AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.
|
|
- Ida Hegedűs
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.
2 Célkitűzések és finanszírozás
3 Célkitűzések A gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és felzárkózásának elősegítése 2. Az iparilag hanyatló régiók, a határ menti területek vagy kisebb térségek átalakítása, beleértve a foglalkoztatási területeket és ipari településeket 3. Hosszú távú munkanélküliség leküzdése, fiatalok és munkaerőpiacról kiszorultak munkába történő beillesztése 4. A dolgozók technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése 5a. A mezőgazdasági szerkezetátalakítása, közös mezőgazdasági politikai reformja, halászat átalakítása 5b. A mezőgazdasági területek szerkezetátalakításának elősegítése 6. Az északi és az alpesi gyéren lakott területek támogatása (8 fő/km2)
4 Célkitűzések között 1. célkitűzés: Gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése NUTS II. szintű régiók, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson és az március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai szerint nem éri el a közösségi átlag 75%-át 2. célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása NUTS III. szintű területek, amelyek ipari vagy mezőgazdasági strukturális problémákkal küzdenek 3. célkitűzés: Az oktatási, képzési foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása A foglalkoztatottság javítása az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső területeken
5 Strukturális és regionális politika eszközrendszere ( ) Eszközrendszer ( ) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL
6 CÉLKITŰZÉSEK KÖLTSÉGVETÉS KÖZREMŰKÖDŐ ALAPOK 1. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradt régiók fejlődésének, strukturális átalakulásának támogatása. Döntően termelő jellegű beruházások, infrastrukturális, vállalkozásfejlesztések, de munkahelyteremtés és megtartás is.) (Jogosultság: ahol az egy főre eső GDP kisebb, mint a Közösségi átlag 75%-a) 2. A strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása. Jogosultság: ipari hanyatló területek, mezőgazdaságilag pangó vidékek, ha az 1. célkitűzésből nem kaptak. Kiemelt hangsúly: munkanélküliség. E területek népessége nem haladhatja meg a Közösség össznépességének 18%-át. 3. Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakítása. (A tartós munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorulók visszavezetése.) Minden tagország kap belőle. 135,95 milliárd euró (Strukturális Alapok 69,7%- a) 22,45 milliárd euró (Strukturális Alapok 11,5%- a) 24,05 milliárd euró (Strukturális Alapok 12,3%- a) ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs Szekciója és a HOPE ERFA, ESZA (Támogatás: az intézkedések összköltségének 50%-a) ESZA
7 Strukturális Alapok Strukturális Alapok Az 1. és a 2. célkitűzés alapján támogatható térségek az EU25-ben 2000 és 2006 között A Strukturális Alapok pénzügyi háttere
8 A közösségi regionális politika
9 Területi különbségek (GDP/fő)
10 AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA prioritás: Konvergencia 17 tagállam 84 régiója (154 millió lakos 35%) Legelmaradottabb régiók támogatása (> GDP 75%) A Strukturális és Kohéziós Alapok 82 %-a Elsődleges cél: munkahely-teremtés 2. prioritás: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 19 tagállam 168 régiója (314 millió lakos) Konvergencia célkitűzés kedvezményezett régióin kívüli területek A gazdasági átalakulás gyorsítása Foglalkoztatás és versenyképesség növelése A teljes összeg 16 %-a 3. prioritás: Európai területi együttműködés Határokon átnyúló és transznacionális együttműködések támogatása Az EU lakosainak 37,5%-a él a határ mentén (182 millió fő)
11 Az EU költségvetési kiadásai Kohéziós politikák 35,7% Állampogárság szabadság, biztonság és igazságosság 1,2% Versenyképességi programok 8,4% Az EU mint globális partner 5,8% Administratív költségek 5,8% Kompenzáció BG/RO 0,1% Közös Mezőgazdasági Politika 43,1%
12 Finanszírozás Célkitűzés Megállapodás (Tanács) Konvergencia 81,7% 251,3 Mrd. Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Európai Területi Együttműködés 15,9% 48,9 Mrd. 2,4% 7,5 Mrd. Összesen 307,6 Mrd.
13 Célkitűzések Célkitűzések, Strukturális Alapok és Eszközök Strukturális Alapok és Eszközök Konvergencia ERFA ESZA KA Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Európai Területi Együttműködés ERFA ESZA KA ERFA infrastruktúra, innováció, beruházások stb. szakképzés, foglalkoztatás stb. környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra stb.
14
15 Phasing in és Phasing out támogatások Phasing out támogatás: a régi (2004 előtti) tagállamok olyan régiói, ahol GDP/fő alapján mért fejlettsége eléri a kibővített Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát Ha csak a régi EU tagállamok (EU-15) fejlettségét nézzük, abban az esetben a 75 százaléka alatt lennének. (ún.: statisztikai hatás.) A phasing out támogatást hivatalosan a konvergenciacélkitűzésre szánt keretből finanszírozzák Phasing in támogatás: Ennek keretében azok a régiók támogathatóak, amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége a statisztikai hatástól függetlenül elérte az Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát. Ezek támogatottsága nem szűnik meg rögtön, hanem az évek során egyre csökkenő támogatási keret áll a rendelkezésükre.
16 Földrajzi koncentráció A 75%-os küszöb alatti vagy ahhoz közelítő régiók 75% alatt az EU25-ben statisztikai hatás: 75% alatt az EU15-ben és fölött az EU25-ben a növekedés miatt természetes úton a 75% fölött más régiók Mutató: EU 25 = 100 GDP átlag személyenként Forrás: Eurostat
17 A strukturális alapok
18 A célok elérését szolgáló pénzügyi eszközök Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Agrár alapok Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMOGA) Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA) Kohéziós Alap Környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházások finanszírozása 1993-ban állították fel + közösségi kezdeményezések: EQUAL URBAN LEADER INTERREG + előcsatlakozási alapok: PHARE ISPA SAPARD
19 Pénzügyi Alapok változása (millió euro, 1999-es áron)
20 Európai Szociális Alap (ESZA) 1. Aktív munkaerő-piaci politikák fejlesztése, munkanélküliség leküzdése, megelőzése, tartós munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja, fiatalok és munkaerőpiacról átmenetileg kivonultak, nehezen visszatérők munkába segítése 2. Egyenlő esélyek biztosítása a munkaerőpiacra való belépésre különösen a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyek, csoportok esetében (fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek, hajléktalanok ) 3. Egész életen át tartó tanulás (szakképzés, oktatás, tanácsadás) támogatása, fejlesztése (különös figyelmet fordítva a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokra) 4. Jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodóképes munkaerő, a munkaszervezetek innovációs és alkalmazkodó képességének támogatása, vállalkozási készségek kialakítása. Munka és a családi élet összehangolása. Helyi/szociális gazdaság. 5. Nők munkaerő-piaci részvételét javító intézkedések
21 EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) által támogatott tevékenységek (1261/1999 EK rendelet) Ösztönző környezet, különösen cégek, elsősorban KKV-k versenyképességének növelésére és beruházások megtarthatóságára Kutatás és technológiafejlesztés Információs társadalom fejlesztése Turizmus és kulturális beruházások Környezet védelme, energiaforrások és energiafelhasználás Foglalkoztatásban nők és férfiak közötti esélyegyenlősége, infrastruktúra és szolgáltatások a család és munkahely összeegyeztetésére Transznacionális, határon átnyúló és régiók közötti kooperáció Oktatási és egészségügyi beruházások finanszírozásában közreműködés
22 Kohéziós Alap rendelet egy főre jutó, vásárlóerőparitásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, rendelkeznek túlzott állami deficit elkerülésére irányuló programmal től valamennyi újonnan csatlakozott ország jogosult + Görögország, Portugália
23 Kohéziós Alap finanszírozása Transzeurópai közlekedési hálózatot Olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják Környezetvédelem, energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektek, ha a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek Energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés fellendítése stb.
24 A Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap (1962, EMOGA) Garancia Szekció: ártámogatási intézkedések által stabil árakat biztosít a termelők részére Orientációs szekció: a gazdaságok racionalizációjához, modernizációjához és strukturális fejlődésükhöz nyújt segítséget, pl.: Családi gazdaságok jövedelem-támogatása és a farmgazdálkodás gazdaságosságának fenntartása; Induló támogatások fiatal gazdálkodóknak; Nagygazdaságok strukturális hatékonyságának javítása; Termelői szövetkezetek létrehozásának ösztönzése Mezőgazdasági termelés minőségének javítása, illetve átalakítása és új irányokba terelése Vidéki infrastruktúra fejlesztése Idegenforgalmi beruházások ösztönzése, stb.
25 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (1993) Megoldandó probléma a Közösség parti vizeinek túlhalászása Feladata, hogy hozzájáruljon a halászattól függő területek revitalizációjához, a halászati ágazat versenyképességének javításához Halászati szektorban kifejtett- erőfeszítések összehangolása Flották modernizációja Halgazdálkodás fejlesztése Bizonyos tengeri területek védelme Halászkikötők infrastruktúrájának fejlesztése Halászati ágazat termékeinek feldolgozása és forgalmazása
26 Közösségi kezdeményezések A több országot érintő, kiemelkedő fontosságú és a hagyományos regionális politika témakörén kívül eső problémák megoldására a Közösség programokat kezdeményezett A Közösségi Kezdeményezések közül négy maradt 2000 után
27
28 INTERREG a határon átnyúló nemzetközi és régióközi együttműködést támogatja, a Közösségi Kezdeményezések forrásainak legalább 50%-át leköti EQUAL a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni nemzetközi küzdelmet szolgálja LEADER a vidékfejlesztést támogatja URBAN a városok és városkörzetek gazdasági és szociális megújítását segíti. A Közösségi Kezdeményezések finanszírozását a Strukturális Alapok forrásainak kb. 5%-a biztosítja
29 Projekt Ciklus Menedzsment (PCM) Az Európai Bizottság az 1990-es évek elejétől alkalmazza a projekttervezés irányítás minőségét javítandó Előzménye az USAID által alkalmazott logikai keretmátrix (LKM) Kizárólag gyakorlati tapasztalatokon alapul, a különböző támogatási programok eredményességét vizsgált(j)ák segítségével
30 Miért volt szükség a PCM-re? A projektek jelentős része gyenge teljesítményt mutatott. Okai: Homályos stratégiai keretek Gyenge helyzetelemzés A projektek nem feleltek meg az érdekeltek, kedvezményezettek elvárásainak Homályos és irreális célok Kockázatok és fenntarthatósági szempontok mellőzése Korábbi projektek tapasztalatainak mellőzése Gyenge projektmonitoring (-ellenőrzés) A közösség szakirodalommal is támogatja az alkalmazását: PCM kézikönyvek ( ) Speciális útmutatók, amelyek a projektciklus egyes elemeit tárgyalják
31 Mi a PCM? A PCM különböző munkaszakaszokból álló, strukturált döntéshozatali algoritmus Gyakorlatilag egy projektgenerálási kényszerpályát jelent A PCM egyes szakaszai progresszívek, az új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet (érdemes) hozzákezdeni
32 Mi a PCM? A PCM hat szakaszból álló projektciklust ír le: 1. Programozás 2. Identifikáció (koncepcióalkotás és illesztés) 3. Tervezés, kidolgozás 4. Finanszírozás 5. Megvalósítás 6. Értékelés
33 A projektciklus Programozás Értékelés Koncepció, illesztés Megvalósítás Tervezés, kidolgozás Finanszírozás
34
35 Célkitűzések (Objectives): 1. célkitűzés (Objective 1) A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (területi alapon) NUTS 2 szintű régiók ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-át nem érte el (2000. év előtt) + az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott északeurópai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók 1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát. Két speciális program finanszírozása is: Észak-Írországban és Írország határ menti térségeiben az ún. Béke program, valamint Svédország északi, tengerparti térségeinek fejlesztése. Az Unió lakosságának 22%-a él ezekben a térségekben. Finanszírozza: ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG.
36 2. célkitűzés (Objective 2) A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon) Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek. Különböző kritériumok alapján: pl. az ipari területek kijelölésénél: a munkanélküliségi ráta és az iparban dolgozók aránya a közösségi átlag felett legyen, valamint az ipari foglalkoztatásban csökkenést regisztráltak (küszöbszámok). A közösség lakosságának 18%-ánal többen nem élhetnek a kijelölt területeken összesen (országonkénti népességkvóta) ben a Közösség véglegesítette a régiólistát, de később bevehetnek olyan térségeket, ahol komoly krízishelyzet alakul ki Finanszírozza: ERDF, ESF
37 3. célkitűzés (Objective 3) Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon) Programokat támogatnak - Objective 1 kategórián kívül eső térségekből érkeznek, és Cél: a munkanélküliség csökkentésére irányuló aktív munkaerő-piaci politika támogatása; fejleszteni a munkaerő-piaci kapcsolatokat; növelni az elhelyezkedési lehetőségeket különböző oktatási programok révén; támogatni a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket; biztosítani az egyenlő lehetőségeket a férfi és a női munkaerő számára. Minden tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből. Finanszírozza: ESF
38 A Strukturális Alapok megoszlása országonként és célkitűzésenként (millió Euro, 1999-es áron), Forrás: EC célkitűzés Átmeneti támogatás 1. célkitűzés 2. célkitűzés Átmeneti támogatás 2. célkitűzés 3. célkitűzés Összesen Egy főre jutó (Euro) 1999 Belgium Hollandia Luxemburg Franciaország Németország Olaszország Dánia Egyesült Királyság Írország Görögország Portugália Spanyolország Ausztria Finnország Svédország ÖSSZESEN
39 Támogatott térségek Objective 1 Objective 2 Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek
40 TÁMOGATÁS ÖSSZEG (milliárd Euro) Strukturális Alapok 195,00 ebből Célkitűzésekre (Objectives) 182,45 ebből 1. célkitűzés 135,90 2. célkitűzés 22,50 3. célkitűzés 24,05 Közösségi kezdeményezésű programok 10,44 Halászat támogatása 1,11 Innovációs tevékenységek 1,00 Kohéziós Alap 18,00 Összesen 213,00
41 Négy célkitűzés (területi): 1. célkitűzés az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel) 2. célkitűzés az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása A közötti periódusban több célkitűzés volt, nagyjából azonos tartalommal és kritériumokkal. 5(b). célkitűzés a rurális térségek felzárkóztatása 6. célkitűzés a rendkívül alacsony (<8 fő/km 2 ) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé) A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták: 3. célkitűzés a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás 4. célkitűzés a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása 5(a). célkitűzés a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása.
42 Kohéziós Alap tagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt van Projektek finanszírozhatóak: - a környezeti állapot megóvásához, javításához - a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódáshoz köthetőek os periódusban: Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország Közösségi Kezdeményezésű Programok Interreg III: támogatja a határon átnyúló kooperációkat (ERDF finanszírozásában) Leader+: vidékfejlesztés a helyi kezdeményezésekre építve (EAGGF) Urban II: leromló városrészek revitalizációjának támogatása (ERDF) Equal: a munkaerőpiacon jelenlévő egyenlőtlenségek és diszkrimináció csökkentésére irányuló programok támogatása.
43 Fisheries (halászat speciális támogatása): cél: a fenntartható egyensúly megteremtése a tengeri készletek és felhasználóik között, a cégek versenyképességének fokozása, a kínálat növelése és a térségek revitalizációja. 1,11 milliárd Euro, FIFG Objective 1-en kívül eső térségekben születő programok Innovative actions cél: a regionális fejlesztések új útjainak a kipróbálása három területet jelöltek ki: a tudáson és technológiai innovációkon alapuló regionális gazdaság, az információs társadalom a regionális fejlesztés szolgálatában (eeuroperegio), valamint regionális identitás és fenntartható fejlődés. 1 milliárd Euro, ERDF
44 Az elmélettől a gyakorlatig - a regionális politika menete A Tanács az Európai Bizottság által kidolgozott, az Európai Parlament által megtárgyalt előterjesztés alapján dönt a strukturális alapok költségvetéséről és azok felhasználásának szabályairól. Az alapok országokra és Objective-kre oszlanak meg. A támogatásokra szoruló térségeket a Bizottság az országok történt egyeztetések után meghatározza. A Bizottság előterjeszti a közösségi irányelveket. Minden tagállam ill. régió megfogalmazza a fejlesztési elképzeléseit, előterjesztéseit, és összefoglalja a támogatásra jogosult térségek fejlesztési terveiben a Közösségi irányelvek figyelembevételével. Ebbe a feladatba a közigazgatáson túl társadalmi és gazdasági szereplők is be vannak vonva. Az elkészült terveket benyújtják a Bizottság számára.
45 A tagállamok képviselői és a Bizottság megvitatják a benyújtott dokumentumok tartalmát, és összehangolják a nemzeti és a közösségi támogatásokat. Amikor mindkét fél egyetért a döntésekkel a Bizottság elfogadja a fejlesztési terveket és programokat. A pénz átutalása után a tagállamok nekikezdenek a programok megvalósításához. A programok részleteit (összetevőit) a nemzet és regionális hatóságok eldöntik. A Bizottság nem vesz részt ebben, de informálódik róla. A jóváhagyás után a dokumentumok lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy elindítsák a projekteket, így a program operatív programmá válik, és pályázati kiírások készülnek a térség szereplői számára. Az érintett hatóságok (a térségben) kiválogatják azokat a projekteket (benyújtott pályázatokat), melyek leginkább összhangban vannak a programban foglalt célokkal (elfogadnak pályázatokat), és informálják a pályázókat az eredményről.
46 A nyertes pályázók elindítják a projekteket, melynek finanszírozása kiegészül az induláskor egy meghatározott összegű közösségi támogatással a határidő függvénye szerinti lebontásban. Az illetékes hatóságok meghatározott szabályok alapján ellenőrzik (monitoring) a program előrehaladását, informálják a Bizottságot, és bizonyítékokkal alátámasztják, hogy a pénz a lehető legjobb módon lett elköltve. A Bizottság ellenőrzi a pénzügyi műveleteket és kiutalja a megítélt támogatás újabb részét. Különböző indikátorok (mutatók) segítségével elemzi a fejlődést és értékelő tanulmányokat készít(tet) a változásokról. A programokért felelős személyeket értesítik, ha új Közösségi prioritásokat fogadnak el, melyek hatással lehetnek a regionális fejlődésre.
47 Támogatások ( ): (CECC10) PHARE ( mó ) 1989 óta Összetett intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások SAPARD (3 640 mó ) 2000 óta Mezőgazdasági támogatás (átállás) ISPA (7 280 mó ) 2000 óta Kohéziós Alap mintájára
48 A JÖVŐ? RENDELETTERVEZET:
49
50 Magyarország: jogosulttá vált a regionális politikai alapok fogadására. Feltétel: az EU által meghatározott tervezési időszakra ( , ) vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szolgál. Az NFT képezi az alapját a Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak, aminek nyomán elkészül a Közösségi Támogatási Keretterv. Ezt a dokumentumot az Európai Bizottság készíti el, illetve hagyja jóvá válaszként a tagállam NFT-jében körvonalazott fejlesztési célkitűzésekre, megvalósítására pedig szektorális és regionális operatív programokon keresztül kerül sor
51 A Magyar Köztársaság Kormánya december 18-án elfogadta és az EU számára (Brüsszelbe) megküldte a Nemzeti Fejlesztési Tervet átdolgozott változatát ( közötti időszakra), melynek végrehajtását öt operatív program szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) leadását követően megszületett a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keretek. A dokumentum elkészítését a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala koordinálta. A magyar NFT általános célkitűzése az Európai Unió átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése, aminek egyúttal az életminőség javításához is hozzá kell járulnia. Jelenleg zajlik az újabb NFT megírása.
52 Az NFT után elkészültek az egyes Operatív Programok is, köztük a Regionális Operatív Program (ROP). A ROP elsősorban az ágazati programokban rögzített fejlesztéseket egészíti ki, és tartalma döntően a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepción és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákon alapul, illeszkedve az NFT stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. A program jelen szerkezete nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A Regionális Operatív Programra a közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai a Strukturális Alapok közül az ERDF-ből, míg a humán szférához kötődő fejlesztések az ESF-ből kerülnek finanszírozásra.
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája II.
Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenA Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI
A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenTÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenTurisztikai Konferencia 2004. április 16. 1
A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
Részletesebben1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja
RészletesebbenA KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés
A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
Részletesebben15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenÖnkormányzati és európai finanszírozás
Önkormányzati és európai finanszírozás BME Tsz. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta
Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta Szaló Péter A fejlesztéspolitika alapjai az Európai Unióban A Római Szerződés 158. cikkelye szerint: gazdasági
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.
RészletesebbenAZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2015.10.14. Tartalom Regionális politika története (fejlődése, eszközei) EU2020 stratégia és a kohéziós politika 2014 2020 Jellemző területi különbségek az EU-ban A regionális
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
Részletesebben02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT
02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenAz EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje
Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenA csatlakozás. 1988. 09. 26. Kereskedelmi együttm egyezményt. ír r alá 1989. 07. 14. Párizsi P. PHARE 1991. 12.16. TársulT
SA 2007-2013 2013 A csatlakozás 1988. 09. 26. Kereskedelmi együttm ttműködési egyezményt ír r alá 1989. 07. 14. Párizsi P csúcs PHARE 1991. 12.16. TársulT rsulási si Szerződés Hatályba lépett: l 1994.
RészletesebbenVállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája I.
Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenAz EU kohéziós politikája 2014 2020
Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
Részletesebbenintegrált területi beruházás tervezéséhez
HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenUniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között
Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között RMDSZ Ügyvezető Elnökség, Önkormányzati Főosztály, Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda 1 Az EU gazdasági és szociális kohéziós politikája
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság
RészletesebbenA gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenA kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI
A kohéziós politika post- 2014 (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/video -details.cfm?lan=hu&vid=1482 Jogosultság
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK
7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenA Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenOross Jolán. Az Európai Strukturális alapokról és a szociális terület lehetőségeiről a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Bevezető gondolatok
Oross Jolán Az Európai Strukturális alapokról és a szociális terület lehetőségeiről a Nemzeti Fejlesztési Tervben Bevezető gondolatok Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a szociális ágazat számára is
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenÁldorfai György EGYRTDI
Áldorfai György EGYRTDI aldorfai@gmail.com Mit jelent az hogy Unió? Az EU területisége Az európai gazdasági és szociális tér erősen tagolt, melynek okai a kontinens több évszázados történelmi fejlődésében
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
Részletesebben