Farkas András. Az Európai Unió és a támogatások (avagy mire számítsunk 2007 után)

Átírás

1 Farkas András Az Európai Unió és a támogatások (avagy mire számítsunk 2007 után) 1

2 1. Az EU regionális és strukturális politikája, a megreformált kohéziós politika új eszközei, támogatási lehetőségei 2

3 Tartalom 1.1. Az EU strukturális és regionális politikája között 1.2. A as kohéziós politika 1.3. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere 1.4. Az EU horizontális politikái, követelményei 3

4 Az EU közpolitikáinak tagolása Közpolitika: az ágazati szakpolitikák összessége, célja az Egységes Belső Piac működtetése ALKOTMÁ- NYOZÓ ELOSZTÓ ÚJRA- ELOSZTÓ SZABÁLYOZÓ Tagállami szuverenitást is érint Szabályoz és finanszíroz Finanszíroz Szabályoz Schengeni határvédelem Kül- és Biztonság- politika Agrárpolitika Regionális politika, kohéziós politika Környezetvédelem Versenypolitika 4

5 1.1. Az EU strukturális és regionális politikája ( ) és új kohéziós politikája 2007-től Kohéziós politika (2007-től): Alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, amelyek adott gazdasági, vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, ill. csökkentését célozzák. (A regionális politika kiszolgálója.) Regionális politika (2006-ig): az EU egyes régiói között fennálló fejlettségbeli különbségek csökkentésére irányul. Célkitűzéseit a Strukturális Alapokból valósítják meg. 5

6 EU támogatási alapok Strukturális Alapok (1083/2006 EC): Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) Vidékfejlesztési Alapok Európai Vidékfejlesztési Alap Európai Halászati Alap Kohéziós Alap nagy projektek, közlekedés és környezetvédelem 6

7 Az európai regionális politika területi vonatkozásai A NUTS rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) NUTS 1 Ország (Románia teljes területe) NUTS 2 8 fejlesztési régió (kb. 3-3 millió lakos) NUTS 3 41 megye és Bukarest NUTS 4 Jelenleg nincs szabályozva NUTS 5 mintegy 3000 település 7

8 Románia régiói (2003) 8

9 A regionális politika alapelvei KONCENTRÁCIÓ A rendelkezésre álló forrásokat pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell fordítani. PROGRAMOZÁS Meg kell határozni a nemzeti, ill. regionális szinten elérendő célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket (többéves integrált programok). PARTNERSÉG Az érintett szereplők bevonása a programok kidolgozásába, a programok és projektek végrehajtásába és ellenőrzésébe. ADDICIONALITÁS A közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami vagy önkormányzati fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás). 9

10 A regionális politika új alapelvei a as időszakra 1.) Férfiak és nők közötti esélyegyenlőség Önálló cikkelyként jelenik meg 2007-től kiegészülve a diszkrimináció tilalmával. 2.) Fenntartható fejlődés Külön cikkelyként jelenik meg, amelynek keretében az alapok célkitűzéseit, valamint a környezet védelme és állapotának javítása érdekében. 3.) Területi szintű irányítás A tagállamok összhangban a megosztott irányítás elvével- felelnek az operatív programok megvalósításáért, maguk döntik el, hogy a végrehajtást milyen területi szinten valósítják meg. 4.) Megosztott irányítás (a tagállamok és a bizottság megosztják a költségvetési ellenőrzés felelősségét) A szubszidiaritás elvének figyelembevételével a tagállamok a támogatásokat az általuk meghatározott területi szinteken hajtják végre, továbbá a Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják, hogy az Alapok forrásai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerüljenek felhasználásra. 5.) Arányosság Amennyiben adott OP finanszírozása tekintetében a tagállam részvétele meghaladja a 60%-ot ill. a program költségvetése viszonylag alacsony (max.750 M ), akkor bizonyos, a megosztott irányításból adódó kötelezettséget saját hatáskörben láthat el (pl. nem kell benyújtania ellenőrzési stratégiáját ill. nemzeti szabályainak megfelelően járhat el meghatározott esetekben.) 10

11 1.2. A regionális politika célja és eszközrendszere Strukturális Alapok célkitűzései ( ) 1. célkitűzés: A fejlődésben elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%-a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. 2. célkitűzés: Azon gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás miatt strukturális problémákkal küzdő térségek támogatása, amelyek nem tartoznak az 1. célterülethez. 3. célkitűzés: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása azokon a területeken, melyek nem tartoznak az 1. célterülethez. 11

12 A megreformált kohéziós politika célja és eszközrendszere ( ) Az új kohéziós politika célja: a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, közösségi szintre emelése A támogatások felhasználásának célja Fejlettebb régiók Versenyképesség növelése Fejletlen régiók Infrastruktúra fejlesztés Stratégiai megközelítés erősítése: EU-szintű általános stratégiai dokumentum (Közösségi Stratégiai Irányelvek, CSG), amely meghatározza a Közösség prioritásait a kohéziós politikára vonatkozóan, s ezeket a tagállamoknak NFT-ik elkészítése során figyelembe kell venniük. További újítások: 2007-től nem kell kidolgozniuk a tagállamoknak Program-kiegészítő dokumentumot (PC), illetve az OP-k esetében az Intézkedés szintet; a Kohéziós Alap programozási struktúrába való beemelése (N+2 szabály, új tagállamokra 2010-ig N+3 szabály vonatkozik!); Egyalapos (ún. mono-fund) megközelítés: egy OP-t csak egy alap finanszírozhat; Elszámolhatósági időszak kezdete: az OP benyújtásának ideje; A vidékfejlesztésre és a halászatra jutó források (korábbi EMOGA orientációs rész és HOPE) nem lesznek részei a kohéziós politikának, hanem a KAP keretében kerülnek finanszírozásra 2007-től. 12

13 Stratégiai iránymutatások, programozás és nyomon követés 1 A Közösség stratégiai iránymutatásai a kohézióról a Bizottság javaslata, a Tanács elfogadása, az Európai Parlament jóváhagyása 2 Nemzeti stratégiai referenciahálózat a tagállamok javaslata a partnerségi elv alkalmazásában; az Unió irányzatát követve a nemzeti stratégia és programozás megállapítása; Bizottság végleges határozata 3 Operatív programok egy program alaponként, tagállamonként vagy régiónként, a prioritások, az igazgatás és a pénzügyi források leírása; tagállam vagy régió javaslata; Bizottság végleges határozata 4 A programok igazgatása és a projektek kiválasztása a tagállamok és a régiók által; megosztott igazgatás elve = egyeztetés a Bizottsággal Art and Ált. rend., cikk 28 Gen.Reg. 5 Stratégiai nyomon követés és éves beszámolás az Európai Tanács tavaszi csúcstalálkozóján, alapja a Bizottság és a tagállamok éves jelentése 13

14 A Közösség hozzájárulásának szabályozása A részvételi arányok változnak a gazdasági, társadalmi és területi problémák tekintetében, és kiszámításuk a közkiadások arányában történik: 85% a Kohéziós Alap esetében; legkülső régiók és görög szigetek 75% a Konvergencia programok esetében (kivétel: 80% a Kohéziós Alappal rendelkező tagállamok számára) 50% a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás programjai számára 75% az Európai területi együttműködés programjai számára Ált. rend., cikk +10% a régióközi együttműködés számára +5% (legfeljebb 60%) a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás programjai számára természeti hátránnyal küzdő térségek (szigetek, hegyek, sűrűn lakott területek és a április 30. előtt külső határral 14

15 1.2. Támogatási eszközrendszer ( ) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL 15

16 1.3. Támogatási eszközrendszer Előcsatlakozási Eszköz (IPA) Nincs eldőlve a változás, de lesz. Kohéziós politika 308,041 Mrd Kohéziós Alap - 61,6 Mrd STRUKTURÁLIS ALAPOK Konvergencia - 251,1 Mrd(81,5%) Reg. versenyk.és foglalk. - 49,1 Mrd (15,9%) Európai Ter. Együttm.-7,7 Mrd (2,5%) Közösségi Kezdeményezések Nincsenek, beépítésre kerülnek a főirányú ( mainstream )programokba INTERREG III: 2007-től 3.célkitűzés (Európai Területi Együttműk.) alatt támogatott EQUAL: megszűnik, ESZA keretében lesz támogatott URBAN: megszűnik, ERFA keretében lesz támogatott LEADER+: kikerül a kohéziós politikából, EMVA keretében lesz támogatott Közös Agrárpolitika EMVA (korábbi EMOGA orientációs rész és HOPE) 16

17 Kohéziós politika, célkitűzés Költségvetés: 380,041 Mrd Ált. rend. és pénz. persp., 3-7. és cikk Programok és Támogathatóság Prioritások Előirányzatok pénzügyi eszközök Konvergencia célkitűzés 81,5% a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve (251,1 milliárd euró) Regionális és nemzeti programok ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés 15,9% (49,1 milliárd euró) Regionális programok (ERFA) és nemzeti programok (ESZA) Az EU25 átlagának 75%-a alatti GDP/fő mutatójú régiók Statisztikai hatás: Az EU15 átlagának 75%-a alatti és az EU25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók Az EU25 átlagának 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok Európai Területi Együttműködés célkitűzés Határon átnyúló és transznacionális programok és hálózatok (ERFA) A tagállamok javasolják a régiók listáját (NUTS1 vagy NUTS2) Fokozatos bevezetés: A 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, de a Konvergencia célkitűzés alá nem tartozó régiók Határmenti régiók és nagy transznacionális együttműködési régiók innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség infrastruktúrák emberi erőforrások közigazgatási kapacitás közlekedés (TEH) tartós szállítás környezetvédelem megújuló energiaforrások innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség európai foglalkoztatási stratégia innováció környezetvédelem/ kockázatmegelőzés elérhetőség kultúra, oktatás 67,34% = 177,8 md euró 8,38% = 22,14 md euró 23,86% = 62,99 md euró 83,44% = 48,31 md euró 16,56% = 9,58 md euró 2,5% (7,75 milliárd euró) 35,61% határon átnyúló 12,12% ESZPE 47,73% transznacionális 4,54% hálózatok 17

18 Kohéziós politika ( ) Célkitűzések szerinti felosztás (öszesen 380,041 milliárd ) Fokozatos bevezetés az 1. célk. régiói számára: 10,4 Határon átnyúló együttműködés: 5,57 Transznacionális együttműködés: 1,58 A konvergencián kívüli régiók: 38,7 Régiók közötti együttműködés: 0,392 Kohéziós Alap: 61,6 A GDP 75%-a alatti régiók: 189,6 Ált. rend. és pénz. persp., 3 7. és cikk Statisztikailag érintett régiók: 12,5 Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés 18

19 Tagállamonkénti indikatív megoszlás (2004-es árakon, millió ) 19

20 Románia és Bulgária részesedése a as időszakban A 2 ország összesen 23,3 Mrd (= 100%) támogatásban részesül között, az alábbi megoszlásban: Konvergencia: 64,3% (kb. 15 Mrd ); Kohéziós Alap: 33,3% (kb. 7,8 Mrd ); Regionális versenyképesség: 0%; Területi együttműködés: 2,4% (kb. 563 M ). A bolgár és a román allokációkat 2009-ig a csatlakozási szerződések tartalmazzák. 20

21 1.3. Az EU horizontális politikái Esélyegyenlőség Alapelv -Nők és férfiak között -Fogyatékkal élők -Kisebbségek Felzárkóztatásuk megjelenik a -Tervezés -Végrehajtás -Monitoring, ellenőrzés szakaszában is Projektszinten 3 csoport Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés Környezeti költségek csökkentése szennyező fizet elve Hatályos környezetvédelmi normák betartása Hatástanulmányok Pozitív: elsődleges cél az esélyegyenlőség javítása Esélyegyenlőség-orientált: nem elsődleges cél, de hozzájárul Esélyegyenlőség szempontjából semleges Környezetvédelem 21

22 2. A Strukturális Alapok igénybevételéhez szükséges tervezés, programozás 22

23 Hogyan jutunk uniós pénzhez? 23

24 Makrogazdaság és szakpolitika Konjunktúra Gazdasági szerkezet Effektív korlátok: jogosultsági rendszerek Szakpolitika: tervezés, programozás 24

25 Finanszírozás Társfinanszírozás minden szinten mennyiség szerkezet Költségvetés-tervezés Az addicionalitás másik oldala 25

26 Lebonyolítás Intézményrendszer Strukturális Alapok szabályrendszere Felelősség és hatáskörök Hatékonyság: intézményi modellek Folyamatok, eljárások Strukturális Alapok szabályai lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés 26

27 Projekttömeg Szükséges egy olyan fejlesztési tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást Ötlettől a projekttervig projekttervezés, projektmenedzsment Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok) 27

28 Hogyan működnek a támogatások? Források javarészt pályázati konstrukciók keretében kerülnek felhasználásra (kivéve kiemelt/nevesített projektek, szakmai támogatási programok, stb.) Strukturális Alapok pályázati rendszere hazai és Előcsatlakozási Alapokból finanszírozott pályázati rendszerek folytatásaként kerül kialakításra Az egyes intézkedések részletes leírását a Programkiegészítő Dokumentumok tartalmazzák 28

29 Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények Külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik vele Két fő cél és kötelezettségi kör: egyrészt a lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettségei! 29

30 GVOP AK OP EU Szakpolitikák Kohéziós Politika Strukturális Alapok ERFA ESZA Európai Területi Együttműködés Nemzeti Stratégiai Referencia Keret HEFOP ROP SZIOP Rendeletek 1083/2006/EK, 1080/2006/EK, 1084/2006/EK, 1081/2006/EK, 1082/2006/EK, 1698/2005/EK, 1290/2005/EK Kohéziós Alap 2007-től beépül a programozási struktúrába Környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektek ( hatékony energiagazdálkodás, megújuló energiaforrások, transzeurópai közlekedési hálózatok, intermodális közlekedési rendszerek, környezetbarát városi közlekedés) Támogatásait a vonatkozó OP-k tartalmazzák Felhasználási szabályai : SA általános szabályai szerint TA OP Források Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 3 kiemelt terület 2007-től: Élelmiszergazdaság Vidéki természeti környezet; Vidéki gazdaság és népesség (megtartása) Prioritások: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása; A környezet és a vidék állapotának javítása; Az életminőség javítása a vidéki területeke és a diverzifikáció ösztönzése; A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében (LEADER program) 30

31 3. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap intézményrendszere az Operatív programokhoz kötve 31

32 A Strukturális Alapok magyarországi intézményrendszere Igazoló Hatóság Irányító Hatóság Monitoring Bizottság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek 32

33 Az intézményrendszer 3 szintje KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OPERATÍV PROGRAM OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság PROGRAMON BELÜL Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek 33

34 Irányító Hatóság Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak Pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről 34

35 Monitoring Bizottság Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt (**) Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat (OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás) 35

36 Közreműködő Szervezetek Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek: A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése, A megvalósuló projektek monitoringja, A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése, Számlák továbbítása az IH számára. A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba. 36

37 Igazoló Hatóság Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése; A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről 37

38 Végső kedvezményezettek Kik a végső kedvezményezettek? Alapesetben azok akik a támogatást kapják, vagyis a pályázók. De pl. a vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében a végső kedvezményezett a támogatást nyújtó (pályázatkezelő) intézmény lesz. 38

39 PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM (Központi Irányító Hatóság) OPERATÍV PROGRAM IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET EU ALAP Gazdasági Versenyképesség Növelése Közlekedési Infrastruktúra Környezetvédelmi Infrastruktúra Humán Erőforrás Fejlesztés Vidékfejlesztés Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Szállítási, Területrendezési és Turisztikai Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Munkaügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Ügynöksége Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium - Energetikai Igazgatóság Oktatási és Kutatási Minisztérium Szállítási, Területrendezési és Turisztikai Minisztérium ERFA - ERFA+KA Regionális Környezetvédelmi Ügynökségek Országos Foglalkoztatási Ügynökség SAPARD Ügynökség Regionális Fejlesztés Európai Integrációs Minisztérium Regionális Fejlesztési Ügynökségek ERFA+KA ESZA EMOGA, EHA Technikai Segítségnyújtás Pénzügyminisztérium - ERFA Adminisztratív Kapacitásfejlesztés Közigazgatási és Belügyminisztérium ERFA - ESZA Európai Területi Együttműködés Európai Integrációs Minisztérium ERFA 39

40 Az Irányító Hatóság feladatai (1) Kidolgozza a Programkiegészítőt, és annak későbbi módosításait (a MB jóváhagyását igényli!) Kialakítja a megvalósításra vonatkozó pénzügyi és statisztikai információk gyűjtésének rendszerét (monitoring információs rendszer) Biztosítja a következetes pénzügyi ellenőrzést Biztosítja, hogy a támogatás vonatkozásában elkülönült számvitelirendszer, vagy ennek megfelelő számviteli szabályzat működik 40

41 Az Irányító Hatóság feladatai (2) Éves végrehajtási jelentést készít és nyújt be az Európai Bizottsághoz és a nemzeti hatóságokhoz. Áttekinti a Bizottsággal és a KTK Irányító Hatósággal közösen a tárgyévi eredményeket, kidolgozza tagállam válaszát a Bizottsági javaslatokra. Együttműködve megszervezi az Európai Bizottsággal és a tagállammal a közbenső értékelést. Biztosítja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Biztosítja a Monitoring Bizottság elnökét, ellátja titkársági feladatait. 41

42 Az Igazoló Hatóság szerepe Az alapok kifizetésének menedzsmentje - a pénzügyi láncszem Románia és az EU Bizottság között Igazolt átutalási kérelmek benyújtása az EU Bizottsághoz Biztosítani, hogy a végső kedvezményezett olyan gyorsan megkapja az EU támogatást, amilyen gyorsan csak lehet Visszautalni azokat a pénzeket, ami az Alapoknak visszajár Biztosítani, hogy kielégítő módon történik az ellenőrzés a Irányító Hatóság szintjén, mielőtt ellenjegyeznék az EU Bizottság felé a kifizetéseket Az EU Bizottság felé hozzáférhetővé tenni a végső kedvezményezettek számára történt kifizetések részletes (számítógépes) adatait Az EU Bizottság felé benyújtani a kiadások előrejelzését 42

43 Közreműködő szervezetek Egy OP végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság feladata A program jellegétől függően az IH és a kedvezményezettek közé további intézmények épülhetnek be: végrehajtó szervezetek, ügynökségek A feladatdelegálással válik közreműködő szervezetté Prioritás, intézkedés (csoport) megvalósítása, vagy funkcionális szerep (pl. pénzügyi menedzsment) Területi és/vagy szakmai szegmentáció Akkreditációs rendszer Magyarországon KEDVEZMÉNYEZETTKÉNT LEGINKÁBB A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETTEL TALÁLKOZUNK!!! 43

44 Kik a végső kedvezményezettek? NEM minden esetben a támogatottak! Rendelet definíciója szerint: a végső kedvezményezettek olyan szervezeteket és állami vagy magáncégeket jelentenek, amelyek a műveletek megbízóiként szerepelnek. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében és a tagállamok által kijelölt szervezetek által nyújtott támogatás esetében a végső kedvezményezettek azok a szervezetek, amelyek a támogatást nyújtják. 44

45 Monitoring Bizottságok Minden egyes közösségi támogatási keretet vagy egységes programozási dokumentumot és minden egyes operatív programot egy Monitoring Bizottság felügyel. (35/1) A Monitoring Bizottság meggyőződik a támogatás végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről. (35/3) A Monitoring Bizottság egy Operatív Program legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete. 45

46 A Monitoring Bizottság A megvalósításban résztvevő partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként jön létre; elnöke a tagállam, vagy az Irányító Hatóság képviselője ÖSSZETÉTEL A Monitoring Bizottság kidolgozza saját eljárásrendjét és egyezteti azt az Irányító Hatósággal. 46

47 A Monitoring Bizottság feladatai (1) Rendszeresen megvizsgálja a támogatás célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket. Megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az intézkedésekhez kapcsolódó célok teljesülését; megvizsgálja továbbá a közbenső értékelést Áttekinti és jóváhagyja a jelentéseket, mielőtt azok benyújtásra kerülnek az Európai Bizottsághoz. Javaslatot fogalmaz meg az Irányító Hatóság felé a program hatékonyságának és pénzügyi irányításának javítása érdekében. 47

48 A Monitoring Bizottság feladatai (2) Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt, beleértve a támogatás monitoringjához használatos fizikai és pénzügyi indikátorokat is. Áttekinti és jóváhagyja az egyes intézkedésekhez kapcsolódó kiválasztási kritériumokat. Áttekinti és jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat (prioritás szint fölött ez az Európai Bizottság jóváhagyását is igényli!) 48

49 4. Európai Uniós támogatások Romániában (dokumentumok rendszere, operatív programok, konkrét prioritási területek 49

50 A Román Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Tervének célrendszere NFT (NSRK*) Tematikus prioritások * Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Dinamikus, versenyképes, prosperáló Románia A román gazdaság hosszú távú versenyképességének növelése A román humán erőforrás hatékonyabb felhasználás Hatékony adminisztratív kapacitás kiépítése Hatékony energiaelosztás és szolgáltatás Alapinfrastruktúrák európai szintre való emelése Operatív Program Gazdasági versenyképesség ÁOP Regionális prioritás Humán erőforrás fejlesztése ÁOP Adminisztratív kapacitásfejlesztés ÁOP Technikai segítségnyújtás OP Környezetvédelmi ÁOP Szállítási infrastruktúra ÁOP A régiók kiegyensúlyozott fejlődése (egymáshoz és az európai átlaghoz képest) Regionális OP 50

51 Horizontális célok Környezetvédelem Esélyegyenlőség 51

52 A román NSRK Operatív Programjai OP neve %-os megoszlás Szállítási Infrastruktúra OP 23,8% Környezetvédelmi OP 23,5% Regionális OP 19,4% Humán erőforrás fejlesztés OP 18,1% Gazdasági Vers. OP 13,3% Adminisztratív kapacitásfejlesztés OP 1,1% TA OP 0,9% Összesen 100,00% 52

53 Közlekedési Infrastruktúra Operatív Program Támogatási források (EU, ): KA: millió EUR ERFA: millió EUR Összesen: millió EUR 53

54 Közlekedési Infrastruktúra - stratégia Általános cél: Olyan szállítási hálózat kialakítása országos, európai és regionális szinten, amely a személyek és javak biztonságos, gyors és hatékony, az európai szintet megközelítő mozgását biztosítja Specifikus célok: személyek és termékek nemzetközis és tranzitmozgásának fejlesztése a TEN-T hálózatok konstancai kikötőhöz való kapcsolódása révén, amely által Görögország, Bulgária és Törökország lakói is könnyebben jutnak el az EU területére, a romániai régiók közötti személyi és termékmozgások növelése a TEN-t és az országos hálózatok modernizálása és bővítése révén szállítási módozatok komparatív előnyeik szerinti fejlesztése a vasúti, vízúti és kombinált módszerekkel, fenntartható fejlődés támogatása a szállítás és utazás környezeti károsító hatásainak csökkentése és a biztonság növelése révén 54

55 Közlekedési Infrastruktúra Irányító hatóság Szállítási, Területrendezési és Turisztikai Minisztérium Közreműködő szervezetek NINCS 55

56 Közlekedési Infrastruktúra Prioritási tengelyek TEN-T prioritási tengelyek modernizálása és fejlesztése TEN-T prioritási tengelyekhez nem tartozó országos szállítási hálózat modernizálása és fejlesztése Vasúti személyszállításra alkalmas szerelvényállomány továbbfejlesztése Fenntartható fejlődés a szállítási ágazatnak TA Beavatkozási kulcsterületek Úthálózat modernizálása és fejlesztése a 7-es sz. TEN-T prioritási tengely mentén Vasúthálózat modernizálása és fejlesztése a 22-es sz. TEN-T prioritási tengely mentén Vízi közlekedés modernizálása és fejlesztése a 18-as sz. TEN-T prioritási tengely mentén Országos úthálózat modernizálása és fejlesztése Országos vasúthálózat modernizálása és fejlesztése Folyami és tengeri kikőtők modernizálása és fejlesztése Légi szállítási infrastruktúra modernizálása és fejlesztése Vasúti személyszállításra alkalmas szerelvényállomány továbbfejlesztése Intermodális szállítás-utazás népszerűsítése Forgalombiztonság növelése minden típusú szállítási módozat keretében A szállítás-utazás környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása A Közlekedési Infrastruktúra OP menedzsmentjének, végrehajtásának, monitorozásának és ellenőrzésének támogatása A Közlekedési Infrastruktúra OP reklámozása és népszerűsítése 56

57 Környezetvédelmi Operatív Program Támogatási források (EU, ): KA: millió EUR ERFA: millió EUR Összesen: millió EUR 57

58 Környezetvédelem - stratégia Általános cél: Az életszínvonal és környezet minőségének javítása, kiemelt figyelve szentelve a környezetvédelmi normarendszernek Specifikus célok: Vízi infrastruktúra hozzáférhetőségének javítása az ivóvíz és szennyvízelvezetési szolgáltatások városi környezetbe való bevezetése révén, 2015-tel bezárólag A föld minőségének javítása, a hulladéktárolási és kezelési szolgáltatások fejlesztése, valamint az ökológiai terhek scsökkentése révén, legalább 30 megyében A városi hőközpontok által okozott környezetkárosító hatások csökkentése a legszennyezettebb településeken Természeti örökség védelme és biodiverzitás fejlesztése, a védett övezetek kezelésének támogatása révén, beleértve a NATURA 2000 alkalmazását is A lakosságot érintő természeti katasztrófák következményeinek csökkentése, megelőző intézkedések bevezetése révén, a legkiszolgáltatottabb térségekben, 2015-ig 58

59 Környezetvédelem Irányító hatóság Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium Közreműködő szervezetek Regionális környezetvédelmi ügynökségek 59

60 Környezetvédelem Prioritási tengelyek Ivó- és szennyvízhálózatok bővítése és modernizálása Integrált hulladékkezelő rendszerek kialakítása és bővítése, valamint az ökológiai terhek csökkentése Municípiumi fűtési hálózatok fejlesztése prioritást élvező régiókban Megfelelő Természetvédelmi menedzsment rendszerek Adequate Management Systems for Nature Protection alkalmazása Természeti katasztrófa megelőzését szolgáló infrastruktúra kialakítása a kiszolgáltatott területeken TA Beavatkozási kulcsterületek Ivó- és szennyvízhálózatok bővítése és modernizálása Integrált hulladékkezelő rendszerek kialakítása és a már létező infrastruktúra bővítése Régi ökológiai terhek rehabilitálása Municípiumi fűtési hálózatok fejlesztése prioritást élvező régiókban Természet- és tájvédelmi testületek menedzselési kapacitásának erősítése Védett területek menedzsment-tervének létrehozása és alkalmazása Árvízvédelem Parti erózió hatásának csükkentése A Környezetvédelmi OP menedzsmentje és értékelése Informálás és népszerűsítés támogatása 60

61 Regionális Operatív Program Támogatási források (EU, ): ERFA: millió EUR 61

62 Regionális - stratégia Általános cél: A romániai régiók gazdasági fejlődésének felgyorsítása prioritásként kezelve a lemaradt régiókat oly módon, hogy a programozási időszak végén az ezek közötti eltérések az infrastruktúra fejlettség és gazdasági környezet tekintetében csökkenjenek. Specifikus célok: A régiók általános vonzásképességének és hozzáférhetőségének javítása A régiók, mint üzleti helyszínek versenyképességének növelése A régiók turisztikai, történelmi és kulturális potenciáljának értékesítési ezáltal növelve a régió fejlődéséhez való hozzájárulásuk mértékét Városi központok gazdasági és szociális szerepének növelése 62

63 Regionális Irányító hatóság Európai Integrációs Minisztérium Közreműködő szervezetek Regionális fejlesztési ügynökségek 63

64 Regionális Prioritási tengelyek Regionális és helyi infrastruktúra fejlesztése Regionális és helyi üzleti környezet erősítése Regionális és helyi turizmus fejlesztése Fenntartható városi fejlesztés TA Beavatkozási kulcsterületek Megyei és helyi szállítási hálózat rehabilitációja/modernizációja Egészségügyi ellátó-, szociális hálózatok és közbiztonsági infrastruktúra rehabilitációja/modernizációja/fejlesztése Oktatási infrastruktúra rehabilitációja/modernizációja/fejlesztése Régió-specifikus üzleti támogatási struktúrák fejlesztése Vállalkozási kezdeményezések támogatása Kulturális és történelmi örökség restaurálása és értékesítése Természeti turisztikai erőforrások értékesítése a fenntartható fejlődés jegyében Turisztikai ellátórendszer fejlesztése (elszállásolás és kiegészítő szolgáltatások tekintetében) Épített környezet rehabilitációja Vállalkozási szellem támogatása Társadalmi befogadóképesség növelése A Regionális OP végrehajtásának, globális menedzsmentjének és értékelésének támogatása A Regionális OP informálási és népszerűsítési akcióinak támogatása 64