NAGYVADÁLLOMÁNY JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA KÖZVETETT ÚTON

Átírás

1 GYARMATI LÁSZLÓ, HAVAS TIBOR NAGYVADÁLLOMÁNY JELLEMZŐ ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA KÖZVETETT ÚTON Vadgazdálkodási terveik legsebezhetőbb potja a meglévő vadállomáy jellemzése. Fotos érdek fűződik ezért az ehhez szükséges adatok miél megbízhatóbb kimukálásához. Segítséget yújt ehhez a jellemzőkek itt bemutatott, közvetett módszerű meghatározása. A vadgazdálkodási tervek készítésekor a vadállomáy égy fotos jellemzőjét kell miél potosabba ismerük: az állomáy létszámát, az ivararáyt, a koreloszlást és a miőségi viszoyokat. A létszám megállapítására már elég sok módszer ismeretes. Általába elmodható róluk, hogy miél potosabb adatokat szolgáltatak, aál körülméyesebbek, és költségesebbek. Mideesetre megoldott, ugyaúgy mit az ivararáyé is, hisze azt mitavételes eljárással köye és aráylag potosa meghatározhatjuk. Az állomáy miőségét jól tükrözi a lelőtt egyedek miősége. A felsorolt jellemző téyezők közül a koreloszlás megállapítása a legehezebb. Lehetetle ugyais közvetleül a terepe meghatározi, pedig otos szerepe va a vadgazdálkodásba és a tervek alapját képezi. Az első három jellemzőt közvetett úto is meghatározhatjuk. A lehet :éges eljárások közül hármat ismertetük, ametyek közös voása, hogy elsősorba a koreloszlás számítását teszik lehetővé bármely agyvadfaj esetébe. Vadlétszám és koreloszlás számítása a lelövési téyszámok és az ivararáy alapjá A módszert dr. Fatali Gyula dolgozta ki és alkalmazta sikerrel a zalai vadászterületeke. Mi egy kissé kiegészítettük az ő eljárását. Alkalmazi csak olya vadászterületeke lehet, ahol a vizsgálat tárgyát képező vadpopuláció létszáma legalább éháy éve em változott. Ha az állomáy létszáma éháy éve azoos szite va, akkor mide évbe kb. a szaporulatak megfelelő meyiséget lőttek le. A szaporulat viszot a őegyedek számától függ: Z = S-T Z szaporulat S szaporodási együttható T ivarképes őegyedek száma a törzsállomáyba Ha szite akarjuk tartai az állomáyt, akkor az évi lelövés egyelő kell, hogy legye az évi szaporulattal. L évi lelövés

2 Ezek alapjá az ivarképes őegyedek száma: Z L T = 8 ~ 8 A számításhoz több év lelövési téyszámaiak átlagát haszáljuk, hogy az előforduló igadozásokat kiküszöböljük: - azo évek száma amelyek sorá az állomáy létszáma em változott, L átlagos évi lelövés. A hímek számát az ivararáy segítségével számoljuk. Ha az ivararáy = = d#:d< r akkor a hímek száma: B- d B -T B hím egyedek száma a törzsállomáyba Miutá a törzsállomáy létszámát kiszámítottuk, hozzákezdhetük a koreloszlás meghatározásához. Mivel a lelövés kb. megegyezik a szaporulattal, és a szaporulat kb %-ba oszlik meg a emek között, az évi összes lelövés átlagát vesszük alapul: dy S Zb hímemű szaporulat, Z t őemű szaporulat. Z b = Z t = ; % - A lelőtt egyedek korát elég potosa ismerjük, tehát korosztályokba redezhetjük őket. Számítjuk a korosztályokét lelőtt egyedek számáak évi átlagát. A szaporulat összes meyiségéből levojuk a szaporulatból lelőtt egyedek számát, és így megkapjuk az egyéves korosztály egyedszámát; ebből levojuk az egyéves korosztályból lelőtt meyiséget, és kapjuk a kétéves korosztály egyedszámát stb.: bj = &(;_ X ) - 1 (;'_!) ti~t(j-i> ltf-l) j=\,..., m?' korosztály sorszáma, j-edik korosztály egyedszáma hím, j-edik korosztály egyedszáma ő, ti 1? lelövés a j-edik korosztályból - hím, * } lelövés a j-edik korosztályból - ő, m felső korhatár (utolsó korosztály sorszáma 316

3 A számítást addig folytatjuk, míg a korhatárhoz érük. így a koreloszlást viszoylag potosa, a gyakorlat számára haszálhatóa meghatározzuk. A lelövés alapjá számított létszámot össze kell azoba veti a becsülttel. Ha jeletős eltéiés va, akkor a lelövés em volt egyelő a szaporulattal (tehát az állomáy em maradt szite), vagy a becslés volt hibás. Potosabbá tehetjük a számítást, ha a természetes elhullás becsült értékével is számoluk. Ha a lelövés hímből és őből em egyelő, illetve jeletős a külöbség köztük, akkor az állomáy em maradt egy szite, tehát ez a módszer em alkalmazható. Koreloszlás meghatározása állomáyszám, ivararáy és átlagkor alapjá Kevésbé potos eredméyt ad mit az előző módszer és a számítás, valamit az alapadatok megállapítása is körülméyesebb, de akkor is alkalmazható, ha az állomáyba léyeges változás törtét. Az átlagkor meghatározása az állomáyba lehetetle, de ha az apasztást helyese végezték, a lelőtt egyedek átlagkora elég jól megközelíti az állomáy átlagkorát. Az átlag számításáál em vesszük figyelembe az egy évél fiatalabb egyedeket. Először egy ú. yers koreloszlást számítuk logaritmus függvéyel, amelyek általáos alakja: Y=A-C-lg(x+l) A mi esetükbe,,y" a korosztályokéti egyedszámot jeleti. A kostas egyelő az adott emre eső szaporulattal, x pedig a korosztály sorszáma.,,c" együtthatót egy kétváltozós függvéyel számoljuk, a korhatár és az ivararáy függvéyébe. A yers koreloszlást adó függvéyek: "_ N r S-d T -50 (, _ di ' ^^-h + a 2-3^^- m + a )- l g ( X + 1 ) J ti = " N r S-d T -50 ( d T ' \,, v, xl ahol N = B+T >> bj 9) tj o x a a törzsállomáy összlétszáma, a yers koreloszlás j-edik korosztályába eső hím egyedek, a yers koreloszlás j-edik korosztályába eső őegyedek, kostas téyezők, TtiB, mt korhatárok. A yers koreloszlás még em felel meg céljaikak, hisze sem az egyedszám, sem az átlagkor em megfelelő, ezért fiomításra szorul. Először az egyedszámot állítjuk be a becsült értékre. A becsült és a yers koreloszlásba számolt létszám külöbségét elosztjuk a korosztályok között: b-eí; WÍJS Db Z>T = [- T-Zt'i az egy korosztályra jutó átlagos eltérés egész része hím, mr J

4 Dt az egy korosztályra jutó átlagos eltérés egész része ő Ha DB" illetve Dr" egatív, csökketei kell a yers koreloszlás korosztályokéti létszámát, ha pozitív, akkor öveli. Növeli vagy csökketei természetese csak egész számmal lehet. Az átlagos eltérések azoba legritkább esetbe egész számok. Ilyekor övelés eseté az alsóbb korosztályokat Djj-f-1" illetve T> T +l" értékkel öveljük, a többit T> B " illetve T> T " értékkel. Csökkeés eseté a magasabb korosztályokat csökketjük,,db+1" illetve,,dr+l" értékkel, az alacsoyabbakat DB" illetve,,dr"-vel. Azt, hogy háy korosztályt kell agyobb mértékbe öveli, vagy csökketei, az EB" illetve,,er" számok mutatják meg: E B E B T - m B WlT Az eloszlás tehát a következőképpe törtéik: b, +Z>B ha j>mb Eb+ 1] bj -f-z>b+l ha b r ti h tf bj -D B j^mb-es+l DB 1 ha, js:m.b E B +1 ha j <. m B Eb + ha B-Ebj >0 ha B-Ebj = 0 ha B-Ebj <0 Hasolóa számoljuk a tj értékeket, és kapjuk a közelítő koreloszlást, amelyek összlétszáma már megfelel, átlagkora azoba em feltétleül. Számítjuk a közelítő koreloszlás átlagkorát, majd ezt kivojuk a becsült átlagkorból. Ha a külöbséget megszorozzuk a törzsállomáy adott emre eső egyedszámával, megkapjuk, hogy háy egyedet kell más korosztályba átlépteti. Ha a külöbség pozitív, akkor alacsoyabb korosztályokból léptetük felfelé, ha egatív, akkor magasabb korosztályokból lefelé. Az átléptetéseket többféleképpe hajthatjuk végre, így többféle koreloszlást kapuk, amelyekek egyforma átlagkora lesz. Ezek közül választhatjuk ki a legvalószíűbbet. A számításmeet hosszadalmas és boyolult ha kézi számolással végezzük. Alkalmazhatuk azoba számítógépet, vagy akár egy programozható zsebszámológépet, amely léyegese meggyorsítja és megköyíti a mukát. Koreloszlás meghatározása korcsoport-adatokból Ehhez a módszerhez kelleek a legrészletesebb adatok. A korosztályokat tetszőleges korcsoportokba vojuk össze, és valamilye módo megállapítjuk a korcsoportok létszámát. Ez ugya elég ehéz feladat, de így kapjuk a legpotosabb képet az állomáy koreloszlásáról. Léyegtele, hogy egy korcsoport háy korosztályt foglal magába, valamit, hogy az egész állomáyt háy korcsoportba osztjuk. Egyetle megkötés, hogy legalább három korcsoport legye, mert a számítást csak így tudjuk elvégezi. A korcsoport létszámokból részösszegeket képezük:

5 p 2 =b 1+b 1 & = h + b 2 + b 3 t i = l A részösszegekre egy ú. Baule Mitscherlich-görbét (torlódási függvéy) fektetük, amelyek általáos alakja: Y = A.(1 bc*) A függvéy paramétereit lieáris regresszióval számítjuk. Az előállított függvéyel számítai tudjuk mide korosztály létszámát a korosztály sorszámáak függvéyébe. Mivel a függvéy meghatározása sorá összegzett értékekből idultuk ki, a számított függvéyértékek is összegzettek leszek. A téyleges korosztályokéti egyedszámokat a szomszédos halmozott értékek egymásból kivoásával kapjuk. A számított koreloszlást még kiegyelítjük korcsoportokét a becsült értékekre, ezzel voltaképpe be is fejezzük a számítást. Ha redelkezésükre áll az állomáy átlagkora, akkor a második módszer szerit ráállhatuk a becsült átlagkorra. A három módszer közül az első a legegyszerűbb és egybe a legpotosabb, amellett a szükséges alapadatok beszerzése is itt a legköyebb. Hátráya azoba, hogy csak bizoyos feltételek teljesülése eseté alkalmazható. A másik kettő boyolultabb, de a körülméyektől kevésbé függ. Midhárom módszert alkalmazhatjuk bármely agyvadfaj esetébe, ha a megfelelő alapadatok redelkezésükre állak. Mátyás Csaba szerk.: NEMESÍTETT E RDÉSZETI 1986, Akadémiai Kiadó, Budapest, 135 p. SZ APO RITÓANYAG-ELLÁTÁS Az MTA Erdészeti Kismoográfiák harmadik kötete kerül a apokba a köyvesboltokba, az 1981-be megjelet Az akác" és az 1985-be kiadott Az 'I 214' yár" utá. A sorozat kezdeméyezője és főszerkesztője Keresztesi Béla akadémikus a bevezető fejezetbe hívja fel a figyelmet eek az értékes, a élkülözhetetle populációgeetikai ismeretekkel is remekül alátámasztott köyvek a modaivalójára. Midjárt fel is vetődik a kérdés: miért em csatoltak a sorozat köteteihez orosz, agol, émet yelvű tartalomjegyzéket, hogy azok e csak a magyar olvasókak adják át kicsüket. Ezáltal a legújabb hazai kutatási, termesztési tapasztalatokat jól összefoglaló mukákra a külföld is odafigyelhete. így pl. ez a kötet igazolja, hogy a több mit három évtizedes hazai itezív erdészeti emesítési mukáak már beérett és határaiko túl is felhaszálható gyümölcsei vaak. Az eddig államilag miősített 8 fajhoz tartozó 32 fajtával, 14 fajtajelölttel és 9 bejeletett fajtával az éves szaporítóayag szükségletet mitegy 25%-ba kielégíthetjük, emesített és szelektált ayagból. A szelektált magtermelő állomáyokat ekkor még em is számítottuk. A VII. ötéves terv végére a szelektált szaporítóayag aráya elérheti a 95%-ot is. Az eddig miősített emesített fajok az ország erdőterületéek kereke 40%-át borítják és alkalmazásukkal 12 15%-kal fokozhatjuk fatermésüket. Midez az alaposa átgodolt és elméletileg jól megalapozott emesítési programokak az eredméye. Nagyo sok kísérleti ültetvéy, evelési parcella stb. (az országba több ezer hektár) bizoyítja, hogy a emesítők által javasolt övéyayag az eddig (Falytatás a 324. aldala.)