A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

Átírás

1 A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD

2 A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós politika Célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára az adottság-jellegű különbségekből adódó hátrányok mérséklése, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének fejlesztési beruházások támogatása útján történő javítása révén a fennálló jövedelmi különbségek csökkentése, számszerűsíthető gazdasági jellemzők alapján kimutatható tartós elmaradottság csökkentése vagy megszűntetése

3 KIRE VONATKOZIK A KOHÉZIÓS POLITIKA? Az EU minden régiójára vonatkozik Célkitűzések: Konvergencia célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés nem konvergencia és phasing-out régiók Európai területi együttműködés célkitűzés határon átnyúló együttműködések Konvergencia régiók: ahol az egy főre eső GDP az EU átlagos GDP-jének 75 %-a alatt marad Phasing-out régiók: azok a régiók, amelyek a bővítés következményeként a statisztikai hatás miatt elveszítik a konvergencia jogosultságukat (átmeneti támogatás)

4

5 A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPELVEI Koncentráció A források koncentrációja: a strukturális alapok forrásainak 70 % a legszegényebb régiókba és országokba összpontosítják Az erőfeszítések koncentrációja: a fő növekedési prioritások szolgálatában Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák A kis- és középvállalatok (kkv-k) versenyképességének javítása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása A kiadások koncentrációja: a támogatásokat az elosztás utáni második évig el kell költeni

6 A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPELVEI Programozás Nem egyéni, hanem többéves nemzeti programok támogatását jelenti Partnerség Minden program kollektív, európai, regionális és helyi szintű hatóságok, munkáltatói és civil szervezetek bevonásával a tervezés szakaszától egészen az értékelésig Addicionalitás Az EU-s források tagállami kiegészítését jelenti

7 A REGIONÁLIS POLITIKA FINANSZÍROZÁSA Az Európa 2020 stratégia mentén Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap (KA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA)

8 ERFA Célja a gazdasági, társadalmi kohézió erősítése a régiók közötti különbségek csökkentésével Prioritások: Innováció és kutatás Digitalizáció Kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság kötelező forrásallokáció Fejlettebb régiók: 20% Átmeneti régiók: 15% Kevésbé fejlett régiók: 12%

9 ERFA A prioritásokhoz rendelt kötelező forrásallokáció A fejlettebb régiók: a pénzeszközök legalább 80 %-át legalább két prioritásra kell összpontosítani Az átmeneti régiók: 60% A kevésbé fejlett régiók: 50% Európai Területi Együttműködés program esetében a források 80%-át kell a négy prioritásra fordítani Sajátos területi jellemzők: a fenntartható városfejlesztés érdekében csökkenteni kell a városias területek gazdasági, társadalmi és környezeti problémáit integrált akciókra a források 5%-át kell allokálni A földrajzi szempontból hátrányos helyzetben lévő és legtávolabbi területek külön támogatásokat igényelhetnek

10 ESZA Célja az emberek szolgálata, a foglalkoztatási (kiemelten az ifjúsági) és oktatási lehetőségek fejlesztése és a szegénységnek kitett emberek helyzetének javítása a következő négy tematikus cél mentén: a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése befektetés az oktatásba, a szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba az intézmények képességeinek és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Tematikus koncentráció: társadalmi befogadás és a szegénység elleni harc a források 20%-a

11 KA Azok az országok jogosultak a támogatásra, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át (15 ország) Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása A közlekedés és a környezetvédelem területén támogat projekteket Transzeurópai közlekedési hálózatok - különös tekintettel az EU által meghatározott nagy prioritású, európai érdekeket szolgáló projektek az európai összekapcsolódási eszköz keretében Energiával és a közlekedéssel kapcsolatos projektek - amelyek egyértelműen előnyösek a környezet számára az energiahatékonyság, a megújítható energia használata, a vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás elősegítése és a közösségi közlekedés erősítése terén Amennyiben egy tagállamnak túlságosan nagy költségvetési hiánya van, a Tanács felfüggesztheti a pénzügyi támogatást

12

13 EMVA Céljai: javítani a mezőgazdaság versenyképességét biztosítani a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az éghajlatváltozás kezelését célzó intézkedések hatékony végrehajtását biztosítani, hogy a vidéki területek az egész EU-ban megkapják a fejlesztésükhöz szükséges támogatást, ide értve az új munkahelyek teremtését és a meglévő munkahelyek védelmét

14 EMVA Prioritások: fokozott tudástranszfer és innováció versenyképesebb mezőgazdasági ágazat és fenntartható erdőgazdálkodás az élelmiszerlánc jobb szervezése, ideértve a feldolgozást, forgalmazást és kockázatkezelést az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása az erőforrás-hatékonyság előmozdítása és a karbonszegény gazdaságra történő zökkenőmentes átállás a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység csökkentése és fokozottabb gazdasági fejlődés a vidéki térségekben

15 EMVA Kiemelt fontosságú kérdések fiatal gazdálkodók kisméretű gazdaságok hegyvidéki területek nők a vidéki területeken az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, valamint biodiverzitás a rövid ellátási láncok (azaz a mezőgazdasági termékek előállításához és elosztásához szükséges folyamatok sora)

16 A KÖZÖTTI IDŐSZAK PRIORITÁSAI Nagyobb összpontosítás az eredményekre: egyértelmű és mérhető célok a számonkérhetőség erősítése érdekében Egyszerűsítés: egységes szabályok mind az öt alapra Feltételek: a támogatások folyósításának speciális előfeltételekhez kötése A városi vetület és a társadalmi befogadás ösztönzésének nagyobb hangsúlya: a perifériára szorult közösségek támogatásának érdekében az ERFA egy minimálisan felhasználandó összeget elkülönít a városokban megvalósítandó integrált projektekre, valamint az ESZA projektjeire A gazdasági reform ösztönzése: a Bizottság felfüggesztheti a támogatás folyósítását azon tagállamok részére, amelyek nem tartják be az EU gazdasággal kapcsolatos szabályait

17

18 EURÓPA 2020 Fő célja, hogy versenyben tartsa az 500 millió embert magába foglaló közösség gazdasági életét 5 kiemelt cél mentén Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. (Magyarországon is) K+F: Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. (MO: 1,8%) Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). (MO: -10%) A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. (MO: 14,65%) Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. (energiafogyasztás csökkentése, MO: 2,96) Oktatás A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. (MO-on is) El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. (MO-on: 30,3%) Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. (MO-on rel)

19

20

21 EURÓPA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Intelligens növekedés Európai digitális menetrend (digital agenda): Internethez való hozzáférés elősegítése, pl ra az európai háztartások legalább felének 100 Mbps-t meghaladó sebességű internetkapcsolatra szóló előfizetéssel kell majd rendelkeznie Innovatív Unió: Az EU a kutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan főbb kihívásokat helyezni, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások; Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig Mozgásban az ifjúság: Oktatási és mobilitási célok, például: Elő kell segíteni, hogy a diákok és a gyakornokok külföldön tanulhassanak Növelni kell az európai egyetemek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét

22 EURÓPA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa: a CO2-kibocsátás mérséklése, az energiabiztonság javítása, a termelés és a fogyasztás erőforrás-szükségletének csökkentése Iparpolitika a globalizáció korában ösztönözze a vállalkozói tevékenységet annak érdekében, hogy az európai vállalkozások élet- és versenyképesebbé váljanak; az egyre nagyobb mértékben nemzetközivé váló értéklánc valamennyi elemét figyelembe vegye, a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől az értékesítés utáni szolgáltatásig

23 EURÓPA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje, például: a stratégia célja, hogy lehetővé tegye az egyének számára az új készségek elsajátítását, illetve azt, hogy alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci változásokhoz, és sikeresen váltsanak karriert. Szegénység elleni európai platform: a szegények és a társadalmilag kirekesztettek alapvető jogainak elismertetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek

24 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!