré csoportosultak. Legtöbben azt tartanák hatékonynak, ha a szülők jobban odafigyelnének, többet törődnének a gyerekekkel. Fontosnak tartanák a törvények szigorúbb betartatását, hogy kérjék el a fiatalok igazolványát a boltokban és ne adjanak el 18 év alatt alkohol-, és dohánytermékeket. Lényegesnek tartanák azoknak a helyeknek, kiemelten a szórakozóhelyeknek az ellenőrzését, ahol a fiatalok drogokhoz jutnak. Döntő elem volt a kábítószer-használat későbbi hatásainak, hosszú távú veszélyeinek nyomatékosabb bemutatása is. Többen válaszoltak úgy hogy a legfontosabb az, hogy első kipróbálásra tudjanak nemet mondani, erősnek maradni és hinni magukban. Nagyon sokan tisztában vannak a barátok, kortársak szerepével és válaszoltak úgy, hogy olyan barátokat kell választani, hogy azok ne drogozzanak, ill. hogy attól függ, hogy valaki él-e ezekkel a szerekkel, hogy milyenek a barátai között bekövetkezett változások A korábbi vizsgálat adataival való összevetésben megállapítható, hogy a drogot kipróbáló fiatalok aránya valamelyest emelkedett, ám ez statisztikailag igazolható változást nem jelent. 25. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek változása 2003/2009 (%) Enyhén emelkedett a marihuána kipróbálá , sának gyakorisága, 14,9 14 jelentősen 12 emelkedett viszont % 10 9, hoz 8 képest 63%-kal- 6 5,7 3,2, az amfetaminszármazékok ill. 4 3,3 3,4 2 2,3 0 2,2 2, a kokain kannabisz amfetamin hoz képest származék LSD 2003 kokain ópiumszármazék 50%-kal, de az alacsony esetszám miatt csak jelzésszerűen írtuk le- kipróbálása. Az LSD próbálása lényegesen nem változott [11] (25. ábra). 29

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020

Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020 Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 20-2020 KAB-KEF-0-KB-0003 Békés, 20 Tartalom ELŐSZÓ A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA ELŐZMÉNY I. PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon M a g ya r S z a b a d a l m i H i v a t a l 2 1 TÉNYEK ÉS ADATOK A HAMISÍTÁSRÓL MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. A magyar fogyasztók

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján

A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján Rácz József Márványkövi Ferenc Melles Katalin Vadász Viktória A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I.

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. BEVEZETŐ A 80/2013. (X. 16.) OGY határozat hatályba léptette a Nemzeti Drogellenes

Részletesebben

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról 2011. évi Beszámoló a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról Czikkely Erika intézményvezető 2012. február 29. 1 TARTALOM 1. A CSALÁDSEGÍTÉS SZAKMAI MŰKÖDÉSE GYOMAENDRŐDÖN, CSÁRDASZÁLLÁSON

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008.

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008. JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról Budapest, 2008. március Bevezetés A társadalmi bőnmegelızés olyan állami szerepvállalás

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A Dél-Dunántúlon

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Megjegyezzük, a vizsgálat 2008. májusában zárult le, a közölt adatok tehát arra az idıszakra érvényesek, és azóta változhattak.

Megjegyezzük, a vizsgálat 2008. májusában zárult le, a közölt adatok tehát arra az idıszakra érvényesek, és azóta változhattak. Pleyerné Lobogós Judit- Vopaleczky György Gyermekvédelem a fıvárosi középfokú kollégiumokban A 2007/ 2008 tanév végén a Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kollégiumi és gyermekvédelmi

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth László Az eljárás megindulása, előzményei Az alapvető jogok biztosa korábbi gyakorlatában a 2011-es

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Gyerekesély füzetek 3. Bass László, Darvas Ágnes, Dögei Ilona, Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Budapest, 2007

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007)

A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007) MIKLÓS-SOMOGYI PATRÍCIA BALOGH LÁSZLÓ A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007) A tanulmány a költségvetési egyenleg meghatározó tényezőit veszi számba. A vizsgálat középpontjában

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN Makay Zsuzsanna BEVEZETÉS Az 1990-es évek óta kevés tanulmány foglalkozott a magyar nők és a férfiak fogamzásgátlási szokásaival, pedig

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

ISSN 1830-0766 ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN

ISSN 1830-0766 ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN ISSN 1830-0766 ÉVES JELENTÉS 2006 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN HU ÉVES JELENTÉS 2006 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN Jogi megjegyzés A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN Az elmúlt évben Intézetünk illetékességi területe Budapest XI. és XXII. kerületére

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Az oktatási mobilitással kapcsolatos konkrét tervek és attitűdök bemutatása előtt lépjünk egyet vissza és nézzük meg, hogy Európában, illetve azon belül

Részletesebben

Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban?

Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban? Megjelent: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 12. szám 8.december 33-37.pp Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban? A Gödöllıi Városi Könyvtár és

Részletesebben

Ápolók egészségi állapota 2001

Ápolók egészségi állapota 2001 Ápolók egészségi állapota 2001 Molnár Edit Diplomás ápoló, III. Pszichiátriai Osztály, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula A vizsgálat célja: Ismert, hogy az egészségügyi szakdolgozók között igen magas a

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?

Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában? Mőhelytanulmányok Vállalatgazdaságtan Intézet 1093 Budapest, Fıvám tér 8. (+36 1) 482-5566, Fax: 482-5567 www.uni-corvinus.hu/vallgazd Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidısportfogyasztásában?

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben