VIII. A kockázati tényezők évközi változása

Átírás

1 VIII. A kockázati tényezők évközi változása

2 A magyar gazdaság helyzetéből fakadó kockázati tényezők A magyar makrogazdaság helyzete: A évben a bizonytalanná vált a korábbi évek gyors gazdasági növekedésének fenntarthatósága. Elképzelhető, hogy az átmenetileg romló makrógazdasági adatok miatt a mindenkori kormány megszorító intézkedésekre kényszerül. Azt sem lehet kizárni a mindenkori kormány részéről, hogy olyan gazdaságpolitikai, költségvetési vagy monetáris intézkedést, amely befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségét. A magyar gazdaság EU-konvergenciája, (forint árfolyamalakulása, kamatkonvergencia): Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során az FHB Rt.-nek várhatóan új kihívásokkal kell szembenéznie. A kamatok középtávú konvergenciája illetve az EUR/HUF árfolyam alakulásának iránya az EMU csatlakozásig bár viszonylag jól prognosztizálható, az alkalmazkodás lefutásának intenzitása és volatilitása kockázatokat rejt. Infláció: Amennyiben az infláció üteme szélsőségesen ingadozik, s kiszámíthatatlanná válnak a hozamelvárások, akkor az kedvezőtlen hatással lehet a Bank teljesítményére. Különösen kockázatos az FHB Rt. számára az infláció esetleges emelkedésével járó gazdasági környezet. Szabályozási kockázatok: A magyar pénzügyi jog EU jogharmonizációja bár gyakorlatilag teljeskörű, a csatlakozásig hátralévő időben is további módosítások várhatók az Európai Unió előírásaival való harmonizáció miatt, hiszen az EU jogrendje is folyamatosan alakul és komoly hitelintézeti és tőkepiaci szabályváltozások előkészítése zajlik. A lakáshitelezésre vonatkozó jogi szabályozás támogatási rendszere jelentősen befolyásolja az FHB Rt. üzletmenetét, fejlődési potenciálját. A magyar tőkepiac méreténél és nyitottságánál fogva jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra. A magyar piac alakulására kihatnak a nemzetközi (főként európai) kamatláb-változások, a tőzsdei és pénzpiaci mozgások. A tőkepiac tartós zavara jelentősen befolyásolhatja az FHB Rt. forrásszerzési műveleteit. A magyar tőkepiacon jelenleg még kis mértékben vannak csak jelen a hosszú lejáratú értékpapírok, ennek befektetői intézményi rendszere és kultúrája még kialakulóban van. A hosszabb lejáratú befektetéseknek a mai magyar tőkepiacon nincs más hozammércéje, mint a különböző lejáratú állampapírok referencia hozamai. Az FHB fő piacát a lakossági lakóingatlanokkal kapcsolatos jelzáloghitelezés jelenti. A magyarországi lakásárak utóbbi 3-5 évben relatív magas növekedése ellenére jelenleg lakóingatlan-piaci árbuborékról nem beszélhetünk, a megnövekedett hitelezés sem eredményezett fenntarthatatlan mértékű drágulást, de nem kizárható, hogy részpiacokon ilyen intenzív árnövekedés-áresés jelenségek kialakuljanak. A fejletlen ingatlanpiaci nyilvántartás nehezítheti a Bank munkáját, az FHB Rt. ezért kapcsolódott a földhivatalok számítógépes rendszeréhez. Ágazati szintű kockázati tényezők A magyar kereskedelmi bankok, lakástakarékpénztárak, takarékszövetkezetek és biztosító társaságok által támasztott verseny: Magyarországon a legtöbb hitelintézet

3 nyújthat jelzálogjog kikötése mellett jelzálog típusú kölcsönt, s ezt a jogosultságot korlátozott mértékben 2001 januártól a biztosítók is megkapták. Jelzálogbanki konkurencia: A módosított Hitelintézeti törvény az EU szabályokkal harmonizálva lehetővé teszi külföldi bankoknak a fióknyitást Magyarországon. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy bármely külföldi Jelzálogbank fiókot nyisson. Ezen kívül részben külföldi, részben hazai hitelintézetek fontolgatják új Jelzálogbank beindítását. A magyar piacon már három Jelzálogbank működik. Az FHB Rt.-re jellemző kockázati tényezők Az FHB Rt. szakosított hitelintézetként korlátozott hitelintézeti jogosultsággal, szigorúan szabályozott tevékenységet folytathat, mely a koncentrált, nagyvolumenű jelzáloghitelezés kockázatának mértékét mérsékli, s a jelzálogtörvény a Bank működésére vonatkozóan igen szigorú és részteles előírásokat (ld. pl. lejárati, fedezeti korlátok) tartalmaz, védve a Jelzáloglevél tulajdonosokat. Az FHB Rt. a törvényi korlátok miatt ügyfelei részére nem vezethet számlát. A számlavezetéssel automatikusan rendelkezésre álló közvetlen ügyfél-információkat más forrásból kell megszereznie. A kölcsön visszafizetési kockázatok csökkentése és annak kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében fontos, hogy a Bank ügyfeleiről megbízható információkkal rendelkezzék. Az FHB Rt. szerződést kötött a bankközi információs rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-vel és egyéb szervezetekkel az ügyfél esetleges fizetési késedelmével kapcsolatos mihamarabbi tájékoztatás megszerzése céljából. Az FHB Rt. fő profilja a lakáshitelezés. Kockázatot hordozhat, ha a jelenleg érvényes lakásrendelet feltételei jelentősen megváltoznak. Az FHB Rt től speciális refinanszírozási konstrukciót vezetett be a kereskedelmi bankok által nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozásánál, ezek eredményéről tapasztalati adatok csak a későbbi években várhatók. Az FHB Rt. forrásait nagyrészt a tőkepiacról szerzi jelzáloglevél kibocsátás formájában. A zártkörű értékpapírpiac már telítődött, s a piaci felmérések szerint a nyilvános sorozatok befogadó kapacitása sem véges. A Banknak a jövőben a nemzetközi intézményi befektetői körben is meg kell ismertetni jelzálogleveleit. Hitelkockázat: a jogszabályi általános hitelintézeti és specifikus jelzálogbanki előírások szigorú és következetes betartása, valamint a jelzáloghitelezés felfutása mellett kiemelten fontos a belső limitek és hitelezési szabályok érvényesítése és a piaci innovációkhoz való alakítása, továbbfejlesztése. Kihívást jelent az új bázeli elvekre való felkészülés. Likviditási kockázat: jóllehet az FHB Rt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll. A likviditásmenedzselés alapvető célja, hogy kiszűrje az ebből fakadó kockázatokat. Forrásmegújítási kockázat: az FHB Rt. 1 és 5 éves kamatperiódusú eszközeinek lejárata jellemzően 5-20 év, a forrásoké pedig 5-10 év, egyes periódusokban nagyobb volumenű forrásmegújító kibocsátásokra van szükség. Ezen jövőbeli kibocsátások kockázatcsökkentő technikáját a Bank kidolgozta. Kamatlábkockázat: az eszközök és források kamatérzékenységének eltéréséből adódó piaci kockázatok esetén is a kamatperiódusok összehangolása (természetes fedezés)

4 illetve a portfoliószintű kockázatok figyelése és kockázatkezelési technikák alkalmazása az aktivitás növekedésével válik egyre fontosabb kérdéssé. Devizaárfolyam kockázat: Jelenleg az FHB-ban nincsen, de a külföldi kibocsátások illetve a forint-euro konvergencia kapcsán ki kell építeni a kezelésére alkalmazandó elveket és eljárásokat. Az FHB Rt.-nek nincs olyan peres ügye, amelynek a perértéke meghaladná a Bank alaptőkéjének 10%-át. Az FHB Rt. köztartozásai: A Banknak jelen Éves Jelentés elkészítésekor jogerős határozat alapján társadalombiztosítási, valamint adótartozása nincs. Ügyfél és ügyletkockázat kezelése Az FHB Rt. kockázat- és kötelezettségvállalásait megelőzően vizsgálja leendő partnerei hitel-visszafizető képességét és készségét, továbbá a fedezetül felajánlott ingatlanok értékét és mobilizálhatóságát. Adósminősítés A Bank egyszerű és komplex adósminősítést végez az ügyfeleinél, s 1-5 osztályba sorolja a hitelkérelmezőket, részükre hitellimitet állapít meg. Az adósminősítés keretében a Bank vizsgálja ügyfelei pénzügyi és üzleti kockázatait, ezek alapján minősíti ügyfeleit. A Bank az adósminősítés során az ügyfél pénzügyi mutatói alapján hitellimitet állapít meg. A nyújtható hitel nagyságát így összességében az ügyfél adósminősítésének fokozata, a részére megállapított maximális hitellimit, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke határozza meg. A Bank új stratégiájának megfelelően új minősítési rendszer lépett életbe 2000 januárjától: megszűnt a csupán az adósazonosítást végző egyszerűsített alrendszer. Mivel előtérbe került a lakossági hitelezés, a lakosság fizetőképességének és készségének mérésére alkalmas scoring rendszert alakított ki a Bank. A lakosság számára a hitellimitet a jövedelmek terhelhetősége alapján állapítja meg a Bank, a hitel kamatlába és futamideje függvényében. Kintlevőség minősítés A minősítési osztályok és a hozzájuk tartozó céltartalék-képzési határok a következők: A problémamentes 0% Problémamentes a kintlévőség abban az esetben, ha dokumentálhatóan valószínűsíthető a megtérülése és a Banknak veszteséggel nem kell számolnia, vagy a tőke-, illetve kamattörlesztésnél, vagy egyéb törlesztési kötelezettségnél a 15 napot, lakossági hitelek esetében a 30 napot nem haladja meg. B külön figyelendő 0-10% Külön figyelendő kategóriába kell besorolni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de a Bank olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok a tételek is, amelyek a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében külön kezelést igényelnek, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező nem jelentkezett.

5 C átlag alatti 11-30% Átlag alattinak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatnak minősül, illetve a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű tőke-, vagy tőke jellegű veszteség valószínűsíthető. D kétes 31-70% Kétesnek kell minősíteni azt a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, amely esetében egyértelműen megállapítható, hogy a Banknak veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert; illetve a törlesztési késedelem tartós (90 napot meghaladó) vagy rendszeres, illetve a peresített követeléseket is. E rossz % Rossznak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70%-át előreláthatóan meghaladja és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget; vagy ha felszámolási eljárás indult az adós ellen (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek). A fedezetek minősége Az FHB Rt. hitelkihelyezéseinek biztosítékaként a fizetőképességen és a gazdaságos tevékenységen túlmenően az önállóan forgalomképes, az értékét megőrző, per-, igény- és tehermentes ingatlanokra alapított, alapvetően első helyen bejegyzett jelzálogjogot fogad el. A Bank, mint a jelzáloghitelek nyújtásával üzletszerűen foglalkozó hitelintézet, jogosult a biztosítékát képező ingatlanok önálló vagy az ügyféllel közösen való értékesítésére. Emellett az elidegenítési és a terhelési tilalom törvényileg kötelező bejegyzésével megakadályozhatja, hogy a tulajdonos a Bank engedélye nélkül adja el vagy terhelje meg az ingatlanát. A Bank a jelzálog-hitelezés biztonsága érdekében az egyik sarokpontnak tekinti az ingatlanok reális értékelését. Ennek érdekében a biztosítékul felajánlott és elfogadott ingatlanok értékelését a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai alapján eddig saját szervezete által végezte és ennek alátámasztására széles adatbázist hozott létre az illetékhivatalok forgalmi adataira építve. Az új stratégia bevezetését és a Bank tevékenységének módosulását követően az FHB Rt. által szerződésben feljogosított külső ingatlanértékelők is részt vesznek az ingatlanértékelésben. Az ingatlanok hitelbiztosítéki értékét azonban továbbra is a Bank saját szakemberei állapítják meg. A Vagyonellenőr A PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft.-vel kötött szerződés értelmében a Vagyonellenőr a jogszabályi előírásokon túlmenően az általa kiválasztott esetekben az FHB Rt. értékelőjének a munkáját felülvizsgálja, illetve szúrópróba-szerű értékelési felülvizsgálatot végez. Szigorú belső szabályozás Az FHB Rt. hitelbiztosítéki érték megállapítási szabályzatát és a jelzáloglevek mögött meglévő rendes- és pótfedezet nyilvántartási szabályzatát az PSZÁF jogelődje, az ÁPTF hagyta jóvá.

6 Jelzáloglevél fedezeti megfelelés A kamatkockázat kezelés A Jelzáloglevél fedezeti megfeleltetése érdekében a FHB Rt. a hitelek előtörlesztését időben és összegben korlátozza, annak érdekében, hogy a jelzáloglevelek rendes fedezete folyamatosan biztosított legyen. Partnerkockázat, partnerlimitek A Bank működése során különböző pénzügyi illetve befektetési szolgáltatásokat végző partnerekkel kerül kapcsolatba, illetve vállal velük szemben kockázatot. A partnerlimit megállapításának alapja a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat alapján készült minősítési rendszer. E szerint a bankokat öt kategóriába sorolja és ennek alapján folyamatos limitmegállapítást végez. Az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatókra vonatkozó limitet az FHB Rt. esetenként határozza meg. Kamatkockázat és kezelése A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya a bankmérlegben. A banki tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozandó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ami kamatkockázattal járhat. Az FHB Rt. jelzálogbanki tevékenységéből és speciális törvényi szabályozásából eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás struktúrával rendelkezik, aminek kamatkockázat szempontjából meghatározó elemei az alábbiak: Forrásai jelentős része hosszú lejáratú tőkepiaci forrás az ahhoz igazodó sajátosságokkal azaz fix kamatozással vagy relatív hosszú (1 éves) kamatperiódussal, A fix vagy hosszú kamatperiódusú tőkepiaci források mellett időszakonként jelentős lehet a gyors átárazódású bankközi források aránya, Az ügyfél hiteleken belül meghatározóak az öt évnél hosszabb eredeti futamidejű hitelek. Az FHB eszköz-forrás struktúrájából fakadóan kamatkockázata elsősorban az alábbi tényezőkből ered: A hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszakban bekövetkező tőke- és pénzpiaci hozamváltozások. A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája vagy eltérő kamatperiódusa. Újra befektetési kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újrabefektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés. Az annuitásos kamatozású hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme. Az eszközök és források eltérő lejárati struktúrája következtében előálló kamatkockázat. A kamatkockázatot jelenleg a természetes hedge-re törekedve a források és eszközök lejárati struktúrájának közelítésével, az átárazódási periódusok megfeleltetésével, a fix és változó eszközök és források közötti lehetséges eltérés limitálásával kezeli az FHB Rt. A

7 későbbiekben egyre fontosabbá válik a portfolió szintű kamatkockázat-kezelés és derivatív eszközök alkalmazása. A Bank napi rendszerességgel figyeli a következőket: Likvid eszközök aránya Likviditási mutató Lejáró Jelzáloglevél aránya A lejáró jelzáloglevelek lefedettségi aránya Nagy egyedi betétektől való függőség mutatószáma. Havi rendszerességgel történik a lejárati fedezettségi limitek, vagyis a különböző lejárati sávokban előforduló lejárati mismatch-ek figyelése. A likviditási kockázat kezelése A banki tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. Ugyanakkor a mindenkori fizetőképesség biztosítása mellett a banki jövedelmezőség érdekében limitekkel szabályozott mértékű lejárati transzformációt alkalmaz.

8 Felelősségvállalási nyilatkozat A jelen Éves Jelentést a tőkepiacokról szóló 2001 évi CXX törvény 40. (2) bekezdésének megfelelően aláírjuk, és a jelen Forgalomba hozatal adatait tartalmazó összeállításban szereplő információért egyetemleges felelősséget vállalunk. Kijelentjük hogy az FHB Rt. jelen Éves Jelentése valamennyi, a Kibocsátóra és a Jelzáloglevélre vonatkozó lényeges információt tartalmaz és ezek az információk, adatok és állítások a valóságnak megfelelnek. Kijelentjük továbbá, hogy az FHB Rt. jelen Éves Jelentése nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Budapest, Gyuris Dániel Vezérigazgató Siklós Jenő Vezérigazgató-helyettes

9 Cégszerű aláírás Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság a Bank 2002 évben induló Kibocsátási Programjának Tájékoztatója alapján a jelen jelzáloglevél ötödik sorozatrészletének kibocsátásához készült, a Forgalomba hozatal adatait tartalmazó összeállítást cégszerűen aláírja. Budapest, Gyuris Dániel Vezérigazgató Siklós Jenő Vezérigazgató-helyettes