Az EU regionális politikája

Átírás

1 Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése, versenyképesség növelése Regionális politika: célok, intézkedések és eljárások összessége, amelyek egy földrajzi, igazgatási vagy statisztikai tervezési egységnek más ilyen egységekhez vagy az adott egységet magában foglaló társadalmi-gazdasági közösséghez képest fennálló, számszerűsíthető gazdasági jellemzők alapján kimutatható tartós elmaradottságának csökkentésére vagy megszüntetésére irányulnak. Történet RSZ aláírásakor: nem szerepel a szerződésben Gazdaságilag homogén hat tagállam (kiv: Olaszország déli része) Remény az integráció kiegyenlítő hatásában Fellendülés időszaka Európai Szociális Alap Európai Szociális Alap Munkaerő mobilitása, felzárkóztatása, átképzése, de ekkor még nem regionális politika A kezdetek 1967: Fúziós szerződés; XVI. Főigazgatóság (regionális politika) 1971: Nemzeti regionális politika egységesítése: legfejlettebb régiókban nincs 20% feletti beruházási támogatás Első bővítés: Írország pro capita GDP mintegy az EK átlag 65%-a Ezért: 1972 Párizs Nemzeti regionális politikát koordinációja(plafonok: % támogatás) Döntés az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáról (ténylegesen: 1975) Az ERFA a kezdetekben Kvótarendszer Alacsony költségvetés ( : 1,3 milliárd ECU) Egységes Európai Okmány Előzmény: Görögország csatlakozása, küszöbön álló Ibériai bővítés Külön cím az RSZ-ben: Gazdasági és Társadalmi Kohézió (ma XVIII. Cím) 1988: Öt tanácsi rendelet Delors I csomag: anyagi források

2 A NUTS rendszer Nomenclature des unités territoriales statistique Régiók egységes, összevethető elemekből álló statisztikai rendszer alapján Szintjei: NUTS I: tartomány, ország NUTS II: makrorégió NUTS III: kisebb közigazgatási egység NUTS IV: kistérség, hat államban NUTS V: helyi közigazgatási egység (pld. község) 2003: NUTS I: 3-7 millió; NUTS II millió; NUTS III /2003/EK NUTS I 3-7 millió NUTS II millió NUTS III Maastricht Nizza Európai Kohéziós Alap Kedvezményezettjei tagállamok Pro capita GNP EK átlag 90%-a alatt Többségi döntéshozatal 2007-tól Tervezési időszakok Igazodnak a költségvetési terv időtartamához (7 év) ; ; ; Jogszabályi környezet is változik A felhasználható összeg a tervezési időszak egészére szól : mintegy 308 milliárd EUR Jogforrások EUMSZ XVIII. Cím Gazdasági és társadalmi kohézió ( cikkek) Másodlagos joganyag A Tanács 1083/2006/EK rendelete ( július 11. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1828/2006/EK rendelete ( december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete ( július 5. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1084/2006/EK rendelete ( július 11. ) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete ( július 5. ) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A Tanács 1198/2006/EK rendelete ( július 27. ) az Európai Halászati Alapról

3 A finanszírozás forrásai Európai Regionális és Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (Orientációs Részleg) Európai Halászati Alap Alapelvek Koncentráció Partnerség Programozás Addicionalitás Koncentráció Az erőforrások a célkitűzések alapján költendők el Az egyes célkitűzések különféle alapokból finanszírozódnak Programozás Az alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani, amely több szakaszból áll, beleértve a prioritások meghatározását, a finanszírozást, valamint egy irányítási és ellenőrzési rendszert. Partnerség Addicionalitás 11. cikk Partnerség (1) Az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a továbbiakban: a partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel: a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok; b) a gazdasági és társadalmi partnerek; c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét. 15. cikk (1) A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az annak megfelelő strukturális kiadásokat. (2) A "konvergencia" célkitűzés hatálya alá tartozó régiók tekintetében a Bizottság és a tagállamok meghatározzák a közvagy azzal egyenértékű strukturális kiadások azon szintjét, amelyet a tagállamoknak fenn kell tartaniuk az érintett régiókban a programozási időszak folyamán. A tagállami kiadások szintjét a Bizottságnak a 28. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozó határozata tartalmazza. A 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott bizottsági módszertani dokumentum iránymutatásként szolgál.

4 További elvek Hatályos célkitűzések 16. cikk Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma A tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során. A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. Különösen, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az egyik olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni. 17. cikk Fenntartható fejlődés Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint. 1083/2006/EK. 3 (2) Cikk: a) a "konvergencia" célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban azáltal, hogy a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet védelmét és állapotának javítását, és a közigazgatás hatékonyságát. Ez az alapok elsődleges célkitűzése; Konvergencia (i) az EU25 azon NUTS II régiói, amelyek egy főre jutó GDP mutatója nem éri el az unió átlagának 75%-át. (korábbi 1.Célterület) (ii) azok a régiók, ahol a statisztikai hatás miatt az egy főre jutó GDP mutató meghaladja ugyan az unió (EU25) átlagának 75%-át, de nem haladja meg a korábbi 15 tagországra számolt átlag 75%-át. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás b) a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés arra irányul, hogy a legkevésbé fejlett régiókon kívül növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, felkészülve a többek között a kereskedelmi nyitáshoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi változásokra a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén; Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (i) azok a területek, amelyeket a tagországok kijelölnek, de nem tartoznak a konvergencia célkitűzés alá. (ii) azok a területek, amelyek gazdasági fejlődésük miatt és nem a statisztikai hatás következtében már nem jogosultak a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra. (Azaz között az egy főre jutó GDP mutatója nem érte el az unió átlagának 75%-át, de a as időszakban már meghaladta azt.) Európai területi együttműködés c) az "európai területi együttműködés" célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten.

5 Európai területi együttműködés Olyan NUTS III régiók juthatnak támogatáshoz, amelyek határmentiek (korábbi INTERREG közösségi kezdeményezés) vagy Olyan nagyobb gazdasági súlyú területek, ahol már léteznek transznacionális, vagy interregionális együttműködések Az egyes célkitűzésekhez rendelt eszközök és címzettek 1. Konvergencia: 251,163 milliárd EUR (81,54%) Az ERFA-ból és az ESZA-ból: Régiók (NUTS II), ahol a pro capita GDP az EU átlag 75%-a alatt van (a célkitűzésre eső összeg mintegy 70%-a) Phasing out: Régiók, melyekben a 2004-es és 2007-es csatlakozások miatt kerültek a pro capita GDP 75 % fölé (a célkitűzésre eső összeg mintegy 4.99%-a) A Kohéziós alapból azok a tagállamok, ahol a pro capita GNP az uniós átlag 90%-a alatt van (a célkitűzésre eső összeg mintegy 23%-a) Az ERFA-ból a legkülső régiók Az egyes célkitűzésekhez rendelt eszközök és címzettek 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: 49,13 milliárd EUR (15,99%) Az ERFA-ból és az ESZA-ból A nem a leginkább hátrányos régiók versenyképességének növelése a cél Régiók, melyek az 1. célkitűzés alatt phasing out támogatásban részesülnek Az EU minden más, az 1. célkitűzés alapján nem támogatott régiója Az egyes célkitűzésekhez rendelt eszközök és címzettek 3. Európai területi együttműködés: 7.75 milliárd EUR (2,52%) Korábban: INTERREG Forrása: ERFA NUTS III szintű régiók Belső uniós földi határok melletti régiók (mintegy 73%) Az Unió külső földi határa melletti régiók (mintegy 20%) Szomszédos régiók (mintegy 5 %) A támogatott szakterületek A programozás folyamata 1. szakasz: Nemzeti Fejlesztési Terv 2. szakasz: Közösségi Támogatási Keret Jóváhagyása 3. szakasz: Operatív Programok

6 Egységes Programozási Dokumentum Az irányító hatóság és a monitoring A három lépcső öszevonása Magyarország és a regionális politika 2007 és 2013 között 22,4 milliárd EUR uniós támogatás Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007) Az átfogó célok 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése. Akciótervek ; Köszönöm a figyelmet