KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE:"

Átírás

1 KISKŐRÖS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009 KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: Inno-Motive Nonprofit Kft. Cím: 6726 Szeged, Tárogató u. 60. Tel.: (+36) Fax.: (+36) Web:

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...5 I. BEVEZETÉS...6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia... 6 I.2 A város rövid története... 6 I.3. Földrajzi adottságok... 7 I.4. Természeti és táji adottságok... 7 I.5. Megközelíthetőség... 9 II. KISKŐRÖS VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...11 III. KISKŐRÖS VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS...15 Városszerkezet III.1. Gazdaság III.1.1. Vállalkozások helyzete...17 III.1.2. Mezőgazdaság...21 III.1.3. Ipar...23 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások...24 III.1.5. Turisztika, látványosságok...27 III.1.6. A város költségvetése...31 III.2. Társadalom III.2.1. Demográfia...32 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség...37 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége...41 III.2.4. Egészségi állapot...43 III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete...44 III. 2.6 Civil szervezetek...46 III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet...47 III.3.2. Lakásállomány...50 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság...52 III.4. Közszolgáltatások III.4.1. Oktatás-nevelés...60 III.4.2. Szociális ellátás...66 III.4.3. Egészségügyi ellátás...71 III.5. Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése

3 IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE...76 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise V. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE V.1 Helyzetelemzés: A város egésze helyzetének rövid bemutatása V.2. A szegregációs mutatók elemzése V.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása V.4. A szegregációval veszélyeztetett, lehatárolt területek helyzetének elemzése V.5. Összegzés VI. STRATÉGIA VI.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása A város hosszú távú jövőképe: Tematikus célok A városrészi célkitűzések bemutatása VI.2. Anti-Szegregációs Program VI.3. A stratégia külső és belső összefüggései VI.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb stratégiai dokumentumokkal VI.3.2. A stratégia főbb belső összefüggései VI.3.3. Fenntarthatósági szempontok Környezeti hatások értékelése VI.3.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai VI során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése VI.4.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása VI.4.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása VI.5. A stratégia megvalósíthatósága VI.5.1. Ingatlangazdálkodási terv VI.5.2. Nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek VI.5.3. Partnerség bemutatása VI.5.4. Szervezeti elvárások VI.5.5. Településközi koordináció mechanizmusai VI.5.6. A stratégia megvalósításának monitoringja MELLÉKLETEK

4 TÁBLAJEGYZÉK 1. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006 (db) Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye városaiban, 2006 (db) Táblázat Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Bács-Kiskun megye kistérségeiben (2006) Táblázat Kereskedelmi és magán szálláshelyek fontosabb adatai Bács-Kiskun megye városaiban (2006) Táblázat Kiskőrös város helyi iparűzési adóból származó bevétele Táblázat Városok lakónépessége a Dél-Alföldön Táblázat A népesség összevont korcsoportok szerint Táblázat Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, Táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben, Táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye városaiban, Táblázat A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) Táblázat Születéskor várható élettartam (év), Táblázat Kistérségi lakásállomány Táblázat Lakásállomány Kiskőrösön Táblázat Ivó-, és szennyvíz hálózat a kiskőrösi kistérségben ( ) Táblázat Az egy lakosra jutó összes zöldfelület mértéke Bács-Kiskun megye városaiban (2006) Táblázat Óvodák és általános iskolák Táblázat Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények Táblázat Bölcsődék Táblázat Szociális intézmények Táblázat Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása táblázat Városi és városrészi funkciók Kiskőrös városában táblázat Kiskőrös adatai az Anti-Szegregációs mutatók mentén táblázat A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek száma az óvodai és bölcsődei ellátásban Kiskőrösön táblázat Az általános és középiskolába járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményi létszámhoz viszonyítva Kiskőrösön táblázat Kiskőrös városrészeinek rangsora táblázat Segélyezési adatok Kiskörösön városrészenként táblázat A szegregátum adatai az Anti-Szegregációs tervhez szükséges mutatók mentén táblázat Kiskőrös Külterület adatai a 2001-es KSH népszámlálás alapján

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács-Kiskun megyében ( ) ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a kiskőrösi kistérségben ( ) ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön ( ) ábra Működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön nemzetgazdasági áganként ( ) ábra Kereskedelmi és élelmiszer üzletek száma a kiskőrösi kistérségben ( ) ábra Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Kiskőrösön ( ) ábra Vendéglátóhelyek számának alakulása Kiskőrösön és a kiskőrösi kistérségben ( ) ábra Bács-Kiskun megye fő idegenforgalmi mutatói ( ) ábra Kiskőrös város fő idegenforgalmi mutatói ( ) ábra Lakónépesség számának változása ( , %) ábra Kiskőrös város lakónépessége , fő ábra Vándorlási egyenleg Kiskőrösön ábra Természetes szaporodás/fogyás Kiskőrösön között (fő) ábra Élve születések száma között Kiskőrösön (fő) ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Kiskőrös város, *) ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Kiskőrösön, ábra Épített és megszűnt lakások számának alakulása Kiskőrösön ( ) ábra Lakások közmű ellátottsága Kiskőrösön ( ) ábra Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában Bács-Kiskun megye városaiban (2006) ábra Gyermek, tanulói és hallgatói létszámok alakulása Kiskőrös oktatási intézményeiben között ábra Városrészek Kiskőrös városában ábra Kiskőrös Központi városrész ábra Kiskőrös Keleti városrész ábra Kiskőrös Nyugati városrész ábra Kiskőrös egyéb belterület - Erdőtelek ábra Kiskőrös város lakónépessége , fő ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Kiskőrösön, ábra szegregációs térkép ábra a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya Kiskőrösön városrészenként és a szegregátumban

6 Vezetői összefoglaló Kiskőrös Városa 2009 évben határozta el a település hosszú távú stratégiai dokumentumainak megújítását év végén indult az a folyamat, melynek eredményeként 2009 decemberében elkészült Kiskőrös Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által kidolgozott, Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, január 28.) című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések többsége. Az NFGM, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra különböző fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: Kiskőrös város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; Kiskőrös város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; Kiskőrös város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése, a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése. Jelen dokumentum tehát Kiskőrös Város stratégiai céljai mentén a település adottságait, lehetőségeit szem előtt tartva rögzíti a közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket. 5

7 I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő tervdokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, a kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat fejlődéséhez. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magába foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt is. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS kötelező tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. I.2 A város rövid története A Bács-Kiskun megye közepén fekvő Kiskőrösi Kistérség legmeghatározóbb települése Kiskőrös, az egykori járási székhely. A gazdag régészeti leletek bizonysága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek. A település természetföldrajzi adottságai, valamint vadban és halban gazdag élelemszerzési lehetőségei biztosították a megélhetést az itt letelepedőknek. A kutatók és a fellelhető oklevelek tanúsága szerint az Árpád korra tehető az első falu kialakulása. Kiskőrös először a Derecskei, majd a Mikolai nemesi család birtokában volt. A török uralom alatt a település házait a seregek földig rombolták, a lakosság nagy része elesett a harcokban. A török elleni vitéz küzdelem jutalmaként 1691-ben a Wattay család kapta adománybirtokul a falut hat pusztájával: Cebével, Csengőddel, Kaskantyúval, 6

8 Kisbócsával, Tázlárral és Tabdival. Wattay János és István 1718-ban kezdte meg a betelepítéseket, az északi vármegyék szlovák nyelvű lakóit hozták ide. Az 1780-as évek közepén már ötezer lakosa volt Kiskőrösnek. Ebből az időből származik a város pecsétje is, amely később a címer alapja lett ben II. Józseftől mezővárosi rangot és vásárjogot kaptak a kiskőrösiek től Járási Szolgabíróság működött a városban, ezzel alapozták meg Kiskőrös központi szerepét annak ellenére, hogy a település mezővárosi rangja pár évvel azelőtt megszűnt decemberében átadták a Budapest-Szabadka vasútvonalat, így a város bekerült az ország vérkeringésébe. A XX. század elején Kiskőrösnek már közel 13 ezer lakosa volt, gazdasági, kulturális intézményei, valamint a társadalmi életet koordináló egyesületei a környező települések központjává emelték. Lendületes fejlődését az első és a második világháború és következményei megtörték. A talpra állás nehéz időszaka után a 60-as, 70-es években következett csak be jelentős javulás az itt élők életkörülményeiben, ami kihatott a település fejlődésére is. Megjelentek a városiasodás nyomai. Új lakások, középületek, iskolák, utak épültek, elkészült a művelődési ház és a könyvtár közös épülete, városszerte parkok létesültek. Kiskőrös 1973-ban lett újra város. Azóta is töretlenül fejlődik, s napjainkban is a kistérség gazdasági, szellemi, kulturális központja. I.3. Földrajzi adottságok Kiskőrös hazánk legnagyobb homokvidékén, a Duna-Tisza közi Hátság nyugati peremén helyezkedik el. A táj északon agyagos, homokos felszínű Gödöllői dombságig húzódik. Nyugaton a Dunamenti Síkság, Délen az Észak-Bácskai löszös hátság, Keleten a Közép- és Alsó-Tiszavidék határolja. I.4. Természeti és táji adottságok A mai felszín kialakulása hosszú geológiai folyamat eredménye. A mélyfúrások, geofizikai kutatások azt igazolják, hogy csak a harmadkorban kezdett a medence-jelleg kialakulni. Előtte ókori, középkori rögökből felépülő rögök voltak a felszínen. Ézek a kéregmozgások következtében a mélybe süllyedtek. Ez a hosszan tartó folyamat a pliocénben volt a legjelentősebb. Akkor borította el területünket a Pannon-tenger. Lerakódott üledéke bizonyítja, hogy a beleömlött édesvizű források hatására vize egyre kevesebb sót tartalmazott, lassan tóvá alakult át. A pannon üledék alkotói főleg agyag, márga, homok, homokkő. A terület fokozatosan fejlődött. Ettől kezdve elsősorban folyóvíz és a szél formálta a felszínt. A harmadkor végén és a jégkorszak (pleisztocén) elején a Duna északnyugatról délkelet felé folyt, a Duna-kanyartól Kecskemét-Szeged irányában. A jégkorszak száraz, hideg eljegesedések (glaciálisok)és melegebb, csapadékos időszakok (interglaciálisok) váltakoztak. A mi vidékünkön eljegesedés nem volt, de száraz periódusban a Duna vízhozama, munkavégző képessége lecsükkent. Medrét többször változtatta, ágakra szakadt, nagy mennyiségű kavicsot, homokot, iszapot rakott le. Hordalék kúpjáról nyugat felé vándorolt a mélyebben 7

9 fekvő területre. A jégkor végére elhagyta területünket, mai irányának megfelelően északról dél felé folyt. A száraz periódusban a szél is formálta a felszínt. Egyrészt finom port, löszt rakott le, ami vastag rétegekben halmozódott fel a Solti-síkság keleti peremén is, ez a Kecel-Bajai magas part, s leg északibb része Kiskőrös határában a laktanya környékén és Csáborban megtalálható, másrészt az uralkodó szélirány a folyó hordalékát is áthalmozta. A nehezebb szemcséket nem tudta messzire elszállítani, egymással párhuzamos buckasorokat alakított ki. A buckák a fő széliránynak megfelelően északnyugat-délkeleti irányban rendeződtek el. Közülük a legnyugatibb sor a Duna-menti-síkság peremén halmozódott fel. Ennek déli része Kiskőrös, Kecel vidékéről, majdnem bajáig húzódik. Az egyes buckák és szélbarázdák itt is északnyugat-délkeleti irányúak. A negyedkorban füves, erdős területté alakult tájunk. Ez megakadályozta a homok mozgását. Ahol magasan volt a talajvíz, gazdag lápi vegetáció alakult ki. Ebből képződött Kecel, Akasztó határában a tőzeg, és kialakult az ún. Turjánvidék (mocsaras, lápos, nádas terület), amely Dabas-Ócsa határától Kiskőrösig tart, ennek része a Szücsi erdő is. A Duna-Tisza köze a közepes szélességek övéhez tartozó nedves kontinentális éghajlatú terület. Jellemző a napfényes órák magas száma, a hómérséklet nagy napi és évi ingadozása. A napsütéses órák évi összege ötvenéves átlagban meghaladja a 2000 órát, a tenyészidőszakra eső napsütéses órák száma pedig az 1500-at. Az évi középhőmérséklet oc, januárban -1 oc és -2 oc, júniusban 21 C és 22 C az átlag. Az erősebb szelek 20%-a északnyugati, 19%-a nyugat-északnyugati. A csapadék évenkénti és havonkénti eloszlása igen szeszélyes. Az utóbbi tíz évben legtöbb csapadék 1974-ben hullott, elérte a 760mm-t, 1977-ben pedig mindössze 360mm volt az évi összes csapadék. Az évi csapadékmegoszlást a júniusi és novemberi maximum, januári és februári minimum jellemzi. Nyáron gyakori az aszály, a téli hótakaró vastagsága ingadozó. A tenyészidőszakra általában 300mm körüli csapadék jut. Ismeretes, hogy a talajok jellegét a földtani, éghajlati, domborzati, biológiai tényezők és a talajok kora határozza meg, az emberi tevékenység csupán módosítja, alakítja ezt. Környékünkön többnyire futóhomok talajok alakultak ki, de többféle réti talajtípus és karbonát maradványos barna erdőtalaj is megtalálható. A magas talaj vizű részeken a csapadék nem tudott a mélybe szivárogni, a kémiai mállás során keletkezett sók kicsapódtak. A Duna karbonátos homokjából kioldódott kálcium tartalmú anyagok a felszínhez közel (0-90 cm mélyen) váltak ki, a talaj szikesedni kezdett. A jobban oldódó natrium-sók a mélyebb rétegekig jutottak el, de a nedves területek lecsapódása következtében a felszínhez közel feldúsultak, ezért újabb szikesedések jöttek létre. Az ötvenes években a település szélén olaj után kutatva 56 oc-os konyhasós-jódos-brómos hévízre bukkantak a szakemberek, mely igen kedvező gyógyhatású. Kiskőrös határát az emberi beavatkozások, tereprendezés, csatornázás nagymértékben megváltoztatták, Igaz ugyan, hogy így mezőgazdasági művelésre nagy területeket vonhattak be, de a táj eredeti felszíni formációi megszűntek. A város környéke egykor mocsaras, lápos terület volt, amelynek eredeti növénytársulásai most is fellelhetők: sok helyen nedves rétek, erdők tarkítják a határt. 8

10 A Kiskőrösi Turjános Természetvédelmi Terület déli része a 92 hektáros Szűcsi erdő, ahol mintegy háromszáz növényfaj él, köztük a magyar kőris, a kocsányos tölgy, a mezei szil, a vadkörte és néhány nyár faj. A cserjék is változatosak, a gyepszintben pedig számos különlegesség, ritkaság található. Az orchideák, (kosborok, pókbangó, méhbangó) a szibériai nőszirom, a buglyos szegfű és az őszi kikerics virágai ámulatba ejtik a természet szerelmeseit. A védett növényvilág paradicsoma a Szűcsi erdő, mely a város természeti környezetének egyik legnagyobb büszkesége. A Csukás-tó területén egy-egy nagyobb kiterjedésű nádas található, védett növényritkaságok tucatjai, (köztük a mocsári tőzegpáfrány, a nádi boglárka, a vidrafű, a nyári tőzike, a kosborok) a réti boglárka és a mocsári gólyahír is fellelhető. A nádasok körül rekettyés húzódik, illatozik a vízi menta, keskenylevelű gyapjúsás terméspamacsait lengeti a szél, és a szárazabb területeken kékellik az epergyöngyike. A környéken honos állatfajok között nagy számban fordulnak elő puhatestűek és ízeltlábúak. A védett lepkék közül itt él a fecskefarkú és a kardos lepke. Több gerinces állatfaj is természetes élőhelyre talált a határban, így fellelhető például a békák mintegy kilenc faja, több mint száz madárfaj, köztük olyan ritka ragadozó madarak, mint az egerészölyv vagy a réti sas. A védett madarak közül több gyurgyalag pár is fészkel a Kis-Csukás homokbányájának szegélyén. Az emlősállatok közül főként a sün, a denevér, a mezei nyúl, a vidra, a borz, a menyét és a hermelin fordul elő, de találkozhatunk vaddisznóval, dámvaddal, gímszarvassal is az őzcsapatok mellett. I.5. Megközelíthetőség A település és térsége nemcsak a Homokhátságnak, hanem Bács-Kiskun megyének is a középső részén helyezkedik el. Forgalmi helyzete rendkívül kedvező, hiszen központi fekvésénél fogva É-D-i és K-NY-i irányban egyaránt fontos útvonalak haladnak át rajta. Az 53. és az 54. sz. főközlekedési út - a kistérség településeinek felét fölfűzve - Kiskőrös közelében metszi egymást és Fülöpszállás határában csatlakozik a Kecskemétet a Dunántúllal összekötő 52. sz. főúthoz. A településegyüttes forgalmi tengelye a Budapest-Kelebia-Belgrád vasúti fővonal, amelyhez egy szárnyvonal (Kiskőrös-Kalocsa) és egy helyi jelentőségű, keskeny nyomközű vasútvonal (Kecskemét-Kiskőrös) kapcsolódik. Az öt település közül - amelynek nincs állomása - Akasztót, Bócsát és Császártöltést kárpótolják a főútvonalak, ám Imrehegyet és Tázlárt csak alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni. Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc) Kiskőrös-Budapest Kiskőrös-Kecskemét Kiskőrös-Baja Kiskőrös-Békéscsaba Kiskőrös-Szeged

11 Kiskőrösről a főváros illetve természetesen Kecskemét érhető el legkönnyebben közúton, de a város a régió központtól is csupán alig 1 órányi autóútra fekszik. A békés megyei székhely ugyanakkor bő két órányira található Kiskőröstől. Vasúton mind a főváros (15 járat pár), mind pedig a régió nagyobb városai elérhetők (Szeged 11 járat pár (több átszállással), Kecskemét 14 járat pár) átlagosan 1-2 óra menetidővel. Kiskőrösről Kecskemétre 17 járat indul átlagosan naponta, a menetidő az útvonaltól függően mintegy 60 perc. A városból Budapestre 12 járat indul naponta, a menetidő a fővárosba mintegy másfél óra. Szegedre Kiskőrösről 10 járat indul egy átlagos napon, melyek menetideje hozzávetőlegesen 1-1,5 óra. 10

12 II. Kiskőrös város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Kiskőrös város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. A fejezet kidolgozása során az IVS és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai közötti kapcsolatok feltárása nem volt lehetséges, révén, hogy a módszertani útmutató által említett szakdokumentum az illetékes szervezet tájékoztatása szerint 2009-ben nem készül(t) el. Fontos, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása A kistérségi szintű feladatmegosztás alapdokumentuma a Megállapodás a Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról. Ennek alapján a Társulás célja A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes közszolgáltatások szervezésére, ellátására, intézmények fenntartására és közös beruházások megvalósítására, valamint a településfejlesztés összehangolására, a területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére hozzák létre. Mindezzel összhangban a Társulás minden tag önkormányzat felé vállalja az alábbi feladatok ellátását: o területfejlesztés o oktatás és nevelés, o szociális ellátás, o egészségügyi ellátás, o közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, o esélyegyenlőségi program megvalósítása, o belső ellenőrzés, A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási, illetve feladatátadási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az ily módon létrejövő Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás székhelye: 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. 11

13 A következőkben vizsgáljuk meg Kiskőrös helyét a regionális szintű stratégiai dokumentumokban. A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt- Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. E tengelyek közül Kiskőrösnek stratégiai céljainak elérése érdekében a Duna-mente városhálózathoz fűződő kapcsolatait célszerű erősíteni. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Kiskőrös városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Mintegy fős lakossága miatt azonban a település városhálózati jelentősége mégis kiemelt. Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a város agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap mint nap a kistérség központjába. Kiskőrösi kistérség térképe Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Kiskőrös a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található, a kiskőrösi kistérség központja. A kiskőrösi kistérség területe 1125,81 km2, amely Bács-Kiskun megye 13,4%- át, a Dél-alföldi régió 6,17%-át teszi ki. Térségi sajátosság a magas külterületi lakosság aránya, amely egyes települések esetében a 25%-ot is meghaladja. Elhelyezkedése részben hátrányos helyzetet teremt, részben pedig fontos fejlődési lehetőségeket rejt magában. A Kiskőrösi Kistérség települései a következők: Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel, Izsák, Akasztó, Császártöltés, Bócsa, Fülöpszállás, Csengőd, Páhi, Tabdi, Kaskantyú, Tázlár, Soltszentimre, Imrehegy. A térségi központ mellett Soltvadkert, Kecel és Izsák rendelkezik városi ranggal. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség 12

14 gazdasági-szervezési központjaként Kiskőrösön koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör, de a városi és kistérségi közigazgatási feladatkörök (bíróság, ügyészség, munkaügyi központ helyi kirendeltsége stb.) is itt összpontosulnak. Kiskőrösön működik például az Alsófokú Oktatási és Közművelődési Intézmények Ellátó Szervezete, a Kiskőrösi Napközi otthonos Óvodák és Bölcsőde. A kistérség egészéből várja hallgatóit a Városi Alapfokú Művészeti Iskola. A településen természetesen működnek általános iskolák, míg a középfokú oktatási intézményeket a Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Wattay Középiskola és Szakiskola képviselik. A városban térségi és agglomerációs központként számos kulturális- és szociális intézmény is működik. Ezek közül kiemelendő a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskőrös Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye. A Kiskőrösi Városi Önkormányzat Szakorvosi Rendelőintézete a térség betegeit látja el. A Szakorvosi Rendelőintézet kistérségi feladatot lát el, tizenöt település betegeit fogadja több mint tizenhárom szakrendelésén. A komplex vizsgálatokra, szakszerű ellátásra képes rendelőintézet csak kórházi kezelés szükségessége esetén utalja tovább betegeit. A reumatológia szakrendelés a helyi fürdő mellett az Imperiál Gyógyszállóban működik. A kiskőrösi mentőállomás biztosítja, hogy a betegek idejében orvosi ellátáshoz jussanak. A kistérségben élők nyugalmát védi a kiskőrösi székhelyű rendőrkapitányság, ahol a települések közbiztonságát, bűnmegelőzését, ifjúságvédelmét, környezetvédelmét irányítják. A köztestületi és önkéntes tűzoltóság ugyancsak kistérségi feladatot lát el. Kiskőrös város nemzetközi kapcsolatrendszere önkormányzati szinten a testvérvárosi kapcsolatokra épül. Jelenlegi külföldi testvérvárosok: Tarnow (Lengyelország), Naszvad (Szlovákia), Krimpen aan den Ijssel (Hollandia), Margitta (Románia), Stadtlengsfeld (Németország). Testvérvárosi kapcsolatot megelőző együttműködések: Lapua (Finnország) és Zhenjiang (Kína). A városi intézmények, civil szervezetek és vállalkozások ugyanakkor számtalan más országbeli szervezettel, vállalkozással működnek együtt. E kapcsolatrendszerre is építeni lehet a jövőbeni fejlesztések során. Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők: 1. Demográfiai trendek alapján az agglomeráción a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 13

15 3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. Ez a folyamat már elindult, melynek jellemzője a helyi ipar visszaszorulása. E folyamatot erősíti a 2009-től várható, a reálgazdaságban minden ágazatot sújtó recesszió is. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. 4. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. A Kiskőrösön jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 5. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 6. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKVk leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 7. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése. 14

16 III. Kiskőrös város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés Városszerkezet Az épített környezet egy tudatos építési munka eredményeként létrehozott művi környezet, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér, az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány egy tartós, jelentős vagyont képvisel, melynek megőrzése a településen élők közvetett és közvetlen érdeke. Ha épített környezet kialakítása tájképbe illő, akkor egy vonzó települési képet mutat meg az ide érkező turistáknak, átutazóknak. A Kárpát medencét a VI. század közepétől (567-tõl) megszálló belső-ázsiai eredetű avarok a IX. század elejéig lakták Kiskőrös környékét. A középkori falvak életéről a kutatások hiányosságai miatt alig tudunk valamit. Az adottságok azonban az állattenyésztésnek kedveztek inkább, mint a földművelésnek. Kiskőrös első okleveles említése 1277-bõl való. IV. (Kun) László egy, az említett évből származó adományokról szóló oklevelében Keurus néven említi. A török megszállás alatt a település és környéke elnéptelenedik. Kiskőrös újratelepítése a Wattay családnak köszönhető. A XVIII. század végén a településnek már 500 háza és közel 5000 lakosa volt, és 1784-ben II. Józseftől megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan átalakult a település arculata is december 5-én adták át a forgalomnak a budapesti-szabadkai vasútvonalat, mely Kiskőröst is bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Igaz, hogy az út Budapesttől Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott ban építették fel a községháza emeletes épületét ben Bajzák János igazgató megnyitotta magán polgári iskoláját, mely rövidesen községi, majd állami iskolává fejlődött ben kezdik építeni a polgári iskola új épületét, amit majd csak 1920-ban fejeznek be. Jelenleg középiskola működik az épületben. A huszadik század elejére Kiskőrösnek csaknem 13 ezer lakosa volt, gazdasági és pénzintézeti, kulturális létesítményei, egyesületei a környéken fontos szerepet töltöttek be. Ekkor már közel 4 ezer hold szőlővel és gyümölcsössel rendelkezett a lakosság, a jövedelem legnagyobb részét ez adta. Az itt élők vagoni és társadalmi helyzetében azonban nagy a szóródás, s még a vagyonosabbak is szinte hihetetlen, emberfeletti küzdelmet folytattak a futóhomokkal. Kiskőrös egyközpontú kisváros, a történelmi városközpont és annak közvetlen környezetében helyezkednek el a város közintézményei, és az oktatási, szolgáltató intézmények jelentős része. A városközpontban elhelyezkedő történelmi épületek (Szarvas fogadó, Kiskőrös Város Önkormányzatának épülete. Petőfi Szülőház, templomok) állaga, állapota a rendszeres karbantartás következtében kielégítő. A folyamatos felújításoknak köszönhetően tiszta 15

17 rendezett városképet mutatnak. A szoros városközpontban a zöldterületek, utcák, terek állapota elfogadható. A lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, mely a lakhatósági feltételek, életfeltételek, életminőség romlásával, szélsőséges esetben egészségkárosodással jár, ha nem is látványosan, de tendenciózusan és fokozott mértékben gyorsuló ütemben jelentkezik. E folyamatoknak jelei az idősödő lakosságú városrészekben, a korábbi években építési korlátozással sújtott területeken, valamint a többszintes lakóterületeken már egyértelműbben észlelhetők. (Pl.: Petőfi S. - József A. - Klapka - Batthyány utcák által határolt terület, Baross utca, Bajcsy-Zs. - Piactér - Segesvári - Petőfi utcák által határolt terület, többszintes lakóépületek) E folyamattal együtt azonban megindult egy megújulási folyamat a kedvező telekméretű területeken a régi házak szanálásával és új, korszerű épületek építésével. (Szendrey, Holló, Kassai által határolt terület.). A középületek, közterek egy része, a vasúti pályaudvar állagromlása kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel jár, ezért a létesítmények állagromlását meg kell akadályozni. A városközpont kialakult, a lakóövezetekben rendezettség terén az elért eredmények nem azonosak, lényeges eltérés tapasztalható a családi házas és a többszintes beépítésű övezetekben. Családi házas területeken a közterületek állapota pozitív irányba változott, virágosabb, tisztább, gondozottabb lett. A többszintes, tömbtelkes beépítésű, többlakásos épületetek környezete ugyanakkor sajnos több helyen elhanyagolt, gondozatlan. A település szolgáltatási központja mellett kiemelt jelentőséggel bír a vasútállomás illetve az autóbusz állomás környéke. Forgalomtechnikai szempontból kiemelt jelentősége van még az Izsáki útnak illetve környékének. Fentiekkel összhangban az épületek, műemlékek, utcák, terek, pályaudvarok állapotát olyan szintre kell emelni, hogy a város lakosságának közérzetét, életminőségét, az idelátogató idegenek ízlését, szépérzékét ne sértse. A közcélú létesítmények, pályaudvarok és környezetük fenntartását, kulturált kialakítását az üzemeltetőkkel közös programban kell összefoglalni, elkészíteni és meg valósítani III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye gazdasági kibocsátása az országos és a regionális átlaghoz képest 2000-ig egyaránt csökkenő tendenciát mutatott, azonban 2000 után a leszakadás megállt, és a megye egy főre jutó GDP értéke 2006-ra elérte a regionális átlagot ban az egy főre eső GDP piaci beszerzési áron a régióban 1,564 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében az 1,567 millió forint. (Csongrádban 1,744 millió Ft, Békésben pedig 1,359 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az évben). Az egy főre jutó, PPS-ben számított GDP értékek alapján az is megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye az EU27 átlagának 43%-án áll. 16

18 III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg. 1. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Kistérség mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra ágban Bácsalmási Bajai Jánoshalmai Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Összesen Forrás: KSH Fenti táblázatból jól látható, hogy a kecskeméti és a bajai után a kiskőrösi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség a negyedik helyen szerepel, a megyei átlagtól kissé elmaradó értékkel (95 db ezer főre, a megyei érték 99 db ezer főre). A kistérségben működő vállalkozások valamivel több mint 35 %-a társas vállalkozás, miközben a megyei átlag 37 %. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok mezőgazdasági vállalkozás 15,9%; ipari, építőipari 19,15%; szolgáltatási 64,95% jelentősen eltérnek a megyei arányokhoz (mezőgazdaság: 9,3%, ipar, építőipar: 16,5%, szolgáltatás 74%). Következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül Bács-Kiskun megyében, valamint a kiskőrösi kistérségben. 17

19 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács-Kiskun megyében ( ) Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács- Kiskun megyében ( ) 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 10, év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében (A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben regisztrált és működő vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2005-ben már illetve volt ez a szám. A bővülés az első adatsornál 13%-os, míg a második esetében már 14%-os növekedésről számolhatunk be. 2. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a kiskőrösi kistérségben ( ) 6,000 5,000 4,833 5,013 5,093 5,170 5,309 5,450 5,509 4,000 3,000 3,041 3,223 3,267 3,417 3,417 3,452 3,428 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 2,000 1, év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások száma emelkedik. Az előbbi kategóriában a bővülés mintegy 14 százalékos, míg az utóbbiban közel 13 százalékos. 18

20 Látható ugyanakkor, hogy a működő vállalkozások számában a kistérségben 2005-ben kisebb trendforduló következett be és a 2004-es értékhez képest kismértékben ugyan, de csökkenést tapasztalunk. 2. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye városaiban, 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Város mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra Ágban Kecskemét Bácsalmás Baja Dunavecse Izsák Jánoshalma Kalocsa Kecel Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Solt Soltvadkert Szabadszállás Tiszakécske Tompa Összesen Forrás: KSH A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Kiskőrösön a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása jelentős mértékben eltér a kistérségben korábban bemutatott értékektől. A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 9,4% (15,9%), iparépítőipar 16,9 % (19,15%), szolgáltatás 73,7% (64,95%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban jelentős mértékben visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Ha a települési adatokat vetjük össze, tapasztalható, hogy Kiskőrös az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve ötödik a megyei rangsorban, ugyanakkor, ha az ezer főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előrébb lép, és a Kiskunhalaséval megegyező értékkel (121 db/1000 fő) a képzeletbeli ranglista negyedik helyén áll. Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás, valamint ezen belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató tekintetében 39%, addig Kiskőrösön a regisztrált vállalkozásoknak mintegy 41%- a tartozik a társas vállalkozások körébe. 19

21 Tekintsük meg a következő ábrán, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a településen a regisztrált és működő vállalkozások száma. 3. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön ( ) 2,000 1,800 1,600 1,526 1,611 1,634 1,665 1,698 1,740 1,784 1,400 1,200 1, ,005 1,030 1,087 1,099 1,103 1,098 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Látható, hogy mindkét kategóriában komoly bővülésről lehet beszámolni az 1999 és 2005 között eltelt időszakban. Míg 1999-ben a városban regisztrált és 933 működő vállalkozást tartottak számon, addig 2005-ben már illetve volt ez a szám. Mindkét esetben tehát 15 százalékos volt a bővülés. Regisztrált vállalkozások száma a KSH adatbázisa alapján tovább bővült, így 2006-ban db, 2007-ben db regisztrált vállalkozást tartottak számon Kiskőrösön. 4. ábra Működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön nemzetgazdasági áganként ( ) év év év év év év év 0 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás 20

22 működik a városban, ám míg az előbbi esetében csökkenés tapasztalható (1999- ben 348 db, 2005-ben 344 db), addig utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 135 db, 2005-ben 211 db). A tendencia ugyanakkor a kereskedelem-javítás ágazatban megfordult, és 2006-ban már ismét 345 darab, 2007-ben pedig már 350 db működő vállalkozást rögzítettek itt. Ingatlanügyletek ágazatban ban 209, 2007-ben pedig 214 darab vállalkozás működött. Települési szinten kiemelhető még a feldolgozóipari ágazat súlya, hiszen míg 1999-ben 126, addig 2004-ben már 161 vállalkozást tartottak ebben az ágazatban nyilván től ugyanakkor csökkenő tendencia indult meg, és 2006-ban már csupán 146, 2007-ben pedig 134 db cég működött ebben a szektorban. III.1.2. Mezőgazdaság A megye középső területén, a Homokhátság táji-termelési körzetében elhelyezkedő kistérség uralkodó talajtípusai a gyenge termőképességű homokés rétitalajok. A kedvező klimatikus adottságokkal, magas napfénytartammal jellemezhető terület meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság, a nagy hagyományokkal rendelkező szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a szántóföldi növénytermesztés. Izsák, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés térségében van az Alföldi Borvidék jelentős nagyságú, összefüggő területe, s az ország legnagyobb hegyközsége is. A város sajátossága a mezőgazdaság kiemelkedő szerepe. A lakosság döntő többsége szinte valamennyi család érdekelt a mezőgazdaság valamelyik ágazatában. (A hegyközségi tagok száma 3003 fő, az őstermelők száma 3200 fő, a regisztrált termelők száma 1970 fő) A termelési tevékenység sokrétű, de alapvetően a szőlőfeldolgozáson kívül csak az alapanyag előállítás jellemző rá. Amint azt a város es gazdaságfejlesztési stratégiája is kiemeli, a földtulajdonra általában jellemző az elaprózott birtokméret. Külterületen kb földrészlet található, megkezdődött a területek koncentrációja. Ezen túlmenően a kiskőrösi lakosok tulajdonában, illetve használatában van a település közigazgatási határán túl körülbelül 400 ha szántó, 400 ha szőlő és 300 ha gyümölcsös, mely területekről származó termés és jövedelem áttételesen a városba kerül. Hagyományos művelésmódú ültetvények alakultak ki az Öregszőlők, a Sivány dűlő, Agárhalom, valamint Komasszáció, Felsőcebe és a Vadkerti-tó környéki részeken. A jellemzően vízhiányos homoktalajon leginkább a Kadarka, a Piros Szlanka és a Juhfark szőlőfajtákat telepítették. Később a hagyományos művelést a támrendszeres szőlőkultúrák váltották fel. Az új telepítések már magasabb terméshozamú, rezisztens fajták, így telepítettek többek között Ezerjó, Kékfrankos, Zalagyöngye, Izsáki Sárfehér, (Arany Sárfehér) Lakhegyi Mézes, Kékoportó, Cserszegi Fűszeres, Merlot, Zweigelt, Ottonel Muskotály, vagy Irsai Olivér ültetvényeket. Kiskőrös 1987 óta viseli "A szőlő és a bor városa" címet. Az itt élő családok nagy része napjainkban is szoros szálakkal kötődik a szőlőtermeléshez, a borászathoz, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az egykori vályogból készült, homoktöltéssel körülvett kis bortároló épületeket, présházakat modern pincék váltották fel. A kisteljesítményű kézi darálók, szőlőprések helyett nagyteljesítményű gépek dolgoznak, a dongás hordók mellett pedig megjelentek a hatalmas kóracél 21

23 tartályok. A kuriózumnak számító ősi ászok pincék számos itt tevékenykedő borászati vállalkozás fő látványosságainak számítanak. A kiskőrösi borok rendszeresen megmérettetnek a híressé vált márciusi Kadarka és számos egyéb városi borversenyen. Országos viszonylatban is több aranyérmes, minőségi borral büszkélkedhet a város. A kistérség borászainak utánpótlásában nagy szerepet vállal a vincellérképzésre is szakosodott Petőfi Sándor Gimnázium Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium. A lassan háromszáz éves szőlőkultúrát mutatja be a Borok Háza, ahol múltbéli és jelenkori szőlőművelés eszközeinek tárlata mellett a kiskőrösi borászok, borászatok borkóstolója várja az idelátogató turistákat. Közel negyven fajta kiskőrösi asztali és minőségi bor található a Borok Háza gazdag kínálatában. A települési borászatok jó hírnevének erősítésére, a bortermelés színvonalának emelésére, a borok minőségének védelme érdekében Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten, Izsákon borlovagrend jött létre. Tagjai a borászati szakma jeles helyi képviselői, akik elismertséget vívtak ki a környezetükben és segítették a borászat elismertségét. A térségben rangot jelent a lovagrend tagjának lenni. Kiskőrösön működik a Borok Háza azzal a céllal, hogy a Petőfi Szülőház megtekintése után a látogató betérjen oda és ismerje meg az itt termelt borokat és keresse az ország kereskedelmi egységeiben. A kiskőrösi borok a rangos hazai és nemzetközi borversenyeken is megállják helyüket, bizonyítván, hogy a homoki szőlőből készült nedű is bátran felveheti a versenyt a nagy történelmi borvidékek boraival. Jelentősebb borászatok közül kiemelendő az István Borház, a Boranal Kft. valamint az ESZESVIN Kft., de foglalkozik borászattal a Dr. Kuti Szőlészeti és Borászati KFT is. A Weinhaus Kft. a Kiskőrösi ÁG 1968 óta működő borászati üzemét privatizálta 1994-ben. A cég a 2001-ben történt tulajdonos és menedzsment váltást követően jelentős fejlődésen ment keresztül, így Magyarország egyik legnagyobb szőlőfeldolgozója és borászati üzeme lett. A gyümölcstermesztésre a térség adottságai kiválóak. Ennek eredménye, hogy széles a termesztett fajok köre: alma, őszibarack, szilva, meggy, kisebb területen kajszibarack, cseresznye. Mint alternatív gyümölcsfaj megjelent és területe folyamatosan nő, a bodza. A csemegeszőlő termesztés és telepítés Kecelen valósult meg nagyobb felületen. Az utóbbi években a gyümölcstermelés területén nőtt az őszibarack (70 ha), alma( 310 ha), a meggy ( 33 ha), a szilva (35 ha) körte (5 ha), az utóbbi időben kisebb területen a bodza termőterülete. A csemegeszőlő ültetvények területe jelentősen növekedett, az utóbbi időszakban mintegy 100 ha került betelepítésre. Örvendetes, hogy jelentősen fejlődött a hűtőház kapacitás. Jelenleg 400 vagon gyümölcs, zöldségféle hűtőházban történő tárolása oldható meg. Szarvasmarhatenyésztés-gyepgazdálkodás: a magasabb fűhozamú területeken húsmarha tartás folyik (Kiskőrös, Soltszentimre, Izsák). A tejtermelés számottevően visszaszorult. A sertéstartás korábbi hagyománya csökkent. Általában valamely húsminőséget adó fajtát tenyésztik. A takarmányozás gyakorlata ugyanakkor nem mindig követi a fajták igényeit. Hiányossága az ágazatnak a termelői együttműködés és a szerződéses termelés. A baromfitenyésztés integráció keretein belül történik. A térségben csirke, kacsa, liba hústermelése van jelen. Termelése időszakonként hullámzó, jellemzően csökken. 22

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában...3 1.2 A városokról általában...4 1.3 Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS...9

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott érettségit adó többcélú intézmény hasznosítható tapasztalatai

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott érettségit adó többcélú intézmény hasznosítható tapasztalatai Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott érettségit adó többcélú intézmény hasznosítható tapasztalatai 2008. július 15. Tartalomjegyzék Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben