AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN Készítette: Páyer Szabina Budapest, 2004

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PÁLYÁZATI FORRÁSAI ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK STRUKTURÁLIS ALAPOK KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK KOHÉZIÓS ALAP KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK AZ EU-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEGFONTOSABB KÖVETELMÉNYEI AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI ALAPELVEI NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV A MAGYARORSZÁGI NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV A MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAMOK A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE INTÉZMÉNYTÍPUSOK ÉS FELADATAIK VÉGREHAJTÁS IRÁNYÍTÁSA A STRUKTURÁLIS ALAPOKNÁL A STRUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING VÉGREHAJTÁS IRÁNYÍTÁSA A KOHÉZIÓS ALAPNÁL A KOHÉZIÓS ALAP VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING PÉNZÜGYI MENEDZSMENT ÉS ELLENŐRZÉS AZ EU-TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK KEZDETI NEHÉZSÉGEI MAGYARORSZÁGON A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK PROBLÉMÁI A MAGYAR PÁLYÁZÓK LEGGYAKORIBB HIBÁI TAPASZTALATLAN PÁLYÁZATÍRÓK MAGYARORSZÁGON A HAZAI UNIÓS PÁLYÁZATI RENDSZER HIBÁI ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM

3 Bevezetés Magyarország május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás remélhetőleg jelentősen felgyorsítja majd hazánk gazdasági növekedését és segíti a társadalmi különbségek csökkentését. Az Európai Uniónak ugyanis fontos célja, hogy az egyes tagországok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket csökkentse, s ezáltal valamennyi uniós országban egységes, fejlett európai életszínvonal alakuljon ki. Az EU mindehhez évente több milliárd euró összegű támogatást ad minden egyes tagországnak. Ezek a támogatások segítik az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását. Ezeket a támogatásokat pályázás útján lehet elnyerni. Ahhoz, hogy hazánk az EU-támogatásokat fel tudja használni, a magyar pályázóknak sikeres pályázatokat kell készíteniük. Szakdolgozatom célja, hogy ismertessem azon legfontosabb elméleti, és gyakorlati dolgokat, melyekkel a magyar pályázóknak érdemes tisztában lenniük ahhoz, hogy sikeres pályázatokat készítsenek, s ezáltal Magyarország képes legyen az EU pénzügyi forrásait teljes mértékben igénybe venni. Egy sikeres uniós pályázat megírásához a pályázóknak elsősorban ismerniük kell az EU pályázati forrásait. Dolgozatom első fejezetében ezért az Európai Unió azon pályázati forrásait mutatom be, melyekből hazánk is jelentős támogatásokhoz juthat. Az uniós támogatások megszerzésének így a pályázatok megírásának is egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a közösségi források felhasználása, és a benyújtandó pályázatok összhangban legyenek az Európai Unió célkitűzéseivel, és az EU támogatási alapelveivel. A második fejezetben ezért ismertetem az EU három célkitűzését, és támogatási alapelveit. Az uniós pénzek felhasználásához hazánknak el kellett készítenie, majd Brüsszellel el kellett fogadtatnia a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely a 2004 és 2006 közötti időszakban, részben EU-támogatással megvalósítandó projekteket tartalmazza. Azt ugyanis, hogy a támogatásokat milyen célokra vehetjük igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok határozzák meg. A pályázóknak ezért ismerniük kell a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv 3

4 célkitűzéseit, és prioritásait, valamint az öt Operatív Programot, melyeket dolgozatom harmadik fejezetében ismertetek. Magyarországon a támogatások felhasználásához meg kellett teremteni a hazai társfinanszírozás rendszerét és költségvetési forrásait. A negyedik fejezetben a hazai uniós pályázati rendszert mutatom be, melyet minden magyar pályázónak ismernie kellene. Szakdolgozatom utolsó fejezetében egy aktuális problémára hívom fel a figyelmet. Magyarországon az európai uniós pályázati pénzek lehívása az eddigi tapasztalatok szerint nem túl sikeres. Sokakban felmerült az a kérdés is, hogy Magyarország képes lesz-e az uniós támogatásokat teljes egészében felhasználni. Az eddig benyújtott pályázatok alapján úgy tűnik, hogy mind a magyar pályázóknak, mind a kiíróknak nagyobb gyakorlatra kellene szert tenniük az uniós pályázatok terén. Az ötödik fejezetben ezért a magyar vállalkozások problémáit, a magyar pályázók legfőbb hibáit, a tapasztalatlan pályázatírók megjelenésével járó problémákat, a hazai uniós rendszer legfőbb hibáit, és az ezekre való lehetséges megoldásokat mutatom be. 4

5 1. Az Európai Unió pályázati forrásai Az Európai Unió fontos célja segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását. Ezt összefoglalóan regionális politikának nevezik. A felzárkóztatás érdekében a közös költségvetésből a tagállamok, illetve régióik fejlettségi szintjüktől függően jelentős támogatásokat kapnak. A regionális politika keretében a fejlettebb térségek is hozzájuthatnak speciális célokat szolgáló támogatásokhoz. Ezek a támogatások gazdaság- és társadalomfejlesztési programok megvalósításához, illetve nagy beruházási projektekhez nyújtanak a hazai finanszírozást kiegészítő forrást. A térségfejlesztési és felzárkóztatási forrásokat strukturális és kohéziós támogatásnak nevezik. Ezeket az EU-költségvetés Strukturális Alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból folyósítják. A 2000 és 2006 közötti időszakban ezek az összegek az Európai Unió költségvetésének mintegy harmadát teszik ki, összesen 213 milliárd euróra rúgnak. Magyarország május elsejétől az Európai Unió teljes jogú tagjaként jogosulttá vált az EU regionális politikája keretében nyújtott pénzügyi támogatások igénybevételére. A Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásai remélhetőleg jelentős mértékben hozzájárulnak majd a magyar gazdaság fejlődéséhez és a társadalmi különbségek csökkentéséhez. 1 Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból Magyarország számára a 2004 és 2006 között elkülönített támogatásokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Ebben a fejezetben azokat az uniós pályázati forrásokat mutatom be, amelyekből hazánk is jelentős támogatásokhoz juthat. Ezek a következők: Előcsatlakozási Alapok forrásai; Strukturális Alapok forrásai; Közösségi Kezdeményezések; Kohéziós Alap forrásai; Közösségi Programok pályázatai. 1 EU csatlakozás 2004, Készítette: KÜM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság, Kiadta: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Felelős kiadó: dr. Balázs Péter, Bp., 2003., o. 5

6 1.1 Előcsatlakozási Alapok Az Előcsatlakozási Alapok azon pénzügyi eszközök együttes elnevezése, amelyeket az Európai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támogatására állított fel. Ezeket a támogatásokat az országok az EU-csatlakozásukig vehetik igénybe, a csatlakozás után pedig a Strukturális Alapokból, illetve a Kohéziós Alapból származó támogatásokra lesznek jogosultak. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az Előcsatlakozási Alapokon keresztül május 1.-től gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és hazánk egyenesen a különböző Strukturális Alapokból, illetve a Kohéziós Alap forrásaiból részesül. Kifizetések azonban 2004 után is lehetségesek, ezért az alábbiakban röviden ismertetem a három Előcsatlakozási Alapot. I. Phare A Phare program a Csatlakozási Partnerség, valamint a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja dokumentumokban lefektetett intézményfejlesztésiés jogharmonizációs feladatok megvalósítását támogatja. Ezek gazdasági-, valamint szociálpolitikai hatással bíró fejlesztéseket jelentenek. A Phare a Strukturális Alapok regionális (ERFA) és szociális (ESZA) szekcióira való felkészülést szolgálja. Magyarország a Phare alap forrásait 2008-ig hívhatja le. II. SAPARD A SAPARD program célja a csatlakozásra való felkészülést elősegítő intézkedések támogatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, továbbá, a hazai támogatási rendszer felkészítése a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) támogatásainak fogadására és az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának átvételére. A SAPARD forrásai 2006-ig hívhatóak le. III. ISPA Az ISPA a közlekedés és a környezetvédelem terén nyújt támogatást jelentősebb beruházásokhoz, amelyek a csatlakozásra való felkészülést segítik. Emellett az ISPA támogatások folyósítására kialakított rendszer jelenti a felkészülést a Kohéziós Alap támogatásainak fogadására. Hazánk EU-csatlakozásának időpontjában az ISPA program helyét a Kohéziós Alap vette át. 6

7 1.2 Strukturális Alapok Az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre Strukturális Alapok néven. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az Alapok hozzájárulást nyújtanak fejlesztési programok végrehajtásához annak érdekében, hogy egyének és csoportok számára lehetővé váljon a társadalmi és gazdasági szerepeik aktív ellátásához szükséges képességek fejlesztése, továbbá az elmaradott régiók külön támogatásban részesüljenek, hogy életszínvonaluk az EU fejlettebb régióinak szintjéhez közeledjen. Az Európai Unió már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988 óta nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EMOGA) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) is hozzátartozik. Az alábbiakban a négy Strukturális Alap rövid ismertetése olvasható. I. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45 százaléka ezen az Alapon keresztül jut el a tagállamokba. Először 1972-ben, a Párizsi csúcstalálkozón merült fel az Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának terve, melyből három évvel később, 1975-ben megszületett az ERFA. Az ERFA az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, hiszen a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikai célokkal és prioritásokkal től a közösségi regionális politika önállósodása figyelhető meg, ami az ERFA szabályozásának újrafogalmazását is jelentette. A jelenlegi szabályozást 1999-ben fogadták el. Az Alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását, és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Az ERFA céljai: 7

8 1. Segíteni a térségek fejlettségi szintje és életszínvonala terén tapasztalható különbségek csökkentését, illetve a legkedvezőtlenebb adottságú térségek elmaradottságának enyhítését; 2. Segíteni a Közösség fő területi különbségeinek csökkentését az elmaradott térségek fejlesztésében és strukturális alkalmazkodásában való szerepvállalással, valamint a térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásával. II. Európai Szociális Alap (ESZA) Az Európai Szociális Alap (ESZA) a legkorábban felállított Alap, már az es Római Szerződésben is szó volt a felállításáról, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, ennek érdekében az Alap a munkavállalók mobilitását támogatta. Először 1971-ben reformálták meg, és ettől kezdve a támogatott projekteket nem nemzeti, hanem közösségi szempontok alapján választották ki ban újabb reform következett, amikor a fiatal munkavállalók esélyeinek növelése került előtérbe. Az 1988-as reform során az ESZA a Strukturális Alapok részévé vált, és ezzel tevékenységét a többi Alap működéséhez integrálták, legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása lett. Az ESZA célja: 1. A foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem, és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. III. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását tól a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az Alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta től a Közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, amely hatására a támogatások is kiegészültek ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EMOGA Orientációs Része 8

9 integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EMOGA teljes költségvetésének 15 százalékával rendelkezik. Az EMOGA céljai: 1. A többfunkcióssá vált mezőgazdaság és a termőföld közötti kapcsolat fenntartása; 2. A mezőgazdaság mint a vidék fő tevékenysége versenyképességének javítása; 3. A vidéki gazdaság diverzifikációjának biztosítása; 4. A vidéki közösségek megtartásának segítése; 5. A környezet, a táj, és a kulturális örökség megőrzése és javítása. IV. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 1993-ban kezdte meg működését. Az Alap létrehozását a Közösség vizeinek túlhalászata indokolta. A Római Szerződés ugyanis a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor az 1980-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása meglehetősen nagy gondot okozott a Közösségnek, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az Alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. A HOPE céljai: 1. A tengeri erőforrások és hasznosításuk közötti fenntartható egyensúly elérésének elősegítése; 2. A halászati struktúrák modernizálása az iparág jövőjének biztosítása érdekében; 3. A dinamikus és versenyképes halászat fenntartásának és a halászattól függő térségek fellendítésének segítése; 4. A halászati termékek kínálatának és hasznosításának javítása. Az Európai Unió tagállamai a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a négy Strukturális Alap keretében 195 milliárd euró támogatásban részesülnek. Magyarország az EU Strukturális Alapjaiból között évi átlagban több 9

10 mint 600 millió euró uniós forrásban részesülhet. A Strukturális Alapok esetében az egyes projektekhez nem közvetlenül a különböző Alapokból, hanem egy vagy több Alap által finanszírozott programokból, támogatási rendszerekből nyújtható támogatás. Ezeknek a programoknak, támogatási rendszereknek a nagy része a Nemzeti Fejlesztési Terv alá tartozik. Kis része az Európai Unió által előre meghatározott célokra, mint például a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések ösztönzésére ( Interreg ), vagy a humán erőforrásnak az esélyegyenlőséget a központba helyező fejlesztésére ( Equal ) kerül felhasználásra. Ezeket a programokat a Közösségi Kezdeményezések tartalmazzák. 10

11 1.3 Közösségi Kezdeményezések A támogatási rendszer fontos részét alkotják a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott Közösségi Kezdeményezések és 2006 között négy ilyen programot támogatnak, amelyekre összesen a Strukturális Alapok forrásainak 5,35 százalékát különítették el. Minden egyes Kezdeményezést más-más Alap finanszíroz. A Közösségi Kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A között érvényben lévő négy Közösségi Kezdeményezés: I. INTERREG (III.) Az INTERREG (III.) a határmenti, a nemzetközi, régiók közötti együttműködési programokat támogatja. Az INTERREG projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák. II. EQUAL Az EQUAL-nak a munkaerőpiacon kialakuló mindenféle diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni nemzetközi küzdelem segítése a feladata. Az EQUAL projektjeit az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. III. LEADER (+) A LEADER (+) a vidéki körzetek fejlesztését támogatja. Magyarországon a LEADER a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül kerül meghirdetésre. A LEADER projektjeit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozzák. IV. URBAN (II.) Az URBAN (II.) célja a válsággal küzdő városok gazdasági és társadalmi regenerálása. Magyarországon 2004-ben még nem hirdetik meg az URBAN II. felhívásait. Az URBAN projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák. A csatlakozás után hazánkban az EQUAL és az INTERREG program indult el. 11

12 1.4 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap finanszírozásával nagy környezetvédelmi, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek valósulnak meg az Európai Unió kevésbé fejlett tagállamaiban. A Kohéziós Alap kiemelt területei: 1. A közlekedés területén a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a belvízi hajózás, a polgári légi közlekedés, valamint a kombinált szállítás; 2. A környezetvédelem területén a levegőszennyezés csökkentése, a felszíni- és a talajvizek védelme, az ivóvízellátás biztosítása, a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás. A Kohéziós Alapot 1993-ban hozták létre. Forrásai azon EU tagállamok számára érhetők el, ahol az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított Bruttó Nemzeti Termék (GNP) nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát. A támogatás mértéke az állami, illetve hasonló kiadások százaléka, a minimális projekt méret 10 millió euró. A közötti költségvetési időszakban az Európai Unió tagállamai a Kohéziós Alap keretében 18 milliárd euró támogatásban részesülnek. Magyarország május elseje óta jogosult a Kohéziós Alap nyújtotta támogatások igénybevételére. Hazánk az első két és fél évben, azaz 2006-ig évi 330 millió eurót kap az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozására. A Kohéziós Alap meghatározott projekteket támogat, amelyek a Kohéziós Alap Stratégia alapján kerülnek kiválasztásra. A Kohéziós Alap forrásaira tehát új projektek nem adhatók be, a megvalósítandó projektek köre már megvan. Ezeknek a projekteknek a megvalósítására közbeszerzési pályázatok keretében lehet pályázni. 2 2 EU pályázati kalauz, Európai Uniós források kis- és középvállalkozások, intézmények, önkormányzatok számára, Szerkesztette: Európa Média Kht., Geonardo Kft., Bp., 2004., 4-7. o. 12

13 1.5 Közösségi Programok A Közösségi Programok alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, melyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok a kutatás, az oktatás, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a környezetvédelem, a belügyi és a jogi együttműködés, valamint a szociális politika területén nyújtanak támogatást. A Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. Jelenleg körülbelül 40 Közösségi Program fut párhuzamosan, de számuk folyamatosan változik. A Közösségi Programokban az Európai Unió tagállamai, valamint a társult országok vehetnek részt. Magyarország 1997 óta 17 Közösségi Programban vett részt május elsejétől minden Közösségi Program nyitott magyarországi szervezetek és intézmények előtt. A Közösségi Programok forrásaira az Európai Unió intézményrendszerén keresztül lehet pályázni, a pályázatokat Brüsszelben bírálják el. A pályázatok az EU hivatalos nyelvein adhatók be. A legjelentősebb és Magyarországon a legismertebb programok: Az EU 6. Kutatási Keretprogram a kutatás-fejlesztésre irányul. A program célja az Európai Unió versenyképességének növelése. A Life program a természet- és környezetvédelem területén nyújt támogatást. A Leonardo da Vinci és a Socrates programok az oktatás és képzés területén kínálnak számos lehetőséget a pályázásra. A Kultúra 2000 az egyetlen olyan program, amely a kultúrával foglalkozik. Célja az európai együttműködés elősegítése a kultúra területén. A Youth program az ifjúsági programokban, valamint a fiatalok csereprogramjai területén való együttműködést támogatja Letöltés ideje:

14 2. Az EU-források felhasználásának legfontosabb követelményei Ahhoz, hogy az egyes tagállamok az Európai Unió támogatásait igénybe vehessék, alkalmazkodniuk kell bizonyos, az EU által előírt követelményekhez. Az EU-források felhasználásához a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Unió célkitűzéseit, valamint az EU támogatási alapelveit. Az egyes tagállamok pályázóinak pedig a benyújtandó pályázatot az EU támogatási politikájának, alapelveinek, és célkitűzéseinek az átfogó ismeretében kell felépíteni. Ezeket a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló, 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet határozza meg. A közösségi források felhasználásának tehát összhangban kell lennie az Európai Unió célkitűzéseivel, valamint támogatási alapelveivel. Az EU támogatások igénybevételének további lényeges feltétele az, hogy az adott régió, illetve térség, egy főre jutó nemzeti terméke ne haladjon meg egy bizonyos szintet. Ezt a küszöbértéket közösségi szinten döntik el, és a közösségi támogatásra vonatkozó jogosultság alapjául szolgál. A forrásokra való rászorultság fontos mércéje tehát a közösségi átlaggal összevetett, egy főre jutó GDP értéke. A Strukturális Alapok esetében ez az érték 75 százalék, a Kohéziós Alapnál 90 százalék. A Strukturális Alapokról szóló rendeletben új elemként jelent meg az a szabályozási előírás, miszerint egy tagállam egy évben a Strukturális és a Kohéziós Alapokból összesen legfeljebb GDP-jének 4 százaléka nagyságú támogatásban részesülhet. 4 Ebben a fejezetben az Európai Unió által megalkotott három célkitűzést, valamint az EU legfontosabb támogatási alapelveit mutatom be, melyeket az egyes tagállamoknak, valamint a tagállamok pályázóinak mindenképpen figyelembe kell venniük az uniós támogatások sikeres felhasználásának érdekében. 4 Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz, Szerkesztette: Flamm Benedek László, Készítette: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Európai Unió Munkacsoportja, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Bp., 2002., o. 14

15 2.1 Az Európai Unió célkitűzései Az Európai Uniónak korábban hat célkitűzése volt, az 1260/1999. sz. rendeletben azonban az EU Bizottsága már csak három fontos célkitűzést határozott meg. Ennek alapján az Európai Unió támogatási programjai három fő célkitűzéshez igazodnak, amelyek az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra. 1. célkitűzés Az 1. célkitűzés a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatásának és strukturális átalakulásának, alkalmazkodásának az elősegítését támogatja. Ezek a régiók komoly problémákkal küzdenek a foglalkoztatás, a termelési rendszer, a jövedelmezőség, vagy az infrastruktúra terén. Az 1. célkitűzés támogatási feltételei a következők: Az egy főre jutó vásárlőerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát; A 75 százalékos küszöb átlépése után egy úgynevezett fokozatos megszüntetés (phasing out) keretében átmeneti jelleggel (öt-hat évig), évente csökkenő mértékű támogatás; A jogosultságra való besorolást az március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év statisztikái alapján kellett elvégezni (1994, 1995, és 1996) és 2006 között összesen 195 milliárd eurót biztosítanak a Strukturális Alapok által finanszírozott támogatások fedezetére. A források döntően az 1. célkitűzésre koncentrálódnak: a Strukturális Alapok forrásainak 69,7 százaléka jut az ebbe a kategóriába tartozó régiók támogatására, és 4,3 százaléka az 1. célkitűzésből kieső régiók átmeneti támogatására. Ez összesen 135,9 millió eurót jelent. Az 1. célkitűzés alá eső területeken az Európai Unió a költségeknek legalább 50 százalékát, de legfeljebb 75 százalékát finanszírozza. 15

16 2. célkitűzés A 2. célkitűzés a strukturális nehézségekkel, a gazdasági és szociális átalakulás problémáival küszködő térségekben a gazdasági és szociális átmenetet támogatja. A 2. célkitűzés feladata a hanyatló iparágak átalakítása; a vidéki területek korszerűsítése; a városi körzetek modernizálása; a magas munkanélküliség leküzdése; valamint a jelentős mértékű elvándorlás megakadályozása. A célkitűzés támogatási feltételei a következők: A célkitűzés alá eső területeken a lakosság száma nem haladhatja meg az Európai Unió összlakosságának 18 százalékát; A Bizottságnak a tagállamokkal közösen kell meghatároznia minden egyes tagállam esetében azt a lakosságszám-arányt, amely a 2. célkitűzés alá tartozó területen lakik; A gazdasági és szociális átalakulás nehézségeivel küszködő területek, ahol: a munkanélküliség átlaga a három legutolsó évben a közösségi átlag felett volt; az iparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest egyenlő, vagy magasabb a közösségi átlagnál; az iparban foglalkoztatottak aránya csökkenő tendenciát mutat. Vidéki területek támogatása, ahol: a népsűrűség kisebb, mint 100 fő/km²; a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest magasabb a közösségi átlagnál; a munkanélküliség a közösségi átlagnál magasabb; a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. Városi régiók, ahol: a tartós munkanélküliség aránya magasabb, mint a közösségi átlag; jelentős a szegénység; magasak a bűnözési mutatók; alacsony a képzettségi szint. Part menti térségek, amelyek nagymértékben függenek a halászattól, és ahol: 16

17 a foglalkoztatottak jelentős része a halászattal foglalkozik; a foglalkoztatásban komoly csökkenés tapasztalható a halászati ipar átalakulása miatt; ebben az esetben nem a tagállam kezdeményezi a támogatást, hanem a Közösség. A Strukturális Alapok 11,5 százaléka jut a 2. célkitűzés alá eső területek támogatására, és 1,4 százaléka az átmeneti támogatásokra. A 2. célkitűzésre összesen 22,5 milliárd eurót különítettek el 2000 és 2006 között. A 2. célkitűzés esetében a költségek minimum 25 százaléka, maximum 50 százaléka finanszírozható a közösségi forrásokból. 3. célkitűzés A 3. célkitűzés az emberi erőforrással való gazdálkodás fejlesztésének, a hosszú távú munkanélküliség leküzdésének, és az ezzel kapcsolatos tréningek, szakmai képzések elősegítését, továbbá az oktatási, képzési, és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és modernizálását támogatja. Nem regionális, hanem horizontális elven működik, vagyis egy ország teljes területén felhasználható a támogatás. Egyetlen szabály érvényes a területi felhasználásra, miszerint az 1. célkitűzés alá eső terület nem részesülhet támogatásban a 3. célkitűzés szerint. Döntően a foglalkoztatás, illetve a képzés, oktatás fejlesztését támogatja: Oktatás, képzés rendszerének, infrastruktúrájának fejlesztése; A foglalkoztatáspolitikai eszközök elterjedésének ösztönzése; Új munkahelyek teremtése; Tartós, illetve fiatalokat sújtó munkanélküliség csökkentése között összesen 24,05 milliárd euró, a Strukturális Alapok összes forrásának 12,3 százaléka jut a 3. célkitűzés szükségleteinek fedezésére. A 3. célkitűzés esetében a költségek minimum 25 százaléka, maximum 50 százaléka finanszírozható a közösségi forrásokból. 5 Az Európai Unió az egyes célkitűzések megvalósítását a Strukturális Alapokból finanszírozza. A három célkitűzés pénzügyi forrásait a 2. számú melléklet ábrázolja. 5 Letöltés ideje:

18 2.2 Az Európai Unió támogatási alapelvei Az Európai Unió támogatási alapelveit szintén az 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet tartalmazza. Az EU-forrásokból finanszírozott programokra benyújtandó projektek elkészítésében is megjelenítendő EU-alapelvek közül a legfontosabbak: a partnerség; a programozás; az addicionalitás; a társfinanszírozás; a koncentráció; és a kompatibilitás elve. Az alábbiakban ezen alapelvek rövid ismertetése olvasható. Partnerség A partnerség elve azt jelenti, hogy a közösségi támogatások felhasználását beépítő projektek kialakításakor már a pályázatkészítés legelső fázisában, a lehető legszélesebb társadalmi és gazdasági szervezetek részvételére kell törekedni. A sikeres uniós pályázati projektben a résztvevő partnerek alapvetően az önkormányzati, a vállalkozói szektor és a társadalmi szervezetek köréből tevődnek össze. A közösségi támogatásokhoz szükséges intézkedések kidolgozása az Európai Unió Bizottsága és a tagállam közötti szoros kapcsolat partnerség keretében történik, amibe bevonják a tagállam regionális és helyi hatóságait, a gazdasági és szociális partnereket, valamint bármely illetékes szervet. A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, megfigyelésére, és értékelésére. A tagállam biztosítja a megfelelő partnerek társulását a projektek tervezésének különböző szakaszaiban. Programozás A programozás elve az Európai Unió támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali, és finanszírozási folyamat. A programozással készítik elő és bonyolítják le a projekteket technikai, szervezeti, és pénzügyi értelemben. A programozás a komplex tervezésen alapuló megközelítést is jelenti, vagyis olyan átfogó koncepciókat és programokat kell kidolgozni, amelyek tartalmazzák a fejlesztési prioritásokat, a felhasználandó saját pénzügyi forrásokat, és az igényelt EU-támogatásokat. A programozás szűkebb értelemben az eljárások rendjét jelenti, tágabb értelemben magában foglalja az előkészítés és a lebonyolítás folyamatát. 18

19 Addicionalitás Az addicionalitás azt jelenti, hogy az EU-források lényegében kiegészítő jellegűek és nem használhatók fel más támogatási források, mint például költségvetési kiadások, önrész, hitelek helyettesítésére, illetve kiváltására. Az addicionalitás elve szerint tehát az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatást az adott országnak, vagy területi egységnek, és annak szereplőinek ki kell egészíteniük saját hozzájárulás biztosításával. Társfinanszírozás A társfinanszírozás lényege az, hogy az EU-támogatások felhasználását megelőzően biztosítani kell a saját pénzügyi hozzájárulást. A Strukturális Alapok esetében a pénzügyi támogatás legalább 25 százalékát, maximum 75 százalékát biztosítja az EU. A Kohéziós Alapnál 10, illetve 15 százalékot tehet ki az önrész. Koncentráció A koncentráció értelmében a közösségi támogatásokat korlátozott célra szabad felhasználni. Konkrétan meg kell határozni azokat a célokat, amelyek teljesítéséhez egységes, koncentrált támogatást lehet igényelni. A támogatásokat azon régiókban kell felhasználni, ahol a legnagyobb az elmaradottság. Ezen kívül a támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek a tervidőszakra meghatározott támogatási rendszerébe, összhangban az integráció elveinek érvényesítésével. A koncentráció célja egyrészt az adottságok felismerése és erősítése, ezzel is hozzájárulva a fejlesztési célkitűzés megvalósításához. Másrészt olyan területi egységek kialakítására szolgál, ahol azonos, vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek (például alacsony jövedelmi szint, magas munkanélküliség, stb.). Ezzel elérhető, hogy statisztikailag is meghatározhatóak lesznek azok a területek, amelyek a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak, ahová a forrásokat koncentrálni kell. 19

20 Kompatibilitás A kompatibilitás elve szerint az EU által finanszírozott műveleteknek mindenkor összhangban kell lenniük a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló rendelkezésekkel és az Európai Unió céljaival, politikáival, mint például a versenyszabályozással, a közbeszerzéssel, a környezetvédelemmel, és a szociálpolitikával kapcsolatos szabályozásokkal. A kompatibilitás egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-támogatások felhasználását beépítő projekteknek összhangban kell lenniük a hazai prioritásokkal, amit a pályázat megfelelő részeiben be is kell mutatni. 6 6 Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz, Szerkesztette: Flamm Benedek László, Készítette: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Európai Unió Munkacsoportja, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Bp., 2002., o. 20

21 3. Nemzeti Fejlesztési Terv A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Unió részletes és szigorú szabályozásban írja elő, és annak betartását ellenőrzi. A támogatásban részesülő országokban az előírások szerint ki kell dolgozni az EU-források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Egyrészt ez a terv teszi áttekinthetővé az Európai Unió számára, hogy az adott tagállam milyen célokra, milyen területeken használja fel az uniós támogatásokat. Másrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia, amely az ország erőforrásaira, lehetőségeire alapozva szándékozik egy jövőképet formálni a különböző fejlesztési területeken. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az EU fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. Ahhoz, hogy Magyarország ezeket a támogatásokat igénybe vehesse, Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett készítenie. Azt ugyanis, hogy a támogatásokat milyen célokra vehetjük igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok határozzák meg. A támogatással kapcsolatos konkrét pályázatok tartalmát pedig már az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentumai jelzik. Ebben a fejezetben a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Tervet, és a hozzá kapcsolódó Operatív Programokat mutatom be. 21

22 3.1 A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999. sz. EK tanácsi rendelet értelmében az Alapok igénybevételéhez az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó, kevésbé fejlett régiókkal ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75 százalékát rendelkező tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk, és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. Magyarország európai uniós tagságával között jogosulttá vált mintegy 1200 milliárd Forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. Hazánk a források hozzáférése érdekében az Európai Bizottsággal együttműködve kidolgozta a támogatások elosztásának jogi-pénzügyi keretszerződését, a Közösségi Támogatási Keretet, valamint a 2004 és 2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet, és az NFT-hez kapcsolódó ágazati/regionális Operatív Programokat. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását az Operatív Programokhoz kapcsolódó úgynevezett Program-kiegészítő Dokumentumokban szabályozzák. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan egységes koncepció, amelyben Magyarország a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséért Magyarországon a kormány volt a felelős. A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Tervet az Európai Unió Bizottsága 2003 szeptemberében hagyta jóvá. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, amely a magyar gazdaság és társadalom jelenlegi állapotát írja le. Ezen elemzés felhasználásával alakult ki a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja, az életminőség javítása, valamint az adott periódushoz kapcsolódó fő célja, az egy főre eső jövedelem szintjében az uniós átlaghoz képest mutatott jelentős elmaradás mérséklése. 22

23 Az 1. számú ábrán a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései és prioritásai láthatók. 1. számú ábra A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv Hosszú távú cél AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Általános cél AZ EU ÁTLAGHOZ VISZONYÍTOT JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLÉSE Specifikus cél VERSENYKÉPESEBB GAZDASÁG A HUMÁN ERŐFORRÁSOK JOBB KIHASZNÁLÁSA JOBB MINŐSÉGŰ KÖRNYEZET, KIEGYENSÚLYOZOTTABB REGIONÁLIS FEJLŐDÉS Prioritás A termelőszektor versenyképességének javítása A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása A regionális és helyi potenciál erősítése Technikai segítségnyújtás Operatív Program Gazdasági Versenyképesség OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP Humánerőforrásfejlesztési OP Környezetvédelmi és Infrastrukturális OP Regionális OP Forrás: EURÓPAI FÜZETEK 16., Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Bp , 12.o. A Nemzeti Fejlesztési Terv képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készült el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az Európai Unió és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak. 7 7 EURÓPAI FÜZETEK 16., Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér, A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, Bp., 2003., o. 23

24 3.2 A magyarországi Operatív Programok A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt célok és prioritások alapján készültek el a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és regionális Operatív Programok (OP). A dokumentumban indikátorokkal kellett igazolni azt is, hogy az Operatív Programokban megjelenő prioritások és intézkedések valóban hozzájárulnak a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt társadalmi-gazdasági célok eléréséhez. Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére hatékony monitoring-rendszert kellett felállítani, amely egyúttal a folyamatos társadalmi kontrollt is biztosítja. Az alábbiakban az egyes Operatív Programok célkitűzései, prioritásai és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések olvashatók. Minden intézkedéshez kapcsolódnak még tevékenységek. A Program-kiegészítő Dokumentumok ezeknek a tevékenységeknek a megvalósítási módját, az intézményi hátteret, a konkrét, hozzájuk rendelt összegeket, a kedvezményezettek körét is tartalmazzák. I. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP a Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött stratégiai célok megvalósításához egy versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági szektor kialakításával, és egy javuló jövedelemszinten és munkalehetőségeken alapuló integrált vidékfejlesztés elősegítésével járul hozzá. Az AVOP kapcsolódik a versenyképesebb gazdaság specifikus célhoz is. A versenyképesség javulása a vidéki térségek gazdasági potenciáljának megerősítésétől is függ. Ez magában foglalja a vidéki térségek integrált fejlesztését, amely az NFT egy másik specifikus célja, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés magvalósításában is jelentősen közreműködik. Az AVOP számos támogatandó tevékenysége az NFT másik két specifikus céljához is hozzájárul, nevezetesen a humán erőforrások jobb kihasználásához és a jobb környezet és alapinfrastruktúra célkitűzésekhez. 24

25 Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a következő specifikus célokat határozta meg: A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; A vidék felzárkóztatásának elősegítése. E célkitűzések a következő fejlesztési prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül valósulnak meg: I. A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban: 1. Mezőgazdasági beruházások támogatása; 2. Az erdőgazdálkodás korszerűsítése; 3. A halászati ágazat strukturális modernizálása; 4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása; 5. Szakmai továbbképzés, átképzés támogatása. II. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: 1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. III. Vidéki térségek fejlesztése: 1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; 2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése; 3. Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése; 4. Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára; 5. Leader + (Integrált térségfejlesztés). IV. Technikai segítségnyújtás. II. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP a Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési stratégiája egyik specifikus céljának elérését, a gazdasági versenyképesség növelését célozza meg. Ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységét és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. A gazdasági versenyképesség növelésével a GVOP nagyban hozzájárul az NFT általános céljához, ami az ország közelítése az Európai Unió társadalmigazdasági fejlettségi szintjéhez. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérése érdekében a GVOP 25

26 három specifikus célkitűzést határoz meg: A tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése; Technológia-intenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése; A kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság dualitásának csökkentése érdekében. A GVOP célkitűzései az alábbi prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül valósulnak meg: I. Beruházás-ösztönzés: 1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése; 2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése; 3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás. II. Kis- és középvállalkozások fejlesztése A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése: 1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése; 2. A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése; 3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. III. Kutatás-fejlesztés, innováció: 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása; 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása; 3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése. IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés: 1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése; 2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése; 3. Az e-közigazgatás fejlesztése; 4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. V. Technikai segítségnyújtás. 26

27 III. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A HEFOP a Nemzeti Fejlesztési Terv számos céljához járul hozzá, a dokumentum azonban elsősorban a meglévő humánerőforrás-kihasználás javítására, mint specifikus cél elérésére fekteti a hangsúlyt. Ennek érdekében a program leginkább a kínálati oldalon történő beavatkozással kíván megoldást találni a stagnáló foglalkoztatási rátára, az oktatási-képzési rendszernek a változó munkaerőpiaci igényekre adott nem kellően érzékeny válaszára, az alacsony területi és szakmai mobilitásra, illetve a munkavállalási korú népesség körében tapasztalható jelentős mértékű inaktivitás problémájára. A HEFOP három specifikus célt fogalmazott meg, amelyek esetében mérhető eredményt kell elérni: A foglalkoztatási szint növelése; A munkaerő versenyképességének javítása; A társadalmi befogadás elősegítése. A HEFOP céljait az alábbiakban ismertetett prioritások és az ezekhez kapcsolódó intézkedések valósítják meg: I. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása: 1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése; 2. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése; 3. A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása, valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása. II. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítségével: 1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben; 2. A társadalmi befogadás támogatása a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével; 3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása. 27

28 III. Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása: 1. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése; 2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése; 3. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése; 4. A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések; 5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése. IV. Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése: 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése; 2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése; 3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban; 4. Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban. V. Technikai segítségnyújtás. IV. Regionális Operatív Program (ROP) A ROP közvetlenül a Nemzeti Fejlesztési Terv negyedik specifikus céljának, Magyarország és az egyes régiók kiegyensúlyozottabb területi fejlődésének eléréséhez járul hozzá. A ROP a regionális fejlesztési potenciál kihasználására, a nehézségekkel küzdő városi területek problémáinak kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására helyezi a hangsúlyt. Mindazonáltal a ROP közvetetten hozzájárul az NFT másik három specifikus céljának eléréséhez is azáltal, hogy támogatja a regionális versenyképességet, foglalkoztatást és alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket. A program átfogó célja a magyarországi régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében az alábbi 3 specifikus cél került megfogalmazásra: Természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése; Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre; 28

29 A helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése. A Program három specifikus célja a következő prioritásokon és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseken keresztül kerül megvalósításra: I. Turisztikai potenciál erősítése: 1. Turisztikai vonzerők erősítése; 2. Turisztikai fogadókapacitás javítása. II. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése: 1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése; 2. Település-rehabilitációs akciók; 3. Barnamezős területek újrahasznosítása; 4. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. III. Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése: 1. A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése; 2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása; 3. A felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel, és a helyi közösséggel; 4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása. IV. Technikai segítségnyújtás. V. Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) A KIOP közvetlenül hozzájárul a Nemzeti Fejlesztési Terv harmadik specifikus céljának, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és a környezet védelmének eléréséhez. A KIOP által támogatott beruházások jelentősen hozzájárulnak az NFT első és negyedik specifikus céljához is úgy, hogy megteremtik az alapvető feltételeket a regionális gazdasági versenyképességnek. A KIOP kiegészíti a Kohéziós Alapból finanszírozandó két fő szektor, a környezetvédelem és a közlekedés területén megvalósítandó programokat. 29

30 A KIOP két specifikus célt határoz meg: A környezet védelme és javítása; A közlekedési hálózat javítása a hazai közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokkal. E két specifikus cél az alábbi prioritásokon és az ezekhez tartozó intézkedéseken keresztül valósul meg: I. Környezetvédelem: 1. Vízminőség javítása; 2. Állati hulladék kezelése; 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése; 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében; 5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem; 6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése; 7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. II. Közlekedés: 1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése; 2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése. III. Technikai segítségnyújtás. 8 8 EU pályázati kalauz, Európai Uniós források kis- és középvállalkozások, intézmények, önkormányzatok számára, Szerkesztette: Európa Média Kht., Geonardo Kft., Bp., 2004., 4-7. o. 30

31 Az öt Operatív Program az egyes Strukturális Alapokból táplálkozik. A 2. számú ábra az öt Operatív Program pénzügyi forrásait ábrázolja. 2. számú ábra Az Operatív Programok pénzügyi forrásai Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP GVOP KIOP HEFOP ROP EMOGA HOPE ERFA ERFA ESZA ERFA ESZA ERFA Forrás: Letöltés ideje: A Strukturális Alapok forrásainak megoszlását az Operatív Programok között a 3. számú melléklet mutatja be. 31

32 4. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere intézménytípusok és feladataik Magyarország az Európai Unió tagjaként jelentős támogatást kap az EU forrásaiból. Az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelően felállított és működtetett intézményeket kellett létrehoznunk. Tanácsi, illetve Bizottsági rendeletek írják elő, mely intézményi struktúrában kell a támogatott programokat, projekteket lebonyolítani, illetve a lebonyolítást nyomon követni, ellenőrizni. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere végső formáját 2002 júniusában nyerte el. A 2199/2002. (VI. 26) számú Kormányhatározat keretében kijelölésre kerültek azok az intézmények, ahol a Nemzeti Fejlesztési Tervet, illetve az abból származtatott Közösségi Támogatási Keretet, a kapcsolódó Operatív Programokat, illetve a Kohéziós Alap projektjeit végrehajtó Irányító Hatóságok működnek. Ezen túlmenően a 2187/2002. (VI. 14) számú Kormányhatározatban sor került a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóságának kijelölésére is. A 2199/2002 (VI.26). számú Kormányhatározatnak megfelelően június 30-ig a felelős miniszterek az általuk irányított tárcákon belül meghatározták az említett Hatóságok pontos helyét. Az Operatív Programok végrehajtásában fontos szerepet kaptak továbbá az elsősorban pályázatkezelési feladatokat ellátó Közreműködő Szervezetek, amelyek december 31.-ig kerültek meghatározásra a 1218/2002. (XII.29.) Kormányhatározat keretében. Az ebben a fejezetben részletezett feladatok a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának irányításával, a végrehajtás nyomon követésével (monitoring), illetve a pénzügyi menedzsmenttel és ellenőrzéssel kapcsolatosak. 32

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám április 24.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám április 24. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám 2007. április 24. Tartalomjegyzék A 2007-2013-as

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Pályázatok az Európai Unióban Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. Követelmények: Tisztelt Hallgatók! A tárgy gyakorlatán az előzetes megbeszélések alapján

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet 6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben