TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Átírás

1 A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

2 A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE Szerkesztette: Társy József Szerzık: Szabó Bálint Kurucz János Társy József Lektorálta: Dr. Dávid László Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2006

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 I. A MAGYAR KAMARAI RENDSZER JOGI SZABÁLYOZÁSA II. A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE II.1. Küldöttgyőlés II.2. Az elnökség II.3. Az elnök II.4. Az ellenırzı bizottság II.5. Az etikai bizottság II.6. A titkár és a kamara ügyintézı szervezete II.7. Egyéb szervek, szervezeti egységek II.8. A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselıkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai II.9. Törvényességi felügyelet II.10. Választási szabályok II.11. A gazdasági kamara pénzügyi forrásai II.12. Társaság alapítása II.13. A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata II.14. A gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlása III. A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATRENDSZERE III.1. Általános ismertetı III.2. Az országos kamara feladatai III.3. A területi gazdasági kamarák feladatai III.3.1. Gazdaságfejlesztés III.3.2. Az üzleti forgalom biztonsága III.3.3. Szakképzés III.4. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Önkormányzati Szabályzata 23 III.5. Az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR) III.5.1. Az ISZIIR létrehozásának céljai III.5.2. Az ISZIIR kialakításának alapelvei III.5.3. Felhasználói jogosultságok III.5.4. Támogatott munkafolyamatok az ISZIIR-ben III.5.5. Az adatbázisban tárolt információk típusai IV. A MAGYAR KÖZOKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA IV.1. A közoktatás általános szabályozása IV.1.1. Alapvetések a szakképzési oktatásszolgáltatáshoz kapcsolódóan IV.2. Az intézményrendszer IV.2.1. Szakiskola IV.2.2. Szakközépiskola IV.3. Új fejlesztési elemek szabályozása a szakképzési törvényben IV.3.1. A szabályozás új összetevıi IV.4. A közoktatás irányítási rendszere, IV.4.1. A közoktatás országos irányítási szintje IV.4.2. Területi szint IV.4.3. Helyi irányítási szint IV.4.4. Intézményi szint - a nevelés-oktatási intézmény szakmai autonómiája IV.5. A közoktatás statisztikai és információs rendszere IV.6. Az ISCED rendszer IV.7. A közoktatás és szakképzés finanszírozása... 41

4 IV.7.1. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása IV.8. Az iskolai rendszerő szakképzés IV.8.1. Szakmai elméleti és gyakorlati képzés IV.8.2. Gyakorlati foglalkoztatás IV.8.3. Tanulószerzıdés IV.8.4. A tanulókat megilletı juttatások, kedvezmények: IV.8.5. Kártérítési felelısség IV.9. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés IV.10. Felsıfokú szakképzés IV.11. Országos Képzési Jegyzék IV Az OKJ az alábbi jellemzıket tartalmazza IV.12. Az új Országos Képzési Jegyzék IV Az új OKJ fejlesztésének elıkészítése IV A fejlesztés módszere IV A fejlesztés eredménye: az új szerkezető OKJ IV.13. Szakmai és vizsgakövetelmények IV Az SZVK felépítése IV.14. A szakmai vizsga IV.15. A gyakorlati szintvizsga V. A TANULÓSZERZİDÉSES TANÁCSADÁSRÓL ÁLTALÁBAN V.1. Elızmények V.2. A tanulószerzıdéses tanácsadás napjainkban V.2.1. A tanulószerzıdés megkötése V.2.2. Milyen elınyökkel jár a tanulószerzıdés a tanuló számára? V.2.3. Milyen elınyökkel jár a tanulószerzıdés a gazdálkodó szervezet részére? V.3. A tanulószerzıdések megkötésével, rögzítésével, kezelésével kapcsolatos tanácsadói feladatok V.4. További tanácsadói feladatok V.5. A tanácsadó átfogó információgyőjtését segítı típuskérdések V.6. Tanácsadói feladatokkal kapcsolatos jelentések, adminisztrációs kötelezettségek V.7. A gyakorlati képzıhely ellenırzésével kapcsolatos tanácsadói feladatok VI. A TANULÓSZERZİDÉSES TANÁCSADÁS ELJÁRÁSRENDJE VI.1. Konkrét eljárásrend a tanulószerzıdés megkötése kapcsán VII. A TANULÓSZERZİDÉSES TANÁCSADÁS KIEGÉSZÍTİ FELADATELEMEI 67 VIII. A TANULÓSZERZİDÉSES TANÁCSADÓI MUNKÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK UTÓSZÓ HELYETT MELLÉKLETEK I. 1 melléklet: Belépési nyilatkozat I. 2. melléklet: Belépési nyilatkozat pártoló tagok részére I. 3. melléklet: Kamarai tagdíjbevallási ív I. 4. melléklet: Pályázati felhívás szakértıi névjegyzékbe történı felvételre I melléklet: Pályázati adatlap I melléklet: Adatlap melléklete (1) I melléklet: Adatlap melléklete (2) I. 5. melléklet: Mestervizsga jelentkezési lap I. 6. melléklet: Jelentkezési lap szakmai gyakorlati vizsgára II. A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYZATA III. melléklet: AZ INTERNET ALAPÚ SZAKKÉPZÉSI INTEGRÁLT INFORMÁCIÓS

5 IV. melléklet: AZ ÚJ OKJ JELMAGYARÁZATA V. 1. melléklet: Tanulószerzıdés-minta V. 2. melléklet: Tanulószerzıdés-kötési igény bejelentése V. 3. melléklet: Iskola-látogatási lap V. 4. melléklet: Képzıhely-látogatási lap V. 5. melléklet: Tanácsadási lap VII.1. melléklet: Bejelentkezési/változás bejelentési nyomtatvány VII. 2. melléklet: Létszám adatlap (1) VII. 3. melléklet: Létszám adatlap (2) VII. 4. melléklet: Kitöltési útmutató VIII. melléklet: Foglalkozási napló IX. melléklet: Fogalomtár X. melléklet: Jogszabálygyőjtemény

6 BEVEZETÉS A tanácsadó a kamara történetének megismerése révén kapcsolódjon a jelen feladataihoz. Vittich Andor 1922-ben egy Miskolcon megjelent munkájában a következıket írta: A határvonalat a kamarák, mint a törvény alapján álló hivatalos érdekképviseletek és a szabad egyletek mőködése között következıleg vonhatjuk meg: céljuk voltaképpen azonos. Az ipar és kereskedelem érdekeinek képviselete, védelme. Más és más azonban a gazdaságpolitikai módok, eszközök alkalmazása, megválasztása. A kamarák általános érdekek szószólói, a közgazdasági politikaegyetemesség nézıpontja tájából. Itt a különbözı osztály, árnyalat ellentétek, érdek-összeütközések el kell, hogy simuljanak, kiegyenlítést keresve a magasabb érdekek diktálta sokszor kompromisszumos, de mindig egészséges gyakorlati megoldás irányában. A szabad egyesületi forma viszont szabadabb mozgást, a küzdelem eszközeinek szabadabb megválasztását, harciasabb érvényesülést enged és módot nyújt a szélsıbb álláspontok megvilágításához. A gazdasági fejlıdés Franciaországban hívta életre a kamarák intézményét (1599, Marseille), ott szélesedett ki hálózatuk a XVIII. században, majd a XIX. században terjedt tovább Nyugat-Európa más országaiban. A kamaráknak kezdetben az érdekvédelem volt a fı tevékenységük, késıbb azonban az egyes országok kormányait segítı, a gazdasági helyzetet értékelı, éves jelentéskészítı, kezdeményezı, illetve javaslattevı feladatokat is elláttak. Az elsı magyarországi kamara 1811-ben jött létre Fiume kikötıvárosban francia hatásra -, amely 1814 és 1829 között Kereskedelmi Küldöttség néven, majd tıl ismét kamaraként mőködött. Az elsı magyar kamarai kezdeményezés ban Klauzál Gábor (a Batthyány-kormány tagja) nevéhez főzıdik. A magyar gazdaság érdekének megfelelı ötlet azonban elhalt a szabadságharc eseményei miatt. Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák rendszere az I. Ferenc József császár által március 18-án kiadott ideiglenes törvény alapján alakult ki. A törvény elıírása szerint minden közigazgatási területnek létre kellett hoznia egy kamarát. A történelmi Magyarország területén 11 kamara alakult meg: Sopron, Pozsony, Bécs, Pest, Debrecen, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Eszék, Fiume és Zágráb. A kamarai intézményrendszer Magyarországon nehéz viszonyok között kezdett el mőködni, mivel eleve bizalmatlanság fogadta a bécsi kezdeményezés miatt. A céhrendszer élet-halál harcát vívta. A közbensı vámsorompók eltörlése és a közös vámterület miatt özönlött az országba az osztrák áru és nıtt a kontárok száma. A kamarák anyagi gondokkal küszködtek. Az ötvenes-hatvanas években a kamaráknak számos kezdeményezése volt (pl. a Magyar Nemzeti Bank felállítása), amelyeket azonban a bécsi kormány sorra elvetett. Látszott, hogy továbblépni csakis nemzeti alapon, a helyreállítandó magyar alkotmányon nyugvó kamarák létesítésével lehet. Az évi VI. törvénnyel olyan kötelezı tagságú modell jött létre, amely kiterjedt minden kereskedıre, iparosra, kereskedelmi és iparvállalatra, valamint lehetıvé tette az általános és közvetlen választást. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter, és 1892 között vasminiszterként sokat tett a kamarákért, számított véleményükre és új kamarákat hozott létre. (Gyır, Szeged, Besztercebánya, Nagyvárad, Marosvásárhely). kamaráknak 6

7 tevékenységét a magam részérıl fokozottabb mértékben óhajtom igénybe venni és keresni fogom az érintkezést a hivatalos kötelesség körén túl is. Kamarák a világháborúk sodrában A XIX. század végére föllendült az ipar és a kereskedelem, amelyek az 1896-os milleniumi kiállításon sikeresen mutatkoztak be. A századforduló éveiben azonban a gazdasági fellendülés lelassult és megtört ben a Tanácsköztársaság a kamarai intézmény megszüntetésérıl és felszámolásáról döntött. A trianoni békekötést követıen mindösszesen hét kamara mőködését engedélyezték Magyarországon. A két világháború közti idıszakban az élet számos területén kezdeményeztek és segítettek a gazdálkodás korszerősítésében és fejlesztésében (mestervizsgák bevezetése, szakvizsgák megszervezése, kft. alapítások kezdeményezése, nık számára adható iparjogi könnyítések megszerzése, stb.). Az ötvenéves kamarai évfordulón, 1940-ben, még meghatározó szereplıje volt az ország gazdasági életének a kamara. A második világháború és az azt követı új gazdasági, társadalmi berendezkedés alapjaiban változtatta meg a kamarai rendszert. Az egyre nehezebb feltételek között mőködı szervezetek sorsát az május 18-án kelt /1948.KSZM sz. rendelet pecsételte meg azzal, hogy május 31-i határidıvel jogutód nélkül megszüntette a kamarákat. Az átértékelés évei - az egyesületi kamara mőködése A kereskedelmi és iparkamara az állam számára mégsem bizonyult nélkülözhetınek a külkereskedelmi kapcsolatok országos szintjén, ezért 1948-ban létrehozták a külkereskedelmi és néhány egyéb kiemelt vállalatot tömörítı, félállami jellegő Magyar Kereskedelmi Kamarát. Ez a kamara többszöri módosítás után vált olyan szabályozott Magyar Gazdasági Kamarává 1, amely nem csupán külkereskedelmi, hanem az egész magyar gazdaságot átfogó érdekközvetítı, érdekképviseleti, érdekérvényesítı, egyben klasszikus kamarai (kereskedelemfejlesztési, okmányhitelesítı, választott bírósági stb.) feladatkört látott el. Az egyesülési szabadság általánossá válásával a Magyar Gazdasági Kamara decentralizált, az ország egészét lefedı, területi és szakmai határvonalak mentén szervezıdött egyesületi szövetségi rendszerré alakult át. Egyúttal azonban megjelent és mind kiterjedtebbé vált a gazdasági érdekképviseleteknek a kamarai rendszeren kívül esı hálózata is. Az így kialakult helyzetben mutatkozott meg az érdekképviseleti, valamint a kamarai szervezetek illetve feladatkörök - közötti elhatárolás hiánya (a piac valamennyi szereplıjét reprezentáló valódi kamarai rendszer hiánya). A megmutatkozó ellentmondások feloldási igénye - pozitív hozadékként - a kamarai törvényalkotási folyamat elindításához vezetett. Történelmi eseménynek tekinthetı az a kamarai közgyőlés, amelyet december 21-én hívtak össze. Ekkor született megállapodás a rendszerváltást követıen arról, hogy a gazdaság átalakításához feltétlenül szükséges a gazdasági önkormányzatok ujjászervezése évi XI. törvényerejő rendelet 7

8 Ennek eredményeként 1994-ben került elfogadásra a gazdasági kamarákról szóló törvény 2. Az új jogszabály alapján sorban szervezıdtek meg a megyei (területi) gazdasági kamarák, majd december 21-én megalakult a közjogi nemzeti kereskedelmi és iparkamara (gazdasági kamara) A létrehozott és megerısített gazdásági önkormányzattal a magyar gazdaságirányításban új idıszámítás kezdıdött. Magyarország a Közép-európai országok közül elsıként 50 éves szünet után csatlakozhatott a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarához, amely több mint 140 országban képviselteti magát, s több tízezer tagot tudhat maga mögött (mellett). Az EUROCHAMBERS (Európai Kamarák Szövetsége), amely a kontinens kb kamaráját tömöríti, s ezzel a legerısebb társadalmi, gazdasági érdekképviselet Európában, tagjai sorába fogadta hazánkat. Piacgazdaság közjogi kamara A rendszerváltás éveiben a közvélemény figyelmét elsısorban az aktuálpolitika - ezen belül a gazdasági struktúraváltás, a privatizáció, a cégek és ezzel együtt a munkahelyek megtartásának problémái kötötték le. Az akkor is mőködı magánjogi kamarák szőkebb szakmai közössége és a vállalatoknál meglévı nemzetközi kitekintéssel rendelkezı szakemberek szorgalmazták a kamarai rendszer átalakítását és szerepet vállaltak a munka elıkészítésében. A kamarai rendszer átalakításának programja célul tőzte ki a létrejövı szervezet közjogi jellegét, ami annak hatékonyságára nyújthat garanciát (minden vállalkozás automatikusan tagja a szervezetnek). További elvárás volt, hogy a kamara mőködésével valósuljon meg a gazdasági önkormányzat, amely tevékenysége során - az állam gazdasági szerepvállalásának csökkenésével ellátja a gazdasággal kapcsolatos speciális irányítói, valamint szolgáltatói feladatokat. Az elıkészítésben közremőködık a kamaráknak fontos szerepet szántak a gazdaságfejlesztés és a közigazgatás területén is. Magyarországon a tanulószerzıdés intézménye az 1800-as évek végén alakult ki. Az akkori kezdeményezések szerint az ipartestületekhez és kamarákhoz szorosan kapcsolódó gyakorlati képzés, és az ezt kiegészítı iskolai oktatás együttesében keresték a német hagyományokhoz illeszkedı szakmai képzési formát. Az 1890-es években a nagyvárosokban az ipar jelentıs fejlıdése következtében komoly szakemberhiány mutatkozott, melynek megszüntetésével már 1894-ben foglalkoztak a kamarák. A képzés feltételeinek megteremtésével, iskolaalapításokkal és azok támogatásával igyekeztek a helyzeten javítani. A tanoncképzéshez ugyan nemcsak pozitív értékek kapcsolódtak, azonban tény, hogy a XIX. század végén létrejött szakmai középiskolák, a XX. század elsı felében karrierlehetıséget és vállalkozói pályakezdést kínáltak sok-sok fiatal számára. Egy jelentıs részük az akkor alakuló nagyvállalatoknál helyezkedett el, illetve - különösen a két világháború között - önálló vállalkozást folytatott. A magyar szakképzés fejlıdéstörténetének súlyos töréspontja a 40-es évek végén bekövetkezett fordulat, amely úgy államosította a szakmunkásképzést, hogy szinte teljes egészében felszámolta a kisvállalkozások keretében folytatott gyakorlati szakmatanulást. Annak ellenére, hogy a szakképzés duális jellege (formája) megmaradt, az 50-es évek intenzív iparosítását követıen évi XVI. törvény 8

9 kialakult nagyvállalati (tanmőhelyi) rendszer miatt igen kevés tanuló kapott a magánszféra keretei között szakmai gyakorlati oktatást. A piacgazdasági átmenet idıszakában a szakképzés alapfunkciói jogilag megerısítésre kerültek. A közoktatási és szakképzési törvény 1993-ban jogi garanciákkal újra lehetıséget biztosított a tanulószerzıdés intézményrendszerének alkalmazására. Az elızı évtizedekben kialakított rendszer a magángazdaságban, valamint a kis- és középvállalkozások esetében szerény lehetıségeket kínált. Mindemellett a gazdasági motiváció hiánya miatt nagyon lassan kezdıdött el az átállás a tanulószerzıdéses intézményrendszerre. Az állami nagyvállalatok a tulajdonosváltás, az átalakulás, a más gazdasági tevékenység folytatása, továbbá a megszőnések következtében tanmőhelyeiket bezárták, felszámolták, illetve eladták. Az évben újraalakult gazdasági kamarák a késıbbiekben jelentıs szerepet vállaltak a tanulószerzıdések elıkészítésében, megkötésében, nyilvántartásában és ellenırzésében. Figyelemreméltó, hogy a megkötött tanulószerzıdések száma az 1998/99-es tanévben alig haladta meg az ötezret. Az elıremutató fejlesztési és finanszírozási módosítások ösztönzıen hatottak a folyamat mind szélesebb körben történı elterjesztésére. Napjainkban mintegy 30 ezer, szakmát tanuló fiatal tanulószerzıdés keretei között vesz részt a gyakorlati felkészítésben. A vállalkozásoknál tanulószerzıdéssel foglalkoztatott tanulók száma a jövıben még jelentıs mértékben növelhetı. A tanulószerzıdéses pályakezdı fiatalok - szakmai tudásuk és munkatapasztalatuk révén - esélyesek a nemzetközi és hazai munkaerıpiacon az elhelyezkedést illetıen. A tanulószerzıdés intézményrendszere egyre jobban kiépül és biztonságosan mőködik a gazdasági kamarák felügyelete mellett. A célok megvalósítása érdekében (versenyképes ismeretekkel rendelkezı munkaerı) szoros együttmőködés alakult ki a szakképzı intézmények, a vállalkozói gyakorlóhelyek, valamint a szakmai- és érdekképviseleti szervezetek között. A gazdaság fejlıdése, az új technológiák alkalmazási igénye, továbbá a mind magasabb kompetencia-elvő - praxis - elvárások egyaránt ösztönzıleg hatnak a tanulószerzıdéses oktatási forma elterjedésére. 9

10 I. A MAGYAR KAMARAI RENDSZER JOGI SZABÁLYOZÁSA A tanácsadó a jogi ismeretek elsajátításával rendszerszemléletet tud kialakítani A rendszerváltozáskor számos munkaadói érdekképviselet mőködött egymás mellett párhuzamosan, melyek közül az egyik érdekképviselet volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban MKIK). Ezt követıen a gazdaság szereplıi között folyamatosan erısödött a kötelezı kamarai tagság követelése, mert a munkaadói érdekképviseletek ettıl várták a vállalkozói szféra megtisztulását, valamint a kóklerek kiszőrését. Az 1990-ben szabadon megválasztott parlament azonban csak a ciklus utolsó törvényei között, 1994-ben fogadta el a kamarai törvényt 3. A kamarai törvény célja az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése, amelyhez szükség volt a gazdasággal összefüggı közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történı ellátására. Megjegyzendı, hogy a törvény teljes összhangban volt a szakképzés jogi szabályozásával, amelynek alapján a kamarák részt vesznek a szakképzéshez csatlakozó különbözı tevékenységelemek megszervezésében és végrehajtásában. Az egyesülési jog alapján mőködı társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával a gazdaság általános érdekeinek elımozdításával, az Európai Uniós integrációval, valamint a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elısegítése céljából a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve alkotta meg az Országgyőlés a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A törvény értelmében a kamarák - mint a gazdaság választott önkormányzatai - testületi választással jöttek létre. A kamarák a következı idıszakban sorra kapták meg a különbözı gazdaságirányításhoz, illetve a kamarai törvényben rögzített feladatokhoz kapcsolódó hatásköröket, jogköröket. Az évi választásokat követıen az új országgyőlés új kamarai törvényt 4 alkotott, amely a korábbi kötelezı tagság helyett, önkéntes kamarai tagsággal rendelkezı kamarákat hozott létre. E törvény alapján ment végbe a megyei jogú városokban mőködı kamarák létrehozása, illetve a kézmőves kamara beolvadása a kereskedelmi és iparkamarába. Az új törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák köztestületek 5, amelyeket a törvény alapján választással, a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák külön törvényi rendelkezéseket figyelembe véve jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történı nyilvántartásba vételüket. A gazdasági kamarák feladata, hogy a törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelıen, önkormányzati elven alapuló mőködésükkel elımozdítsák a gazdaság fejlıdését és szervezıdését, továbbá a piaci magatartás tisztességét, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését évi XVI. törvény évi CXXI. törvény 5 Ptk

11 A törvény értelmében gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarák (valamint agrárkamarák) alakulhattak. A kereskedelmi, ipari és kézmőipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el. A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem sérti az egyesülési szabadság érvényesülését és nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban szabadon határozzák meg. Területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, valamint a fıvárosban mőködhetnek. Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak az MKIK-t - agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát - kell megalakítaniuk. Az országos gazdasági kamarák így az MKIK is jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára. A gazdálkodó szervezetek kamarai tagsága - kérelem alapján - a tagokról vezetett nyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. A gazdasági kamara tagjainak joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák a kamarában tisztséget viseljen küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyőlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselıit A gazdasági kamara tagjainak kötelezettsége, hogy megfizesse a tagdíjat; valamint megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra elıírt egyéb rendelkezéseket. A gazdasági kamarai tagság megszőnésének okai a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szőnik meg, illetve az egyéni vállalkozónak megszőnik a vállalkozás gyakorlására való joga a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt, vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja és törli a tagokról vezetett nyilvántartásból 11

12 II. A GAZDASÁGI KAMARA 6 SZERVEZETE A felépítés és a mőködési rend ismerete biztos alapokat jelent a napi munkában is A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat a kamarai törvények és az alapszabályuknak megfelelıen gyakorolják. II.1. Küldöttgyőlés Az országos gazdasági kamara legfıbb szerve a gazdasági kamarák küldötteibıl delegált küldöttgyőlés. Az országos gazdasági kamara küldöttgyőlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának, valamint az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása A tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása A kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenırzı és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyőjtés kezdeményezése az adatgyőjtés tárgya szerint illetékes szervnél Az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása A gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat II.2. Az elnökség Az elnökség feladata a küldöttgyőlések közötti idıszakban, a küldöttgyőlés határozatainak megfelelıen a gazdasági kamara mőködésének irányítása. Az elnökség testületi szerv. II.3. Az elnök A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, fıtitkárra, titkárra írásban átruházhatja. 6 A Magyar Kézmőves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézmőves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba március 31. napjával beolvadtak; a kézmőves kamarák - ideértve az országos kamarát is - megszőntek, a megszőnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A Magyar Kézmőves Kamarának, illetve a területi kézmőves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait március 31. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el. A kamara elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak. 12

13 A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg. Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történı képviseletére. II.4. Az ellenırzı bizottság A küldöttgyőlés legalább háromtagú ellenırzı bizottságot választ. Az ellenırzı bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. Az ellenırzı bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenırzı bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerőségét is. Az ellenırzı bizottság a kamara tisztségviselıitıl és ügyintézı szervezetétıl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az ellenırzı bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. A küldöttgyőlés a gazdasági kamara éves költségvetésérıl és az éves beszámolóról (mérlegrıl) csak az ellenırzı bizottság véleményének ismeretében dönthet. Az ellenırzı bizottság tevékenységérıl a küldöttgyőlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható. Az ellenırzı bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerőségnek is. Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenırzı bizottság kezdeményezi a küldöttgyőlés összehívását. Az ellenırzı bizottság elnöke összehívja a küldöttgyőlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének. II.5. Az etikai bizottság Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselıi az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közremőködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. II.6. A titkár és a kamara ügyintézı szervezete A titkár (fıtitkár), a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintézı szervezetének vezetıje, a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintézı szervezet vezetıjének vonatkozásában más elnevezés nem használható. A titkár (fıtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintézı szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 13

14 A titkár (fıtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerzıdés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja. II.7. Egyéb szervek, szervezeti egységek A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - a törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézmőipari tagozatot kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenı tagozatok létrehozásáról - a választási idıszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet. II.8. A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselıkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai A gazdasági kamara tisztségviselıi - az elnök és az alelnökök - az ellenırzı bizottság elnöke - az etikai bizottság elnöke - a fıtitkár, illetve a titkár Küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki - nagykorú - magyar állampolgár, vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik, vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát és - olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetı tisztségviselıje, illetıleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának - a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett Nem választható az ellenırzı bizottság tagjának - aki tagja az elnökségnek - a gazdasági kamara titkára - a gazdasági kamara ügyintézı szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - az elızı pontokban említett személyek közeli hozzátartozója 7 és élettársa Az ellenırzı bizottság tagjának - a kamara tagján kívül - megfelelı szakértelemmel rendelkezı más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara 7 Ptk.685. b)pont 14

15 ellenırzı bizottsága tagjának - a gazdasági kamara küldöttén kívül - megfelelı szakértelemmel rendelkezı más személy is megválasztható. Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki - cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll - a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerıs ítélet hatálya alatt áll - szabadságvesztés-büntetését tölti - büntetıeljárásban jogerısen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll - akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki - nem választható küldöttnek - Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel - közszolgálati jogviszonyban áll II.9. Törvényességi felügyelet A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja, az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye. A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenırzi, hogy a gazdasági kamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint hogy mőködése és határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. Ha a gazdasági kamara mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. Az Állami Számvevıszék külön törvény rendelkezéseinek megfelelıen rendszeresen ellenırzi a gazdasági kamarákat. II.10. Választási szabályok A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplı gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg. Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba. Az egyes kamarai tagozatokba beosztott gazdálkodó szervezetek a tagozat gazdasági súlyának megfelelı számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. 15

16 Az egyes tagozatok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg. A gazdálkodó szervezetekrıl a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdıidıpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggı kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következı naptári év elsı napjától kezdıdıen a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba sorolja át. A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékbıl való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezıgazdasági és erdıgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következı naptári év elsı napjától kezdıdıen másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni. A gazdasági kamara - amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetıvé teszi. A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel idıtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésıbb a beérkezést követı 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen mőködı helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a beérkezésétıl számított 3 napon belül, nem peres eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkezı esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte. A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselık négyéves idıtartamra választhatók meg és újraválaszthatók. A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselıt az ıket megválasztó szerv visszahívhatja. 16

17 II.11. A gazdasági kamara pénzügyi forrásai A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve mőködésükkel járó költségeket tagdíjakból, a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, a kamarák által alapított társaságok tevékenységébıl származó bevételbıl, egyéb bevételekbıl, - ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is -, valamint a költségvetési törvényben megállapított támogatásból fedezik. A gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan tevékenységüket végzik. A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdásági kamarák évente beszámolnak a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıjének, aki a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenırizni. A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el. II.12. Társaság alapítása A gazdasági kamara üzletszerően - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelı, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. Gazdasági tevékenységet is igénylı közfeladatainak ellátása érdekében azonban gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, azonban az elért adózott eredményét kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja. A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelıssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és társasága közfeladatai ellátását veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. Az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. II.13. A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértı határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg. Perindítás elıtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértı határozatról történt tudomásszerzéstıl számított harminc napon, de legkésıbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenırzı bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidı elmulasztása jogvesztéssel jár. Az ellenırzı bizottság a bejelentést követı harminc napon belül köteles írásban állást foglalni. 17

18 A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenırzı bizottság állásfoglalásától, vagy a harmadik bekezdés szerinti határidı eredménytelen elteltétıl számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A megállapított határidı elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni. II.14. A gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlása A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályalkotáshoz, programelfogadáshoz, továbbá átfogó intézkedés meghozatalához, vagy egyéb jelentıs - elıterjesztéshez (a továbbiakban gazdasági elıterjesztés) a Kormánynak történı benyújtás elıtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét. Ennek végrehajtásáról a Kormánynak az elıterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az elıterjesztést más erre jogosult szerv, vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik. A helyi önkormányzat képviselı-testületéhez való gazdasági elıterjesztés 8 benyújtása elıtt ki kell kérni a helyi önkormányzat területén mőködı, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. Ennek végrehajtásáról a polgármester, a képviselı-testület bizottságának elnöke, illetve az elıterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik. Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az elıterjesztı véleményétıl a lényeges kérdésekben eltér, akkor az elıterjesztésben a véleményeltérésrıl a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselı-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági elıterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekrıl és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell. 8 Megjegyzés: pl. önkormányzati rendelet 18

19 III. A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATRENDSZERE A tanácsadó az egyes részterületek információbázisát ötvözve átfogó tájékoztatást nyújthat III.1. Általános ismertetı A gazdasági kamarákról szóló törvény 9 értelmében a kamara széleskörő feladatokkal rendelkezik a gazdaság irányításával, a kereskedelem-fejlesztéssel, valamint a szakképzéssel kapcsolatban. A külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közremőködhetnek a kereskedelem-fejlesztéssel, a külföldön végzett, továbbá a külföldre irányuló, valamint a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, illetve a gazdálkodó szervezetek ezirányú tevékenységének összehangolásában. Vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és egyéb más, illeszkedı rendezvényeket szervezhetnek. Az Európai Uniós tagságból következıen közremőködhetnek a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintı tájékoztatási, valamint képzési feladatok ellátásában, a kamarák által ellenırzött képzési területek kivételével. Ezen belül pályázati módszertani útmutatókat állíthatnak össze, tájékoztatást nyújthatnak az uniós pályázati lehetıségekrıl és feltételekrıl, továbbá az egyes szakmákkal összefüggı közösségi jogszabályokról. Információkat szolgáltathatnak az Európai Bizottság döntéseirıl, valamint a közösség különbözı intézményeinek tevékenységérıl. Lehetıségük van arra, hogy elımozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, a minıségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggı tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és ezen területeken támogassák a képzést, illetve a továbbképzést. A gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében gazdasági, mőszaki, környezetvédelmi és jogi információkat győjthetnek, rendszerezhetnek, valamint továbbíthatnak magyar, európai uniós és nemzetközi összefüggésben. A gazdasági kamarák külön törvényi rendelkezések szerint, feladataikhoz kapcsolódóan részt vesznek a célkitőzéseket szolgáló elkülönített állami pénzalapok és más költségvetési elıirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elıkészítésében is. A kamarák mindemellett a vonatkozó jogszabályok alapján részt vesznek a szakképzéshez csatlakozó különbözı tevékenységelemek megszervezésében és végrehajtásában. III.2. Az országos kamara feladatai Véleményezi a gazdasági tárgyú jogszabályok és elıterjesztések tervezeteit, javaslatot tesz azok kiegészítésére Kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel, valamint más gazdasági jellegő nemzetközi szervezetekkel évi CXXXI. törvénnyel módosított évi CXXI törvény (kamarai törvény) 19

20 Összehangolja a gazdasági kamarák belföldön végzett és külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági jellegő tájékoztató és propagandamunkáját A gazdasági kamara a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával elımozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak és intézkedéseknek a gazdasági fejlıdéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához, valamint a piaci magatartás tisztességéhez főzıdı közérdekkel összhangban történı kidolgozását. A statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelıen adatokat győjt és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít, továbbá hoz nyilvánosságra. Feladatellátása során kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság mőködését akadályozó, vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, illetve a gátló körülmények átalakításához szükséges jogszabályok és intézkedések meghozatalát. A gazdasági kamara jogosult a gazdálkodó szervezetekrıl vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett. Kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét és kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai normákat tartalmazó szabályzatot. Külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan mőködtetett tanácsok és testületek munkájában és megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit. Kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történı ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot. A szakképesítésért felelıs miniszterrel kötött megállapodás alapján ellátja a miniszter egyes szakképzési feladatait azzal, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelıs miniszter a kamarával egyetértésben, jogszabályban (rendelet) határozza meg. III.3. A területi gazdasági kamarák feladatai III.3.1. Gazdaságfejlesztés Elımozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlıdését. Ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt e célra fordítható részét Elısegítik a gazdaság fejlıdésére jelentıs hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását. Részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések elıkészítésében, együttmőködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel Tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggı magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintı 20

21 gazdaságpolitikai döntésekrıl és intézkedésekrıl. Elımozdítják a gazdasági együttmőködés fejlıdését. Közremőködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és azok végrehajtásában. III.3.2. Az üzleti forgalom biztonsága A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megırzése, illetve fokozása érdekében árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek; összeállítják és közreadják a kereskedelmi szabványokat; a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését. A kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák. A tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütközı magatartás esetén kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek. az iparjogvédelmi és a szerzıi jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák; határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató - és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértı vagy veszélyeztetı - kamarai tag gazdálkodó szervezeteket. Az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb, vagy ismétlıdı esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott idıre történı felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát. Ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintı, vagy jelentıs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében; együttmőködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerıs határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik; minısítı és ellenırzési rendszereket mőködtetnek; a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény 10 (a továbbiakban Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a jegyzınél a vállalkozói igazolvány visszavonását indítványozhatják. A cégbíróság, illetve a jegyzı köteles a megfelelı eljárást évi CXLV. törvény 21

22 lefolytatni, és annak eredményérıl a kamarát írásban is tájékoztatni a fogyasztóvédelemrıl szóló törvény 11 alapján békéltetı testületeket mőködtetnek; közremőködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggı minıségvédelmi és szállítmányozási kárügyeinek intézésében; ha a bíróság, vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerıs határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, akkor a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja; III.3.3. Szakképzés A gazdasági kamarák - az érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve - ellátják a szakképzési törvényben 12, valamint a végrehajtási rendeletben 13 meghatározott feladataikat. Ezen tevékenységkörök ellátási keretei részletesen szabályozottak, melyek egyben iránymutatást is adnak a szakképzı intézmények számára. Ezen belül a szakmai vizsgabizottságokban kamarai delegált általi szerepvállalás, a tapasztalatok feldolgozása és hasznosítása (közjogi feladat); a gyakorlati képzést végzı cégek/vállalkozások nyilvántartása, a gyakorlati képzés felügyelete és kétszintő ellenırzése, a vállalkozások minısítése (közjogi feladat); a tanulószerzıdés intézményrendszerének elterjesztése, fejlesztése és nyilvántartása, a tanulószerzıdéses tanácsadói hálózat mőködtetése (közjogi feladat); a mesterképzés szervezése, valamint a mestervizsgáztatás lebonyolítása; azon szakképesítések meghatározása, amelyekben mesterképzés folytatható, illetve mestervizsgáztatás szervezhetı, továbbá ezen szakmákban a követelmények kidolgozása; a szakképzés irányításával kapcsolatban létrehozott szervezetekben testületi tagként való részvétel; a gazdaság valós igényeire épülı képzések megszervezése és lebonyolítása; együttmőködés a szakképzési intézményekkel, az oktató cégekkel, valamint a gyakorlati képzést ellátó vállalkozásokkal gyakorlati szintvizsgák elıkészítése, szervezése, lebonyolítása és nyilvántartása évi CLV. törvény évi LXXVI. törvény 13 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 22