Bíráskodás változó jogi környezetben

Átírás

1 Bíráskdás váltzó jgi környezetben Tisztelt Kllégák! Tisztelt Hallgatóság! 1. Bevezetés A jgászk hajlamsak arra, hgy amikr a jggyakrlat váltzásait vizsgálják, megmaradjanak a jg világában, és ne tekintsenek azn túlra. Ez a szemlélet egy lassan váltzó társadalmi-gazdasági környezetben nem hrdz különösebb veszélyeket. Napjainkban aznban a 2008-as pénzügyi válságt követő időszakban érdemes szemügyre vennünk jgrendszerünk alapjául szlgáló gazdasági visznykat is. Mögé kell nézni minden jgi intézménynek, meg kell találni azk valós gazdasági és pénzügyi funkcióját, és ennek megfelelően kell azkat értelmezni. Bár a jelenleg érvényesülő pénzügyi-gazdasági válság, recesszió az ítélkezésben egyelőre csak részlegesen vagy egyáltalán nem jelenik meg, ez nem mentesít bennünket azn kötelezettség alól, hgy felkészüljünk arra, hgy a gazdasági válságjelenségek jgi vetületeivel fglalkzzunk. E türelmi idő egyik ka az, hgy lassan és nehezen szublimálódnak a reálflyamatk jgi prblémákká, másrészt, amíg a legfőbb bírói fórumra, a Kúriára eljut egy ügy, addig kéthárm év minimálisan is eltelik. Ugyanakkr már mst látható, hgy a válság nem váltztatja meg alapvetően a jgfelfgást. Az esetjg is azt mutatja, hgy a bíróságk esetről esetre frm case t case haladnak. Tartózkdnak attól, hgy lyan általáns elveket mndjanak ki, amelyeket a későbbiekben ne lehetne módsítani valamely gazdasági váltzás hatására. Ez bíztató abban a vnatkzásban, hgy a pénzügyi flyamatk egyes elemei a bírói jggyakrlatban mindig újabb és újabb megközelítést engedhetnek, újabb és újabb knklúziók kimndását teszik lehetővé. Amit tehát hangsúlyzni kell, és ami mind az európai mind a magyar bíróságk számára iránymutató kell, hgy legyen: óvatsság, józan ész, a definíciók tiszteletben tartása, a gazdasági flyamatk ismerete garantálhatják a jg knfliktus ldó feladatának teljesítését. A bíróság, mint intézményrendszer ldaláról ugyanakkr azt látjuk, hgy míg a közpénzügyi rendszer mindenhl megszrításkkal száml, addig a bíróságkat az elmúlt években ilyen restrikció nem érte. Ellenkezőleg: a zsúflt és méltatlan körülmények között működő fővársi és egyes vidéki bíróságk új elhelyezést nyernek. A Kúria egyre kiterjedtebb és skszínűbb szakmai munkája, a magas színvnalú és egységes jggyakrlat kialakítása érdekében végzett tevékenység nem ütközik költségvetési krlátkba. A válságt aznban érzékeljüka mindennapi munkánk srán azkban az ügyekben, amelyek eladósdtt családk, behajthatatlan követelések, jelentős adótartzásk, a közvagynt érintő bűncselekmények, leépítések kapcsán elénk kerülnek. Ebben az új helyzetben a jgi környezet is váltzik. 2. A bekövetkezett jgszabály-váltzásk Megtiszteltetés számmra, hgy a Kapsvári Törvényszék, Kapsvár Megyei Jgú Várs és Smgy Megye meghívására immár másdik alkalmmal szthatm meg Önökkel gndlataimat a bíráskdás aktuális kérdéseiről. Az elmúlt egy-két évben nagyságrendjükben és mélységükben is jelentős váltzásk következtek be a magyar jgrendszerben, amelyekkel feltétlenül számlnunk kell január 1-jén hatályba lépett Magyarrszág Alaptörvénye, amely jgrendszerünk egészére hatással van. Új törvény született az Alktmánybíróságról, az alapvető jgk 1

2 biztsáról, az Állami Számvevőszékről, a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvények mellett újraszabályzták a bíróságk szervezetét és igazgatását, a bírák és az ügyészek jgállását is. A közjgi váltzásk mellett július 1-jén lépett hatályba az új Munka Törvénykönyve február 11-én fgadta el az Országgyűlés az új Plgári Törvénykönyvet, amely március 15-én lép hatályba, s amely az Alaptörvény után talán a legjelentősebb törvény, amely a plgárk és a jgi személyek - civil, illetve gazdasági szervezetek - jgvisznyainak túlnymó részét szabályzza. Végül, de nem utlsó srban a július 1-jén lép hatályba az új Büntető Törvénykönyv. Elmndható tehát, hgy jgrendszerünk alappillérei újulnak meg, ami elengedhetetlenné teszi a magyar jgászság együttgndlkdását. Ez az együttgndlkdás aznban csak akkr lehet sikeres, ha abban a különböző jgászi hivatásrendek (bírák, ügyvédek, ügyészek), jgalktással fglalkzó kllégák és a tudmánys élet képviselői egyaránt részt vesznek. A mai előadásmban éppen ezért azzal szeretnék fglalkzni, hgy a Kúria miként járulhat hzzá a váltzó gazdasági és jgi környezet mellett is magas színvnalú, egységes ítélkezéshez Magyarrszágn. Hiszen ami felőlünk, bírák felől nézve szakmai kihívás, az a jgkereső államplgárk számára az a kérdése, hgy a személyüket, vagynukat érintő ügyekben mire számíthatnak a váltzásk után. 3. A Kúria feladata a váltzó jgi környezetben Számtalan, jgászkkal készített interjú kezdődik azzal a felvetéssel, hgy nincs két egyfrma ügy, és skszr pnt ez a váltzatsság az, ami e hivatást vnzóvá teszi. Ha abból az alapvető jgelméleti összefüggésből indulunk, hgy a jg mint a társadalmi együttélés rendezettségét biztsítani hivattt nrmarendszer elvnt fgalmak segítségével igyekszik körülírni a valóságs életvisznykat és magatartáskat, könnyen belátható, hgy váltzatlan jgi környezet mellett is újabb és újabb jgértelmezési prblémákkal szembesülünk. Hiszen a kntinentális jgászi gndlkdásra jellemző deduktív jgalkalmazási egyenletében éppen a valóság, a történeti tényállás az egyik váltzó. Váltzó jgi környezet esetén még több jgértelmezési prbléma adódhat. Váltzhat a jgi nrma valóságt leíró, fgalmakba sűrítő része (a hiptézis), váltzhat a hiptézishez fűzött jgkövetkezmény is. S akkr még nem beszéltünk a teljes egészében új jgintézmények bevezetéséről, amelyet a jgalkalmazónak el kell tudni helyeznie a meglévő szabályk rendszerében. Jó példa erre a január 1-jétől hatálys valódi alktmányjgi panasz intézménye, hiszen a közelmúltban született meg az első lyan AB határzat, amely knkrét közigazgatási ügyben hztt bírói döntést semmisített meg, s első ízben merült fel az a kérdés, hgy a Kúriának fennáll-e a döntési kötelezettsége az alktmányjgi panasz esetén követendő eljárás tárgyában. Világs tehát, hgy az eltérő jgértelmezés, s az ebből adódó kiszámíthatatlanság, jgbiznytalanság lehetősége váltzó jgi környezetben hatványzódik, s ez növeli a bizalmatlanságt a jg, az igazságszlgáltatás iránt. S ez nem napjaink újdnsága. Majláth György kúriai elnök 1869-ben a következő szavakat intézte bírótársaihz: Feladatunk ( ) megküzdeni azn közönyösséggel, amely a gyakri jgrendszerváltzás által, a törvényes frmák iránt létezik. A Kúria állandó, évszázadkra visszamenő feladata az ítélkezés egysége feletti őrködés, és ezzel összefüggésben a jggyakrlat fejlesztése. Az rszágszerte egységes ítélkezési gyakrlat 2

3 biztsítását - amely a jgbiztnság egyik alapvető feltétele a mstani, váltzó jgi környezetben a Kúria legfntsabb feladatának tekintem. Természetesen ez nem azt jelenti, hgy meg lehetne feledkezni a Kúriáhz frduló államplgárkról, a felülvizsgálati kérelmek gnds, időszerű és tisztességes elbírálásáról. Hiszen már 100 évvel ezelőtt is megfgalmazódtt az az igény, hgy ne szülessenek egymással hmlkegyenest ellentmndó ítéletek, ugyanakkr mivel minden jgesetnek külön individualitása van a bíró ne azt keresse, hgy miképpen lehet az egyes eseteket unifrmizálni, ne kutassn mindenárn precedensek után, hanem az eldöntésre váró ügy minden részletét megvizsgálva, elsősrban az igazságs döntést keresse, s ezt sse áldzza fel pusztán a jgegység kedvéért. 1 Úgy gndlm, hgy elődeink intése ma is megszívlelendő, legyen szó akár a jgegységi határzatk meghzataláról, akár azk knkrét ügyben történő alkalmazásáról. Összefglalva a fentieket: a Kúria nem működhet elefántcsnttrnyként, nem szakadhat el az államplgárk prblémáitól; ugyanakkr nem lehet ítéletgyár sem, a magyar bíróságkat rientáló szakmai műhelyként is funkcinálnia kell. Egy évvel ezelőtti előadásmban utaltam arra, hgy a Kúriának példát kell mutatnia a színvnalas ítélkezésben és lehetőséget is kell adnia az államplgárknak és a társadalmi szervezeteknekarra, hgy ezt a színvnalas ítélkezést minél szélesebb körben megismerjék. Az elmúlt egy évben a Kúria több jgegységi határzatt hztt, száms kllégiumi véleményt alkttt, rendszeresen közzétett elvi határzatkat és elvi döntésként alsóbb fkú bíróságk jgerős határzatait is s nem utlsósrban nylc jggyakrlat-elemző csprtunk működött. E kiterjedt szakmai munka tapasztalatairól szeretnék mst szólni, hiszen a váltzásk közepette elengedhetetlen annak vizsgálata, hgy a Kúria jgegységi eszközei milyen hatéknysággal szlgálják a kiszámítható ítélkezést. 4. A Kúria jgegységi munkája az elmúlt 1 év tapasztalatainak tükrében 4.1. A jgegységi tanácsk A jgegységi eljárás és annak eredményeként megszületendő jgegységi határzat a legerősebb eszköze az egységes ítélkezési gyakrlat kialakításának. Nem perrvslat. Olyan jgkérdésekre ad választ, melyeket a gyakrlat az ítélkezés srán felvetett, vagyis elsődleges célja értelemszerűen nem az egyedi ügyek elbírálása, hanem a jgalkalmazás direkt eszközzel történő irányítása. Jgegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria elnöke, kllégiumvezetői, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtáblák elnökei, a Kúria tanácselnökei és a legfőbb ügyész. A jgegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jgegységi tanács elnöke. A jgegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hgy nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely a jgkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határzatként közzétett határzatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határzat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntött. A jgegységi tanács a Kúria teljes kllégiuma, ha a jgegységi eljárás célja 1 A Curia elnökének szava tudósítás Oberschall Adlf kúriai elnök teljes ülési felszólalásáról. Jgtudmányi Közlöny, Budapest, április 12. 3

4 a) krábban meghztt jgegységi határzat megváltztatása vagy hatályn kívül helyezése, vagy b) a jggyakrlat tvábbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. A jgegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese. A jgegységi indítványnak helyt adó határzat rendelkező része tartalmazza a jgegységi eljárás tárgyául szlgáló, illetve azzal szrsan összefüggő elvi kérdésben adtt iránymutatást. Ha jgegységi tanács az indítványnak nem ad helyt, és a jgegységi határzat meghzatalát mellőzi, ha jgegységi határzat meghzatala nem szükséges. A jgegységi határzat és a határzathzatalt mellőző végzés indklása tartalmazza, hgy a jgegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határzatkat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspntkat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határzatkban megállapíttt tényállás lényegét, helyt adó határzat esetében számt ad a rendelkező részben adtt iránymutatás indkairól, a határzathzatalt mellőző végzés esetében annak káról. A jgegységi határzatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs. A jgegységi határzatt a Magyar Közlönyben, a közpnti hnlapn és a Kúria hnlapján közzé kell tenni. A jgegységi határzat a bíróságkra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpntjától kötelező. Ha a jgegységi tanács jgegységi határzatt helyez hatályn kívül, a hatályn kívül helyező határzatt ugyancsak közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. A közzététel időpntjától a hatályn kívül helyezett jgegységi határzat nem alkalmazható. A plgári tagzat 2012-ben hárm jgegységi határzatt hztt: 1. a külföldi székhellyel rendelkező vállalkzásk perbeli jgképességéről (1/2012.PJE.), 2. a végrendeleti tanú aláírásának frmai és tartalmi követelményeiről (3/2012.PJE), 3. az LB. I. számú Elvi Döntésének módsításáról (2/2012.PJE.) A büntető ügyszakban 2012-ben hárm jgegységi eljárást flytattak le, amelynek eredményeként egy jgegységi határzat született. Tárgya a személyes adattal visszaélés vétsége elkövetői körének meghatárzása (1/2012.BJE.) ben összevnt, büntető, plgári, munkajgi és közigazgatási jgegységi határzat meghzatalára is sr került. Ebben a Kúria kimndta, hgy a nyilváns helyes vagy közterületen szlgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása srán nem minősül közszereplőnek, ezért képmásának vagy hangfelvételének nyilvánsságra hzataláhz a hzzájárulása is szükséges (1/2012.BKMPJE.). A Közigazgatási-Munkaügyi, illetve a Plgári Kllégium 2012-ben ugyancsak összevnt jgegységi határzatban tisztázta az illetékköteles eljárás megindításának eseteit, az illeték alapjának kiszámítását, illetve a vnatkzó adótörvények alkalmazását (1/2012.KMPJE.) Elvi bírósági határzatk és elvi bírósági döntések 4

5 Ha a jgalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kllégiumának kllégiumvezetője a Kúria elnökének vagy kllégiumvezetőjének elvi bírósági határzat közzétételére tesz javaslatt. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kllégiumának kllégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi reginális kllégium kllégiumvezetője tesz javaslatt elvi bírósági döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kllégiumvezetőjének. A Kúria, képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kllégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi reginális kllégiumnak az ülésein. Az ítélőtábla, ugyancsak képviselteti magát az illetékességi területéhez tartzó törvényszék kllégiumi ülésén. A közigazgatási és munkaügyi reginális kllégium kllégiumvezetője meghívttként részt vesz a közigazgatási és munkaügyi reginális kllégium illetékességi területéhez tartzó törvényszékek közigazgatási-munkaügyi kllégiumának ülésén. Ha a Kúria elnöke vagy kllégiumvezetője a fentiek alapján, illetve más módn tudmást szerez arról, hgy az alsóbb fkú bíróság valamely, a társadalm széles körét érintő vagy a közérdek szempntjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határzatt hztt, és jgegységi eljárás leflytatásának vagy elvi bírósági határzat közzétételének feltételei nem állnak fenn, a határzatt a Kúria érintett szakág szerint illetékes elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti, amely dönt az elvi bírósági döntésként történő közzétételéről. A Plgári Kllégium keretein belül működő közzétételi tanács gyakrlatilag minden hónapban ülésezik, és ennek srán megvizsgálja a Kúria, de az ítélőtáblák, illetve a törvényszékek által közzétételre alkalmasnak ítélt és ez kból felterjesztett határzatait, és havnta általában hárm-négy ügy megjelentetéséről dönt. A Büntető Kllégium elvi közzétételi tanácsa ugyancsak havi rendszerességgel ülésezik, amelynek eredményeként átlagsan és havnta tíz-tizenöt, részben elvi döntés, részben iránymutató eseti döntés kerül közzétételre. Az elvi közzétételi tanács által kiválaszttt elvi bírósági határzatt és elvi bírósági döntést a bíróságk közpnti hnlapján és a Kúria hnlapján közzé kell tenni. Az elvi bírósági döntések közzététele amikr a Kúria egy alsóbb fkú bíróság döntését ruházza fel a kúriai elvi határzat rangjával gyrsabb eszköz a jgegység szlgálatában, hiszen nem kell megvárni, amíg az elvi jelentőségű ügy a Kúria elé kerül. Az eszköz természetéből következően nagy hangsúlyt kap a Kúria és az alsóbb fkú bíróságk közötti hatékny infrmációáramlás. Nemcsak az elvi jelentőségűnek tarttt határzatk rendszeres megküldéséről van szó: lényeges az is, hgy az alsóbb fkú bíróság tájékztatást adjn arról, hgy mi az az elvi kérdés, amely miatt a közzététel megfntlandó. Egy büntetőügyben hztt, adtt esetben 100 ldalt is kitevő ítélet szövegéből ezt tájékztatás nélkül igen nehéz lenne kiszűrni. Mind az elvi határzatk, mind az elvi döntések esetében kiemelkedő jelentőségű a közzététel: bár a kötőerő a Kúria ítélkező tanácsaira vnatkzik, a Kúria nem saját maga számára választja ki e határzatkat, hanem valamennyi magyar bíróság rientálása, valamint a társszakmák és a jgkereső közönség tájékztatása céljából. Az elmúlt évben száms 5

6 tanácskzást tartttunk a Kúriai Döntések -ben megjelenő határzatk terjedelméről, szerkesztéséről. Ahhz, hgy a bírói gyakrlatt eredményesen rientáljuk, a törvényben előírt annimizálási kötelezettség teljesítésénél többre van szükség: a határzatt i) meg kell tisztítani a nem elvi részektől, valamint ii) meg kell jelölni azt az elvi tartalmat, amelyek a közzétételt indklják. Fnts, hgy az első- és másdfkú eljárásk hsszas ismertetése helyett csak a releváns ténybeli elemek maradjanak meg, ezt követheti a Kúria döntésének lényege. A tartalmi tömörítés mellett felvetődött egy hivatkzási rendszer kidlgzása is, amely megkönnyítené az adtt határzatn belüli, illetve a krábbi kúriai döntésekre történő hivatkzást. Ez a stílusbeli váltás nem valósítható meg egyik napról a másikra, a Kúriai Döntések -et fkzatsan alakítjuk át, hgy az még áttekinthetőbb legyen A jggyakrlat-elemző csprtk Az új jgegységi eszközeink közül kétségkívül a jggyakrlat-elemző csprtk működése jelentette a legnagybb kihívást. A szervezeti és ügyrendi kérdések tisztázása mellett tavaly első alkalmmal kellett meghatárzni azkat a prblémaköröket, ahl akár a bírói kar jelzései, akár a kiemelt társadalmi érdeklődés alapján szükséges az ítélkezési gyakrlat vizsgálata és annak alapján útmutatás megfgalmazása ben nylc elemző csprtt állítttunk fel, ezekből 5 már véglegesítette az összefglaló jelentését: a bíróságk hatályn kívül helyezési gyakrlatának elemzése büntetőügyekben; a pénzügyi támgatáskkal kapcslats plgári és közigazgatási ügyek jggyakrlatának elemzése; a közigazgatási perek eljárási kérdései; a rkkantsági nyugellátással kapcslats ítélkezési gyakrlat elemzése; a fgyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmaztt általáns szerződési feltételekben szereplő egyldalú szerződésmódsítás tisztességtelenségének megítélése az idegenrendészeti jggyakrlat elemzése a menekültügyi jggyakrlat elemzése az új Mt. hatálybalépésének hatása a munkaügyi jggyakrlatra A törvény adta lehetőséggel élve a Kúria bírái mellett alsóbb fkú bírósági bírák és más jgászi hivatásrendek képviselői, egyetemi ktatók is részt vettek a csprtk munkájában. Az elemző csprtk munkájában összesen 28 külső szakértő vett részt. Eddig 5 csprt véglegesítette a vizsgálatk eredményéről készült összefglaló jelentést, ezeket a Kúria hnlapján tettük közzé. 2 Az elemző csprtk működése srán szerzett száms tapasztalat egyike, hgy a Kúria megmutatta magát, arca lett a médiában, hgy a nyilvánsság kiemelt figyelemmel kíséri az elemző munkát, amelyet megfelelően kell kezelni: a sajtó tájékztatása mellett biztsítani kell február 27-ei állapt 6

7 a nyugdt munkavégzést is. A másik fnts tapasztalat, hgy beigazlódtt az az elképzelés, amely szerint az összefglaló jelentések nem csupán a társszakmák és a jgkereső államplgárk számára mutathatnak utat, hanem adtt esetben a Kúria egyéb jgegységi eszközeit is működésbe hzzák. Így például a pénzügyi támgatáskkal kapcslats pereket elemző csprt munkájának végeredménye egy kllégiumi vélemény lett. 3 A jggyakrlat-elemzés a jgegységet szlgáló eszközök közül a lassabbak közé tartzik, hiszen a törvény értelmében a Kúria elnöke évente köteles a vizsgálati tárgyköröket meghatárzni, s a vizsgált témától függően egy évnél tvább is tarthat a munka. Lényeges szempnt, hgy az ítélkezési gyakrlatt csak akkr lehet vizsgálni, ha van meglévő bírósági gyakrlat, azaz rendelkezésre áll az adtt kérdéskörrel kapcslats, megfelelő számú és jgerősen befejezett ügy. Jgerős ítélettel le nem zárt - tehát még flyamatban lévő - ügyek vizsgálata alapján nem lehet megalapztt következtetéseket levnni, ráadásul a bírói függetlenség elvét is sértené a le nem zárt ügyek Kúria által történő elemzése és véleményezése. Váltzó jgi környezetben éppen ezért meg kell várni, amíg az új jgszabályi rendelkezésekkel kapcslatban egyáltalán kialakul valamiféle gyakrlat az alsóbb fkú bíróságkn, azaz nem várhatunk aznnali eredményt a jggyakrlat-elemző csprtktól. Természetesen a jgszabály-váltzáshz kapcslódó kérdések adtt esetben már a hatálybalépés előtt is felmerülhetnek, ezért lényeges, hgy a vizsgálati tárgykörök meghatárzása széleskörű szakmai egyeztetés alapján történjék. Így lehetőség nyílik arra, hgy a váltzáskból eredő jgértelmezési prblémáról a Kúria tudmást szerezzen, és egy később időpntban amikr a fenti feltételek már adttak leflytassa a vizsgálatt. 5. Felkészülés a legfntsabb váltzásra: az új Ptk. hatálybalépésére Magyarrszág március 15. napján hatályba lépő új Plgári Törvénykönyve csaknem 15 éves előkészítő munka gyümölcse Az új Ptk. a magánjgi jgvisznykat több mint fél évszázadn keresztül szabályzó évi IV. törvény helyét és szerepét veszi át. Felmerül ezért a kérdés, hgy az új magánjgi kódexben mi a régi és mi az új? Mai előadásmban az új Ptk. azn könyveit szeretném röviden áttekinteni, amelyekben lényeges váltzásk várhatók, nem egy esetben a legfőbb bírói fórum által kialakíttt gyakrlat törvénybe iktatásával Bevezető rendelkezések A hatálys Ptk.-hz mérten a frmai különbségeken túl a legszembetűnőbb újdnsága az új Ptk.-nak az, hgy jelentősen kibővült az általáns szabályk köre, ami egy, az eddiginél magasabb absztrakciós szinten szabályzza a legfntsabb jgelveket. Egyúttal eltűntek a piacgazdaság működésének egészére nem vnatkztatható lyan tantételek, mint például az együttműködési elv. Az Alaptörvény 28. cikke az egész jgrendszer számára általáns értelmezési elvet fgalmaztt meg, erre válaszl az új Ptk. Első Könyv másdik szakaszának szabálya, amely a törvényt az alktmánys renddel összhangban rendeli értelmezni. Sajáts képet rajzl a mai magyar piacgazdaság kódexe a jgvisznyk alanyáról: a magyar plgárról, hiszen a magánjgi szabálykat ugyan parancsszerűen fgalmazza meg, ez aznban a szabályk mindegyikét nem teszi kógenssé, hiszen az nem férne össze a magánjgi 3 1/2012 (XII.10.) KMK.-PK. vélemény a pénzügyi támgatáskkal kapcslats perek hatásköri kérdéseiről: A pénzügyi támgatáskkal összefüggő perek az alapján minősülhetnek plgári vagy közigazgatási ügynek, hgy a támgatási jgviszny vnatkzásában valamely szervezet részére a jgszabály tételes rendelkezése biztsít-e közigazgatási hatósági hatáskört 7

8 autnómiával, ezért nem zárja ki a felek eltérő megállapdását. A plgári jg módszerével jeleníti meg a jgalanyk magatartásával szemben támaszttt követelményt akkr, amikr az első könyv 3. szakasz (2) bekezdésében akként rendelkezik, hgy A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek jggyakrlása szemben áll lyan krábbi magatartásával, amelyben a másik fél kkal bízhattt. Mit vár el e szabály? Következetességet, a bizalm megszlgálását, egymás megbecsülését, tudats magatartást, az adtt szó megtartását Személyiségi jgk (II. Könyv 11. Cím) A személyiségi jgk passzív felfgásával szakítva, az új Ptk. annak aktív ldalát emeli ki, és a szabad érvényesítést hangsúlyzza, megfgalmazva azt a követelményt, hgy a jgalanyt abban senki nem gátlhatja. Első pillantásra hiányérzetet kelthet, hgy az érintett hzzájárulása felülírhat minden jgsértést, és a Másdik Könyv nem deklarálja, hgy beleegyezés hiányában sem kzható lyan személyiségi jgsértés, amely a közérdekkel szemben áll. Itt aznban csak rendszertani jelenséggel állunk szemben, hiszen a kötelmi szabálykat tartalmazó könyv az ilyen jgnyilatkzatkra vnatkzóan is érvénytelenségi jgkövetkezményt fűz a jó erkölcsbe ütközéshez. A törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának szakaszában került a törvénybe a közéleti szereplőkre vnatkzó új szabály, amelynek egyes elemeit a jggyakrlatnak kell majd értelmeznie ahhz, hgy világs tartalmat nyerjen. Szintén tisztázást igénylő kérdéseket vetnek fel a közösség tagjaként indíttt személyiségi jgvédelmi perek. A magyar magánjg fejlődésének új fejezetét nyitja meg a sérelemdíj bevezetése, amit a bírói gyakrlat annál is inkább üdvözöl, mert a nem vagyni kár intézményének bírói kiterjesztését teljesíti be. Kmly kérdés ugyanakkr, hgy kezeli majd a jggyakrlat a kis jelentőségű jgsértésekért megítélhető sérelemdíjakat. Felvetődik a kérdés, hgy vajn eljut-e a bírói gyakrlat addig a pntig, ahl az egyes sérelemfajtákhz már egyfajta értékkatalógust rendel Családjg 4 A családjg a plgári jg legintimebb területe: az emberek magánéletét érinti, amely a jgi beavatkzást nehezen tűri, a jgnak e területen a kereteket kell kijelölnie, és szükség esetén védelmet adni a gyengébb fél, és elsősrban a gyermek számára. A családjgi rendelkezésekben valamilyen mértékben a jgalktó által képviselt értékrend is testet ölt fnts ugyanakkr, hgy az elfgadtt szabályzás tükrözze a társadalm többségének szemléletmódját. körben nehezen beszélhetünk semlegességről, hiszen pl. a gyermeki jgk, a gyermek lehetőség szerint kétszülős családban való nevelkedésének biztsítása A Családjgi Könyv (Csjk.) tervezete a kdifikációs munkálatk srán az eredeti állapthz képest többször váltztt. Ennek száms társadalmi ka vlt: idehaza drasztikusan nőtt a házasságn kívüli együttélések és az ilyen kapcslatból született gyermekek száma. Ezeket a váltzáskat a 2008-ban, majd 2011-ben elkészült a Kdifikációs Főbizttság által elfgadtt szakértői javaslatk például a gyermek külföldre vitelének, a szülői felügyeletnek, az élettársi kapcslatnak a szabályzásában szükségképpen figyelembe vették. 4 Frrás: interjú dr. Kőrös András kúriai tanácselnökkel: 8

9 A Családjgi Könyv önálló alapelveket tartalmaz. Ezek között vannak hagymánysnak mndhatóak, mint a házasság és a család védelmének elve, a gyermek érdekének fkztt védelme, a házastársak egyenjgúságának elve, de vannak legalábbis alapelvi szinten újnak tekinthetők is. Erre példa a gyermek családban nevelkedéshez fűződő jga, a méltánysság és a gyengébb fél védelme. Mindezek tükröződnek a Javaslat száms részletrendelkezésében, így a házasság felbntásánál a mediáció beiktatásában, az örökbefgadásnál a vérségi származás kiderítéséhez fűződő jgban, a szülői felügyeletnél a különélő szülő jgainak törvénybe fglalásában. Mára a vagyni visznyk skkal összetettebbé váltak: az ingatlan mellett üzletrészek, tagsági visznyk, vagyni értékű jgk, bnylult knstrukciójú hiteltartzásk is részei a házastársi közös vagynnak. Ezeknek a rendezése kmplikáltabb és időigényesebb, mint egy ingatlan közös tulajdnának megszüntetése. Értelmetlen a közös vagyn megsztásában való megállapdást feltételként előírni a megegyezéses váláshz, amikr a vagynmegsztás mikéntje szempntjából a házasság megrmlására vezető kknak és körülményeknek nincs jelentősége. Nem szólva arról, hgy a gyrs válás érdekében siettetett, elkapkdtt egyezség melegágya a későbbi, évekig tartó pereskedésnek. A nem kívánt jgviták megelőzését tartja a szem előtt az új szabályzás akkr is, amikr abból indul ki, hgy ha a házasság önkéntes alapn, a felek szabad választása alapján jön létre, annak vagynjgi következményei is a választásuk szerint kell, hgy alakuljanak. Ezért első helyre teszi a vagyni visznyk szerződéses rendezésének lehetőségét. Nyilvánvaló, hgy ez a jövőben sem fgja eredményezni az ilyen jellegű szerződések tömeges elterjedését, ugyanakkr megldást jelent a bírói gyakrlatban felmerülő lyan esetekre, amikr a felek nem első házasságukba jelentős vagynkkal mennek, azkkal lényegében külön gazdálkdnak, de nem kötöttek házassági vagynjgi szerződést, így szándékaikkal ellentétben a törvény alapján mindenen sztzniuk kell. Ezeknek a nem kívánt, méltánytalan helyzeteknek a felek saját maguk elejét vehetik a szerződés megkötésével. Végül, de nem utlsósrban meg kell említeni az élettársi kapcslat családjgi hatásainak szabályzását, hiszen ez az egyik legvitatttabb kérdés. Annál is inkább, mert nemzetközi összehasnlításban is ez az a terület, ahl a legmarkánsabban jelentkezik a jgalktó által képviselt értékrend. A jgterület szakértőinek álláspntja az, hgy - itt is - a demgráfiai adatkkal igazlható társadalmi igényekhez kell igazdni. Ehhez igazdtt az eredeti kncepció, amely a de fact élettársi visznyt a felek szándékának megfelelően családjgi kapcslatnak tekinti, de nem emeli azt a házasság szintjére, a tartós együttéléshez pedig többletjgkat, így tartást, lakáshasználatt, illetve a használati jg öröklését fűzött. A jgalktó ehhez képest szigrúbb kritériumkat határztt meg a családjgi jghatásk eléréséhez: - A tartásra való jgsultság feltétele a legalább 1 évig fennálló életközösség és az, hgy az élettársi kapcslatból közös gyermek született; - Az élettárs csak akkr jgsítható fel a másik élettárs kizárólags jgcíme alapján laktt lakás használatára, ha az életközösség legalább 1 évig fennállt, és az élettársak kapcslatából származó kiskrú gyermek lakáshasználati jgának biztsítása érdekében ez indklt. 9

10 5.4. Öröklési jg 5 Az új Ptk. hetedik, öröklési jgi könyvében alapvető kncepcióváltás történt. A végintézkedés szabadsága markánsan előtérbe került. Napjainkban a törvényes öröklés rendje általában nem ad kielégítő megldást az örökhagyó számára, ezért vált szükségessé a végintézkedés megújíttt szabályzása. A végrendeleti öröklés dminanciája már a Ptk. felépítéséből is kitűnik. A végrendelet alaki kellékeivel kapcslatban a krábbi szabályzáshz képest egyfajta lazítás figyelhető meg a jgalktó részéről, amely a jgalkalmazó szemszögéből nézve aggálykra adhat kt: 1. Az új Ptk. már nem szabja az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kellékéül a keltezés helyét ( = elegendő a keltezés ideje) Sk jgvita adódhat abból, ha csak a keltezés ideje fg kitűnni a végrendeletből. Különösen, ha a bírói gyakrlat tvábbra is tartja magát ahhz, hgy a keltezés idejében lehet tévedni, mert ezzel képlékennyé válik maga a végrendelet alaki érvényességének megítélése. 2. Az új Ptk. rendelkezése értelmében a különálló lapkból álló hlgráf végrendeletnek nem kell minden ldalát aláírni - Ezzel a rendelkezéssel hatalmas felelősség hárul az igazságügyi írásszakértőkre, akiknek teljes egzaktsággal kellene állást fglalniuk abban a kérdésben, hgy az örökhagyó kézírásával készült-e a végrendelet például az örökhagyó akaratán kívül elveszett végrendelet esetén pusztán egy fénymáslat alapján, anélkül, hgy minden ldaln tt lenne az örökhagyó aláírása. Az új Ptk. kifejezetten meghatárzza a végrendeletnél közreműködő fgalmát: Közreműködőnek minősül a végrendelet megfgalmazója, szerkesztője, leírója és minden lyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi beflyáslására nyújt lehetőséget. A jgalktó ez esetben szó szerint vette át a Kúria krábbi eseti döntéseiben meghatárztt közreműködő-fgalmat. Jelentős váltzásk figyelhetők meg a törvényes öröklés körében is, így különösen: 1. A hatálys Ptk.-hz képest markánsan megváltzik a túlélő házastárs törvényes öröklési jga. Ha az örökhagyó házastársa leszármazók mellett örököl, akkr az örökhagyóval közösen laktt lakásn és a hzzá tartzó berendezési és felszerelési tárgyakn hasznélvezeti jgt, míg a hagyaték többi részéből egy gyermekrésznyi állagt örököl. 2. Szintén jelentős váltzás, hgy ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkr a házastárs mellett részben állagörökössé válnak az örökhagyó szülei is. Ilyenkr az örökhagyóval közösen laktt lakás és a hzzá tartzó berendezési, felszerelési tárgyak kivételével a hagyaték egyik felét örökli a túlélő házastárs, másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban. Ha az egyik szülő kiesik, a helyén a másik szülő és a túlélő házastárs örökölnek, ugyancsak egyenlő arányban. Mindkét esetben lyan jgközösségek jönnek létre, amelyek jgvitát keletkeztethetnek, és ami miatt számlni kell azzal, hgy a felek hamarsan bírósághz frdulnak a közös tulajdn megszüntetése, a használat szabályzása érdekében. Ott visznt, ahl a hagyaték tárgya csak az örökhagyóval közösen laktt lakás, a tulajdnközösséggel nem kell számlni, mert az csak 5 Frrás: interjú dr. Orsz Árpád kúriai tanácselnökkel: 10

11 e lakásn és a hzzá tartzó berendezési és felszerelési tárgyakn kívüli hagyaték esetén jöhet létre. Izgalmas jgértelmezési kérdést vet fel ugyanakkr az ún. utóörökös nevezésének lehetővé tétele. 6 Az új Ptk. két esetben teszi ezt lehetővé, felmerül ugyanakkr a kérdés, hgy mi lesz azkkal a végrendeletekkel, amelyekben utóörökös nevezés történt, de a végrendelet az új Ptk. hatályba lépése előtt kelt, aznban az örökhagyó halála és ezzel a hagyaték megnyílása az új Ptk. hatálya alatt következik be? A legésszerűbbnek az a jgértelmezési mód tűnik, amely szerint a jelenleg hatálys Ptk. szerint érvénytelen végrendeleti intézkedést a hagyaték megnyílásával érvényesnek kell tekintenünk, mivel az öröklés a halállal nyílik meg. Ugyanez a kérdés megjelenik a közös végrendeletnél is. Az új Ptk. szerint ugyanis a jelenleg hatálys rendelkezésekkel szemben a házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az kiratba fglalt írásbeli végrendelete érvényes. Az emberek mindennapjait talán leginkább érintő egyik váltzás az eredeti Bizttsági Javaslathz képest az öröklésnél meghatárztt kötelesrészt érinti majd. A Javaslat alapján a mérték vnatkzásában maradt vlna a jelenlegi Ptk. szabályzása, aznban a módsítás eredményeképp a kötelesrész a törvényes örökrész egyharmadára csökkent Knklúzió, záró gndlatk Az elmúlt egy év tapasztalataiból általáns következtetésként vnható le, hgy az egységes ítélkezési gyakrlat megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékny infrmációáramlás, amely jelenti egyrészt a különböző szintű bíróságkn működő bírák közötti szakmai kapcslatk erősítését (annál is inkább, mert a váltzó valóság által felvetett prblémákkal legelőször az alsóbíróságk bírái találkznak), másrészt a bírósági rendszerből kilépve, a különböző jgászi szakmák közötti kapcslattartást. Az infrmációcsere törvény adta lehetőségeinek kiaknázása (így különösen a kúriai jggyakrlat-elemző csprtk felállítása) mellett fntsnak tartm az infrmális kapcslattartási lehetőségek kihasználását is, így elsősrban a szakmai-tudmánys knferenciákn való aktív részvételt. A Kúria amellett, hgy az igazságszlgáltatás csúcsszerve a jgtudmány eredményeit felhasználó, gyakrlatrientált szakmai műhely is, amely egyaránt számít a társszakmák és a tudmánys élet véleményére, visszajelzéseire. 6 Az utóörökös nevezés tvábbra is érvénytelen végrendeleti intézkedés, aznban az új Ptk. két esetben mégis lehetővé teszi azt. Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősrban örökösnek nevezett házastársa halála esetére, a házastársra háramltt hagyatékára. Ez az utóöröklés aznban csak maradékutóöröklés, mert a házastársnak megmarad a visszterhes vagyni rendelkezési jga és a szkáss mértékű ajándéknál nem nagybb értékre vnatkzó ingyenes admányzási jga. Azaz addig, amíg a házastárs az örökös, azt eladhatja, illetve a szkáss mértéket meg nem haladó ajándék terjedelméig admánykat is tehet. Visznt kizárt az, hgy halála esetére rendelkezzen róla. Szintén lehet érvényesen utóörököst nevezni arra az esetre, ha az előörökös életkra miatt vagy egyéb kból (például mert cselekvőképességet kizáró gndnkság alatt áll) érvényes végrendelet tételére nem lenne majd képes. 7 Ez utóbbi bekezdés frrása: interjú dr. Vékás Lajs akadémikussal, a Kdifikációs Főbizttság vezetőjével: 11

12 Ez az együttgndlkdás különösen fnts a jövőre hatályba lépő új Plgári Törvénykönyv egységes értelmezése érdekében. Az új Ptk. családjgi és öröklési jgi könyveinek áttekintése jó példa arra is, hgy a bírói szemléletmód adtt esetben képes előre jelezni száms, az új szabályzásból keletkező prblémát, különösen, ha az adtt jgterületen több évtizedes tapasztalattal bír. Ugyanakkr a váltzáskkal járó valamennyi működési zavart feltérképezni a bírói kar egyedül nem képes, ehhez szüksége van a fent említett együttgndlkdásra és mindenekelőtt a való világból, a bíróság elé kerülő jgvitákból leszűrt tapasztalatra. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hgy az új Ptk. gazdagn merít az évi Magánjgi Törvényjavaslat (Mtj.) által szabályztt jgintézmények közül. A kiegyensúlyztt visznyulás történelmi gyökereinkhez jól egészítheti ki a kr kihívásaira adtt mdern válaszkat és a bölcs építkezés eszköze lehet. Smló Bódg 1905-ben papírra vetett gndlata arra figyelmeztet, hgy: Minél szilárdabbak egy társadalm alapjai, annál kisebb veszedelemmel jár a jgváltzás, és annál kevésbé szükséges az állandóságt, mint megszentelt hagymányt megjeleníteni. Minél erőteljesebbek a társadalmi váltzásk, annál nagybb szükség lehet a jó hagymányk erejére. Meggyőződésem, hgy ez a mstani knferencia és a Kúria tavalyi tevékenysége hzzájárult e hagymányk erősödéséhez. Köszönöm a figyelmet! 12