Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar"

Fruzsina Teréz Faragóné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2 Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika az elnevezésnek jelentősége van: az EU-n belüli különbségeket nem feltétlenül csak a különböző területek közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésével lehet csökkenteni az EU-nak belső kohézióját a globális versenyben betöltött szerepének javítása érdekében kell erősíteni első dokumentum, amely az EU-nak ezen politikáját így nevezi: Harmadik jelentés a gazdasági-társadalmi kohézióról, február

mérséklésével lehet csökkenteni az EU-nak belső kohézióját a globális versenyben betöltött szerepének javítása érdekében kell

3 Alapelvek 1988 óta változatlanok programozás több éves programozási ciklusokba illeszkedő projektek jelenleg: koncentráció a források koncentrálása, integrált projektek partnerség együttműködés a különböző szintek között, a helyi szereplők között addicionalitás önerő, nemzeti hozzájárulás továbbá: szubszidiaritás a lehető legalacsonyabb szinten történő problémakezelés

partnerség együttműködés a különböző szintek között, a helyi szereplők között addicionalitás

4 A kohéziós jelentés a területfejlesztés mellett új elemek: az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

lényeges a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul és nem csak a hátrányos

5 Új célrendszer korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése most: versenyképesség foglalkoztatás kohézió további célok: tudásalapú társadalom építése társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése

foglalkoztatás kohézió további célok: tudásalapú társadalom

6 A kohéziós jelentés ajánlásai három prioritás: konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban nagyobb koncentráció

követése és elősegítése európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és

7 Támogatási területek innováció és a tudásalapú gazdaság a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is! környezetvédelem és kockázat-megelőzés elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképessége földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

környezetvédelem és kockázat-megelőzés elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál oktatás, foglalkoztatás és a

8 Támogatási eszközök vissza nem térítendő támogatást nyújt: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) infrastrukturális (kis)projektek támogatása Európai Szociális Alap (ESZA) humán projektek támogatása Kohéziós Alap (KA) környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt: Európai Beruházási Bank (EIB)

projektek támogatása Kohéziós Alap (KA) környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek

9 Hatályos szabályozás ( ) a kohéziós jelentés három prioritását elfogadták A konvergencia célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók a NUTS-II. szintjének megfelelő régiók, amelyek esetében a közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referencia- időszak tekintetében. (KA, ERFA, ESZA) Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a gazdasági konvergencia-feltételek teljesítésére irányuló programmal.

éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referencia- időszak tekintetében.

10 Hatályos szabályozás II. ( ) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy a legkevésbé fejlett régiókon kívül növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA) Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség

11 A megvalósítás keretrendszere 1. és 2. célkitűzés tagállami szinten meghatározott az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott: nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására január 1-től december 31-ig hatályos operatív programok (OP-k) NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan konkrét pályázati kiírások alapját képezik

fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott: nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) az uniós kohéziós célok és a nemzeti

12 A megvalósítás intézményei 1. és 2. célkitűzés tagállami döntés alapján alapvető szervezetek OP-szinten: Irányító Hatóság (IH) pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) az IH-tól vesznek át egyes feladatokat Kifizető Hatóság (KH) a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

(IH) pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring Közreműködő

13 A megvalósítás keretrendszere 3. célkitűzés az INTERREG tapasztalatai alapján alakították ki három fő tématerület: 1. közös helyi és regionális határmenti kezdeményezések 2. transznacionális együttműködés az integrált területfejlesztés elősegítésére 3. interregionális kooperáció és tapasztalatcsere az EU lakosságának 37,5%-a határmenti térségben él költségvetés megoszlása: 1. 6,44 mrd euró 2. 1,83 mrd euró millió euró

közös helyi és regionális határmenti kezdeményezések 2.

14 Egyéb EU-s támogatási rendszerek I. az Európai Unió más közös politikáiban is biztosít forrásokat a közös célok eléréséhez ezek az agrárpolitikától eltekintve volumenükben nagyságrendekkel elmaradnak a kohéziós támogatásoktól érintett területek: agrárpolitika környezeti politika kutatás-fejlesztési politika vállalkozásfejlesztési politika közlekedéspolitika

ezek az agrárpolitikától eltekintve volumenükben nagyságrendekkel elmaradnak a kohéziós

15 Egyéb EU-s támogatási rendszerek II. ezek a támogatások is pályázati rendszereken keresztül érhetők el sok rendszer brüsszeli központú a nem-eu-tagállamok részvétele korlátozott (pl. partnerként) vagy nem lehetséges, és attól is függ, hogy az adott állam milyen státuszt élvez (pl. Európai Gazdasági Térség állama, tagjelölt, stabilitási egyezményt aláírt) további információ nem-eu-tagállamok számára:

nem-eu-tagállamok részvétele korlátozott (pl.

16 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós