Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy."

Átírás

1 Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak feladat-ellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve 19. számú mellékletét az alábbi 17. sorral egészíti ki: Közoktatási itézméy: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Csilla Godviselés Háza Közoktatási itézméy : 7629 Pécs, Apafi u Fetartó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Fetartó : 1125 Budapest, Szarvas Gábor u Határidő: azoal (a közlésre) Felelős: Horváth Zoltá, a közgyűlés elöke

2 25/2010. (III. 3.) Kgy. Határozat Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózati működtetési és fejlesztési tervéek kiegészítése 1. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése Baraya megye Közoktatásáak Feladatellátási, hálózat-működtetési és Fejlesztési tervét a megyébe közoktatási feladatellátást biztosító egyházi fetartású közoktatási itézméyeket és fetartóikat tartalmazó 20. számú melléklettel kiegészíti. Határidő: azoal Felelős: Horváth Zoltá, a közgyűlés alelöke 2. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy Baraya megyébe az egyházak által biztosított közoktatási feladatellátásra voatkozó tájékoztatást, a melléklet szeriti tartalommal az Oktatási és Kulturális Miisztériumak küldje meg. Határidő: azoal Felelős: Lászlóé dr. Kovács Iloa, megyei főjegyző

3 74/2009. (VI.18.) Kgy. Határozat Baraya Megye Közoktatásáak feladat-ellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési tervéek felülvizsgálata és kiegészítése 1. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a felülvizsgált és a módosításokkal kiegészített Baraya megye közoktatásáak-feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terv -ét az 1. számú melléklet szeriti tartalommal elfogadja. 2. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a megye közoktatásáak felülvizsgált feladatellátási-itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve: - 3. számú az Alkalmazásba állók száma a foglalkoztatás jellege szerit című mellékletét a és évi statisztikai adatokkal - a 2. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 4. számú mellékletébe rögzített, a Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése által december 31. apjáig a települések közoktatási feladatellátásába bekövetkezett változásokhoz kiadott megyei szakvéleméyeket - a 3. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; számú mellékleteit a feladatellátás típusáak megfelelőe a 2006/2007. taév statisztikai adataival - a 4-8. számú mellékletek szeriti tartalommal - kiegészíti; számú mellékletébe a Dél-duátúli Regioális Fejlesztési és Képzési Bizottság szakmacsoportos felosztását a térségi itegrált szakképzési közpotok szakmacsoportos felosztásával - a 9. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; számú az Ökormáyzati fetartású Baraya megyei alapfokú művészetoktatási itézméyek című mellékletéből a em helyi ökormáyzat által fetartott alapfokú művészetoktatási itézméyeket törli, egyúttal a Kolpig Oktatási és Szociális fetartó Szervezet által fetartott Kolpig Alapfokú Művészetoktatási t feltüteti és - a 10. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; számú mellékletét a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváy -hoz a és évbe beyújtott pályázatok számával - a 11. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; számú mellékletéek a Baraya Megye Középfokú Oktatási hálózata címét törli és a melléklet új címekét Baraya megye helyi ökormáyzat és állam/állami szerv által fetartott, valamit közoktatási megállapod redelkező em helyi ökormáyzat által fetartott középfokú közoktatási itézméyei megevezést rögzíti, egyúttal aak módosított tartalmát - a 12. számú melléklet szeriti tartalommal - jóváhagyja; számú mellékletébe a helyi ökormáyzatok kötelező közoktatási feladataiak ellátására voatkozó adatokat rögzíti, egyúttal a melléklet függelékébe szereplő jogszabály szöveget kicseréli a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvéyek a jauár 1. apjá hatályos szövegére a 13. számú melléklet szeriti tartalommal; számú Kimutatás a települési ökormáyzatok kötelező közoktatási feladatellátásába (óvodai evelés, alapfokú evelés-oktatás) az itézméy székhelyé yilatkozattal részt vállaló em helyi ökormáyzatok által fetartott közoktatási itézméyek fetartóiról és itézméyeiről című mellékletébe az itézméyek évhaszálatába bekövetkezett változásokat a 14. számú melléklet szeriti tartalommal kiegészíti. 3. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a felülvizsgált és kiegészített Baraya Megye Közoktatásáak feladatellátási-itézméy-hálózat működtetési és fejlesztési tervét a kiegészített mellékletekkel és függelékkel a közoktatási itézméyfetartók részére ajálás formájába a Baraya Megyei Ökormáyzat holapjá tegye közzé, továbbá küldje meg az éritett szakmai és érdekképviseleti szervezetekek, valamit a Baraya Megyei Ökormáyzat közoktatási itézméyeiek. Határidő: júius 30. Felelős: Lászlóé dr. Kovács Iloa megyei főjegyző

4 BARANYA MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÁNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA Pécs

5 Megjeleik: A címlapo: Nyomdai mukák: Felelős vezető: A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűléséek godozásába Baraya megye címere a Baraya Megyei Ökormáyzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájába Dr. Farkas Tíbor A közoktatásfejlesztési terv évi felülvizsgálatába és módosításába szakmai közreműködők alfabetikus sorredbe: Apáthy Árpád, Babus Ferecé, Cséfalvay Áges, Gyurcsáy Zsemberi Mária, Füke László, Fükéé Walter Mária, Gajdus Istváé, Görög Gabriella, Győrvári Gábor, Hidvégi Péter, Kallós Miklósé dr., Kaufma Eszter, Kiss Árpád, Kolics Pál, Kucsada Ibolya, Lassa Éva, Mesterházy Emil, Mezei József, Nagy Lajosé, Róa Géza, Vörös Tamásé, Stautz Jáosé, Tigelma Józsefé, Tóth Béla Készült: 50 példáyba a Baraya Megyei Ökormáyzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájába 2

6 Tartalomjegyzék Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési tervéek felülvizsgálata ( ; ; : ) 1. Előzméyek 4 2. A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatáak, módosításáak szükségessége 4 3. Változások a megye közoktatásáak itézméyhálózatába 6 4. Gazdaság és mukaerőpiac kapcsolata 6 5. Az óvodai evelésről 7 6. Az általáos iskolai oktatás 9 7. A középfokú oktatás Gimáziumi oktatás Szakközépiskolai oktatás Szakiskolai oktatás Kollégiumi ellátás Művészeti oktatás Nemzetiségi oktatás A sajátos evelési igéyű gyermekek, taulók ellátása Felőttoktatás Pedagógiai szakmai szolgáltatás Pedagógiai szakszolgálatok Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváy Az itézméyfetartó ökormáyzatok együttműködéséek alapelvei Koordiációs, szervezési feladatok 29 Mellékletek 30 Függelék 3

7 1.) Előzméyek A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvéy 88. (1)-(3) bekezdése részletese szabályozza, és előírja a megyei ökormáyzatok és a megyei jogú városok ökormáyzataiak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges ökormáyzati dötések előkészítését szolgáló feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési terv (a továbbiakba: fejlesztési terv) elkészítését, illetve azt, hogy a fejlesztési terveket az Egyeztető Bizottságba együttese hagyják jóvá. A fejlesztési tervbe öálló fejezetbe jeleik meg a kötelező megyei ökormáyzati feladatok ellátására voatkozó terv. A két ökormáyzat által működtetett Egyeztető Bizottság április 25-i ülésé törvéyi kötelességéek határidőre eleget tett. Az Egyeztető Bizottság fotosak tartotta megállapítai, hogy a fejlesztési tervek felülvizsgálatára a közoktatásba, és az iskolaredszerű szakképzésbe éritettekkel közöse, a szükséges korrekciók megállapítása érdekébe kerüljö sor a jogszabályi követelméyekek megfelelőe. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy határozattal fogadta el a megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, amit köyv formájába megjeletetett, és ajáláskét eljuttatta a közoktatási itézméyek fetartóiak. A közoktatási törvéy 88. (3) bekezdésébe foglaltakak megfelelőe a fejlesztési terv hat évre készült. Felülvizsgálatára 2003-ba 2009-be került sor. A módosított fejlesztési terv helyzetértékelést, a megye kiemelte fotos közoktatási feladatait, a középtávú beiskolázási tervet, a helyi ökormáyzatok által biztosított közoktatási szolgáltatásokat mutatja be, másrészt pedig a kötelező megyei ökormáyzati feladatok ellátását. A módosított fejlesztési tervet a Baraya megyei Ökormáyzat Közgyűlése 117/2003. (VI.26.) Kgy. határozatával fogadta el a 2007-ig ezt követőe a 2009-es felülvizsgálatot követőe 2015-ig terjedő időszakra a Baraya Megyei Ökormáyzat 74/2009. (VI.18.) Kgy. határozatával fogadta el. 2.) A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatáak, módosításáak szükségessége A közoktatási törvéy évi módosítása a 132. (7) bekezdésébe előírja, hogy...a megyei ökormáyzat a fejlesztési tervét áttekiti, és szükség szerit - e törvéy 88. (1)-(2) bekezdésébe meghatározottak szerit átdolgozza. Ugyacsak a közoktatási törvéy 88. (3) bekezdésébe foglalt követelméy, hogy a fejlesztési tervet égyévekét át kell tekitei. A közoktatási, és a szakképzési törvéyek változásai, a foglalkoztatási és az esélyegyelőségi törvéyek, a települési ökormáyzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvéy, valamit a közoktatást és a szakképzést éritő háttér-törvéyek és új jogszabályok idokolják a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását. Hazák 2004-be tagja lett az Európai Uióak. Baraya megye jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhetők el, hogy ebbe a kotextusba fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv I.- II. prioritásaiak és pályázati redszeréek alapjai, a megyék jövője szempotjából kiemelte fotos három cél között szerepel A tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humáerőforrás és ifrastrukturális fejlesztések elősegítése. A Baraya Megyei Ökormáyzat és a települési ökormáyzatok ökétes többcélú kistérségi társulásaiak közoktatási itézkedési tervei megállapítható, hogy megyékbe a közoktatás itézméyredszere a helyi/kistérségi adottságoktól függőe eltérő szívoalo, de biztosítja a kötelező közszolgáltatásokat. A kistérségi közoktatási feladatok szervezése, és az itézkedési tervekbe foglaltak megvalósítása közpotilag támogatott folyamat. Együtt jár egyes megyei feladatok átvállalásával, a kistérség közoktatási itézméyei hatékoyabb működéséek megszervezésével, a közoktatási közszolgáltatások bővülésével és szívoaláak emelkedésével, és remélhetőleg a evelés-oktatás szívoaláak javulásával. A decetralizáció és a övekvő öállóság agyobb fetartói és itézméyi felelősségvállal jár együtt. A közoktatási törvéy szerit a települési ökormáyzatok itézkedési tervéek és a megyei fejlesztési tervek kettős kötődése va. Egyfelől az ökormáyzati itézkedési tervek figyelembe kellett vei a megyei fejlesztési tervet, másfelől a megyei fejlesztési terv átdolgozásakor be kell építei a célok és feladatok közé a helyi elképzeléseket, dötéseket. Az ökormáyzati itézkedési tervek együttese megrajzolják a megye közoktatási ellátottságát, a közoktatási szolgáltatások lefedettségét, illetve azt, hogy mely szolgáltatások hol hiáyozak. Az ellátottság esélyt adhat a társulásos itézméyfetartás erősödésére, bár a szórt településszerkezet és az elaprózott itézméyredszer - melyhez javuló de még midig hiáyos 4

8 közlekedési adottságok párosulak - a stratégiai célok elle ható téyezők. Elsősorba az alapfokú evelés-oktatásba szakmailag, de gazdaságilag is kikerülhetetleek látszik a kistérségi szitű feladatellátás tervezése és szervezése. A közoktatás decetralizált iráyítási és fiaszírozási redszerébe erősödik a területi-térségi dötéshozatal követelméyéek erősödése, a fiaszírozási formák átalakulása és a kiegyelítési célok előtérbe kerülése. Az itegráció és az együttműködés azok a kulcsfogalmak, melyek a közoktatási feladatellátás jövőképét meghatározzák. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok feladatellátása területé a régiós, illetve a kistérségi szit erősödése érzékelhető. Az ökormáyzati itézkedési tervek szakmai és pézügyi támogatása a közpoti szádékak megfelelő területi-térségi fejlesztések megvalósítását eredméyezik. A középfokú közoktatási, meghatározóa a szakképzési itézméyredszer a fetartók, és az itézméyek lokális érdekeltségéek további érvéyesülését mutatja. A megyei szakképzés-fejlesztési terv kokrét célokat és középtávo végrehajtadó feladatokat fogalmazott meg, az átalakulás folyamata azoba lassú. A 2005-be megalakult Baraya Megyei Szakképzési Taács tevékeységéek közvetle hatása az itézméyredszer működésére korlátozott. Ugyaakkor jeletős hat va megyék középfokú oktatására és a szakképzésre a Regioális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felállítása (továbbiakba RFKB) és működtetése. Azt godoljuk, hogy elsősorba a szakképzés kocetrációjával, a miőségi oktatás követelméyéek érvéyesítésével, a Térségi Itegrált Szakképző Közpotok megerősítésével, a 2008-ba átalakult PANNON Szakképzés Szervezési, valamit a moderizációs folyamatok továbbvitelével erősödhet az oktatás/képzés szívoala. Az 1997-be elfogadott, és 2003-ba és 2009-be módosított megyei fejlesztési terv céljai összességébe és alapvetőe megfelelek az új törvéyi kíváalmakak is, így em vált szükségessé aak teljes átdolgozása. Az Oktatási Miisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával összhagba, a közoktatás a XXI. századba komplex programba és a szakképzés-fejlesztési kocepciókba tervezett kiemelt feladatok: - az egész élete át tartó taulás politikáját támogató fejlesztések folytatása, - hatékoy és befogadó közoktatás megteremtése, a közoktatási redszer fejlesztése, - a hátráyos helyzetű fiatalok eredméyes iskolai részvételéek elősegítése, - a fogyatékkal élők itegrált oktatásáak támogatása, - az oktatási egyelőtleségek mérséklése; a roma fiatalok képzettségéek övelése, - az oktatás miőségéek fejlesztése, a pedagógiai iováció támogatása, - a kompetecia alapú oktatás fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődéséek támogatása, - az iformációs és kommuikációs techológiák alkalmazásáak fejlesztése, - az oktatás és képzés tárgyi feltételeiek javítása, - a közoktatás költséghatékoyságáak és iráyításáak javítása, - az oktatás és képzés redszeréek a gazdaság igéyével összhagba törtéő fejlesztése, - a szakképzés miőségéek és esélyteremtő képességéek javítása, - a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségéek javítása. A fetiekek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése idokolt a fetartók közoktatási itézkedési terveibe, az itézméyek pedagógiai és szakmai programjaiba, valamit a működésüket meghatározó dokumetumokba. 3.) Változások a megye közoktatásáak itézméyhálózatába A közoktatási itézméyhálózat tervezése szükségesség teszi azt, hogy ismerjük a lakosság számáak és korösszetételéek változását, csakúgy, mit a gazdaság átalakulási folyamatáak hatását az oktatásra-képzésre. Baraya megye lakosság számáak alakulására eze belül az iskoláskorúak létszámáak várható alakulására voatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Baraya megye lakosságáak lassú, de várhatóa folyamatos csökkeése mellett az urbaizálódási folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkeése tartós tedecia. Az iskoláztatás szempotjából relevás korosztályra 2020-ig a csökkeő létszám lesz a jellemző. Kivételt ez alól Pécs egyes agglomerációs körzetébe tartozó települések képezek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elépteleedése. Hosszabb távo a re-urbaizáció, a agyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Midez kihat az oktatási szolgáltatások miőségére és költséghatékoyságára. 5

9 Együtt jár az alapfokú oktatás itézméyredszeréek átszervezésével, a feladatokak a települési ökormáyzatok együttműködési megállapodása keretébe, valamit társulás formájába törtéő ellátásával. A épesség előreszámításából kiidulva a helyi ökormáyzatok közoktatási itézkedési terveibe taulói létszámfüggő és időitervallumok szerit ütemezett feladatellátási tervek és itézkedések szükségessége fogalmazódik meg. Az itézkedésekek alapvetőe demográfiai, gazdasági és jogszabályi okai vaak. A taulólétszám csökkeése együtt jár a feladatellátás költséghatékoyságáak romlásával. Mivel a közpoti fiaszírozás súlya és aráya meghatározó az itézméyek működési feltételeiek biztosításakor, erősödő tedecia a kötelező közoktatási feladatokak a már említett módo: társulás keretébe, illetve megállapodás törtéő teljesítése. Az átszervezésekek célja az is, hogy a taulók társadalmi hátráyai és az oktatási egyelőtleségek csökkejeek, az oktatás ifrastrukturális háttere fejlődjö, a szociális ellátóredszer működéséek feltételei pedig javuljaak. A megyei, valamit a kistérségi/mikrotérségi együttműködés bővülése az oktatáspolitikai célokkal egyező folyamat. A fetartói dötések jellemzőe racioálisabb feladatellátást eredméyezek. Eek egyik megjeleési formája az itézméyi itegráció, a többcélú és több típusú evelést/oktatást folytató - közös igazgatású - itézméyek létesítése. Cél az, hogy a jobb feltételekkel redelkező itézméyek erőforrásai széles körbe haszosuljaak, az itézméyek korszerűsítéséhez az erőforrások kocetrálódjaak, övekedje az esélyegyelőség, valamit az, hogy a közoktatás pedagógiai hatékoysága javuljo. A települési ökormáyzatok kötelező közoktatási feladataiak ellátását Baraya megyébe a 18. számú melléklet tartalmazza, a megyei ökormáyzati, a helyi ökormáyzati és a többcélú kistérségi társulások feladatellátásáak jogszabályi követelméyeit a 18. sz. melléklet függeléke tartalmazza. A feladatellátás módja és formája ige gyakra változik, a települések és a kistérségek ayagi lehetőségeiek függvéyébe. A közoktatási törvéy előírja a települési ökormáyzatokak, hogy ha a közoktatás itézméy- és feladat redszerébe változást tervezek, akkor ki kell kéri a megyei ökormáyzat közoktatási fejlesztési tervé alapuló szakvéleméyét. Az OISB és az OKISB 2003 és 2007 között, valamit az OKB 2008 decemberig kiadott szakvéleméyeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.) Gazdaság és a mukaerőpiac kapcsolata Az ország agy térségei közül a dél-duátúli régió lemaradása érzékelhető. Az elmúlt évekbe a foglalkoztatás csökkeése együtt járt a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával. A yolc általáost, illetve aál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma és aráya stagál. A szakképzetle és iskolázatla muka keresletéek jeletős csökkeése mögött alapvetőe a gazdasági szerkezet átalakulása és az ezzel párhuzamos techológiai változás áll. Az új mukahelyek száma em tudta követi a megszűő mukahelyek számát. A képzettség jeletőse felértékelődött, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek mukaerő-piaci pozíciója javult. Megyék foglalkoztatás-politikájáak legagyobb problémája az, hogy alacsoy, 51%-os a foglalkoztatottsági ráta. Nem csökket megyékbe a eheze foglalkoztatható, alacsoy iskolai végzettségűek újratermelődése, a mukaerő-piacról kiszorulásuk érzékelhető. A mezőgazdaságba foglalkoztatottak száma folyamatosa csökke, az építőiparba, a gépiparba, a szolgáltató iparágakba, a pézügyi tevékeység és kiegészítő szolgáltatásai területé övekedés érzékelhető, míg az elektroika szakterülete diamikus foglalkoztatás-bővülés tapasztalható. A pillaatyi mukaerő-piaci megfelelés helyett a külöböző aktuális foglalkozásokra, mukakövetelméyekre felkészítés felértékelődik, az alkalmazható tudás jeletősége pedig övekszik. A felzárkóztatás és az itegráció hiáya külööse ériti a roma épességet. Az eladható ismeretek hiáyába lévők alkalmazhatatlaá válak, ami hosszabb távo visszahat a többségi társadalomra is. A mukaélküliségi adartok Baraya megye és a Dél-Duátúl voatkozásába 2008-tól diamikus emelkedő tedeciát mutatak. A településcsoportok fotosabb mutatóit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alkalmazásba állók számát gazdasági ágakét, valamit a regisztrált mukaélküliek számát a 3. számú melléklet tartalmazza. 5.) Óvodai evelés Megyékbe az ökormáyzatok óvodai feladat-ellátási kötelezettségüket többyire fetartói társulásba (55%), illetve a többi település (45%) öállóa látja el. 6

10 Az óvodák szervezeti formáját tekitve ma már kisebb számba öálló itézméyek, egy részük többcélú közös igazgatású itézméy keretébe működő szakmailag öálló itézméyegységek, kisebb részük ÁMK keretei belül valósítja meg feladatait. Megyékbe az óvodáskorú gyermekek közül fő (2005. évi KSH adat) veszi igéybe az óvodai ellátást. A gyermekek többsége a települése helybe lakó óvodás (84%), de viszoylag magas azok száma, akik bejáró, utazó gyermekek.(16%). A szabad itézméy-választás lehetőségével élve a megyei jogú város és a városok vozáskörzetéhez tartozó településekről sok szülő viszi gyermekét em a lakóhely szeriti óvodába. Eek okai: a városi óvodák többségéek feltételredszere kedvezőbb, pedagógiai kíálatuk változatosabb, a szülők is a városba dolgozak, vagy a helyi óvoda yitva tartása em igazodik a szülők mukahelyi elfoglaltságához. A születések számáak csökkeésével Baraya megyébe is csökket az óvodás korosztály létszáma. Az óvodai ellátást igéybe vevők száma kistérségekét agyo eltérő. A teljes megyei óvodai összlétszámból a legtöbb óvodás gyermek a Pécsi Többcélú Kistérségi ás területé ((43,4%), és a Mohácsi Többcélú Kistérségi ás területé (13,6%) területé él. Majd csökkeő létszámba a Siklósi (10,1%), a Komlói (9,6%), a Szigetvári (7,6%), a Sellyei (4,4%) a Szetlőrici (4,2%), míg a legkevesebb a Sásdi (3,7%) és a Pécsváradi (3,4%) Többcélú Kistérségi ások területé jár óvodába. Az ökormáyzatok itézméy-fetartói és működtetési problémái miatt is csökket az óvodai csoportok száma. A megyébe az átlag csoport létszám eléri a 22 főt. Vaak kistérségek, ahol 10 fő alatti csoportlétszám is található, de a közoktatási törvéy által meghatározott maximum 25 fő átlagot csak éháy esetbe haladja meg. Megyékbe az elmúlt időszakba két óvodát szütettek meg alacsoy gyermeklétszám és a városi épességmegoszlás változása miatt. Örvedetes, hogy új óvodai itézméyek is megkezdték működésüket: Siklósagyfalu, ahol a szociálisa hátráyos helyzetű gyermekek vehetik helybe igéybe az óvodai szolgáltatást, valamit a megyei jogú városba a területi igéyekek megfelelőe új itézméyegység létesült. Továbbra is működek em ökormáyzat által fetartott óvodák: egyházi, alapítváyi, más szervezet és más jogi személy által fetartott itézméyek. A szülői igéyekek megfelelőe új agol yelvű magáóvoda yitotta meg kapuját 2005 szeptemberébe Pécse. Az ökormáyzatok fejlesztéseiek eredméyekét az elmúlt évekbe folyamatosa javult az óvodák tárgyi feltételredszere. Az elépteleedett csoportszobákból toraszobát alakítottak ki, fűtés- és világításkorszerűsítést, valamit az óvodai főző- és tálalókoyhák HACCP előírásokak való megfeleltetését valósították meg. Az óvodák többségébe az előírásokak megfelelőe - a baleset megelőzés érdekébe - megtörtét az udvarok biztoságtechikai felülvizsgálata. A Baraya Megye Közoktatás Fejlesztéséért Közalapítváy folyamatos segítsége elleére is amely a feltételredszert és eszközellátottságot támogatta - számos ökormáyzat kérte a 11/1994 (VI. 8.) MKM. r. 7. sz. mellékletébe meghatározott eszközök és felszerelések beszerzéséek 2008-ra törtéő átütemezését. Eek elleére még 2009-be is éháy területe hiáyok tapasztalhatók a korszerű felszerelésekbe. A humá erőforrások miősége, a dolgozók képzettsége külööse az óvodapedagógusoké jeletős fejlődést mutat. Elsősorba a szükségletek megfelelő (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai, közoktatás vezetői) végzettségek és képesítések megszerzésével, valamit az akkreditált továbbképzések elvégzésével BPSZSZSZK szakmai támogatásával a mukaerő alkalmazkodó képessége a változó feltételekhez és körülméyekhez erősödött. Az elmúlt 4 évbe az ökormáyzati dötésekbe, és a kistérségi itézkedési tervekbe is erőteljes szerepet tölt be a hátráyos helyzetű és sajátos evelési igéyű gyermekek helybe törtéő óvodai evelése. Az ökormáyzatok a pedagógiai szakszolgálati ellátást szádékozak tovább fejlesztei a logopédiai ellátás, evelési taácsadás, utazó szakemberek biztosításával. Az óvodás gyermekek életesély javítása érdekébe, elegedhetetle lesz a további humá erőforrás fejlesztés támogatása. Ehhez a kistérségi mukaközösségek szervezeti keretei lehetőséget biztosítaak a következő területeke: speciális evelés, mely magába foglalja a hátráyos- és veszélyeztetett gyermekekkel való evelést, etikai kisebbségi és a sajátos evelési igéyű gyermekek itegrált evelését. A 4/2009.(II.18.) OKM redelet értelmébe Óvoda-bölcsöde itegrált kialakítására is lehetőség va. A redelet megteremtette aak lehetőségét, hogy szabályozott feltételek mellett 2 éves kortól maximum 5 főt itegráljo az óvoda egy csoportba, ameyibe aak személyi és tárgyi feltételeit is megteremti a fetartó. 7

11 A szülői elvárásokak megfelelő szolgáltatások sokszíűségét továbbra is fotos támogati az óvodákba (idege yelv játékos elsajátítása, játékos mozgás, zee-óvoda, kézműves tevékeységek, stb). A emzetiségi evelés irát folyamatosa agy az elvárás. A vidéki alacsoy gyermeklétszámmal szerveződő csoportok e cél teljesítése miatt működek. A emzetiségi településeke a emzetiségi óvodapedagógusok biztosítása kiemelte fotos feladat. Továbbra is ő azo települések száma, ahol az etikai kisebbségi evelés célkitűzései, feladatai, tevékeységei megvalósulak. Az itegrációval mideütt a differeciált képességfejlesztést valósítják meg. Az óvodák feladataikat a fetartók által jóváhagyott módosított evelési programok végzik, melyek emcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodak. A legtöbb itézméy redelkezik miőségiráyítási programmal, melyek a parterközpotú COMENIUS 2000 miőségbiztosítási redszer az alapja. Az óvodai evelés jellemző adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - Az óvodai feladatellátás települése törtéő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám idokolja. A települési ökormáyzatokak óvodai ellátás megszervezésekor törekediük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igéyekek megfelelő működtetést. - A társadalmi és területi külöbségek mérséklése érdekébe cél, és egybe feladat az itézméyek ifrastrukturális fejlesztése elsősorba a következő területeke: - iformatika (számítógép mide óvodába, programok, Iteret hozzáférés) - toratermek létrehozása, felújítása - fűtés, világítás techika, yílászárók korszerűsítése - akadálymetesítés - udvarok biztoságtechikai megfeleltetése (eszközök cseréje, javítása) - eszközorma előírásaiak teljesítése - A gyermekvédelmi feladatok célcsoportos végrehajtásával a roma gyermekek életesélyövelése. Ezek érdekébe a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisa hátráyos helyzetű gyermekek itegrációs eveléséek miőségi megvalósítása. - Társadalmi cél a sajátos evelési igéyű gyermekek többi gyermekkel törtéő együttevelése. Ehhez elegedhetetle az akkreditációs feltételek biztosítása, külööse a humá erőforrás fejlesztéséek támogatása. - A hátráyos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igéyéek megfelelő evelési programok alkalmazásával, hátráykompezáló szolgáltatások biztosításával. - A pedagógiai szakszolgálati ellátás miőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat megszervezéséek javításával. - A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. - A emzeti-, etikai-, kisebbségi evelés módszertai továbbfejlesztésével az iterkulturális evelést alapozza meg. A emzetiségi óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja törvéyi előírásokak megfelelő működést. - Az itézméyi feladatellátás miőségéek fejlesztése érdekébe kiemelte fotos feladat: - az itézméyi miőségiráyítási programok folyamatos működtetése - a parterközpotú szemlélet erősítése - az öértékelése alapuló miőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos elleőrzés, mérés, értékelés megszervezése - Az óvodai evelés tartalmi továbbfejlesztése érdekébe a kompetecia alapú evelésre való felkészülés és a helyi sajátosságokak megfelelő adaptálás támogatása. - A humáerő forrás fejlesztése érdekébe a kistérségi szitű szakmai kapcsolatok, programok segítése. - A pályázati készség és eredméyesség fokozása. 6.) Általáos iskolai evelés és oktatás Baraya megyébe a takötelezettség teljesítéséhez szükséges általáos iskolai itézméyhálózat redelkezésre áll. A települési ökormáyzatok az általuk öállóa fetartott itézméyek mellett/helyett övekvő számba látják el kötelező közoktatási feladataikat megállapodás és társul. Eek oka a csökkeő gyermeklétszám, a gazdasági racioalizálás kéyszere és az 8

12 együttműködésre ösztöző oktatáspolitika. Az elmúlt évekbe megyékbe kilec ökétes többcélú kistérségi társulás létesült. A kistérségekbe midösszese a települések 31,5 %-ba működik általáos iskola. A Mohácsi kistérség települései ez az aráy 53 %. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvéy 26. -a redelkezik arról, hogy az általáos iskoláak yolc évfolyama va. A továbbiakba a 33.. Részletese tárgyalja a többcélú itézméy formáit és az egységes iskola kritériumait. A VII. 3-tól hatályos módosítás kimodta, hogy a többcélú itézméybe egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, háziredet, itézméyi miőségiráyítási programot, az általáos művelődési közpotba egy pedagógiai művelődési programot kell készítei. A feti adatok azt bizoyítják, hogy a 2006-ba módosított fejlesztési terv elfogadása óta léyeges változás következett be kis-apró-törpefalvas Baraya általáos iskolai itézméyhálózatába. Főképp az apró- és törpefalvakba szűtek meg alsófokú itézméyek a feladatellátást átadva az 1-8 évfolyamú általáos iskolát fetartó ökormáyzatokak. Többcélú közös igazgatású itézméyek is létesültek óvoda-általáos iskola szervezeti összevoásával (pl.: Nagyyárád) Tovább bővült a em ökormáyzati fetartású itézméyek száma a fejlesztési terv elkészülte utái időszakba (pl.: Abaligete egyházi fetartásba került az általáos iskola) A gyermeklétszám csökkeése, és a fiaszírozási ehézségek több kistelepülése az alsótagozatos itézméy megszűtetését eredméyezte. A kistelepülések eddigi ragaszkodása oktatási itézméyeikhez érthető, de úgy tűik, hosszabb távo csak a körzetközpotok működtetése képzelhető el. E körülméy figyelembevételével szükséges a jövőbe további társulási formák, működő modellek terjesztése, melyek esetébe em sérülek a helyi és a szakmai érdekek, ugyaakkor biztosíthatók az eredméyességi és hatékoysági elvárások, valamit az iráyítás szakszerűsége egyarát. A tárgyi feltételredszer és az eszközellátottság javult a pályázati lehetőségek sokfélesége és a redelkezésre álló pályázati forrásokak köszöhetőe. Ebbe agy szerepe volt a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváyak. A feltételredszert illetőe toraszoba, toraterem, számítástechika és yelvoktatás célját szolgáló szaktatermek továbbfejlesztése kíváatos aak elleére is, hogy Baraya számos iskolája - sikeres ROP pályázatok révé - jeletős fejlesztéseket végezhetett el az iformatika, a taulási szítér és köryezet moderizálása területeke. Az iskolai köyvtárak, köyvtárszobák fejlesztése jó ütembe halad a megyébe aak elleére, hogy e területe az elmúlt évekbe az itézméyekek kevés pályázati lehetősége adódott. Sajálatos téy, hogy a apköziotthoi ellátás tovább csökket a megyébe (a racioalizálások ezt az ellátást éritették legjobba), kivételt képez ez alól Pécs városa. Humáerőforrás tekitetébe elmodható, hogy szite teljese megszűt a képesítés élküli evelők alkalmazása. A szakos ellátottság megyei átlagát rotja a kistelepülések képesített, de em szakos pedagógusok által ellátott taítási órák száma. Az idegeyelv és számítástechika, a mozgóképkultúra és médiaismeret taításához szükséges személyi feltételredszer fejlesztése prioritást kell, hogy élvezze a jövőbe. A megyei és/vagy kistérségi helyettesítési redszer kialakítása erre megoldást adhat. A hétévekéti továbbképzés második szakasza lezárult. A pedagógusok dötő többsége továbbképzési kötelezettségéek eleget tett. Nőtt a megyébe a szakvizsgázott pedagógusok száma. A sajátos települési adottságok miatt valószíűleg járható út az itézméyfetartó társulások övekedése, a kistérségi itézméyek szakmai együttműködése, mely egybe a szak- és szakmai szolgáltatások együttes igéybevételére is lehetőséget yújt. Az oktatást, evelést segítő kötelező vagy ajálott személyi fejlesztések csak közpoti forrás biztosításávál oldhatók meg, valamit a kistérségi szakmai égyüttműködés keretébe. Az itegrációs bázisitézméyek létrejöttével a halmozotta hátráyos helyzetű, s eze belül a roma származású taulók esélyegyelőtleségéek eredméyesebb mérséklése, csökketése megkezdődött. A sajátos evelési igéyű taulók itegrálására egyre több közoktatási itézméy vállalkozik. A agyobb mértékű itegrációt a személyi és tárgyi feltételredszer hiáya és a befogadást em támogató társadalomszemlélet akadályozza. Az általáos iskolai evelés és oktatás jellemző adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - pedagógiai programok és helyi tatervek felülvizsgálata, és ha szükséges módosítása, a közoktatási törvéy és a NAT korrekciójára való tekitettel, - oktatási egyelőtleségek mérséklése, csökketése az itegrált oktatás bevezetésével (sajátos evelést igéylő, hátráyos helyzetű és roma gyerekek), - élethosszig tartó taulás megalapozása kulcskompeteciák fejlesztésével, 9

13 - a közpoti program által kifejlesztett kompetecia alapú oktatási programcsomagok tesztelése,kipróbálása, bevezetése, - módszertai eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételredszer megteremtése, - az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajítíttatása,majd taórai alkalmazása, - a megszerzett új eljárások,pedagógiai eszközredszer adaptálása,a saját pedagógiai programba törtéő beillesztése és itézméye belüli elterjesztése, - regioális szakmai hálózatok mukájába törtéő bekapcsolódás, - az IKT alkalmazásáak fejlesztése, kiszélesítése a taulási köryezet változtatásával, - haszálható idegeyelv tudás megalapozása, hatékoy yelvtaulás lehetőségeiek megteremtése, - öértékelése, öfejlesztése, parterközpotú szemlélete alapuló miőségfejlesztés az oktatási itézméyekbe, - parteri kapcsolatok az iskola mide szereplőjével és a helyi közösséggel, - helyi itézméyi iovációk által felhalmozott haszosítható tapasztalat terjésztése, - az alapkészségek kialakítását szolgáló kezdő szakasz 1-6. évfolyamra törtéő kiterjesztése az 1-4. évfolyamok helyett, - a pályaorietáció szerepéek erősítése a 7-8. évfolyamo, - a taeszközjegyzék követelméyéék való megfelelés, - társulások, települések, itézméyek közötti együttműködés kialakítása, - ökormáyzati itézkedési terv készítése azo ökormáyzatok által is, akik oktat kapcsolatos alapfeladataikat em itézméyfetart látják el, - iskolaadmiisztrációs redszerek bevezetése és alkalmazása. 7.) Középfokú oktatás Az általáos iskolát végzők továbbtaulását a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. A középiskola mai presztizse a múltból táplálkozik, ba véve mégis a jele társadalmi téyei alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a továbbtauláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az egyes itézméyek sokszíű oktatási-képzési kíálata lehetőséget biztosít a taulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tauló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékred átalakulása, divat-jeleségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamit egyre erősödő mértékbe a továbbtaulási, illetve a mukaerőpiaci-elhelyezkedési szempotok. A helyes dötés meghozatalát és a taulók reális pályaválasztását segítik az OM iformációs redszere mellett a Barayai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Közpotjáak kiadváyai, a Baraya Megyei Mukaügyi Közpot Foglalkoztatási Iformációs Taácsadója, az itézméyek yílt apjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiába közzétett iformációk, az itézméyek iteretes holapjai, pályaválasztási kiállítások. Az évi LXXIX. közoktatási törvéy 87. -áak (1) bekezdése a kistelepülése lakókak is joguk va megismeri továbbtaulási lehetőségeiket, illetve ha valamelyik tauló egyik iskolába sem kerül be, akkor is tudia kell, hogy mit taköteles, melyik iskolába folytathatja a 9. évfolyamo taulmáyait. A megyei ökormáyzat köteles godoskodi azokak a taulókak külöbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés élküli iskolaváltásáról, akiek a lakóhelyé, eek hiáyába tartózkodási helyé a takötelezettség végéig em biztosítottak az iskolai evelés és oktatás feltételei. Baraya megye középfokú oktatási itézméyei a 17. számú mellékletbe meghatározott módo biztosítják az éritett taulók kötelező felvételét. A Baraya megyébe 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtaulását kedvezőe ériti az, hogy Pécs Megyei Jogú Város Ökormáyzatáak közoktatási itézkedési tervébe jeleleg em tartja idokoltak a fetartásába lévő középfokú oktatási itézméyek oktatási kapacitásáak csökketését évet követőe tervezik az itézméyredszer racioalizálását. A humá szolgáltatások területé a középfokú oktatásba érvéyesül legikább a megyehatárok gyegülő szerepe. Elsősorba a szakképzés területé tapasztalható három megyére kiterjedő együttműködés (pl.: e-régió program, delegáltak együttdolgozása a Regioális Képzési Bizottságba), eze kívül az OKÉV feladatellátása oká az érettségi vizsgák szervezése ad keretet az együttműködéshez. Mivel megyék középfokú oktatási itézméyei több tauló oktatását tudják folytati, mit aháya a településekről érkezek, Baraya középiskolái várják és számítaak a szomszéd megyéből érkező taulókra. Kíváatos az, hogy a középiskolát végzettek közül mid többe tauljaak tovább. Tegyeek sikeres érettségi vizsgát, szerezzeek szakképesítést, vegyeek részt akkreditált felsőfokú szakképzésbe. Sajálatos módo csökke a szakmataulás presztízse. Az elmúlt évtizedbe közel felére csökket a szakmukástaulók száma, mely középtávo valószíűsíthetőe a jelelegi szite stabilizázólik. Az iskolaredszere kívüli oktatás fő területe is a szakképzés. Az Európai Uió oktatáspolitikájával és a 10

14 Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.-vel összhagba az oktatás, képzés támogatása az egész élete át tartó taulás politikájáak részekét jeleik meg a mukaerő-piaci képzés keretébe Gimáziumi oktatás A gimáziumba továbbtaulók száma az elmúlt évekbe megyékbe eyhé emelkedett. A megövekedett szülői, taulói igéyekhez viszoyítva is az itézméyhálózat férőhely-kapacitása elegedő. A feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakba 20-ról 25-re emelkedett, a appali oktatásba résztvevők száma ról főre őtt 2005-re tól apjaikig azoba eyhe csökkeés tapasztalható. Jellemző volt egyrész a lefelé terjeszkedés a hat és yolc évfolyamos gimáziumi osztályok idításával, ami együtt járt a képzési idő meghosszabbodásával, valamit a felfelé terjeszkedés is az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével és a szakképzési évfolyamoko törtéő oktatás idításával. Az egyéi életpálya szempotjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azoba a települési szite kedvezőtle hatások is megjeletek, mit például hogy: az általáos iskolák felső tagozatai csökket az osztályok feltöltöttsége, és amiek következtébe őtt a fajlagos költségszit. Jellemző az iskolák pedagógiai programjaiak bővülése: az általáos tatervű oktatás mellett a kéttayelvű, és a emzetiségi yelvű oktatás, a tagozatos és orietációs oktatás, valamit az emelt szitű oktatás mellett speciális ismeretek megszerzését, és érettségit követőe a helybe törtéő továbbtaulás lehetőségét is kíálja az iskolák egy része. A yelvi előkészítő évfolyamo törtéő oktatás övekvő épszerűségek örved. A Hátráyos Helyzetű Taulók Aray Jáos Tehetséggodozó, illetve Kollégiumi Programja, a speciális tatervű oktatási programok jól egészítik ki a gimáziumok evelési-oktatási programjait. A csökkeő gyermeklétszámból következő beiskolázási verseybe a gimáziumok kedvező helyzete megmarad, ami itézméyek működéséek stabilitását segíti. A gimáziumi evelés és oktatás jellemző adatait a 7. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A gimáziumi oktatás itézméyi feltételredszere Baraya megyébe biztosított. A gimáziumi férőhelyek száma elegedő, az oktatási kapacitások kihaszálása optimális. A társadalmi igéyekhez igazítása folyamatos. A fetartókak szükség szerit évete módosítai kell az idítható osztályok és a beiskolázható taulók számát. - A jelelegi iskolaszerkezetbe a égy évfolyamos gimáziumi oktatást idokolt stabilizáli. A hat és yolc évfolyamos osztályok számáak övelése em idokolt. - A gimáziumokak feladata a középszitű érettségi vizsgára felkészítés mellett a taulók emeletszitű érettségi vizsgára törtéő felkészítése. Ehhez teljes körűe biztosítai kell a személyi és a tárgyi akkreditációs feltételeket, valamit a diákok tatárgy választási jogát. A szakmai szempotok mellett fotos az oktatás-szervezés gazdasági-pézügyi szempotjaiak figyelembe vétele is, eek oká pedig az iskolák között lehetséges együttműködés kialakítása. - Az idegeyelv-oktatás, az iformációs és kommuikációs techológiák alkalmazása és fejlesztése, a kulcskompeteciák fejlesztése, valamit az oktatás pedagógiai hatékoyságáak övelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelek. - Stratégiai cél az oktatás miőségfejlesztése. A miőségi oktatásra törekvés a gimáziumi oktatásba fotos követelméy, egybe értékmérő. A fejlesztés kiiduló potjait a taulók közvetle köryezetébe meglévő értékekhez kell igazítai. A tatárgyi lehetőségekél szélesebb körű, sokszíű tevékeységi terepet kell biztosítai a taulók részére. - Az iskolák pedagógiai programjukba érvéyesítsék (tauóközpotú) fejlesztési feladataikat, jeleítsék meg köryezetükbe az iskola küldetését. - Támogati szükséges a gimáziumokba is azokat a fejlesztéseket, itézméyi iovációkat, amelyek a pedagógiai programokba elfogadott specializációkhoz, pl. a emzetiségi yelvoktató programokhoz, művészetoktatáshoz stb. kapcsolódak. - Ösztöözi szükséges a gimáziumot végzettek körébe is a kvalifikált, széles alapú általáos műveltséget igéylő szakmaválasztást Szakközépiskolai oktatás A középiskolás, közöttük a szakközépiskolás taulók számáak és aráyáak magas szite tartása az érettségizők számáak emelkedését eredméyezte a vizsgált időszakba. Ez volt az egyik legjeletősebb közoktatáspolitikai cél. Összhagba va azzal a társadalmi elvár és érdekkel, a 11

15 szülők és a taulók igéyével, hogy hosszabb távo is emelkedje az érettségit adó képzésbe résztvevők száma. A középiskolai oktatás expaziója középtávo folytatódik. A szakközépiskolai oktatásba a feladatellátási helyek száma a évi 31-ről 2005-re 34-re emelkedett. A taulólétszám a appali oktatásba ugyaebbe az időszakba ről re csökket. A 9. évfolyamo taulók száma hasoló tredet követve kis mértékbe 1600-ről ra változott. A 13. és magasabb évfolyamos taulók az érettségihez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképzésbe veszek részt. Számuk kis mértékbe hullámzó, 2005-be fő volt, ami csökkeő tedeciát jelez. A 2008-as adatok további csökkeést mutatak. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bővülő kíálata, és a felsőoktatásba továbbtaulás preferálásáak elszívó hatása érzékelhető. A miőségi kritériumok és a demográfiai folyamatok ismeretébe a fejlesztések a régiós szerepet vállaló (Pécs) és a kistérségi iskolaközpotok (térségszervező városok) itézméyeibe valósíthatók meg. A szakmai programfejlesztések az oktatás miőségfejlesztését eredméyezték és a társadalmilag elfogadott értékorietációkat erősítették. A szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakiráyú továbbtaulást, lehetővé teszi érettségi utá szakképesítés megszerzését. Mivel a piac hosszútávra ma még em képes szabályozi a képzési struktúrát, a pályaválasztás és a mukábaállás későbbi időpotra halasztása a fiatalok számára előyös. A felőttoktatási szakközépiskolai oktatás téryerése appali, esti és levelező tagozato egyarát az érettségi megszerzéséek lehetőségére vezethető vissza. Dél-Duátúl szakközépiskoláiak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humá szakterülete 15 iskolába, műszaki szakterülete 78 iskolába, gazdasági, szolgáltatási szakterülete 52 iskolába, agrárszakterülete 16 iskolába folyik szakmai orietációs és szakmai alapozó oktatás. A szakközépiskolai oktatás jellemző adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A megye hátráyos helyzetű kistérségeiek felzárkóztatása érdekébe és verseyképességük fokozásába fotos szerep jut a humáerőforrás-fejlesztések, melyek szíterei a középfokú oktatási itézméyek, közöttük a szakközépiskolák. Településpolitikai szempotból és a gazdaság verseyképességéek övelése érdekébe támogati kell azt a törekvést, hogy a meglévő iskolaközpotok tovább fejlődjeek - ahol megvalósítható - a SZASZET-ok bázisá. - A szakképzési kocepció megyei szitű megvalósításába, a szervezésébe, az iráyításába, a koordiációba érvéyesüljö a Baraya Megyei Szakképzési Taács befolyásoló szerepe. - Az itézméyek szakmai programjába a gazdaság és a mukaerőpiac igéyéek megfelelő középiskolához, érettségihez kötött szakképesítések megszerzésére felkészítést kell preferáli úgy az iskolai redszerű, mid az iskolaredszere kívüli szakképzésbe. - Az iformációs és kommuikációs techológia gyors terjedése szükségessé teszi, hogy az itézméyek legyeek alkalmasak azok fogadására, és tudják alkalmazi mid a szakmai oktatásba, mid pedig az oktatásszervezésbe. Az idegeyelv-oktatás, a kulcskompeteciák fejlesztése, valamit az oktatás pedagógiai hatékoyságáak övelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelek a szakközépiskolai oktatásba is. - A mukaerőpiaci esélyövelő programok kiterjesztésével idokolt kiemelte támogati a számítógép-kezelő (haszáló) szakképzését, az idegeyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői egedély megszerzését. - A továbbtaulás szempotjából kiemelte fotos, egybe az esélyövelést is szolgáló oktatási forma a yelvi előkészítő osztályok idítása a (szak)középiskola 9. évfolyamá. - Támogati kell a szakközépiskolák akkreditált felsőfokú szakképzés folytatására iráyuló szádékát, és a felsőoktatási itézméyekkel törtéő együttműködésük kiterjesztését. - A kooperáció alapuló oktatás-szervezés eredméyekét el kell éri, hogy a szakképzésbe belépő taulók számára a közoktatás más területé (gimázium) biztosított lehetőségek is redelkezésre álljaak. - A szakközépiskolákak fel kell készüliük az új OKJ-ba szereplő szakképesítések szakmai programjaiak bevezetésére, a modulredszerű oktatás bevezetésére, az új szakmai és vizsgakövetelméyekre felkészítésre, és a kétszitű érettségi szakmai követelméyredszerére. - Alkalmazkodi kell az Európai Uió szakképzés-politikájához, az új követelméyekhez. (Dél-duátúli Operatív program, EU-s pályázatok stb.) - A szakmai programfejlesztések sorá törekedi kell a Baraya megye középfokú fejlesztési programjába elfogadott akcióprogramok, projekt-javaslatok szakközépiskolákra voatkozó részéek megvalósítására. 12

16 7.3. Szakiskolai oktatás A szakképzés struktúrájáak átalakítása az elmúlt másfél évtizedbe em modellvált, haem az iskolák új típusú képző itézméyekké törtéő alakításával törtét. A középfokú szakképzés redszer problémáit - melyek léyegébe abból adódtak, hogy a képzés ics szikroba a mukaerő-piac igéyével, egyidejűleg drága és pazarló - em sikerült orvosoli be elkezdődött a térségi itegrált szakképző közpotok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007-be fejeződek be. A cetralizációs folyamat hatásai Baraya megyébe a 2007/2008-as taévtől, a PANNON-SZASZET működéséek érdemi megkezdésétől várhatók. A szakiskolai évfolyamo az általáos műveltséget megalapozó oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorietáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamoko az OKJ-ba meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamáak befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez em kötött szakképesítések körébe szakmai vizsgára felkészítés folyik. Aki em fejezte be az általáos iskola 8. évfolyamát, és elmúlt 16 éves, appali redszerű iskolai oktatás keretébe felzárkóztató oktatásba vehet részt. A szakiskolai oktatás fejlesztését idokolja az, hogy egyre agyobb számba kerülek be gyege taulási képességű, hiáyos általáos műveltségű, eheze evelhető, szociális szempotból hátráyos helyzetű és túlkoros taulók az iskolába. A magas követelméyszitet soka em tudják teljesítei, ezért kimaradak vagy lemorzsolódak. A gazdaság visszajelzése szerit sok esetbe a piacképes tudás hiáya rotja a fiatal szakmukások elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes redszeréek: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertai, tárgyi, fiaszírozási, miőségfejlesztési stb. fejlesztéséek folytatatása idokolt. Kiemelt figyelmet kell fordítai a szakiskolai oktatásba a hátráyos helyzetűek és a sajátos evelési igéyű taulók esélyteremtésére, a gazdaság szereplőiek bevoására, az EU-s iráyelvek figyelembe vételére, a szakmacsoportos alapképzés-külööse a gyakorlati képzés- erősítésére, a modul redszerű képzés bevezetéséek előkészítésére és bevezetésére. A fejlesztés keretébe erősítei szükséges a parterkapcsolatokat az itézméyfetartók, az itézméyek, a gazdaság érdekképviseleti szervezetei-kiemelte a kamarák-, a mukaügyi közpot és szervezetei között. A mezőgazdasági szakképzésbe a 2008/2009-es taévtől a Duátúli Agrár Szakképzési Közpot (DASZK) kezdte meg működését. Ezzel lehetőség yílt az agrár szakképzésbe is a korszerű piacképes itegrált oktatás bevezetésére. A Mukerőpiaci esélyövelés -t célzó programok kiterjesztése esélyövelő, egybe hátráykompezáló hatású. Az idege yelv és az iformatika oktatás többletóra fiaszírozása mid az egyé, mid pedig a társadalom számára megtérülő befektetés. A jövőbe azoba ezek fetarthatóságához a szülők hozzájárulása élkülözhetetle lesz. Az évi LXXVI. törvéy a szakképzésről 48. -a redelkezik a regioális fejlesztési és képzési bizottságok feladatairól, szakképzésbe betöltött szerepéről. Eek értelmébe az összehagolt és piacképes szakmai struktúrák és képzési iráyok meghatározásába szerepük és jeletőségük övekvő tedeciát mutat. A speciális szakiskolai osztályok idítása közel két évtizedes múltra tekit vissza azokba az iskolákba, ahol a fogyatékkal élőket evelik, oktatják. Folyamatosa bővülő képzési kíálatuk a továbbtaulás szempotjából előyös és vozó a sajátos evelési igéyű taulók számára, mert esélyt teremt a mukába álláshoz. A szakiskolai és a speciális szakiskolai evelés és oktatás jellemző adatait a 9. számú melléklet tartalmazza. A Dél-Duátúl szakképzési térképét a 10. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A gazdaság és a mukaerőpiac változó igéyéhez alkalmazkodó oktatási-képzési struktúra fejlesztéséek célja és feladata az egymásak megfelelés követelméyéek biztosítása. - A tudásforrások bővítése, a szakmai együttműködési képesség fejlesztése, a taítási köryezet moderizálása, és az eszközredszer fejlesztése a szakiskolai fejlesztési program iovációs folyamatáak meghatározó elemei. Törekedi kell a fejlesztés eredméyeiek széleskörű haszosítására. - A gyakorlatorietált képzés, a korszerű taítási ayagok kidolgozása és alkalmazása, a pedagógusok módszertai kultúrájáak fejlesztése az öfejlesztő és miőségfejlesztő iskoláak legye programja, egybe jellemzője. (Mukahelyi gyakorlat, életszerű szakma taulás.) - A gyorsa változó szakmai követelméyredszer differeciáló hatású. Továbbra is biztosítai szükséges azoba a szakképzés társadalomfejlesztő szerepéek érvéyesülését. A gyegébb 13

17 képességű és a hátráyos helyzetű fiatalok szakképesítéshez és mukához juttatása az esélyegyelőséget biztosítja. A reális pályaválasztás előfeltétele a sikeres életpályáak. - A szakképzés itegrációs folyamatába egységbe kell kezeli az iskolaredszerbe és a felőttképzés keretébe folyó szakmai mukát, tekitettel az élethosszig tartó taulás programjára és az iskolaredszere kívüli szakképzés szerepéek folyamatos övekedésére. A középtávo tervezhető folyamatba a PANNON-TISZK vállaljo kezdeméyező szerepet. - Támogati szükséges a szakképző iskolák kapcsolatredszeréek fejlesztését, kiemelte az iskolahaszálókkal és a szakképzésbe érdekelt itézméyekkel, szervezetekkel. Arra kell felkészüli a szakiskolákak, hogy a takötelezettség 18 évre emelésével a taulók iskolaredszerű oktatása korszerű evelési - oktatási programok és módszerek hatékoy alkalmazásával legye az egyé és a társadalom számára egyarát eredméyes. - Fotos fejlesztési feladat a kompetecia-elve alapuló képzési redszer kialakítása, a modulredszerű szakképzés bevezetése, a szakmacsoportos képzés tartalmáak megújítása, a szakmai idege yelv és a számítástechika alkalmazás szitű elsajátíttatása. - A gyakorlati oktatásba a taulószerződés kiterjesztése, ba 2300 szerződés volt - a kooperáció alapuló oktatásszervezés a szakképzési törvéy követelméyéek megfelelőe tervezedő. A szitvizsgák szervezése biztosítsa a szakmai és vizsgakövetelméyekek megfelelést. - A képző itézméyek és specialisták együttműködésére, kofereciák megtartására, itézméyi elemzésekre, öelemzésekre va szükség ahhoz, hogy a évfolyamo tauló diákok speciális problémáira adekvát válaszokat lehesse adi. - A taulók redelkezzeek a mukahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességekkel, készségekkel, kompeteciákkal. Fel kell készítei őket az életpálya sorá bekövetkező mukahely- és szakmaváltásokra. A speciális és készségfejlesztő szakiskolákba törekedi kell arra, hogy a sajátos evelési igéyű taulók képességeit eredméyese botakoztassa ki. Eredméyes hátráykompezáló módszerek alkalmazásával kell segítei beilleszkedésüket a muka világába, a társadalomba. - Az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása, az új szakmai programok bevezetése, az új szakmai és vizsgakövetelméyek alkalmazása alapkövetelméykét fogalmazódik meg mid az iskolaredszerű, mid pedig az iskolaredszere kívüli szakképzést folytató itézméyekkel szembe. 8.) Kollégiumi ellátás A kollégiumok a megye közoktatási itézméyhálózatáak részekét speciális evelési-oktatási feladatokat látak el. Az itézméyredszerek ma is aktuális fukciója, hogy csökketse a társadalmi esélyegyelőtleségeket, yissa meg a szellemi javakhoz való hozzáférés útját, és mit ottho, befolyásolja a személyiség éréséek folyamatát. A kollégium széles értelembe vett szocializáció és idetitás fejlesztés. Az itézméyek agy többsége részbe öállóa gazdálkodó, vagy iskolához csatolt. A kollégiumok kihaszáltsága Pécsett %-os, a megyébe eél kevesebb, % közötti. A kihaszáltságot a képzési struktúra változása, de legikább a demográfiai helyzet befolyásolja. Növekedett a em ökormáyzati itézméyredszerbe résztvevők kollégiumi igéye, ezzel övekvő számba jelet meg a kollégiumi ellátást igéylő 18 éve felüli korosztály. A kollégiumi itézméyredszer szakmai mukáját meghatározta az OM által 2001-be kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. A szakmai muka fiaszírozása azoba elmaradt a szükségestől. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítváy 2002-be megszűt, a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváyak, csak a kollégiumok fejlesztésére kiírt pályázata em fedi le a szükséges és jogos igéyeket. A kollégiumok költségvetési ormatív támogatása évete legalább az ifláció mértékével övekedett, 2006-ba azoba taulókét Ft-tal csökket. A kollégiumi itézméyhálózat fejlődése ma alapvetőe két téyezőtől függ: - egyrészt a működtetésbe érdekelt fetartó szakmai fejlesztési céljaitól, - másrészt az itézméy szakmai öállóságáak biztosítása mellett, az elkülöítette kezeledő költségvetési ráfordítások megteremtéséek lehetőségétől - ma ugyais eheze követhető, hogy az iskolával összevot kollégiumokak mekkora a működési költsége. 14

18 Fejlesztési iráyok, feladatok: - Fejlesztei szükséges a kollégiumok lakhatási feltételeit. Az ifrastruktúráak, igóságokak meg kell közelíteie a jó szívoalú polgári ottho tárgyi-techikai feltételredszerét. - A szakmai fejlesztést, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja megvalósulását kimeetmérésekkel, hatásvizsgálatokkal folyamatosa elleőrizi kell. - Támogati szükséges azokat a folyamatokat, amelyek a megyei kollégiumi itézméyredszer egészét megmozgató agyredezvéyek, programok, találkozók megvalósítását szolgálják. illetve amelyek az alapprogram itézméyi megvalósítását segítik. - ekét felül kell vizsgáli a férőhely kihaszáltságot, az alapító okirat módosításával, a férőhelycsökketést az ellátási szívoal emelésére kell kihaszáli. - Segítei kell az itézméyeket a turizmusból származó bevételek övelésére. - A fetartók belső szabályozókkal alakítsaak ki megfelelő érdekeltségi redszert az itézméyi dolgozók ilye jellegű mukájáak ösztözésére. 9.) Művészeti oktatás A művészetoktatás, a művészeti evelés helyzete és fejlesztések lehetőségei: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvéy és az ehhez kapcsolódó redeletek meghatározták a közoktatás redszeréhez szervese illeszkedő a művészetoktatás/művészeti evelés szervezeti kereteit és tartalmi követelméyeit. A Nemzeti Alaptaterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerit határozza meg, a Kormáy 243/2003. (XII.17) Korm. redelete a Nemzeti Alaptaterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról az iskolai evelés-oktatás alapvető céljai között az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztéséek szükségességét hagsúlyozza. Az egész élete át tartó taulás eszméje mellett (LLL) az élet mide területére kiterjedő taulás (LWL) folyamatosa új tudást eredméyez. A tudás megszerzése sorá az értelmi, itellektuális fejlesztés mellett feltétleül szükséges az érzéki megismerő tapasztalatszerzés, tudásszerzés, amelyek lehetőségeit az iskolába a művészetoktatás, művészeti evelés biztosíthatja Hazai és emzetközi kutatások azt a téyt támasztják alá, hogy a művészetoktatás jeletős mértékbe elősegíti a tudás megszerzését, a képességek fejlesztését, a személyiség fejlődését. A művészetoktatás alkalmas mid a kogitív, mid az affektív, mid pedig a pszichomotoros területek fejlesztésére, külööse értékes a kreativitás, az iovatív, problémamegoldó godolkodás fejlesztésébe. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztése a megismerés olya területeit célozza meg, amely az érdeklődést, a yitottságot, az élméyszerű tudásszerzést eredméyezi. Jeletős szerepe va a művészeti evelések a taulók motiváltságáak, érzelmi gazdagságáak kialakításába is. A művészetoktatásak jellegéből adódóa közösségformáló ereje va, az iskolák, a települések életéek meghatározó programjait, eseméyeit szíesítik a taulók művészeti tevékeységükkel: előadásokkal, bemutatókkal, kocertekkel, kiállításokkal, stb. A korszerű tehetségfogalom értelmezése szerit a művészeti területeke tehetséges fiatalok alkotómukája redkívül értékes és összemérhető mide más területe tehetséges taulók figyelemreméltó teljesítméyével. A művészeti területeke szerzett tudás, a képességek fejlődése hat va az értelmi fejlődés más területeire, a traszfer hatása fotos, pozitív fejlődést eredméyez a taulók mukájába az iskolai élet mide területé. A művészetoktatás hatása yomá komoly fejlődés mutatkozik bizoyos pszichikus fukciók erősödésébe, külööse a figyelem, a kocetráció, a memória, az öszabályozás területé. A művészetoktatás szervezeti keretei a megyébe elsősorba az alapfokú művészetoktatási itézméyekbe jeleek meg, a Közoktatási Iformációs Redszer (KIR) által jegyzett adatok szerit 15

19 38 iskola biztosítja a művészetoktatást a zeeművészeti, a képző-iparművészeti, a tácművészeti és a szí- és bábművészeti ágak területé. Az iskolák jeletős része ökormáyzati vagy ökormáyzatok társulásai által fetartott itézméy, ezek mellett alapítváyi, egyházi és egyéb itézméyek (pl. egyetem) által fetartott iskolák is működek a megyébe. Mára már em jellemző az itézméyek számáak övekedése. Az alapfokú művészetoktatás közpoti és helyi programjai az iskolákba részletese kidolgozottak. Ezek a téyezők jeletik a garaciáját aak, hogy az itézméyek az - először 2007-be elvégzett - országos miősítési eljárásba megszerezték a jogosultságot a működésre, kiválóa miősített vagy miősített itézméy cím elyerésével. Míg a 2006-os adatok szerit a megyébe 67 itézméybe folyt művészetoktatás, a KIR legfrissebb adatai szerit jeleleg a számuk csak 38. Ez bizoyítja azt, hogy ma már csak olya művészetoktatási itézméy működik, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, a szakmai szívoal miősége is legalább jó miősítésű. Az alapfokú művészetoktatási itézméyek alaptevékeységükkel bizoyos mértékbe átvállalják az általáos iskolákba kevés óraszámba oktatott művészeti tárgyak: éek-zee, rajz, tác és dráma szerepét. Az ú. egységes iskolába az alapfokú művészetoktatási itézméyek programját valósítják meg az általáos iskola helyi tatervébe építve. Valameyi iskolatípusba a művészetoktatás alaptevékeysége mellett jeletős szerepe va a szívoalas, művészeti jellegű szabadidős programokak, amelyek a települések, az ott élő közösségek kulturális életét gazdagítják. A középfokú művészetoktatás, a művészeti szakképzés feladatát - térségi beiskolázás a megye működő Pécsi Művészeti Gimázium és Szakközépiskola látja el, az országba egyedülálló képzési struktúrával: égy művészeti terület találkozása yomá biztosít professzioális képzést a művészeti szakképesítések megszerzésére: zeeművészeti, képző-iparművészeti, tácművészeti és drámatagozatos gimáziumi tagozataival. A párhuzamos oktatás lehetősége ebbe az iskolatípusba az általáos műveltség, a személyiségfejlesztés, a tehetségfejlesztés feladatát is biztosítja. A középiskolákba (gimáziumokba, szakközépiskolákba, szakképző itézméyekbe) kevés óraszámba jele va a művészeti evelés, amely biztosítja egyrészt az adott területe az érettségi vizsgákra való felkészülést, másrészt agyobb aráyba a szabadidős programok szívoalas, tartalmas megszervezését. A következő időszak fejlődési, fejlesztési lehetőségei a művészetoktatásba: - Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztése az iskolák helyi tatervéek részekét. - A művészetoktatás és az általáos képzés pozitív kölcsöhatásáak erősítése az iskolai muka mide területé. - A tehetséggodozás, tehetségfejlesztés helyi és hálózatba szervezett programjáak fejlesztése a Magyar Géiusz Itegrált Tehetségsegítő Program. - A kreativitás és iováció európai éve (2009) fő célkitűzései között szerepel a művészetoktatás erősítése az alapfokú és középfokú oktatási itézméyekbe, ehhez kapcsolódó programok, fejlesztések megtervezése, megvalósítása hosszabb távo is pozitív szemléletet, hatást eredméyezhet. - Pályázati lehetőségek segítségével a művészetoktatás tartalmi és tárgyi feltételeiek javítása, fejlesztése fotos feladat. - Szükséges a művészeti pályára készülő tehetséges fiatalok pályaorietációjáak segítése, a középfokú művészeti szakképzésbe való bekapcsolódásuk segítése, támogatása. - Az iskolák tartalmas, szívoalas művészeti programjaikkal továbbra is aktív részesei, meghatározó szereplői lehetek a települések kulturális/művészeti életéek. A művészetoktatást folytató itézméyeket a 11. számú melléklet tartalmazza. 10.) Nemzetiségi oktatás Baraya megyére em csak az aprófalvas településszerkezet, haem a emzetiségek magas száma és aráya is jellemző. A evelés-oktatás szervezettsége eltérő szitű, befolyásolja a települések 16

20 hagyomáya, a gazdaság szívoala. A emzetiségi, kisebbségi lakosság települések szeriti megoszlásáak jellegzetessége az, hogy túlyomó többségük községekbe lakik. A másik jellegzetesség a területi szétszórtság, ami jeleti egyrészt a megye egész területét, másrészt, hogy egy települése belül is gyakra megtalálható valameyi kisebbség. A roma épesség szétszórtsága még agyobb mértékű, bár vaak települések, ahol a lakosság %-a ehhez az etikumhoz tartozik. Az egyes kisebbségek korösszetételére jellemző, hogy míg a émet, a szerb és horvát kisebbségre az elöregedés jellemző, addig a roma lakosságál fordított a helyzet. A magyarországi emzetiségi evelés-oktatás a közoktatási redszer szerves részekét illeszkedik a agy redszerbe, specialitásai vaak, de általáosságba egyazo törvéyi keretek voatkozak mide emzeti kisebbségre. Eek elleére, vagy még ikább ezért, a emzeti kisebbségek kulturális autoómiájáak és az ezt szolgáló itézméyi háttér kialakítása, illetve fejlesztése az egyik legfotosabb feladat. Az európai kulturális sokszíűség fogja meghatározi kotiesük jövőjét, valamit eek a célak a megvalósulásába egyértelműe az oktatás és evelés kapja a legagyobb szerepet. Ez lehet formális, vagy iformális, iskolaredszerű vagy azo kívüli, de mideképpe a permaes, egész élete keresztül megvalósuló formája. Így valósulhat meg a fogékoyság az új közösség és megvalósuló értékei irát. A multikulturális evelés egyik legfotosabb területe a emzetiségi yeloktatás. A emzetiségi oktatás korábbi megközelítésébe a yelvtaulás követelméyéből következett a hagyomáyápolás, amelybe gyakorolható volt az ayayelv. Most pedig, főleg a kisebb yelvek esetébe, a hagyomáy továbbadása a cél, és ebből következik a yelv taulásáak szükségessége is. Így a emzetiségi kultúrára evelés és oktatás, valamit a kisebbségi yelv taulása szorosa összefüggő redszert képez. Barayába a emzetiségi yelve törtéő evelés és oktatás mide hazai változata megtalálható. Az óvodai evelése belül gyakorlat az adott kisebbségi yelv mideapos haszálata, mit a emzetiségi evelés alapja. Az óvodák pedagógiai mukája a Magyar Óvodai Nevelési Program szerit szerveződik. Az általáos- és középiskolákba midhárom oktatási forma létezik a megyébe: emzetiségi ayayelvoktató, kétyelvű, tayelvű. A emzetiségi oktatás szívoaláak korszerűsítéséhez az itézméyek elsősorba az újszerű taeszközök (taköyvek, segédeszközök) beszerzését, a szakmai-módszertai taácsadást, valamit az ayaországgal való kapcsolattartás kiépítését és működtetését igéylik. A közoktatás egyes feladataiak kistérségi szervezésekor és a közoktatási itézméyek, átszervezésekor arra kell törekedi, hogy a emzetiségi oktatás keretei és lehetőségei bővüljeek, a emzetiségi oktatásba részvevők száma pedig övekedje. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásba kiemelt figyelmet kell fordítai a szakmai idegeyelv oktatására. Az oktatás területé is legagyobb probléma, a roma származású gyerekek esetébe tapasztalható. Helyzetükö való javítás legikább lehetséges módja az oktatás területé található meg. Ameyibe a kisebbséghez tartozó megőrzi saját kultúráját, ugyaakkor elfogadja, megérti és tiszteli a többségi közösség kultúráját, akkor az egyé itegrálódik. Az itegráció mid az egyé, mid a társadalom számára a legkíváatosabb állapot. A többség az itegráció alatt legtöbbször azt érti, hogy a kisebbségi társadalom szokásait, kultúráját tegye magáévá úgy, hogy a sajátját elveti. Ez valójába az asszimiláció, amit emkíváatosak tekitük. A emzetiség kultúráját megőrizi csak meghatározott stratégiával lehet. Fel kell méri, hogy mi az a törtéeti, építészeti, képzőművészeti kics, ami jelegzetese az adott emzetiség yelvé európai. Mi az az élő (éekelt, tácolt, zeélt, festett, hímzett, faragott, szőtt stb.) épművészet amit alkotott, vagy dolgozott fel a kultúra az elmúlt évtizedekbe. Melyek azok a tartalmak, amelyeke keresztül a gyermekek, a taulók ezeket el tudják sajátítai. És végül felkutati azt a rejtett poteciát, amely még képes részt vállali ezekből az erőfeszítésekből. Az idege yelvet (emzetiségi, kisebbségi) oktatásba résztvevő számát a 12. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A emzetiségi oktatás és evelés fejlesztésére szolgáló bázis itézméyredszer felállítása (többek között emzetiségi szakkollégiumok felállításával, emzetiségi köyvtárak további létrehozásával stb.), figyelembe véve a régióba már meglévő émet és horvát itézméyeket. - A emzetiségi oktatás céljaihoz redelt pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése, a feltételek megléte eseté öállóa, vagy az országos ökormáyzatokkal kötött megállapodás működő formába. 17

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias Paktum Hírlevél p A Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás kiadváya p 2007. jauár p 1. szám p Kedves Olvasó! A Hírlevél, melyet kezébe tart, az elkövetkezõkbe még kilec alkalommal jeleik majd meg. Feladatáak

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁRCIUS 19-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁRCIUS 19-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 419-2/2009. MELLÉKLETEK: - DB TÁRGY: A települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről megyei szakvélemény

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1231/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

89/2008. (VI. 26.) Kgy. határozat

89/2008. (VI. 26.) Kgy. határozat 89/2008. (VI. 26.) Kgy. határozat Intézményi struktúra változtatása a Baranya Megyei Önkormányzat Komló székhelyen fenntartott közoktatási intézményeiben 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:

Részletesebben

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Cgád Város Ökormáyzat HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE MINŐSÉGÜGYI ME 05 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a hvatal folyamatok fejlesztéséek szabályozása. Jele eljárás meghatározza a fejlesztés lefolytatásáak

Részletesebben

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu 152-4./2007. Kivonat A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. december 5-én

Részletesebben

Elektronikus közzétételi lista:

Elektronikus közzétételi lista: Elektroikus közzétételi lista: 2016. 09.30. I. Szervezeti, személyzeti adatok dat Frissítés Megőrzés 1. Elérhetőségi adatok (a hivatalos eve, székhelye, postai címe, telefo- és telefaxszáma, elektroikus

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

67/2008. (V. 29.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása

67/2008. (V. 29.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 67/2008. (V. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. július 1. napjától

Részletesebben

2. Eljárási szabályok

2. Eljárási szabályok Köröm Község Ökormáyzata Képviselő-testületéek 2 /2015.(II.27.) ökormáyzati redelete a települési támogatás megállapításáak kifizetéséek, folyósításáak, valamit felhaszálása elleőrzéséek szabályairól Köröm

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére ELŐTERJESZTÉS a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Kiskunhalas)

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Javaslat közoktatási feladatellátási megállapodások megkötésére Előadó: dr. Puskás Imre,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt)

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) 5/A.sz. melléklet Az intézmény elnevezése: Az intézmény rövid neve: Az intézmény rövidített neve: Közgazdasági Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

30/2007. (III. 22.) Kgy. határozat

30/2007. (III. 22.) Kgy. határozat 30/2007. (III. 22.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésének módosításáról szóló 4/2007. (III. 23.) Kgy. rendelet végrehajtásával összefüggő intézkedések A Baranya Megyei

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1048-2/2010. MELLÉKLETEK: 0 DB TÁRGY: Települések közoktatási intézkedéseiről megyei szakvélemény (kozoktjuni)

Részletesebben

7631 Pécs-Vasas Szövetkezet utca 13. 7691 Pécs-Somogy, Bányatelep 42. 7691 Pécs-Somogy, Búzakalász utca 47.

7631 Pécs-Vasas Szövetkezet utca 13. 7691 Pécs-Somogy, Bányatelep 42. 7691 Pécs-Somogy, Búzakalász utca 47. A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 7629 Pécs, Komlói u. 58.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 305/2005. (XII. 25.) Korm. redelet a közérdekű adatok elektroikus közzétételére, az egységes közadatkereső redszerre, valamit a közpoti jegyzék adattartalmára, az adatitegrációra voatkozó részletes szabályokról

Részletesebben

2010. május szám. Tartalomjegyzék HATÁROZATOK. 53/2010. (V. 13.) Kgy. A Dél-Zselici Középiskola alapfokú művészetoktatási feladatellátásának

2010. május szám. Tartalomjegyzék HATÁROZATOK. 53/2010. (V. 13.) Kgy. A Dél-Zselici Középiskola alapfokú művészetoktatási feladatellátásának 010. május 13. 7. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal HATÁROZATOK 53/010. (V. 13.) Kgy. A Dél-Zselici Középiskola alapfokú művészetoktatási feladatellátásának átadás-átvétele 54/010. (V. 13.) Kgy. Szigetvár

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Moder iacelmélet Moder iacelmélet A iaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Selei Adrie ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Készítette: Hidi Jáos A taayag a Gazdasági Verseyhivatal Verseykultúra

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8885/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Tárgy: BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye (Kecskemét)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS február 9-i rendes ülésére 20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: 2012/2013. tanévben indítható iskolai osztályok és óvodai

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 259/2008. (05. 29.) sz. határozata. a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 259/2008. (05. 29.) sz. határozata. a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 259/2008. (05. 29.) sz. határozata a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről Pécs Megyei Jogú Város közoktatását meghatározó stratégiai dokumentumokban

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 56/2010.(II. 12.) csornai kt.h. 2. számú melléklete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves VI-178/3026/2012. sz. határozat melléklete 15. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

Összesen: Ft

Összesen: Ft Normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások megalapozó felmérése a 2010. évre Ócsa Város Önkormányzat Összesen: 487 391 241 Ft 1 / 29 oldal Egyéb: 233 670 455 Ft Mutató A helyi

Részletesebben

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Hordozd a gyertyát! A Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Intézményi adatok: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

SZINAPSZIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 4-6.) Alapítva: 2010. ALAPÍTÓ OKIRAT 2. MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 2011. MÁRCIUS 30. HATÁLYOS: 2011. MÁRCIUS 30. NAPJÁTÓL F

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bárczi Gusztáv

Részletesebben

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő VI-169/3026/2012. sz. határozat melléklete 6. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

Előterjesztés. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésére

Előterjesztés. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8495/2006. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

TÁMOP A Én is továbbtanulok

TÁMOP A Én is továbbtanulok TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0018 Én is továbbtanulok A pályázat indulása Iskolánk, a Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy-Vízügyi Tagintézménye 2013-ban pályázott a TÁMOP-3.3.10.A-12-2013 kódszámú

Részletesebben

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben