Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában

Átírás

1 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 144 BÖLCS LAIKUSOK Társadalmi részvételi techikák a demokrácia szolgálatába Pataki György Bevezetés Bölcsek és laikusok? A két fogalom külööse hazai közbeszédükbe legikább egymás elletéteikét tûik föl. A bölcseket, de legalábbis a tudással redelkezõket általába az ú. szakértõk között keressük. Laikusokak pedig a közvéleméyt, a civil embereket és szervezeteiket tituláljuk elõszeretettel. Lehet-e egyáltalá arról szó, hogy tévedük? Lehetséges-e, hogy midez csupá egy korátsem veszélytele társadalmi elõítélet, amelytõl saját társadalmuk jól-léte érdekébe miél elõbb szabaduluk kellee? Jele írás éppe amellett kívá érveli, hogy laikus és szakértõ szembeállítása elavult godolkodási keretüket mitázza. Az idõ eljárt fölötte számos tekitetbe. Fõképpe eheze védhetõ akkor, ha a demokráciát, a fetarthatóságot és az igazságosságot kiemelt értékekek tekitjük, és olya társadalmi beredezkedést akaruk, amely ezekek az értékekek az itézméyes megerõsítését célozza hosszú távo. A következõkbe kézzelfogható példák és törtéetek citálásával szeretém bizoyítai a dichotómia idejét múltságát. Olya módszerekrõl vagy techikákról számol be ez az írás, amelyeket elég régóta, ige sikerese alkalmazak és többé-kevésbé itézméyesítettek számos hazáko kívüli országba. Ezek az eszközök mid a társadalmi részvétel széleskörûségét és érdemlegességét hivatottak biztosítai a közügyeikrõl szóló ú. közpolitikai dötéshozatalba. Az ismertetésre kerülõ 144 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

2 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 145 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM dötéstámogató techikák természetese em értékmetesek. Az általuk képviselt vagy megtestesített politikai ideál és értékelkötelezettség a részvételi vagy deliberatív demokrácia (bár soka közvetle vagy erõs demokráciakét emlegetik). (Elster, 1998; Bohma Rehg, 1999) A deliberatív demokráciába közpoti szerepet kap a yilváos vita, amelyet szabad és egyelõ jogú állampolgárok folytatak, és közösségi mérlegelésük, taácskozásuk eredméyekét formálják, illetve alakítják ki álláspotjaikat a közügyekbe, valamit teremtik és erõsítik meg politikai közösségüket. Porto Alegre és a részvételi költségvetés Brazília legdélibb államáak, Rio Grade do Sul-ak a fõvárosa, a 470 km 2 -e elterülõ, 1,3 millió lakosú (az agglomerációját is figyelembe véve, 3,5 millió lakosú) Porto Alegre emcsak arról közismert, hogy 1996 óta folyamatosa a legmagasabb életszívoalat biztosítja épességéek az országba, haem arról az iovatív városvezetésrõl, ami 1989 óta megszakítás élkül jellemzi közigazgatását. A helyiek csak közösségi közigazgatás -két (admiistração popular) emlegetik azt a városvezetési gyakorlatot, amiek fõ jellemzõje a részvételi demokrácia techikáiak, evezetese az ú. részvételi költségvetés (participatory budgetig) techikájáak az alkalmazása, a közterek újjáélesztése és a települési köryezetpolitika és természetvédelem itegrálása a várospolitika mide aspektusába. (Meegat, 2002) A részvételi költségvetés egyszerûe fogalmazva em más, mit a települési költségvetés összetételéek és aráyaiak a meghatározása és mûködéséek elleõrzése egy mide lakos számára yitott és átlátható, évete újraismétlõdõ vita- és tervezési folyamato keresztül. A Porto Alegre-i gyakorlatba a márciustól februárig tartó részvételi költségvetési folyamat kerületi szite (azaz a városrészek keretébe) és tematikusa zajlik (azaz egyes kiemelt témakörökbe, mit például a közlekedés, az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás és kultúra, a várostervezés és -fejlesztés, valamit a gazdasági fejlesztés és adózás). Mide év márciusába elidulak azok az elõkészítõ találkozók, amelyeke a civilek öszervezõdõ módo beszélgetéseket kezdeek kerületekét és az öt fõ témakörbe arról, hogy milye problémákat látak, és milye célokat tûzéek ki, illetve támogatáak. Az elidult beszélgetés-folyamatot ezutá a kerületi és tematikus yilváos gyûlések elsõ köre követi március-április fordulójá. Eek egyik hivatalos programpotja a városvezetés beszámolója (Porto Alegre mid a 16 kerületébe, s mid az 5 fõ témakörbe) az elmúlt költségvetési év eredméyeirõl a városvezetés személyes jeletésadásak yilváos vitája folyik. Ugyacsak ezeke az elsõ körös találkozóko választják meg a résztvevõk azokat a képviselõiket, akiket az adott évi részvételi költségvetési folyamat folyamatos figyelemmel kísérésével, felügyeletével bízak meg. Ezek a képviselõk em keveredõk össze a hivatalos ökormáyzati választásoko megválasztott helyi politikai, ökormáyzati képviselõkkel. A részvételi költségvetés folyamatába választott képviselõk olya delegáltak, akik segíteek CIVIL SZEMLE 2007/

3 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 146 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szervezi, leboyolítai a további beszélgetõ- és vitafórumokat a kerületükbe vagy az egyes témakörökbe, ezért kötelességük részt vei a folyamat mide ilye állomásá, redezvéyé. A végsõ dötést a város költségvetésérõl természetese továbbra is a választott politikai képviselõk, az ökormáyzati testület tagjai hozzák meg. A folyamat következõ szakaszába, április és júius között olya, ú. közbeesõ találkozók zajlaak, ahol a kerületekél kisebb egységekbe (például szomszédságokba) és a fõ témakörök résztémáiba folyak a beszélgetések, amelyekek célja a prioritások és a pézügyi igéyek megfogalmazása. Júius-júliusba érkezik el a yilváos gyûlések második köre, amikor is a továbbra is mideki számára yitott és függetle szakemberek által facilitált vitába döteek az adott évbe kiemeledõ (kerületi és tematikus) javaslatokról. Ugyacsak a második körbe választják meg a kerületi és témaköri gyûlések résztvevõi a Részvételi Költségvetés Taácsáak 2 2 tagját. A Részvételi Költségvetés Taácsa együttmûködve a települési közigazgatás szakembereivel azo õrködik, hogy a lakosság által megjelölt célok és prioritások valóba érvéyesüljeek a város költségvetéséek tervezésébe, a fejlesztési alteratívák kidolgozásába. Július-augusztusba folyik ez utóbbi muka; azaz az adott idõszak költségvetési dötéséek szakmai elõkészítése. A Részvételi Költségvetés Taácsa véleméyezi az elkészült dötési tervezetet, majd ez yilváos terjesztésre kerül október-ovemberbe. Ezt követõe szavazak a helyi ökormáyzat választott képviselõi a költségvetésrõl. December-jauárba a Részvételi Költségvetés Taácsa áttekiti a teljes folyamatot, és írásba megfogalmazza a legfõbb taulságokat, esetleges változtatási javaslatokat. Ezek utá a Taács tagjai lemodaak (madátumok tehát 1 évre szól, és még egyszer választhatók újra delegáltak). (Souza, 2001; Meegat, 2002; Cabaes, 2004) A részvételi költségvetés alkalmazásáak gyökerei egésze az 1970-es évekre yúlak vissza, amikor még Brazíliába katoai diktatúra uralkodott. Az elleállás egy sajátos formájakét is értelmezhetõk voltak tehát azok a bátor kísérletek, amelyeket egy-egy ökormáyzat és polgármester a társadalmi részvétel és a demokrácia kiterjesztése érdekébe tett tõl kezdõdõe lehet beszéli a részvételi költségvetés gyors terjedésérõl elsõsorba Brazíliába, ahol maapság már több mit 130 ökormáyzat gyakorolja a demokratikus dötéstámogatás és dötéshozatal e formáját óta pedig Lati Amerika többi országába is hódító útjára idult e kezdeméyezés (olya agyvárosokba is, mit Bueos Aires és Motevideo), sõt yomokba szité megjelet Európába (lásd a spayol Córdoba, a fracia Sait- Deis és Bobigy, az olasz Piere Emauele, valamit a émet Rheistette városokat, illetve városrészeket). (Cabaes, 2004) Porto Alegre többek között azért szimbóluma a részvételi költségvetés sikeres alkalmazásáak, mert a városi költségvetés 100 százalékára kiterjed ez az átláthatóságot és évete több tízezrek részvételét biztosító techika, és olya mértékbe itézméyesült a városigazgatás redszerébe és gyakorlatába, hogy a váltakozó polgármesterek személyétõl és a választott ökormáyzati képviselõ testületek összetételétõl függetleül legitime mûködik. A társadalmi részvétel és a yilváos közösségi viták, taácskozások e tapasztalatával 146 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

4 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 147 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM megfertõzve 1993-tól Porto Alegrébe több, ú. városi kofereciát szerveztek, amelyekek kimodott célja a várospolitika társadalompolitikai és szakmapolitikai itegráltságáak övelése. Az elsõ yilváos koferecia, A demokrácia városa címmel arról folyt, hogy milye várost szeretéek a városlakók magukak a jõvõbe. A 2000 résztvevõ a gazdasági fejlesztés, a városrehabilitáció, a közlekedés és a pézügyek teré fogalmazott meg közpolitikai ajálásokat. Az 1995-ös második városi koferecia, a Város midekiért címmel már 3000 résztvevõt vozott a városfejlesztési terv vitájára be pedig A jövõ városa redezvéyei 7000 városlakót mozgattak meg a szociálpolitika, a kultúra és a gazdasági fejlesztés témaköreirõl zajló vitákkal. Az új évezredbe Porto Alegre célja az, hogy a részvételi demokrácia és a fetartható fejlõdés eszméit és gyakorlatait kapcsolja össze hosszútávú településtervezési és -fejlesztési politikájába. (Meegat, 2002) Nagy Britaia és az állampolgári taács Az agliai Leicester városába három kórház mûködik (Leicester Royal Ifirmary Leicesteri Királyi Kórház; Leicester Geeral Leicesteri Általáos Kórház és a Glefield). A megyei (Leicestershire) egészségügyi hatóság az 1990-es évek közepé azzal a ehézséggel találta magát szembe, hogy a króikus betegségek és a rehabilitáció egészségügyi szolgáltatásai egyre komolyabb erõforráshiáyal küzdöttek, mivel a sûrgõsségi ellátások hatalmas pézügyi forrásokat emésztettek föl. A probléma megoldása érdekébe szakmai kozultációkat kezdeméyeztek a kórházi és más egészségügyi szakértõkkel, mely égy (!) éve keresztül zajlott. Az a szakmai álláspot kristályosodott ki, hogy a baleseti és sûrgõsségi ellátásokat a Királyi és az Általáos Kórházba kocetrálják, és a Glefield Kórházat a tervezhetõ egészségügyi ellátásokak tartják fö. Amikor a szakmai közmegegyezéssel készült terveket 1999-be yilváossá tették, a város lakosságá a hivatalos szervek által em várt fölháborodás söpört végig. A tiltakozások arra összpotosultak, hogy a Glefield Kórházból a emrégibe fõleg közadakozásból létrehozott kardiológiai- és emlõcetrumokat is át akarják helyezi a racioalizálási tervek részekét a két másik kórházba. 150 ezer tiltakozó aláírás gyûlt össze a szakmai kocepcióval szembe; a média ráharapott az eseméyekre, és az éritett országgyûlési és ökormáyzati képviselõk sem vohatták ki magukat a kibotakozó civil elleállás hatásai alól. A megyei egészségügyi hatóság a mérgesedõ helyzet megoldása érdekébe megfogadta Patricia Hewitt, a kormáyzati hatalmo lévõ párt, leicesteri országgyûlési képviselõjéek javaslatát: redezzeek állampolgári taácsot (citizes jury) az egészségügyi fiaszírozási probléma megvitatására. (Goodi Dryzek, 2006) Az állampolgári taács módszerét az amerikai Ned Crosby dolgozta ki 1974-be, és az Egyesült Államokba a Jefferso Ceter idította útjára, s támogatta szakmailag. Az Egyesült Királyságba a Közpolitikai Kutatóitézet (Istitute for Public Policy CIVIL SZEMLE 2007/

5 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 148 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Research), egy függetle agytröszt karolta föl, s épszerûsítette, amelyek törtéetese egyik alapítója volt a feti törtéet egyik kulcsfigurája, Patricia Hewitt. Az állampolgári taács léyege az, hogy létrehozuk egy mii-társadalmat, vagy még ikább közösségi mikrokozmoszt, amely a megvitatadó probléma természetéek megfelelõe kiválasztott ökét jeletkezõ, laikus civilbõl áll, akik 3 4 apo keresztül vitatják meg az adott kérdést, közügyet. A módszer agy hagsúlyt helyez arra, hogy a témakör külöféle (pro és kotra) álláspotjait kiegyesúlyozott iformációs-csomag és szakértõi támogatás (elõadások, írott ayagok) vázolják föl a civil résztvevõkek. A képzett facilitátorok segítette folyamatba az állampolgári taács tagjai iteraktív és agyo itezív taulási folyamatba, érveiket egymással szembe állítva (esetleg új szakértõk bevoását kérve), s egymással (kis csoportokba és pleárisa) vitatkozva alakítják ki végsõ álláspotjukat a vitatott közügyrõl. A laikusok tehát az agolszász országokba bevált és elfogadott esküdtszékek gyakorlatát imitálva dötést hozak a kérdéses közügybe: közpolitikai javaslatot fogalmazak meg a dötéshozók számára. A folyamatot végig a média vigyázó szeme kíséri, és teszi átláthatóvá mide érdeklõdõ és éritett számára. A taácskozás pártatlaságára ügyel általába egy olya szervezõ bizottság, amelyek tagjai a vitatott kérdésbe éritett mide szervezett társadalmi csoport képviselõibõl kerülek ki. (Bela et al., 2003; Aldred Jacobs, 2004; Goodi Dryzek, 2006) Az állampolgári taács mii-társadalma tehát a deliberatív demokrácia ideálját igyekszik a gyakorlatba ülteti, ahol érvek és elleérvek csapak össze egyelõ jogú felek vitájába. (Smith Wales, 2000; Ward et al., 2003) Ez a közösségi mikrokozmosz amellett, hogy a Jürge Habermas, émet társadalomtudós (Habermas, 2001) által kifejtett uralommetes kommuikáció, diszkurzív etika és kommuikatív racioalitás ormatív ideáljaiak gyakorlatba ültetésére tett kísérlet, más szempotból is ügyel legitimációjára. Az állampolgári taács társadalmi és politikai legitimációjába további fotos kérdés, hogya választják ki a résztvevõket. Erre számos módszer létezik, s legye az kvatitatív (statisztikai) vagy kvalitatív, léyegük az, hogy az adott kulturális kotextushoz kell illeszkediük. Az állampolgári taács émet változata, a Peter Dieel, émet szociológus által Ned Crosby-hoz hasolóa a 70-es évekbe kidolgozott ú. tervezõ sejtek (die plaugszelle) a statisztikai reprezetativitást célozzák azzal, hogy az adott kérdésbe földrajzilag éritett állampolgárok populációjából véletle mitavétellel választják ki az állampolgári taácshoz hasolóa mûködõ tervezõ sejtek laikus tagjait. (Dieel Re, 1995) A következõ potba ismertetésre kerülõ, dáiai koszezus kofereciák kiválasztási gyakorlatába sokkal ikább a kvalitatív szempotok domiálak és elfogadottak a résztvevõk kiválasztásába (yilvávalóa véletleül sem kerülhet be a kiválasztottak közé például olya személy, akiek közvetle üzleti vagy szakmai éritettsége va az adott kérdésbe). A brit állampolgári taácsok gyakorlata pedig vegyes képet mutat, sokszor igyekezek a statisztikai reprezetativitást eléri a résztvevõk kiválasztásába, máskor azoba ikább a dá gyakorlathoz hasolóa, a kvalitatív szempotok kerekedek felül. Az Egyesült Királyságba az 1996-ot követõ 148 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

6 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 149 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM három évbe már 30 darab állampolgári taácsot redeztek, (Leagha, 1999) s a módszer a kormáyok támogatottságát élvezve itézméyileg tovább erõsödött az azóta eltelt évekbe. (Goodi Dryzek, 2006) Visszatérve leicesteri törtéetükhöz, az ottai állampolgári taács elfogadta a korábba vitatott szakmai kocepciót azzal a léyeges változtatással, hogy a Glefield Kórház helyett egy másik kórházba, evezetese az Általáos Kórházba kocetrálják a tervezhetõ egészségügyi ellátásokat. A leicesteri törtéet Goodi és Dryzek (2006:232) szerit így em pusztá arról szól, hogy az éritett politikusok szûk karrier-szempotból yerhettek az ügyö, támogatva a civilek bevoását, s még a szakmai szempotok is megõrzõdtek. Arról is szól, hogy az egész demokratikus politikai redszer yer azzal, ha em érdemi társadalmi vita élkül, úgymod az állampolgárok torká akarják leyomi a politikusok és a szakértõk az általuk kíváatosak vélt dötési alteratívát. Dáia és a koszezus koferecia A Dá Techológiai Taácsot (Tekologirådet) 1985-be hozta létre a dá parlamet aak érdekébe, hogy az Egyesült Államokbeli Techológiaértékelési Hivatalhoz (Office of Techology Assessmet) hasolóa legye egy olya, a végrehajtó hatalomtól függetle szakmai itézméy, amely a techológia- és tudomáypolitikai dötések meghozatalát azzal segíti, hogy széles társadalmi részvételt biztosít azok megvitatására. Miderre a 70-es évekbe az atomeergia haszosítása körül forrogó társadalmi és politikai viták is ösztöözték a dötéshozókat. (Klüver, 1995) A Dá Techológiai Taács több módszert is kifejlesztett és gyakorlatba ültetett arra voatkozóa, hogya lehet hatékoya és hatásosa társadalmi párbeszédet folytati egyes techológiák, illetve tudomáyos kutatási iráyok várható ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásairól. Az egyik ilye módszer, amelyet 1987 óta alkalmazak Dáiába, a koszezus koferecia evet kapta. Számos kofliktussal terhelt téma megvitatására alkalmazták eddig a módszert Dáiába, mit például az élelmiszerek besugárzása (1989), Hogya szabad alkalmazi övekvõ tudásukat az emberi géállomáyról? (1989), az autózás jövõje (1993), a meddõség kezelése (1993), az élelmiszerekbe és a természetbe megjeleõ vegyszerek (1995), a fetartható fogyasztás (1996), a telemuka (1997). (Aderse Jæger, 1999:334) S egyre több más országba is: többek között például Norvégiába 1996-ba, Fraciaországba 1998-ba és Dáiába 1999-be a geetikailag módosított élelmiszerekrõl; (Nielse et al., 2007) az Egyesült Államokba 1997-be a telekommuikáció és a demokrácia összefüggésérõl; (Gusto, 1999) Kaadába 1999-be az élelmiszer-biotechológiáról (Eisiedel Easlick, 2000) redeztek koszezus kofereciát. Magyarországo 2005-be a ráckevei Savoyai Kastélyszálló adott szíteret az elsõ koszezus kofereciáak, amely a Debrecei Egyetem Orvos- és Egészségtudomáyi Cetruma szervezésébe az agykutatásról szólt (Meetig of Mids, CIVIL SZEMLE 2007/

7 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 150 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM azaz Elmék találkozása fatáziaévvel). Eek külölegessége a kultúrák közötti alkalmazása volt: egyszerre több európai országba folyt külö, majd közöse a koszezus koferecia. (Király, 2006) A koszezus koferecia hasolóa agolszász testvéréhez, az állampolgári taácshoz a techológiaértékelés olya módszere, amelybe egy laikus civil pael és egy szakmai pael találkozását és itezív iterakcióját szervezik meg. A civil résztvevõk feladata tulajdoképpe az, hogy a vizsgált techológiai fejlesztés elletmodásos hatásaival (a szakértõk pro és kotra érveivel) szembesülve kialakítsák saját álláspotjukat a fejlesztés kíváatos és em kíváatos iráyairól. Véleméyüket pedig koszezusra jutva írásba kell megfogalmaziuk. A koszezus koferecia léyegébe azt célozza, hogy dialógus teremtésével áthidalja azt a szakadékot, ami jellemzõ módo elválasztja a közvéleméy, a szakértõk és a politikusok észlelését a moder techológiák kedvezõ és kedvezõtle hatásait, valamit az általuk szükségszerûe okozott vagy fokozott bizoytalaságokat illetõe. (Grudahl, 1995) Maga a módszer sikere elválaszthatatla a dá kultúra demokratikus tradíciójától, amely kiemelt jeletõséget tulajdoít aak, hogy az állampolgárok valóba redelkezzeek azzal a lehetõséggel, hogy közvetleül befolyásoli tudják az életüket éritõ átfogóbb, társadalmi-politikai és köztük a techológiai kérdéseket is. A moder techológiai társadalom demokratizálása megköveteli, hogy a laikus állampolgárok jogot kapjaak a fejlesztési iráyok befolyásolására. (Aderse Jæger, 1999) A koszezus koferecia laikus tagjait úgy válogatják ki, hogy a teljes országot lefedõ regioális és országos lapokba hirdetik meg a részvétel lehetõségét az adott témakörbe. Az érdeklõdõkek motivációs levéllel kell jeletkeziük a szervezõkél. Az ökét jeletkezõkbõl embert választaak ki úgy, hogy egyfelõl miél sokfélébb legye a civil pael (kor, em, iskolázottság, foglalkozás és lakhely szerit). Másfelõl arra ügyelek, hogy abba az értelembe csak laikusokat válasszaak ki, hogy a kiválasztottak egyike sem redelkezhet speciális tudással vagy érdekeltséggel a vitatadó témát illetõe. A civil pael összeállítása tehát em célozza a statisztikai értelembe vett reprezetativitást. A kiválasztás célja sokkal ikább az, hogy várhatóa miél többféle hozzáállás tükrözõdhesse, s jeleje majd meg a vitafolyamatba létrejöjjö a dá társadalom mikrokozmosza. A koszezus koferecia kezdeti szakaszába a kiválasztott civil résztvevõk az adott témához kapcsolódó alapvetõ iformációkat megkapják, s eek, valamit (a fõ eseméy elõtt két-három hóappal tartott) két fölkészülési hétvégéek a segítségével hagolódak rá a háromapos és bárki számára yitott kofereciára. A laikus résztvevõk az elõkészületi hétvégéke olvasmáyaik és a megkezdett beszélgetéseik, vitáik sorá koszezussal megfogalmazzák a legfotosabb kérdéseket. A meghívott szakértõkek ezek alapjá kell álláspotjukat elõadi a vizsgált techológiával kapcsolatba a koferecia elsõ apjá. A szakértõket és a fölkészülést szolgáló iformációs-csomagot egyarát az az elleõrzõ bizottság választja ki, amelyek 3 5 tagja szakértõ tudással és személyes tekitéllyel redelkezik a vitatadó témakört illetõe. A kiválogatott szakértõk egyrészt a tudomáy világából érkezek, 150 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

8 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 151 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM másrészt azoba olya, úgymod véleméyvezetõ szakértõk, akik valamely, a vizsgált témakörbe éritett (állami, civil vagy üzleti) szervezetet képviselek. Az elleõrzõ bizottság a folyamat legelejé meghallgatja a témába éritett és érdekelt szervezeteket azért, hogy a külöféle álláspotok majda a folyamatba a civil pael számára is tükrözõdjeek. A fõ eseméy elsõ apjá a meghívott (10 15) szakértõ válaszol elõadásával a laikus pael által megfogalmazott kérdésekre, és reagál a helybe fölvetõdõekre. A második apo a szakértõk segítségével azokat a potokat igyekezek tisztázi további dialógusba, amelyek az elõzõ ap em váltak egyértelmûvé. Ezutá kell a laikus paelek összeülie, és azo dolgozia, hogy egy teljes koszezuso alapuló véleméyt fogalmazzo meg. A harmadik apo mutatja be a laikus pael ezt az írásos dokumetumot a szakértõkek és az eseméyeket figyelemmel kísérõkek, amihez az utóbbiak is fûzhetek megjegyzéseket. A hivatalos program végeztével a média veszi át a terepet. A koszezus koferecia végsõ dokumetumát, amely tartalmazza a laikus pael közpolitikai ajálásait, valamit a szakértõk elõadás ayagait, a dá parlamet valameyi képviselõje megkapja. A koszezus koferecia laikus résztvevõi egy itezív taulási- és vitafolyamat végére tulajdoképpe az országgyûlés taácsadói leszek a megvitatott kérdésbe megfogalmazott ajálásaikkal. A koszezus koferecia módszere em vidikálja magáak azt, hogy a dá lakosságra ézve reprezetatív véleméy fogalmazódik meg. Ám a dá politikai kultúrába ettõl még legitim erõvel redelkezik a koszezus koferecia végeredméye. Egyesült Államok: 21. századi városgyûlések és a vitázó közvéleméykutatás 1995-be Caroly Lukesmeyer oprofit szervezet formájába megalapította az AmericaSpeaks (AmerikaBeszél) elevezésû kezdeméyezést, amely szádéka szerit a városgyûlések (tulajdoképpe lakossági fórumok) 21. századi változatát képviselik a hagyomáyos új-agliai (New Eglad-i) városi fórumokak. Az AmericaSpeaks kiyilváított célja az, hogy ellesúlyt képezze az erõs lobbi- és érdekcsoportok közpolitikai befolyásával szembe úgy, hogy a kommuikációs techológia újító alkalmazásával többezer állampolgárt vo be egy-egy õket éritõ, kokrét közpolitikai ügy megvitatásába. (Lukesmeyer Brigham, 2005) A legevezetesebb AmericaSpeaks eseméy 2002-be New Yorkba zajlott, és lehetõséget biztosított többezer New York-iak arra, hogy kifejezhesse véleméyét a terrorista akciókkal elpusztított World Trade Ceter területéek újjáépítésére tervezett projektrõl. A WTC a Kikötõi Hatóság tulajdoába volt, és mûködése idejé 120 millió dolláros éves bevételt produkált, s ezért újjáépítését is hasoló, kereskedelmi fukcióba terveztették meg. Az AmericaSpeaks azoba közbeszólt! Hallgattassék meg a város: Alsó-Mahatta újjáépítése címmel agyszabású vitafolyamatot idított el az éritett lakosság körébe. Az elõkészítésbe együttmûködtek az Alsó-Mahatta Fejlesztési Ügyökséggel, a Kikötõi Hatósággal és egy erre szer- CIVIL SZEMLE 2007/

9 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 152 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM vezõdött civil koalícióval (Civil Alliace to Rebuild Lower Mahatta). A háttérayagokat, szakértõket, kiscsoportos beszélgetéseket és 2 héte át o lie zajló dialógust fölvoultató széles vitafolyamat több mit 5 ezer New York-it mozgatott meg. Az állampolgárok e beszélgetés folyamából a dötéshozók számára yilvávalóvá vált, hogy az éritett lakosság ellezi a kereskedelmi haszosításra voatkozó fejlesztési terveket, és a tragikus eseméyre emlékezést középpotba helyezõ újjáépítést szorgalmazza. Az illetékes dötéshozók ezért új pályázatot írtak ki, s a végül gyõztes, Daiel Libeskid építész evével fémjelzett terv számos elemét tartalmazta a helyi lakosok elképzeléseiek. Az AmericaSpeaks az alapítástól eltelt elsõ kilec esztedejébe 45 ilye és ehhez hasoló eseméyt boyolított le. A szervezõk szerit midez bizoyítja, hogy lehetséges értelmese és hatásosa bevoi az állampolgárokat még a agyo összetett és érzelmekkel telített közpolitikai dötésekbe is. James Fishki, amerikai politikatudós a Stafordi Egyeteme 1988-ba létrehozta a Vitázó Közvéleméykutatás Közpotját (Ceter for Deliberative Pollig), és útjára idította az azoos evû, széles társadalmi részvételt biztosító techikát. A módszerta léyegébe kombiálja a reprezetatív mitavételt és a sztederdizált kérdõíveket egy taácskozásak szetelt hétvégével. (Tóka, 2006) Egy kofliktusokkal terhelt társadalmi kérdésbe agyo korlátozott a hagyomáyos kérdõíves attitûdvizsgálatok magyarázó ereje és dötéshozatali haszosíthatósága. Ezért e módszerta abból idul ki, hogy a hagyomáyos közvéleméykutatás résztvevõit (többszáz embert) be kell voi egy iteraktív vitafolyamatba, ahol taulmáyozhatják a szakértõk véleméyeit, kofrotálódhatak mások és saját, sokszor légbõl kapott és elõítéleteke alapuló álláspotjával. A kis csoportokba moderált beszélgetések gyakorlatias célja az, hogy az adott témakörbe kérdést fogalmazzaak meg a laikus résztvevõk a szakértõkek, s azt a pleáris üléseke föl is tegyék. A folyamat elejé ( belépéskor ) és a folyamat végé ( hazatéréskor ) egyarát megválaszolják a résztvevõk ugyaazokat a kérdéseket, amelyeket a közvéleméy-kutatás kérdõíve az adott problémakörre voatkozó attitûdökre voatkozóa tartalmaz. Az egyik taulságos alkalmazása a vitázó közvéleméy-kutatás módszeréek Texas államba zajlott 1996 és 1998 között. Nyolc villamosáram-szolgáltató vállalat a társadalmi kozultációra voatkozó törvéy elõírta kötelezettségét teljesítedõ azt kíváta megtudi, milye beruházási és fejlesztési alteratívák találkozáak a lakosság támogatásával. Újító módo a vitázó közvéleméykutatás módszerét hívták segítségül arra a kérdésre keresve tehát a választ, hogy Texas lakossága milye módo szereté villamos áram igéyét a jövõbe kielégítei. Az eredméy akár meglepetést is okozhatott azokak az üzleti és állami szakemberekek, akik jeleleg is túlyomó többségükbe övekvõ eergiafogyasztási igéyeket progosztizálak, s ezért új erõmûvek építését szorgalmazzák szembe például számos civil szervezettel, amelyek régóta igyekezek a köryezetvédelmi és fetarthatósági szempotokat számo kéri a magá befektetõkö és az állami szabályozóko. A lakosság az eergiatakarékosság és a megújuló eergiaforrások haszálatára tette le a mérlegelõ-taácskozó folyamatok végé a voksát. E vitázó közvéleméy-kutatás ráadásul 152 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

10 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 153 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM emcsak ahhoz vezetett, hogy a profit-orietált vállalatok a hatóságokak kötelezõe beyújtadó, ú. itegrált forrásterveikbe beépítették a fogyasztói elvárásoko yugvó elképzeléseket, haem hatást gyakorolt Texas állam eergiapolitikai szabályozására is be a texasi törvéyhozás olya jogszabályt alkotott, amely valameyi villamosáram-szolgáltatót arra kötelezi, hogy 2009-re termeléséek 3 százaléka megújulóko alapuljo (ami ugya ige alacsoy aráy, ám e feledjük, az olajbirodalmak amerikai államába játszódik a törtéet). (Goodi Dryzek, 2006) Általáos érvek a deliberatív demokrácia mellett A mai, 20. század végi és 21. századi moder demokráciák dötõe képviseleti demokráciák; azaz a közpolitikai dötéshozatalt túlyomórészt a választott képviselõk gyakorolják. A deliberatív demokrácia ideálja és a feti példáko keresztül fölvillatott gyakorlata em kérdõjelezi meg a képviseleti redszer fotosságát, élkülözhetetleségét. Ellebe alapjaiba kétségbe voja azt, hogy ömagába a képviseleti redszer alkalmas forrása és megõrzõje hosszú távo a demokráciáak, a fetarthatóságak és az igazságosságak. Ugyais a jeleleg ismert képviseleti demokráciák em véletleül szevedek a közhelyszerûe emlegetett ú. demokratikus deficittõl, s em véletleül válak áldozataivá az uralkodó társadalmi csoportok érdekeiek, végsõ soro akár elveszítve magáak a demokráciáak a léyegét, üres, pusztá formálisa demokratikus csotvázakat hátrahagyva. Ha a politikai folyamat léyegét a hatalom birtoklásáért folytatadó küzdelemkét, egymással rivalizáló érdekcsoportok zéró összegû játszmájakét, elvtele alkudozáskét, valamit az állampolgárokat a politikai fogyasztó passzív szereplõjekét fogjuk föl, fogadjuk el, s végsõ soro hagyjuk itézméyesüli, akkor a demokrácia hosszú távo em lesz fetartható. A deliberatív demokrácia szerit a politika léyege em a politikai érdekcsoportok verseye, haem a közjóról alkotott eltérõ elképzelések köré szervezõdõ yilváos, társadalmi vita. Ahol a vita szabályait és módszereit úgy igyekszük kialakítai, hogy az e hozzo elõyös vagy hátráyos helyzetbe semmilye társadalmi vagy állampolgári csoportot. S ahol a vita az érvek és értékek föltárására, lehetõleg a koszezusra törekszik, de adott esetbe a szükségszerû kofliktusokkal való szembeézést sem akarja megtagadi vagy elyomi. A társadalmi részvétel feti és egyéb techikái, amelyek a deliberatív demokrácia ideálját testesítik meg, a képviseleti demokráciát kiegészítik abba az értelembe, hogy élõ testet (szubsztaciát) adak a csotvázak (formáak). Legalább égy általáos érv hozható föl a demokrácia deliberatív vagy részvételi formája mellett. (Elster, 1998; Bohma Rehg, 1999; Cooke, 2000) Az elsõ érv arra voatkozik, hogy a társadalmi részvétel techikái, a mérlegelés és a taácskozás érdemi taulási lehetõséget jelet emcsak egyéi, haem társadalmi, közösségi szite is. Mide taár és diák egyarát tisztába va azzal, CIVIL SZEMLE 2007/

11 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 154 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM hogy a taulás, a tudásszerzés akkor a legmélyebb, ha összekapcsolódik a gyakorlattal; azaz gyakoroljuk, csiáljuk azt, amit moduk, godoluk, elméletbe tauluk. Nics ez máskét a demokrácia taulásával sem. Ugyais eheze lee az bizoyítható, hogy bárki is demokratáak vagy ati-demokratáak születik (még ha haszáljuk is a született valamire kifejezést). A demokrácia, az egyelõ emberi és állampolgári jogok valóra váltása egyáltalá em köyû dolog, hisze mide emberi viszoylatba szükségszerûe és elkerülhetetleül (még yelvükbe is kódolta) megjeleik a hatalom dimeziója is. S eek tagadása köye látszatdemokratikusságot eredméyezhet ahelyett, hogy a hatalmi viszoyok álladó vitatásával tudatossá és bizoyos mértékbe kezelhetõvé teék azt. Jóformá újra és újra, szituációktól függõe meg kell tauli tehát a demokratikus hozzáállást, a demokratikus értékredszert és a demokratikus magatartást. (Whipple, 2005) Ebbe segíteek a társadalmi részvétel techikái midayiukak, és esélyt adak többek között arra is, hogy a demokráciáért felelõs választott képviselõkké válhassuk. A második lehetséges érv a deliberatív demokrácia mellett közösségteremtõ erejére utal. Akkor va esélyük, illetve azokkal va esélyük közösséget érezi, akikkel valameyire tartósabb és lehetõleg személyes iterakcióba álluk. A társadalmi részvétel techikái ebbe ugyacsak segíthetek, hisze szembesülük kell mások elkötelezettségeivel és érdekeivel, sõt másokba látjuk majd visszatükrözõdi saját érveiket, elgodolásaikat, értékeiket és érzelmeiket. A mérlegelés és taácskozás folyamataiba va esélyük megtauli emcsak a véleméyyilváítást, haem a meghallgatást, a másikra való odafigyelést. Olya helyzetbe kéyszerülük, ahol saját értékeiket és érveiket a másokkal folytatott vita méri meg, alakítja és formálja tovább, éha akár fölforgató erõvel. Értékeik és érveik em lehetek kizárólag magukra voatkozóak, a saját haszukat ecsetelõek. Ezekbe a helyzetekbe rákéyszerülük, hogy az adott közösség tagjakét szerepeljük; úgy érveljük, mit a közösségbe létezõ egyéek. Esélyt teremtük egyéileg és társadalmilag is arra, hogy fejlesszük érzelmi itelligeciákat, empátiákat, ami pedig hozzájárulhat kofliktuskezelõ képességeik javulásához. A harmadik lehetséges érv szerit a tudás midig idõleges, áthatja valamilye fokú bizoytalaság, sõt a tudás valamilye mértékbe midig szituációfüggõ is. (Mellesleg bármely tudás uiverzálisak kikiáltása ömagába egyúttal hatalmi tett is.) A tudásformák agyo sokfélék, versegeek egymással, és a priori em eldöthetõ, melyik a fölsõbbredû és meyibe egy adott problémaszituáció megoldásába. Midezért bölcsebb hozzáállásak tûik olya eljárásokat itezméyesítei, amelyek yilvávalóvá teszik a tudások sokféleségét, s lehetõvé teszik dialógusukat. (Mellesleg ez lee a kreativitás és az iováció kihaszálásáak érdemi lehetõsége is.) Ismeretelméleti szempotból tehát fotos érv szól a mérlegelés és taácskozás sokféle közösségi tudást felszíre hozó és megtermékeyítõ (új tudást teremtõ) techikáiak és módszereiek itézméyesítése mellett. Egésze egyszerûe fogalmazva: jobb közösségi, közpolitikai dötéseket hozhatuk a társadalmi részvételt támogató eljárásokba. 154 CIVIL SZEMLE 2007/3 4