Az EU kohéziós politikája

Átírás

1 Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében 1

2 Történeti áttekintés I. 1957: Római Szerzıdés preambulum: régiók közötti különbségek csökkentése, lemaradás csökkentése, jogi keret nincs 1958: ESZA (német ipar) 1962: EMOGA (francia mezıgazdaság) 1973: elsı bıvítés (DK, IE, UK), következménye: 1975: ERFA - költségvetés 4%-a 1980-as évek: második bıvítés (ES, PT, EL) 1986: Egységes Európai Akta: egységes piac 1993-ig, 4 szabadság, beemeli a szükséges politikákat a Szerzıdésbe (kutatás, körny. véd., szoc. pol., kohéziós politika) Történeti áttekintés II. 1988: elsı rendelet a strukturális alapokról ( ). Alapelvek megjelenése: elmaradott régiók, többéves tervezés, stratégiavezérelt tervezés, helyi szereplık bevonása 5 célkitőzés, részesedés a költségvetésbıl: 20% 1993: Maastrichti Szerzıdés: Kohéziós Alap, Régiók Bizottsága létrehozása, kohéziós jelentés háromévente 2

3 Történeti áttekintés III : EU-költségvetés egyharmada kohézióra 1995: harmadik bıvítés (AT, SE, FI): ritkán lakott régiók kategóriája Egy fıre esı GDP az EUátlag %-ában, 2003 <

4 Történeti áttekintés IV. 2000: Lisszaboni Stratégia (growth and jobs) elindulása : 213 mrd Euró EU15+22 mrd Euró EU10 (2004+) ISPA: csatlakozás segítése 2002: EUSZA EU lakosság 40%-ról 50%-ra nı a támogatható területeken élık aránya 2004: 3. kohéziós jelentés, bıvítés, EU-átlag esik Történeti áttekintés V : 347 mrd Euró, (35,7%), minden régió támogatható, vidékfejlesztés külön 2009: Lisszaboni Szerzıdés: területi kohézió, együttdöntés, szubszidiaritás megerısödik 2010: Európa 2020 stratégia elindulása 2011: 2013 utáni idıszak vitái elindulnak, új jogszabálycsomag megjelenik 4

5 Az EU kohéziós politikája Szerzıdés (EUMSZ, 174. cikk): Átfogó, harmonikus fejlıdésének elımozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi, és területi kohézió erısítését eredményezze. Az Unió különösen a különbözı régiók fejlettségi szintje közötti egyenlıtlenségek és a legkedvezıtlenebb helyzető régiók lemaradásának csökkentésére törekszik. Az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket, és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévı régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók. A kohéziós politika céljai Strukturális megközelítés: Gazdasági szerkezetváltás segítése Vonzó környezetet a vállalkozások számára, helyi gazdaság dinamizálása EU egyéb politikáinak érvényesítése A piaci liberalizációval a különbségek nem egyenlítıdnek ki, vagy csak nagyon lassan Regionális megközelítés: Régiók közötti (célterület: régiók) fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése, felzárkóztatás A versenyképesség növelése érdekében. Bıvítések: a kezdetben viszonylag homogén fejlettségi viszonyok (EU6) megváltoztak, egyre nagyobbak a különbségek 5

6 Támogatási alapelvek Kiegészítı jelleg: a támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket, és beépíti azokba a közösségi prioritásokat Koncentráció: célkitőzések (régi tagállamok: lisszaboni célokra 60% ill. 75% Koordináció: alapok, programok között Programozás: prioritások meghatározása, finanszírozás, irányítási és ellenırzési rendszer Partnerség: stakeholder-ek (regionális és helyi hatóságok, gazdasági és társadalmi partnerek, civil szervezetek) bevonása az OP-k elıkészítésébe, végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe Addicionalitás: az uniós forrás nem válhatja ki a nemzeti fejlesztési forrásokat, társfinanszírozás! Tagállami végrehajtás (a bizottság csak a nagyprojekteket hagyja jóvá) Esélyegyenlıség: férfiak és nık között, különbözı végrehajtási szakaszok során Fenntartható fejlıdés A finanszírozás eszközei: az alapok I. Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA (201 mrd Euró) (ERDF, European Regional Development Fund, 1975) Európai Szociális Alap ESzA (76 mrd Euró) (ESF, European Social Fund, 1957) Régiós (NUTS 2) jogosultság, de tagállami allokáció az azonos célkitőzésbe tartozó régiók esetén II. Kohéziós Alap (közlekedés és környezetvédelem) (CF, Cohesion Fund, mrd Euró) Tagállami jogosultság + Közös Agrárpolitika Területalapú támogatások Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 6

7 Uniós költségvetés Kohéziós politikák 35,7% Állampogárság szabadság, biztonság és igazságosság 1,2% Versenyképességi programok 8,4% Az EU mint globális partner 5,8% Administratív költségek 5,8% Kompenzáció BG/RO 0,1% Közös Mezıgazdasági Politika 43,1% ERFA és ESZA ERFA ESZA Foglalkoztatás Közlekedés Környezetvédelem Humán tıke Kutatás/innováció Információs társadalom Szociális infrastruktúra Energia Turizmus Kultúra Intézményi kapacitás Adaptáció (mv+vállalk) Szociális befogadás Kapacitásépítés Végrehajtás 7

8 Célkitőzések között I. Konvergencia (alapok 81,9 %-a) növekedés és foglalkoztatás ösztönzése, gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás egy fıre jutó GDP < az uniós átlag 75% + phasing out Magyarországon: 6 régió II. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (15,7%) gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, foglalkozatási rátáját Minden olyan régió, mely nem esik a konvergencia célkitőzés vagy az átmeneti támogatás hatáskörébe Magyarországon:Közép-Magyarország régió III. Európai Területi Együttmőködés (ETE, 2,4%) határon átnyúló, transznacionális, régiók közötti együttmőködés elımozdítása, kiegészíti a másik két célkitőzést Európai Területi Együttmőködés, IPA, ENPI Határon átnyúló együttmőködési programok (74%): Magyarország-Szlovákia (176 m Euró) Magyarország-Románia (224) Magyarország-Horvátország (50) Magyarország-Szerbia (52) Ausztria-Magyarország (82) Szlovénia-Magyarország (29) Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna (69) Transznacionális programok (21%): Dél-kelet Európai Transznacionális Együttmőködési Program (207) Közép-európai Transznacionális Együttmőködési Program (246) Interregionális programok (5%) INTERREG IVC Interregionális Együttmőködés Operatív Program (321) INTERACT 2 Operatív Program (34) ESPON 2013 Operatív Program URBACT Operatív Program 8

9 Európai területi együttmőködési programok Alapok és célkitőzések Célok Alapok Konvergencia ERFA ESZA KA Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Európai Területi Együttmőködés ERFA ERFA ESZA infrastruktúra, innováció, beruházások, K+F, kkv-k stb. szakképzés, oktatás, foglalkoztatás, egészségügy stb. környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra minden tagállam és régió ahol az egy fıre esı GNI az uniós átlag 90%-a alatt van 9

10 A magyar régiók Kohéziós politikai jogalkotás folyamata 1. Bizottság kezdeményez (javaslat) 2. Vita a tanácsban Munkacsoport = SAWP Hazai koordináció = EKTB 4-es munkacsoport COREPER (II.), ÁÜT 3. Közben véleményt formál EESC, CoR 4. EP dönt (1. olvasat) Bizottságok REGI Plenáris ülés 5. Újra Tanács Mint 2. pont 6. Közvetlen hatály közvetlen alkalmazhatóság 10

11 A kohéziós politikai jogalkotás jelentısége Általában: 7 évente - szükség szerint közben is módosítások (válság miatt) 2011-ben indul a vita a kohéziós politika következı idıszakáról 5. kohéziós jelentés - tagállami pozíciók felmérése Kohéziós politika jogszabálycsomag megjelenése (2013+) Poszt-lisszaboni (EU2020) stratégia elindítása Duna-stratégia elfogadása Területi Agenda felülvizsgálata Kohéziós politikai jogszabályok Általános (ERFA & ESZA & KA) 1083/2006/EK (a Tanács rendelete) Európai Regionális Fejlesztési Alap 1080/2006/EK (a Tanács és az Európai Parlament rendelete) Európai Szociális Alap 1081/2006/EK (a Tanács és az Európai Parlament rendelete) Kohéziós Alap 1084/2006/EK (a Tanács rendelete) Európai Területi Együttmőködés1082/2006/EK (a Tanács és az Európai Parlament rendelete) Közös végrehajtási szabályok 1828/2006/EK (a Bizottság rendelete) 11

12 Kohéziós politika a jelenlegi jogrendben Az EU célkitőzései között elıször szerepel a területi kohézió Új meghatározás a szubszidiaritás elvének => regionális és helyi szintő intézkedések is A gazdasági, társadalmi és területi kohézió megosztott hatáskörbe tartozó politika Strukturális és kohéziós alapokra alkalmazandó általános szabályokra vonatkozó döntések => rendes jogalkotási eljárás keretében LSZ 28. jegyzıkönyv a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: A magas szerzıdı felek Újólag megerısítik azt a meggyızıdésüket, hogy a strukturális alapoknak továbbra is jelentıs szerepet kell játszaniuk a kohézió területén az uniós célkitőzések megvalósításában Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében Phare program - átmeneti támogatások intézményfejlesztési fejezet továbbélése Cél: adminisztratív és intézményi kapacitás-építés Schengeni Alap pénzügyi támogatás schengeni tagságunkoz A források lekötése: és között EGT Finanszírozási Mechanizmus május 1. EU-EGT szerzıdés az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein, Izland) díjat fizetnek a belsı piaci részvételért Norvég Finanszírozási Mechanizmus a 10 új EU tagország részére szociális és gazdasági kohézió támogatására EGT-t kiegészítve Norvégia kétoldalú szerzıdés hozta létre között lehetett pályázni Következı idıszak ( ) elıkészítés alatt Svájci alap a 10 új EU tagország részére 1 mrd CHF szociális és gazdasági kohézió támogatására Kétoldalú szerzıdés (2006 február 27.), 5 évre Magyarország: 130 m CHF Két alap, de egységes eljárásrend, intézmény és szabályrendszer 135 m Euró 12

13 Köszönöm a figyelmet! zsolt.szabo@nfu.gov.hu 13