Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban
|
|
- Ida Sipos
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban I. A as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új pénzügyi perspektíva meghatározza, hogy az Európai Unió tagállamai mennyi összeget szánnak a strukturális politikára. A kohéziós politika újradefiniálására az új pénzügyi perspektíva elfogadása adott okot és lehetőséget. A politika megújulására azonban más okok miatt is szükség volt. A változást részben a tagállamok ellentétes érdekei, részben pedig az Európai Közösségek által meghatározott új prioritások miatt volt szükség. 1. Az EK által meghatározott új prioritások A lisszaboni stratégia legfontosabb eleme, hogy az európai unió versenyképességét növelni kell. 1 Ennek megfelelően az új költségvetésben a protekcionista politikát megtestesítő kiadások (például a Közös Agrárpolitikára fordított összegek) csökkentek, a versenyképesség előmozdítását szolgáló források összege pedig megnőtt. A göteborgi stratégiában megfogalmazott fenntartható növekedés elvének megvalósítását szolgálja a költségvetés első kiemelt tétele, amely nevesítette ezt a célt. A lisszaboni stratégia jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy a korábbitól eltérően a as költségvetés egyes sorait a stratégiában megfogalmazott prioritások alkotják. Így könnyebben követhető és nagyobb az összhang az átfogó és hosszú távú stratégia és annak megvalósítását szolgáló költségvetés között. 1 Azzal a nézettel ellentétben, amely szerint az EU célja, hogy védje piacait a versenytől. 1
2 2. A tagállamok érdekei Az egyes tagállamok érdekei a szabályozást és a pénzügyi allokációt tekintve eltérő irányt mutattak. Az EU 15 rendszer korábbi haszonélvezőinek pozíciója a tízek csatlakozásával egyidejűleg megváltozott, hiszen számos régiójuk gazdasági fejlettsége jóval meghaladta az újonnan csatlakozóékat és így kiszorulni látszottak a strukturális alapok nyújtotta források felhasználásából. Az újonnan csatlakozó országokkal így Magyarország csatlakozásával - a strukturális alapok felhasználásra jogosultak száma a korábbi 68 millióról 115-re nőtt, ami egyértelműen a fejlesztési források összegének növelését indokolta volna. A kompromisszum végül úgy született meg, hogy az Európai Bizottság által a kohéziós politikára szánt források összege a korábbi tagállamok érdekeinek megfelelően csökkent ugyan, annak belső szerkezete azonban az újonnan csatlakozott országok érdekeinek megfelelően változott. Ez azt jelentette, hogy az ún. konvergencia-célkitűzés keretében rendelkezésre bocsátható (a legelmaradottabb régiók fejlesztésére szánt) források aránya a többihez képest megnőtt. 2 A as pénzügyi perspektívában összesen 307,6 milliárd eurot különítettek el kohéziós célokra, amely az Unió költségvetésének 35,7 %-át jelenti 3. Ez az összeg az új kohéziós politikára vonatkozó szabályozással összhangban három területre koncentrálódik: 1. A konvergencia célkitűzés keretében rendelkezésre bocsátott források az unió legelmaradottabbnak számító tagállamok és régiók felzárkóztatását szolgálják. A kohéziós politikai célkitűzés 81,7%-t erre fordítják. (azaz 251,3 milliárd eurót) 4 2. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás erősítése célkitűzésre a kohéziós politikára szánt összeg 15,8 %-át rendelték. (azaz 48,8 milliárd eurót) 5 3. Az európai területi együttműködés célkitűzésre a kohéziós költségvetés 2,5%-át, azaz 7,5 milliárd eurót szántak. 6 2 Borkó Tamás-Fodor Krisztina-Oszlay András: A főbb országcsoportok hosszú távú érdekei a közös európai költségvetés átalakítása során (2006. szeptember) es árakon számolva 4 ERFA, ESZA és Kohéziós Alapból támogatható (lásd lent) 5 ERFA és ESZA-ból támogatható (lásd lent) 6 ERFA-ból támogatható (lásd lent) 2
3 II. A kohéziós politika új jogi szabályozása Az elsődleges joganyagot továbbra is az Európai Közösségekről szóló szerződés vonatkozó cikkei alkotják. A Szerződés 158. cikke szerint a Közösség feladata csökkenteni a regionális elmaradottságot. Ezt elsősorban a strukturális alapokkal és az Európai Beruházási Bank által előirányzott eszközökkel kell támogatni (159. cikk) Mint azt a költségvetés fő tételei is mutatják - a kohéziós politika legfőbb feladata, hogy a versenyképesség javulását és a foglalkoztatás növelését támogassa. 1. Az általános rendelet Az új költségvetési időszakhoz kapcsolódóan új szabályozást fogadott el az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács. A korábbi, a strukturális alapok felhasználásáról szóló általános 1260/1999 EK rendelet hatályát vesztette és helyette a 1083/2006 EK rendelet lép hatályba 2007 január 1-től. 7 Ez az ún. általános rendelet tartalmazza azokat a kritériumokat és jogosultsági feltételeket, amelyek alapján a tagállamok és a régiók támogatásra jogosultak. Tartalmazza továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azt, hogy melyik alapból milyen tevékenységet lehet finanszírozni. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a Kohéziós Alapot a korábbi szabályozással ellentétben beemelte a programozási struktúrába és most a strukturális alapok szabályai az irányadóak rá. 8 A korábbi szabályozással ellentétben, a as időszakra vonatkozóan az általános rendelethez egyetlen bizottsági végrehajtási rendelet készült, amely magában foglalja a /2006 EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 8 A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló /2006. (XI. ) Korm. rendelet tartalmazza a magyar végrehajtás legfontosabb intézményi szabályait. 3
4 korábbi menedzsment és ellenőrzésekről (438/2001), a tájékoztatásról és nyilvánosságról (1159/2001) és a pénzügyi korrekcióról szóló (448/2001) rendeletek szabályozási területeit A pénzügyi alapok A os szabályozáshoz képest a strukturális alapokat formailag és tartalmilag átszervezték. Az új szabályozás szerint a strukturális alapokat az alábbi pénzügyi alapok alkotják 10 : 1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Ezen alap forrásait főleg infrastrukturális fejlesztésekre, K+F tevékenységre, környezetvédelmi tevékenységre lehet fordítani. 2. Az Európai Szociális Alap (ESZA). Ezen alap forrásait elsősorban foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos programokra lehet fordítani. A strukturális alapokra irányadó szabályok hatályosak a Kohéziós Alapra is. A Kohéziós Alap (KA). A Kohéziós Alapból nagy forrásigényű, környezetvédelmi valamint közlekedésfejlesztési programok támogathatóak, így különösen a transzeurópai hálózatok fejlesztése. 11 Támogathatóak továbbá a megújuló energiák és az energiahatékonyságot elősegítő projektek. A korábban Közösségi Kezdeményezések néven működő programokat amelyek közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható források voltak átszervezték; a fejlesztési célokat megtartva ugyan, de nagy részüket integrálták a strukturális alapokba Ennek tervezetét a Bizottság már jóváhagyta 10 A os időszakban négy pénzügyi alapból álltak a strukturális alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) és a Halászati és Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE). A HOPE Halászati Alapként működik tovább (Az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK rendelet) 11 A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1084/2006/EK rendelet 2. cikke 12 Az URBAN tovább folytatódik a SA-ban, a LEADER az EMVA keretében. Az EQUAL program megszűnik. Az INTERREG program az új 3. célkitűzés keretében működik tovább. 4
5 1.2 A célkitűzések A konvergencia-célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) történő programfinanszírozásra jogosultak (i) az EU25 azon NUTS II régiói, amelyek egy főre jutó GDP mutatója nem éri el az unió átlagának 75%-át. (korábbi 1.Célterület) (ii) azok a régiók, ahol a statisztikai hatás miatt az egy főre jutó GDP mutató meghaladja ugyan az unió (EU25) átlagának 75%-át, de nem haladja meg a korábbi 15 tagországra számolt átlag 75%-át. Szintén a konvergencia-célkitűzés keretében, de a Kohéziós Alapból (KA) támogathatóak azok a tagországok, amelyek egy főre jutó GNI mutatója nem éri el az unió átlagának 90%-át. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogathatóak (i) azok a területek, amelyeket a tagországok kijelölnek, de nem tartoznak a konvergencia célkitűzés alá. (ii) azok a területek, amelyek gazdasági fejlődésük miatt és nem a statisztikai hatás következtében már nem jogosultak a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra. (Azaz között az egy főre jutó GDP mutatója nem érte el az unió átlagának 75%-át, de a as időszakban már meghaladta azt.) Az európai területi együttműködés célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból olyan NUTS III régiók juthatnak támogatáshoz, amelyek határmentiek (korábbi INTERREG közösségi kezdeményezés) vagy olyan nagyobb gazdasági súlyú területek, ahol már léteznek transznacionális, vagy interregionális együttműködések. 5
6 2. Az egyes alapokra vonatkozó új rendeletek A strukturális alapok egyes pénzügyi alapjaira vonatkozóan külön szabályozást fogadott el az Európai Tanács az alábbiak szerint: 1. Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról 4. A Tanács 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Fenti rendeletek tartalmazzák az egyes alapok végrehajtásával kapcsolatos különös szabályokat. 6
Az EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
Az EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
regionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2015.10.14. Tartalom Regionális politika története (fejlődése, eszközei) EU2020 stratégia és a kohéziós politika 2014 2020 Jellemző területi különbségek az EU-ban A regionális
Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.
A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI
A kohéziós politika post- 2014 (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/video -details.cfm?lan=hu&vid=1482 Jogosultság
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja
Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
v e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
Strukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
Az EU kohéziós politikája
Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
Az Európai Unió regionális politikája II.
Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek
Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta
Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta Szaló Péter A fejlesztéspolitika alapjai az Európai Unióban A Római Szerződés 158. cikkelye szerint: gazdasági
A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI
A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok
Áldorfai György EGYRTDI
Áldorfai György EGYRTDI aldorfai@gmail.com Mit jelent az hogy Unió? Az EU területisége Az európai gazdasági és szociális tér erősen tagolt, melynek okai a kontinens több évszázados történelmi fejlődésében
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.
Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Az EU regionális politikája Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.: Az EU regionális politikája
Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Udvardy Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. AVF1 modul Az EU regionális politikája SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
Az EU kohéziós politikája 2014 2020
Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Pályázati technikák az Európai Unió támogatási rendszeréhez 150. lecke Európai
JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Az Európai Szociális Alapot (ESZA) a Római Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy javítsa a közös piacon a munkavállalói mobilitás és a foglalkoztatás lehetőségeit. Feladatait
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT
02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2019) XXX draft A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a nemzeti regionális támogatási térképekre hivatkozó, regionális állami támogatásokról (2014 2020) szóló bizottsági iránymutatás,
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.
CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE
Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.
AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI. Célkitűzések és finanszírozás Célkitűzések 1994-1999 1. A gazdaságilag
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós
Regulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH
Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)
A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés
A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local
Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
A területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
OPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
I. Az Unió rövid története
I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei
256/2015. SZ. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Pest Megye Önálló NUTS 2 Régióvá Válásának Kezdeményezése
256/2015. SZ. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Pest Megye Önálló NUTS 2 Régióvá Válásának Kezdeményezése 1. Előterjesztő megnevezése, szavazati arány, nyilvánosság (aláírás 1. pont): Előterjesztő Szavazati arány
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai
Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Dr. BALOGH Zoltán, Ph.D Nemzetközi ügyek csoportvezető Észak-Alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség Debreceni Egyetem Geográfus
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere
1 Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban Az Európai Unió tervezési rendszere 2 1 A programozás folyamata az Európai Unió regionális politikájában Forrás: Európa
Környezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
BELPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT BELPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG Titkárság Brüsszel, 2004. szeptember 21. VADEMECUM AZ EU REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁRÓL TARTALOMJEGYZÉK 1. A STRUKTURALIS
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az
Az EU költségvetésérıl
Az EU költségvetésérıl Az EU mint gazdasági unió négy szabadság elve (áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, tıke szabad áramlása, személyek szabad áramlása) a kereskedem fizikai korlátainak
AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE. Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely
AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely Eger, 2013 Korszerű információtechnológiai szakok magyarországi
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Önkormányzati és európai finanszírozás
Önkormányzati és európai finanszírozás BME Tsz. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés
Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések
Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.
A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban
3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI
Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI A regionális fejlesztés feladata A területi adottságok, lehetőségek és a térelemek közti kölcsönkapcsolatok
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013
Az Európai Unió regionális politikája
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp.,
Hazai és regionális pályázati lehetőségek
Hazai és regionális pályázati lehetőségek Dr. Peredy Zoltán Stratégia-és programtervező H2020 Információs Nap Budapest, 2015. december 11. Az előadás célja Rövid, de átfogó tájékoztatás: a Nemzeti Kutatási