TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT"

Átírás

1 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT TERVEZET május 9. Készítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével

2 CCI Cím Verzió 4.0 Első év 2014 Utolsó év 2023 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Támogathatóság kezdete január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján) Támogathatóság vége Bizottsági határozat száma Bizottsági határozat dátuma Tagállami határozat száma Tagállami határozat dátuma Tagállami határozat hatálybalépésének dátuma Az operatív program hatálya alá tartozó NUTS-régiók december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján) HU21 Közép-Dunántúl HU22 Nyugat-Dunántúl HU23 Dél-Dunántúl HU31 Észak-Magyarország HU32 Észak-Alföld HU33 Dél-Alföld Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal május 9 HU 2 HU

3 Rövidítésjegyzék ÁSZ Állami Számvevőszék B+R bike and ride kerékpározz és utazz CAF Közös Értékelési Keretrendszer CLLD Közösségvezérelt helyi fejlesztések DG Enterprise Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága EBB Európai Beruházási Bank EFOP Emberi-Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EIA Environmental impact assessment Környezeti hatásvizsgálat EKSF Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia EMMI Emberi Erőforrások Minisztériuma EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESB alapok Európai Strukturális és Beruházási alapok (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) ESZA Európai Szociális Alap ETCS Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer ETE Európai Területi Együttműködés ETHA Európai Tengerügyi és Halászati Alap EU Európai Unió EU2020 Az Európai Unió 10 éves növekedési stratégiája EUDRS Európai Unió Duna Régió Stratégiája EUMSz Európai Unió működéséről szóló szerződés EURES Európai Foglalkoztatási Szolgálat FAIR Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer FEAD Leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap GDP Bruttó hazai termék FKB Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program IH Irányító Hatóság IKOP Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKT Info-kommunikációs technológiák IT Információtechnológia(i) ITB Integrált területi beruházás ITP Integrált Területi Program HACS Helyi Akciócsoport HFS Helyi Fejlesztési Stratégia HGF Helyi gazdaságfejlesztés JEREMIE Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) K+F Kutatás-fejlesztés KA Kohéziós Alap KEHCsT Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv KKV Kis- és középvállalkozás KKSZ a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szervének Központi Koordinációs Szervezete KÖZOP Közlekedési Operatív Program ( ) KSH Központi Statisztikai Hivatal KSZ Közreműködő Szervezet MAHOP Magyar Halgazdálkodási Operatív Program ME Miniszterelnökség MJV Megyei jogú város MTA Magyar Tudományos Akadémia NFK Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság NFM Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NFSZ Nemzetközi Foglalkoztatási Szolgálat NGM Nemzetgazdasági Minisztérium NKS Nemzeti Közlekedési Stratégia NRP Nemzeti Reform Program NTFS Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia NUTS Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája OFTK Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció OP Operatív program P+R Park and ride parkolj és utazz PM Partnerségi Megállapodás ROP Regionális Operatív Program SA Strukturális Alapok SEA Strategic environmental assessment Stratégiai környezeti vizsgálat SEAP Fenntartható Energia Akcióprogram SFC Structural Funds Common (electronic data interchange) SILC Statistics on Income and Living Conditions (Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel) SKV Stratégia környezeti vizsgálat TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program TC Tematikus cél TEN-T Transzeurópai közlekedési hálózat TNM Tárca Nélküli Miniszter TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TVI Támogatásokat Vizsgáló Iroda ÜHG Üvegházhatású gázok VM Vidékfejlesztési Minisztérium VP Vidékfejlesztési Program VTT Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése WTTC Utazási és Turisztikai Világtanács YEI Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés HU 3 HU

4 1 SZAKASZ: Az operatív program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia Az operatív program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia A program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégiájának ismertetése A forráselosztás indokolása SZAKASZ: Prioritási tengelyek A. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében prioritási tengely A.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) A.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja A.3. Beruházási prioritás A.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.6. Beruházási prioritás A.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések A.9. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez A.10. Eredményességmérési keret A.11. Beavatkozási kategóriák A.12. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott esetben) B. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés B.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) B.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja B.3. Beruházási prioritás B.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények B.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések B.6. Beruházási prioritás HU 4 HU

5 2.B.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények B.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések B.9. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez B.10. Eredményességmérési keret B.11. Beavatkozási kategóriák B.12. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott esetben) C. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritási tengely C.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) C.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja C.3. Beruházási prioritás C.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények C.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések C.6. Beruházási prioritás C.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények C.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések C.9. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez C.10. Eredményességmérési keret C.11. Beavatkozási kategóriák C.12. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott esetben) D. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése D.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) D.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja D.3. Beruházási prioritás D.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények D.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések D.6. Beruházási prioritás HU 5 HU

6 2.D.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények D.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések D.9. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez D.10. Eredményességmérési keret D.11. Beavatkozási kategóriák E. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) prioritási tengely E.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) E.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja E.3. Beruházási prioritás E.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények E.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések E.6. Beruházási prioritás E.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények E.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések E.9. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez E.10. Eredményességmérési keret E.11. Beavatkozási kategóriák E.12. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott eetben) F. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés F.1. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (adott esetben) F.2. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja F.3. Beruházási prioritás F.4. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények F.5. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések F.6. Beruházási prioritás F.7. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények F.8. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések F.9. Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása (adott esetben) HU 6 HU

7 2.F.10. Szociális innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1 7. tematikus célkitűzéshez F.11. Eredményességmérési keret F.12. Beavatkozási kategóriák F.13. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott esetben) SZAKASZ:Finanszírozási terv Az egyes alapokból származó pénzügyi előirányzat és az eredményességi tartalékhoz tartozó összegek Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (EUR) SZAKASZ: Integrált területfejlesztési megközelítés Közösségvezérelt helyi fejlesztés (adott esetben) A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések (adott esetben) Integrált területi beruházás (adott esetben) A legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel az operatív program keretében végrehajtott interregionális és transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések (adott esetben) A tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulása (adott esetben) SZAKASZ: A szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek vagy a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségletei (adott esetben) A szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok Stratégia a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére és adott esetben a partnerségi megállapodásban meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulás SZAKASZ: Súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányban lévő földrajzi területek sajátos szükségletei (adott esetben) SZAKASZ: Az irányításért, a kontrollért és az ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek, valamint az érintett partnerek szerepe Az érintett hatóságok és szervezetek Érintett partnerek bevonása Az érintett partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében Globális támogatások (az ESZA tekintetében, adott esetben) HU 7 HU

8 7.2.3 Kapacitásépítő tevékenységek finanszírozása (az ESZA tekintetében, adott esetben) SZAKASZ: Az alapok, az EMVA, az ETHA és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBB-vel történő koordinációt biztosító mechanizmusok SZAKASZ: Előzetes feltételrendszer ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER Az előzetes feltételrendszer teljesítését szolgáló intézkedések, a felelős szervezetek és az ütemterv ismertetése SZAKASZ: A kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése SZAKASZ: Horizontális elvek Fenntartható fejlődés Esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség Férfiak és nők közötti egyenlőség SZAKASZ: Külön elemek A programozási időszak alatt végrehajtani tervezett nagyprojektek Az operatív program eredményességmérési kerete Az operatív program elkészítésében résztvevő érintett partnerek MELLÉKLETEK (az elektronikus adatcsere-rendszerbe külön fájlként feltöltve): HU 8 HU

9 1 SZAKASZ: AZ OPERATÍV PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIA (Hivatkozás: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdése és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontja) AZ OPERATÍV PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIA A PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁNAK ISMERTETÉSE. STRATÉGIA: AZ OPERATÍV PROGRAM ILLESZKEDÉSÉNEK BEMUTATÁSA AZ EU INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉHEZ Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják. Európa globális kihívásokra adott válaszai között az egyik legfontosabb a területi kohézió erősítése. E tekintetben lényeges az egyes térségek összekapcsolása, a centrum-periféria viszonyrendszerből adódó negatívumok mérséklése, a többközpontú (policentrikus) Európa megvalósítása. Emellett az Európa 2020 stratégiának gazdaságfejlesztési és területi szempontból is kulcselemei a városok, és a 1 Az Európai Parlament és a Tanács december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., , 320. o.). HU 9 HU

10 városias térségek. A magyar EU elnökség alatt, 2011 első felében elfogadott területpolitikai alapdokumentum, az Európai Unió Területi Agendája 2020 épített az Európa 2020 céljaira, a területi szempontok érvényesítését pedig kulcstényezőként fogalmazta meg. Az Európát érintő legfontosabb területi kihívások azonosítása mellett meghatározta az EU fejlesztésének területi prioritásait, az ezek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Stratégiai iránymutatásul szolgál a területfejlesztés számára, elősegíti a területi szempontok beemelését a különböző ágazati politikákba a kormányzás különböző szintjein, és összekapcsolja a területi kohézió elveit az Európa 2020 Stratégia céljaival. A Területi Agenda által kijelölt prioritások közül az alábbi kettő szorosan kapcsolódik a TOP területi stratégiai céljaihoz: - a policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, - az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban. Az operatív program indokoltsága A szubszidiaritás és az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott helyalapú megközelítés elvével összhangban szükség van egy olyan beavatkozási logikára a fejlesztéspolitikában, ami lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP ezt a törekvést képviseli: az eltérő területi igényekre reagál, ezekre szabott beavatkozásokat valósít meg, és azokkal összhangban a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket céloz. A Partnerségi Megállapodásnak (PM) megfelelően a TOP a térségi adottságokra szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását. A magyar területi közigazgatás elmúlt években lezajlott reformja (a helyi önkormányzatok, a járások, a megyék és a központi állam közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásával) a térségi és helyi fejlesztéspolitikát is átalakította. Ebből a szempontból a legfontosabb, a területfejlesztési törvényben rögzített változás, hogy a megyék erős tervezési és területfejlesztési feladatköröket kaptak. A Partnerségi Megállapodás a fentiekkel összefüggésben három alapelvet rögzít a térségi decentralizált fejlesztések kijelölésére: az önkormányzatok jogilag meghatározott kompetenciáit, miszerint a TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkormányzatok, a fejlesztések méretét, miszerint a TOP elsősorban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszíroz, továbbá a fejlesztések térségi integrációját, miszerint a TOP fejlesztései területileg összehangolva valósulnak meg. A TOP kialakítása ezen elvek szerint történt. A as programozási időszak regionális operatív programjainak (ROP) tapasztalatai alapján is indokolt területi logikájú operatív programokat indítani. A helyi és a területi szinteken ugyanis jól előkészített fejlesztési elképzelések vannak. Ennek is köszönhető, hogy a ROP-ok a as ciklus legjobban teljesítő programjai közé tartoznak a forráslekötés tekintetében. Magyarországon számos további tényező indokolja a területileg decentralizált fejlesztéseket. Az egyes megyék és térségek gazdasági-társadalmi adottságaiban vannak olyan sajátosságok, erőforrások és potenciálok, amelyek kibontatkoztatása célzott, területileg integrált stratégiák alapján a magyar gazdaság fejlődésének fontos szegmensét képezheti. A város-vidék kapcsolatok fejlesztése ugyancsak decentralizált térségi programok keretében szervezhető leghatékonyabban. A területi specifikumok érvényesítésével olyan területi hozzáadott értékkel valósíthatók meg a fejlesztések, amely az ágazati operatív programok esetében nem érvényesül. Emellett az országon belül jelentős területi eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok terén, valamint a társadalom és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes térségekben eltérő, a sajátos térségi adottságokra szabott beavatkozásokra van szükség, amelyek a térségi gazdaságfejlesztés révén hozzájárulnak e különbségek csökkentéséhez is. Különösen nagyok a különbségek az alacsonyabb (megyei és járási) területi szinteken. A TOP reagál azokra a területi különbségekre és adottságokra, amelyeket a Partnerségi Megállapodás (PM) rögzít. Ezek: HU 10 HU

11 - (1) Mozaikszerű, a megyék és a járások szintjén jelentkező területi különbségek vannak a társadalmi-gazdasági mutatókban. Ezekre tekintettel a TOP decentralizált modelljében szerepet szánunk a megyei szintnek, valamint a járási megközelítés alkalmazásának. A területi különbségeket jól mutatják a megyei GDP adatok. Eszerint a fejlett közép-magyarországi régiót nem számítva a nyugat- és észak-nyugati-magyarországi megyék gazdasági fejlettsége lényegesen meghaladja az északkeleti megyék fejlettségét. A magyarországi NUTS3 szint GDP/fő értékeinek szórása a második legnagyobb az EU-ban. A TOP célterületét jelentő valamennyi megye kevésbé fejlett besorolású, így a gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése az operatív program elsődleges célja, összhangban a megyék részéről megfogalmazott fejlesztési igényekkel. 1. ábra: A gazdasági fejlettsége GDP adatok alapján, (2) A magyar városhálózat gazdasági szerepe kiemelkedő, itt a vállalkozások aktivitása országos átlag feletti, míg a munkanélküliség átlag alatt alakul. A városok szinte minden fejlettségi mutatót figyelembe véve az országos átlaghoz képest kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek. A fő problémát a városhálózat egypólusú jellege adja, melyben Budapest és a vidéki városok fejlettségi különbsége jelentős és folyamatosan növekszik. A TOP ezért kiemelt figyelmet fordít a városhálózat és a városok fejlesztésére, beleértve a térszerkezetet meghatározó nagyvárosokat (megyei jogú városok) és a lokális térszervező erővel bíró közép- és kisvárosokat. E tekintetben a magyarországi területi fejlettségbeli problémák egyik fő csoportját a nagyvárosok problematikája adja, melynek egyik elemét a Budapest és a vidéki országrész között mélyülő különbségek, másik elemét a szuburbanizációs és társadalmi leszakadási problémák jelentik. HU 11 HU

12 2. ábra: Magyarország városhálózata, 2014 A magyar városhálózatra jellemző a kiemelkedő, domináns szerepű főváros, a területi szinten jelentős, térségi központ funkcióval rendelkező megyei jogú városok hálózata (22 db város a kevésbé fejlett régiókban), melyek többsége megyeszékhely (18 db város), továbbá a közép- és kisvárosok hálózata (257 db város a fentiek nélkül a kevésbé fejlett régiókban). Alapvető problémának számít, melyet a gazdasági súlyon (jövedelem nagysága) és elérhetőségi viszonyokon alapuló gravitációs számítások is alátámasztanak, hogy a főváros dominanciáját a nagyobb városok nem tudják ellensúlyozni. A nagyvárosok fejlődése emellett számos, főleg a gazdaság térben nem eléggé koordinált, esetenként a területi kiegyenlítés ellenében ható fejlődésével magyarázható kedvezőtlen folyamatot is elindított. Különösen erősen jelentkezett a szuburbanizáció és a városok terjeszkedése, amely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, elsősorban a nagyvárosok körül, de gyakran középvárosaink környékén is. Mindezt az ingázási, közlekedési, intézményi kapcsolatok sűrűsödése, az infrastruktúrafejlesztés igényeinek robbanásszerű növekedése kíséri. Nagyvárosainkban problémaként jelenik meg egyes településrészek leszakadása, amely az egyes városrészekben gyakran etnikai alapon is elkülönülő, alacsonyabb státusú népesség koncentrálódását jelenti. Ez gyakran eredményezi a környezet fizikai leromlását is, amely csökkenő színvonalú közszolgáltatásokkal, szelektív elvándorlással párosulva önmagát erősítő folyamatokhoz vezet. A XX. század második felében felgyorsuló urbanizációs folyamat Magyarországon is az épített, urbánus környezet jelentős térbeli terjeszkedésével és a környezeti terhelés növekedésével járt együtt. A termelés és a fogyasztás ugrásszerű fejlődésével együtt járó káros környezeti hatások mérséklését vagy megszüntetését sem szakpolitikai, sem helyi szinteken nem tudták kezelni megfelelő hatékonysággal. Az elmúlt programozási időszakokban rendelkezésre álló források jelentős részét a kedvezményezett önkormányzatok a burkolt közterületek rehabilitációjára fordították. Nem elvitatva ennek szükségességét, kijelenthető, HU 12 HU

13 hogy a közterületek ez irányú fejlesztései jelentős forrásokat szívtak el a városi környezetjavító intézkedésektől (barnamezős területek rehabilitációja, zöldterületi fejlesztések, környezetvédelmi hálózatos fejlesztések) és a térségszervező szerepet erősítő gazdaságfejlesztési beavatkozásoktól. A jövőben ezért a gazdaságfejlesztést és a városfejlesztést, azok gazdasági és infrastrukturális elemeit a környezeti tényezőkkel összhangban, a fenntarthatóság elvét érvényesítve szükséges végezni. Kiemelendő, hogy a felsoroltak ellenére a térszerkezet megváltozásának viszonylagos nyertesei a nagyobb városok - a kiemelkedő pozícióval rendelkező Budapest mellett. Ezt mutatja, hogy 2010-ben csak az 50 ezer főnél népesebb városok migrációs egyenlege volt pozitív, jövedelmi és foglalkoztatási viszonyaik rendre kedvezőbbek voltak az országos átlagnál. A Dunántúl északi része és Budapest közvetlen agglomerációja mellett a jelentősebb és versenyképesebb vidéki városok különösen a nagyvárosok szigetszerűen emelkednek ki környezetükből. Mindezek következtében a hazai városhálózatban olyan potenciálok rejlenek, amelyekre a térségi fejlesztési célokat hatékonyan építeni tudjuk a térségi gazdaságfejlesztés, a hatékony térszervezés és a város-vidék kapcsolatrendszer megerősítése tekintetében. - (3) A TOP a kiegyensúlyozott, kiegyenlített térszerkezet érdekében figyelmet fordít a városvidék kapcsolatrendszer helyreállítására és erősítésére. A vidéki térségek (10 ezer fő alatti és/vagy 120 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések) fejlesztéséhez a TOP komplementer és szinergikus fejlesztéseket biztosít, hozzájárulva a vidéki térségek fejlesztéséhez, erőforrásaik kibontakoztatásához. Ez elsősorban a város-vidék együttműködéseket és a helyi gazdaság fejlesztését célozza. A város-vidék kapcsolatrendszer ugyanis jelenleg nincs egyensúlyban, a vidéki térségek gazdasági szerepe jelentősen elmarad a városi térségektől, mind a vállalkozási aktivitásban, mind a foglalkoztatási lehetőségekben. Mindez elvándorláshoz és súlyos társadalmi gondokhoz vezet a vidéki településeken, melyek kezelése csak a városvidék kapcsolatok összefüggésében lehetséges. Ez az elmaradott térségek és kistelepülések komplex problematikájával is összefügg. Magyaroszágon ennek azért van kiemelt fontossága, mert az ország alapvetően vidékies jellegű. A TOP részét képező 18 megye közül öt sorolható a városias-vidékies jelleg szerint átmenetinek, a többi tizenhárom megye túlnyomóan vidékies jellegű. HU 13 HU

14 3. ábra: A megyék besorolása városi-vidéki jelleg szerint (Eurostat, 2011) - (4) Az elmaradott térségek és kistelepülések komplex problematikájának másik gazdasági fejlettségi törésvonala a fejlett és leszakadó térségek között húzódik. A PM-ben is említett mozaikos, járási szinten jelentkező területi különbségek markáns jellegzetessége a gyengébb, legtöbbször negatív tendenciájú társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek sajátos fejlesztési igénye. A társadalmi-gazdasági szempontból komplex programmal fejlesztendő térségek fejlesztéséhez a TOP komplementer és szinergikus fejlesztéseket biztosít, hozzájárulva e térségek fejlesztéséhez, erőforrásaik kibontakoztatásához. HU 14 HU

15 4. ábra: A kedvezményezett térségek új besorolási javaslata Hazánkban a rendszerváltozást követő két évtized során a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségek elmélyültek, így mára a hasonló népességű országok közül Magyarország egyike (az egy lakosra jutó GDP alapján) a legnagyobb területi különbségekkel rendelkező országoknak. Magyarország 198 járása közül 106 járás minősül kedvezményezettnek az új, járási szintű besorolási javaslat szerint a társadalmi-gazdasági mutatók alapján. Ez az ország népességének 33%-át érinti, összes területe az ország területének 57,2%-a, népessége kb. 3 millió fő volt 2010-ben. E fejlesztendő besorolású térségek kedvezőtlen helyzetének fő okai között említhető e térségek gazdasági funkcióvesztése, a valódi gazdasági, funkcionális központ szerepét ellátó városok hiánya, és rossz elérhetőségük. A perifériális térségek földrajzilag nemcsak hazánk határmenti perifériáin találhatók, de belső perifériáink is jól kirajzolódnak (pl. Közép-Tiszavidék, a Dunántúlon a belső megyehatárok mentén). A nagy térszerkezeti törések a településrendszerben is jól érzékelhetőek. A gazdasági jelentőségüket, népességmegtartó erejüket elvesztett települések túlnyomó része a falvak, és különösen az aprófalvak közül került ki. Az aprófalvas térségek többségét elöregedés és elvándorlás jellemzi, ami a szociális problémák mellett a települések fennmaradását is veszélyezteti. A nagyobb falvak népességcsökkenése miatt az aprófalvak tábora folyamatosan új tagokkal bővül. Általánosságban elmondható, hogy az aprófalvas és városhiányos térségek túlnyomó részt az ország hátrányos helyzetű térségeiben találhatók, tehát e két térségtípus vonatkozásában hasonló területi elmaradottsági problémák azonosíthatók. A gazdasági és ezzel összefüggő társadalmi elmaradottság egyik legfontosabb velejárója az alacsony foglalkoztatottság. A válság éveiben, között a munkanélküliség a periférikus térségekben az országos átlag ütemének kétszeresével nőtt és 2010-ben ezekben a falvakban az egy főre jutó jövedelem alig közelítette meg az országos átlag 68%-át. A periférikus térségekben a munkanélküliségi ráta jóval meghaladja az országos átlagot. A munkanélküliek 50%-a kistelepülésen él, ahol a helyi elhelyezkedési lehetőségek és a munkaerő mobilitása korlátozottak. Utóbbiak között a közlekedési lehetőségek, a megfizethető HU 15 HU

16 és rendezett bérlakás-piac és a gyermekgondozási szolgáltatások korlátozott elérhetősége is tényező. A fenti tényezők következtében ezeket a térségeket (elsősorban a falvakat) az elvándorlás erősebben sújtja. A PM megállapításai szerint a foglalkoztatási ráta területi különbségei élesek: a keleti és északi térségek, valamint a dél-dunántúli térség továbbra is munkahely-hiányosak, a fejlettebb nyugati területek helyzete pedig nagyban függ az exportáló vállalkozások külpiacainak helyzetétől. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok járási szinten még nagyobb szórást mutatnak a éves népesség tekintetében, így 2010-ben 31-67% közötti foglalkoztatási, illetve 6-44% közötti munkanélküliségi ráta-értékek is tapasztalhatóak voltak. Az operatív program stratégiai céljai és keretei A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Valamennyi prioritása, intézkedése közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A TOP területi programcsomagok alapján nyújt támogatást, a megyék, a megyei jogú városok és a járások szintjén összehangolt fejlesztésekre. A megyék és megyei jogú városok fejlesztéseihez az EU új területfejlesztési eszközét, az Integrált Területi Beruházásokat (ITB), a járási szinten felmért fejlesztésekhez az ún. projektdosszié rendszert alkalmazza. A TOP az EU besorolás szerint kevésbé fejlett régiókra, vagyis az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területére (18 megye) vonatkozik. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tenedenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. Ennek érdekében a TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. A TOP elsősorban a Partnerségi Megállapodás 5. nemzeti fejlesztési prioritásához, azaz a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításához kapcsolódik. Eszerint a versenyképesség mellett a gazdaságfejlesztés másik dimenziója az ország helyi és térségi gazdasági rendszereinek megerősítése. A prioritás nagy hangsúlyt helyez a helyi gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kiaknázására, ami esélyt kínál a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára is. Erősíteni kell a városok térségi gazdaságszervező erejét, egyúttal településfejlesztési akciók révén javítani kell a városok vonzerejét, a munkába járást, a leromlott területek gazdasági, fizikai és társadalmi megújítását. Az operatív program fejlesztéspolitikai céljai: (1) Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: - helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására, - helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére, - kis- és középvállalkozások helyspecifikus támogatása a foglalkoztatás és a vállalkozói aktivitás növelésére. (2) Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása - város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére, a munkába járás segítésére, kulturális örökség, vonzerők fejlesztése a turiszitkai potenciál kihasználására, fenntartható városi közlekedésfejlesztés és a zöldfelületek fejlesztése a környezeti minőség javítására, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása HU 16 HU

17 a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében, - leromlott városrészek fejlesztése az alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítására, - helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére. A beavatkozások alapjait képező fejlesztési szükségletek Gazdaságélénkítés és foglalkoztatási szint növelése kapcsán azonosított fejlesztési szükségletek a PM alapján: - megfelelő színvonalú üzleti infrastruktúra és szolgáltatások szükségesek a helyi vállalkozások és a befektetések számára ahhoz, hogy gazdasági növekedést eredményező beruházásokat hajtsanak végre (PM 3-as és 8-as tematikus célok esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat összehangolása szükséges helyi szinten a foglalkoztatás növeléséhez (PM 8-as tematikus cél esetében helyzetelemzés fejezetben megfogalmazottakkal összhangban), - biztosítani szükséges a munkaerő mobilitását (utak, közlekedés PM alapján a 8-as tematikus célhoz kapcsolódóan), - a munkaerőpiacra visszatéréshez, gazdasági aktivitáshoz a gyermekellátó kapacitások biztosítása szükséges (PM 8-as tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - foglalkoztatást biztosítani és bővíteni képes vállalkozások és helyi vállalkozói együttműködések szükségesek a helyi foglalkoztatás növeléséhez (PM 8-as tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a város-vidék kapcsolatok erősítése szükséges a termék-, anyag- és energiaforgalom térségen belül tartásához, a helyi gazdasági és munkaerőpiac potenciál kiaknázásához (a PM Nemzeti Fejlesztési Prioritás 5. alfejezetben megfogalmazottakkal összhangban). Vállalkozásbarát település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javítása kapcsán azonosított fejlesztési szükségletek a PM alapján: - vállalkozásokat vonzó és élénkítő városi, települési környezet és szolgáltatások szükségesek a gazdaság fejlődéséhez és a lakosság megtartásához (PM 6-os tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a városi és települési környezet megújítása, örökségértékek megőrzése és hasznosítása szükséges a turizmushoz és a gazdaságfejlesztéshez, vállalkozói aktivitásához (PM 6-os és 8- as tematikus célok esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a gazdasági infrastruktúra részeként és a vállalkozásbarát településfejlesztéshez kapcsolódva a helyi környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, fejlesztése szükséges a települési környezeti minőség megőrzése, javítása érdekében (PM 6-os tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - fenntartható közlekedési fejlesztések, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazása szükséges az erőforrás-hatékony gazdaságért és a széndioxid kibocsátás csökkentésére (PM 4-es tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a közszolgáltatások és infrastruktúrájuk fejlesztése, bővítése és családbarát hozzáférhetőségük biztosítása, javítása szükséges a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a HU 17 HU

18 munkaképesség fenntartásához (PM 9-es tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a leromlott város- és településrészek lakókörnyezetének megújítása és kapcsolódó szolgáltatások szükségesek az alacsony státuszú lakosság helyzetének életkörülményeinek javításához (PM 9-es tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban), - a közösségi és kulturális terek és szolgáltatások közösségi részvétellel történő fejlesztése szükséges a helyi közösség megerősítéséhez, a kedvező helyi gazdasági környezet kialakításához (PM fejezetben megfogalmazottakkal összhangban), - a társadalmi aktivitás és együttműködés növelése szükséges a fenntartható helyi gazdasághoz és közösséghez, a közösségi és gazdasági aktivitáshoz (PM 9-es tematikus cél esetében megfogalmazott célkitűzések alponttal összhangban). A TOP tervezett beavatkozásai az országos fejlesztéspolitkai tervezés során feltárt, és az országos fejlesztési dokumentumokban (kiemelten OFTK, Nemzeti Vidékstratégia, PM) rögzítettek mellett az ezekkel összhangban folyó területi tervezés (megyei területfejlesztési koncepciók és programok) során feltárt fejlesztési szükségletekre alapozódnak. Az OFTK is tartalmaz az egyes megyékre és nagyvárosokra beazonosított fejlesztési szükségleteket és fejlesztési irányokat, biztosítva az országos és területi tervezés összhangját. A két fő stratégiai célhoz tartozó beavatkozási irányok: (1) Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: A helyi és térségi erőforrásokat hasznosító és gazdagító, ún. helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-ösztönzés a gazdasági ciklusok térségen belüli kialakítását szorgalmazza. Ez a gazdasági erőforrások (elsősorban munkaerő, tudás, jövedelem vagy akár a döntéshozatal) áramlásának és folyamatainak minél hosszabban egy-egy térségen belül tartását szolgálja. A helyi gazdaságfejlesztés ennek megfelelően a térség adottságai, belső erőforrásai által motivált, ezeket aktivizáló, fenntartható módon felhasználó, elsődlegesen a térség belső piacára irányuló, egymással összehangolt tevékenységeket jelenti, Mindez a belső erőforrásokra nagyobb mértékben építő, stabil és fenntartható növekedést felmutató térségi gazdasághoz vezethet. Az ország erősen nyitott és duális gazdaságának egyik következménye e helyi gazdasági rendszerek meggyengülése, eltűnése. Újjáélesztésük sokat tehet a nemzeti és ezen keresztül az uniós növekedésért és versenyképességért is. A helyi gazdasági növekedési modell irányában csak hosszú távon lehet elmozdulni. Térségspecifikus gazdaságfejlesztési beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy megfelelő erőforrások és együttműködések legyenek helyben az új fejlődési modell kibontakozásához. A PM ajánlásaival összhangban a helyi gazdaságfejlesztés célzott fejlesztései Magyarországon alapvetően gazdaságszervezési tevékenységeket igényelnek, melyeket hatékonyan egészíthetnek ki a kis- és középvállalkozásokhoz döntően ágazati operatív programból érkező közvetlen támogatások. Gazdaságszervezéssel és támogatásokkal fokozni kell a térségi gazdasági szereplők közötti együttműködést, ki kell alakítani a térségi piacokat (város-vidék kapcsolatok erősítése érdekében), a térségeken belüli termelői-fogyasztói kapcsolatokat. Mindebben szükséges olyan térségspecifikus szempontok, megoldások érvényesítése, amely révén lehetőség nyílik az adott megye, település fejlesztési szükségleteire reagáló térségre szabott gazdaságfejlesztésre. A TOP a helyi gazdaságfejlesztés esetében elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításában vállal szerepet. E tekintetben a TOP főként közvetett gazdaságösztönző eszközök támogatására irányuló beavatkozásokat tartalmaz: a helyi gazdaságfejlesztést és foglalkoztatás bővítést támogató háttér infrastrukturális és gazdaságszervezési eszközök a TOP fontos alkotóelemeit képezik. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjából nagyon fontos a térségek foglalkoztatási potenciáljának bővítése, a munkaerő helyben tartása. A foglalkoztatás biztosítása ezért a TOP gazdaságfejlesztési HU 18 HU

19 törekvéseinek egyik fő motivációja, elsősorban a PM-ben is hivatkozott térségileg integrált foglalkoztatás fejlesztési akciók révén. Elsősorban az önkormányzatok által megvalósított üzleti infrastruktúra fejlesztések köré szerveződhetnek ilyen integrált csomagok, amelyek ESZA és ERFA típusú fejlesztéseket egyaránt megjeleníthetnek. Ez megnyilvánulhat a munkaerő-igényes ágazatok (pl. turisztikai szolgáltatások) területileg fókuszált támogatásában, olyan beruházások ösztönzésében, amelyek jelentős helyi foglalkoztatást tudnak biztosítani, vagy a munkaerő földrajzi mobilitását biztosító eszközök alkalmazásával az egyes térségekben jelentkező munkaerőhiány oldásában. Ugyanakkor a foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása a helyi foglalkoztatási paktumok, a felnőttképzés, átképzés és a gyakorlatorientált oktatás koordinált támogatása révén is megvalósul. A stratégiai célhoz kapcsolódó fő TOP fejlesztési irányok az alábbiak: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében A TOP beavatkozási logikájának lényege, hogy az ágazati operatív programokban elérhető horizontális támogatásokhoz képest térség- és programalapú, a különféle fejlesztési elemeket egymással összekapcsoló, egymásra építő fejlesztéseket valósítson meg. A helyi gazdaságfejlesztés esetében ez az üzleti infrastruktúra, a vállalkozásfejlesztés, a mobilitás és foglalkoztatás támogatásának együttes, összehangolt támogatását jelenti, mely térségi igényfelmérésre és tervezésre alapozódik. A közép- és nagyvárosokban többnyire adottak a magas hozzáadott értékű termelés bővítését célzó üzleti infrastrukturális feltételek, azonban az üzleti szolgáltatások tekintetében elmaradások tapasztalhatók. Az ipari parkok, inkubátorházak és egyéb iparterületek üzleti szolgáltatási spektruma szegényes, fejlesztésre szorul. Ezért elsősorban a közép- és nagyvárosokban szükséges a meglévő üzleti infrastrukturális kapacitások minőségi fejlesztése, valamint a kedvező vállalkozói környezet kialakításához szükséges professzionális üzleti szolgáltatási háttér fejlesztése. Szükség van továbbá a térségi gazdaságösztönzéssel foglalkozó intézményi kapacitások fejlesztésére, a vállalkozói aktivitás és térségi beruházás ösztönzés előmozdítására. A vidéki térségekben az ezer főre jutó regisztrált kkv-k száma megegyezik az országos átlaggal (117 db), azonban a működő kkv-k száma már jelentősen elmarad attól (vidéki térségek: 47,9 kkv/ezer fő, országos átlag: 70,2 kkv/ezer fő). Az árbevétel tekintetében is számottevő különbség mutatkozik a vidéki és nagyvárosi térségek között. Az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják a vidéki gazdaság meghatározó vállalkozói szegmensét. Az agrárium meghatározó szerepet tölt be e térségek gazdasági életében, mely az önellátó, autonóm gazdálkodási rendszerek, mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik meghatározó iránya szempontjából kulcsszereppel bír. A TOP e térségekben egyrészt a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér fejlesztését támogatja. Másrészt a foglalkoztatási célú, térségi szinten integrált, önkormányzat által vezérelt helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez, illetve az üzleti infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások, elsősorban térségileg és ágazati szempontból is fókuszált támogatását, munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések, beszállítói hálózatok, kkv-k piacra jutását és kísérleti fejlesztéseit ösztönző, illetve célzott befektetés-ösztönzést megvalósító intézményrendszer kialakítását vállalja fel, ezzel elősegítve a hátrányos helyzetű térségek vállalkozás ösztönzését és foglalkoztatási helyzetének javítását. Ennek a tevékenységnek része a falvak, aprófalvak gazdasági létalapját biztosító, a helyi erőforrásokra épülő gazdasági tevékenységek fejlesztése. A TOP keretében vállalkozások számára nyújtható támogatások a GINOP kkv támogatásaitól eltérően nem horizontális jellegűek, ahhoz képest komplementer, azzal nem versenyző támogatást nyújtanak. Ezt kiegészítik a célzott foglalkoztatási és képzési programok, melyek a konkrét térségi gazdasági igényekre épülve, az önkormányzatok, helyi foglalkoztatók és a képző intézmények partneri együttműködésére alapozva segítik elő a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítását, ezáltal a térségi foglalkoztatási viszonyok javítását. Magyarországon az ágazatok közül foglalkoztatási szempontból kiemelkedik a turizmus..a turizmus a magyar gazdaság egyik legjelentősebb ágazata (a befektetéseket, ellátási láncot és jövedelmi hatásokat is figyelembe véve 2012-ben Magyarország a GDP-jének 10,5%-át adta; WTTC, 2012). Az ágazat jelentős mértékben kkv-kra épül, és erősen munkaintenzív. A hazai turisztikai HU 19 HU

20 tevékenységek az átlagosnál nagyobb hatást gyakorolnak más ágazatokra, így a munkaerő piacra is jelentős további közvetlen és közvetett hatást fejtenek ki. A turizmusban közvetlenül és közvetve (például ellátási láncokban) foglalkoztatottak aránya nemzetközi szinten is jelentős (az összes hazai foglalkoztatott 9,8%-a, mintegy 360 ezer fő; WTTC, 2013). A turizmus egyes térségekben és kistelepüléseken domináns foglalkoztató. A turizmus kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási szerepe okán a turisztikai attrakció- és szolgáltatás fejlesztések a TOP foglalkoztatási szempontból fontos fejlesztési irányait képezik. A közötti időszakban a turisztikai fejlesztésekkel szemben a korábbinál hangsúlyosabban megfogalmazott elvárás, hogy hálózatokba szerveződő, egymáshoz is szorosan illeszkedő tevékenységek valósuljanak meg. Ezen fejlesztéseknek finanszírozó forrása a GINOP, és ezekre épülnek rá a TOP forrásából támogatható, a területi tervekben megfogalmazott kisléptékű turisztikai infrastruktúrafejlesztések, melyek illeszkednek a nemzeti koordinációt igénylő kiemelt fejlesztésekhez is. Különösen a hátrányos helyzetű vidéki térségekben van kulcsszerepe az agrár- és élelmiszergazdasági potenciál és az ezzel összefüggő gazdasági diverzifikáció kibontakoztatásának. A PM megállapításai szerint a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás a vidékies térségek gazdaságának egyik legfontosabb pillére, a város-vidék kapcsolatrendszer erősítésének részeként a helyi felvevőpiacok és együttműködések kialakítása, a rövid ellátási láncok erősítése mind hatékony gazdaságfejlesztési potenciált jelent. A TOP a Vidékfejlesztési Programmal komplementer módon e tekintetben a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében a kisléptékű élelmiszer-feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében, a közétkeztetés helyi termékekre épülő megszervezésében és célzott képzési és foglalkoztatási akciók lebonyolításában vállalhat szerepet. A térségi gazdaság ösztönzése szempontjából elengedhetetlen a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása. Magyarország számos térségében a közösségi közlekedés adta korlátozott lehetőségek erősen megnehezítik, sőt ellehetetlenítik a munkavállalók mobilitását, számos térségben különösen az aprófalvas térségekben, vagy a ritka városhálózattal jellemezhető térségekben gondot okoz a megyeközpontok, járási központok közösségi közlekedéssel történő elérhetősége. A munkaerő-piaci vonzásközpontok környező kisebb településekről való elérhetőségét szolgálja az alsóbb rendű úthálózat célzott fejlesztése, a térségek integrált gazdaság- és foglakoztatás-fejlesztését szolgáló fejlesztési csomagok részeként. A hátrányos helyzetű térségekben mindez alapfeltétele annak, hogy az elmaradott térségek képesek legyenek bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe és esélyük legyen foglalkoztatási helyzetük javulására. Magyarország kedvezőtlen demográfiai helyzete hosszú távon a munkaerő utánpótlását, és így a fenntartható növekedést veszélyezteti. Másrészt több olyan csoport is van a munkaerő-piacon, amely valamilyen oknál fogva nem tud, vagy nem akar hagyományos foglalkoztatási formában elhelyezkedni: pl. kisgyermek nevelése, idős hozzátartozó gondozása miatt. Magyarországon a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya különösen alacsony: a 6 éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája több mint 24 százalékponttal marad el az EU-országok átlagától. A lemaradást szintén jól szemlélteti a 6 éven aluli gyermeket nevelő és nem nevelő nők hazai foglalkoztatási rátája közötti magas, közel 39 százalékpontos különbség is, miközben az EU-ban az eltérés csak 16,5%. A kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatási arányával összefüggésben a napközbeni ellátást biztosító intézményrendszer nem rendelkezik megfelelő kapacitással a kisgyermekek ellátásához. Az év novemberében életbe lépett gyermekvédelmi törvény a kisgyermekek napközbeni ellátását az összes önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja. Amennyiben az önkormányzatok számára ez nem megoldható, kötelességük megszervezni és közvetíteni a máshol igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást. Ennek ellenére az elmúlt 15 évben mindig volt olyan önkormányzat, amely az intézményfenntartás anyagi és egyéb nehézségei miatt e kötelezettségének nem tudott eleget tenni. A bölcsődék kihasználtsága még a 2010-ben végrehajtott 20 százalékos férőhelybővítés ellenére is több mint 100 százalékos. Évente még mindig átlagosan 4000 kisgyermeket utasítanak el férőhelyhiányra hivatkozva az ellátók. A gyermekellátási kapacitások bővítése, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének HU 20 HU

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A 2014-20-as pénzügyi ciklus tervezési feladatai

A 2014-20-as pénzügyi ciklus tervezési feladatai A 2014-20-as pénzügyi ciklus tervezési feladatai Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, OSZB társelnök Szaktanácsadás 2013 EMVA FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Összes forrás: 1300-1400 Mrd Ft I. tengely: A mezőgazdasági

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP PÁLYÁZATI PROGRAMOK ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. OP EU 2020 stratégia(2010 2020) 11 tematikus cél Kohéziós politika rendeletei

Részletesebben

Vidékfejlesztés 2014-2020

Vidékfejlesztés 2014-2020 Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) térségi tervezési folyamata és tervezett gazdaságfejlesztési tartalma Márton György vezető tervező Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Pécs,

Részletesebben

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült.

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. Versenyképes Közép-Magyarországért OP Ex-ante értékelési jelentés Vezetői összefoglaló 2015. január 5.-i (EU Bizottságnak

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Horkay Nándor Elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) NTH szakértők: Horkay Nándor, Dr. Péti Márton, Dr. Czene Zsolt, Kígyóssy

Részletesebben

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október ISZEF előadás munkacsoportok 2013. október A stratégia célrendszere 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Programja Stratégiai munkarész Közvitára szánt változat

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Programja Stratégiai munkarész Közvitára szánt változat Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Programja Stratégiai munkarész Közvitára szánt változat Dr. habil. Mező Ferenc ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Megyei tervezés 2014-2020 2012. január 1. megyei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére Tárgy: Komárom-Esztergom Megye Integrált Területi Programjának

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN EU Pályázati Nap a térség gazdasági szereplőinek 2016. február 10. Dunabogdány, Művelődési

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

TOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában

TOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában TOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában Turóczy László helyettes államtitkár Budaörs, 2016. május 5. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP SLIDE HEADING EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. OP EU 2020 stratégia(2010--2020) 11 tematikus cél Kohéziós politika rendeletei (2014--2020) Szabályok

Részletesebben

Újdonságok a vidékfejlesztési pályázatok rendszerében 2014-2020

Újdonságok a vidékfejlesztési pályázatok rendszerében 2014-2020 Újdonságok a vidékfejlesztési pályázatok rendszerében 2014-2020 Lelkes Miklós igazgató Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága 2015. július 22. Az MVH által kezelt támogatások Európai Mezőgazdasági Garancia

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika?

A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika? A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika? Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály KFTE XIII. Területfejlesztők

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Az integrált városfejlesztés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Az integrált városfejlesztés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Balatonföldvár, 2012. május 15. A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgató-helyettesének 2012. március 14-i angol nyelvű előadása alapján

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Az Önkormányzati hírlevelek összes előző számai megtalálhatóak és letölthetőek itt: www.oot.ro Önkormányzati hírlevél menüpont

Az Önkormányzati hírlevelek összes előző számai megtalálhatóak és letölthetőek itt: www.oot.ro Önkormányzati hírlevél menüpont www.rmdsz.ro II. évfolyam 85. szám www.oot.ro 2014. október 15. TARTALOM: 1. Jogszabályfigyelő 2. Európai Uniós finanszírozások tájékoztató --------------------------------------------------------- Az

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja. Gazdaságfejlesztés

3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja. Gazdaságfejlesztés Szeged Megyei Jogú Város 3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja Gazdaságfejlesztés Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. 1 STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ TERVEZÉSI FOLYAMATÁNAK ELJÁRÁSAI, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRE ÉS KÖRÜLMÉNYEI 7 1. CÉLRENDSZER 14 1.1. Célrendszer bemutatása 14 1.2.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GINOP-ról általánosságban Magyarország -a Budapestet és Pest megyét magába foglalóközép-magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag

Részletesebben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben XVIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Vidékről A város és vidékének tervezése a rurális térségek szemszögéből Hajdúböszörmény, 2012. október 11. Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben Dr. Mezőszentgyörgyi

Részletesebben

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Közép-Európa oly közel és mégis oly távol A 2014-2020 közötti EU-s költségvetési időszak finanszírozási lehetőségei a IX. Határok nélküli partnerség 2015. október 2. Salgótarján Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 1 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Pécs KÉSZÍTETTE: PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. MÁJUS 11. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...3 1. Az MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer...5

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

IKOP INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS A SZÉCHENYI 2020-BAN. A városfejlesztés új útjai Okos Városok Magyarországon Konferencia Budaörs 2016. május 5.

IKOP INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS A SZÉCHENYI 2020-BAN. A városfejlesztés új útjai Okos Városok Magyarországon Konferencia Budaörs 2016. május 5. IKOP INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS A SZÉCHENYI 2020-BAN A városfejlesztés új útjai Okos Városok Magyarországon Konferencia Budaörs 2016. május 5. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20.

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20. 214 22 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 215. November 2. HFS megalkotásának és elfogadásának módszertana LEADER alapelvek érvényesülésének

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020)

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft 2014. szeptember Fejezet: Tartalom

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Pest megye fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a Szobi járás területére 2015.10.28.

Pest megye fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a Szobi járás területére 2015.10.28. Pest megye fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a Szobi járás területére 2015.10.28. Szobi kistérség Szobi kistérség - népmozgalom Zebegény 10% Bernecebaráti 8% Ipolydamásd 3% Ipolytölgyes 3% Tésa

Részletesebben