Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Átírás

1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2 Tematika Felkészülés a as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

3 A programozás folyamata

4 A tervezési folyamat EU új Területi Agendája (TA2020); as Kohéziós politikai reform Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása (ex-ante kondicionalitás) Országos Területfejlesztési Koncepció(OFTK) felülvizsgálata Megyei Területfejlesztési Koncepciók, Programok tervezése Partnerségi Megállapodás és új Operatív Programok tervezése, jelenleg partnerségi egyeztetésen, folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, partnerségi egyeztetések Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok benyújtása várhatóan 2013 év végén Első pályázati felhívások, programok elindulása várhatóan 2014 első negyedévében

5 Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások A szakpolitika alárendelt irányítás, az IrányítóHatóságok a szakminisztériumoknál a koordináció a Miniszterelnökségnél Gazdaságfejlesztésre allokált források kerete 60% Érdekképviseletek, megyék, MJV-k, járások, bevonása a programozásba, végrehajtásba Új térségi integrációs eszközök használatának lehetősége: Integrált térségi beruházások (ITI) pl. Balatonra Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Az OP-k közötti néha kontraproduktív lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek) A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre előre tervezhető program, felhívás Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP-ban is) Bátrabbágazati fókusz, főként az Intelligens Szakosodási Stratégiára alapozva Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé

6 EU Támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiákhozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátásúgazdaságfelétörténőelmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz valóalkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; 7. a fenntarthatóközlekedéselőmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetésea főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A fenti 11 tematikus célkitűzésösszhangban áll Magyarország érdekeivel, jövőbeli lehetséges fejlődési irányaival.

7 Operatív programok struktúrája, valamint a nemzeti és az uniós célkitőzések kapcsolata

8 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

9 A ra vonatkozógazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a magyargazdaságnövekedésétszolgálja. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot. E célkitűzéshez is kapcsolódóan a program további két fontos célkitűzése az Európa 2020 Stratégiához is illeszkedve az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltatószektornak a fókuszált fejlesztése. Ezen célok elérése érdekében a GINOP a rendelkezésre állóforrásokat öt főbeavatkozási területre koncentrálja. Ezek a következőek: a foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, a vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkezőágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése, a K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése, integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásúgazdaságra valóáttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság elősegítése.

10 A GINOP által lefedett területek 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása. A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása. A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése. Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása. A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása. A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása.

11 A GINOP által lefedett területek 2. Vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése. Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. 3. K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése A tudásfelhasználás segítése. A tudásáramlás erősítése. A tudásbázisok megerősítése. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében.

12 A GINOP által lefedett területek 4. Integrált infokommunikációs fejlesztések és az IKT szektor és gazdaság fejlesztése Versenyképes IKT szektor fejlesztése. Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása. Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések. Infokommunikációs ismeretek, készségek növelése. Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. Vállalkozások külsőfinanszírozáshoz valóhozzáférésének javítása az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében. 5. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátásúgazdaságra valóáttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság elősegítése Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása. Vállalkozások és önkormányzatok külsőfinanszírozáshoz valóhozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása. A Balaton turisztikai célú fejlesztése a kulturális és természeti örökségekre alapozva.

13 A GINOP prioritástengelyei Prioritás 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése Forrás (EUR) Tudásgazdaság Fejlesztése (KFI) Infokommunikációs fejlesztések (IKT) Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése (Foglalkoztatás ösztönzés és az üzleti környezet fejlesztése) (ESZA) Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Technikai segítségnyújtás

14 Az operatív program tervezett prioritástengelyei 1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztés 2. intézkedés: Kiemelt ágazatokinnovációés versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai 3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai 4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportokdifferenciált gazdaságfejlesztése 5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései

15 Klaszterek a GINOP-ban A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kívánjuk hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését célozzuk, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni kívánjuk a hazai kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához.

16 Az operatív program tervezett prioritástengelyei 2. Prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködésekés kezdeményezések 3. intézkedés: Kutatóintézetikiválóság és nemzetközi együttműködések

17 Az operatív program tervezett prioritástengelyei 3. Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 1. intézkedés: Versenyképes IKT szektor fejlesztése 2. intézkedés: A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3. intézkedés: Elektronikus közszolgáltatások és állami informatikai fejlesztések 4. intézkedés: Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése 5. intézkedés: A szélessávúinfrastruktúra és hálózatok fejlesztése

18 Az operatív program tervezett prioritástengelyei 4. Prioritás: Természeti és kulturális erıforrások megırzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségekturisztikai hasznosítása 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása 3. intézkedés: Vállalkozások megújulóenergia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 4. intézkedés: Vállalkozások erőforrás hatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása

19 Az operatív program tervezett prioritástengelyei 5. Prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 1. intézkedés: Munkaerő-piaci belépés segítése 2. intézkedés: Fiatalok(15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja 3. intézkedés: Szociálisgazdaság és non-profitfoglalkoztatási programok támogatása 4. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szakés felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével 5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése

20 6. Prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevőpénzügyi közvetítők fejlesztése 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél 5. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél Az operatív program tervezett prioritástengelyei

21 Köszönöm megtisztelőfigyelmüket! Buzás Sándor főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2 4. Cím: 1054 Budapest, Honvéd utca