Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors"

Átírás

1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám, Németh Ferec Szer kesz tõ ség/editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Ro vatszerkesztõk/editors Olie szerkesztő/olie Editor Nizák Péter Bartal Aa Mária (Elméletileg) Csogor Aa (Társadalom és állam) Kákai László (Kitekités) Kiyik Margit (Kitekités) Márkus Eszter (Elméletileg) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Civil Szemle Alapítváy Palócvilág Alapítváy Szociális és Mukaügyi Miisztérium ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fracia út 33. Tel./fax: (+36-1) Felelõs kiadó Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Veres Dalma Tördelőszerkesztő Rácz György Készült az Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 TARTALOM ELMÉLETILEG Bartal Aa Mária MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? AZ ÖNKÉNTES MOTIVÁCIÓS LELTÁR (VOLUNTEER MOTIVATION INVENTORY) ADAPTÁLÁSA, FEJLESZTÉSE ÉS KIPRÓBÁLÁSA A MAGYAR ÖNKÉNTESEK KÖRÉBEN 5 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atal Attila AZ EURÓPAI KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA FELÉ JAVASLATOK AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSHEZ 35 Balogh Péter MULTIPLIKÁTOR CIVILEK? KÍSÉRLET A NONPROFIT SZFÉRA FEJLESZTÉSPOLITIKÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK EMPIRIKUS FELTÁRÁSÁRA 57 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Bíró Edre ÁLOM ÉS RÉMÁLOM (A TÁMOGATÁSI JOGVISZONYRÓL) 77 VILÁG-NÉZET Tarrósy Istvá ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN TANZÁNIAI ÉS KENYAI TAPASZTALATOK, GYAKORLATOK ÉS REFORMOK 113 VISSZAHATÁS A. Gergely Adrás RÓLUNK ÉS ÉRTÜNK KÁKAI LÁSZLÓ ÚJ KÖTETÉRŐL 135 SZERZÕINK 140

4

5 ELMÉLETILEG MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? Az Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar ökétesek körébe 1 Bartal Aa Mária 1. A emzetközi ökétesmotivációs-kutatások három korszaka és a motivációs faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete Motiváció alatt többyire a cselekvés, viselkedés ösztözőjét, kiváltóját, idítékát értik, bár a fogalom átfogó, eheze megragadható jellege miatt ics igazá ormatív meghatározása, sem a pszichológiába, sem pedig a szociálpszichológiába. A kü - löböző motiváció-értelmezések mást és mást hagsúlyozak, de az alapvető kulcsfogalmak mit például a folyamat jelleg, a szükséglet, viselkedés, cél és aktivitás majd midegyikbe felfedezhetők. (Józsa, 2007:25) A legközkeletűbb meghatározás szerit a motiváció azo folyamatok összessége, amelyek a viselkedések itezitást, meghatározott iráyt és lefolyási formát kölcsöözek, amelyek tehát, az egyéi aktivitások lefolyásáak föléredelt szakaszaikét jeletkezek. (Fröhlich, 1996:266) A motivációkutatások általába arra keresik a választ, hogy miért törtéik meg az adott viselkedés. Céljuk aak feltárása, hogy milye téyezők játszaak szerepet a cselekvés megidításába és a viselkedésbe, hisze ha sikerül megértei a háttérbe álló téyezőket, akkor a viselkedés befolyásolása is lehetővé válhat. A emzetközi ökétesmotiváció-kutatások három korszakát lehet megkülöbözteti. Míg kezdetbe, az as évekbe, az ökétes-motivációk vizsgálatát főkét pszichológiai megközelítésből tárgyalták, addig a '90-es évektől kezdve egyre ikább az iterdiszcipliáris kutatások váltak uralkodóvá, ötvözve a pszichológiai, szociálpszichológiai és főkét a szervezetszociológiai kutatások eredméyeit. Ezzel összefüggésbe módszertailag is egyre stadardizáltabbá vált az ökétesmotivációk kutatása: egyfelől a motivációs faktorok kialakításába, másfelől a kétvagy háromdimeziós motivációs modellek helyett mid ikább multifaktoriális modellekkel írták le az ökétesek motivációs bázisát. Jellemző volt továbbá, hogy kezdetbe CIVIL SZEMLE 2010/1 5

6 ELMÉLETILEG kismitás, egy-egy speciális ökétescsoportra vagy szervezetre iráyultak a motivációs vizsgálatok azaz agyító keresztül szemlélték a vizsgáladó jeleséget, és főkét az ökétesek ömeghatározását vették alapul. A későbbiek sorá a kaleidoszkopikus ézőpot jegyébe már agymitás, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek, kérdőíves megkérdezése vált domiássá Az első korszak: a két-három faktoros motivációs modellek Az ökétes-motivációk kutatásáak első korszakába a vizsgálatok arra fókuszáltak, hogy mikét lehet leíri és értelmezi az ökétesek motivációt két-három faktoros motivációs modellekkel. A hetvees évek elejé Pitterma (1973), illetve Tapp és Spaier (1973), majd és Howarth (1976) elsőkkét vizsgálaták az idős, ői és diák ökétesek motivációit. (Esmod Dulop, 2004:10) Az ökétesség belső idíttatás és/vagy meghívás az itrizik és az extrizik motivációk. A emzetközi ökétes-szakirodalomba (lásd Dekker, 2003) is széles diskurzus alakult ki arról, hogy meyibe az ökétes saját választása, belső idíttatása vagy a külső körülméyek, lehetőségek a meghívás befolyásolja azt, hogy milye tevékeységi területeke lesz valaki ökétes. Általáosabba: hoa eredek az emberi viselkedést befolyásoló motívumok? Az emberi viselkedést befolyásoló motívumok eredetére a behaviourista forradalom utái motivációkutatások a múlt század hatvaas-hetvees éveibe még dichotóm választ adtak az extrizik és itrizik jeleségek leírásával. Az itrizik motiváció ma legelfogadottabb meghatározása szerit egy tevékeység megkezdésére és folytatására való késztetés sokkal ikább a tevékeységbe lelt örömért, mit valamiféle cél elérése érdekébe törtéik. (Hidi, id. Józsa, 2007:30) Az extrizik (eszköz jellegű) motiváció olya késztetés, amely valamilye kokrét cél, yereség elérésére, esetleg elkerülésére iráyul, illetve más külső téyezők játszaak bee szerepet. A cselekvés ebbe az esetbe eszközjellegű, a cél elérését szolgálja, maga a tevékeység em feltétleül örömforrás. A korszellemek megfelelőe, Gidro 1978-as kutatásába megkísérelte az itrizik és az extrizik motivációs faktorokat azoosítai, és azt találta, hogy az ökétes muka céljai (pl. muka tapasztalat szerzése) és a jutalmak (pl. öbecsülés, társas kapcsolatok) legikább a korral változak: az idős ökéteseket a társas kapcsolatok, míg a fiatalokat a mukatapasztalatok motiválták ikább. (Esmod Dulop, 2004:11) Egy tevékeység sorá az itrizik és az extrizik motiváció egyidejűleg lehet magas, esetleg midkettő alacsoy vagy az egyik erőteljesebb lehet a másikál. Az utóbbi évtizedek kutatásaiba mid ikább előtérbe kerültek az extrizik és az itrizik motívumok ötvöződésére, egymásra ható működéséek, fejlődéséek itegrált vizsgálatára iráyuló kutatások. (Hidi Harackiewich, 2000) 6 CIVIL SZEMLE 2010/1

7 ELMÉLETILEG Az ökétesség mit segítő viselkedés az altruizmus egoizmus-modellek. A viselkedéspszichológiai szakirodalom az ökétességet a proszociális viselkedések között tárgyalja. Peer et al. (2005:11) meghatározása szerit a proszociális viselkedés a társadalom és/vagy egy társadalmi csoport jeletős szegmeséek azo cselekvése, ami más emberek általáos jólétére iráyul. A proszociális viselkedést tehát az, az alapvető szádék idítja el, hogy a cselekedet mások javát is szolgálja (pl. segítségyújtás, védelem, vigasztalás). Eredméye, a jólét, em az egyé saját haszára törtéik, haem mások, csoportok vagy a tarsadalom javára. Ugyaakkor meg kell jegyezi, hogy társadalmilag időbe és térbe meghatározott, hogy mi az a viselkedésforma, ami a másik ember, csoport javát szolgálja. A proszociális viselkedés egyik megyílváulása a kooperáció, amikor két vagy több ember dolgozik együtt a közös haszoért. A másik pedig segítő viselkedés, amikor a viselkedés eredméye mások haszára va. Ebből következőe az ökétességet a em viszoossági alapú segítségyújtás egyik formájáak tekitik, és az ilye cselekvést agyo sok esetbe az altruizmussal azoosítják. (Wright, 1985) A segítő viselkedésbe a szociális-társadalmi téyezők hatása a ormáko és a szociális mitáko keresztül jut kifejezésre. Karylowski (1980) a segítségadás ormáiak evezi a ormák azo csoportját, amelyek meghatározzák, hogy kik azok, akiket segítük, így például: a reciprocitás, az elosztás (az erőforrások, az igazság), a társadalmi felelősség ormái. Eze ormák beépülése oha egyéekét változik, de mideképpe hatak rájuk a szociális-kulturális miták. Az altruizmust a segítés legmagasabb formájakét értelmezi Bal-Tar és Raviv, (id. Vályi, 2008:105) amiek fő jellemzői, hogy ökétes, és szádékos, valaki másak az érdekébe, az igazságba vetett erkölcsi meggyőződés eredméyekét, külső jutalom elvárása élkül. Midlarsky és Khaa (id. Vályi, 2008:105) a segítő viselkedést egy kotiuumkét írják le, melyek egyik végpotjá az alacsoy, azaz a ormatív altruizmus áll, amit Batso (1991:111) az egoisztikus altruizmussal azoosított. A kotiuum másik végpotjára az öfeláldozó, az ökétes, az együttérző, valamilye morális ok, értékredszer vagy beállítódás alapjá álló altruizmust teszik, amelyet gyakra az empátia érzése kísér. (Lásd altruizmus empátia-modell, Batso, 1991) Az alturizmus értékelésével kapcsolatba mit elletétpár ige gyakra felmerül az egoisztikus szükségletek és viselkedés fogalma. Sutermeister (1966) meghökketőek tűő érvelésébe azt fogalmazza meg, hogy az egyé egoisztikus szükségletei a tudás, az elért eredméyek, a hatáskör, a függetleség, az öbecsülés, mások tisztelete, a társadalmi helyzet a szociális szükségletekél is fotosabbak. Állítása szerit a fiziológiai és a szociális szükségletek, ha egyszer kielégülést yertek, megszűek motivátorok lei. Ezzel szembe, ha egosztikus szükségleteiket ma kielégítettük, azok holap ismét újult erővel jeletkezek és ez a legfőbb megkülöböztető jegye eze szükségletekek és viselkedésekek. Nem szabad azoba elfeledkezi arról, hogy Maslow fotosak tartotta hagsúlyozi azt a paradoxot, hogy az ömegvalósító személy meghaladja az özés és az özetleség kettősségét: özetleek és altruisták (egy kutiuumo belül), de CIVIL SZEMLE 2010/1 7

8 ELMÉLETILEG másokál erősebbe él beük az egészséges tisztelet ömaguk irát is. (Józsa, 2007:35) A yolcvaas évekbe idultak meg azok a kétfaktoros modell-vizsgálatok, amelyek az altruizmus- és/vagy az egoizmus-skálá mérték az ökétesek motivációit. Frisch és Gerrald (1981) 455 amerikai vöröskeresztes ökétes saját meg - határozáso alapuló motivációs vizsgálata azt tárta fel, hogy ökétességükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus motivációk egyarát kimutathatók voltak. Későbbi kutatásába Frisch (1987) már 20 kérdésből álló skálát fejlesztett ki, amellyel diák-ökétesek motivációját vizsgálta és azt találta, hogy elköteleződésükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus, mid pedig a szociális motívumok is szerepet játszottak. Caa és Goldberg-Gle (1991) áttekitették és feldolgozták az addigi ökétesmotivációkkal foglalkozó elméleti kutatásokat és megállapították, hogy a korábbi vizsgálatok főkét leíró jellegűek voltak és kevéssé szisztematikus módszerek szerit valósultak meg. A megelőző motivációs-elemzések alapjá 28 kérdést állítottak öszsze, és létrehoztak egy Motivatio to Voluteer (MTV) skálát. Ezt 258 szociális szolgáltatások területé dolgozó ökétes és 104 em-ökétes körébe tesztelték. Eredméyeik révé azt a következtetést voták le, hogy az emberek em csak egy motiváció szerit dötik el ökétességüket tehát, az egoisztikus és az altruisztikus motivációk kombiációi határozzák meg egy ökétes motivációs készletét. Noha a Motivatio to Voluteer (MTV) skálát em fejlesztették tovább, de a vizsgálat eredméyei újabb alteratívákat mutattak meg az ökétesek motiváció-kutatásába A második korszak: A többfaktorú motivációs leltár a Voluteer Fuctios Ivetory kidolgozása 2 A kilecvees évek kutatásaiak másik iráya szité az addigi empirikus vizsgálatok elemzéséből igyekezett felállítai az ökétesség elsődleges motivációiak mérhető faktorait. A Clary és mukatársai (1992; 1998) által kidolgozott a Voluteer Fuctios Ivetory (VFI) új fejezetet yitott az ökétesek motivációs-kutatásába. A szerzők abból, a sokszor feltett kérdésből idultak ki, hogy egyes emberek miért áldozak időt és eergiát mások segítségére? Salamo és Aheier (1994) kutatási eredméyeire hivatkozva miszerit 1993-ba 89,2 millió ökétes volt az Egyesült Államokba, akiek közel egyegyede heti több mit öt órát töltött ökétes tevékeységgel, az ökétesek motivációi kutatásáak fotosságát hagsúlyozták. Megállapították, hogy a segítő magatartás régóta vizsgált területe a pszichológiáak, de az elemzések többsége ikább arra fókuszált, hogy a segítések milye körülméyei vaak, milye közvetle dötések előzik meg és mi a kutextusa, de kevéssé arra, hogy miért hozzák meg az emberek ezt a dötést és milye okok állak eze dötések hátterébe. 8 CIVIL SZEMLE 2010/1

9 ELMÉLETILEG Mideek alapjá Clary és mukatársai az ökétességet fukcioális ézőpotból közelítik meg: abból idulak ki, hogy az ökétes tevékeységek, amelyek bár agyo hasolóak tűhetek a felszíi motivációk és azok mögöttes folyamataiak diamikája révé, de ige külöbözőek lehetek a segítő magatartás fetartásába. (Clary et al., 1998:1516) Az ökétességre úgy tekiteek mit egy jeleségre és folyamatra, amelybe meghatározó szerepe va az attitűdökek, a meggyőződések, a társadalmi godolkodásak, a kapcsolatokak és em utolsó sorba a személyiségek. Clary és mukatársai (1998:1517) világosa külöbséget teszek a spotá segítség és a tervezett segítség között. Az ökétességet tervezett segítségkét (plaed helpig) defiiálják, mivel az összetettebb és külöbözőbb segítségyújtási forma, mit a spotá segítség ugyais, az ökétesek kiyílváítják akaratukat, és elkötelezettségüket, hogy másoko segítseek, amire a szabadidejükből áldozak időt. A VFI motivációs faktorai és teszteléséek eredméyei. Az ökétességhez vezető fukciók feltérképezéséhez kiidulási potul Katz (1960) és Smith et al. (1956; id. Clary et al., 1998) klasszikus, attitűd-teóriájáak azo elemeit haszálták fel, mit: az istrumetális (alkalmazkodási, haszoelvű fukció), az övédelmi, az értékkifejező és az ismereti fukció. Az alapvető motivációk elméleteire alapozva azt feltételezték, hogy ezek megtalálhatók az ökétesek motivációjába is, továbbá az övédelmi fukciót felbotották pozitív és egatív fuciókra. Eek alapjá Clary és mukatársai (1992; 1998) hat olya, a fukcioális teóriákból levezethető motivációs faktort dolgozott ki, amelyek hipotéziseik szerit, szerepet játszhatak az ökétességbe is. Ezek a következők: 1. Értékek (value): ezek segítik az ökétest tevékeységbe, illetve lehetőséget adak arra, hogy kiyílváítsa altruista, humaitárius értékeit. Az érték motivációak tehát, kifejező fukciója va. 2. Megértés (uderstadig): az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy olya új tapasztalatokat, tudást, skilleket szerezzük, amelyeket másképp em szerezheték meg. 3. Társadalmi (social): a társas kapcsolatok lehetőséget adak arra, hogy más személyekhez közelebb kerüljük. 4. Karrier (career): a foglalkozáshoz, a karrierhez szükséges skillek elsajátítását jeleti, és amelyet Katz istrumetális attitűd fukciójából vezettek le. 5. Övédelem (protective): elméletileg az egóhoz kapcsolódó fukciókkal függ össze. Célja az egót megvédei, megerősítei, illetve a bűtudat csökketése, abba az értelembe, hogy sikeresebbek, szerecsésebbek vagyuk másokhoz képest. 6. Öigazolás (ehacemet): az ömegbecsülés, mit védekező folyamat, az ego pozitív védelmét szolgálja, a személyes fejlődést segíti elő, öveli a segítőkészséget, és ezért ezt a motivációs állapotot fe is akarjuk tartai. CIVIL SZEMLE 2010/1 9

10 ELMÉLETILEG A motivációk fukcioális vizsgálatáak legléyegesebb üzeete, hogy a segítő viselkedést széles társadalmi és személyes motivációk támogatják. Sőt, Clary és mukatársai a fukcioális szemléletet ki is tágították a motivációk eredetéek iterakcioalista megközelítése felé, miszerit: az egyé motivációi a köryezet által adott lehetőségekkel együtt jeleek meg. A kutatás gyakorlati haszát abba látták a szerzők, hogy az ökétességet motiváló fukciókat az ökétesek rekrutációjába agyo fotos megerősítei. Ameyibe ismertek általába, és szervezeti szite, az ökétesek motivációi, úgy az ökétesség tartóssága is előrejelezhető. A Voluteer Fuctioal Ivetoryt öt lépésbe tesztelték és véglegesítették: külöböző szituációkba (az ökétesség orietációja, relevás előyei és az elégedettség mérésével), más-más korösszetételű ökétes és em ökétes csoportokba. A megkérdezéskor csak olya ökétes csoportokat vettek be a mitába, amelyek ökétessége stabil, megbízható és aktuális volt, mivel úgy vélték, hogy csak ezek alapjá vohatók le a motivációkra ézve relevás következtetések. Clary és mukatársai (1998:1525) a kutatás értékelésébe megállapították, hogy a felállított hat motivációs faktor érvéyesek mutatkozott az ökétesek motivációjáak mérésébe, illetve megbízhatóak és stabilak bizoyultak módszertailag is. A többszitű elemzések azt igazolták, hogy a faktorok em keveredek egymással és eek alapjá a VFI agy előyéek tartották, hogy az egyes motivációs faktorok egyekét is mérhetők. A szerzők hagsúlyozták, hogy a faktorokak a motivációs folyamat mérésébe relevás szerepük va, és a VFI-be felállított motivációs faktorok általába érvéyesek az ökétesmotivációkra, attól függetleül, hogy milye területe ökétes a vizsgált személy. A VFI agyo termékeyítőleg hatott a további motivációs vizsgálatokra, így pl. Omoto és Syder (2002) az ökétesség időtartama és a motívumok öszefüggését, Alliso és Okum (2002) a VFI megbízhatóságát tesztelte az ökétes motivációkra adott yílt kérdésekkel, továbbá Hafliger és Hug (2009) a motívumok és a meggyőző üzeetek közötti kapcsolatot vizsgálta Svájc fracia és émet yelvű katojaiba élő poteciális, egyetemista ökétesek körébe. A VFI-vel szembe a leggyakoribb metodológiai kritika az, hogy zárt kérdéseket haszálak (Alliso és Okum gyege korrelációt mértek a motivációs faktorok és az ökétességre adott yílt válaszok között), illetve problematikusak látják egyes szerzők (Hafliger Hug, 2009) a kísérletek kotrollcsoportjai közötti külöbséget A harmadik korszak: kaleidoszkópba a motivációk a Voluteer Motivatio Ivetory A kilecvees évektől végétől kezdve a kutatások tehát egyre ikább az ökétesmotivációkat felmérő kérdőív/leltár kidolgozására fókuszáltak be, Ausztráliába McEwi és D Arcy többlépcsős módszerta (fókuszcsoportok, yitott kérdések, pilot-study) utá alakította ki azt a yolc motivációs faktort, ami a VMI pilot-válto- 10 CIVIL SZEMLE 2010/1

11 ELMÉLETILEG zatát alapozta meg. Ebbe a vizsgáladó faktorokat részbe a VFI-ből adaptálták (érték, karrier, reaktivitás), részbe újakat hoztak létre, úgy mit: a személyes fejlődésfaktor, (azaz ökétesség meyibe válik az egyé, a személyiség fejlődéséek részévé) az elismertség-faktor (a szervezet, a közösség felől jövő elismertségi igéy), a hedoisztikusak elevezett faktorba (az ökétes muka öröm-jellege és az, hogy a segítség másokak örömet okoz), valamit a szociális faktorba az ökétesség által létrejövő szociális iterakciók fotosságát akarták vizsgáli. A reciprocitás faktor kérdéseibe pedig azt próbálták meg méri, hogy az ökétesség meyibe cserebefektetés, amiért majd viszozást remél az ökétes. Eek alapjá, az ökétesek motivációját vizsgáló kérdőívet Voluteer Motivatio Ivetory-ak (VMI) evezték el. A VMI stadarizálást 2004-be Esmod és Dulop folytatta, amihez felhaszálták és részbe módosították a McEwi és D Arcy (2002) által felállított Voluter Motivatio Ivetory-t és a Clary, Syder és Ridge-féle (1992) Voluteer Fuctios Ivetory-t. Ugyacsak többlépcsős módszertara alapozva Esmod és Dulop (2004) kidolgozta azt a komplex, az ökétesek motivációiak differeciált mérésére alkalmas VMI-t, amely már 10 motivációs faktort tartalmazott. A felméréseket Nyugat- Ausztráliába összese 2444 ökétes körébe végezték el, amely az eddigi legagyobb ökétes motivációs vizsgálat volt. Az eredméyek szerit az ausztrál ökétesek körébe a legfotosabb motivációk az értékek, a reciprocitás és az elismertség (presztízs) voltak. A VMI módszertai kidolgozása. Esmod és Dulop kutatásáak célja ekkor már az volt, hogy egy olya leltárt alakítsaak ki, ami az ausztrál ökétesek motivációit méri. Módszertailag a vizsgálat öt szakaszból állt; 3 az első két szakaszba külöböző számú és átlagéletkorú ökétes körébe tesztelték a pilot-vmi-t (Az első csoport 101 főből állt, átlagéletkoruk 42 év (SD=17), 87%-uk ő volt, akik hetete 5,5 órát dolgoztak ökéteskét, míg a másik csoportot egy szervezet 152 ökétese jeletette hasoló demográfiai és ökétességi jellemzőkkel). Az első eredméyek többek között az egyes kérdésekél agyo magas, míg más kérdésekél a agyo alacsoy korrelációk, illetve a magas stadard deviáció szükségessé tették a pilot-vmi kérdéseiek átvizsgálást, illetve a kérdések prefixéek személyesebbé tételét ( I voluteer, because Ökéteskedem, mert ). A harmadik szakaszba, az ökétes meedzserek egy csoportjával folytatott kozultációk keretébe 43 kérdésre egészítették ki az eredeti VMI-t, amit már a következő vizsgálati fázisba két szervezet 344 ökétesével vettek fel. Az ökétesek átlag életkora 34 év volt (SD=17,8), 81%-uk ő volt és heti 4,5 órát végeztek ökétes mukát, illetve a többségük, hasolóa mit az első szakaszba, legalább egy éve volt ökétes. Az egyes motivációs faktorok megbízhatóságát mérő mutató, a Crobach-alpha, a kutatás ebbe a szakaszába az értékek faktorál: 0,58; a karrier fejlesztés faktorál: 0,748; a személyes fejlődés faktorál: 0,625; elismetség faktorál: 0,552; a társadalmi faktorál: 0,674 volt, ami azt mutatta, hogy eze faktorok mérési megbízhatósága jóak volt modható. Ugya- CIVIL SZEMLE 2010/1 11

12 ELMÉLETILEG akkor a reciprocitás faktoré alacsoy (0,365), míg a reaktivitás, valamit a hedoizmus faktoré már egatív (-0,1176) értékeket vett fel, ami egyértelműe utalt eze faktorok felülvizsgálatáak szükségességére. A egyedik szakaszba átalakított VMI 41 állításból állt, amelyet 12 szervezethez küldtek ki 1200 ökétest megkérdezve. Az egyes kérdéseket 5 potos Likertskálá kellett értékeli a válaszadókak, ahol, 1=em ért egyet és 5=agyo egytért volt. Az egyes faktorok léyegi tartalma a következő volt: 4 1. Karrier fejlesztés (career developmet): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy ez segít ekem a mukalehetőségek megtalálásába. 2. Személyes fejlődés (persoal-growth): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy az ökétesség segít abba, hogy jobba megértsem miről szól az életem. 3. Elismerés (recogitio): Úgy érzem, fotos, hogy az ökétességemért elis - me rést kapjak. 4. Öbecsülés (self-esteem): Ökéteskedem, mert az ökétességtől jobb emberek érzem vagyok. 5. Szociális kapcsolatok (social iteractio): Ökéteskedem, mert ez segít abba, hogy új barátokra tegyek szert. 6. Visszahatás (reactive): Az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy e kellje másokak átmei azo, ami é átmetem. 7. Reciprocitás (reciprocity): Ökéteskedem, mert úgy hiszem, hogy azt kapod vissza a világtól, amit adsz eki. 8. Vallás (religio): Ökéteskedem, mert az ökétesség az é vallási hitemmel összeegyeztethető. 9. Kormáyzat (govermet): Ökéteskedem, mert em hiszek abba, hogy a kormáyzat eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal. 10. Közösség (commuity): Ökéteskedem, mert em hiszem azt, hogy a helyi közösség eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal A egyedik szakaszba átalakított VMI kérdések megbízhatósági mérése azt mutta, hogy a egatív állítások (az érték, a karrier fejlődés, szociális iterakció faktoraiba) csökketették eze faktorok Crobah-alpha szeriti megbízhatóságát. Továbbá, a visszahatás (reactive) faktor esetébe mutatkoztak problémák, mivel az túl szűk tartomáyba mérte a lehetséges motivációkat, ezért a faktor bizoyos állításait át kellett alakítai. Az eredméyek az egyes motivációs faktorok csoportba redeződését mutatták, úgy mit: a személyes fejlődés, a visszahatás (reactive), az ömegbecsülés faktorokkal, míg a karrier, a szociális iterakciók és az öbecsülés faktorokkal. A vizsgálat módszertailag legérdekesebb része ez utá következett, amikor is a kutatás örödik szakaszába a VFI faktorokat és kérdéseket egyesítették a VMI faktoraival és kérdéseivel. Törtét midez abból a célból, hogy megézzék, mely faktorokak, illetve kérdésekek a megbízhatósága agyobb, és eek alapjá 12 CIVIL SZEMLE 2010/1

13 ELMÉLETILEG mely faktorok és kérdések fogják a végleges leltár részét képezi. A VFI esetébe módosították a prefixet a már tesztelt formára (Ökéteskedem, mert ), illetve 5 potos Likert-skálát alkalmaztak. Ezzel a módszertai lépéssel egy 70 kérdésből álló motivációs leltárt kaptak, amelyet három szervezet 778 ökétesével teszteltek. Az eredméyek szerit: a VFI faktorok között a legmagasabb átlagokat az értékek (4,09) és a megértés (3,36), míg a VMI faktorok esetébe a reciprocitás (3,88), elsimertség (3,58), személyes fejlődés (3,54), közösség (3,36) és az öbecsülés (3,35) kapták. A VFI és a VMI faktorok korrelációs elemzése egyfelől azt mutta, hogy a három újoa beemelt faktor, a közösség-, a kormáyzat- és a vallás-faktorok agyo alacsoy (0,13 0,06 közötti) korrelációt adtak ki, ezért a szerzők úgy dötöttek, hogy ezeket a faktorokat kihagyják az elemzésből. Továbbá, három esetbe a két ökétes motivációs leltár faktorai között pedig agyo magas volt a korreláció, mivel közel hasoló motivációkat mértek, más elevezések alatt. Ilyeek voltak: a VFI-karrier és a VMI-karrier fejlesztés, a VFI-öigazolás (ehacemet) és a VMIömegbecsülés (self-esteem), illetve a VFI-megértés (uderstadig) és a VMIszemélyes fejlesztés (persoal growth) faktorai. Eze faktorok más faktorokkal való korrelációi alapjá határozták meg, hogy az öbecsülés, a megértés és a személyes fejlesztés faktorok fogják a végleges leltár mérési elemeit alkoti. Esmod és Dulop úgy vélték, hogy a 10 faktorból álló, 44 kérdést tartalmazó ökétes motivációs leltár ami a két korábbi motivációs leltár faktoraiból állt össze komplexebb képet képes adi az ökétesek motivációiról. A végleges Voluteer Motivatio Ivetory égy faktort tartalmazott a VFI-ből (értékek, megértés, társadalmi és az övédelem) és hat faktort a kifejlesztett VMI-ből (karrier fejlesztés, elismertség, szociális iterakciók, reciprocitás, visszahatás, öbecsülés). Összegezve megállapíthajuk, hogy módszertailag mid a két ökétes motivációs leltár megalapozottak tekithető, a kidolgozott faktorok érvéyesek bizoyultak az ökétesek motivációjáak vizsgálatára. Elméletileg és módszertailag a VFI megalapozottabak modható, ugyaakkor a VMI ötvözi a VFI legjobb motivációs faktorait, differeciáltabba mér bizoyos ökétes motivációkat (lásd társadalmi szociális iterakció, vagy karrier fejlesztés, reciprocitás) és sokkal ikább gyakorlati orietációjú, azaz az ökétesmeedzsmeti szempotok is érvéyesültek az egyes motivációs faktorok kialakításakor. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéetét áttekitve jól látható, hogy az első kutatások a segítő viselkedés alapvető jellemzőiből idultak ki. A segítés legmagasabb formájakét defiiált altruizmus mit az ökétességet meghatározó motivációs téyező mérése mide vizsgálatba megtalálható, de a multifaktoriális elemzésekél (VFI és VMI) az érték-motiváció egy-egy elemévé válik. A kezdeti kutatások az egoizmust még az altruizmus elletét párjakét kezelik, majd a későbbi elemzésekbe részbe visszayúlva a maslowi értelmezéshez, CIVIL SZEMLE 2010/1 13

14 ELMÉLETILEG részbe az extrizik és itrizik motivációs kutatások új eredméyeire támaszkodva a karrier, az ömegvalósítás és az éitegritás védelmét jelető övédelem (protective) motivációs faktorok mérési része lett. A korai ökétesmotiváció-vizsgálatokba a társadalmi/szociális motivációk mérése még em külöül el, a VFI-be Clary és mukársai (1998) a társas kapcsolatok ormatív szerepére kocetráltak, míg Esmod és Dulop (2004) már ezt szétbotják a társas kapcsolatok ormatív fukcióiak, és a társas iterakciók faktorokra. Ameyibe az extrizik és az itrizik motivációk felől vizsgáljuk az ökétesek motivációak méréseit, megállapítható, hogy a multifaktoriális elemzések e tárgyba a Hidi és Haraskiewich (2000) által leírt itegratív szemléletet képviselik, oha az extrizik motivációkkal azoosítható faktorok (pl. karrier, övédelem, megértés, ömegvalósítás) émileg kisebb súllyal érvéyesülek az ökétes motivációs leltárakba. Az ökétes motivációs faktorokat vizsgáló két agy leltár összehasolítása azt mutatja, hogy az értékeket, a megértést, az övédelmet a társadalmi ormák szerepét és bár más tartalmi megfogalmazásba, de a karriert is mérő faktorokat alapvetőek tartják az ökétesek motivációjába, illetve differeciáltabba vizsgálja a VMI a társadalmi és a reaktivitás motivációs faktorokat. Úgy látjuk, hogy míg a VFI deklarálta fukcioális pszichológiai szempotból közelítette meg az ökétesek motivációiak vizsgálatát, addig a VMI ezt részbe megtartva, részbe módosítva (pl. karrier, visszahatás faktorok) szociálpszichológiai, illetve szervezetpszichológiai szempotokat érvéyesített olya faktorok beemelésével, mit a szociális iterakciók, az elsimertség és az öbecsülés. 2. A magyar ökétesmotiváció-kutatások eddigi eredméyei Az ökétes-motivációk vizsgálata a hazai ökéteskutatásokak is egyik sajátos területét jeletik részbe azzal a céllal, hogy teoretikusa leírják és értelmezzék az ökétesek motivációiak jellemzőit, és ezt összevessék demográfiai-társadalmi jellemzőkkel, részbe pedig, hogy kapcsolódjaak a emzetközi kutatási tredekhez. A témába végzett, első jeletősebb elemzés (Czike Bartal, 2005:28 29) a szervezetekhez kötődő ökétesek motivációi alapjá három hipotetikus csoportot külöböztetett meg: a régi, az új, és a vegyes típusú ökétességet. Módszertailag a csoportosítás alapját yolc kategória képezte, melyekből a 150 megkérdezett ökétesek a három legjellemzőbbet kellett kiválaszatia. A yolc kategória a szegéyeke való segítés, a vallás, hit fotossága, az erkölcsi kötelesség, a közösséghez tartozás, tapasztalatszerzés, a kihívás, szakmai fejlődési lehetőség, a szabadidő haszos eltöltése, és az új barátok szerzése közül az első égy kategóriát a régi típusú ökétesség, míg a további égyet az új típusú ökétesség motivációs jellemzőikét sorolta be Czike Klára. Ameyibe az ökétes motivációi mid a régi, mid az új típusú motivációs kategóriákból is tartalmazott válaszokat, akkor azokat vegyes típusúak értékelte. (Czike Bartal, 2005:35) 14 CIVIL SZEMLE 2010/1

15 ELMÉLETILEG 1. ábra. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete FAKTOROK ADAPTÁCIÓK SZERZ K/VIZSGÁLATOK altruizmus-empátia Tapp Spaier, 1973; Frisch Gerrald, 1981; Batso, 1981 egoizmus Frisch Gerrald, 1981 társadalmi/szociális (orma, kapcsolatok) Frisch, 1987 érték megértés társadalmi karrier övédelem öigazolás érték megértés társadalmi karrier fejl dés övédelem elsimertség McEwi D Arcy, 2002 szociális iterakciók McEwi D Arcy, 2002 reciprocitás McEwi D Arcy, 2002 reaktivitás öbecsülés McEwi D Arcy, 2002 személyiségfejl dés McEwi D Arcy, 2002 hedoisztikus McEwi D Arcy, 2002 VFI Clary Syder Ridge et al., 1992, 1998; Smith et al., 1956; Katz, 1960 alapjá VMI Esmod Dulop, 2004 CIVIL SZEMLE 2010/1 15

16 ELMÉLETILEG A szociális szervezetek körébe mért eredméyek szerit a régi típusú ökétesség motivációi a 35 év feletti, házas, több gyermekkel redelkező magasabb iskolai végzettségű őkre, míg az új típusúé a 26 év alatti, egyedül álló, gyermektele férfiakra és őkre volt ikább jellemző. A szervezeti szitű eredméyek azt mutatták, hogy a régi típusú ökétes motivációk főkét az adomáyozó szervezetek, míg az új típusúak az állam/ökormáyzati-közeli szervezetek, valamit a vegyes típusúak a bázisközeli szervezetek ökétesei körébe voltak regisztrálhatóak. (Czike Bartal 2005:94 95) A lakossági adomáyozást és az ökétes tevékeységet felmérő 2004-es országos a 14 évél idősebb épességre kiterjedő reprezetatív kutatásba (Czike Kuti, 2006) az ökétesség motivációak mérésére már 18 állítás szerepelt, amelyeket az egyetértés és az egyet em értés szerit 5 potos Likert-skálá kellett értékelie a válaszadókak. Czike Klára fiomította a korábbi motivációs kategóriák elevezéseit, így itt már hagyomáyos és új típusú ökétességről tesz említést. A 18 motivációs kategóriából az eredméyek szerit a hagyomáyos típusú ökétesseget legikább olya motivációk jellemezték mit: a jó érzés segítei (89%), továbbá a családi idíttatás (60%), a közösséghez kapcsolódás (54%), illetve az ismerősök példája (39%), valamit a hála érzése (34%). Ezzel szembe az új típusú ökétesség főkét az egy korét cél elérése (54%), a szabadidő haszos eltöltése (52%), a tapasztalatszerzés (46%), valamit az öismeret (35%), illetve a szakmai fejlődés (28%) és a jó mukahely lehetősége (4%) motivációs kategóriáival volt leírható. (Czike Kuti, 2006:45) Az ökétes-motivációk demográfiai-társadalomstatisztikai változók szeriti vizsgálata azt mutatta, hogy az új típusú ökétesség motivációit legikább kor szerit (21 60 éves korosztály) lehet meghatározi, míg a em és az iskolai végzettség alapjá markás összefüggés em volt kimutatható a reprezetatív mitába. A hagyomáyos típusú ökétességhez sorolt motivációkat főkét a 35 év feletti és az alacsoy iskolai végzettségű válaszadók körébe találták jellemzőek. Az eddigi, hazai ökétesmotivációs-kutatások, mit látható, oha több téyező meté vizsgálták, de alapvetőe kétdimeziós megközelítést alkalmaztak az ökétesek motivációjáak értelmezésekor. Továbbá, heurisztikus megközelítésekből táplálkoztak, és ráadásul ahogy Czike Klára is megállapítja az új és hagyomáyos típusú ökétesség csak részbe (volt) igazolható a reprezetatív mitá. (Czike Kuti, 2006:48) Ahogy a emzetközi motivációkutatások eredméyeiből is láthattuk, az ökétesek motivációi em ragadhatók meg teljességgel csak több dimeziós vizsgálatok alapjá és az erőse értéktelített hagyomáyos és új motiváció kategorizációk em yújtottak az ökéteseket foglalkoztató szervezetek számára olya, jól kézzel fogható módszereket, amelyekkel ökéteseik motivációját téylegese is méri tudták vola. Márpedig az ökétes-meedzsmetbe az ökétesek rekrutációjáál, elhelyezéséél és megtartásáál redkívül fotos lee mid a poteciális, mid pedig a már ökétes mukát végzők motivációiak ismerete mit kiegészítő módszer és eszköz. Ugyais, eek felhaszálásával a szervezetek testreszabottabb és célzottabb üzeetekkel tudák ökéteseiket megtaláli, szá- 16 CIVIL SZEMLE 2010/1

17 ELMÉLETILEG mukra megfelelő tevékeységeket yújtai, valamit olya atmoszférát biztosítai, amelybe az ökéteseik elégedettek és hosszabb távo is vállalják az ökétességet. Mideek fotosságát az is erősíti, hogy a legújabb adatok szerit (EVS, 2008) a szervezeteket ökétes mukával segítők száma a korábbi adatokhoz képest (Czike Kuti, 2005) emhogy em őtt, haem közel 20 ezer fővel csökket ba a felőtt korú épesség 10,8%-a ember végzett formális keretek között ökétes mukát. 3. A kutatás céljai A fetiekből következőe jele kutatásba, amelyek tárgya a hazai ökétesek motivációiak vizsgálatára és mérésére alkalmas kérdőív módszertai kidolgozása volt, égy fő cél megvalósítását tűztük ki: 1. Az Esmod és Dulop (2004) által kidolgozott, ausztrál Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory, VMI) adaptálását. Az adaptálásra azért a VMI-t választottuk, mert úgy láttuk, hogy ez az Ökétes Motivációs Leltár ötvözi az eddigi emzetközi motivációs kutatások előyeit, és jól kidolgozott faktorait. Ez, az ökétesek motivációit mérő vizsgálati módszer, szemléletébe iterdiszcipliárisabbak mutatkozott, mit a korábba kifejlesztett Voluteer Fuc tioal Ivetory (Clary, 1992) és sokkal ikább az ökétes gyakorlatra kocetráltabbak ítéltük meg. 2. A magyar yelvre adaptált VMI fejlesztését további, három további motivációs faktorral, úgy mit: a vallási, a helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorokkal. A vallás motivációs faktor beemelését a vizsgálatba az idokolta, hogy az eddigi, hazai ökétes kutatások (Czike Kuti, 2005; Bartal, 2009) eredméyei szerit az ökétesek agyobb valószíűséggel kerülek ki a magukat vallásosak tartók csoportjából, mit a em ökétesek. A helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorok kidolgozásakor a heterogeitásteória (Weisbrod, 1975) azo tételéből idultuk ki, hogy a oprofit szervezetek a piaci és kormáyzati/ökormáyzati szektorok kudarcai reagálva helyettesíthetik, korrigálhatják vagy kiegészíthetik a közjavak iráti szükségleteket. Úgy véltük, hogy helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati kudarcok/hiáyok észlelése emcsak a oprofit szervezetek alapításába lehet relevás motiváció, haem az ökétesség vállalásába is. 3. Többlépcsős módszerta alapjá, az ökétesek tevékeység tekitetébe homogé (121 fő) és heterogé (89 fő) mitájá vizsgáljuk és teszteljük a 13 motivációs faktor mérésére 53 állítást tartalmazó, adaptalált és kiegészített motivációs kérdőívet, illetve aak megbízhatóságát. 4. Végezetül céluk volt, hogy az eredméyek alapjá egyfelől, új és differeciáltabb megközelítést vigyük a hazai motivációs kutatásokba, meghaladva az eddigi kétdimeziós szemléletmódot. Másfelől az ökétes gyakorlat számára egy CIVIL SZEMLE 2010/1 17

18 ELMÉLETILEG olya módszertai segédeszköz alapjait rakjuk le, amelyek felhaszálásával a szervezetek hatékoyabbá tehetik ökéteseik rekrutációját, megtartását és foglalkoztatását. 4. A kutatás módszertaa és eredméyei Voluteer Motivatio Ivetory magyar adaptálásáak módszertai kidolgozása hasolóa az eddigi ökétes-motivációs vizsgálatokhoz többlépcsős módszerta alkalmazását követelte meg. Tesztelési szakasz. Mivel egy agol yelvű kérdőívről/leltárról volt szó, ezért először a fordítási, yelvi és a kulturális külöbségekből fakadó tartalmi, értelmezési problémákat kellett kiszűri. Első lépésbe a lefordított kérdőívet tartalmi, értelmezési szempotból teszteltük az ökétesekkel foglalkozó mukatársak körébe. Javaslataik alapjá yelvi, megfogalmazásbeli javításokat tettük. Az egyik ilye változtatás, a motivációs kérdéseket bevezető prefix esetébe törtét meg. A kozultációk sorá az a véleméy született, hogy az ökéteskedi kifejezés egyfelől yelvileg ehézkes, másfelől em orietálja a megkérdezett személyt arra, hogy a felvétel sorá ökétes tevékeységéek okaira kérdezük rá. Eek alapjá a motivációs faktorokat vizsgáló állítások prefixét az Azért végzek ökétes mukát, mert kifejezésre változtattuk, ahol ez szükséges volt. A Voluteer Motivatio Ivetory kiegészítése új motivációs faktorokkal. Módszertailag a kutatás következő lépése volt, hogy az Esmod Dulop-féle (2004) Voluteer Motivatio Ivetory-t kiegészítettük három újabb a vallás, illetve a helyi közösségi és a kormáyzati kudarcra (Weisbrod, 1975) reflektáló motivációs faktorral, illetve az ezeket mérő kérdésekkel. A vallás motivációs faktor méréséhez három állítást fogalmaztuk meg, amelyek közül kettővel a vallási meggyőződés meglétéből, illetve em létéből fakadó motivációkat, a harmadikkal a vallásos hitélet által motivált ökétességet kívátuk méri. Mid a helyi közösségi/ökormáyzati, mid a kormáyzati hiáyokra reflektáló motivációs faktorok esetébe az ökétességi területe tapasztalt források és támogatások hiáyára, valamit az ezekből következő ötevékeységre mit motiváló téyezőkre kérdeztük rá. Meg kell jegyezi, hogy a commuity értelmezése az agol yelvbe egyarát jelöli a helyi közösséget és a mi fogalmaik szeriti helyi öigazgatást, az ökormáyzatot is. Ezért az ebbe a fázisba megkérdezett két szervezet közül az egyikek kiküldött kérdőívekbe a helyi közösségre voakozó kérdésekél a helyi ökormáyzat kifejezést haszáltuk, így tesztelve a megfelelő kifejezés haszálatát. A további cél az volt, hogy megvizsgáljuk, a három, új a vallás, helyi közösség, a kormáyzat kudarc motivációs faktor, illetve az ezzel kapcsolatos állítások meyyire korrelálak a többi motivációs faktorral, igazolódik-e az a hipotézis, hogy a magyar ökétesek egy csoportjáak motivációiba ezek relevás motivációs téyezők. 18 CIVIL SZEMLE 2010/1

19 ELMÉLETILEG Az így kialakított próba-kérdőívet 40 fő külöböző életkorú és iskolai végzettségű ökétes körébe teszteltük. Az első próbakérdezés eredméyei alapjá korrigáltuk a kérdőív egyes értelmezési problémáit, majd véglegesítettük az 53 állítást tartalamzó kérdőív első változatát. Meghatároztuk a korábbi motivációs leltárok hiáyait pótolva, hogy az egyes faktoroko belüli állítások milye motivációs itemeket mérek, azért, hogy világosa lássuk ezek célját, a köztük lévő tartalmi, értelmezésbeli külöbségeket. (1. táblázat) Az adaptált ökétes-motivációs kérdőív felvétele és módszertai kiértékelése a homogé mitába. Az ökétesekek kiküldött kérdőív három fő részből állt: Az első rész az ökétesek demográfiai, társadalomstatisztikai (em, életkor, családi állapot, gyermekek száma, lakóhely típusa, iskolai végzettség, foglalkozási helyzet és foglalkozás, az eltartottak száma, vallásosság és felekezeti hovatartozás, szülők iskolai végzettsége, illetve havi jövedelem) adatait, a második rész azokat az ökétességgel kapcsolatos (a jelelegi ökétesség helyét, települését, idejét, a tagsági viszoyait, az ökétességgel kapcsolatos dötés idejét, valamit az ökétesség gyakoriságát) jellemzőket vizsgálta, amelyek összefüggésbe lehetek a motivációkkal. A kérdőív harmadik része a 13 motivációs faktor mérésére 53 kérdést tartalmazott, amelyet a válaszadókak 5 potos Likert-skálá kellett értékeliük, ahol 1 = agyo em ért egyet, 5 = agyo egyetért volt. A kutatás eze szakaszába két külöböző tevékeységi területe működő, elismerte ökéteseket foglalkozató vidéki szervezetet kerestük meg. Az egyik szervezet, a Szeged-Csaád Egyházmegyei Katolikus Karitasz, míg a másik a Nők a Balatoért Egyesület 5 volt. Választásuk mellett a következő idokok szóltak: úgy véltük, a vidéki szervezetek esetébe a helyi közösség/helyi ökormáyzat sokkal ikább értelmezhető fogalom, mit egy budapesti szervezet esetébe, feltételeztük, hogy a Katolikus Karitasz ökétesei körébe többek között a vallási motivációs faktorokat mérő kérdéseket, míg a Nők a Balatoért Egyesület ökétesei esetébe a helyi közösségi, illetve kormáyzati hiáyok által motivált ökétességet relevása tudjuk teszteli. A vizsgálatba a Katolikus Karitasz ökétesei közül 65 fő, míg a Nők a Balatoért Egyesülettől 56 fő vett részt, akik számottevő többségükbe ők voltak. Módszertailag az adaptált motivációs kérdőív első felvételéek eredméyei és az elvégzett megbízhatósági próba, valamit a korrelációs elemzések alapjá megállapíthattuk, hogy a kérdőív állításai érvéyes faktorokat mértek, a kérdőív érvéyes mérési eszközek modható. Az egyes faktorok közötti magas szigifikás összefüggések azt mutatták, hogy relevás faktorok között mutatkoztak összefüggések. CIVIL SZEMLE 2010/1 19

20 ELMÉLETILEG 1. táblázat Az ökétes-motivációs faktorok sorredje és értelmezése a VMI adaptált változatába MOTIVÁCIÓS FAKTOROK ELNEVEZÉSEI MIT MÉR? ITEMEK ÉRTELMEZÉS ÉRTÉK (Va) Azt a helyzetet írja le, amikor az ökétest az a lehet ség motiválja, hogy képes abba szellembe/hitbe cselekedi, hogy mások segítése fotos. ELISMERTSÉG (R) Amikor az ökétes számára fotos az a megbecsülés, amit az ökétes muka ad számára, illetve a képességét és hozzájárulását elismerik, és ez motiválja, hogy ökétes mukát végezze. SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ (SI) Amikor az ökétes az ökétesség társadalmi atmoszférája miatt motivált. Az ökétesség lehet ség arra, hogy társas kapcsolatokat építhetek ki és más társadalmi csoport iráti elkötelez dés altruizmus sajálat altruizmus empátia altruizmus segítés társadalmi ügy iráti elkötelez dés szervezeti elismerés mukatársak elismerése visszajelzés fotossága egalitás a szervezetbe társadalmi elismerés közösség igéy társaság igéy kapcsolat igéy emberekkel kerülhetek kapcsolatba. barátok keresése RECIPROCITÁS (Rp) Amikor az ökétes az ökétességetel cseréek tekiti. Az ökétes hisz valami fels jóba. REAKTIVITÁS/ VISSZAHATÁS (Rc) Amikor az ökétes a vele korábba megtörtétekért, kapás adás visszahatás a helyzetre szublimálás projektálás vagy azokra voatkoztatva végez ökétes mukát. problémamegoldás ÖNMEGBECSÜLÉS (SE) Amikor az ökétes az ökétes mukával szereté er sítei ömegbecsülését vagy saját fotosságáak, értékéek érzését. az ökétesség öröm jó ember érzete fotosság érzete haszosság érzete az ökétesség elfoglaltságot ad A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest tisztá a másoko való segítés motiválja. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes kevésbé érdekelt abba, hogy azért ökétes, hogy másoko segítse. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy er s az igéy az ökétes muka formális megbecsülésére. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy kevésbé érdekeltek az ökétes mukájuk formális megbecsülésébe. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétesek er s igéye va arra, hogy új ismeretségeket és barátságokat kössö az ökétesség segítségével. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy a másokkal való találkozás lehet sége em a kiemelked e fotos ok. A magas átlagpotok ebbe a skálába azt jelzik, hogy az ökétest az motiválja, hogy az ökétes muka a jöv be valami jót fog hozi a számára. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy aak a lehet sége, hogy az ökétes muka kés bb valami jót hoz, vissza ad, em fotos számára. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes motivációja az, hogy jobbá tegye a rosszat, ami törtét az életébe. Az alacsoy átlag azt mutatja, hogy a korábba megtörtét életeseméyek kis szerepet játszaak az ökétesség vállalásába. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest aak a lehet sége motiválja, hogy az ökétes muka által jobba érzi és fotosak tartja magát. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes mukát em tekiti az ömegbecsülés eszközéek. 20 CIVIL SZEMLE 2010/1

Civil Szemle, 2010. 1.sz. 5-33.

Civil Szemle, 2010. 1.sz. 5-33. Civil Szemle, 2010. 1.sz. 5-33. Bartal Anna Mária Mit mutat a kaliedoszkóp? az Önkéntes Motivációs Leltár (Volunteer Motivation Inventory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar önkéntesek körében

Részletesebben

ELMÉLETILEGnn. 1. A nemzetközi önkéntesmotivációs-kutatások három korszaka és a motivációs faktorok vizsgálatának fejlődéstörténete

ELMÉLETILEGnn. 1. A nemzetközi önkéntesmotivációs-kutatások három korszaka és a motivációs faktorok vizsgálatának fejlődéstörténete csz22_csz12 skandi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 5 n n n n n n n n n n n n MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? Az Önkéntes Motivációs Leltár (Volunteer Motivation Inventory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a

Részletesebben

AZ ÖTLET PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ ÖNKÉNTESEK

AZ ÖTLET PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ ÖNKÉNTESEK AZ ÖTLET PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA készítette: Bartal Anna Mária A KÓRHÁZI ÖNKÉNTES SEGÍTŐ SZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY ÖNKÉNTES MOTIVÁCIÓS LELTÁR (VOLUNTEER MOTIVATION INVENTORY)

Részletesebben

ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi

ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi ÉRTÉKEK, ELSIMERTSÉG, KÖZÖSSÉG IGÉNY a magyar önkéntesek motivációi Interjú-Civil A Pályán, 2010/2. 2009. októberében indult el a Magyar Önkéntesek Motivációinak Vizsgálata c. kutatási program (www.volunteermotivation.hu),

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán Civil Szemle, 2011.4. 7-30. A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán Helyzetkép: eredmények és kihívások

Részletesebben

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján Civil_Szemle_2011_4_beliv 12/25/11 6:47 AM Page 7 A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán Helyzetkép:

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

VÁLASZTÁS ÉS MEGHÍVÁS - a református, vallásos önkéntesek vizsgálatának eredményei

VÁLASZTÁS ÉS MEGHÍVÁS - a református, vallásos önkéntesek vizsgálatának eredményei Confessio, 2011.1. 55-65. VÁLASZTÁS ÉS MEGHÍVÁS - a református, vallásos önkéntesek vizsgálatának eredményei Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán A nemzetközi szakirodalomban széles diskurzus alakult ki arról,

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa

Részletesebben

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓNAK VIZSGÁLATA

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓNAK VIZSGÁLATA ÉS A MAGYAR ÖNKÉNTESMOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍV (MÖMK) SZTENDERDIZÁLÁSÁNAK EREDMÉNYEI a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

Menj el, és Te is hasonlóképpen cselekedj! 1 - az önkéntesség fogalmáról, az önkéntesek számáról és motivációiról.

Menj el, és Te is hasonlóképpen cselekedj! 1 - az önkéntesség fogalmáról, az önkéntesek számáról és motivációiról. Szív, 2011. szeptember 28-32. Menj el, és Te is hasonlóképpen cselekedj! 1 - az önkéntesség fogalmáról, az önkéntesek számáról és motivációiról Bartal Anna Mária Magyarországon az elmúlt húsz évben a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI ÖNKÉNTESSÉGTÔL AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGIG ÖKÉNTESSÉG CSEHORSZÁGBAN ÖKÉNTESSÉG SZLOVÁKIÁBAN

A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI ÖNKÉNTESSÉGTÔL AZ AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGIG ÖKÉNTESSÉG CSEHORSZÁGBAN ÖKÉNTESSÉG SZLOVÁKIÁBAN C IVIL SZEMLE WWW.CIVILSZEMLE.HU VIII. ÉVFOLYAM IV. SZÁM ELMÉLETILEG A MAGYAR ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI (Bartal Anna Mária Kmetty Zoltán) KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM VÁLLALATI ÖNKÉNTESSÉG MAGYARORSZÁGON,

Részletesebben

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l TETÔPONT m a g a z i A C r e a t o H u g a r y K f t. i d ô s z a ko s h í r m a g a z i j a 2 012. m á r c i u s A védelem, amely tűzbe születik A kerámia egób tetőcserépbe égetett védelemről az egób

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári,

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztikai hipotézisvizsgálatok Statisztikai hipotézisvizsgálatok. Milye problémákál haszálatos? A gyakorlatba agyo gyakra szükségük lehet arra, hogy mitákból származó iformációk alapjá hozzuk sokaságra voatkozó dötéseket. Például egy

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1. Törtéeti összefoglaló A tizekilecedik század végé a fizikát lezárt tudomáyak tartották. A sikeres Newto-i mechaika és gravitációs elmélet alapjá a Napredszer bolygóiak mozgása

Részletesebben

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN I FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN 1 Az alapfeladat 1 Feladat Két település közti távolság 40 km Két gyerekek ezt a távolságot kellee megteie a lehetőlegrövidebb időalattakövetkező feltételek mellett: Va egy biciklijük

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

7. el adás Becslések és minta elemszámok. 7-1. fejezet Áttekintés

7. el adás Becslések és minta elemszámok. 7-1. fejezet Áttekintés 7. el adás Becslések és mita elemszámok 7-1. fejezet Áttekités 7-1 Áttekités 7- A populáció aráy becslése 7-3 A populáció átlag becslése: σismert 7-4 A populáció átlag becslése: σem ismert 7-5 A populáció

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

Elektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során

Elektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség: defiíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás sorá Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség fogalomköre és az érdesség

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

ÖNKÉNTESEK ÉS NEM-ÖNKÉNTESEK JELLEMZŐI A 2008. ÉVI EURÓPAI ÉRTÉK VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN

ÖNKÉNTESEK ÉS NEM-ÖNKÉNTESEK JELLEMZŐI A 2008. ÉVI EURÓPAI ÉRTÉK VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN ÖNKÉNTESEK ÉS NEM-ÖNKÉNTESEK JELLEMZŐI A 2008. ÉVI EURÓPAI ÉRTÉK VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN avagy, aki önkéntes az nagyobb valószínűseggel boldogabb és elégedettebb? 1 Bartal Anna Mária Bevezetés Az önkéntességgel

Részletesebben

A válaszadó-vezérelt mintavétel megbízhatóságának vizsgálata szimulációs módszerekkel 1

A válaszadó-vezérelt mintavétel megbízhatóságának vizsgálata szimulációs módszerekkel 1 Szociológiai Szemle 23(2): 72 88. válaszadó-vezérelt mitavétel megbízhatóságáak vizsgálata szimulációs módszerekkel 1 Kmetty Zoltá Simo Dávid zkmetty@yahoo.com; dr.david.simo@gmail.com Beérkezés: 2013.

Részletesebben

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIÁBAN A terészetes folyai, illetve tegeri utakat igéybe vevő, csak a kikötővel redelkező helyeket felkeresi tudó szállítási ód. A vízi áruszállítást elsősorba

Részletesebben

Ingatlanok értékelése hozamszámítással 1-2. 1

Ingatlanok értékelése hozamszámítással 1-2. 1 Piaci érték: Igatlaok értékelése hozamszámítással 1-2. 1 Elıadás Igatlavagyo-értékelı és közvetítı Szakképzés, Igatlakezelı Szakképzés A-. modul Az az ár, amelyért az igatla méltá- yosa,, magájogi szerzıdés

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor 6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn A FIZIKA TANÍTÁSA KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsô Griz Márto ELTE Elméleti Fizikai Taszék Meszéa Tamás Ciszterci Red Nagy Lajos Gimázima Pécs, a Fizika taítása PhD program hallgatója

Részletesebben

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus

Részletesebben

1. Az absztrakt adattípus

1. Az absztrakt adattípus . Az asztrakt adattípus Az iformatikáa az adat alapvető szerepet játszik. A számítógép, mit automata, adatokat gyűjt, tárol, dolgoz fel (alakít át) és továít. Mi adatak foguk tekitei mide olya iformációt,

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

Hosszmérés finomtapintóval 2.

Hosszmérés finomtapintóval 2. Mechatroika, Optika és Gépészeti Iformatika Taszék kiadva: 0.0.. Hosszmérés fiomtapitóval. A mérések helyszíe: D. épület 53-as terem. Az aktuális mérési segédletek a MOGI Taszék holapjá érhetők el, a www.mogi.bme.hu

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Gyakorló feladatok II.

Gyakorló feladatok II. Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

VI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk

VI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk VI.ombiatorika. ermutációk, variációk, kombiációk VI..ermutációk ismétlés élkül és ismétléssel (sorredi kérdések) l..) Az,, számjegyekből, ismétlés élkül, háy háromjegyű szám írható? F. 6 db. va. A feti

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

kiértékelésének technikája

kiértékelésének technikája 1 H NMR titrálások felvételéek és kiértékeléséek techikája Midazokak, akik elıször próbálkozak NMR titrálásokkal. Készítette: Dr. Lázár Istvá DE Szervetle és Aalitikai Kémiai Taszék Debrece, 2006. jauár

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Koós Tamás Zríyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem koos.tamas@zme.hu DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Absztrakt A tériformatikai szoftverek egyre szélesebb köre képes

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető 11. méré Méréek, hibák 1. evezető laboratóriumi muka orá gyakra mérük külöböző fizikai meyiégeket. Ezeket a méréeket bármeyire ügyeek vagyuk i, bármeyire moder digitáli mérőezköz gombjait yomogatjuk i

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS. Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk. kémia-fizika szakos tanár

NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS. Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk. kémia-fizika szakos tanár NÉMETH LÁSZLÓ FŐISKOLAI ADJUNKTUS SZEMÉLYI ADATOK Családi állapot: elvált Születési év: 1960 Születési hely: Celldömölk ISKOLÁK 1979-1984 JATE TTK Szeged kémia-fizika szakos taár 1987-1990 Veszprémi Vegyipari

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefo: 345-6 Iteret: www.ksh.hu Adtgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmuttók Az dtszolgálttás 229/26. (XI. ) Korm. redelet lpjá kötelező. Nyilvátrtási szám: 223/7 Adtszolgálttók:

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8 Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,

Részletesebben

1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény

1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény Palácz Béla - Soft Computig - 11-1. Adatok közelítése 1. Adatok közelítése Bevezetés A természettudomáyos feladatok megoldásához, a vizsgált jeleségek, folyamatok főbb jellemzői közötti összefüggések ismeretére,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR Dr. Szakács Attila GAZDASÁGI MATEMATIKA. ANALÍZIS Segédlet öálló mukához. átdolgozott, bővített kiadás Békéscsaba, Lektorálták: DR. PATAY

Részletesebben