Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban"

Átírás

1 dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban I. A as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új pénzügyi perspektíva meghatározza, hogy az Európai Unió tagállamai mennyi összeget szánnak a strukturális politikára. A kohéziós politika újradefiniálására az új pénzügyi perspektíva elfogadása adott okot és lehetőséget. A politika megújulására azonban más okok miatt is szükség volt. A változást részben a tagállamok ellentétes érdekei, részben pedig az Európai Közösségek által meghatározott új prioritások miatt volt szükség. 1. Az EK által meghatározott új prioritások A lisszaboni stratégia legfontosabb eleme, hogy az európai unió versenyképességét növelni kell. 1 Ennek megfelelően az új költségvetésben a protekcionista politikát megtestesítő kiadások (például a Közös Agrárpolitikára fordított összegek) csökkentek, a versenyképesség előmozdítását szolgáló források összege pedig megnőtt. A göteborgi stratégiában megfogalmazott fenntartható növekedés elvének megvalósítását szolgálja a költségvetés első kiemelt tétele, amely nevesítette ezt a célt. A lisszaboni stratégia jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy a korábbitól eltérően a as költségvetés egyes sorait a stratégiában megfogalmazott prioritások alkotják. Így könnyebben követhető és nagyobb az összhang az átfogó és hosszú távú stratégia és annak megvalósítását szolgáló költségvetés között. 1 Azzal a nézettel ellentétben, amely szerint az EU célja, hogy védje piacait a versenytől. 1

2 2. A tagállamok érdekei Az egyes tagállamok érdekei a szabályozást és a pénzügyi allokációt tekintve eltérő irányt mutattak. Az EU 15 rendszer korábbi haszonélvezőinek pozíciója a tízek csatlakozásával egyidejűleg megváltozott, hiszen számos régiójuk gazdasági fejlettsége jóval meghaladta az újonnan csatlakozóékat és így kiszorulni látszottak a strukturális alapok nyújtotta források felhasználásából. Az újonnan csatlakozó országokkal így Magyarország csatlakozásával - a strukturális alapok felhasználásra jogosultak száma a korábbi 68 millióról 115-re nőtt, ami egyértelműen a fejlesztési források összegének növelését indokolta volna. A kompromisszum végül úgy született meg, hogy az Európai Bizottság által a kohéziós politikára szánt források összege a korábbi tagállamok érdekeinek megfelelően csökkent ugyan, annak belső szerkezete azonban az újonnan csatlakozott országok érdekeinek megfelelően változott. Ez azt jelentette, hogy az ún. konvergencia-célkitűzés keretében rendelkezésre bocsátható (a legelmaradottabb régiók fejlesztésére szánt) források aránya a többihez képest megnőtt. 2 A as pénzügyi perspektívában összesen 307,6 milliárd eurot különítettek el kohéziós célokra, amely az Unió költségvetésének 35,7 %-át jelenti 3. Ez az összeg az új kohéziós politikára vonatkozó szabályozással összhangban három területre koncentrálódik: 1. A konvergencia célkitűzés keretében rendelkezésre bocsátott források az unió legelmaradottabbnak számító tagállamok és régiók felzárkóztatását szolgálják. A kohéziós politikai célkitűzés 81,7%-t erre fordítják. (azaz 251,3 milliárd eurót) 4 2. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás erősítése célkitűzésre a kohéziós politikára szánt összeg 15,8 %-át rendelték. (azaz 48,8 milliárd eurót) 5 3. Az európai területi együttműködés célkitűzésre a kohéziós költségvetés 2,5%-át, azaz 7,5 milliárd eurót szántak. 6 2 Borkó Tamás-Fodor Krisztina-Oszlay András: A főbb országcsoportok hosszú távú érdekei a közös európai költségvetés átalakítása során (2006. szeptember) es árakon számolva 4 ERFA, ESZA és Kohéziós Alapból támogatható (lásd lent) 5 ERFA és ESZA-ból támogatható (lásd lent) 6 ERFA-ból támogatható (lásd lent) 2

3 II. A kohéziós politika új jogi szabályozása Az elsődleges joganyagot továbbra is az Európai Közösségekről szóló szerződés vonatkozó cikkei alkotják. A Szerződés 158. cikke szerint a Közösség feladata csökkenteni a regionális elmaradottságot. Ezt elsősorban a strukturális alapokkal és az Európai Beruházási Bank által előirányzott eszközökkel kell támogatni (159. cikk) Mint azt a költségvetés fő tételei is mutatják - a kohéziós politika legfőbb feladata, hogy a versenyképesség javulását és a foglalkoztatás növelését támogassa. 1. Az általános rendelet Az új költségvetési időszakhoz kapcsolódóan új szabályozást fogadott el az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács. A korábbi, a strukturális alapok felhasználásáról szóló általános 1260/1999 EK rendelet hatályát vesztette és helyette a 1083/2006 EK rendelet lép hatályba 2007 január 1-től. 7 Ez az ún. általános rendelet tartalmazza azokat a kritériumokat és jogosultsági feltételeket, amelyek alapján a tagállamok és a régiók támogatásra jogosultak. Tartalmazza továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azt, hogy melyik alapból milyen tevékenységet lehet finanszírozni. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a Kohéziós Alapot a korábbi szabályozással ellentétben beemelte a programozási struktúrába és most a strukturális alapok szabályai az irányadóak rá. 8 A korábbi szabályozással ellentétben, a as időszakra vonatkozóan az általános rendelethez egyetlen bizottsági végrehajtási rendelet készült, amely magában foglalja a /2006 EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 8 A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló /2006. (XI. ) Korm. rendelet tartalmazza a magyar végrehajtás legfontosabb intézményi szabályait. 3

4 korábbi menedzsment és ellenőrzésekről (438/2001), a tájékoztatásról és nyilvánosságról (1159/2001) és a pénzügyi korrekcióról szóló (448/2001) rendeletek szabályozási területeit A pénzügyi alapok A os szabályozáshoz képest a strukturális alapokat formailag és tartalmilag átszervezték. Az új szabályozás szerint a strukturális alapokat az alábbi pénzügyi alapok alkotják 10 : 1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Ezen alap forrásait főleg infrastrukturális fejlesztésekre, K+F tevékenységre, környezetvédelmi tevékenységre lehet fordítani. 2. Az Európai Szociális Alap (ESZA). Ezen alap forrásait elsősorban foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos programokra lehet fordítani. A strukturális alapokra irányadó szabályok hatályosak a Kohéziós Alapra is. A Kohéziós Alap (KA). A Kohéziós Alapból nagy forrásigényű, környezetvédelmi valamint közlekedésfejlesztési programok támogathatóak, így különösen a transzeurópai hálózatok fejlesztése. 11 Támogathatóak továbbá a megújuló energiák és az energiahatékonyságot elősegítő projektek. A korábban Közösségi Kezdeményezések néven működő programokat amelyek közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható források voltak átszervezték; a fejlesztési célokat megtartva ugyan, de nagy részüket integrálták a strukturális alapokba Ennek tervezetét a Bizottság már jóváhagyta 10 A os időszakban négy pénzügyi alapból álltak a strukturális alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) és a Halászati és Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE). A HOPE Halászati Alapként működik tovább (Az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK rendelet) 11 A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1084/2006/EK rendelet 2. cikke 12 Az URBAN tovább folytatódik a SA-ban, a LEADER az EMVA keretében. Az EQUAL program megszűnik. Az INTERREG program az új 3. célkitűzés keretében működik tovább. 4

5 1.2 A célkitűzések A konvergencia-célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) történő programfinanszírozásra jogosultak (i) az EU25 azon NUTS II régiói, amelyek egy főre jutó GDP mutatója nem éri el az unió átlagának 75%-át. (korábbi 1.Célterület) (ii) azok a régiók, ahol a statisztikai hatás miatt az egy főre jutó GDP mutató meghaladja ugyan az unió (EU25) átlagának 75%-át, de nem haladja meg a korábbi 15 tagországra számolt átlag 75%-át. Szintén a konvergencia-célkitűzés keretében, de a Kohéziós Alapból (KA) támogathatóak azok a tagországok, amelyek egy főre jutó GNI mutatója nem éri el az unió átlagának 90%-át. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogathatóak (i) azok a területek, amelyeket a tagországok kijelölnek, de nem tartoznak a konvergencia célkitűzés alá. (ii) azok a területek, amelyek gazdasági fejlődésük miatt és nem a statisztikai hatás következtében már nem jogosultak a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra. (Azaz között az egy főre jutó GDP mutatója nem érte el az unió átlagának 75%-át, de a as időszakban már meghaladta azt.) Az európai területi együttműködés célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból olyan NUTS III régiók juthatnak támogatáshoz, amelyek határmentiek (korábbi INTERREG közösségi kezdeményezés) vagy olyan nagyobb gazdasági súlyú területek, ahol már léteznek transznacionális, vagy interregionális együttműködések. 5

6 2. Az egyes alapokra vonatkozó új rendeletek A strukturális alapok egyes pénzügyi alapjaira vonatkozóan külön szabályozást fogadott el az Európai Tanács az alábbiak szerint: 1. Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról 4. A Tanács 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Fenti rendeletek tartalmazzák az egyes alapok végrehajtásával kapcsolatos különös szabályokat. 6

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2015.10.14. Tartalom Regionális politika története (fejlődése, eszközei) EU2020 stratégia és a kohéziós politika 2014 2020 Jellemző területi különbségek az EU-ban A regionális

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI A kohéziós politika post- 2014 (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/video -details.cfm?lan=hu&vid=1482 Jogosultság

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája 1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Az EU regionális politikája Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.: Az EU regionális politikája

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Udvardy Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. AVF1 modul Az EU regionális politikája SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

256/2015. SZ. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Pest Megye Önálló NUTS 2 Régióvá Válásának Kezdeményezése

256/2015. SZ. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Pest Megye Önálló NUTS 2 Régióvá Válásának Kezdeményezése 256/2015. SZ. ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA Pest Megye Önálló NUTS 2 Régióvá Válásának Kezdeményezése 1. Előterjesztő megnevezése, szavazati arány, nyilvánosság (aláírás 1. pont): Előterjesztő Szavazati arány

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere

Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere 1 Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban Az Európai Unió tervezési rendszere 2 1 A programozás folyamata az Európai Unió regionális politikájában Forrás: Európa

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Önkormányzati és európai finanszírozás

Önkormányzati és európai finanszírozás Önkormányzati és európai finanszírozás BME Tsz. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

I. Az Unió rövid története

I. Az Unió rövid története I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei

Részletesebben

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Dr. BALOGH Zoltán, Ph.D Nemzetközi ügyek csoportvezető Észak-Alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség Debreceni Egyetem Geográfus

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp.,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE. Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely

AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE. Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK AZ UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERE Kis-Tóth Lajos Vígh Gergely Eger, 2013 Korszerű információtechnológiai szakok magyarországi

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI A regionális fejlesztés feladata A területi adottságok, lehetőségek és a térelemek közti kölcsönkapcsolatok

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Hazai és uniós támogatási programok

Hazai és uniós támogatási programok Hazai és uniós támogatási programok PhD-kurzus 2012. március 29. Szitáné dr. Kazai Ágnes SE Pályázati és Innovációs Központ A kutatás, fejlesztés finanszírozása kutatók üzleti szféra állam send more money

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Hazai és regionális pályázati lehetőségek

Hazai és regionális pályázati lehetőségek Hazai és regionális pályázati lehetőségek Dr. Peredy Zoltán Stratégia-és programtervező H2020 Információs Nap Budapest, 2015. december 11. Az előadás célja Rövid, de átfogó tájékoztatás: a Nemzeti Kutatási

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A magyar regionális intézményrendszer

A magyar regionális intézményrendszer Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A magyar regionális intézményrendszer Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus Gödöllő,

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Pályázatok az Európai Unióban Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. Követelmények: Tisztelt Hallgatók! A tárgy gyakorlatán az előzetes megbeszélések alapján

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ ADATOK TÜKRÉBEN Zsúgyel János egyetemi adjunktus

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ ADATOK TÜKRÉBEN Zsúgyel János egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézet AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ ADATOK TÜKRÉBEN Zsúgyel János egyetemi adjunktus 1. Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben