VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG A KÉPVISELETI ÉS A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI november 17. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG A KÉPVISELETI ÉS A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI nvember 17. ELŐADÁSVÁZLAT A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG 1. Kiindulópntk A demkratikus hatalmgyakrlás fgalmi elemei - népszuverenitás vagy népfelség elve - demkratikus legitimáció - néprészvétel elve A hatalmgyakrlás frmái - képviseleti demkrácia - közvetlen demkrácia A népszuverenitás alanyi köre és jgai - plitikai közösség - a népszuverenitásból következő jgk gyakrlásának meghatárzó, jellemző feltételei: nagykrúság, államplgárság vagy az államhz kötődő más jgi státusz és lakóhely - jg a részvételre a képviselők választásában és a közvetlen döntéshzatal srán 2. A választójg fgalma - kettős természet: a) a hatalmgyakrlás eszköze: a választójg gyakrlása által kerül sr a népképviseleti szervek létrehzására (instrumentális igazlás) b) plitikai részvételi jg: alapjg, ezért krlátzására is az alapjg-krlátzási szabálykat kell alkalmazni, bírói útn történő kikényszeríthetőségét biztsítani kell (alapjgi igazlás) - aktív választójg: a szavazásban való részvétele - passzív választójg: a választásn jelöltként való indulás jga, választhatóság 3. A választás alapelvei - szabad választás: a választás eredményének a választók szabad akaratát kell kifejeznie - általáns választójg: a választójgt minden plgár részére biztsítani kell, csak kivételesen lehet abból valakit kizárni (pl. kiskrúakat, belátási képességgel nem rendelkezőket), valamint az államnak meg kell teremtenie a választójg gyakrlásának a feltételeit - egyenlő választójg: minden választóplgárnak azns számú szavazata van, és minden választóplgár szavazata azns súllyal rendelkezik - közvetlen szavazás: a választóplgár és a szavazat közzé nem ékelődik be idegen akarat - titks szavazás: a választóplgár úgy adhatja le a szavazatát, hgy annak tartalmát senki nem ismerheti meg 4. A választójgsultság általáns feltételei Magyarrszágn - magyar államplgárság (meghatárztt választásk, szavazásk esetében más jgi státusk is) - nagykrúság (a Ptk. szerint aki a 18. életévét betöltötte, vagy házasságkötéssel nagykrú) - lakóhely bejelentett lakóhely vagy tartózkdási hely

2 5. Az rszágs szintű hatalmgyakrlás és a választójg - az rszágs szintű plitikai közösség döntéshzatala - magyar államplgárk vehetnek részt az rszággyűlési képviselők választásán (aktív és passzív választójg, lakóhely csak az egyéni választókerületekben szükséges az aktív választójg gyakrlásáhz) - ugyanezen alanyi kör részt vehet az rszágs népszavazásn 6. Az EU-s hatalmgyakrlás és a választójg - az európai uniós szintű plitikai közösség (európai plgárság) döntéshzatala - a magyar államplgárk mellett az EU más tagállamainak államplgárai Magyarrszágn és magyar államplgárk az EU más tagállamaiban is részt vehetnek az európai parlamenti választáskn, amennyiben lakóhellyel rendelkeznek az adtt rszágban (aktív és passzív választójg) - ugyanezen alanyi kör részt vehet az európai plgári kezdeményezésben 7. A helyi hatalmgyakrlás és a választójg - a helyi szintű plitikai közösség döntéshzatala - a magyar államplgárk mellett EU más tagállamainak államplgárai rendelkeznek passzív választójggal a helyi önkrmányzati választásn (a lakóhely nem feltétel), emellett magyar államplgárk, az EU más tagállamainak államplgárai, valamint a bevándrlt, letelepedett és menekült jgállású személyek is rendelkeznek akítv választójggal (a lakóhely feltétel) - az aktív választójggal rendelkező alanyi kör részt vehet a helyi népszavazásn 8. Kizárás a választójgból - kizárási kk: belátási képesség hiánya vagy bűncselekmény elkövetése miatt - bírói döntés alapján - Kiss Alajs v. Hungary, Judgment f 20 May 2010, n /06 - Hirst v. the United Kingdm, Judgment f 30 March 2004, n /01 Választójgsultak az egyes választástípuskn Magyarrszágn rszággyűlési választás európai parlamenti választás önkrmányzati választás magyar államplgár EU más tagállamának államplgára bevándrlt, letelepedett, menekült aktív és passzív vj - - aktív és passzív vj (lakóhely szükséges) aktív (lakóhely szükséges) és passzív vj aktív és passzív vj (lakóhely szükséges) aktív (lakóhely szükséges) és passzív vj - aktív vj (lakóhely szükséges)

3 A KÉPVISELETI ÉS A KÖZVETLEN HATALOMGYAKORLÁS VISZONYA 1. A képviseleti és a közvetlen hatalmgyakrlás lehetséges kapcslatai - mindkettő frrása a népszuverenitás (ebből következő jgaikat a plgárk választás vagy népszavazás útján gyakrlhatják) - a közvetlen hatalmgyakrlás lehetséges a képviseleti hatalmgyakrlást kiegészítő, önálló tárgykörökben - a közvetlen hatalmgyakrlás elképzelhető a képviseleti hatalmgyakrlással azns tárgykörökben is (ehhez szükségképpen kivételek társulnak) 2. Magyarrszági alktmánybírósági és alktmányi megközelítések - 2/1993. (I. 22.) AB határzat: a népszuverenitás gyakrlásának elsődleges frmája a képviselet. - 52/1997. (X. 14.) AB határzat: A közvetlen hatalmgyakrlás ugyan a népszuverenitás gyakrlásának kivételes frmája, de kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalmgyakrlás fölött áll. - Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés: A nép a hatalmát választtt képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakrlja. A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI 1. Kiindulópntk A közvetlen hatalmgyakrlás klasszikus intézményei - népszavazás: döntéshzatal az adtt közösség életvisznyait érintő knkrét kérdésben - népi kezdeményezés (ebben a frmában már nem működik Magyarrszágn): annak elérése, hgy a választtt képviseleti szervek kötelező módn napirendre vegyenek egy knkrét kérdést A népszavazásk típusai - tárgy szerint: alktmánys, törvényhzási, önkrmányzati - időpnt szerint: preventív v. szukcesszív - hatály szerint: knstitutív v. abrgatív - jgi alap szerint: kötelező v. fakultatív - kötőerő szerint: knzultatív v. ügydöntő Népszavazásk nemzetközi összehasnlításban - nem minden államban ismert gyakrlat (nem a demkrácia minimumkövetelménye) - a krmányzat és a plgárk kezdeményezéseinek különbsége - kiemelt plitikai jelentőség 2. Az rszágs népszavazás - intézménytörténet 1989: négyigenes népszavazás 1990: a köztársasági elnök közvetlen választásáról 1997: a NATO tagságról 2003: az EU tagságról

4 2004: a kettős államplgárságról, az egészségügyi privatizációról 2008: a tandíjról, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról 2016: kvótanépszavazás - szakaszk: rendszerváltzás kérdései alapvető nemzeti célkitűzések plitikai kérdések - szabályzási szintek Alaptörvény évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai plgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról AB gyakrlat (és Kúria) a választási szervek gyakrlata - alanyi kör: aki az rszággyűlési választásn választó, részt vehet rszágs népszavazásn - az Alaptörvény szerinti rszágs népszavazásk tipizálása: az elrendelés jgalapja szerint kötelező vagy fakultatív is lehet a kötőerő szerint mindig ügydöntő - kezdeményezők választóplgár (kötelező elrendelni) választóplgár (fakultatív módn rendelhető el) Krmány (fakultatív módn rendelhető el) köztársasági elnök (fakultatív módn rendelhető el) - tárgya: az Országgyűlés hatáskörébe tartzó kérdés - kizárt tárgykörök az Alaptörvény módsítására irányuló kérdés; a közpnti költségvetésről, a közpnti költségvetés végrehajtásáról, közpnti adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók közpnti feltételeiről szóló törvény tartalmával kapcslats kérdés; az rszággyűlési képviselők, a helyi önkrmányzati képviselők és plgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmával kapcslats kérdés; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel kapcslats kérdés; az Országgyűlés hatáskörébe tartzó személyi és szervezetalakítási kérdés; az Országgyűlés felszlása; képviselő-testület felszlatása; hadiállapt kinyilvánítása, rendkívüli állapt és szükségállapt kihirdetése, megelőző védelmi helyzet kihirdetése és meghsszabbítása; katnai műveletekben való részvétellel kapcslats kérdés; közkegyelem gyakrlása. - kezdeményezés a Krmány és a köztársasági elnök kezdeményezése: a Nemzeti Választási Bizttság (NVB) dönt a kérdés hitelesítéséről választóplgári kezdeményezés (választóplgár, párt, egyesület): támgató aláírásk gyűjtése (20-30 db), ezt követően az NVB dönt a kérdés (és az aláírásgyűjtő ív!) hitelesítéséről a kérdés hitelesítésének szempntjai: rszággyűlési hatáskör megléte kizárt tárgykörök érintettsége a kérdés egyértelmű megfgalmazása (a választóplgár és a jgalktó irányában) a megelőző hárm évben vlt-e népszavazás azns tárgykörben

5 frmai követelmények teljesülése (az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának használata) - aláírásgyűjtés csak a választóplgári kezdeményezés esetén 120 napig gyűjthetők aláírásk az aláírásk csak a hitelesítési záradékkal elláttt aláírásgyűjtő íven gyűjthetők - az aláírásk ellenőrzése az NVB tételes ellenőrzése az Országgyűlés tájékztatása ennek eredményéről - a népszavazás elrendelése: Országgyűlés - a népszavazás időpntjának kitűzése: köztársasági elnök - a népszavazás megtartása a választásra irányadó szabályk szerint szavazás igennel vagy nemmel egyszerre több kérdésről is tartható népszavazás - érvényesség és eredményesség érvényesség: a választóplgárk több mint fele érvényesen szavaztt eredményesség: a választóplgárk több mint fele a feltett kérdésre azns választ adtt - kötőerő: érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés 180 napn belül törvényalktásra köteles a döntés hárm évig kötelező az Országgyűlésre nézve - jgrvslatk bárki benyújthatja NVB visszautasítása (nem érdemi döntés) Kúria (új eljárásra utasíthat) NVB hitelesítésről szóló érdemi döntése Kúria (helyben hagyhat, megváltztathat) Országgyűlés elrendelésről szóló döntése, kötelező elrendelést megtagadó döntése Alktmánybíróság (tartalmi kérdésekben csak akkr, ha a körülmények időközben jelentősen megváltztak) - gyakrlat 1997-től: az Alktmányban és törvényben szabályztt keretek 2006-tól: tömeges népszavazási kezdeményezések 2012: a szabályzás szigrítása alaptörvényi és törvényi szinten 3. A helyi népszavazás (a települési és megyei szint is ide értendő) - alanyi kör: aki helyi választásn választó, részt vehet helyi népszavazásn - a törvényi szabályk alapján a helyi népszavazásk tipizálása az elrendelés jgalapja szerint kötelező vagy fakultatív a kötőerő szerint mindig ügydöntő - kezdeményezők a helyi önkrmányzat rendeletében meghatárztt számú választóplgár (10 és 25% között) (kötelező elrendelni) a képviselő-testület tagjainak egynegyede (fakultatív módn rendelhető el) a képviselő-testület bizttsága (fakultatív módn rendelhető el) - tárgya: a képviselő-testület hatáskörébe tartzó tárgykörök

6 - kötelező tárgykörök(!): törvény vagy helyi önkrmányzat rendelete alapján (tipikusan: területszervezési kérdések) - kizárt tárgykörök a helyi önkrmányzat költségvetése és zárszámadása; helyi adókkal kapcslats kérdés; a képviselő-testület hatáskörébe tartzó személyi és szervezetalakítási kérdések; a képviselő-testület felszlásának kimndása. - kezdeményezés a helyi önkrmányzat szerveinek kezdeményezése: a Helyi Választási Bizttság (HVB) dönt a kérdés hitelesítéséről választóplgári kezdeményezés (választóplgár, párt, egyesület): a HVB dönt a kérdés és az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről a kérdés hitelesítésének szempntjai: helyi önkrmányzati hatáskör megléte kizárt tárgykörök érintettsége a kérdés egyértelmű megfgalmazása (a választóplgár és a jgalktó irányában) a megelőző egy évben vlt-e helyi népszavazás azns tárgykörben frmai követelmények teljesülése (az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának használata) - aláírásgyűjtés csak a választóplgári kezdeményezés esetén 30 napig gyűjthetők aláírásk az aláírásk csak a hitelesítési záradékkal elláttt aláírásgyűjtő íven gyűjthetők - aláírásk ellenőrzése a HVB tételes ellenőrzése a helyi önkrmányzati képviselő-testület tájékztatása - helyi népszavazás elrendelése: a helyi önkrmányzati képviselő-testülete (a helyi népszavazás időpntjáról is dönt) - a helyi népszavazás megtartása a választásra irányadó szabályk szerint szavazás igennel vagy nemmel egyszerre több kérdésről is tartható helyi népszavazás - érvényesség és eredményesség érvényesség: a választóplgárk több mint fele érvényesen szavaztt eredményesség: a választóplgárk több mint fele a feltett kérdésre azns választ adtt - kötőerő érvényes és eredményes népszavazás esetén a helyi önkrmányzat képviselő-testülete 180 napn belül rendeletalktásra köteles a döntés egy évig kötelező a képviselő-testületre nézve - jgrvslatk bárki benyújthatja HVB visszautasítása (nem érdemi döntés) törvényszék (új eljárásra utasíthat) HVB hitelesítésről szóló érdemi döntése törvényszék (helyben hagyhatja, megváltztathatja) a helyi önkrmányzat képviselő-testületének a helyi népszavazás elrendelésről szóló döntése, kötelező elrendelést megtagadó döntése törvényszék

7 4. Az európai plgári kezdeményezés - a népi kezdeményezés jgintézménye - államplgári kezdeményező bizttság felállítása (7 tagállamból) - az Európai Bizttság regisztrációja (EU szabályzási tárgykörbe tartzó kérdésekben) - 1 millió támgató aláírás összegyűjtése 1 év alatt (a tagállamk egynegyedéből az adtt tagállamt megillető európai parlamenti képviselői helyek 750-szeresének megfelelő számú aláírás) - az (nline) aláírásk hitelesítése: nemzeti választási hatóságk (NVB) - meghallgatás az Európai Parlamentben - az Európai Bizttság (lehetséges) jgalktási kezdeményezése 5. Összegzés - a közvetlen hatalmgyakrlás intézményei nem szükségszerű elemei a mdern demkráciáknak, aznban jelentősen javíthatják a demkrácia minőségét - kiegyensúlyztt visznyra van szükség a képviseleti és a közvetlen demkrácia intézményei között KULCSFOGALMAK népszuverenitás képviseleti és közvetlen hatalmgyakrlás plitikai részvételi jg plitikai közösség választási alapelvek szabad választás általáns választójg egyenlő választójg közvetlen szavazás titks szavazás EU-s hatalmgyakrlás helyi hatalmgyakrlás aktív és passzív választójg államplgárság nagykrúság lakóhely választójgból történő kizárás a közvetlen demkrácia intézményei rszágs és helyi népszavazás kötelező és fakultatív népszavazás ügydöntő (és véleménynyilvánító) népszavazás népszavazási tárgykör tilttt tárgyak kezdeményezés hitelesítés aláírásgyűjtés a népszavazás elrendelése érvényesség eredményesség a népszavazás jgkövetkezményei a népszavazás kötőereje népi kezdeményezés népi vétó európai plgári kezdeményezés választási szervek jgrvslat bírói jgvédelem Pzsár-Szentmiklósy Zltán pzsarz@ajk.elte.hu