Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Átírás

1 Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

2 Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

3 I. Fogalom Kohéziós politika - adott gazdasági térség összehangolt fejlesztései Strukturális politika - a kohéziós politika eszközrendszere Regionális politika adott földrajzi egység tartós elmaradottságának csökkentése vagy megszüntetése iránti intézkedések összessége

4 II. Történet RSZ nem rendelkezett (123. cikk ESZA) tagállami hatáskör oka: - regionális különbségek hiánya - gazdasági integráció elégséges

5 II. Történet 1960-as évek végén -erős reg. elmaradás a tagok között -első bővítés (Írország!) 1975-ben 1. ERFA létrehozása 2. nemzeti reg.pol összehangolása

6 II. Történet 1986: déli bővítés (Spo., Port.) Európai Egységes Akta (1987) - RSZ-be beemelte a közösségi reg.pol.-t Maastrichti Szerződés (1992) - Kohéziós Alap létrehozása (RSZ) - Régiók Bizottsága Agenda jelenlegi támogatási időszak ( ) szabályai, p.üi keretei

7 III. Jogforrások 1. Elsődleges jogforrások - Amszterdami Szerződés cikkei (ERFA, ESZA) 2. Másodlagos jogforrások - Általános tanácsi rendelet: -1260/1999 a Biblia - hatályos rendelkezések -jelenleg folyamatban a felülvizsgálata - egyes alapok működéséhez kapcsolódó

8 IV. Alapelvek 1. Programozás 2. Partnerség 3. Társfinanszírozás 4. Koncentráció 5. Monitoring, értékelés 6. Átláthatóság

9 IV. Alapelvek Programozás Többéves fejlesztési programok Ágazati és regionális stratégiákhoz történő illeszkedés SAPARD: vidékfejlesztési terv ISPA: ágazati stratégiák + hálóterv Nemzeti Fejlesztési Terv + Operatív Programok

10 IV. Alapelvek Partnerség Kormányzat Régiók Önkormányzatok Üzleti szféra Civil szervezetek bevonása tájékoztatás képzés konferenciák szemináriumok Alulról jövő kezdeményezések és társadalmi párbeszéd

11 IV. Alapelvek Társfinanszírozás EU források nem válthatják ki a többi finanszírozási lehetőséget állami, önkormányzati, egyéb közforrások bankhitelek saját forrás NINCS ingyenpénz : előre rögzített célok, garantált eredmények

12 IV. Alapelvek Koncentráció Projektszelekció stratégiai megalapozása Nagy projektek preferálása Előre tervezés hosszú távra

13 IV. Alapelvek Monitoring, értékelés Adatszolgáltatás (on-line rendszer, érdekeltség) Határidők figyelése (tartalék alternatívák ) Szerződésteljesítés ellenőrzése Célok teljesülésének ellenőrzése (beavatkozás) Utólagos hatáselemzés (tanulságok) Intézmények, módszerek, technika

14 IV. Alapelvek Átláthatóság Előzetes - utólagos ellenőrzés Közbeszerzési törvény alkalmazása Pénzügyi ellenőrzési rendszer Management egységek megerősítése belső ügyviteli rend számvitel minőségbiztosítás közbeszerzés és ellenőrzés

15 Az EU pénzügyi alapjai I. 120,2 mrd Ft PHARE ERFA (309,8 mrd Ft) ESZA (109,7 mrd Ft) 88 mrd Ft 39,9 mrd Ft ISPA SAPARD Kohéziós Alap (280 mrd Ft) EMOGA (78,2 mrd Ft) HOPE (1,1 mrd Ft)

16 Az EU pénzp nzügyi alapjai II. STRUKTURÁLIS ALAPOK ESZA Európai Szociális Alap Strukturális Alapok ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap EMOGA Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció 195 mrd euró ( ) HOPE Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz KOHÉZIÓS ALAP Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Görögországban 18 mrd euró ( ) 1999-es árakon

17 A Strukturális Alapok Strukturális Alapok (1260/99. EK): Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EMOGA, EAGGF-GS, FEOGA) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG) Közösségi kezdeményezések - Interreg (regionális együttműködés), Leader (vidékfejlesztés), Equal (esélyegyenlőség) Kohéziós Alap (nagy projektek, közlekedés és környezetvédelem)

18 GDP/fő, EUR15=100 < >=125

19 GDP/fő, EUR25=100 <30 < >=125

20 Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERFA) 1973-a bővítés (Nagy-Brittania, Dánia, Írország) + Világgazdasági recesszió 1975 Finanszírozható területek: termelő beruházások infrastrukturális beruházások turizmus környezetvédelem munkahelyteremtő fejlesztések

21 Európai Szociális Alap (ESZA) 1957-ben hozták létre Feladata: a Közösség szociálpolitikai céljainak támogatása Finanszírozható területek: munkanélküliség megelőzése és leküzdése, szakképzés, oktatás, tanácsadás foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció, nők esélyegyenlősége

22 Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és s Garancia Alap (EMOGA) 1957-től A teljes mezőgazdasági költségvetés 5%-a Feladata: vidékfejlesztés a mezőgazdasági szerkezet átalakítás segítése Finanszírozható területek vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése mezőgazdasági vállalkozások befektetéseinek támogatása fiatal gazdálkodók induló támogatása szakmai képzés támogatása erdőgazdálkodás

23 Halászati Orientáci ciós s PénzP nzügyi Eszközök k (HOPE) 1993-ban létesítették Svéd, norvég, finn csatlakozási tárgyalások Feladata: halászat regionális fejlesztése halászati flotta korszerűsítés tógazdaságok fejlesztése

24 Közösségi Kezdeményez nyezések INTERREG (határmenti együttműködés) EQUAL (humánerőforrás-fejlesztés) LEADER+ (vidékfejlesztés) URBAN (városfejlesztés)

25 Kohézi ziós s Alap CSAK: környezetvédelmi és infrastrukturális projektek A lassan megtérülő, nagy infrastrukturális beruházások támogatásával: Felzárkózás gyorsítása Gazdasági társadalmi kohézió erősítése Regionális különbségek csökkentése A költségvetési egyensúly megtartása és A környezet állapotának javítása mellett. 10 millió eurónál nagyobb projektek támogatása

26 Magyarországi EU források az előcsatlakozási alapokból valamint Strukturális és Kohéziós Alapokból 300,0 289,8 Milliárd Ft 250,0 200,0 150,0 100,0 61,6 59,3 64,8 62,3 197,1 224,9 50,0 0, : Előcsatlakozási alapok : Strukturális Alapok és Kohéziós Alap

27 SA Célkitűzései Célterület: Mo. elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%- a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása 3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása

28 Magyar területfejlesztés 1. Jogszabályi háttér: 35/1998 OGY határozat - Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája - 7 régió (NUTS II) Területfejlesztésről szóló évi XXI. tv. - Hazai intézményrendszer felállítása - 7 regionális fejlesztési tanács

29 Magyarországi területi struktúra

30 2. Intézményrendszer kistérség - 7 régió (Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Tanács) - 19 megye

31 Projekttömeg Megvalósítás Hogyan jutunk EU-pénzhez? Makrogazdaság és szakpolitika Finanszírozás

32 Makrogazdaság és szakpolitika Konjunktúra Gazdasági szerkezet Effektív korlátok: jogosultsági rendszerek Szakpolitika: tervezés, programozás

33 Finanszírozás Társfinanszírozás minden szinten mennyiség szerkezet Költségvetés-tervezés Az addicionalitás másik oldala PÉNZÜGYI TÁBLÁK

34 Lebonyolítás Intézményrendszer Strukturális Alapok szabályrendszere Felelősség és hatáskörök Hatékonyság: intézményi modellek Folyamatok, eljárások Strukturális Alapok szabályai lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés

35 Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást Ötlettől a projekttervig projekttervezés, projektmenedzsment Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok) A Pályázat Előkészítő Alap (PEA) szerepe

36 A hazai intézményrendszer KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kifizető Hatóság Pénzügyminisztérium HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság HEFOP Irányító Hatóság Foglakoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium AVOP Irányító Hatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GVOP Irányító Hatóság Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KIOP Irányító Hatóság Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ROP Irányító Hatóság Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Közreműködő szervezetek Közreműködő szervezetek Közreműködő szervezetek Közreműködő szervezetek Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek Végső kedvezményezettek Végső kedvezményezettek Végső kedvezményezettek Végső kedvezményezettek

37 Az Irányító Hatóság feladatai (1) Kidolgozza a Programkiegészítőt, és annak kérsőbbi módosításait (a MB jóváhagyását igényli!) Kialakítja a megvalósításra vonatkozó pénzügyi és statisztikai információk gyűjtésének rendszerét (monitoring információs rendszer) Biztosítja a következetes pénzügyi ellenőrzést Biztosítja, hogy a támogatás vonatkozásában elkülönült számviteli rendszer, vagy ennek megfelelő számviteli szabályzat működik.

38 Az Irányító Hatóság feladatai (2) Éves végrehajtási jelentést készít és nyújt be az Európai Bizottsághoz és a nemzeti hatóságokhoz. Áttekinti a Bizottsággal és a KTK Irányító Hatósággal közösen a tárgyévi eredményeket, kidolgozza tagállam válaszát a Bizottsági javaslatokra. Az Európai Bizottsággal és a tagállammal együttműködve megszervezi a közbenső értékelést. Biztosítja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Biztosítja a Monitoring Bizottság elnökét, ellátja titkársági feladatait.

39 A Kifizető Hatóság szerepe Az alapok kifizetésének menedzsmentje - a pénzügyi láncszem Magyarország és az EU Bizottság között Igazolt átutalási kérelmek benyújtása az EU Bizottsághoz Biztosítani, hogy a végső kedvezményezett olyan gyorsan megkapja az EU támogatást, amilyen gyorsan csak lehet Visszautalni azokat a pénzeket, ami az Alapoknak visszajár Biztosítani, hogy kielégítő módon történik az ellenőrzés a Irányító Hatóság szintjén, mielőtt ellenjegyeznék az EU Bizottság felé a kifizetéseket Az EU Bizottság felé hozzáférhetővé tenni a végső kedvezményezettek számára történt kifizetések részletes (számítógépes) adatait Az EU Bizottság felé benyújtani a kiadások előrejelzését

40 Közreműködő szervezetek Egy OP végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság feladata A program jellegétől függően az IH és a kedvezményezettek közé további intézmények épülhetnek be: végrehajtó szervezetek, ügynökségek A feladatdelegálással válik közreműködő szervezetté Prioritás, intézkedés(csoport) megvalósítása, vagy funkcionális szerep (pl. pénzügyi menedzsment) Területi és/vagy szakmai szegmentáció Akkreditációs rendszer Magyarországon KEDVEZMÉNYEZETTKÉNT LEGINKÁBB A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETTEL TALÁLKOZUNK!!!

41 Kik a végső kedvezményezettek? NEM minden esetben a támogatottak! a Rendelet definíciója szerint: a végső kedvezményezettek olyan szervezeteket és állami vagy magáncégeket jelentenek, amelyek a műveletek megbízóiként szerepelnek. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében és a tagállamok által kijelölt szervezetek által nyújtott támogatás esetében a végső kedvezményezettek azok a szervezetek, amelyek a támogatást nyújtják.

42 Monitoring Bizottságok Minden egyes közösségi támogatási keretet vagy egységes programozási dokumentumot és minden egyes operatív programot egy Monitoring Bizottság felügyel. (35/1) A Monitoring Bizottság meggyőződik a támogatás végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről. (35/3) A Monitoring Bizottság egy Operatív Program legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete.

43 A Monitoring Bizottság A megvalósításban résztvevő partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként jön létre; elnöke a tagállam, vagy az Irányító Hatóság képviselője ÖSSZETÉTEL A Monitoring Bizottság kidolgozza saját eljárásrendjét és egyezteti azt az Irányító Hatósággal.

44 A Monitoring Bizottság feladatai (1) Rendszeresen megvizsgálja a támogatás célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket. Megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az intézkedésekhez kapcsolódó célok teljesülését; megvizsgálja továbbá a közbenső értékelést Áttekinti és jóváhagyja a jelentéseket, mielőtt azok benyújtásra kerülnek az Európai Bizottsághoz. Javaslatot fogalmaz meg az Irányító Hatóság felé a program hatékonyságának és pénzügyi irányításának javítása érdekében.

45 A Monitoring Bizottság feladatai (2) Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt, beleértve a támogatás monitoringjához használatos fizikai és pénzügyi indikátorokat is. Áttekinti és jóváhagyja az egyes intézkedésekhez kapcsolódó kiválasztási kritériumokat. Áttekinti és jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat (prioritás szint fölött ez az Európai Bizottság jóváhagyását is igényli!)

46 Hogyan működnek a támogatások? Források javarészt pályázati konstrukciók keretében kerülnek felhasználásra (kivéve kiemelt/nevesített projektek, szakmai támogatási programok, stb.) Strukturális Alapok pályázati rendszere hazai és Előcsatlakozási Alapokból finanszírozott pályázati rendszerek folytatásaként kerül kialakításra Az egyes intézkedések részletes leírását a Program-kiegészítő Dokumentumok tartalmazzák

47 A Programkiegészítő Kidolgozásra kerül minden egyes operatív programhoz kapcsolódóan Részletes információt tartalmaz az OP megvalósítási módjára vonatkozóan Meghatározza az intézkedések részleteit: céljait, a projekt kiválasztási kritériumokat, a pályázók körét, a végső kedvezményezettek körét, a pénzügyi terv részleteit, a monitoring mutatókat, azok célértékét, az elvárt eredményeket és hatásokat, a nyilvánosságot szolgáló lépéseket egységes intézkedés-sablon

48 Intézkedések leírása a Programkiegészítőben 1. Operatív program 2. Prioritás 3. Intézkedés 4. Beavatkozási terület kódja 5. Intézkedés leírása (kb. 1 oldal) háttér és indokok célkitűzés a célkitűzés elérésének módja 6. Tevékenységek (kb. 1/2 oldal) 7. Támogatás formája 8. Támogatás mértékének felső határa 9. Végső kedvezményezettek 10. Címzettek 11. Pénzügyi terv, ERDF / ESF / EAGGF / FIFG (millió euró) Nemzeti közpénzek (millió euró) Tervezett magánpénzek (millió euró) Összesen (millió euró) 12. Monitoring & Értékelési mutatók Beavatkozási szint Mutató Adatok forrása Kiindulási alap Cél Output (monitoring) Eredmény (monitoring) Hatás (értékelés) 13. Horizontális témák (összesen kb. 1 oldal) Környezet Esélyegyenlőség 14. Állami támogatások

49 Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények Külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik vele Két fő cél és kötelezettségi kör: egyrészt a lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettségei!

50 Az új EU pályázati rendszerek Összehasonlítás a korábbi hazai és előcsatlakozási rendszerekkel: Tervezés-programozás A pályáztatás módja A finanszírozás módja Egységesség, átláthatóság, információhoz való hozzáférés