AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA c. Ph.D. értekezés tézisei Készítette: Kormáyos László okl. közlekeésmérök Témavezető: Dr. Táczos Lászlóé egyetemi taár, az MTA oktora Buapest, 2009

2

3 1. A KUTATÁSI TÉMA ELŐZMÉNYEI ÉS IDŐSZERŰSÉGE A közösségi közlekeés a fetartható mobilitás biztosítása érekébe az elmúlt két évtizebe az Európai Uió fejlett országaiba iamikus fejlőések iult. A korszerű közösségi közlekeési reszerekbe a vasúti személyszállítás a közlekeési móok közötti ésszerű és hatékoy mukamegosztást biztosító itegrált közlekeési lác részekét vállal szerepet a mobilitási igéyek kielégítésébe. A közszolgáltatási szerzőéses reszer keretébe műköő vasúti személyszállítási szolgáltatással szembe a mobilitási igéyekek való megfelelés és a magas szolgáltatásmiőség biztosítása mellett elvárás a fiaszírozhatóság biztosítása, illetve a hatékoy erőforrás-, és az optimális fejlesztési forrás-felhaszálás megteremtése. A témaválasztás iőszerűségét és jeletőségét a közösségi közlekeési közszolgáltatási szerzőéses reszerek aktuális hazai kialakítása, a globális gazasági válság okozta fiaszírozási problémák közösségi közlekeésbe is szükséges hatékoyságjavítási, optimalizálási és racioalizálási kéyszer, valamit az elkövetkező évtizeekbe várható uiós fiaszírozású közösségi közlekeési ifrastruktúra-fejlesztések megalapozásáak szükségessége aja. A isszertáció témaválasztását, az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer feltételeiek kiolgozását külööse iokolttá teszi, hogy Magyarországo az elmúlt évtizeekbe a vasúti személyszállítás fokozatosa teret vesztett, a vasúti ifrastruktúra-fejlesztések jeletőse háttérbe szorultak, a megvalósult fejlesztések is szigetszerűe és esetlegese, a sziergiák megteremtése élkül törtétek. Nem kezőött meg ugyaakkor a közösségi közlekeési mukamegosztás valós optimalizálása, az egymásra épülő és a multimoális közlekeési reszerek kialakítása sem. A vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer em képezi egy itegrált közlekeési lác részét, a kötöttpályás közlekeés verseyképes szegmeseibe (elővárosi és távolsági) em mie esetbe yújt megfelelő mobilitási lehetőséget, ugyaakkor szolgáltatást biztosít olya területeke is, ahol más közösségi közlekeési mó alkalmazása racioálisabb lee. A hazai közösségi közlekeés verseyképességéek biztosításához a közlekeési móok közötti itegráció szükséges, amely egyúttal a vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer hatékoy itegrált közlekeési lác alapú fejlesztését igéyli. A vasúti személyszállításba a miekori közszolgáltatási fiaszírozási kereteket figyelembe vevő, a mobilitási igéyekből kiiuló, költséghatékoy fejlesztési eljárások és stratégiai fejlesztési kocepciók együttes alkalmazása szükséges. 3

4 2. CÉLKITŰZÉSEK Az értekezés célja az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer kialakítási feltételeiek azoosítása, a fejlesztési lehetőségek komplex vizsgálata, és a hazai vasúti személyszállítás hosszú távo is fetartható verseyképességéek megteremtéséhez szükséges fejlesztési stratégia kialakításáak elősegítése. A isszertáció keretei belül a vasúti személyszállítási szolgáltatások fejlesztési szempotú folyamat-elemzéséből kiiulva, aak ereméyét keretreszerkét felhaszálva az itegrált közösségi közlekeési reszerekre törtéő kitekitéssel és az összhag megteremtésével a rövi távo is megvalósítható fejlesztési poteciállal reelkező területre, az eljutási lehetőséget meghatározó mobilitási kíálatra fókuszálok. Az EU koform itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer fokozatos hazai kialakításához eze belül a hosszú távo verseyképes személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló mobilitási kíálat megteremtéséhez - olya komplex értékelő eljárás kiolgozását tűztem ki célul, amely emcsak statikus szemléletű összehasolító értékelésre alkalmas, haem a kiolgozott eljárásre alkalmazásával a változó igéyekek való miél jobb megfelelés biztosíthatósága érekébe az összetett szolgáltatási folyamatok külöböző elemei, összetevői feltárhatóak és fejleszthetőek is. A isszertációba kiolgozott értékelő moell segítségével a mobilitási igéyek azoosítása alapjá a vasúti személyszállítási szolgáltatás mobilitási kíálat-megfelelés (az utasigéyek szempotjából az értékesség) vizsgálata, a hatékoy értékesség-javításhoz szükséges fejlesztések és itézkeések hatásvizsgálata végezhető el. A mobilitási kíálat értékelési reszeréek kiolgozására és a fejlesztési lehetőségek komplex vizsgálatára a iamikusa változó mobilitási igéyek, az itegrált közösségi közlekeési lácok kiépítése és a hatékoy ifrastruktúra-fejlesztés megvalósítási igéye együttese támasztaak igéyt. Az értékelő moell kiolgozásával további cél, hogy váljo lehetővé az utasigéy-megfelelési; a fejlesztés-hatékoysági; a gazaságossági; a techológiai valamit a jogi/köryezeti szempotok együttes figyelembevétele is. 4

5 3. A KUTATÁS MÓDSZERE A kutatás kiiuló potja a vasúti személyszállítási szolgáltatások hatékoy fejlesztését megalapozó eljárások kiolgozásához és a szükséges feltételreszer felállításához alapul szolgáló hazai és emzetközi szakiroalom felolgozása volt. Az értekezésbe elvégeztem az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer kialakításához szükséges folyamatelemzést, maj ezt elmélyítve és továbbfejlesztve az értékelemzés mószertaáak aaptálásával elvégeztem a teljes személyszállítási folyamat komplex, az igéyek felöli megközelítést alapul vevő elemzését is. Kutatásaim sorá megvizsgáltam a szolgáltatás stratégiai fejlesztéséek elősegítése céljából az utasigéyek moell-traszformációs lehetőségeit. A komplex igéyleképezés és igéykezelés mellett agy hagsúlyt fektettem a fejlesztési erőforrások optimalizálási lehetőségeiek feltárására is. A kutatás sorá megvizsgáltam, hogya övelhető a vasút verseyképessége, azaz az igéyekek megfelelő szolgáltatás-reszer megteremtése sorá hogya tu eleget tei a korlátos pézügyi forrás igéybevételével megvalósítható, ugyaakkor az elvárható legjobb miőségi szolgáltatást yújtó, legkevezőbb megolások azoosítása kettős követelméyéek. Az értékelemzési eljárással meghatároztam a vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus potjait (elemeit), maj azok kiértékelését követőe az azoosított mobilitási kíálati területre voatkozóa vektoriális mószerta alkalmazásával kiolgoztam a mobilitási kíálat értékelésére és hatékoy fejlesztéséek elősegítésére alkalmas mobilitási kíálat-értékelő moellt. Az értékelő moellt a mobilitási kíálattervezés stratégiai eszközreszeréek felhaszálásával, az itegrált közlekeési lácok kialakíthatóságáak szem előtt tartásával, a mobilitási igéyek műszaki, techológiai, vasúti személyszállítási folyamat specifikus leképezésével alakítottam ki. Az értekezésbe kiolgozott mobilitási kíálat-értékelő moell segítségével bármely viszoylato vagy voalhálózato értékelhető a mobilitási kíálat és meghatározható az értékesség-megfelelés. A moell segítségével akár az utasforgalmi súlyok és/vagy a szegmetált mobilitási igéyek együttes figyelembevétele mellett összehasolíthatóak mobilitási kíálati alteratívák (pl. meetrei verziók), továbbá a moell alkalmas ifrastruktúra-fejlesztések hatásaiak értékelésére, illetve célzott ifrastruktúra-fejlesztések alátámasztására és hatásvizsgálatára is. A kutatási tevékeység középpotjába állított, az ige agy változatosságot mutató mobilitási igéyek kielégítését elősegítő kíálat-értékelő eljárást úgy olgoztam ki, hogy az értékelési mószerta alkalmazható legye a vasúti személyszállítási szolgáltatásfejlesztés további területeiek (pl. iformációs reszer, hozzáférés stb.) komplex értékelésére is. 5

6 4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 4.1 Az értékelemzési eljárás továbbfejlesztésével, az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatási folyamat feltáró elemzésével kvatifikáltam a mobilitási igéyeket az utas szempotjából (fukciók), és a szolgáltató olaláról meghatároztam a fukciók előállítását szolgáló szolgáltatási folyamatelemeket (fukcióhorozók), maj ezek egybevetésével azoosítottam a vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus területeit. Kutatásaim sorá megállapítottam, hogy megfelelő fejlesztéseket követőe az értékelemzés mószere ereméyese aaptálható a vasúti személyszállítás reszerszemléletű értékelésére. A vasúti személyszállítási szolgáltatás komplex folyamatelemzése sorá meghatároztam a fő fukciókat: a szolgáltatás igéybevételéek alapjául szolgáló eljutási lehetőséget; a szolgáltatás igéybevételét meghatározó hozzáférési lehetőséget (értékesítési reszer, igéybevételi szabályok, esélyegyelőség biztosítása) és a teljes utazási folyamatot lefeő iformáció szükségességét. A vasúti szolgáltatási folyamatreszer elemzése sorá a fő fukciókhoz kapcsolóóa meghatároztam a szolgáltatási folyamatelemeket: a pálya és állomási ifrastruktúrák, amelyek miőségi és meyiségi paraméterei meghatározzák a teljes szolgáltatási vertikumot; a jármű és votatási szolgáltatás, amely az eljutási lehetőséget befolyásolja, továbbá az utazás miőségi jellemzőire va hatással; a mobilitási kíálattervezés, amely a meetrei kíálat tervezését foglalja magába, ezzel meghatározza az eljutási lehetőségeket; az itegrált értékesítési, iformációs és ügyfélszolgálati reszer a teljes utazási folyamatot végigkíséri, aak elválaszthatatla, itegrás részét alkotja; háttér/támogató folyamatok: ie tartozik az összes, a szolgáltatás előállítását támogató folyamat, közpoti szervezeti egység. A fukciók és a szolgáltatási folyamatelemek közötti kapcsolatreszert és költségösszefüggéseket elsősorba fejlesztési szempotból vizsgáltam. A fukcióprefereciákál elsőlegese a rövitávú igéyeket megjeleítő, ú. short ru fukciók vizsgálatát végzem el, kitekitéssel a közép, illetve hosszabb távo érvéyesülő log ru fukciókra. Az elemzés sorá igazoltam, hogy a short ru fukcióból (eljutás) kiemelkeik a fukciókritikuskét azoosított mobilitási kíálat megfelelő szitű biztosítása. 6

7 A szolgáltatási folyamatelemek költségvizsgálata alapjá egyértelműe igazoltam, hogy a mobilitási kíálat biztosításához szükséges ifrastruktúra (pálya-állomás) és járművek (üzemeltetése és karbatartása) a vasúti személyszállítási költségek meghatározó részére (közel 90%-ára) kihatással va, így azok költségkritikusak miősülek. Megállapítottam, hogy a fukciókritikus és költségkritikus területek további vizsgálata egyarát lehetőséget yújt a fejlesztési poteciál meghatározására és a hatékoyságjavítás lehetőségéek feltárására. A tézishez a 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3, fejezet és a [Kor03], [Kor04]] publikáció kapcsolóik. 4.2 Azoosítottam a mobilitási kíálattervezés (meetretervezés) ifrastruktúrafejlesztésekél betöltött stratégiai szerepét és igazoltam a bee rejtő hatékoy fejlesztési poteciált. Feltártam a mobilitási kíálat komplex fejlesztési lehetőségeit és feltételreszerét, és ezek alapjá tervezési és szervezési eljárásokat olgoztam ki a mobilitási kíálat hatékoy javítására. A mobilitási kíálat fejlesztési lehetőségeiek feltárása sorá a kapcsolati és költségmátrix elemzésével megállapítottam, hogy a pálya és állomási ifrastruktúra, a járműfejlesztés és a mobilitási kíálattervezés mutat kapcsolatot, és biztosít ezáltal lehetőséget a mobilitási kíálat fejlesztéséek vizsgálatára. A szolgáltatási folyamatelemek fejlesztési lehetőségeit és feltételreszerét a fejlesztéshez szükséges eszközök, a várható költségvozat és a fejlesztés várható ereméyéek komplex vizsgálata alapjá határoztam meg az 1. táblázatba leírtak szerit. 1. Táblázat A mobilitási kíálat fejlesztési lehetőségei és feltételreszere a szolgáltatási folyamatelemek szerit Ifrastruktúra Pálya Állomás Jármű Meetre (mobilitási kíálattervezés) Fejlesztés típusa Eszköz Költségem Költségvozat lehetőség iő ráltság Eljutási Eljutási Iteg- Új yomvoal építése ifrastruktúra agyo beruházás fejlesztés magas Pályasebesség emelése ifrastruktúrafejlesztés beruházás magas yomvoalkorrekcióval Pályakapacitás övelése sebességemelés élkül (szakaszos ifrastruktúrafejlesztés beruházás magas kétvágáyúsítás, biztosító bereezés fejlesztése) Állomási kapacitás övelése, ifrastruktúrafejlesztés optimalizálása beruházás magas Járműflotta megújítása (jobb agyo járműbeszerzés beruházás meetiamikai tulajoság) magas magas/ Járműflotta meyiségi fejlesztése járműbeszerzés beruházás agyo magas Meetrei szerkezet móosítása tervezés - miimális (ütemes) Csatlakozások javítása, voalak tervezés közötti itegráció Új, gyors alapjárattípusok bevezetése (pl. zóázó) Járatsűrűség övelése tervezés tervezés üzemeltetési költség üzemeltetési költség Jelmagyarázat: jeletőse javítja, kis mértékbe javítja (Forrás: Saját szerkesztés) miimális alacsoy Hatékoysági kritérium meetre fejlesztés együttes megvalósítása azoos erőforrásfelhaszálás meglévő erőforrások felhaszálása meglévő erőforrások felhaszálása 7

8 A mobilitási kíálat fukciókritikus és az ifrastruktúrák költségkritikus tulajoságáak figyelembe vételével, a fejlesztési lehetőségek komplex elemzésével megállapítottam, hogy: a. a pálya és állomási ifrastruktúra-, illetve a járműfejlesztések eseté a mobilitási kíálattervezés (meetretervezés) szükséges és elegehetetle feltétel, mivel a jeletős költségű fejlesztések érvéyesülése és ereméyessége meghatározó részbe a meetrei tervezés függvéye. b. a mobilitási kíálattervezéssel a legtöbb esetbe beruházás élkül, szervezéssel vagy alacsoy üzemeltetési költség vozatú fejlesztéssel, a meglévő erőforrások hatékoy felhaszálásával javítható a mobilitási kíálat. c. a mobilitási kíálattervezés egyik meghatározója az ifrastruktúrafejlesztés optimalizálásáak, egyúttal alkalmas a meglévő ifrastruktúra racioalizálására is az árufuvarozási igéyek egyiejű figyelembevétele mellett. A mobilitási kíálat ifrastruktúra-fejlesztés élküli javítására az 1. táblázatba feltütetett fejlesztési lehetőségek megvalósításához a következő szervezési és hatékoyságjavítási itézkeéseket olgoztam ki: meetrei struktúra átalakítása (ütemes meetre, csatlakozások javítása); erőforrások optimális felhaszálása o a személyszállító járművek elosztási reszeréek javítása (hatékoy hálózati allokálás), a szerelvéyforulók tervezéséek a karbatartási és tisztítási műveletekkel törtéő itegrált kezelése; o utasforgalmi felvételeke alapuló járműkapacitás-meezsmet; o a jegyvizsgálók és a mozoyvezetők hatékoy foruló-szervezése, a szerelvéyforuló-tervezéssel összhagba; o a meetre-tervezési folyamat racioalizálása (szervezés, háttéraatbázisok, korszerű tervezési eljárások). szabályozási háttér felülvizsgálata o a techológiai iők (műveleti és tartalékiők) számítási reszeréek potosítása, a korszerű techológiákba rejlő lehetőségek kihaszálása; o a biztosági, a techológiai előírások korszerűsítése. A tézishez a fejezet és a [Kor03], [Kor07a] publikáció kapcsolóik. 8

9 4.3 Kiolgoztam egy, a mobilitási kíálat komplex értékelésére alkalmas, szitetizált paraméterreszert felhaszáló, a teljes közösségi közlekeési hálózatra is kvatifikálható értékelési eljárást, amelyek keretébe meghatároztam a mobilitási kíálati értékvektort. Meghatároztam a mobilitási kíálat értékelésére alkalmas paraméterreszert, maj azokat oly móo szitetizáltam, hogy leképezzék a mobilitási kíálat megvalósításáak összetevőit, és a mobilitási igéyekből származtatható keresleti olal szempotjából is értékelhetőek legyeek. A szitetizált mobilitási kíálati paraméterek kiolgozása sorá reszerszemléletű megközelítést alkalmaztam, a járatok helyett az eljutás, illetve az eljutási lehetőség vizsgálatát tettem lehetővé a voalak közötti itegráció szem előtt tartásával. A mobilitási kíálat értékelő elemzéséhez efiiáltam a viszoylatot, meghatároztam a viszoylatok reszerét, alkalmaztam a hálózati szemléletet, maj a komplex értékeléshez a következő fő összetevőkből álló paraméterreszert olgoztam ki: átlagos eljutási iő [óra], átlagos eljutás-gyakoriság [eljutás/óra], komplex meetre-szerkezeti mutató (ITF-iex) [%], o ütemességi mutató ( P ), o szimmetriamutató ( S ), o csatlakozási mutató (C ). A mobilitási kíálati paraméterek együttes kezelésével a mobilitási kíálat komplex értékelésére vektoriális mószerrel meghatároztam a mobilitási kíálati értékvektort (1), amely átlagolással vagy súlyozással viszoylatokra, illetőleg teljes hálózatra is kvatifikálható és az elemi (viszoylati) mobilitási kíálati paraméterekből állítható elő. vt v = v f vi = N N p ö N N i i= 1 i= 1 s ö t t i N i cm + N N ö k (1) Az átlagos eljutási iő ( ) egy viszoylatra voatkoztatva az eljutási v t lehetőséghez tartozó megállási reet figyelembe vevő meetiőt és - átszállás eseté - a csatlakozási várakozási iőt tartalmazza, az eltérő eljutási iővel 9

10 reelkező eljutási lehetőségeket ( ( ) figyelembe véve. t i ) és a hozzájuk tartozó eltérő eljutási iőket Az átlagos eljutás-gyakoriság ( ) a vizsgált viszoylato reelkezésre álló v f eljutási lehetőségek számát mutatja ( ) a referecia iősávra voatkozóa (t ). A komplex meetre-szerkezeti mutató ( vi ) ütemességi mutatója ( P ) megmutatja az ütemes eljutási lehetőségek aráyát ( ) az összes eljutási lehetőséghez ( N ö ) viszoyítva. A szimmetriamutató megmutatja a szimmetrikus eljutási lehetőségek aráyát ( N ) az összes eljutási lehetőséghez képest ( N ). A csatlakozási mutató (C ) megmutatja a miőségi csatlakozásokkal reelkező átszállásos ( N ) vagy átszállás élküli ( N ) eljutási lehetőségek számát az cm összes eljutási lehetőséghez képest ( s N ö ). A meetre-szerkezeti iex az ütemesség, a szimmetria és a csatlakozási mutató szorzatakét állítható elő ( I = P S C [%]) k N p ö A kiolgozott mobilitási kíálat-értékelő moell tetszőleges közösségi közlekeési viszoylat (egy vagy több viszoylat, akár a teljes vasúti voalhálózat vagy több közösségi közlekeési mó voalhálózata) mobilitási kíálatáak értékelésére alkalmas. Az értékelő moell a mobilitási igéyek felmerüléséek megfelelőe az eljutási lehetőséget állítja az értékelés középpotjába, és hálózati szemléletbe az eljutási iő, az eljutási lehetőségek száma és átszállások miőségi vizsgálatával aja meg a mobilitási kíálat értékességét. Az értékelő paraméterekkel elérhető az egyes mobilitási kíálati (meetrei) verziók összehasolító értékelése, az értékesség-változás kimutatása. A tézishez az 5.1, 5.2, 5.3 fejezet és a [Kor04], [Kor06] publikáció kapcsolóik. 4.4 A szegmetált mobilitási igéyek kielégítéséek aggregált értékelésére alkalmas mószertat olgoztam ki. Eek keretébe meghatároztam a szegmetációs keresleti vektort, amellyel alkalmas megfelelőségi mutatót efiiáltam a mobilitási kíálattal szembe támasztott szegmetált mobilitási igéyekek (kereslet) való megfelelés értékelésére. A térbe és iőbe eltérő, szegmetált mobilitási igéyek azoosítására, a mobilitási kíálat megfeleléséek vizsgálatához a keresleti olalt leképeztem a mobilitási kíálati értékek megfelelő paraméterekre: átlagos eljutási iő utazási iő átlagos eljutás-gyakoriság iőbeli hozzáférés komplex meetre-szerkezeti mutató megjegyezhetőség, kiszámíthatóság. 10

11 A szegmetáció szeriti, szegmesekét eltérő igéyparaméterek megjeleítésére és számbavételéhez kialakítottam a szegmetáció szeriti keresleti mátrixot ( D ), illetve a szegmetációs súlyvektort (z ). A keresleti mátrix és a súlyvektor közötti művelet alapjá meghatározható a szegmetációs keresleti vektor ( v D ). v D ahol = D m z = t1 f 1 I1 t 2 f 2 I tk fk Ik D m : szegmetációs keresleti mátrix; tm 1 fm 1 Im 1 tm fm Im z1 z 2 v : = v z k v : z m m : az alkalmazott szegmetációhoz tartozó szegmesek száma ( k = 1,..., m ); tk : a k -aik utasszegmes utazási iőre voatkozó igéye; : a k -aik utasszegmes iőbeli hozzáférésre voatkozó igéye; fk Ik : a k -aik utasszegmes kiszámíthatóságra voatkozó igéye; z : szegmetációs súlyvektor; z : a szegmesekéti aráy ( k = 1,..., m ) és = 1. k m z k k = 1 A szegmetáció szeriti keresleti mátrix és a szegmetációs súlyvektor szorzata alapjá viszoylatokét előállítható a kiválasztott szegmetáció szeriti, szegmesekéti aráyokkal súlyozott keresleti vektor. A mobilitási kíálat megfelelőségéek meghatározásához a mobilitási kíálati értékvektor és a keresleti vektor összehasolítására megfelelésvektort olgoztam ki (3), amely a megfelelés vizsgálata sorá lehetőséget yújt súlyozásos megfelelés-értékelésre is. v % ( W ) T% i i= 1 i v t % (3) = v f = F ( W ) % % i i= 1 i ( ) vi % I% W i= i 1 i A mobilitási kíálat megfelelési vektor ( v % ) a mobilitási kíálati értékelési paraméterekhez kapcsolóó megfelelésmátrixok ( T % : D D D t f I m (2) viszoylati átlagos eljutási iő megfelelési mátrix, F % : viszoylati átlagos eljutás-gyakorisági megfelelési mátrix, I % : viszoylati komplex meetre-szerkezeti megfelelési mátrix) és a megfelelésvizsgálatál alkalmazott (pl.: utasforgalom szeriti) súlymátrix (W ) megfelelő soraiak 11

12 szorzatából állítható elő. A kiolgozott mószerta alkalmas az utazási igéyek térbe és iőbe elkülöített, továbbá a lehetséges szegmetációkat is figyelembe vevő kvatifikálására, illetve a kíálat (mobilitási érték) és a kereslet (a mobilitási kíálattal szembe támasztott aggregált utasigéyek) összehasolító elemzésére és az igéyekek való megfelelés vizsgálatára. A tézishez az 5.4 és 5.5 fejezet kapcsolóik. 4.5 Kiolgoztam a mobilitási kíálat itezív fejlesztéséek értékelésére és az extezív fejlesztés hatékoy iráyaiak azoosítására alkalmas eljárást és ábrázolástechikát. Az eljárás alkalmas a mobilitási kíálati fejlesztések hatásaiak moellezésére és komplex értékelésére, továbbá a meetre alapú ifrastruktúra-fejlesztések megalapozására is. A mobilitási kíálat-értékelő moell alkalmazásával kiolgoztam a mobilitási kíálat-, és ifrastruktúra-fejlesztések hatékoy értékelését lehetővé tevő eljárást, amely a vizsgált viszoylatok közötti súlyozás szerit határozza meg a mobilitási kíálati értéket az értékvektor segítségével. A mobilitási kíálati értékvektor (v ) meghatározása a fejlesztési alteratívák vizsgálatakor pl. az utasforgalmi súlyok figyelembevételével törtéik (4). vt v = v f vi i = i i = 1 j = 1 = 1 j = 1 = 1 j = 1 tij. wij fij. wij Iij. wij (4) A mobilitási kíálati értékvektor elemei a mobilitási kíálati paraméter értékek ( t f, I ) és az ugyaazo viszoylathoz tartozó utasforgalmi súlymátrix elemek ( w ) ij, ij ij ij szorzatáak összegzésével állak elő. A viszoylatokéti utasforgalmi aatok felhaszálása lehetőséget yújt arra, hogy a mobilitási kíálat értékelése sorá a moellbe omiásak legyeek azo meghatározó viszoylatok paraméterei, amelyek az utasforgalom meghatározó részét képezik, és egységyi erőforrással megvalósítható értékesség-javításuk a legagyobb elégeettség-javulást ereméyezheti. A mobilitási kíálat itezív fejlesztéséek vizsgálatával az egyes mobilitási kíálati (meetrei) alteratívák komplex értékelése végezhető el. A fejlesztés-értékelési eljárás sorá az utasforgalmi súlytéyező figyelembe vételével az egyes meetrei verziók 12

13 érzékeységvizsgálata is lehetővé válik, ezáltal célzott mobilitási kíálatfejlesztési lehetőségek vizsgálata is megvalósulhat. A mobilitási kíálat extezív fejlesztési vizsgálata sorá a tervezett ifrastruktúrafejlesztés komplex hatásvizsgálata végezhető el, továbbá az eljárás alkalmas a mobilitási kíálat hatékoy javításáak elérésére, a meetre alapú ifrastruktúra-fejlesztések megalapozására. A vizsgált mobilitási kíálati alteratívák összehasolító értékelésére, illetve az itezív és extezív fejlesztési javaslatok hatásvizsgálati kiértékeléséek elősegítésére kiolgoztam egy ábrázolástechikai eljárást, amely a mobilitási kíálati értékvektor háromimeziós vektortérbe törtéő ábrázolásával biztosítja az összehasolító-értékelés lehetőségét. Az 1. ábra egy aott viszoylatra, voalra vagy hálózatra voatkozó több lépcsős mobilitási kíálat-fejlesztés hatását mutatja. A meetrei fejlesztést megelőző értékességi állapotot a potvoallal jelölt értékvektor jelöli. A reelkezésre álló ifrastruktúrá és erőforrások felhaszálásával megvalósítható itezív mobilitási kíálat-fejlesztés hatására elérhető mobilitási kíálati értéket (pl. itegrált ütemes meetre - ITF - alapú meetrefejlesztés) a szaggatott voallal jelölt értékvektor mutatja. Az extezív, meetre alapú ifrastruktúra-fejlesztések megfelelő mobilitási kíálatot peig a folytoos voallal jelölt értékvektor mutatja. Átlagos eljutási iő [perc] fejlesztést megelõzõ meetre ITF alapú meetre meetre alapú ifrastruktúra-fejlesztés , ,5 20 Átlagos eljutás-gyakoriság [eljutás/óra] 1. ábra A mobilitási kíálat fejlesztéséek hatása az értékvektorra (Forrás: saját szerkesztés) ITF iex [%] Az iovatív ábrázolástechikával a fejlesztési lépések hatására bekövetkező értékesség-változás yomo követhető, emellett megvalósítható több viszoylat együttes 13

14 értékelése, ezáltal célzott mobilitási kíálati fejlesztési javaslatok olgozhatóak ki és hatékoy fejlesztések alapozhatóak meg. A tézishez az 5.6 fejezet és a [Kor04], [Kor06] publikáció kapcsolóik. 14

15 5. AZ ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA A hazai közlekeési szektorba az elkövetkező évek egyik fő felaata lesz az itegrált közösségi közlekeési reszer kialakítása. A megvalósítás a közösségi közlekeés verseyképességéek fetartása és a közösségi közlekeés fiaszírozási igéyeiek csökketése érekébe em várathat magára. Az itegrált közösségi közlekeési reszer kialakítása az itegrált közlekeési lácok hatékoy műköését, a közlekeési mukamegosztás megvalósítását, a fejlesztési kocepciók összehagolását, a verseyképes eljutási lehetőségek feltérképezését és ezzel együtt az itegrált meetreek kialakítását teszi szükségessé. A mobilitási kíálat-értékelő moell az utasok mobilitási igéyéből kiiulva, a mobilitási lehetőséget hálózati szemléletbe értékelve, az itegrált közösségi közlekeési reszer leképezésére alkalmas móo yújthat segítséget a közösségi közlekeési reszerek fiomhagolásához és a várhatóa jeletős számú vasúti ifrastruktúra-fejlesztés ereméyes megvalósításához. Az értékelő moell alkalmazásával a fejlesztési szempotú vizsgálatok mellett lehetőség yílik a vasúti ifrastruktúra racioalizálási, illetve az utasforgalmi felvételek alapjá a közösségi közlekeési mukamegosztás-optimalizálási felaataiak támogatására. A mobilitási kíálat-értékelő moell a isszertációba megfogalmazottako túl, megfelelő bővítésekkel alkalmazható lehet: az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásreszer komplex értékelésére (eljutás+hozzáférés+iformáció); az itegrált közösségi közlekeési reszer (itegrált közlekeési lácok) mobilitási kíálatáak értékelésére (közúti közösségi közlekeés bevoásával); a közösségi közlekeési reszer és az egyéi közlekeés mobilitási kíálatáak összehasolító értékelésére (az egyéi közlekeés eseté megfelelő paraméterezéssel és a moell korlátaiak figyelembe vételével). A mobilitási kíálat-értékelő moell további fiomhagolása, illetve az értékelési lehetőségek bővítési szükségessége jelöli ki a további kutatási területeket: a szegmetált mobilitási igéyek azoosítási mószertaáak kiolgozása (utaskikérezések, szegmetációs lehetőségek további felmérésével, az értékeléshez szükséges aatstruktúrák előállításával), érzékeységvizsgálati, rugalmassági vizsgálati eljárás kiolgozása, továbbá a mobilitási kíálat fejlesztéséhez kapcsolóó költségösszefüggések feltárása, költség-haszo számítási eljárás kiolgozása (fejlesztési költségek, társaalmi költségek). 15

16 A mobilitási kíálat-értékelő moell fejlesztési elképzelések hatásmechaizmusáak gazaságossági leképezését megvalósító továbbfejlesztése alkalmas lehet a közösségi közlekeési (elsősorba a vasúti személyszállítási) közszolgáltatási szerzőéssel összefüggésbe a megreelő vagy a szolgáltató részéről felmerült fejlesztési igéyek hatáselemzéséek megvalósítására, a reelkezésre álló fiaszírozási keretek között a mobilitási kíálat szolgáltatásmiőség javító célú optimalizálására és a reelkezésre álló fejlesztési források hatékoy felhaszálására. A isszertációba kiolgozott értékelő moell rugalmasságát, ezáltal széleskörű felhaszálhatóságát mutatja, hogy az alkalmazott vektoriális mószerta paraméterei gyakorlatilag korlátlaul bővíthetőek, így a mobilitási kíálat értékelésé messze túlmutató paraméterreszer alkalmazásával a moell megfelelő aaptációt követőe gazasági elemzések elvégzésére is alkalmassá tehető. Az értekezés ereméyei mi elméleti mi gyakorlati szempotból felhaszálhatóak a közösségi közlekeési közszolgáltatások megreelői és a szolgáltatást yújtók számára, az értékelő moell alkalmas szakmai ötés-előkészítés támogatására, továbbá oktatási felaatok ellátására is. 16

17 6. SZAKIRODALOM 6.1 A szerző értekezéshez kapcsolóó főbb publikációi [Bor07a] [Bor07b] [Bor08] [Kor03] [Kor04] [Kor06] [Kor07a] [Kor07b] [Kor07c] [Vi04] [Vi07] Borza V., Istvá Gy., Kormáyos L., Vicze B.: Itegrált ütemes meetre I., Közlekeéstuomáyi Szemle LVII. évfolyam 10. szám (2007), pp Borza V., Istvá Gy., Kormáyos L., Vicze B.: Itegrált ütemes meetre II., Közlekeéstuomáyi Szemle LVII. évfolyam 11. szám (2007), pp Borza V., Istvá Gy., Kormáyos L., Vicze B.: Itegrált ütemes meetre III., Közlekeéstuomáyi Szemle LVIII. évfolyam 1. szám (2008), pp Kormáyos L.: A vasúti személyszállítási szolgáltatásfejlesztés piaci alapokra helyezése az értékelemzés alkalmazásával, Közlekeéstuomáyi Szemle, LIII. évfolyam 12. szám, pp Kormáyos, L., Vicze, B., Borza, V.: Assessmet a effective evelopmet of timetables aaptig value aalysis, EURNEX-ZEL 2004, Railways o the Ege of the 3r Milleium 11th Iteratioal Symposium May 2005, Zilia, koferecia kiaváy (ISBN ), 2. rész, pp Kormáyos, L., Táczos, K.: Customer-oriete service evelopmet methos i suburba railway traffic, focuse o the Buapest Suburba Railway Developmet Project, Perioica Polytechica, Ser. Trasp. Eg. Vol. 34 (2006) No. 1-2., pp Kormáyos, L.: Builig up a railway-base itegrate public trasport system i Hugary, From Horse-raw Railway to High-spee Trasportatio Systems. Iteratioal Coferece 17-19, April 2007, Prague; koferecia kiaváy (ISBN: ) pp Kormáyos, L., Vicze, B.: Itrouctio of the perioic timetable o the Hugaria railway etwork - Etappe 1., EURNEX-ZEL 2007, Railways o the Ege of the 3r Milleium 15th Iteratioal Symposium May 2007, Zilia, (ISBN ) koferecia kiaváy, 1. rész, pp Kormáyos, L., Táczos, K.: Coitios of a quality public railway service i Hugary, Perioica Polytechica, Ser. Trasp. Eg. Vol. 35 (2007), No.1-2., pp Vicze, B., Kormáyos, L., Borza, V.: Methos a tools for esigig moer timetable structures, EURNEX-ZEL 2004 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiaváy (ISBN ) 1. rész, pp Vicze, B., Kormáyos, L: Itegrate trai path maagemet a plaig o the Hugaria railway etwork, EURNEX-ZEL 2007 Railways o the Ege of the 3r Milleium 15th Iteratioal Symposium May 2007, Zilia, koferecia kiaváy (ISBN ) 2. rész, pp

18 6.2 Az értekezéshez felhaszált szakiroalom jegyzéke [Alb08] Albert G., Tóth Á.: A párhuzamosság, helyettesíthetőség számszerűsítése a közforgalmú közlekeésbe, Közlekeéstuomáyi Szemle LVIII. évfolyam 3. szám, pp [Bec03] Becker, J., Behres, H., Hollbor, S.: Qualitaet vo Nachverkehrsleistuge, Die Beeutug er eue DIN EN 13816, Iteratioales Verkehrsvese (55) 1+2/2003 pp [Bek04] Qualitaetsmeegemet, RBL im Resktrukturierugsprozess III, Beka Semiar, Haover, 3./4. November 2004; [Ber08] Berki Zs.: A személyközlekeési aatfelvételeke alapuló moellek fejlesztése, PhD értekezés, Buapest, 2008 [Bes09] Besseyei, Gy.: Theoretical priciples for quatitative evaluatio of railway iteroperability, PhD értekezés, Buapest, 2009 [Bh00] [Bok02] Bokor Z.: A tevékeységalapú költségszámítás alkalmazása a vasúti közlekeésbe; Közlekeéstuomáyi Szemle, LII évfolyam 12. szám (2002), pp [Bok04] Bokor Z.: A piacorietált vasúti közlekeés feltételreszeréek kiolgozása és gyakorlati aaptációs lehetőségéek vizsgálata, külöös tekitettel a cotrollig gazálkoási reszerre (PhD értekezés összefoglalása) Közlekeéstuomáyi Szemle, LIV évfolyam 1. szám (2004), pp [Bok08] Bokor, Z.: A költséggazálkoás korszerűsítése a közlekeésbe, külöös tekitettel a közösségi közlekeésre; Közlekeéstuomáyi Szemle, LVIII évfolyam 4. szám (2008), pp [Bor04a] Borza, V., Vicze, B., Kormáyos, L.: Perioic timetable-map for the Hugaria railway system by the aaptatio of the Europea structure, EURNEX-ZEL 2004, Railways o the Ege of the 3r Milleium 11th Iteratioal Symposium May 2005, Zilia, koferecia kiaváy (ISBN ) 2. rész, pp ). [Bor04b] Borza V.: A korszerű hazai vasúti személyszállítás meetre-szerkezetét leképező távolsági ütemtérkép, Közlekeéstuomáyi Szemle LIV. évfolyam 11. szám (2004), pp [Bor05a] Borza V., Kormáyos L.: Itegrált ütemes meetre bevezetése a MÁV Rt. Buapest Vác Szob és Buapest Veresegyház Vác elővárosi voalai, Városi Közlekeés XLV. évfolyam 3. szám (2005), pp [Bor05b] Borza, V., Kormáyos, L., Vicze, B.: New regular iterval timetables i operatio o the suburba lies of the Hugaria State Railways, EURNEX-ZEL 2005, Railways o the Ege of the 3r Milleium 12th Iteratioal Symposium May 2005, Zilia, koferecia kiaváy (ISBN ) 2. rész, pp [Bor09] Borza V.: Városi vasúti fukció ellátásáak lehetőségei a MÁV elővárosi voalai, Közlekeéstuomáyi Szemle (megjeleés alatt) [Bot91] Borotvás E.: Közlekeésgazaságta, Taköyvkiaó, Buapest, 1991 [Cer05] CER (Commuity of Europea railway a Ifrasrtucture Compaies) Public service rail trasport i the Europea Uio: A overview: November

19 [Dé05] Déesfalvy Á: A szolgáltatási íjak meghatározásáak reszere a magyar állami vasúthálózat árufuvarozásra megyitott állomásai, Közlekeéstuomáyi Szemle, LV. évfolyam 1. szám (2005), pp [Dé06] Déesfalvy Á.: A vasúti állomási szolgáltatások kíálati értékéek meghatározása vektoriális mószerrel, Közlekeéstuomáyi Szemle, LVI. évfolyam 6. szám (2006), pp [Dé07] Déesfalvy, Á.: Network Statemet Chapter 5 - Services, Workshop o raftig of etwork statemets i South-Easter Europe orgaize by the Europea Commissio i cooperatio with CER, Jauary, Skopje, Maceóia, [Dé08] Déesfalvy, Á., Farkas, Gy.: Implemetatio of Ifrastructure Service a Chargig System i Hugary, Proceeigs o Scietific-Expert Coferece o Railways, 9-10 October 2008, Nis, pp [Ekf08] Gazasági és Közlekeési Miisztérium az egységes közlekeésfejlesztési stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések , [Eo02] MSZ EN 13816: 2002 Szállítás. Logisztika és szolgáltatás. Tömegközlekeés. A szolgáltatás miőségéek fogalmai, célja és mérése szabváy [Epa07a] Az Európai Parlamet és a Taács 1370/2007/EK reelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamit az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK taácsi reelet hatályo kívül helyezéséről. [Epa07b] Az Európai Parlamet és a Taács 1371/2007/EK reelete a vasúti személyszállítást igéybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (2007. október 23.) [Erc05] Ercsey Z., Gittiger T., Kisteleki M., Vicze T.: A Buapest-Keleti pályauvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekeés I. rész:, Közlekeéstuomáyi Szemle LV évfolyam 12. szám (2005), pp [Erc06a] Ercsey Z., Gittiger T., Kisteleki M., Vicze T.: A Buapest-Keleti pályauvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekeés II. rész:, Közlekeéstuomáyi Szemle LVI évfolyam 1. szám (2006), pp [Erc06b] Ercsey Z., Gittiger T., Kisteleki M., Vicze T.: A Buapest-Nyugati pályauvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekeés, Közlekeéstuomáyi Szemle LVI évfolyam 9. szám (2006), pp [Erc07] Ercsey Z., Gittiger T., Kisteleki M., Vicze T.: A Buapest-Déli pályauvar és az elővárosi közlekeés, Közlekeéstuomáyi Szemle LVII. évfolyam 7. szám (2007), pp [Far00] Farkas Gy.: A vasúti pályahaszálati íj meghatározásáak mószertaa, PhD értekezés, BME, 2000 [Far99] Farkas Gy.: A közlekeési ifrastruktúra fejlesztéséek és műkötetéséek korszerű mószerei, külöös tekitettel a vasúti közlekeésre, Közlekeéstuomáyi Szemle, XLIX évfolyam 2. szám (1999), pp [Far05] Farkas Gy., Déesfalvy Á.: A vasúti pályahaszálati íjreszerek összehasolító elemzése, Közlekeéstuomáyi Szemle, LV. évfolyam 10. szám (2005), pp [Fki96] A Buapest-cetrikus fővoalak távlati meetre-szerkezetéek kialakítása a fejlett vasúti ifrastruktúra figyelembevételével. MÁV Rt. FKI. Buapest,

20 [Fki00] Buapesti fejpályauvarok fejlesztési kocepciója I. ütem. Kutatási részjeletés, MÁV Rt. FKI., Buapest, július [Fki04a] A Buapest-köryéki elővárosi vasúti közlekeési reszer ütemes meetreje. (MÁV Rt. FKI, 2004 augusztus) [Fki04b] A Buapest-köryéki elővárosi vasúti ifrastruktúra fejlesztése (MÁV Rt. FKI 2004) [Fki04c] 142, a 70-71, és a számú voalak mitameetrejeiek aktualizálása. A 142-es számú voal motorvoati pályasebességéek meghatározása. ( /01 és /02 számú K+F ayagok (MÁV Rt. FKI, 2004.) [Gkm06a] 40/2006. (VI. 26.) GKM reelet a vasútbiztosági taúsítváyra, a biztosági egeélyre, a biztoságiráyítási reszerekre, a biztosági jeletésre, valamit az egyes hatósági egeélyezési eljárásokra voatkozó részletes szabályokról. [Gkm06b] 45/2006. (VII. 11.) GKM reelet a vasúti társaságok műköéséek egeélyezéséről. [Gkm07a] 48/2007. (IV. 26.) GKM reelet a belföli közforgalmú meetre szeriti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekeés, valamit a evelésioktatási itézméyek által reelt belföli autóbusz külöjáratok legmagasabb íjairól. [Gkm07b] 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes reelet a vasúti közlekeési tevékeységek vasúti társaságo belüli számviteli elkülöítéséről. [Gkm07c] 101/2007. (XII. 22.) GKM reelet a vasúti pályahálózathoz törtéő yílt hozzáférés részletes szabályairól. [Göb93] Göbertshah, R.: Der Itegrale Taktfahrpla, Veretzug er Verkehrsträger im Persoeverkehr als Fuamet er Nahverkehrsstrategie er Bah. Die Deutsche Bah 5/1993, pp [Hui97] Huiskoe J, Pirttila, T.: Shaperig logistics customer service strategy plaig by appllyig Kao s guality elemet classificatio; Iteratioal Joural of Prouctio Ecoomics (1988) pp [Hür05] Hürlima, G.: The Swiss path to the Railway of the Future (STRC 2005, koferecia publikáció, pp. 1-31) [Hür06] Hürlima, G.: "Die Eisebah er Zukuft", Moerisierug, Automatisierug u Schellverkehr bei e SBB im Kotext vo Krise u Wael ( )", Dissertatiosmauskript, Uiversität Zürich, März 2006 [Ikl03] Itegrált közlekeési lácok írásos oktatási segéayag 2003, htttp://rs1.sze.hu/ko/ayagok.html [Imp06] IMPRINT-NET (Implemetig Pricig Reforms i Trasport Networkig) , [Ig08] Igo A., Jör, P.: Railway Timetable & Traffic, [I04] INNOFIace [IRJ08] Laube, F, Lüthi M.: Makig every seco cout, Railway Gazette Iteratioal, December 2008, pp [Itf09] Itegrált ütemes meetre Magyarországo, (2009) [Jás06] Jászberéyi M., Pálfalvi J.: Közlekeés a gazaságba, 2006, AULA [Ká70] Káas K. Közlekeésgazaságta I-II., BME egyetemi jegyzet, taköyvkiaó, Buapest, [Kha06] 2130/2006. (VII. 24.) Kormáyhatározat a helyközi tömegközlekeési reszer átalakításáról. 20

21 [Kha05] 2185/2005. (IX.9.) Kormáyhatározat a vasúti közlekeéspolitika stratégiai kéréseiről. [Khe08] A helyközi meetreszeriti személyszállítás moitorig reszeréek kialakítása, Közlekeési, Hírközlési és Eergiaügyi Miisztérium, [Kör96] Körmei L., Náasi F.:Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása (Buapest, Ifo-Pro Kiaói és Marketig Bt., 1996) [Köt96] Prileszky I., Fülöp G.: Közlekeéstervezés, Szécheyi Istvá Főiskola [Köv96] Kövesé É.: A városi személyközlekeési reszer értékelése miőségi ismérvek alapjá, Városi Közlekeés, XXXVI. évf. 5. sz. (1996) pp [Köz04] Kövesé É., Havas P., Debreczei G., Tóth J., Máoki P.: Közlekeési reszerek, Egyetemi jegyzet; Buapest, [Kre07] 85/2007. (IV. 25.) Kormáyreelet a közforgalmú személyszállítási utazási kevezméyekről. [Küg08] Új szolgáltatási kritériumreszer elméleti megalapozása a BKV Zrt. paraméterköyvéek megújításához A Közlekeésüzemi Taszék és a Közlekeésgazasági Taszék mukacsoportja (2008) [Kzp07] Közlekeési Operatív Program [Leg90] Legeza E.: Értékelemzés a haszogépjárművek karbatartásába, Közlekeéstuomáyi Szemle, XXXIV. évfolyam 6. szám (1990), pp [Leg91] Legeza E., Kovács G.: Az értékelemzés alkalmazása közhaszálatú közúti vállalatál, Vezetéstuomáy szám, pp [Má03] Máoki P: A közforgalmú közlekeési reszereket értékelő mószerek, Városi Közlekeés XLIII. évfolyam. 4. szám (2003.), pp [Má05] Máoki P: Személyközlekeési reszerek értékelési lehetőségei a városi és térségi közlekeésbe, PhD értekezés, 2005 [Mil73] Miles, Lawrece D.: Értékelemzés. Buapest, Közgazasági és Jogi Köyvkiaó [Mol07] Molár É., Somló J.: A közlekeési közszolgáltatás európai szabályozása és ami a gyakorlatba va Közlekeéstuomáyi Szemle, LVII. évfolyam 1. szám (2007), pp [Mo01] Moigl J. A személyközlekeési igéyek tér-iő-költség elvű moellezése. Habilitáció, 2001 [Mot07] Trasport Moellig: Towars Operatioal Staar i Europe, Cotract N0:TREN/06/FP6SSP/S , D2.1. State-of-the-art report [Nas00] Nash, C.: Key Issues a Priciples of Rail Ifrastructure Pricig, Helsiki Workshop o Ifrastructure Chargig o Railways, [Pri01] A tömegközlekeés fejlesztéséek komplex hatásvizsgálata, a hatások kimutatásáak és értékeléséek mószertai megalapozása. Prileszky I: Kutatási jeletés a Köryezetvéelmi Miisztérium által meghiretett IV OKTKP pályázat, K pályázatáról [Pro00] Der letzte Fahrplawechsel, PRO BAHN Kozept für eie buesweite Itegrale Taktfahrpla mit schellem Ferverkehr (2000) [Qf06] [Rau06] Upgraig of the Swiss rail etwork util 2030: Railway Upate 1/

22 [Rix99] Rixer A.: Hazák EU-csatlakozásából ereő kötelezettségek és itézkeések a magyar vasutak számára, Közlekeéstuomáyi Szemle, XLIX. évfolyam 6. szám (1999), pp [Rix00a] Rixer A.: A hazai vasúti közlekeési kocepció európai jövőkép- és stratégiaelemei. I. A hazai vasúti közlekeési kocepciót megalapozó európai itegrációs stratégiai logikai keret, Közlekeéstuomáyi Szemle, L. évfolyam 10. szám (2000), pp [Rix00b] Rixer Attila: A hazai vasúti közlekeési kocepció európai jövőkép- és stratégiaelemei. II. A magyar vasutak revitalizációs stratégiájáak EU-koform logikai kerete, alapelemei és alapelvei, Közlekeéstuomáyi Szemle, L. évfolyam 12. szám (2000), [Rix05] Rixer A.: A személyszállítási közszolgáltatások miőségmeezsmetje, Közlekeéstuomáyi Szemle LV évfolyam, 3. szám (2005), pp [Ró01] Róai, P.: Margial Cost Base Pricig Policy i the Europea Trasport Sector, MicroCAD Nemzetközi Tuomáyos Koferecia, Miskolci Egyetem, Europea Uio a Regioal Ecoomics szekció, március [Ró02] Róai, P.: Margial Cost Calculatios a Price Discrimiatio i the Railway Freight Sector, Perioica Polytechica, Ser. Trasportatio Egieerig; vol. 30. No p [Ró03] Róai P, Taczos K: A accout-oriete approach for the margial cost base price calculatio i the case of the Hugaria State Railways, Europea Trasport Coferece. Strasbourg, (2003). [Sbb05a] SBB Trassemaagemet: Horizot 2008ff ( ), Ferverkehr Schweiz, Arbeitssta vom 26. September [Sbb05b] SBB-CFF-FFS: Mehr Zug für ie Schweiz. Öfter, scheller u bequemer, [Sbb06] SBB-CFF-FFS: Smooth Rie Towars Rail 2000 (pp 1-23), [Spi04] Spillma, H.:SBB coclues its Rail 2000 expasio project, Europea Railway Joural 2004/3. pp [Tá94a] Táczos L.: A looi fölalatti beruházási program gazasági hatékoysági vizsgálata és a vizsgálatot megalapozó elméleti háttér. Városi Közlekeés sz. pp [Tá94b] Táczos L.: Az európai közlekeési miiszterek kofereciájáak mószer tai ajálásai a közlekeési beruházások tervezésére és értékelésére. Közlekeéstuomáyi Szemle, XLIV. évfolyam 8. szám (1994), pp [Tá97] Táczos L: A vasúti közlekeés, mit reszer műköőképességéek értelmezése és az iteroperabilitás feltételeiek megteremtése. Közlekeéstuomáyi Szemle. XLVII. évfolyam 5. szám (1997), pp [Tá01] Táczos L.: A közlekeés hálózatfejlesztési, fetartási és üzemeltetési források hatékoy allokációját megalapozó vizsgálati mószerek, külöös tekitettel az exteráliák hatásaiak figyelembevételére, Közlekeéstuomáyi Szemle, LI. évfolyam 9. szám (2001), pp [Tá03] Táczos L., Bokor Z.: A közlekeés társaalmi költségei és azok általáos és közlekeési mótól függő hazai sajátosságai. Közlekeéstuomáyi Szemle, LIII. évfolyam 8. szám (2003), pp

23 [Tá04a] Táczos L., Bokor Z.: A közlekeési aók és íjak reformja. Közlekeéstuomáyi Szemle, LIV évfolyam 1. szám (2004), pp [Tá04b] Táczos L., Bokor Z.: A korszerű közlekeési árképzési reszerek hazai bevezetési feltételeiek elemzése. Közlekeéstuomáyi Szemle, LIV évfolyam 2. szám (2004), pp [Tá04c] Táczos L., Bokor Z.: A társaalmi költségeke alapuló közlekeési árképzési reszerek gyakorlati aaptációs lehetőségei. Közlekeéstuomáyi Szemle, LIV évfolyam 5. szám (2004), pp [Tá04] Táczos, K., Róai, P.: A practical moel for implemetatio of margial cost base pricig policy i the railway sector i Hugary; Worl Coferece o Trasport Research, Istabul, 4-8. July [Tur08] Turi J.: A vasúti személyszállítás, mit közszolgáltatási tevékeység, iplomaterv, Buapesti Műszaki és Gazaságtuomáyi Egyetem, Közlekeésméröki Kar [Úmf07] Új Magyarország Fejlesztési Terv [Vas95] Kecskés S.: Vasúti Üzem, Műegyetemi Kiaó, [Vks08] Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerzőés a Közlekeési, Hírközlési és Eergiaügyi Miiszter és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. között (2008. szeptember) [Vks09] Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerzőés a Közlekeési, Hírközlési és Eergiaügyi Miiszter és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. között mukaayag (2009. március) [Vol09] [Vtö05] A vasúti közlekeésről szóló évi CLXXXIII. törvéy [Wel06] Wels, P: Itegriertter Stuetakt für as süöstliche Mitteleuropa- Eie strategie für e grezüberschreitee Persoeferverkehr: ETR 55 (2006) Jauar/Februar pp [Whp01] Fehér Köyv, Európai Közlekeéspolitika 2010-ig: itt az iő ötei, Bruxelles y=feh%c3%a9r%20k%c3%b6yv [Whp06] Tartsuk mozgásba Európát! Fetartható mobilitás kotiesük számára Az Európai Bizottság évi közlekeéspolitikai fehér köyvéek féliei felülvizsgálata %C3%B6y [Yuc08] Yu-Cheg, L., Liag-Chyau, S., Yua-Ga, T.: Quality fuctio eploymet implemetatio base o Fuzzy Kao moel: A Applicatio i PLM system, Iteratioal Joural of Prouctio Ecoomics (2008) 23