A távmunka és a távdolgozók jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A távmunka és a távdolgozók jellemzői"

Átírás

1 MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai alapján azt vizsgálták, hogy a technológia ösztönzést ad-e a távmunkának. Minthogy a definíció egyes kategóriáinak jellegzetes társadalmi jellemzői vannak, úgy tűnik, hogy a távmunka inkább hagyományos foglalkozási szokásokat tükröz, mint egy nagy technológiai változást. Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A New Technology, Work and Employment c. szaklap nemrég megjelent különszámában egy sor problémát vetettek fel a távmunka definíciójával és felmérésével kapcsolatban. A jelen cikk első része ezek közül ismertet néhányat, második része hozzászólás a vitához, idevágó adatok alapján elemezve a távmunka elterjedtségét és jellemzőit. A cikk szerzői felhasználták az említett különszám több megállapítását a definíció és a felmérés témájában. Egyetértenek azzal a következtetéssel, miszerint az a döntés, hogy a távoli munka különféle formáinak felmérésekor mit vegyenek figyelembe, a kutatók érdekeitől és attól függ, hogy milyen kérdésekkel akarnak foglalkozni. A különböző érdekek részben tükrözik a távmunka mint társadalmi felépítmény történetét és jellegét, ami további kételyeket vet fel a konszenzus lehetőségéről. A távmunka eddigi tanulmányozása során számos eszmecserére került sor, köztük a távdolgozók különböző fajtáiról, azokról a problémákról, amelyekre a távmunka jelenti a megoldást, és a különféle nézőpontokról, amelyekből ez a jelenség értékelhető. A távmunka témájával az 1970-es évek eleje óta foglalkoznak intenzíven tudományos körökben, amikor az energiaválság hatására a kutatók a hálózaton keresztül végzett munkát az ingázás alternatívájának kezdték tekinteni. Mivel a környezetvédelmi érdeklődés fennmaradt, az es években ismételten napirendre tűzték a koncepciót. Az

2 1980-as években külön elemző szak fejlődött ki a menedzseri és üzleti iskolákból, különösen a személyzetirányítás területén. Ebből a nézőpontból a távmunkát a rugalmas munkavégzés egyik formájának tekintették, amely abból a nyilvánvaló igényből ered, hogy a cégek könnyebben tudjanak alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A távmunka kérdése ezért a rugalmas foglalkoztatásról szóló általánosabb vita részét képezi. Ennek a munkafajtának a gyakorlati megvalósítását és elterjedését elvileg befolyásolhatják a technológiai fejlesztések, mint az internet, a harmadik generációs mobiltelefonok és egyéb hordozható eszközök. A szakszervezetek és más testületek számára dolgozó kutatók kritikusabban közelítették meg a távmunkát, kifejezve aggodalmukat, hogy a távmunka kizsákmányoló jellegű foglalkoztatási feltételeket idézhet elő. Főképpen feminista befolyás hatására néhány szerző rámutatott arra, hogy bár a távmunka megoldást jelenthet a nők kettős, otthoni és munkahelyi szerepéből adódó problémákra, de semmi esetre sem ideális megoldás. Számos szakszervezeti kutatásban volt egy rejtett feminista irányzat, amely párhuzamot vont a távmunka és a nők hagyományos házi munkájával kapcsolatos negatív tapasztalatok között. A különféle kutatócsoportokon kívül a távmunka koncepciója létezik a köztudatban is. A média gyakran foglalkozik a profi távmunkával, és ezzel esetleg befolyásolja a nézeteket arról, hogy a távmunka mit ölel fel és mit nem. Másfelől kihathat arra, hogy az emberek távdolgozónak tekintik-e magukat. Valóban, sok szabad foglalkozású munkavállaló, aki főként otthon dolgozik, nem gondolja, hogy távmunkát végez. A távmunka ösztönzést adott arra, hogy a hatóságok és állami intézmények is foglalkozzanak kutatással, politikai irányultságú dokumentumok kiadásával, szimpóziumok szervezésével, amelyek mind hozzájárultak a közfelfogás kialakításához a munkavégzésnek erről a formájáról. Végül, a távmunkáról alkotott elképzeléshez néhány vállalat is hozzájárult saját kutatásaival, különösen az informatikai és távközlési technológiák szállítói, amelyek érdekeltek a távmunka előmozdításában. Az otthoni irodák bemutatói érthető módon hangsúlyozzák a technológia szerepét, és gyakran mutatnak be az ismertnél korszerűbb csúcstechnológiai modelleket. Bár a távmunka összes lehetséges megközelítését nem meríti ki, az alábbi összefoglalásnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a tényre, hogy a távmunka társadalmi felépítmény, amellyel kapcsolatban a különféle intézményeknek és tudósoknak saját érdekük van. Nem meglepő ezért, hogy a távmunka kutatóinak megállapítása szerint nincs egyetértés abban, hogyan kellene meghatározni és felmérni ezt a jelenséget.

3 A távmunka meghatározásának elemei A távmunka definíciójának legismertebb elemei: technológia, helyszín, szerződéses megállapodás és idő. A technológiát illetően az egyik sokat vitatott kérdés, hogy az a távmunka lényegi, stratégiai vagy szükséges része-? A korábbi tanulmányok nem vették figyelembe ezt az elemet, a távmunkát az otthon végzett munka tartalma miatt tekintették új jelenségnek, olyannak, amely különbözik a szokásos, rosszul fizetett bedolgozástól. Az 1980-as évek vége felé kezdték fenntartani a távmunka kifejezést azokra az otthon dolgozókra, akik új technológiát használnak. A számítógép-használat a gyakorlatban a definíció része lett, már csak a technológia szerepének a meghatározása a probléma. A Brit Statisztikai Hivatal meghatározása szerint a távdolgozók azok a fizetett vagy nem fizetett munkavállalók, akik telefont és személyi számítógépet használnak, és vagy teljes munkaidőben, vagy csak alkalmanként otthon dolgoznak (de legalább heti egy napot). Meghatároztak egy szűkebb, TC-távmunkásoknak nevezett csoportot is, akiknek a munkájához a telefon (T) és a számítógép (C mint computer) alapvetően lényeges. A megkérdezett emberek ritkán tudtak pontos meghatározást adni a távmunkára. Kívánatos lenne az információ- és kommunikációtechnológia (IKT) használat szintjének mérése, azonban kérdés, hogyan kellene mérni ezt a szintet : idő, intenzitás vagy a technológia komplexitása alapján? A távközlési kapcsolat természetét tekintve a minimalista definícióhoz elégséges a telefon, de egyesek úgy érvelnek, hogy a távmunkának bonyolultabb elektronikus kapcsolattal kell együtt járnia, mint pl. a modem vagy az utóbbi években az internet, majd a harmadik generációs mobilberendezések használata. Ezek figyelembevétele jelentősen megváltoztatná a megfigyelt távdolgozók számát. Célszerű talán elfogadni a technológiát a távmunka meghatározásának részeként, de differenciálni kell a különböző típusú IKT-k használata szerint. A távdolgozót nem valamely sajátos technológia definiálja, az alkalmazott technológiák a távmunka különféle formáit jelentik. A definícióról szóló eszmecserék második fő eleme a helyszín, az, hogy vajon a távmunka csak otthon végzett munkát jelenthet, vagy a távoli munka más fajtáit is, mint pl. a teleházban vagy kihelyezett irodában végzett munka. A problémát az jelenti, hogy miként határozzuk meg a munkavégzés helyét. Kérdés, hogy vajon egy irodából végzett távegyüttműködés interakció másokkal, elektronikus formában a távmunka egyik formáját jelenti-e? Ez a probléma segít annak megértésé-

4 ben, hogy miért részesítik előnyben az olyan fogalmakat, mint az e- munka vagy az elosztott munka, amelyek a munkavégzési szokások határtalanul széles skáláját tárják fel. Jelentős tényező azonban a mobilitás. Az USA-ban megfigyelhető az a tendencia, hogy a nomád vagy mobil dolgozókat már nem sorolják a távdolgozók közé, míg Európában még igen. A több helyen végzett munkák nagy része nem számít távmunkának, tipikusan ilyen pl. a kamionsofőrök és az építőmunkások tevékenysége. Egyesek szerint a mobil munka különbözik a távmunkától, míg mások szerint a két kategória átfedi egymást. Az egyik definíció szerint a távmunka a minimum öt órában otthon végzett munka, míg a mobil munka az otthonon és a munkáltató központi irodáján kívül minimum öt órában végzett munka. Az egyik európai tanulmány úgy határozza meg a mobil távdolgozókat, hogy részben otthon, részben más helyen dolgoznak, beleértve a központi munkahelyet. Van, aki úgy látja, hogy maga a munkavégzés helye, ahol az információ- és kommunikációtechnológiát használják, nem határozza meg, hogy távmunkáról van-e szó, csak azt, hogy hogyan végzik a munkát. A szerződésben rögzített megállapodás tekintetében néhány kutató a szabad foglalkozásúakat nem szokta bevenni ugyanabba a kutatásba, mint az alkalmazott távdolgozókat, mások szerint viszont az előbbiek a távdolgozók jelentős részét alkotják. Ez a kérdés még tisztázandó, de itt is vannak problémák a definícióval. Egy angol tanulmány például ideszámítja azokat a szabad foglalkozású személyeket, akik csak egy ügyfélnek dolgoznak, de kizárja azokat, akik többnek. Az alábbiakban ismertetetésre kerülő kutatás mintáiban figyelembe vették mind a szabad foglalkozású, mind az alkalmazott dolgozókat. A távmunka definíciójának utolsó eleme az idő, pontosabban a munkaidő. Vannak, akik főként az irodában dolgoznak, de utána este vagy hétvégén otthon is. Ez a túlmunka általában nem tartozik bele a távmunka definíciójába, bár gyakori és általában együtt jár az információés kommunikációtechnológia használatával. Ennek a túlmunkának főleg akkor van jelentősége, amikor az elemzés tárgya a potenciális munkavállaló-kereslet felmérése teljes idejű, otthonról végzett IKT-közvetítésű munkára. Az ilyen felmérésnek magában kell foglalnia a hatékony otthoni munkához szükséges IKT-berendezések iránti igény becslését vagy az otthoni munka kihatását a dolgozók életmódjára és háztartására. A különböző tanulmányokban a távmunka definíciójához a munkaidő 20%-a és 50%-a között változik annak az időnek az aránya, amelyet a távolban, pontosabban otthon végzett munkával töltenek. Így ezek a küszöbök nagyrészt kizárják az alkalmanként otthon végzett munkát, bár

5 ez valószínűleg jelentős részarányt képvisel a távmunkán belül. A távmunka intenzitása szerint a távdolgozókat be lehet sorolni, pl. kiegészítő, változó és állandó alcsoportokba, aszerint, hogy heti egy napnál kevesebbet, legalább egy napot vagy az idő nagy részében dolgoznak otthon. Mindez aláhúzza, hogy nincs egységes elhatárolás a különféle alternatívák között, és lehetetlen egyetlen abszolút számot megadni a távdolgozókra. A távmunka osztályokba sorolása Az alábbi adatok az e-living projektből származnak, amelyet az Európai Unió IST programja finanszíroz. A projekt egy hat országot átfogó, 1750 háztartást magában foglaló vizsgálaton alapul, amelyet 2001 vége felé készítettek. A hat ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Németország, Izrael, Olaszország, Norvégia. A cél az volt, hogy összehasonlító információt szolgáltassanak egy sor EU tagállamban vagy társult országban azokról a fő magatartásvonásokról, amelyek kapcsolatban lehetnek a jelenlegi vagy jövőbeli IKT-használattal, továbbá hogy megvizsgálják a későbbi, pl. a környezeti kihatásokat. A távmunka definíciójának megközelítéséhez néhány alkotóelemből levezetett rugalmas osztályozást alakítottak ki. A helyszínnel kapcsolatban a vizsgálat kérdőíve a fizetett dolgozók fő munkavégzési helyére kérdezett rá. A lehetséges válaszok a következők: főleg otthon, a munkahely területén, vezetés vagy utazás közben, egynél több helyen. A két utolsó kategória nem lett része a végleges osztályozásnak, mivel a mobil telefonkapcsolatot a munkavégzéshez a mobil munka megjelölésére használják. A kialakított séma legfontosabb része abból az adatsorból származik, amely az otthon végzett munka napi, esti és hétvégi gyakoriságára vonatkozik, valamint arra, hogy a munkához milyen gyakran használják a számítógépet vagy az internetet. Tehát a rendszer a helyszínt, az alkalmazott technológiát és az időtényezőt foglalja magában. Ez a dolgozók következő kategóriáit eredményezi: 1. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez az internetet használják, 2. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez személyi számítógépet használnak, 3. azok, akik azt mondják, hogy munkájukhoz fontos a mobiltelefon, de nem használnak internetet vagy számítógépet, 4. azok, akik otthon dolgoznak a szokásos munkaidőben, de nem használnak számítógépet vagy internetet, és munkájukhoz nem tekintik fontosnak a mobiltelefont,

6 5. azonos a 4. kategóriával, de esténként vagy hétvégeken dolgoznak, 6. azok, akik egy vagy több munkahelyen dolgoznak, de nem otthon. Az alábbi elemzés nagy része összevonja a 4. és 5. kategóriát. Ezeket más definíciókkal ellentétben a fenti rendszer nem távdolgozókként, hanem otthon dolgozókként kezeli, egyébként az 1 3. kategóriába tartoznának. Mivel az adatok azt mutatják, hogy az 5. csoportba kevesen tartoznak, és mivel a munka rugalmasságát mind a 4., mind az 5. kategória magában foglalja, ésszerűnek látszik ezeket összevonni. Azonban bizonyos egybeeséseknél különbséget tesznek köztük, amennyiben az helyénvaló. Bár az otthon végzett munka intenzitását fontosnak tartják, ezt mégsem építik be az osztályozási rendszerbe. Az 1 4. kategóriák mindegyike jelenthet akár nagy időtartamú, akár nagyon korlátozott idejű munkát, ellenben az 5. kategóriát inkább az ütemezés ( mikor ) határozza meg, mint az intenzitás ( mennyit ). A távmunkát a technológia és a helyszín alapján kellene meghatározni, az ütemezés alapján pedig minősíteni. Nagy-Britannia 60 Bulgária Olaszország csak otthon dolgozók legalább hetente egyszer otthon dolgozók valamennyit otthon dolgozók Izrael Németország Norvégia 1. ábra Az otthon dolgozók százalékos megoszlása az otthoni munkavégzés gyakorisága szerint Megfigyelhető, hogy az otthon végzett munka, amikor az otthon a munkavégzés egyedüli helyszíne, számszerűleg nagyon kicsi kategória, de változó intenzitású (1. ábra). Az országok között kevés az eltérés,

7 míg a kategóriák között lényegesek a különbségek. Ez azt sugallja, hogy a különböző típusú gazdaságokban nagyjából hasonló tényezők mozgatják ezeket a különbségeket. A teljes képet, beleértve a helyszín és a technológiai különbségek hatását, a 2. ábra mutatja. Ehhez két megjegyzést kell fűzni. Az egyik, hogy 30 és 70 százalék között szóródik azoknak az aránya, akik csak a munkahelyen dolgoznak, de ha Bulgáriát kihagyjuk, a felső határ 50 százalék. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden országban a munkaerő több mint felének van másfajta munkája is. Nagy-Britannia, Németország és Olaszország között nagyon kicsi az eltérés. Norvégiában és Izraelben a legalacsonyabb a munkahelyen dolgozók részaránya, ami Norvégiában a magasabb nemzeti jövedelmet és a földrajzi korlátokat, Izraelben a biztonsági problémákat tükrözheti. A második megjegyzés az országok közötti eltérésre vonatkozik, az otthon végzett munka és a távmunka osztályozásának elemeit illetően. Izraelben és Norvégiában a legnagyobb a PC-t használó otthon dolgozók részaránya, Norvégiában és Nagy-Britanniában a legnagyobb az internetet használóké % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael Bulgária internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók hagyományos munkahelyen dolgozók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 2. ábra A távmunka, otthon végzett munka és a hagyományos munka elterjedtsége A fentiek néhány jelentős dolgot nem mutatnak ki: a szabad foglalkozásúak szerepét, a távmunkával töltött idő hosszát és azt az időt, amennyit a távdolgozók a technológia használatával töltenek. Ami a

8 szabad foglalkozásúak illeti, Nagy-Britanniában csökken ugyan túlsúlyuk a távmunkában, de részarányuk továbbra is jelentős. A legtöbb vizsgált országban nagy az arányuk az internetet, PC-t és mobilt használók kategóriáiban, és inkább kapcsolódnak a távmunkához, mint az otthon végzett munkához. A hetente legalább egy alkalommal otthon végzett munka az esetek több mint 20%-ában fordul elő. Tehát akik otthon dolgoznak valamennyit, többnyire ilyen rendszerességgel teszik. Néhány ilyen munka nagyon intenzív, pl. az internetet használók heti átlagos óraszáma 8 (Norvégia) és 19 (Németország) között szóródik, de mivel a legtöbb ember nem végez távmunkát, a távmunka hozzájárulása a dolgozók összes munkaórájához kicsi. Végül, ha a technológiák használatának terjedelmét nézzük, Nagy-Britanniában az internetet és PC-t használó távdolgozók 50%-a otthoni munkájához legalább a fele időben használ PC-t. Ez arra enged következtetni, hogy a távmunka alapvetően otthon végzett munka, amelyhez a technológia fontos, de nem mindig szükséges. Összefoglalva, a távmunka szigorú definíciója erősen alulbecsüli az otthon végzett munka tényleges elterjedtségét. Teljesebb, változatosabb képet ad a helyszínre és technológia formájára alapozott meghatározás. A munka intenzitása fontos, bár a végleges definíciónak nem feltétlenül kell, hogy alapvető részét képezze. A távdolgozók jellemzői A továbbiakban a távmunka kategóriái és a hozzájuk tartozó távdolgozók megkülönböztető jegyei közötti kapcsolat vizsgálata következik. Lehetséges pl., hogy a távmunka módozatai a foglalkoztatási státusz közvetlen tükörképei, ezért nincs különösebb hatása a szervezeti vagy technológiai tényezőknek. Az elemzés alapjául szolgáló adatsor egy háztartási felmérésből származik, ezért ellentétben a munkáltatói szintű felmérésekkel nem szolgáltat információt a szervezeti hatóerőkről. Lehetséges azonban, hogy a szervezeti tényezőknek van némi jelentősége. A foglalkozás befolyását pl. az a gyakran megfigyelt tény jelzi, hogy a távdolgozók nagy része magas beosztású. Valószínű, hogy rendszeresen dolgoznak otthon, és ehhez esetenként IKT-t használnak. A felmérés adataiból azt állapították meg, hogy a kor szerinti megoszlás nagyjából azonos a különböző kategóriákban, de a nemek szerint jelentős különbségek vannak (3. ábra). Az internet alapú távmunkát főleg férfiak végzik, Izrael kivételével az összes országban. A számítógépet használó otthoni munkában általában szintén a férfiak vannak túl-

9 súlyban, de az előzőnél kisebb mértékben. A mobiltelefon használata a munkához a férfiak hasonló arányú dominanciáját mutatja, mint az internet alapú munka. Azok az otthon dolgozók, akik nem használnak IKT-t a munkájukhoz, feltehetően nők. A munkahelyen dolgozók nemek szerinti megoszlása (nem szerepel az ábrán) kb. egyenlő. Ezeket a differenciákat nem magyarázza az a tény, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel szabad foglalkozásúak, és a szabad foglalkozásúak nagyobb valószínűséggel távdolgozók. Ezt a csoportot kizárva, a férfiak túlsúlya továbbra is erős ebben a három kategóriában. Egy 2002 évi tanulmány bebizonyította, hogy Angliában a férfiak és nők foglalkoztatási és iparági megoszlása nem ad kielégítő magyarázatot a távdolgozók nemek szerinti különbségére. 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 % 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 3. ábra A távmunka és az otthon végzett munka nemek szerinti aránya (bázis = 0, a szemléletesség érdekében a férfi/nő arány alapját 1 helyett 0-nak vették) A nemek szerinti eltérés vajon azt jelenti-e, hogy a távmunka professzionális, jól fizetett munka, míg az otthon végzett, döntően női munka ennek az ellenkezője? Ez a 4. ábra alapján vizsgálható, amely bemutatja a diplomával, oklevéllel rendelkezők arányát az egyes kategóriákban. Ez az arány a mintában Nagy-Britanniában 26%, Olaszországban 13%, Németországban 24%, Norvégiában 42%, Bulgáriában 33% és Izraelben 46%. Az ábrából kiderül, hogy az internetes, valamint a számító-

10 gépes otthoni munkát mindegyik országban nagyrészt a felsőfokú végzettségűek végzik. A munkájukhoz mobiltelefont használók között olyan arányban lehetnek diplomások, mint a munkaerő-állomány összességében (kivéve Izraelt). Az otthon dolgozók magasabb végzettségűek, mint az átlag. A nem IKT-alapú otthoni munkákat alacsony végzettségű emberek vállalják, ami annak a következménye, hogy azok rosszul fizetett és rutin munkának számít % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 4. ábra Diplomás távdolgozók és otthon dolgozók aránya A végzett munka jellegét vagy színvonalát tekintve a Nagy- Britanniában készített tanulmány megállapította, hogy a távmunkában túlsúlyban vannak a menedzserek, szellemi foglalkozásúak, szakértők és műszaki szakemberek. A legtöbb e-living (elektronikus életformájú) országban az internetet használó otthon dolgozók kereken háromnegyede menedzser vagy szakértő (5. ábra). A PC-t használó otthon dolgozók között a menedzserek és szakértők aránya kevésbé domináns, de mindegyik országban még mindig jóval meghaladja az átlagot. Hasonló a helyzet az otthon dolgozók körében, míg a munkájukhoz mobil telefont használók összetétele nagyjából ugyanolyan, mint a többi dolgozóé. A menedzsereken és szakértőkön kívül nincs más olyan foglalkozási csoport, amely következetesen az átlagosnál magasabb arányt képviselne akár a távdolgozók, akár az otthon dolgozók között. A technikusok

11 aránya pl. nagyjából ugyanolyan az internetet vagy PC-t használó otthon dolgozók között, mint az összmunkaerőn belül. Az irodai dolgozók alulreprezentáltak a távmunka és az otthon végzett munka minden formájában. Ez azt sugallja, hogy a távmunka nem a legjobb lehetőség erre a többnyire rutinmunkára. A mobiltelefon bizonyos jelentőséggel bír a mesteremberek (craft worker) számára, akik ennek a technológiának a szilárd foglalkozási bázisát képezik % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 5. ábra Szakértő és menedzser távdolgozók és otthon dolgozók aránya Összegezve, az internet alapú távmunkát túlnyomórészt menedzserek és szakértők végzik. Ez azt sugallná, hogy a távmunka társadalmi státuszt tükröz. Azonban az a tény, hogy az otthon dolgozók is többnyire diplomások, szintén arra utal, hogy ez a munkaforma bár kétségtelenül erősen heterogén nem alacsony státuszú és nem is rutinmunka, de a számok azt mutatják, hogy nincs abszolút összefüggés a távmunka és a szakmai vagy vezetői státusz között. Fizetés tekintetében pozitív összefüggés van az otthon végzett munka és a dolgozók munkateljesítményének értékelése között, bár a női alkalmazottak annál kevésbé hatékonyak, minél több napot dolgoznak otthon.

12 A következő elemzés szerint a fizetési különbségek kétféleképpen magyarázhatók. Ha a távdolgozók magasabb fizetést kapnak, mint a többiek, ennek vagy az az oka, hogy a távmunka hatékonyabbá teszi őket, vagy pedig olyan szakértők és menedzserek, akiknek mindenképpen magas a fizetése, és csak bizonyos ideig kell távmunkát végezniük. Ugyanakkor más távdolgozók fizetése lehet alacsony, amennyiben hagyományos otthon dolgozók, akik az IKT-t csupán munkaeszközként használják (pl. telefonos értékesítés otthonról). Az egyes távmunkafajtákkal járó fizetés értékeléséhez, egyéb munkákkal összehasonlítva a kategóriák munkabérein kívül figyelembe vettek egy sor jellemzőt, pl. a végzettséget és foglalkozást. Az volt a feltevés, hogy a kategóriák közötti differenciák sokkal inkább annak a hatását tükrözik, hogy a dolgozók melyik kategóriában vannak, mint az őket foglalkoztatók jellemzőinek hatását. A regressziós elemzés során a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazták. A 6. ábra adatai azt mutatják, hogy az egyes otthoni és távmunka-kategóriákban dolgozók keresete (euró/óra) mennyivel több, mint amennyit kereshetnének nemük, életkoruk, végzettségük, számítógépes ismereteik, foglalkozásuk és iparáguk szerint. (A szabad foglalkozásúakat nem vették figyelembe, mert fizetési adataik nem reálisak). Izrael Nagy-Britannia Olaszország Norvégia Németország internetet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) számítógépet használó otthon dolgozók 6. ábra A távmunkafajták hozzájárulása az otthon dolgozó munkások órabéréhez (euró) (regressziós koefficiensek)

13 A kép nagyon változatos. A munkahelyen dolgozókat kihagyták, mivel ők képezik azt a csoportot, amelyhez a többi csoportot hasonlították. Négy országban az internetes távdolgozók keresete lényegesen magasabb, függetlenül végzettségüktől és a munka jellegétől. Norvégia kivételével ez kitűntetett kategóriának tűnik. Lehetséges, hogy ezeket a távdolgozókat munkáltatóik hatékonyabbnak tekintik, vagy pedig ez a tevékenység kiváltságosan jól fizetett munka. A legtöbb országban a számítógéppel otthon dolgozók kevesebbet keresnek, mint az otthon dolgozók és az internetes távdolgozók. Tehát nem az a helyzet, hogy a távmunka minden fajtája magas fizetéssel járna. A számítógépes otthoni munka a többi kategóriához viszonyítva nem valami jól fizetett, sőt még a sima otthon végzett munkánál is alacsonyabb a fizetés. Mindent összevetve valószínűleg azoknak van igazuk, akik kétségbe vonják a távmunka és a többi munkaforma közötti különbségtétel megalapozottságát. Tovább kell azonban folytatni a távmunkafajták kidolgozását, mivel a különféle formák összefüggnek a különböző munkaviszonyokkal, a munkába való visszatéréssel és szociális sajátosságokkal. Természetesen az internetes távdolgozók akiket számos értekezésben azonosítanak a távdolgozókkal sok tekintetben kitűnnek, de léteznek más távmunkaformák is, és ezeket is tanulmányozni kell. Az elemzésekben figyelembe kell venni a technológiát. Amennyiben a technológiai különbségek nem járnak együtt foglalkoztatási vagy szociális sajátosságokkal, akkor talán kijelenthető, hogy a távmunka fogalma már nem fontos kérdés, mivel a technológia jelentősen át fogja rendezni minden ember munkáját. Addig is, a tapasztalatok azt sugallják, hogy a távmunka inkább a létező munkaviszonyokat tükrözi, nem pedig újakat hoz létre. Összeállította: Kaposi Mária Haddon, L.; Brynin, M.: The character of telework and the characteristics of teleworkers. = New Technology, Work and Employment, 20. k. 1. sz márc. p ework 2000: Status report on new ways to work in the information society. = Brüszszel, Európai Bizottság.

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI KIVONAT A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma a távmunka szabályozásában az osztott munkavédelmi felelősség elvét képviseli. Ez a tanulmány ennek az álláspontnak az érvényességét

Részletesebben

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával 12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul: A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés -

Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - 2007. július www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. - Az NRC-TNS 2007 I. féléves gyorsjelentése

Részletesebben

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006. évi módosítás (Az 1992-ben megkötött

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A controlling integrálódása az oktatási szférában

A controlling integrálódása az oktatási szférában Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1

Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1 Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1 A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag)

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) Dr. Németh Jenő A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) A kistérségi közigazgatási alrendszer szervezeti és intézmény rendszerének kialakítását három alapvető funkciónak

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 IPSOS ZRT. 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E HELYSÉG:

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerı-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra

A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerı-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra Dél-Dunántúli Humánerıforrás Kutató és Fejlesztı Közhasznú Nonprofit Kft. TÁMOP 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása keretében megvalósuló

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret

nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Gyerekesély füzetek 3. Bass László, Darvas Ágnes, Dögei Ilona, Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Budapest, 2007

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

JOGI ADATBANK CompLex.hu. Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten.

JOGI ADATBANK CompLex.hu. Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten. JOGI ADATBANK CompLex.hu Hatalmas adatbázis, hatalmas lehetőségekkel az interneten. BEVEZETŐ Tisztelt Ügyfelünk! Dr. Ződi Zsolt szerkesztőség igazgató A 21. század új kihívásokkal néz szembe. A változások

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv

Sz-2/14 Belső ellenőrzési Kézikönyv 3. kiadás 0. módosítás 2 (78). oldal Tartalom I. Bevezetés... 3 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabály (Charta)... 5 III. A belső ellenőrzési

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Tanácsadási terület:

Tanácsadási terület: Tanácsadási terület: Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a polgármesteri hivatalok és a települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitásgazdálkodásának,

Részletesebben

Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások típusai)

Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások típusai) .v r ^ ACTA UNIVERSrMTIS SZEGVg&IJENSIS ^ DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET POLITICA Tomus XXVI. Fasciculus 1. CZŰCZOTTÓ Öregségi yigdíjrendszerek az eurc^ai sz cialista országokban (A alapellátások

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.18. COM(2012) 763 final 2012/0354 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére Az Opten Informatikai Kft., mint szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató)

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

Nık és férfiak béregyenlıtlensége Magyarországon

Nık és férfiak béregyenlıtlensége Magyarországon Nık és férfiak béregyenlıtlensége Magyarországon Borbély Szilvia A nık és a férfiak kereseti arányára vonatkozóan az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT a társadalmi nemek közötti kereseti

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét

Részletesebben

Javadalmazási Politika

Javadalmazási Politika 5/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat Szövetkezeti Hitelintézetek, a Takarékbank és az összevont felügyelet alá tartozó Javadalmazási Politika Hatályba lépés idıpontja: Takarékbank Zrt. és a Takarékbank

Részletesebben

Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag

Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag www.allianz.hu Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag Otthonbiztosítások Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 1/41 Tartalomjegyzék Ügyfél-tájékoztató...3 A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

2014/30. SZÁM TARTALOM

2014/30. SZÁM TARTALOM 2014/30. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 58/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a Szervezettel (G4S Készpénzlogisztikai Kft. - vel) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról...

Részletesebben

Kórházak szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2010

Kórházak szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2010 SORSZÁM: MEGYE KÓDJA: Kórházak szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2010 Kérdezı aláírása:... [Kérdezı neve]* kérdezı kódja*: A kérdezés kezdete: 2010. hónap....nap..óra.perc

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

Vertikális portálok és látogatóik. 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52.

Vertikális portálok és látogatóik. 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. Vertikális portálok és látogatóik 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. Vertikális portálok és látogatóik 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 3 2.

Részletesebben

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: 2014-07-01-2014-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-06-28 16:03:46 Tartalomjegyzék:

Részletesebben