A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében"

Átírás

1 A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójához) Készült: Debrecen, november 25. Készítette: Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly 1

2 Tartalom I. Bevezető... 3 II. Vezetői összefoglaló... 5 III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai... 7 IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon V. 3. Hiányszakmák VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján VI. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében V.1. Foglalkoztatási paktum a foglalkoztatást erősítő eszköz V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása előzmények, tervezet VI. Felhasznált források VII. Melléklet

3 I. Bevezető A koncepció célja A tanulmány a Hajdú-Bihar megye Szakképzés - fejlesztési koncepciója bővítése, kiegészítése, frissítése végett készült. Alapvető célja az, hogy a közoktatásra kiterjedő hatályú fejlesztési koncepció mellé a felnőttképzés jelenségét is megvizsgálja. Praktikusan célunk, hogy a munkaerő-piac kínálati oldalának két összetevőjét, a kibocsátást meghatározó iskolarendszerű szakképzést és a felnőttképzést egyszerre tekintsük át. Ezzel támogatva azt, hogy az iskolarendszerű képzésre hatályos szabályozás a teljes szakképzési spektrum egyben történő áttekintésével szülessen. A feldolgozás során törekedtünk a munkaerő-piaci viszonyok és a szakképzés mindkét formájának együttes elemzésére. A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (későbbiekben: MFKB) számára a szakmaszerkezeti döntés kapcsán, az irány-arány számok kijelölése kapcsán mérlegelhető háttér információkat szeretnénk nyújtani. Módszertani gondolatok A koncepció elkészítése óta eltelt idő változásainak áttekintésére teszünk kísérletet. Frissítjük, súlypontozzuk a koncepcióban részletesen áttekintett gazdasági hátteret, próbáljuk felvázolni a változásokat. Az összevethetőség kedvéért az iskolarendszerű szakképzés statisztikájának áttekintését is elvégezzük, immár a feladatra koncentráló módon, a szakmacsoportok és a fenntartók jellemzőire fókuszálva. A dolgozat nóvuma, központi eleme a felnőttképzés jelenségeinek feltárása. Fontosnak látjuk, hogy a szakképzés minden szereplőjéről kellő információval rendelkezzen a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mivel meglátásunk szerint az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó döntéseit ez befolyásolhatja. A tanulmány részét képezi egy aktuális adatgyűjtés, amelyben a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek jövőképét, a szakképzéssel kapcsolatban kialakult véleményüket kérdeztük meg. Az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés együttes kezelését a hiányszakmák kijelölése kapcsán végeztük el. 3

4 A szakképzés mellett ebben az összefüggésben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ munkanélküliek szakmai végzettségére (számára) vonatkozó adatait, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (későbbiekben: MKIK-GVI) előrejelzéseit együtt kezeltük. A cél érdekében statisztikai adatgyűjtést, adatelemzéseket, on-line kérdőíves lekérdezést, elemzést végeztünk, illetve interjúkat készítettünk. A felhasznált adatok részben a nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai Hivatal (későbbiekben: KSH), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, TEIR, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), valamint a KIRSTAT adatai jelentették. Adatgyűjtésünk kiterjed a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer adataira is. Primer adatfelvétellel és feldolgozással a felnőttképzés intézményrendszerének elemzése kapcsán éltünk. Az adatok feldolgozásakor adatbázis-kezelő programok (jellemzően Excel) és térinformatikai eszközök (Mapinfo 10.5) is felhasználásra kerültek. Használtuk a TEIR interaktív eszközeit is. A tanulmány integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött szakképzésre vonatkozó elképzeléseket, tanulmányokat, elemzéseket. Szintézisükkel következtetésekre jut a hatékony szakképzési rendszer kialakításának folyamatára. Támaszkodtunk a korábbi regionális fejlesztési koncepciókra (szakképzés-fejlesztés, területfejlesztés). Az iskolarendszerű szakképzés adatait feldolgozó fejezetben a Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Hajdú-Bihar megye című, Oktatási Hivatal által (Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatallal közösen) készített terv, valamint (szélesebb viszonylatban) a Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója anyagait használtuk fel. 4

5 II. Vezetői összefoglaló A tanulmány Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó középtávú (2020-ig terjedő, uniós tervezési időszakkal párhuzamosított) fejlesztési elképzeléseit egészíti ki. Áttekinti az elmúlt év gazdasági változásait, háttér anyagot szolgáltat a koncepcióban nem érintett, a koncepció hatálya alá nem tartozó szakképzés vonatkozásában. Feldolgozza a megye felnőttképzésének jellegzetességeit, érinti az iskolarendszerű képzés nem állami fenntartású területeit. Az elmúlt évek folyamatainak hatására növekedett a megye gazdasága. Ez kiterjedt a jó időjárási viszonyok révén a mezőgazdaságra, de az iparban (az élelmiszeripar, a vegyianyag feldolgozás, gyógyszeripar és a fémfeldolgozás ágazata révén) és a szolgáltató szektorban is előrelépést tapasztalhattunk. Csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a foglalkoztatottaké. Utóbbi vonatkozásban a szolgáltatásokhoz kapcsolódik érdemi emelkedés, ebben a költségvetési szféra (azon belül is az egészségügyi, szociális ellátás, valamint a gyűjtőkategóriát jelentő egyéb közösségi, személyi szolgáltatás) játszanak fontos szerepet. A versenyszféra értékei még a 2005-ös szint alatt vannak. Az abszolút számok javulása mellett az országon belüli regionális különbségek tovább nőttek. A megye szakképzése 2013-ban az iskolarendszerű szakképzés tanulója mellett felnőttképzésben résztvevővel (képzések száma) zajlott. A felnőttképzés kapacitásai lényegesen meghaladják az iskolarendszerű szakképzés mutatóit. A gazdaság igényeinek kielégítésében betöltött szerepe megkerülhetetlen, célszerű ismerni jellemzőit az iskolarendszerű szakképzés folyamatainak tervezése során. A felnőttképzés helyzete a fejlett, tudásalapú gazdaságokban a jobban és konkrétan megfogalmazódó igények révén stabilabb. A keresleti oldal minőségi erősödésével a felnőttképzési szektor is szakmailag színesebb (letisztultabb, tudatosabb) ágazattá formálódhat. Iskolázottság vonatkozásában jellemző, hogy a megye felnőttképzésében megjelenők kétharmada (67 százalék) legalább érettségivel (26 százalékuk diplomával) rendelkezik. Ez lehet annak a következménye, hogy az eredeti végzettségük nem megfelelő a munkaerőpiacon és korrekcióra kényszerülnek, de akár annak is, hogy ők alkalmasak arra, hogy rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv mellett szól, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő alacsony iskolázottságú lakosság aránya (nyolc általános és alatta: tizennégy százalék, szakiskolai, szakmunkás végzettségű együtt: tizenöt százalék) kicsi ebben a képzési formában. 5

6 A felnőttképzés gazdasági hátterét nem az állami források adják (OSAP 1665). A megyében 3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akik képzését állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai, a képzésben résztvevők saját befizetései (25,9 százalék), a munkáltatók invesztíciói (17,8 százalék) állnak a tanulmányok hátterében. Határozott területi eltérések is felismerhetők, hiszen Debrecen esetében a regionális központokhoz hasonló diverzifikált forrásrendszer azonosítható, míg a bihari kisfalvakban, a Tiszamentén szinte kizárólagosan az Uniós források jelennek meg. Az országos adatgyűjtésből (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) származó megyei statisztikát alátámasztják a saját adatfelvétel adatai is. A felnőttképzés szervezetei területileg kiterjedtebb hálózattal rendelkeznek, mint az iskolarendszerű szakképzés. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a képző intézmények közelsége. Az egyszerűbb szakmák (alacsonyabb belépési iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot. Amennyiben (közeli lehetőség hiányában) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek a munkaerő-piacon is. A felnőttképzés ötvenhárom településen jelent meg, olyanokon, ahol az iskolarendszerű forma hiányzik. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását segítik a felnőttképzés vállalatai. A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. kétszáznegyvennyolc forgácsoló (százhetvenöt az iskolarendszerű képzésben), kétszázkilencvenhét hegesztő (százkilencvenhat iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire gyorsan reagálnak (adottságaik révén) a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű intézmények. Problémásnak látjuk a hiányszakmák kiválasztásának elveit. A felnőttképzésre vonatkozó statisztikai adatokból nyert elképzeléseinket megerősítették a kérdőíves adatfelvételünk válaszadói is. A jogszabályi környezet jelentős változása komoly kihívást jelent mind az iskolarendszerű, mind a felnőttképzés szereplői számára. 6

7 III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai A megye jellegzetességét a mezőgazdaság szerepének magyar átlagnál nagyobb súlya adja (I. számú táblázat). I. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben, (forrás: TEIR) Primer Szekunder Tercier Hajdú-Bihar 10,3 30,3 59,4 Országos 6,7 36,9 56,4 A Hajdúság nagy határral rendelkező mezővárosaiban arányaiban és számában is jelentős népesség foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből (10,3 százalék) és a foglalkoztatottakból (7,5 százalék) a megyében. Ez magasabb, mint ami országosan jellemző. Kiemelkedő az ágazat súlya a fajlagos mutatók esetén is. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági értéktermelésben a megye értékei országosan a legnagyobbak. Természeti okokat (jó mezőgazdasági adottságok) kell keresnünk az ágazat ilyetén súlya mögött, és természeti okok miatt (magas termelékenység) lehet jelentős a jövedelemtermelő képesség is. Az adottságok a klasszikus kontinentális mezőgazdaság profilját mutatják. Gabona és ipari növények szántóföldi termesztése, valamint az állattenyésztés adja a termelés fő vonulatát. A gabonatermesztés stabil búza iránya mellett a rozs termőterületeinek csökkenése és a kukorica előretörése figyelhető meg. Ipari növények vonatkozásában karakteres változás a kabai cukorgyár leállása, ezzel együtt a cukorrépa termesztő körzet leépülése. Helyén kukorica alapú bioetanol üzem építését tervezik. A gyümölcs és szőlő termesztése csökkenő, a zöldségtermesztés emelkedő tendenciával jellemezhető. Hungarikum a Vámospércs, és a Létavértes környéki tormatermesztés. A megye az ország legnagyobb szarvasmarha, sertés (a sertésállomány 14,8 százaléka Hajdú - Bihar megyében van) és juh állományával, harmadik legnagyobb baromfi állományával rendelkezik. Sertés és szarvasmarha (országosan tizenöt százalék a szarvasmarha, harmincöt százalék a sertés esetében az állomány csökkenése) tenyésztés az ezredforduló óta bekövetkező országos változásoktól eltérően stabil. Jellemző a takarmánytermesztés és állattenyésztés integrálása, ez országos értékeket megelőző termelékenységet eredményez. 7

8 Valószínűsíthető, hogy a természeti adottságaiból következően a mezőgazdaság hosszabb távon is fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Átalakulási folyamatai közül a termelési integrációra törekvés, a bioüzemanyagok termelése irányába történő elmozdulás, a hagyományos állattenyésztő ágazatok stabilitása feltétlenül előremutató. Az ágazat jövője szempontjából a feldolgozás, logisztika, értékesítés feladatainak helyben tartása fontos feladat, amivel az értékteremtő képesség érdemben növelhető. Az ágazat súlya indokolja a mezőgazdasági szakképzés fejlesztését is. A Hajdú-Bihar megyében előállított bruttó hozzáadott érték negyede származik az iparból, ezzel a megyék iparosodottságát is jelző sorban az utolsó negyedbe tartozik. Iparának természeti adottságai szűkösek, emiatt hagyományosan elmarad teljesítményével az országos, sőt a vidéki megyék átlagától is. Ipari jellegű hasznosítás lehetőségét leginkább a Nagyhegyes, Hajdúszoboszló térségében feltárt (felértékelődő) földgáz vagyon jelenti. Sajátos (a szocialista időszakból örökölt) iparszerkezete, hatékonyságának, exportorientáltságának alacsonyabb szintje miatt az ipar, építőipar veszít súlyából az ezredforduló utáni időszakban. Jellemző, hogy a növekedést produkáló iparágak általában értéktermelésüknél kisebb arányban részesednek a foglalkoztatottak köréből, illetve hogy az országos szinten zászlóshajónak számító autóipari, elektronikai beruházások aránya alacsony a megyében. Pozitív jelenség viszont, hogy a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a fejlettebb (exportorientált, autóiparban érintett) térségeket. Az 1. számú ábra a megye iparában foglalkoztatottak magyarországi értékekkel történő összevetését teszi lehetővé. Villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás 10,3 18,0 Egyéb feldolgozóipar 6,9 5,8 Járműgyártás 10,1 2,0 Gépgyártás 7,1 7,9 Elektronikai, optikai ipar, villamos 14,1 5,8 Fémfeldolgozás 10,0 7,2 Gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek 9,0 5,4 Vegyi termékek, gyógyszerek gyártása 4,2 8,1 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris 0,9 - Fa-, papír- és nyomdaipar 5,9 13,1 Textil-, ruha-, bőr- és lábbeli-gyártás 6,4 7,7 Élelmiszeripar 14,5 18,7 Magyarország Bányászat 0,6 0,4 Hajdú-Bihar megye - 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0 1. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország iparában (százalékos megoszlásban) (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) 8

9 Látványosan kitűnnek a helyi jellemvonások. A vegyi termékek, gyógyszerek, fa-, papír-, nyomdaipari termékek foglalkoztatotti aránya duplája az országosnak. Meghaladja azt az élelmiszeriparban és a villamosenergia-, víz-, gáz-, gőzellátásban dolgozóké is. A másik viszont oldalról teljesen hiányzik a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása a megyéből. Ötöde a járműgyártásban foglalkoztatottak, fele az elektronikai, optikai, villamos berendezések gyártásában dolgozók aránya az országosnak. Termelési volumen alapján a vegyi anyagtermék gyártása és a gyógyszergyártás (harminchárom százalék) a legjelentősebb, melyet a gépipar (huszonhárom százalék), az élelmiszeripar (tizenhét százalék), energiaipar (tizennégy százalék) követ a sorban. Az ipari jellegű foglalkoztatás jellemzően városokhoz kötődik. Ettől a Debrecen, illetve Tiszaújváros közelében lévő kisebb települések térnek el, ahol a nagyobb ipari koncentrációk közelében lévő kis falvak foglalkoztatottjai az iparban dolgoznak. Növekedésben az élelmiszeripar, vegyi anyag és gyógyszergyártás és a fémfeldolgozás mutatói alakultak az elmúlt év során legszebben (2. számú ábra). 2. számú ábra: Az ipari termelés volumenindexe Hajdú-Bihar megyében (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) Az építőipar jelentőségét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megye az alkalmazásban állók tekintetében negyedik a magyar megyék sorában. Az Észak-Alföldi Régió építőipari érték termelésének negyvenegy százaléka származik a megyéből, harminchárom százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, illetve huszonhat százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Még szembetűnőbb a koncentrálódás a külföldön végzett építőipari tevékenység 9

10 vonatkozásában. Az országosan mintegy hetvenhét milliárd Forintnyi értékű külföldi építőipari értéktermelés kevesebb, mint nyolc százaléka (5,6 milliárd Forint) köthető a Régió építőipari vállalkozásaihoz, ennek kétharmada Hajdú-Bihar megyében jelenik meg. A határ romániai oldala jelent piacot az építőipari cégek számára, e tekintetben a megyék fekvése játszhat fontos szerepet. A Hajdú-Biharban székhellyel rendelkező építőipari vállalatok még Észak- és a Közép- Magyarország felé építettek ki szorosabb kapcsolatokat. A saját megye negyvennyolc százalékos súllyal bír az értéktermelésben. A Hajdú-Bihar megyében székhellyel rendelkező építőipari cégek Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyékben termeltek egymilliárd feletti értéket 2011-ben. Jellemző azonban, hogy a Hajdú-Bihar megyében, a megyén belül megvalósult építkezések értékének negyvenhárom - negyvennégy százaléka megyén kívüli cégek tevékenységéhez köthető. A lakásépítések vonatkozásában a megye városai valamivel jobb helyzetben vannak, mint a kistelepülések re a hajdúvárosok és Berettyóújfalu tudták csak megőrizni, szinten tartani a lakásépítések ezredfordulón jellemző ritmusát. Az ágazat visszaesésének mértéke az építési engedélyek számával mérhető (3. számú ábra). Hajdú-Bihar megyében 2003/2004. után folyamatos a visszaesés. Az ezredforduló utáni legmagasabb értékről 18,8 százalékra esett vissza az építések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok számú ábra: A kiadott építési engedélyek darabszáma az Észak-Alföldi Régióban és között (forrás: Összességében az építőipari tevékenység (átmeneti fellendülések ellenére) még nem lépett túl a válság okozta recesszión. 10

11 A szolgáltató ágazat súlya Hajdú-Bihar megyében elmarad az országos átlagtól, de a vidéki megyék átlagát meghaladja. A év utáni tíz évben 58,9 százalékról 63,3 százalékra nőtt az aránya, miközben az országos érték 62,8 százalékról 64,9 százalékra emelkedett. A szektoron belüli szerkezet látványos eleme az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás kiemelkedő értéke és utóbbi erős növekedése. Lényegesen meghaladja az országos átlagot, ezzel az értéktermelést is befolyásolja (4. számú ábra). Magyarország Hajdú-Bihar Egyéb szolgáltatás Egészségügy, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, kötelező Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Pénzügyi tevékenység Szállítás, raktározás, posta, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás 1 3,1 3,3 8,4 3,7 7,1 4,6 5,3 14,3 14,5 14,3 12, , ,7 18, számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország szolgáltató szektorában 2010-ben (százalékos megoszlásban) (forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis) A szolgáltatásokban dolgozók negyedének (oktatás), illetve ötödének (egészségügy, szociális ellátás) jellemzően az állam a foglalkoztatója. Figyelemre méltóak az országos átlagtól elmaradó területek is. Legszembetűnőbb a pénzügyi tevékenységekben foglalkoztatottak egy százalékos aránya (az országos érték közel negyede) és a szállítás, raktározás, posta, kommunikáció 7,1 százalékos aránya (az országos érték fele). Hosszútávon a szektor súlyának növekedése várható, bár a közigazgatási, egészségügyi, szociális és oktatási rendszer várható/további átszervezése lényegesen befolyásolhatja a jövőképet. Hajdú-Bihar megye Magyarország turizmusában betöltött súlya valamivel elmarad az ország népességéből való részesedésétől (5,4 százalék). A kereskedelmi szálláshelyekből 4,6 százalékban részesedik. Az elmúlt évben a vendégéjszakák számának változása pozitív (5. számú ábra). A fokozódó keresletet egyértelműen a belföldi vendégek növekvő száma eredményezte. 11

12 A vendégéjszakák hatvankilenc százalék-a Hajdúszoboszlón, huszonöt százaléka Debrecenben realizálódott. A vendégforgalom mindkét településen nőtt, a forgalom jórészt a SZÉP kártyához kötődött. A szálláshelyeken a szállásdíjak huszonkilenc százalékát egyenlítették ki a vendégek ezzel a fizetőeszközzel, mintegy háromszázkilencvenkét millió Forint értékben. 5. számú ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának változása (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) A kiterjedő gyógyturizmus mellett érdeklődésre tartanak számot (jellemzően a Hortobágy révén) a természeti értékek is hektár az országos jelentőségű védett terület nagysága a megyében. A megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van ennél nagyobb kiterjedésben védelem alatt álló terület. A falusi turizmus a Biharban és a Hortobágy környékén jelent bevételeket. 12

13 IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében A 2012/2013-as tanévben a megye középfokú intézményrendszerében tanulók száma fő volt (6. számú ábra). A tanulók negyvenegy százalék szakközépiskolai, harmincnyolc százalék gimnáziumi, húsz százalék szakiskolai és egy százalék speciális szakiskolai nevelésoktatásban vett részt. Sorozatok 1; gimnáziu m; 14552; 38% Sorozatok 1; stakközépi skola; 15672; 41% Sorozatok 1; speciális szakiskola; 399; 1% Sorozatok 1; szakiskola; 7611; 20% 6. számú ábra: Hajdú-Bihar megye középiskolai tanulóinak intézménytípusonkénti megoszlása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye ) A középfokú oktatás szereplőinek hatvankét százaléka, összesen fő vesz részt a szakképzésben, fő (negyvenegy százalék) szakközépiskolai, fő (húsz százalék) szakiskolai, 399 fő (egy százalék) speciális szakiskolai formában. Területi elhelyezkedésük alapján a diákok számára elérhetőek az intézmények, azonban a tanulók ötvenöt - hatvanöt százaléka nem a lakóhelyén találja meg az érdeklődésének megfelelő szakképző intézményt, a statisztikai adatok alapján bejáró. A megyében ötvenkilenc intézményben látnak el szakképzési feladatokat, kilencvenkilenc feladat-ellátási helyen. Az intézmények ötvenkilenc százaléka állami tulajdonban van január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. A további szakképző intézmények harminc százaléka magán-, tizenegy százaléka egyházi fenntartásban működő intézmény. A magán fenntartásban lévő szakképző intézmények leggyakrabban alapítványi formában működnek (7. számú ábra). 13

14 7. számú ábra: A megye szakképző intézményeinek feladat-ellátási helyei, fenntartók szerint (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) A Nyíradonyi járás kivételével valamennyi járásban működik szakképző intézmény. Országos összevetésben érdekes, hogy a lakosságszámhoz viszonyított szakközépiskolai (és más vizsgálatban a szakiskolai tanulók) száma vonatkozásában Debrecen és Berettyóújfalu szakképzése tartozik országos viszonylatban a jobbak közé, a hajdúvárosok értékei a közepesnél gyengébbek (8. számú ábra). 8. számú ábra: A szakközépiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma Magyarországon, (forrás: TEIR) jár. Nappali rendszerű szakképzésben a tanulók 76,3 százaléka állami, 13,3 százaléka magán, 10,8 százaléka egyházi fenntartású szakképző intézménybe 14

15 A városokban fellelhető szakképző intézmények feladat-ellátási helyeinek fele (ötven darab) Debrecenhez köthető (9.a., és 9.b. számú ábra). A tizennégy település többségében (kilenc darab település) csak állami szakképző intézmény található, Hajdúdorogon csak egyházi (ezen kívül csak Debrecenben van egyházi fenntartású szakképző intézmény), Létavértesen csak magán fenntartással működik intézmény. Kevés a magán intézmények száma és területi elterjedése is szűk. Ezen túlmenően bár a magán szakképzőkre a gyors piaci reagálás jellemző, így a képzési intézmények gyorsmozgású szervezeteit jelentik, ebből kifolyólag alkalmanként infrastrukturális gondokkal is küzdenek. Az említetten kívül Debrecen, Nádudvar és Berettyóújfalu térségében található ilyen típusú intézmény. 9.a. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámok és fenntartók szerint (2012.) térképes eloszláson 9.b. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámarányosan és fenntartók szerint (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) 15

16 A megye szakképzésben résztvevő tanulóinak több, mint kétharmada (67,3 százalék) Debrecenben tanul, 8,6 százalék az aprófalvas Bihar központjában, Berettyóújfaluban (egy százalék alatti tanulói létszámmal van jelen a térségben még Biharkeresztes), 5,3 százalékkal Hajdúböszörményben talált intézményt magának. három és négy százalék közötti értékkel jelenik meg a szakképzésben Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Püspökladány. Alacsonynak tűnik az 1,7 százalékos Polgárhoz köthető érték, valószínűleg Tiszaújváros viszi el a jelentkezőket. A borsodi városhoz köthető munkahelyek és az azokat kiszolgáló képzések hatást gyakorolnak a megyéhez tartozó, közeli településekre. Kétszázötvenkét szakiskolai tanuló képzése folyik a városban, ebből száznyolcvanegy fő volt 2012-ben a bejáró. A szakközépiskolákban (három feladat-ellátási helyen ötszáztizenkettő fő) tanulókból kétszáznyolcvannyolc fő a bejárós. Hasonló jelenség körvonalazható a megye északnyugati peremén Tiszafüreddel összefüggésben is. A megye szakképzése vonatkozásában intézményhiányos terület igényeit a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő város elégíti ki. Három feladat-ellátási helyen hétszáztizennégy tanuló szakképzése zajlik a városban (háromszázhatvanhat szakiskolai és háromszáznegyvennyolc szakközépiskolai tanuló). Hajdú-Bihar megyében kilenc olyan feladat-ellátási hely van, amely speciális szakiskolaként működik, gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részesíti az odajáró háromszázkilencvenkilenc tanulót. A megye szakiskoláiban az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók létszáma százhetvenöt fő, melynek kilencvenöt százaléka állami fenntartású intézménybe jár. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók aránya a megyei állami fenntartású intézményekben két százalék. Az egyházi és a magán fenntartású intézmények gyakorlatilag nem vesznek részt ezen feladatellátásban. Szakmacsoportonkénti vizsgálat Az országos és a megyei szint összevetésekor feltárható a megye szakképzésének néhány főbb jellemzője. A szakmacsoportok vizsgálatkor a megye szakképzésében hangsúlyos (országosan is jelentős) területek ismerhetők fel (10. számú ábra). Ilyenek a vegyiparhoz kötődő szakmák (országos szinten ebben a szakmacsoportban a belépők száma összesen nem éri el az ötszáz főt de a végzettek számára nagyon jók az elhelyezkedési lehetőségek). A nyomdaipari, valamint a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban is hasonló a helyzet. Országosan ezekben is alacsony a belépők száma (százötven fő, illetve a száz fő), de Hajdú-Bihar megye szakképzésében jelentős a súlyúk. 16

17 A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban rendkívül kevés a belépő országosan és megyei szinten is. Ez nagyon meglepő, mivel a környezettudatos élet és gondolkodás, a környezetvédelem Európában rendkívül hangsúlyos területté vált. Arányaiban a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági jellegű szakmai képzések határozott jelenléte is felismerhető. Országos átlagtól való erős elmaradás érzékelhető két szakmacsoportban, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztrációban; valamint a vendéglátás-turizmusban. Országosan a belépők száma meghaladja a tízezer főt, Hajdú-Bihar megyében viszont alacsony az arányuk. Az ügyvitel, szociális szolgáltatások, építészet, gépészet kisebb mértékben szorul háttérbe a megyében. Elmarad az országos aránytól az építészet szakmacsoport képzése is. 10. számú ábra: A magyar szakképzés szakmacsoportonkénti arányai és a Hajdú-Bihar megyére jellemző arányok összevetése (Forrás: KIRSTAT 2012.; Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai) A szakmacsoportok szakiskolai fenntartók szerinti bontása árulkodik a prioritásokról (11. számú ábra). 17

18 Az egyházi fenntartású szakiskolák kiemelkednek a szociális szolgáltatások és az oktatás vonatkozásában. Megjelennek azonban a divatos vendéglátás-turizmus és a kereskedelemmarketing területén is. Érdekes, hogy a magánszféra is e kettőben és a közlekedésben, valamint a gépészetben lát fantáziát. Az állami fenntartású intézmények képezik a művészet, közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az építészet, a könnyűipar, faipar, élelmiszeripar és az elektronika szakmacsoportok egészét és meghatározóak a divatos szakmák vonatkozásában is. 11. számú ábra: A szakiskolai képzés szakmacsoportonkénti és fenntartók szerinti bontása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) A szakközépiskolák szakmai képzései két adatsorral mutathatók be. A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján adatsor (12. számú ábra) a jelenleg 9. és 10. évfolyamra járó szakközépiskolai tanulók adatait jeleníti meg. Ők a 12. évfolyam után szakmai végzettséget szereznek, és egyéves képzéssel hozzájuthatnak a technikusi végzettséghez is. A Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai (13. számú ábra) azokat a tanulókat jelölik, akik jelenleg a 11. és 12. évfolyamon tanulnak, végzésükkor nem jutnak szakmai végzettséghez, technikusi szintet két év továbbtanulással tudnak elérni. 18

19 12. számú ábra: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) Érdekes, hogy az egyházi fenntartású szakközépiskolák a vendéglátás-turizmus, közlekedés szakmacsoportok igen, a szociális szolgáltatások területén nem jelennek meg komoly súllyal, pedig a szakiskolai képzésben domináltak az utóbbiban. 19

20 13. számú ábra: Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) Itt már a divatos területek vonatkozásában előtérbe kerültek a magán képző intézmények. A vendéglátás-turizmus, az ügyvitel, a közgazdaság, a kereskedelem-marketing, a szociális szolgáltatások területe piacképesnek tűnik, érkezett is a magántőke. Magas az arányuk a kommunikáció és az egészségügy területén is. Érdekes a fenntartók szerinti megoszlás összevetése a gimnáziumi formával. A nyolcvan - kilencven százalékos feltöltöttséggel rendelkező gimnáziumok közül a megyében negyvenegy állami, nyolc egyházi és két magán fenntartóval működik. Állami intézményben a tanulók 83,9 százaléka, egyháziban 14,7 százaléka, magán fenntartásúban 1,4 százaléka tanul. 20

21 V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben Az európai országok felnőttképzési rendszerei eltérő mértékben irányulnak a szakképzésre. Azon térségekben, ahol a liberális és humanisztikus felnőttképzésnek erősebb hagyományai, gyökerei vannak, ott felnőttképzésnek ötven - hatvanöt százaléka irányuló gazdaságra, munkaerő-piacra. Más országokban ez az aránya elér(het)i a nyolcvanöt - kilencven százalékot. Másrészt a felnőttképzés és a felnőttkori tanulások, az ipari forradalom előtt nem jelentettek számottevő részt az oktatás egyébként is szűkebb területén. Az ipari fejlődés erőteljes dinamikája és a gazdaság konkrétan megfogalmazott kompetencia szükségletei azonban a problémaorientált és gazdaságra irányuló felnőttképzés számára hatalmas expanziós lehetőséget jelentettek és jelentenek mind a mai napig. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a mai technológia- és tudásvezérelt gazdaságban a szakképzés valamikori, klasszikus ipari forradalmi képe fellazul, átalakul, és újra strukturálódik (Tight, 2002). Így a szigorúan és szűken vett szakmai képzések ( hard skills ) - melyek az indusztriális korszak jellemzői, és amelyben leginkább a szakmai tartalmak szerepeltek - mellett megjelentek azon kompetenciafejlesztések, amelyek a szakmai ismeretek hatékonyságát erősítik. Ezek a lágy kompetenciák (soft-skills ) azonban a szakképzés számára hasonló módon nélkülözhetetlenek. A felnőttképzésnek az a képessége, hogy hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez nem új felismerés, azonban folyamatosan erősödő. Azt is mondhatjuk, hogy a felnőttképzés az oktatásnak az az ágense, amely kiváló példát szolgáltat az oktatás és munkaerőpiac szoros együttműködésére, kapcsolatára. Az európai egységes munkaerő-piac, a globális folyamatok az európai oktatási ágazatok és rendszerek konvergenciáját erősítik (Green -Leney Wolf, 1999). A hazai felnőttképzés szakképzésben betöltött szerepét nem kell különösebben bizonygatni, elegendő a programok, a résztvevők és az intézmények számát megvizsgálnunk. A felnőttképzés korrigáló, hiánypótló szerepet biztosíthat a korábban végzett generációk számára, vagyis mindenképpen esélyt növelő tényező társadalompolitikai aspektusból. Másfelől a felnőttképzés számára kiváló lehetőséget és terepet nyújt a szakképzésben betöltött és betölthető szerep. 21

22 Amennyiben makroszintről vizsgáljuk a kérdést és nem intézményi oldalról, akkor úgy véljük, hogy a hazai szakképzés vizsgálata nem lehet teljes körű a felnőttképzés ismerete és figyelembevétele nélkül. A szakképzéstervezés hibás (számos további számos diszkrepanciát okozhat), amennyiben a tervezést nem integráltan, a felnőttképzéssel együtt valósul meg. A felnőttképzés a reálgazdaság számára fontos segítő a gazdaság konkrét szakmai igényeinek kielégítésére. A Magyarországtól gazdaságilag fejlettebb régiókban a felnőttképzés a gazdaság számára nélkülözhetetlen intermedier, egyben katalizátor. Az, hogy milyen típusú felnőttképzésekre van szüksége a gazdaságnak szintén hangsúlyos kérdés és alapos vizsgálatot igényel. A már említett legfejlettebb régiókban egyértelműen a piaci szolgáltatók dominálnak és például kevésbé jelentősek az iskolarendszerű képzések, másrészt a tendencia a rugalmas képzési formák irányába mutat, illetve az képzésen kontaktóraszámainak csökkenését mutatják (Erdei 2014). Anélkül, hogy tovább folytatnák a kérdéshez kapcsolódó felvetéseket és dilemmákat, egyértelmű, hogy a szakképzés igazi expanziója a felnőttképzésben található. A felnőttképzésnek a szakképzésben vállalt szerepe a tanuló társadalom társadalomértelmezést is erősíti, illetve az életen át tartó tanulás egyik legfontosabb pillérének tekinthető. 22

23 V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon A megye jellemzőinek bemutatásakor a magyarországi viszonyokkal végeztünk összevetéseket. A felnőttképzési létszámok alakulása A Magyarországon folyó felnőttképzés statisztikai adatait az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1665 rendszer segítségével tekintettük át. A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény értelmében a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. Az adatgyűjtés korábbról datálható, de napjainkra vonatkozó egységes metodika egy 2009-es Kormányrendelet (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről) eredménye. Egységes, idősoros vizsgálatokra 2010-től alkalmas a rendszer. A magyar felnőttképzésben érinttetek létszámai és a megyei adatok változásai párhuzamosak egymással (15. számú ábra). A megye 5,5 százalékos részesedése a felnőttképzés országos értékből pontosan egybevág a lakosság arányával. Ebben a 2010 óta eltelt időszakban némi javulás érzékelhető (5,1 százalék, 4,2 százalék, 4,1 százalék, 5,5 százalék), tulajdonképpen felzárkózott az átlaghoz ezzel a megye. Többi megye értékei Hajdú-Bihar m. értékei számú ábra: A felnőttképzés létszámai és között (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) A megye felnőttképzésében meghatározó szerepet játszanak a városi funkciókkal bíró települések (16. számú ábra). A felnőttképzési létszámok változásából következtethetünk a települések gazdaságának dinamikájára. 23

24 A munkaerő-piaci kereslet generálja elsődlegesen a szakmai végzettségek áttételesen a képzések - iránti keresletet. Mint sok más vonatkozásban, a felnőttképzés statisztikájában is kiemelkedik környezetéből Debrecen a régióközpont. A 2013-as évben felnőttképzésben megjelenő tanulónak 69,7 százaléka a városban tanult. 24,1 százaléka a felsorolt tizenkilenc településen és csak 6,2 százaléka a megye maradék hatvankét településén. 16. számú ábra: A felnőttképzésben tanulók létszáma településenként, (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) Erősen hektikus a létszámok változása. Valószínűleg a piaci kereslet és a finanszírozás pályázati feltételeinek, valamint a képzésre szánható pénzügyi forrás változásai eredményezik azt, hogy évről-évre erősen eltérő létszámokkal indulnak a tanfolyamok. Optimális esetben is néhány évre visszavetheti az újraindítás lehetőségét egy-egy sikeresen befejezett tanfolyam. A képzések speciális jellege erősítheti ezt a jelenséget. A képző szervezetek/vállalkozások profit-orientáltan működnek, ezek alól kivételt képeznek a megyében nagy számában található és mind a képzési, mind a szolgáltatói tevékenységében jelentős szerepet játszó non-profit 24

25 szervezetek. A munkaerő-piacon megjelenő végzettek betöltik a helyeket, amely folyamat számos esetben a kereslet csökkenésével jár együtt, emiatt akár néhány évig nem indokolt ezen típusú képzések indítása (illetve a potenciális célcsoport nem jelenik meg megfelelő számban) (II. számú táblázat). Önmagában ez a jelenség generálhat érdemi ingadozást a tanfolyamok és a résztvevők számában egyaránt. Másfelől azonban több olyan szakmacsoport, illetve ezen belül konkrét szakma, és a kapcsolódó szakképesítések köre is megfigyelhető, amelyek minden évben folyamatosan megtalálhatóak a megye képzési profiljában. Ez részben a valós igényekre támaszkodik, ugyanakkor vizsgálatunk szerint több képzésben (amelyek akár hiányszakmaként kerültek megnevezésre), a jelentős meglévő álláskeresői létszám mellett és ezek ellenére is minden évben visszatérően szerveznek képzéseket. Mielőtt a képzési és munkaerő-piaci illeszkedés nem megfelelő megvalósulását adnánk a fenti jelenség magyarázataként, mely értelmezés valószínűleg több esetben is helytálló, három eltérő indoklást is célszerű körbejárni. Egyrészt az adott szakmát megszerző felnőtt valójában nem is szándékozik elhelyezkedni a frissen megszerzett szakmájával (ezen szándéka esetenként a képzésbe lépés pillanatában [akár már ezt megelőzően is] megfogalmazódott, vagy meglehetősen gyakran a képzésben közben formálódik ilyen irányban a felnőtt tanuló attitűdje). Második okként az adott szakmákban megfigyelhető nagyon erős fluktuációt (munkakörülmények, bérek és egyéb számos ok) nevesíthetjük. Ebben az esetben, bár valós piaci igénnyel találkozunk, azonban a fluktuáció egyrészt hiányt, illetve keresletet, másrészt munkanélküliséget okoz. Harmadrészt a végzettek szakmai ismerete, tudása nem elegendő a felkínált munkahelyek betöltésére, így szakmával a kézben sem tud betölteni releváns és betöltésre váró munkakört. Ez utóbbi típus fontos üzenet a képzők számára (többek között ezen problémákat és az ebben a kontextusban kialakuló ellentmondásokat, kompetencia szakadékot ( skills gap ) igyekszik csökkenteni a szakképzésnek a vállatok irányába történő elmozdítását segítő szakpolitika). A felnőttképzésben résztvevők számát időszakonként figyelemreméltóan befolyásolhatja egyegy országos szinten indított (jellemzően Uniós forrásból finanszírozott projekt). Ez jelentősen emelheti a részvevők számát és olyan résztvevők is megjelennek a felnőttképzés rendszerében, akiknek tanulási szándékaik, korábbi felnőttkori tanulási motivációik, illetve ezek hiánya következtében nem vennének részt a képzés ezen szintjén és formájában. Ilyennek tekinthetjük a TÁMOP Tudásod a jövő elnevezésű projektet, amely több, mint százezer felnőttet vont a képzésekbe, így az országos átlagban körülbelül tizenöt százalékkal emelte a résztvevői statisztikai mutatót. 25

26 II. számú táblázat: A felnőttképzési létszámok változása néhány településen az elmúlt négy évben Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Debrecen Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Néhány település kiemelkedik tartósan magas létszámaival. Debrecen, Berettyóújfalu, Balmazújváros és Hajdúböszörmény ezek közé tartozik. Létavértes és Kaba az ellenpéldát adják. A nagyobb városok járnak élen az abszolút számok vonatkozásában. Érdekes Polgár, Létavértes és Biharkeresztes várakozásnál alacsonyabb felnőttképzési tanulói létszáma. A képzésekre beiratkozottak iskolai végzettsége A felnőttképzés tanulóinak átlagos iskolai végzettsége kicsit elmarad az országos átlagtól (17. számú ábra). Az érettségi alatt maradó képzettségek (a nyolc általános vagy kevesebb, és a befejezetlen középiskolák vonatkozásában) viszonylatában magasabbak a megyei értékek. Pontos egyezés van a szakiskolai, illetve a szakmunkásképzős végzettséggel rendelkezők esetében. Az érettségizettek aránya öt százalékkal haladja meg az országos értéket, majd a technikusnál kicsit (két százalék), a diplománál lényegesen (hét százalék) elmarad attól. 26

27 A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettsége (kívül:magyaroszág, belül: Hajdú-Bihar megye 8 osztály, vagy alatta befejezett 8 általános, de nincs érettségi érettségi szakmukásképző felsőfok 33% 26% 15% 12% 3% szakiskola technikum 2% 3% 13% 2% 38% 33% 5% 13% 2% 17. számú ábra: A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettségei Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Más oldalról közelítve a kérdéshez elmondható, hogy a beírtak iskolai végzettségei a megye átlagos iskolázottságánál jobb képet mutatnak. Átlag alatt marad a befejezetlen általános iskolai és a nyolc osztállyal rendelkezők együttes aránya (tizenöt százalék), de alacsony a befejezetlen középiskolával rendelkezőké (három százalék) is. Harmincnyolc százalék ( fő) aki érettségivel, összességében tizenöt százalék (6.068 fő) aki szakmunkás végzettséggel indul neki a felnőttképzésnek. Az érettségivel rendelkezők között majdnem pontosan egyező arányban és számban vannak a gimnáziumi (7.255 fő) és a szakközépiskolai képzésben (7.267 fő) érettségizettek. A szakmai végzettséget szerzettek közül a szakmunkásképzésből (régebbről) származnak lényegesen többen (tizenhárom százalék), nagyon kevesen (két százalék) vannak viszont, akik a szakiskolákban szereztek bizonyítványt. 27

28 Ez akár jelentheti azt is, hogy az új szakképzés jobban készített fel a munkaerő-piacra, mint a régi, másfelől pedig azt, hogy a szakmunkásképzőt végzettek bázisa még jelentősebb létszámot képvisel és természetesen azt is, hogy az általuk évtizedekkel ezelőtt megszerzett szakmai tartalmak nagyobb részben értéktelenedtek (amortizálódtak) el. A szélesebb értelemben vett harmadfokú képzést elvégzőkből kerül ki a felnőttképzésben megjelenők közel harmada (huszonkilenc százalék, fő). Ezen csoport részvételi aktivitását több tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt a tanulási kultúra magasabb fokát érik el, ahol a tanulás felnőttként is tudatosabb emberi magatartás, cselekvést jelent. Másrészt felsőfokú tanulmányaik során tudatosul(hat) bennük a munkaerő-piacon is használható szakma megszerzésének gondolata, így gyakran már felsőfokú tanulmányaik végzése mellett, vagy nem sokkal ennek befejezése után kezdik el a szakmai képzettség megszerzését. A felnőttképzésben pályát korrigálók kétharmada (hatvanhét százalék) legalább érettségivel rendelkezik. Ez lehet annak a következménye, hogy az eredeti végzettségük nem megfelelő a munkaerő-piacon és korrekcióra kényszerülnek, de lehet az is a háttérben, hogy ők alkalmasak arra, hogy rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv mellett szól, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő alacsony iskolázottságú lakosság aránya kicsi ebben a képzési formában. A felnőttképzés finanszírozása A képzések finanszírozása több forrásból származhat (18. számú ábra). A szeptember 1- jétől hatályos Szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) a szakképzési hozzájárulás felhasználásának helyi lehetőségeit erősen korlátok közé szorította. A piaci alapokon működő felnőttképzési vállalkozásokat ez hátrányosan érintette, az iskolarendszerű képzések irányába terelte a fiatalokat. 28

29 18. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon, (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Az országos és a Hajdú- Bihar megyei értékek összevetéséből kiderül, hogy mindkét területen az uniós források dominálnak, de az országos adatokban nagyobb az önerős, és a cégek által támogatott képzések aránya (19. számú ábra). 19. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Hajdú-Bihar megyében, (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) 29

30 A finanszírozás határozott területi különbségeket mutat Magyarországon (20.a., 20.b., 20.c., és 20.d. számú ábra). A felnőttképzésben résztvevők finanszírozási módja (nem a befizetett összeg mennyisége) alapján készített térképről leolvashatók az országot jellemző regionális különbségek. 20.a. számú ábra: A felnőttképzés költségeinek megoszlása 20.b. számú ábra: kis térképen az országos viszonyok, domináns források, a legnagyobb finanszírozó kiválasztásával 20.c. számú ábra: A legnagyobb felnőttképzési létszámokkal rendelkező városok 20.d. számú ábra: A források megoszlása országosan (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) A háttérben lévő állami forrás ott lesz igazán jelentős, ahol a szakképzési hozzájárulás (a termelés függvényében) magas. A 2013-as évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665-ös adatainkban még jelen van ez a finanszírozási forma is. Győr kiemelkedik a nagyvárosaink közül e tekintetben. Az Uniós források jellemzően a vidéki, elmaradott térségek Békés, Bihar, Szatmár, Bereg, Abaúj térségében dominálnak. A befektetésből állt képzési költségekbe összevontuk a magán és a vállalati befektetéseket. Mindkét esetben értelmezhető ez a humántőkébe történő beruházásként. 30

31 Ezek a beruházások a képzésbe fektetett pénzek haszonnal történő megtérülésének reményében valósulnak meg. Amennyiben arányuk magas, akkor az anyagi terhet vállalók (legyen az magánember, vagy cég) bíznak abban, hogy hasznuk származik a tanfolyamokból. A magán ember a munkaerő-piaci pozícióinak javulását, a vállalkozás pedig a termelékenyebb munkavállaló révén nagyobb profitot remél. Budapesten, Székesfehérvárott, Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen úgy tűnik ennek van realitása. Debrecen nincs jó helyzetben a regionális központok között, a városban zajló felnőttképzés finanszírozásának szerkezete Pécshez hasonlítható. Figyelmet érdemel a beillesztett kistérkép (20.b. számú ábra), amin a legnagyobb finanszírozók kerültek feltüntetésre. Az állami teljesen hiányzik, a fejletlen területeken az Uniós források, a fejlettebb (városodott zónában) a befektetés jellegű költségvállalás uralkodik. Hajdú-Bihar megye esetében látható, hogy az állami források szinte teljesen hiányoznak a rendszerből (21.a. számú ábra). A negyvenkétezer fő körüli tanulói létszámból 3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akiket állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai találhatók a háttérben. A képzések hasznát ítéli meg az a tény, hogy a negyedét (25,9 százalék) a tanulók fizették saját bevételeikből. Az ilyen képzéseket csak akkor vállalják fel a munkavállalók, ha a befektetett tőke megtérülése rövid (vagy közép) távon belátható. Az emberi tőkébe történő beruházás példája ez, ahol az egyén (homo oeconomicusként) a gazdasági racionalitást követi elsődlegesen. Hasonló gazdasági logika vezetheti azokat a cégeket és szervezeteket, amelyek a munkavállalóik képzésébe invesztálnak. 17,8 százaléka a képzésben megjelenőknek ezt a lehetőséget használta tanulmányai fedezésére. Határozott megyén belüli területi különbségekre is fény derült (21.b. számú ábra). 31

32 21.a.számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés finanszírozói településenként, b. számú ábra: A folyó felnőttképzés finanszírozói Hajdú-Bihar megyében, (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) A megye fejletlen, periférián elhelyezkedő településein az Európai Unió forrásai biztosítják a felnőttképzés lehetőségeit. A Bihar kistelepülései (határ menti periféria) és a Tiszamente (Egyektől Tiszagyulaházáig, belső periféria ) egyaránt a közösségi forrásokat használja fel elsődlegesen. A városokban kerül előtérbe az önfinanszírozás és a vállalkozások, költségvetési szervezetek által finanszírozott forma. Különösen magas Balmazújváros és Hajdúböszörmény esetében az önköltséges képzések aránya. Balmazújvárosban a személygépkocsi, autóbusz és az egyéb gépjárművezetés, valamint a gépkezelői képzések uralkodnak, ezekben kerül előtérbe a saját finanszírozás. Hajdúböszörményben összetettebb képzési paletta mellett a mezőgazdasági, az erdészeti, az energetikai gépkezelői, a gépjavítói képzések aránya magas, ez eredményezheti a jelenséget. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását segítik a felnőttképzés vállalatai. Teszik mindezt úgy, hogy 32

33 működésük nem terheli az állami büdzsét, pályázati (alapvetően Európai Uniós) forrásokat, helyenként vállalati, néhol önerőt használnak fel. A felnőttképzés szakmaszerkezete A leggyakrabban választott képzések között csoportokat alkothatunk (III. számú táblázat). III. számú táblázat: A kétszáz főnél nagyobb létszámmal indított képzések Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Szakma Tanulók száma (fő) Egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású 1290 Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású 1218 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 1138 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható technikus 635 Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő 435 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő 411 Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője 378 Elektromoshálózat-szerelő, - javító 362 Egyéb szakképzett oktató, nevelő 318 Hegesztő, lángvágó 297 Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) 288 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) 274 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 259 Képzési és személyzetfejlesztési szakértő 249 Forgácsoló 248 Egyéb ügyintéző 242 Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője 234 Manikűrös, pedikűrös 229 Szociális segítő 226 Szociális gondozó, szakgondozó 212 Egyéb építési, szerelési foglalkozású 209 Számviteli ügyintéző

34 A hiányszakmák közül három került be ebbe a körbe. A két fémmegmunkáló szakma (vélhetően az érzékelhető ipari igények) és a szociális gondozó- és ápoló képzés (a perifériás elhelyezkedés kapcsán megnövekedett igények és ehhez kapcsolódóan a másodlagos munkaerő-piac kiterjedése okán). száz fő feletti képzéssel (104.) megjelenik a sorban (34.) még a pék, és tizennyolc fővel a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója képzés (a 121 szakmából 95. helyen) is. Az élmezőny vegyes képet mutat. huszonhárom szakmában képeznek kétszáz fő feletti létszámokat. A gépjárművek vezetőinek, a könnyű- és nehézgépek, a mezőgazdasági gépek kezelőinek képzése mellett az irodai, ügyviteli, könyvelői feladatokra képeznek nagy számban szakmunkásokat. Keresettek még a közgazdasági képzések, a szolgáltatásokban az ügyfélszolgálatos, az elektromos hálózat szerelő- és javító (lényegében villanyszerelő) képzések, de előfordul (1.138 fővel) a növénytermesztő képzés is, és természetesen a belső képzések, továbbképzések, vagy a kötelező hatósági képzések is értelemszerűen szerepelnek a listán. Az iskolarendszerű szakképzés intézményei kapacitásainak és helyszíneinek, valamint a felnőttképzés kapacitásának és helyszíneinek összevetése Összességében az iskolarendszerben szakmát tanulók (szakközépiskolai létszámokkal együtt) száma fő. A felnőttképzés (rövidebb periódusban) évente (ingadozással) negyvenezer fő feletti létszámot érint meg. Természetesen mindkét forma a nagyobb településeken (városokban) tud nagyobb létszámmal működni (14.a. és 14.b. számú ábra). Az iskolarendszerű szakképző intézménnyel ellátott településeken (14) is a felnőttképzés létszámai a magasabbak fő, ami több, mint másfélszerese az iskolarendszerű képzés tanulóinak. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a képző intézmények közelsége. Az egyszerűbb szakmák (alacsonyabb belépési iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot. Amennyiben (közeli lehetőség híján) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek a munkaerő-piacon is. Ebből a szempontból érdekes, hogy ötvenhárom olyan település van Hajdú-Bihar megyében, ahol csak felnőttképzési program érhető el. Háromezer-nyolcszázhuszonnégy tanuló (a teljes létszám kevesebb, mint tizede) számára a helyben tanulás lehetőségét adja a felnőttképzés kiterjedt hálózata. 34

35 14.a. számú ábra: A szakképzés intézményeinek területisége Hajdú-Bihar megyében (térképen) 14.b. számú ábra: A szakképzés intézményeinek megoszlása Hajdú-Bihar megyében (oszlop diagram) (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665, Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye ) Tizenöt olyan település van ahol egyáltalán nincs szakképzés. Polgár (és Tiszaújváros) közelsége Görbeháza és Újtikos ellátását, Debrecen közelsége Bocskaikert, Nyírmártonfalva, Monostorpályi, Hajdúbagos és Hajdúszovát, Berettyóújfalu közelsége Mezőpeterd, illetve Körösszegapáti ellátását biztosíthatja. Darvas és Újiráz valószínűleg Szeghalom irányába vonzódik. Hencida, Gáborján, Bedő és Kokad tanulni vágyói valamivel távolabb (legalábbis időben) jutnak lehetőséghez. Esetükben Debrecen és Berettyóújfalu nyújt alternatívát. A felnőttképzés kiterjedt hálózata révén kiegészíti a szakképzés intézményhálózatát, lehetőséget, esélyt teremt a perifériák hátrányos helyzetben lévő lakosságának iskolázására. 35

36 A mezőgazdasági jellegű szakképzések Megkülönböztetett figyelmet adtunk a mezőgazdasági jellegű szakképzésnek (22. számú és 23. számú ábra). 22. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai képzés települései (Feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye ) Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón zajlik a képzés nagyobb száz fő körüli létszámokkal. Debrecenben (50) és Berettyóújfaluban (30) kisebb számban. Hajdúdorog, Püspökladány és Derecske esetében tíz fő alatti létszámok a képzés kiegészítő jellegére utalnak. Más a kép a felnőttképzés esetében (23. számú ábra). 23. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakképzés települései a felnőttképzésben (Forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) 36

37 Területi vonatkozásban kiterjedt a mezőgazdasági felnőttképzés. Az iskolarendszerű képzések települései mellett is megjelennek a rövidebb periódusú, speciális képzést adó felnőttképzési formák. Debrecen súlya azonban itt sem (és az iskolarendszerű mezőgazdasági képzésben sem) olyan kiugró, mint más oktatási tevékenység kapcsán. Mindkét forma esetében Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló került előtérbe a megyében. Az iskolarendszerű forma kiegészítésének tűnik a kisebb települések mezőgazdasági felnőttképzése. A Biharban és a Tiszamentén házhoz jönnek ezek a képzések. A tanulóknak nem kell nagyobb távolságra utazniuk a képzések miatt. Jellemzően az egyszerű tematikájú képzések érik el ezeket a vidékeket. Az egyszerű mezőgazdasági foglalkozás, illetve az egyéb növénytermesztő foglalkozás kerül elő a növénytermesztésből. A dísznövény, virágkertész, a bionövény-termesztő már a városokhoz kötődik (Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény). Az erdőgazdálkodás csupán fakitermelőt jelent Hajdúhadház képzési palettáján. A műszaki jellegű, de mezőgazdasághoz köthető (tulajdonképpen szolgáltató tevékenységek) a mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gép karbantartója, kezelője szakmák képzése ismét koncentrálódik a városokban. Hiányoznak az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmák a felnőttképzés kínálatából is. Egyedül a méhészet jelent meg, százhetvennyolc fővel a városok felnőttképzésében. A mezőgazdasági jellegű, alapfokú végzettséghez kapcsolódó szakmákban is jelen van párhuzamosan a munkanélküliség. negyvenöt szakmában, összesen fő található a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában. A huszonöt fő/szakma átlag mellett a legnagyobb számban a következők találhatók (IV. számú és V. számú táblázat): IV. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű alapfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős számú) megjelenése a munkanélküliek között, (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Szakma Létszám Növénytermesztő gépész 217 Állattenyésztő 188 Mezőgazdasági gépész 90 Kertész 76 Baromfi- és kisállattenyésztő 66 Dísznövénykertész 62 Szarvasmarha-tenyésztő 56 Juhtenyésztő 39 Szőlő- és gyümölcstermesztő 39 Mezőgazdasági targoncavezető 34 37

38 A listában szerepel a mezőgazdasági gépész szakma is, ami a hiányszakmák között is megjelenik. A középfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmáknál (huszonnyolc szakmában) csak kétszáztizenhárom fő szerepel a munkaügyi központ regisztrációjában. V. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű középfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős számú) megjelenése a munkanélküliek között, (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Szakma Létszám Kertész- és növényvédelmi technikus 29 Mezőgazdasági technikus Erdésztechnikus Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus A felsőfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmák között nincs a munkanélküliek állományában senki 2013-ban V. 3. Hiányszakmák Általános gondolatok a hiányszakmák kapcsán A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a hiányszakma fogalmát. A hiányszakma akkor keletkezik, amikor a munkaerőpiacon bizonyos képesítésű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdasági rendszernek szüksége lenne. E képesítések szempontjából a szakképzési rendszer kibocsátása alacsonyabb a szükségesnél. A szócikk megfogalmazója munkaerő-tervezési rendszerben gondolkodott, miszerint ismert a gazdaság munkaerő szükséglete és a szakképzés kibocsátása révén tervezhető annak kivitelezése. Figyelmen kívül hagyva sok tényezőt, amelyek a kereslet és a kínálat alakításában szerepet játszanak (alacsony bér, mobilitási akadályok, alacsony társadalmi presztízs, munkakörülmények, rosszabb életesélyek). Sugallja a definíció azt is, hogy a szakképzés alacsony kibocsátása okozza a zavart. A munkaerő-piac szereplői (munkaadók) érdekeltek a szakképzési kapacitások növelésében, akkor is, ha nem ezek szintje okozza a hiányt bizonyos területeken. A hiány értelmezhető a munkaadók oldaláról, de nem feltétlenül a képzési kapacitás függvénye. A munkanélküliek között nagy számban találhatók olyanok, akik a hiányszakma végzettségével bírnak, sőt az ilyen szakmai végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatosan magas (Mártonfi Gy., 2011). 38

39 2009-ben új definíció is született: Azokat a szakmákat, amelyekben folyamatos, illetve visszatérő időszakos, a kínálatot meghaladó munkaerő-kereslet mutatkozik, keresett vagy hiányszakmáknak nevezzük. A két fogalom sokszor keveredik, pontos definíciójuk nincs (Juhász Á., Juhász J. & Borbély-Pecze T. B., 2009). Egy 2012-ben megszülető kormányrendelet praktikusan közelítette meg a kérdést. A hiányszakmák, hiány szakképesítések kategória a nemzetgazdaságra területileg adott időpontban, aktuálisan megjelenő és jelentős problémát okozó szakképzett munkaerőhiány pótlására jött létre. Ennek megfelelően a hiányszakmák képzése prioritást élvez a képzési területeken (331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról). Hivatalos terminussá a hiányszakma elnevezés a 2006/2007-es OKJ megjelenése után vált. Ennek egy mellékletében nevesítették a hiányszakmákat és képzésükhöz előnyöket (kiegészítő normatíva) is társítottak (Mártonfi Gy., 2011). A hét régióban összesen huszonhárom szakmát nevesítettek. Kőműves, ács-állványozó (négy-négy régió), gépi forgácsoló, hegesztő, géplakatos (három-három), szerkezetlakatos (kettő) kerültek a listára. Utóbbi négy a mai napig szerepel a megyék többségének felsorolásában. Az Észak-alföldi régió listáján az ápoló, gépi forgácsoló, a géplakatos és az ács, állványozó jelent meg. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról szóló évi LXXXVII. törvény értelmében a regionális képzési és fejlesztési bizottságok (továbbiakban: RFKB) döntöttek a beiskolázás irányairól és arányairól. Ezek a röviden csak irány-arány -nak nevezett döntések a szakmákat három kategóriába sorolják: kiemelten támogatott (korlátlan beiskolázási keretszámú), támogatott (a megelőző év szintjén beiskolázható) és nem támogatott (csökkentett beiskolázási keretszámú) szakmákba. A kiemelten támogatott szakmák jelentették a hiányszakmákat. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok eltérő gyakorlatot folytattak a szakmák nevesítése kapcsán. Az Észak-Alföldi RFKB a leghatározottabbak közé tartozott a hatvankét támogatott és a kilencvennégy nem támogatott szakma nevesítésével után tízre csökkent a támogatott szakmák száma és februárjától ösztöndíjat is rendeltek mellé (328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról). 39

40 24. számú ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák megoszlása régiónként (Mártonfí Gy., 2011) 2013-tól a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok hatáskörébe került az irány-arány döntés feladata. A megyék többsége a nem támogatott kategóriába általában ötven - száz közötti szakképesítést sorolt, sőt nem ritka a száz - százötven közötti szakképesítési szám sem. A dunántúli megyék jellemzően bátrabban éltek a nem támogatott szakképesítés lehetőségével, kategóriáival, mintegy tisztítva képzési rendszereiket. Hajdú-Bihar megyében a megnevezett huszonhét szakképesítéssel Pest megye után a - második abban a rangsorban, ahol kevesebb nem támogatott képzést neveztek meg. A megyében huszonhét szakképesítés került a nem támogatott kategóriába: avionikus, bányaipari technikus, erdészeti gépésztechnikus, fegyverműszerész, fluidumkitermelő technikus, hajózási technikus, halász haltenyésztő, hídépítő és fenntartó technikus, kályhás, kishajóépítő, és -karbantartó, kohászati technikus, légi közlekedésüzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, nonprofit menedzser, nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus, optikai üvegcsiszoló, repülőgépész, sommelier, szőlész-borász, térképész szaktechnikus, útépítő, útépítő és fenntartó technikus, vadászpuska műves, vidékfejlesztési szaktechnikus, vízi közlekedésüzemvitel- ellátó, vízi sportmotorszerelő. Hajdú-Biharban jelenleg nem működik olyan szakképzési ágazat, amely a nem támogatott kategóriába esne. 40

41 A hiányszakmák listája évente módosulhat, de aki ilyen szakmában kezdett tanulni, tanulmányai végéig kapja a szakiskolai ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma később kikerül az ösztöndíjas képzések köréből. A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/2014 es tanévre vonatkozóan országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (tizennégy megyében), asztalos (három megyében), bádogos (egy megyében), CNC gépkezelő (egy megyében), elektromechanikai műszerész (két megyében), épület- és szerkezetlakatos (tizenhárom megyében), gyártósori gépbeállító (egy megyében), gazda (négy megyében), gépi forgácsoló (tizenkilenc megyében), húsipari termékgyártó (öt megyében), hegesztő (tizenhat megyében), kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével (egy megyében), ipari gépész (tizennégy megyében), karosszérialakatos (egy megyében), kőműves és hidegburkoló (tizennégy megyében), kertész (két megyében), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (hét megyében), mechatronikus-karbantartó (egy megyében), mezőgazdasági gépész (tíz megyében), mezőgazdasági gépjavító (egy megyében), női szabó (hét megyében), pék (három megyében), szakács (két megyében), szerszámkészítő (tizenegy megyében), szociális gondozó és ápoló (tizenhét megyében), villanyszerelő (tizennyolc megyében), víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (két megyében). Elmondható, hogy összesen huszonhét hiányszakma jelenik meg az ország tizenkilenc megyéjében, vagyis nem mutatkoznak karakteres különbségek az egyes megyék és régiók között. Hiányszakmák Hajdú-Bihar megyében A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében az ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, hegesztő, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, pék, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő került fel a tizes listára. A hiányszakmák kapcsán érdemesnek tartjuk megvizsgálni ezen képzettségek munkaerő-piaci pozícióit, annál is inkább, mert a statisztikákat elemezve több szakma, illetve képzettség esetében is diszkrepancia mutatkozik, az adott szakmák hiányszakmásítása és munkaerő-piaci szereplését illetően. Egy adott évben nevesített (jelen esetben a 2013/2014-es tanévre irányuló) hiányszakmákat tágabb kontextusban vizsgáltuk. Nevezetesen megnéztük, hogy ezen tíz szakma, milyen statisztákat mutatott és között. A még pontosabb elemzés kedvéért megnéztük az adott években az álláskeresőkön belül a pályakezdők számát és arányát is. A 2013/2014-es tanévre megjelölt tíz hiányszakmában a munkanélküliség és között a következőképpen alakult (2012-re nem rendelkezünk pályakezdő álláskereső adatokkal ebben a vonatkozásban). (VI. számú táblázat) 41

42 VI. számú táblázat: A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott hiányszakmák munkaerő-piaci pozíciója és között (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Hiányszakmákban [fő] álláskeresők 2009 pályakezdő álláskeresők 2009 álláskeresők 2010 pályakezdő álláskeresők 2010 álláskeresők 2011 pályakezdő álláskeresők 2011 álláskeresők 2012 ács épület- és szerkezet lakatos gépi forgácsoló húsipari termékgyártó hegesztő mezőgazdasági gépész pék szociális gondozó és ápoló villanyszerelő A megnevezett tíz szakma közül négyben (ács, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, villanyszerelő) a vizsgált időszak mindegyik évében száz fő fölötti volt az álláskeresők száma (ács esetében kétszáz fő körüli, épület- és szerkezetlakatos esetében kétszáz fő közeli, hegesztő esetében négyszáz fő körüli, míg a villanyszerelők esetében majdnem minden évben kétszáz álláskereső jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában). A 2013-as évre sem változott érdemben a helyzet (VII. számú táblázat). A nagyságrend és a tendencia is megmaradt. Jelentős számban vannak munkanélküliek a hiányszakmák végzettségével rendelkezők között. VII.számú táblázat: A második negyedévi állományban lévő álláskeresők (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Szakma Munkaügyi Központ állományában lévő szakmunkás Hegesztő (Fogyóelektródás hegesztő. gázhegesztő) Húsipari szakmunkás 147 Pék 78 Szerkezetlakatos 335 Villanyszerelő 220 Gépi forgácsoló 47 Mezőgazdasági gépész 90 Szociális gondozó és ápoló 129 CNC-forgácsoló 16 42

43 A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő álláskeresők is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák meghatározásának folyamata, módszertana. A támogatott szakmák az iskolarendszeren belüli és a felnőttképzésben történő megjelenését vizsgáltuk. 25. számú ábra: A hiányszakmák szakiskolai képzési kapacitásai és a fenntartók szerinti bontása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) A tíz felsorolt hiányszakmából az ipari gépész-képzés teljesen hiányzik a képzési palettáról, a mezőgazdasági gépész esetében a mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító képesítés adatai kerültek feltűntetésre. Minimális a kibocsátás az épület- és szerkezetlakatos és az ács szakmaterületen. Az építőipar szakmai igényeit ezzel nem lehet ellátni. Hiányosnak tekinthető a gépgyártás szakterülete is. Az ipari gépész képzés hiányzik, a gépi forgácsoló és a hegesztő alacsony létszámmal működik. Az egyházi képzések a szociális gondozó és ápoló, a magánképzések a hegesztő vonatkozásában jelentenek segítséget. 43

44 Az iskolarendszerű szakképzésen belül a megyében (2013/2014-es tanévre) kiválasztott hiányszakmák közül néhány feltűnik a felnőttképzésben is (26. számú ábra). Konkrétan a gépi forgácsoló, a hegesztő, a pék, a szociális gondozó és ápoló szakmák azonosíthatók, illetve a mezőgazdasági gépész helyett a mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója szakma helyettesíthetőségét valószínűsítettük. 26. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés szerepe a hiányszakmákban (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) Összességében nyolcszázhetvenkilenc fő részesült ilyen ( hiánypótló ) képzésben. Területileg jellemzően Debrecenhez kötődnek ezek, közel kétharmaduk, ötszázötvenhat fő a regionális központban zajlik és a nagyváros igényeit próbálja kielégíteni. Az iparhoz köthető szakmák közül a gépi forgácsoló teljes egészében (248 fő), a hegesztő nagyrészt (193 fő a 297-ből) debreceni meghatározottságú. Utóbbi esetében a hajdúnánási (kilencvenkét fő) és a balmazújvárosi (tizenkét fő) jelenik meg más településen. Érdekes, hogy a mezőgazdasági gépszerelő képzés csak Debrecenben van, nem pedig a komolyabb súlyú agrárgazdasággal jellemezhető Hajdúvárosokban. Szórt területi elhelyezkedés jellemzi a pék és a szociális gondozó és ápoló képzéseket. Egészen kis településeken (Csökmő, Újszentmargita) is előfordulnak ezek a szakmai képzések. 44

45 Jellemző ezeknél a kisebb településeken folyó képzéseknél, hogy nem minden évben indulnak, csak akkor, ha a képzésre megfelelő számban jelentkeznek. A 2014/2015-ös tanévre a következő szakmák kerültek a tízes listára: CNC gépkezelő, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, húsipari termékgyártó, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, zöldség- és gyümölcstermesztő. Kikerült a támogatott körből a pék, a hegesztő és az ács. Helyettük belépett a körbe a CNC gépkezelő, a gyártósori gépbeállító, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztő. A CNC gépkezelő még három megyében (Heves, Komárom-Esztergom és Veszprém) került nevesítésre. A gyártósori gépbeállító és a zöldség- és gyümölcs termesztő csak Hajdú-Bihar megyében került a támogatott szakmák közé. A megyében kiválasztott szakmák országosan is keresettek (VIII. számú táblázat). VIII. számú táblázat: A Hajdú-Bihar megyében támogatott szakmák más megyékben való megjelenése a 2014/2015-ös listán Szakmák Megyék száma Épület- és szerkezetlakatos 8 Gépi forgácsoló 17 Húsipari termékgyártó 1 Ipari gépész 10 Mezőgazdasági gépész 7 Szociális gondozó és ápoló 13 Villanyszerelő 13 A lista jellemzően férfiak számára jelent választási alternatívát. A szociális gondozó és ápoló szakma, ahol a nők is szerepet kaphatnak. Azonban egyre több korábban kétkezi munkakör már számítógépes ismereteket igényel, a fizikum háttérbe szorul a technológia fejlődésével. Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési igazgatója szerint már Magyarországon is érvényesülhet a "girl go to tech", azaz "nőket a technikai szakmákba" elv, ami mentén igyekeznek a vállalatok esztergályos- vagy CNCgépkezelő és - programozó, műszerész, illetve szerszámkészítő szakmákba nőket toborozni ( A szakmák felsorolásából kitűnik, hogy többségük tipikus, szinte Magyarország nagy részére jellemző. Az épület- és szerkezetlakatos, a gépész szakmák (ipari és mezőgazdasági gépész), a fémmegmunkálás szakmái (gépi forgácsoló), a villanyszerelő és a szociális gondozó és ápoló a megyék többségében hiányzó szakképzettséget jelent. A megye mezőgazdaságának egyedi igényeihez kapcsolódik az újonnan nevesített zöldség- és gyümölcs 45

46 termesztő és a húsipari termékgyártó szakma. Ez csupán egy megyében (Csongrád) került fel a listára. A lista változását indokolhatja, hogy a kikerülő (ács, pék és hegesztő) szakmákban folyamatosan magas az álláskeresők, sőt a pályakezdő álláskeresők aránya. E tekintetben az épület- és szerkezetlakatos és a villanyszerelő szakmák helyzete sem jobb. A megye iparának előrelépéséről tanúskodhat a CNC gépkezelő és a gyártósori gépbeállító szakmák iránti igény emelkedése, bár utóbbi esetében a kongruencia/helyettesíthetőség lehetőségét nagynak véljük. A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi forgácsoló, hegesztő és szociális gondozó és ápoló) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. 248 forgácsoló (175 az iskolarendszerű képzésben), 297 hegesztő (196 az iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire reagálnak (adottságaik révén) gyorsan a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű képzők. A hiányszakmák kérdéséhez kapcsolódó dilemmák Abból adódóan, hogy a hiányszakmákban a munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek között százas nagyságrendben fordulnak elő szakképzettséggel rendelkező potenciális munkavállalók többé-kevésbé elfogadható az a gondolat, miszerint nem értelmezhető a munkaerő-piaci hiánya egyes szakképzettségeknek kibocsátási hiányaként. Zajlik az érintett területeken a képzés (jellemzően az iskolarendszeren belül és a felnőttképzésben is), de a végzettek nem jelennek meg a munkaerő-piacon. A Hajdú-Bihar megyében 2013/2014-es tanévre nevesített szakmák közül a villanyszerelő, a húsipari termékgyártó, hegesztő, ács, épület- és szerkezetlakatos, a pék és a szociális gondozó és ápoló is idesorolható, sőt a as adatok szerint a mezőgazdasági-gépész képzés és a kapcsolódó munkaerő-piaci probléma is ilyen helyzetet mutat. Az ipari gépész, gépi forgácsoló és a 2014/2015-ös tanévre nevesített új szakmák közül a CNC gépkezelő, gyártósori gépbeállító, zöldség- és gyümölcstermesztő esetében a képzés kibocsátása is gondot jelenthet. A nagyon speciális végzettségek esetén ez realitás, ott a helyettesíthetőség segíthet a helyzeten. A jelenség hátterében több tényező húzódhat. A teljesség igénye nélkül felsorolt szempontok jellemzően egymáshoz kapcsolódnak, egymásból következnek és felerősíthetik egymást. A szakma presztízse, ebből adódóan a bérezése alacsony. Az elvégzendő tevékenység körülményei, a hozzá kapcsolódó fizikai igénybevétel riasztja a munkavállalókat. 46

47 Jelentős lehet a helyettesíthetőség (kongruencia) szerepe is a munkaerő-piaci hiány kialakulásában. A felsorolt okok hatására a munkavállalók jobb (magasabb bérezésű, könnyebb munkavégzést kínáló, stb.) lehetőségeket használnak ki és más, közeli szakterületeken próbálnak elhelyezkedni. Az alacsony bérek a szürke- és feketegazdaság irányába történő mozgást is elerősíthetik. A feketén elvégzett munka és a támogatások együttesen könnyen felülmúlhatják a legális munka minimálbéres jövedelmeit. Kapcsolható a munkaerő-piac területi szegmentáltsága is a hiány jelenségéhez. Megyei szinten is gondot okoz a mobilitási hajlandóság alacsony szintje. Az alapfokú szakmai végzettségek és a hozzájuk kötődő alacsony bér (sok esetben minimálbér) már nem bírja el kilométeres távolságba történő ingázást. A minimálbérből levonva az ingázás költségeit alacsony nettó jövedelemhez jutunk, ami a szociális támogatások összege körüli. Érdemes figyelmet fordítani a nemzetközi mobilitás jelenségére is. Kellően magas bérezés esetén a magyar munkavállaló (majdnem) akadálytalanul juthat külföldi munkalehetőséghez is. Amennyiben a speciális végzettséget (CNC gépkezelő), vagy akár a kellemetlenebb munka körülményt (húsipari szakmák) lényegesen jobban fizetik Ausztriában, Németországban akkor a kibocsátás növekedése mellett is állandósulhat a munkaerő-piaci hiány. Komoly következményei lehetnek a szakmai tudás hiányosságainak is. Szakképzettség birtokában, de a megfelelő ismeretek és kompetenciák hiányában kiszorulnak (be sem kerülnek) a munkaerő-piacról a munkavállalók. Azt, hogy ennek hátterében a képzés és/vagy a képzettek (vagy egyszerre mindkettő) minőségének problémái találhatók nehéz kinyomozni. Jelen állapotában a hiányszakmák kijelölése a célok tisztázatlansága miatt nem lehet egzakt. Lehet mögötte szociális tartalmat feltételezni, mert a hiányszakmák képzéséhez kötődő ösztöndíjrendszer lehetőséget teremthet az anyagi problémákkal küzdő családokból származó fiatalok számára is az első szakképzettség megszerzésére. Az emelt normatíva révén az iskolarendszerű szakképzés intézményei számára is mozgásteret biztosíthat és a vállalkozások számára olcsó munkaerőt is teremthet. Célszerű lenne újragondolni a hiányszakmák kijelölésének alapelveit. 47

48 VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján VII. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere A felmérés a Hajdú-Bihar megyei iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre irányult. A vizsgálat több céllal rendelkezett. Az egyik legfontosabb kérdéskör az elmúlt években jelentősnek mondható felnőttképzési (és a vizsgált ágazatot részben érintő szakképzési) törvényi változások hatásait igyekszik megragadni, és azt, hogy ez milyen mértékben befolyásolta a felnőttképzők működését. A kutatás további kérdései tulajdonképpeni ezen fő problémafelvetés alkérdéseiként értelmezhetőek. Vagyis hogyan hatott a változás a képzés szerkezetére. Milyen befolyást gyakoroltak a változások a válaszadó képzőkre. Hogyan ítéli meg a felnőttképzési szektor helyzetét az ágazatból szerzett információk, valamint saját tapasztalata alapján. Hogyan alakul a bevételek forrásstruktúrája. S a felsoroltakon kívül számos jelen felmérést készítők megállapítása szerint fontosnak nevezhető - szakmai kérdés került felvetésre és megválaszolásra. Úgy véljük az eredmények hasznosítása is széles körben valósulhat meg. Egyrészt a döntéshozók és a szakpolitikát alakítók számára hordoz üzenetet. A megyei szakemberek által megfogalmazható vélemények friss empirikus munkával nyert adatokra támaszkodva válnak hitelessé. Másrészt a szektorban képzőként működők részére is fontos információkat hordoznak a kapott eredmények. Harmadsorban a felnőttképzéssel foglakozó szakemberek, (oktatás)kutatók és a szakmai képzésekben résztvevő tanulók, felsőoktatási hallgatók is haszonnal forgathatják jelen vizsgálat eredményeit. Kvantitatív kutatásunk megvalósításához online kérdőíves módszert alkalmaztunk. A lekérdezést 2014 novemberében végeztük el. Az összeállított adatbázis három csoportból tevődött össze. Az elsőben szerepelnek azon felnőttképzési intézmények, melyek jelenleg még érvényes akkreditációval rendelkeznek. Ezen lista forrása a honlap, melyben a kapott listánk az akkreditált intézmények listájából került szűrésre ( A második csoport a már a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező képzők. Ezen lista forrása is a mely a felnőttképzési tevékenység engedélyezése/engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásából lett szűrve. 48

49 A harmadik csoport, a Hajdú Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara saját adataiból, az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer programból származik. Kigyűjtésre kerültek azon felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek, amelyek székhelye nem Hajdú-Bihar megyében található, de a Kamara felé vizsgajelentési kötelezettségük van ( Így állt össze a százhuszonkét felnőttképzéssel foglalkozó szervezetet tartalmazó lista. A célcsoport számára három alkalommal került kiküldésre az online kérdőív linkje. Ennek, és a pozitív együttműködésnek köszönhetően, igen jónak mondható válaszadási hajlandóságot tapasztaltunk: hatvan kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett vissza a megadott határidőig, amely nagyon magas (50,8 százalékos) válaszadási hajlandóságot jelentett (négy darab szervezetet a kiküldött ek nem értek el, egyéb elérhetőséget nem találtunk róluk). Ezúton is köszönjük a megyei felnőttképzéssel foglalkozók együttműködését. A VI. fejezet A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján adatai, illetve ábrái az adatfelvételből származnak, külön forrás jelöléseket nem alkalmaztunk. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük röviden. (Szándékunk szerint jelen ezen első elemzést követően a későbbiek során egy mélyebb, az összefüggésekre részleteiben is koncentráló tanulmányozást végzünk. Jelen vizsgálatra és az ebből származó elemzésre nagyon rövid időkeret állt rendelkezésre.) VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei Az alapítás éve A válaszadók átlagosan tizenhét éve működnek. A legrégebbi intézmény 1867-ben jött létre, míg a válaszadók között a legfiatalabbak 2012-es alapításúak. Az 1990-es rendszerváltás (és körülményei) adott igazából kedvező terepet a felnőttképző szervezetek alapítására, ez a statisztikákban is tükröződik. A másik növekedési időszak és közötti intervallumban figyelhető meg (27.a. és 27.b. számú ábra). A válaszadók közel fele ekkor alapította cégét, egyesületét, illetve intézetét. Az okok között egyrészt a felnőttképzés általános expanzióját, valamint ennek kiterjedését figyelhetjük meg, másfelől a csatlakozást követően jelentős Európai Uniós források jelentek meg a felnőttek képzésében (ez a tendencia továbbra is folytatódni látszik). Az alapítási időpontok a szektorba való beágyazottság, a felhalmozott tapasztalat és a professzionalizmus terén is figyelembeveendő szempont. 49

50 A fontosabb képzők székhelyei 27.a. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők székhelyei alapításuk időszaka alapján (térképes megjelenítés) 27.b. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők megoszlása alapítási időszakuk alapján (kördiagram) A megyei intézmények többsége debreceni székhellyel Debrecenben működik. Debrecen városa nemcsak más oktatási ágazatban, de a társadalmi, a gazdasági, a kulturális szakmai tevékenységek, illetve az intézmények (és lehetőségek) vonatkozásában is uralja a megyét. A válaszadók hetvennégy százaléka működik Debrecenben, illetve Debrecenből. Ugyanakkor a más (elsősorban városi rangú) településen is tevékenykednek felnőttképzők. Ezzel együtt korábbi vizsgálatainkra is alapozva megállapíthatjuk, hogy Debrecen városának egyértelműen felnőttképzési túlsúlya van Hajdú-Bihar megye népességszámát tekintve, ugyanakkor a megyeszékhely és a megye többi településének gazdasági teljesítményét, valamint ennek arányát a felnőttképzés valójában valósághűen tükrözi. Debrecen képzési súlyával és gazdag szolgáltató ellátottságával szemben a központtól távol eső térségek, peremterületek és 50

51 nehezen megközelíthető falvak a felnőttképzés teljes hiányával küszködnek Ezen helyzet, illetőleg adottság ellenére időszakosan kísérletek történnek egy-egy a hátrányos térségekben működő felnőttképző létrehozására, azonban tartósan ezekben a térségekben nem működnek, inkább jellemző a debreceni központú szerveztek kihelyezett képzéseinek elindítása (amennyiben az profitábilis). Az esetek többségében éppen ennek hiányában (profit képződés) nem valósulnak meg képzések (28. számú ábra). A kihelyezett képzések 28. számú ábra: A kihelyezett képzések Ugyanakkor a fent leírtak ellenére, az is tapasztalható és kutatásunkban is látható, hogy a debreceni és a megyei felnőttképzők egyre jelentősebb része mégis igyekszik a megye más településein (jellemzően városokban) képzéseket indítani, a piaci lehetőségek tükrében és a saját profit realizálásának reményében. A piaci rés egyik típusa ugyanis elsősorban ezeken a településeken, illetve térségekben jelentkezik. A képzők egy kisebb, de nem jelentéktelen csoportja a megyehatárt is átlépve próbál képzések megszervezésével és lebonyolításával. Ezek iránya, felmérésünk alapján, elsősorban a környező megyéket érinti, de az Európai Uniós forrást biztosító projektek, vagy vállalati megrendelések esetében akár a dunántúli térségek is potenciális terepet jelentenek (28. számú ábra). 51

52 A térképen ábrázoltakon kívül Hajmáskér, Hévíz és Sopronkőhida is bekerült a kihelyezett képzések körébe. Három esetben az ország egész területén, egyszer a Hajdú-Bihar településein választ kaptuk. Úgy véljük éppen az Uniós források teszik lehetővé a megyei (és természetesen a hazai) felnőttképzők térbeli dinamizmusának erősödését, illetve növekedésük egyik legfontosabb szegmensének bizonyul ez a forrás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőttképzők többsége igyekszik térben is rugalmas, mozgékony lenni. Az infrastruktúra tulajdonviszonyai 29. számú ábra: Az infrastruktúra tulajdonviszonyai Infrastrukturális szempontból az oktatás szintjei között a felnőttképzés van a legkedvezőtlenebb helyzetben, abban az értelemben, hogy a képzési helyszínek jelentős része nincs saját tulajdonukban, így számottevő mértékű a kiszolgáltatottság ebben a tekintetben (29. számú ábra). Ez a helyzet egyrészt fakad a hazai felnőttképzésre és a szektorra jellemző tőkehiányból, hiszen jelentős tőke szükséges oktatásra alkalmas ingatlan vételéhez, ennek kialakításához. Ugyanakkor talán lassú elmozdulást tapasztalhatunk felmérésünkben, hiszen a válaszadók 33,3 százaléka jelezte a saját tulajdonú ingatlant, illetve a részben bérelt válaszok is számottevőek. 52

53 A saját ingatlan hiányát (a válaszadók közel felénél tapasztaljuk ezt: 48,7 százalék) ugyanakkor a szektort döntően uraló kiszámíthatatlansági tényező is okozza, hiszen akár a piacon nagyobbnak számító felnőttképző is kerülhet olyan helyzetbe, amikor egy képzése sem fut akár heteken, sőt hónapokon keresztül. Ebben a szituációban nem tűnik célravezetőnek egy kihasználatlan infrastruktúrának a fenntartása, működtetése. A szakmai tevékenységek köre 30. számú ábra: A szervezetek szakmai tevékenységének összetétele A válaszadók számottevő része (68,3 százaléka) igyekszik a szakmai tevékenységén (és a kötelező szolgáltatásokon) túl a tágabb kompetencia körébe eső tevékenységeket is folytatni (30. számú ábra). Ezen bővítés és nyitottság mögött több tényező feltételezhető. A képzések kontinuuma különösen a kisebb szervezeteknél - sokszor kiszámíthatatlan, így a képzéshiányos időszakban más (elsősorban közeli) szakmai tevékenységek irányába is nyithatnak, így a felnőttképzést és a kötelező szolgáltatásokat megtartva más szakmai területekre is átlépnek a szervezetek. Másrészt ismeretünk van olyan szervezetekről, amelyek felnőttképzéssel kezdték szakmai tevékenységüket, de különböző okok miatt tovább léptek a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a tréning, a coaching, a pályázatírás, illetve a projektmenedzsment irányába, s ma már tevékenységük figyelemre méltó részét ezek adják. Számos esetben ezeket a szervezeteket éppen a képzési programok indítása körüli bizonytalanságok tolták az új szakmai tevékenységek irányába. 53

54 Mások éppen a nagyobb szervezetek - a szervezetben megjelenő humán erőforrás bőség (mennyiségben és kompetenciaprofilban) miatt képesek tevékenységük diverzifikálására, portfóliójuk szélesítésére (több lábon állás esete), ezzel is csökkentve a szervezet piaci sérülékenységét. A felnőttképzési akkreditáció, illetve engedélyeztetés 31. számú ábra: Az intézményi akkreditáció kérdése A vizsgálatban a kamarai adatbázis kialakításának köszönhetően jelentős csoportot képeznek (88,3 százalék) a még érvényes felnőttképzési akkreditációval rendelkező szervezetek (31. számú ábra). Az, hogy nem mindegyik válaszadó rendelkezett akkreditációval, két indokkal magyarázhatunk. Egyrészt a válaszadók között vannak olyan szerveztek, amelyek egy-két éve jöttek létre, amikor már értesülni lehetett arról, hogy a felnőttképzési intézmények minőségbiztosítási eljárása változni fog (így ezen szerveztek kivártak és nem törekedtek a már kifutó akkreditáció megszerzésére), másrészt a régebbiek között voltak olyanok, amelyek (képzési sajátosságaik miatt) nem törekedtek az akkreditáció megszerzésére, vagy alkalmasint korábban profiljukban más tevékenység volt hangsúlyos. Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a válaszadók között a jelenleg engedélyezéssel még nem rendelkező intézmények is megszerezhetik ezt, hiszen a törvény és kapcsolódó rendeletek megjelenése után kezdődik egy talán nyugodtabbnak mutatkozó időszak, így a jelenlegi, vizsgálati periódusunkat ebben az értelem még mindig átmenetinek tekinthetjük. 54

55 Ehhez kapcsolódó kérdés tettünk fel, akkor, amikor azon szervezetekre kérdeztünk, amelyek eddig még nem szereztek engedélyezést. Tervezik-e ezt megszerezni (32. számú ábra)? Az eddig engedéllyel nem rendelkező válaszadók kétharmada (68,3 százalék) jelezte az engedélyeztetés megszerzésének szándékát. Azon szervezeti motivációk mögött, amelyben az engedélyeztetés nem artikulálódik, a felnőttképzési tevékenység szüneteltetése, esetleg befejezése állhat, illetve működnek olyan szervezetek, amelyek tisztán a piacról élnek, így nem látják értelmét és előnyét ezen bürokratikus eljárás által biztosított előnyöknek. 32. számú ábra: Az akkreditációra vonatkozó tervek A változások hatása a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekre A kérdőívben szerepelt néhány olyan kérdés, amely kimondottan az elmúlt években a felnőttképzés irányításában bekövetkezett jelentős változásokat és ezek hatását vizsgálta (33. számú ábra). 33. számú ábra: A felnőttképzésben bekövetkezett változások hatásai 55

56 Egy adott szakterület irányítását, alakulását jelentős mértékben alakíthatja át a döntéshozók elképzelése és határozhatja meg az új irányt. Ennek eredményeként erősen megváltozhat a szervezetek működési környezete és kihat egész tevékenységükre, sikeresebbé, vagy éppen sikertelenebbé téve azt. A válaszadók közel fele (43,3 százaléka) jelezte azt, hogy a szakpolitikai változások jelentős, negyede (25 százaléka) pedig a nagyon jelentős mértékű változást (33. számú ábra). Így a szervezetek kétharmada kényszerül valamilyen mértékű változtatásra. A kisebb mértékű változtatást a válaszadók több, mint egyharmada indikálta, s mindössze egy jelezte, azt, hogy egyáltalán nem gyakorolt változtatási hatást a szervezet működtetésében. Ezen eredmények birtokában egyértelműen kijelenthető, az elmúlt években bekövetkezett változtatások jelentős irányváltásokat, és igazodásokat követeltek az ágazat szereplőitől. Következő kérdésünk logikailag az előzőhöz kapcsolódva, de már értékítéletet mondva vizsgálja a változást (34. számú ábra). Vagyis azt kérdeztük, hogy ez a mélyreható átalakulás mit hozott az egyes intézmények számára. 34. számú ábra: Milyen hatással voltak szervezetére a jogszabályi változások? A válaszadók kiegyensúlyozottak ebben a kérdésben. A minimális billenés a pozitív irányba mozdul (inkább pozitív [41,7 százalék] vagy egyértelműen pozitív [3,3 százalék] hatást gyakorolt). Ugyanakkor a negatív (48,3 százalék), vagy nagyon negatív (6,7 százalék) hatást jelző válaszok éppen csak elmaradnak az előző kategóriáktól. A változásoknak (mint jellemzően minden mélyrehatóbb átalakításnak) vannak győztesei, de jelentős számban vesztesei is. 56

57 A képzési tevékenységek jellemzői Azon típusú kutatásokban, amelyek látleletszerűen igyekszenek vizsgálni az adott képzési szektort, és a szektorból érkező információk hozzájárulhatnak a képzési szerkezet és a munkaerő-piaci struktúrák minél tökéletesebb egymáshoz illesztéséhez (mely szándék a felnőttképzés egyik legfontosabb minőségi mutatója), a vizsgálati időszakból nyert friss információk nélkülözhetetlenek. Elkülönítve kérdeztünk a szakmai képzésekre (külön feltüntetve, ha a képzés OKJ-s), a nyelvi képzésekre és az általános képzésekre (IX. számú táblázat) őszén a következő szakmai képzési programok futottak a válaszadók körében (a válaszadók egy része nem adta meg az OKJ-s számot, ezekben az esetekben hiányzik az OKJ-s szám). IX. számú táblázat: Szakmai képzések a megkérdezett szervezeteknél Képzés megnevezése OKJ szám Cukrász - Tűzvédelmi előadó Kutyakozmetikus Bolti hentes Építő - és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve targonca) 90 órás Építő - és anyagmozgató gép kezelője (Targoncavezető) 90 órás, Közművelődési szakember I Közművelődési szakember II Magánbiztonság Személy- és vagyonőr Mozgássérültet segítő kutya kiképzője Kárpitos Szociális gondozó és ápoló Tisztítás-technológiai szakmunkás Informatikai rendszergazda Számítógépes adatrögzítő CNC gépkezelő Gépi forgácsoló

58 Képzés megnevezése Hegesztő Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Kereskedő Szociális asszisztens Vállalkozási Mérlegképes könyvelő - Vállalkozási és bérügyintéző - Pénzügyi-számviteli ügyintéző - Munkavédelmi technikus - Óvodai dajka - Építő és anyagmozgató gép kezelő Nyomás-tartóedény gépész - Motorfűrész kezelő - Fakitermelő - Kisgépkezelő - Kőműves és hidegburkoló Szobafestő Húsipari termékgyártó Építő- és anyagmozgató gép kezelője ( szakirányok) Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Targoncavezető) Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő kivéve targonca) Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő) Szociális gondozó és ápoló Közbeszerzési referens - Diétás szakács - Fogtechnikus gyakornok Klinikai fogászati higiénikus Szociális gondozó és ápoló OKJ szám 58

59 Képzés megnevezése OKJ szám Sajtkészítő Kosárfonó Falusi vendéglátó Targoncavezető Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő Emelőgépkezelő (kivéve targonca) Egészségügy - Szociális - Kommunikáció - Huszonkét képző szervezet jelezte az ötvennégy darab szakmai képzés tartását. A képzéseket több szempontból lehet, és érdemes vizsgálni. Egyrészt a bemeneti iskolázottsági szint követelményeit, másrészt a képzéseknek a megye gazdasági ágazataihoz való kapcsolódását. Ez utóbbit négy dimenzión keresztül célszerű elemezni: 1. a megyei gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számának (és arányának) változáshoz viszonyítva, 2. a munkanélküliség struktúrájához, ennek változásához viszonyítva, 3. hiányszakmákkal történő összevetést, 4. illetve az iskolarendszerű szakképzés kibocsájtási kapacitásait vizsgálva. A következő képzési kategória a nyelvi képzések körét tartalmazza (X. számú táblázat). X. számú táblázat: A nyelvi képzések köre Nyelv Képzési programok száma angol 6 német 3 olasz 1 norvég 1 román 1 ukrán 1 59

60 Nyelv Képzési programok száma portugál 1 török 1 cseh 1 magyar 1 Hét válaszadó indikálta nyelvi képzési programok tartását. Nem meglepő módon az angol viszi el a prímet, ezt követi a német, majd egy sor ritka nyelvnek is tekinthető idegen nyelv (például a norvég, a román, az ukrán, a portugál, a török és a cseh nyelv) jelenik meg. Ennek oka elsődlegesen a debreceni multinacionális szolgáltató cégek által használt nyelvi sokszínűség. Emellett megjelenik a magyar nyelv oktatása is. A harmadik kategóriában az általános képzés, az általános felnőttképzés kategóriája szerepel (XI. számú táblázat). XI. számú táblázat: Általános felnőttképzési kategóriák kommunikáció pályázatírás konfliktuskezelés marketing, kultúra kommunikációs készségfejlesztés készség- és kompetenciafejlesztés különböző tréningek munkavállalásra felkészítő tréningeket, képzéseket, tanácsadásokat 60

61 kulcskompetenciákhoz kapcsolódó munkakörhöz előírt kompetenciafejlesztés munkába állást segítő területek pedagógiai terület szociális terület menedzsment területeken szakoktatók pedagógiai képzése munkaerő-piaci szolgáltatások - 30/2000 GM rendelet szerint képzésre felkészítés humán szolgáltatások ismerkedés a régi mesterségek alapjaival ismerkedés a munka világával számítástechnikai klub alap- és kulcsképesség fejlesztés beilleszkedési tréning tanulástechnika motivációs klub érzékenyítő tréning Az általános felnőttképzéssel tizennégy szervezet foglalkozik. Ezen felnőttképzési típus döntően a civil formában működő szervezetekre jellemző. Hajdú-Bihar megye hátrányos helyzetű társadalmi csoportjaira, és leszakadó, vagy leszakadást mutató térségeiben elsősorban a pályázati forrásoknak köszönhetően gyakoriak az általános felnőttképzési 61

62 programok. A soft skills -ekre irányuló képzések, tréningek másik vevője viszont éppen a piaci szektor, annak is a leginkább a versenyhelyzetben lévő egységei. A különböző tréningek, kompetencia-fejlesztések stb. a versenyszféra által elvárt kompetenciák erősítésére irányulnak, így gyakran belső képzésekkel, máskor külső szolgáltató igénybevételével valósítják meg ezen tevékenységeiket. A bővítés, változtatás szándéka a képzési profilban 35. számú ábra: Bővítés szándéka a képzési profilban Éppen a korábban említett változások, illetve ezek hatásai generálták azt a kérdést, amelyben azt kérdeztük, szándékozik-e képzési profilját bővíteni (35. számú ábra). A válaszadók háromnegyede jelezte ebbéli szándékát. A képzési profil bővítésének legkézenfekvőbb okát a valós konjunktúra erősödésével magyarázhatjuk. A válaszadók magatartásából ezt feltételezhetjük. Az előző kérdésben azt láttuk, hogy a válaszadók közel felét negatívan érintette a változás, ami valószínűsíthetően bevételcsökkentést és zsugorodást (nem pedig bővülést eredményez). A két választ összevetve tehát a válaszadók hozzávetőleg 30 százalékos köre válaszolta, azt, hogy bár bővül, de negatív hatással volt rá a változás. Magyarázatul feltételezhetjük, a válaszadók interpretálásában a bővülés alatt változtatást érthettek, amit a következő kérdésben tettünk föl (itt valóban a korábban is meglévő tevékenyég növekedésére irányult a kérdés). 62

63 36. számú ábra: A képzési profil átalakításának szándéka A válaszadók egyharmada szándékozik a képzési profilját átalakítani (36. számú ábra). A korábbi kérdéseket összegezve megállapíthatjuk, bár a szakpolitikának az elmúlt években történő átalakítása jelentős változásokat, több esetében negatív eredményeket hozott ezen eredményt és változást nem minden esetben reagálják le a képzők. Több kérdés összefüggéseit elemezve, elmondható, hogy a válaszadók körében azonosítható egy körülbelül húsz százalékos kör, akiknek bár rosszabbul megy mint korábban, mégsem nyúlnak a változtatás eszközéhez. A 2014-ben megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő képzések 40,7 19,9 16,5 22,9 OKJ-s képzés Egyéb szakmai képzés 37. számú ábra: A 2014-ben megvalósult képzések Nyelvi képzés Általános felnőttképzés 63

64 Egy oktatási-képzési intézmény szakmai tevékenységének vizsgálatakor célszerű látleletszerű, keresztmetszeti elemzést végezni az adott év, illetve aktuális időszak oktatási-képzési tevékenységeiről (37. számú ábra). Vizsgálatunkban a Felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, továbbiakban: Fk.tv.) által megadott képzési körök szerint gyűjtöttük az adatokat. A kapott statisztikák számos részletet nem tartalmaznak (pl. az egyes képzések időtartamát, bár az OKJ-s képzések esetében ez egyértelműbben, de az egyes képzésekben a résztvevők számát sem, valamint a képzési költségről sincs információ), azonban így is egyértelműen kirajzolódik az általános felnőttképzés magas aránya, az összes képzés több, mint negyven százaléka. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az általános felnőttképzés az egyik legrugalmasabb képzés mind tartalmában, mind formájában és megvalósulásában. Így például óraszám tekintetében nem vethető össze pl. az OKJ-s képzésekkel e tekintetben. A nyelvi képzések az OKJ-s képzések számát megelőzve a második a négy csoport közül. A debreceni multinacionális cégek aktuális és folyamatos igényei mellett, itt országosan megvalósuló nagy nyelvi projektre is gondolhatunk. Az államilag elismert, legnagyobb óraszámban és szakmai tartalommal futó képzések, az államilag elismert képzések kerültek a harmadik helyre (darabszámban fele annyi képzéssel, mint az általános képzések). Az egyéb szakmai képzések alkotják a következő kört, nem sokkal lemaradva az OKJ-s képzésektől. Az OKJ-hez viszonyított magas szám pozitívnak tűnik abban az értelemben, hogy az ezen típusú képzések jellemzően (legalábbis többségük) piaci megrendelésből származik és szükségszerűen nem követi az állami elvárást. Képzések finanszírozása A finanszírozás az oktatáskutatások igen érdekes területe még akkor is, ha esetenként nem kapunk pontos és mindenre kiterjedő eredményeket (részben az adatszolgáltatás hiányossága, részben ennek megbízhatósága miatt). Felmérésünkben öt kategóriát adtunk meg: 1. a résztvevők által befizetendő részvételi díjak, 2. a munkáltatók által befizetendő részvételi díjak, 3. Európai Uniós pályázati források, 4. állami normatíva, támogatások, pályázati források, 5. egyéb, éspedig (38. számú ábra). 64

65 41,4 28,9 20,7 7,3 1,7 Résztvevők által finanszírozott részvételi díjak Munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak Európai Uniós pályázati források Állami normatíva, támogatások, pályázatok Egyéb, éspedig 38. számú ábra: A képzések finanszírozásának forrásstruktúrája (százalékos megoszlásban) A fenti ábrából az alábbi adatokat láthatjuk: a résztvevők által finanszírozott részvételi díjak 28,9 százalék, munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak 20,7 százalék, Európai Uniós pályázati források 41,4 százalék, állami normatíva, támogatások, pályázatok 7,3 százalék, egyéb és pedig: 1,7 százalék. Egyértelműen elmondható, hogy az Uniós források teszik ki a legjelentősebb arányt a finanszírozási formák között. Így felmérésünk is megerősíti azt az információt, mely szerint az átalakított szakképzési hozzájárulás, illetve a finanszírozások többségének az Uniós források irányából történő mobilizációja eredményeként az Európai Uniós finanszírozás a szakmai fejlesztésen túl egyértelműen ágazat fenntartó szerepet tölt be. A résztvevők általi finanszírozás megelőzi a munkáltatók támogatási arányát. Az egyéni befektetések és tanulási motivációk erősebbnek mutatkoznak a munkavállalói oldalon, amely egyfelől pozitív hír, hiszen a munkavállalók perspektívát látnak a felnőttkori tanulásban, másfelől a megye gazdasági szereplőiről közöl további információt. A megye gazdasági szereplőinek az egyénektől elmaradó finanszírozási aktivitása fakadhat a tevékenységükhöz kapcsolódó alacsony technológia és alkalmazott tudásszinttel, melynek eredményeként nem szükséges fejlesztési tényező a tudás és az ezt létrehozó tanulás. Másodsorban a térségben működő gazdasági szervezetek szervezeti kultúrájában kivétel a globális, a multinacionális, 65

66 illetve az ezekhez felzárkózást mutató hazai kis- és középvállalkozások - nem kap jelentős helyet, illetve nem manifesztálódik a kompetenciafejlesztés, mint a legfontosabb stratégiai termelési tényező. S végül a munkaszervezetek külső környezetében megjelenő potenciális munkavállalók száma (és részben képzettsége) nem kényszeríti a munkaadókat a képzési kiadások növelésére. Az iskolarendszeren kívüli szakmaszerkezeti döntés hatása 39. számú ábra: A szakmaszerkezeti döntések hatása a szakmai képzésekre A szakmaszerkezet, amely az aktuális és az előre jelezhető gazdasági igényekhez kapcsolódó kompetencia szükségleteket határozza meg, jelentős irányító szerepet tölt be a képzésben (39. számú ábra). Ez különösen igaz azokban a helyzetekben, amikor a gazdasági szereplők nem a legfontosabb megrendelők. A hazai így a megyei - felnőttképzési szereplők működésében és az egész képzési ágazat alakításában a legerősebb tényezők vitathatatlanul az állami irányítás és az Európai Uniós támogatás. Az állami szerepvállalás (álláskeresők képzése) és irányítás, az Uniós források és az ezek megszerzésére irányuló szándékok a felnőttképzés formálásának legerősebb aktorai. Ugyanakkor a felnőttképzők jelentős csoportja saját képzési területei, a felhalmozott tapasztalatokkal igyekszik a piacon helytállni. Fenti ábránk is ezt a helyzet illusztrálja. 66

67 A felnőttképzés jelenlegi helyzetének megítélése 40. számú ábra: A jelenlegi helyzet megítélése Korábban kérdések érintették a változások hatását, illetve ezek megítélését. Jelen kérdésünk egy általánosabb, átfogóbb véleményalkotásra kérte a válaszadókat, amelyben azt kérdeztük, hogyan ítéli meg a felnőttképzési ágazat helyzetét saját tapasztalatán keresztül, valamint a szektorból hozzá eljutó információk alapján (40. számú ábra). A szektorból hallható negatív hangok -at visszaigazolták a válaszadók. Közel háromnegyedük (73,4 százaléka) vélte úgy, hogy romlott a helyzet, míg a másik oldalon egy bő egynegyed állt (26,7 százalék) ezzel szemben, ezeknél a szervezeteknél kissé javult a helyzet. Ugyanakkor egyetlen válaszadó sem gondolja úgy, hogy jelentősen javult az ágazat állapota. Az emberi erőforrás ellátottsága a felnőttképzőknél 41. számú ábra: A szervezetek emberi erőforrás ellátottsága 67

68 Utolsó kérdések egyikeként rákérdeztünk a saját intézmény, cég, szervezet emberi erőforrás adottságaira (41. száma ábra). Több aspektusból is fontosnak véltük ezt a kérdést. Adott szervezet nehézségei fakadhatnak a nem megfelelő emberi erőforrásból, ennek mennyiségi, vagy minőségi hiányosságából. Másrészt a megyében a Debreceni Egyetemnek két szervezeti egységében is van (volt) andragógus képzés, ahol olyan fiatal szakembereket képeznek (képeztek), akik alkalmasak és képesek a felnőttképzési szervezetekben minőségi és hozzáértő szakmai munka végzésére. Az eredmények elégedettséget tükröznek, ugyanis egy szervezet sem vélte azt, hogy nagyon problémás lenne a rendelkezésre álló szakmai stáb képzettsége, hozzáértése, illetve ez komolyan akadályozná a működést. Mindössze valamivel több, mint húsz százaléka vélte úgy, hogy alkalmanként vannak gondjaik ezen a területen. Ugyanakkor a válaszadók fele jónak, húsz százaléka pedig kimondottan erősnek és felkészültnek tekintette magát ebben a kérdésben. Javaslat, illetve vélemény a válaszadók részéről Az utolsó, nyitott kérdésben kértük a válaszadókat, járuljanak hozzá a Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési koncepció gazdagításához és tegyék ezt meg, az általuk fontosnak tartott információk megosztásával. A válaszadók huszonhét százaléka élt mindössze ezzel a lehetőséggel. Meglehetősen alacsony véleménynyilvánítási foknak véljük ezt, különösen annak fényében, amikor a felnőttképzési szabályozó rendszert és irányítását jelentős mértékben átszabták és amikor a válaszadók közel fele jelezte a saját szervezetén és felnőttképzési tevékenységén mérhető negatív hatásokat. Az alacsony arányt több tényezővel magyarázhatjuk. A válaszadók többsége becsülettel megválaszolta a zárt kérdéseket, de nem akart/tudott több időt szentelni az utolsó kérdésre. Egy lehetséges csoportot alkotnak, akiknek ugyan van véleményük, de a szöveges kifejtés ilyen formája meghaladja a probléma leírást. Mások úgy vélhették, semmi haszna ennek, míg megint mások, akiknek bár van véleményük, de inkább nem írták le esetlegesen kritikusabb hozzászólásukat (lásd. inkább szóban válasz). A beérkezett válaszok közül nehezen tudnánk csoportokat képezni, ugyanakkor abban megegyeznek a megjegyzések, hogy a kritikusak, alkalmanként negatív (elkeseredett, lemondó) töltetet sugározók is az új szabályozásból fakadó nehézségeket és a bürokratikus terheket említették. Azonban nem találkoztunk olyan mértékű negatívummal és sérelemmel a megfogalmazások között, amelyek alkalmanként a szektorból kihallatszanak, s amelyekre 68

69 előzetesen (a kérdőív korábbi kérdései alapján) számítani lehetett. A válaszok közötti jelentős különbsége és szórtság egyfelől jelzi, hogy több problématerület van jelen egyszerre, másfelől nem emelkedik ki egy terület sem ezek közül, mint a problémagóc csúcspontja. Egy az állami intézményrendszerből jövő válasz a meglévő infrastrukturális és humán erőforrás kapacitásokat kihasználtságát fogalmazta meg miközben az iskola bérbe adja a termet és a szaktanárait is. Másik vélemény szerint az ellenőrzéseket a Finy szerint kellene végezni, akkor megfelelő kép alakulna ki a felnőttképzésről. Egy-két válaszadó fogalmazta meg a nem megfelelő szakmaszerkezet erőltetésének tarthatatlanságát Összegzés Összegzés A Hajdú-Bihar megye felnőttképzésére irányuló empirikus vizsgálat olyan időszakban került megvalósításra, amikor a szektort érintő jelentős törvényi változások utáni erősen turbulens időszakban igyekeznek a szervezetek működésüket biztosítani. Az ilyen léptékű átalakítás jelentős alkalmazkodóképességet kíván az érintettektől, és a folyamatnak várhatóan lesznek nyertesei, ahogyan vesztesei is. Vizsgálatunk a felnőttképzők működéséhez kapcsolódó, vagy abból fakadó legfontosabb sajátosságokat, jellemzőket igyekezett vizsgálni, majd elemezni a válaszadók információi alapján. A megyében működő intézmények humán erőforrás ellátottsága összességében jónak tekinthető, az infrastrukturális állapotok ugyanakkor vegyes képet mutatnak. Az intézmények jelentős része bérleményben végzi tevékenységét, ami a felnőttképzési ágazatban meglehetősen gyakori. Saját ingatlannal jellemzően a legnagyobb, illetve a legtőkeerősebb képzők rendelkeznek. A jogi környezet és irányítás jelentős változása miatt számos esetben rugalmasságot kell mutatniuk a képzőknek, amely az intézményműködtetés legkülönbözőbb területein jelentkezik. A válaszadó szervezetek többsége ezt képzési profiljának bővítésével és átalakításával igyekszik megtenni, valamint a vállalt képzések és kötelező szolgáltatások mellett a tevékenység portfólióját igyekszik bővíteni olyan területeken, amelyek nem állnak nagyon messze a felnőttképzés működtetéséhez szükséges szakmai kompetenciákhoz, illetve másfelől a szervezeti tudásvagyon alapján könnyen orientálódhatnak más szakmai tevékenységek irányába. Ez a rugalmasság és nyitottság a felnőttképzési szektorban gyakran megfigyelhető működési hektikuságból fakad, amely az indítható képzések és nyújtható 69

70 szolgáltatások tervezhetőségének, ennek kiszámíthatóságának problémakörét érinti. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a képzők egy körülbelül tíz - húsz százalékos köre, amelyek különböző okok miatt - nem tudnak, illetve nem képesek reagálni a változásokra. A fennmaradás és a növekedés irányába tett rugalmassági szándékot mutatja a képzési tevékenységek megszervezésének és megvalósításának térbeli dinamikája is. A képzők közel kétharmada igyekszik szakmai tevékenységeit a meglévő székhely mellett más településeken is folytatni. A megyei intézmények közel kétharmada Debrecen városában működik. Ez nem lenne indokolt a népességszám Hajdú Bihar megyei megoszlását tekintve, egybevág viszont a gazdasági teljesítmény mutatókkal. A képzési struktúra a megyei intézmények körében kiegyenlítettnek tűnik és mind a négy képzési kör jelen van megfelelő aránnyal. A képzők bevételeinek egyértelműen legnagyobb százaléka Uniós pályázati forrásokból származik, és a munkaadói finanszírozási hajlandóságot megelőzi a munkavállalók befektetési aktivitása. A nyelvi képzések és az általános felnőttképzések jelentősnek mondhatók. Előbbire a főként Debrecenben székelő multinacionális és globális cégek biztosítják a legnagyobb keresletet, az általános képzésre pedig a megye perifériális térségeiben és az alacsonyabban iskolázottak körében van kereslet. A már többször említett szakpolitikai módosulás, amely a jogszabályi környezet és irányítás formájában jelenik meg a képzők számára, nemcsak a rugalmasságot követeli, de a válaszadók szerint jelentős bürokratikus és működési terhet ró a szervezetekre. 70

71 V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében V.1. Foglalkoztatási paktum a foglalkoztatást erősítő eszköz A foglalkoztatási paktumok az Európai Unió által elindított olyan, a foglalkoztatás növelését segítő, generáló fejlesztési politikák, amelyek megvalósulásaképpen az adott földrajzi térség azon szereplői, amelyek a foglalkoztatás javításához hozzájárulhatnak, együttműködésre lépnek e célok elérése érdekében. Ezek a kezdeményezések az Unió legjobb foglalkoztatási gyakorlatai (Territorial Employment Pacts) között szerepelnek. Másrészt a foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatás erősítésének egyik legjobb eszköze, hiszen egy konkrét térség foglalkoztatási problémáival és lehetőségeivel foglalkozik alulról jövő kezdeményezésként helyi szereplők bevonásával, amely nyitott, dialógusra alapozott együttműködésen nyugszik. A foglalkoztatási paktumok erősségei közé tartoznak a stakeholder szemléletek (lehetőség szerint minél több érdekelt bevonása), a különböző szervezetek együttműködései során alkalmazott módszerek, az ebből fakadó eltérő szakmai tapasztalatok. A feladat, a foglalkoztatás javítása komplex probléma, így a megoldás is komplex, integratív szemléletet feltételez, ennek megfelelően igényli az ilyen formában megvalósuló együttműködést. Ennek a sokszínűségnek a létrejövő paktumokban valamint a kapcsolódó partnerségekben - egyértelműen szinergiát kell képeznie. Ennek hiányában a célok megvalósítása kérdésessé válhat. A foglakoztatási paktumok legfőbb sajátosságai A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika szervezeti keretbe foglalt eszköze. Működése a helyi partnerségen alapul, segítségével összhangot lehet teremteni adott térség gazdaságfejlesztési, területfejlesztési és humán erőforrás fejlesztési céljai között. Főbb elvárások a foglalkoztatási paktummal szemben: 1. Helyi kezdeményezések legyenek. (Ugyanakkor fontos előzetesen tisztázni a territoriális egység szintjét: regionális, megyei, kistérség, tekintettel arra, hogy az adott térség, adott regionális szintjein eltérő hatékonysággal működhet egy paktum). 2. Széles körű és hatékony partnerségen alapuljanak. 3. Integrált és innovatív stratégiával rendelkezzenek. 4. A résztvevők munkaerő-piaci és foglalkoztatási szempontból erős legitimációval rendelkezzenek egymás előtt és a külső környezet irányába. A sikeres együttműködésben megvalósuló eredmények a következők: 1. A térségi szereplők együttműködésének új kultúrája jön létre. 2. Képesek lesznek a gazdaság humán erőforrás szükségleteit meghatározni. 3. Legitimitást biztosítanak a munkaerő-piaci beavatkozások 71

72 tekintetében. 4. A foglalkoztatást a helyi társadalom ügyként artikulálják. 5. Hatékony információáramlás valósul meg a paktumban együttműködő partnerek között, valamint a paktum résztvevői és a külső környezet között is. 6. Az erőforrás hatékony (ember, eszköz, pénz) felhasználása a jellemző. A foglalkoztatási paktum nem verseny, hanem méltányos együttműködés, melynek egyik legfontosabb elve a partnerség. Az Európai Unió értelmezésében a partnerséget a 1083/2006 EK rendelet (a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről) szabályozza (a partnerség résztvevői a regionális, a helyi hatóságok, az egyéb közhivatalok, a gazdasági, a szociális partnerek, a civil szervezetek, az egyetemek, a képző és kutatóhelyek). A partnerség dolgozza ki a stratégiai és operatív kapcsolatok rendszerét, valamint készíti elő a programokat. A paktum szervezeti keretei a lokális munkaerő-piac releváns szereplőit szólítják meg, melynek fő célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás és foglalkoztathatóság növelése. E cél elérése érdekében a szervezeti keret egyszerű és hatékony, amely a döntéshozatali mechanizmusban is tükröződik, világos felelősségi viszonyokkal. Nélkülözhetetlen a paktumban résztvevők folyamatos aktivitása, a szakmai színvonal mennyiségi és minőségi biztosítása. A helyi partnerségnek helyi valós problémákra kell koncentrálnia (szubszidiaritás elve). Az együttműködésből fakadó további előnyök: a közös stratégia megalkotása, a közös akcióterv, a közös információs bázis, a közös erőforrások. A pozitívumok mellett azonban a foglalkoztatási paktumok gyakran nehézségekkel is szembenéznek. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a leggyakrabban: a változó együttműködési hajlandóság, az eltérő működési részvétel és színvonal, a finanszírozási problémák, a forrásszerző kényszer, a politikai sérülékenység, a szakmai-módszertani, a támogatói háttér hiánya. A hazai foglalkoztatási paktumok néhány jellemzője Ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megye az elkövetkezendő időszakban sikeresen alakítson ki foglalkoztatási paktumot, célszerű a korábbi időszak hazai tanulságait elemezni, ezek eredményeit összegezni. Ebbéli munkánkat jelentős mértékben segíti egy 2010-ben elvégzett országos felmérés (melyet a Pécsi Egyetem végzett az OFA {Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.} támogatásával). A felmérés célja egy országos összefoglaló vizsgálat elkészítése a hazai paktumok helyzetéről. A vizsgálat a kutatás idején létező paktum mindegyikét személyesen felkereste. A kutatás 47 paktumot azonosított, melyből 29 működött 72

73 2010-ben (négy rendszertelenül működött, tíz formálisan működött, három nem létezett). A legtöbb paktum a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön végezte tevékenységét. Első esetben valószínűsíthetően az osztrák minták földrajzi közelsége miatt, utóbbinál pedig a magas munkanélküliségi ráta is motiváló tényezőként jelenhetett meg, a felhalmozott szakmai tapasztalat mellett. A hazai paktumok többsége területileg a kistérségi szinteken jöttek létre. A paktumok létrehozásában a munkaügyi központok, valamint az önkormányzatok játszottak döntő szerepet. A megalakult paktumok létrehozásában jelentős szerepet játszott a lehetséges pályázati és egyéb pénzügyi források megszerzése. Kivételek ez alól elsősorban a dunántúli (osztrák határ melletti) paktumok. A paktumok kialakításában bár a vállalkozások (a munkaadók) partnerségi együttműködése fellelhető, azonban a valós együttműködések operatív szintjeibe nem minden esetben kapcsolódtak be. Így tulajdonképpen a legfontosabb szereplők (munkaadók) nem involválódtak ezekbe a kezdeményezésekbe a szükséges és indokolt szinten. A paktumok általában tíz - húsz taggal alakultak meg, majd ezt követően jelentős létszámnövekedést realizáltak. A paktumok közel egyharmada taggal működik, és az összes szervezet kevesebb, mint huszonöt százaléka adja a tagsági létszám közötti kategóriát, valamint a legnagyobb létszámú (51-100) csoportot. A paktumok jelentős többsége határozatlan időre szólt. Ennek a működési formának a gyengéje a projektszemlélet hiánya. Ennek következtében tevékenységük aktivitása alacsony, akár szétfolyó. A paktumok másik gyenge pontja a szakmai tevékenységek fenntartása és a működtetés. A pályázati források bizonytalansága, hektikussága alapvetően nehezítette a paktumok szisztematikus működését. A pályázat függőség mellett fontos említést tenni a többcsatornás pályázati technikák alkalmazásáról is. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységeket különböző pályázati forrásokból és típusokból igyekeztek biztosítani. A vizsgálat szerint a paktumok meglehetősen vegyes szakmai teljesítményt nyújtottak. A skála egyik végén a szakmailag kiválóan teljesítők, az adott térségbe sikeresen beágyazott és igen hasznos munkát végző paktumtól egy adott térségben bár formailag működő, azonban a lakosság és a vállalkozások által alig ismert paktumig széles skálán mozognak. Megítélésünk szerint célszerű a hazai paktumokat elemző vizsgálatokat alaposan értékelni és a konklúziókat, valamint a javaslatokat körültekintő figyelembe venni. A kialakítandó paktum sikere az adott térség (járás, megye, régió) gazdasági igényeihez való minél tökéletesebben illeszkedő igény kiszolgálás alapján valósulhat meg. 73

74 V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából A munkanélküliség helyzete Hajdú-Bihar megyében A munkanélküliség vonatkozásában érdemben változott a helyzet az elmúlt években, a es 12,7 százalékos ráta 10 százalékra esett vissza. Mindez az országos ráta csökkenésével párhuzamosan történt, ennek következtében a relatív érték nem változott. Jelenleg is a legrosszabb helyzetben lévő megyék közé tartozik Hajdú-Bihar (42. számú ábra). 42. számú ábra: A munkanélküliség aktuális helyzete megyénként júniusában (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) A sorrend is változatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék küzdenek nagyobb gondokkal. A divergáló munkanélküliség jele, hogy a 2011-es évhez képest négyszeresről ötszörösre nőtt a legjobban teljesítő megye (Győr-Moson-Sopron) és Hajdú-Bihar között a különbség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a megyében 38 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a június végén, 8,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 5,9 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 9,6 százalékkal, a diplomásoké pedig 14 százalékkal csökkent a júniusához képest (43. számú ábra). 74

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020 koncepciójához) Készült: 2014. 11. 25. Készítette: Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics

Részletesebben

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Készült a Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság számára Szekszárd 2013 1 Tartalomjegyzék Előzmények, preambulum... 4 Bevezetés... 6 A szakképzés szerkezeti

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

FEDőLAP. (mellékelve)

FEDőLAP. (mellékelve) FEDőLAP (mellékelve) Milyen szakmát válasszak? Szakiskolai szakmaválasztást támogató tájékoztató füzet Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. november 2 Milyen szakmát válasszak? 2009 A Magyar

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. V. Melléklet: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése, az irány-arány döntés megalapozása 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Szemere

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4. A szakképzés jogszabályi háttere... 4. A változtatás szükségessége... 7 3. Szakmastruktúra általános

Részletesebben