A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

Átírás

1 Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a március 3-i, A vársi köztérről, a vársi közlekedésről szóló előadással kapcslatsan szeretném hangsúlyzni a köztér társadalmban és vársrendezésben betöltött szerepét. Az írás a public art-tal fglalkzik, bemutat néhány megvalósult prjektet, azzal a céllal, hgy nymatéksítsa egy lyan intézmény jelentőségét, amely képes a köztértől elzárt, elidegenedett embereket könnyedén visszavezetni a vársba, annak közösségeibe. Az 1960-as évektől a hagymánys köztéri művészet középpntjában köztéri emlékművek, szbrk álltak, azzal a céllal, hgy emléket állítsanak valamely jelentős személyiségnek, eseménynek és egyúttal megjelöljenek, díszítsék az adtt területet. A művészet és a társadalm kölcsönösen függő visznya a szcialista realizmus egyik alappillére vlt. A művészetet nem akarták az élettől elhatárlható dlgként kezelni, hanem egy lyan eszközként, amely a termelés terméke lehet. A köztéri művészet definíciója mára már a részvétel és együttműködés fgalmával is kibővült. Nehéz elképzelni ugyanis egy lyan társadalmat, amelyben a művész elhatárlná magát a társadalmi-plitikai értékrendektől. A köztéri művészet egy-egy prjektjének fókuszában bármilyen egyedi vagy általánsabb érvényű társadalmi prbléma, visszásság vagy knfliktushelyzet állhat. 1 A művészek - szcilóguskkal, szciális munkáskkal, építészekkel, civil szervezetekkel együttműködve kialakíttt prjektjeinek célja alapvetően a bevnás, a párbeszédre ösztönzés, illetve gyakran a prvkáció, mellyel a társadalm különböző szegmenseit véleményfrmálásra, gndlkdásra késztetik. Egy ilyen prjekt alkalmat ad arra, hgy az érintettek, a helyi laksk és a különböző szervezetek - akik érdemben hzzá tudnak szólni a prjekt által felvetett kérdésekhez - közvetlenül részt vehessenek abban, és hatással legyenek alakulásukra. A public art prjektek általáns ismérvei A következőkben bemutatásra kerülő public art prjektek nem kínálnak egyértelmű megldást egy adtt, általában nehezen körülhatárlható prblémára és nem is dlgznak ki tervet arra nézve, hgy az adtt társadalmi knfliktus hgyan ldandó meg. A public art prjektek célja, mindössze annyi, hgy felhívja a figyelmet, knfrntálja a közönséget a váltzás érzésével, vagy elindítsn egy lyan társadalmi párbeszédet, amely visszhangját adja egy különben talán elsikkadó kérdésnek. Néhány alapvető jellegzetességet aznban megállapíthatunk a köztéri művészetként számn tarttt különféle prjektekről:

2 Céljuk nem a krmányzat, vállalatk, vagy szervezetek reklámzása. Olyan kmmunikációs eszközöket alkalmaznak, amelyek rákérdeznek a rutinmegldáskra és megblygatják az irányítás, a döntéshzatal fennálló gyakrlatát. Valamely eszme, alapelv vagy knfliktushelyzet kifejezésének igényével lépnek fel, az esztétikai szempntk érvényesítésére nem fektetnek jelentős hangsúlyt. Sk esetben szándékltan környezet-idegen elemekkel dlgznak. Társadalmi vitát generálnak, és prvkatív módn irányítják a figyelmet társadalmilag érzékeny kérdésekre. Rendszerint csak egy szűkebben vett plitikai, gazdasági, társadalmi környezetben nyernek érvényes jelentést. Sk esetben társadalmkritikai plitikai irányzatk hagymányáhz kapcslódik, magába fglalja a vársi környezet kritikáját, közpnti eleme lehet a meglepetés és prvkáció. Kckázati elemeket tartalmaz, hiszen száms résztvevő különböző mtivációit egyesíti, így többnyire a prjekt kimenetele előre nem látható. A flyamat ezért kntrllálhatatlanná válhat és kudarcba fulladhat. A köztéri művészet jellegét tekintve általában közösségi művészet, azaz lyan kezdeményezés, mely gyakran egy adtt helyi kis közösség igényét hivattt kielégíteni. A prjekteket többnyire inkább a résztvevők, semmint a művész irányítják, mindenesetre lyan kölcsönösségről van szó, ahl az együttműködés előnyeiből a résztvevők egyenlően részesülnek. Ilyen prjekt vlt például, egy megvalósítandó vasúti refrm részeként Szbn a vasútállmásnak a közösség számára új, értékteremtő felhasználási módjait körvnalazták művészek és társadalmtudósk (GKM kistérségi prjekt). 2 Krmányzati, önkrmányzati rehabilitációs törekvéseknek is gyakran részévé válnak köztéri művészeti prjektek, amikr egy-egy terület társadalmi, gazdasági és szciális helyzetének javítása kmplex intézkedéscsmagt igényel. Mivel a regenerációs területen élők élménye általában a flyamats lecsúszás, negatívan állnak a váltzáskhz. Ezért gyakran az érintetteket előtte rá kell ébreszteni arra, hgy a váltzás élménye pzitív is lehet és érdemes belevágniuk az újítás kalandjába. Köztéri művészet Nagy-Britanniában Nagy-Britanniában a 70-as évek óta vállalnak szerepet a művészek társadalmi kérdések szemléltetésében, közreműködnek azk feldlgzásában, megvitatásában. E hagymánykn alapulva száms prjekt született, amely a társadalmi váltzáskat vizsgálja, elemzi az érintettekkel való együttműködést, a jelenlét, a részvétel eszközeivel. A társadalmi prblémákról flyó párbeszéd felélénkítésében nagy eredményt ért el az Orgreave-i Csata elnevezésű prjekt, amelyben az egykri tüntetők és önkéntesek segítségével a 80-as évek közép-angliai bányász-sztrájkjainak legvéresebb rendőr-bányász összecsapását játsztták újra. 3 Az eseményről készült dkumentumfilm ismerteti mindkét ldal véleményét a thatcherizmusról és a szakszervezeti mzgalmakról. A művészeti prjekt, illetve az erről készült dkumentumfilm együttes hatása az vlt, hgy nézőpntk skaságát megjelenítve újraindult a párbeszéd az rszág közelmúltjának e jelentős eseményéről. A cél nem a prbléma megldása vlt, hanem az, hgy művészi eszközök segítségével párbeszédet prvkáljn a közelmúlt egy fnts, mégis tabuként kezelt knfliktusáról. 2

3 Egy másik figyelemre méltó köztéri művészeti alktás a Mbil Terasz ( Mbile Prch ). Ez egy skféleképpen összeállítható mbil épület alktói szerint egy vársi játékszer, amely köztereken elhelyezve az alktás, a szemléltetés, a megjelenítés kereteinek megteremtésére szlgál, vagy terek találkzási pntjain indukál új kapcslódási pntkat. 4 http: // nvemberében a Mbil Teraszt Lndnban, egy autópálya-felüljáró alatt állíttták fel. 5 A prjekt a meghívást a 70-es évekbeli felüljáró-építés nymán lepusztult terület felvirágztatására létrejött alapítványtól kapta. Az alapítvány célja vlt, hgy a területet ktatási, kikapcslódási célkra is alkalmassá tegye. Ebben a köztéri művészet jelentős segítséget nyújttt. A meglepő, újszerű, ideiglenes köztéri alktmány, a Mbil Terasz száms funkció betöltésére biznyult alkalmasnak. Egyszerre vlt színpad, rajzfelület, kiállítási tér, illetve ülésterem. Az itt lezajltt eseménysrzat srán felmerült ötletek nagy segítséget nyújtttak az alapítványnak a felüljáró alatti köztér újrahasznsításában; a Terasz használói pedig arra is rádöbbentek, hgy a legegyszerűbb építészeti elemek is milyen sk értékes célt szlgálhatnak a köztéren; s a meglévő, szürkének és használhatatlannak tarttt épületek is skféleképpen átalakíthatók és újrahasznsíthatók. A prjekt sikere bebiznyíttta a művészeknek, hgy képesek a párbeszéd terének megteremtésére, illetve újszerű megközelítéssel részt tudnak venni abban. A köztéri művészeti prjektek nymán létrejött eredményeket aznban nem lehet mindig jól körülírt iránykba srlni. Akármilyen összefgás is jön létre - magánszemélyek, vagy állami, önkrmányzati szervek bevnásával - nagyn fnts a visszacsatlás, az értékelés, a hsszú távú hatásk fő irányainak felmérése. Az Orgreave-i csatát például az Artangel nevű szervezet finanszírzta, amely a művészet számára új területek felfedezésére teremtett alkalmat, így hatékny módn létrehzva köztéri művészeti prjekteket. 3

4 A prjekt a társadalm száms rétegében indíttt vitát, de a megbízó, a művész, vagy a résztvevők reakciójából nem lehetett felmérni a prjekt hatásaiban, nymn követésében történt váltzáskat. A Mbil Terasz esetében aznban a finanszírzó alapítvány tudatsan használta fel a prjekt eredményeit az adtt közterület újszerű hasznsítására irányuló stratégia kidlgzása srán. A prjekt célja tehát egy jóval körülhatárltabb társadalmi hatás kiváltása. A megbízó feladata, hgy az ideiglenes beavatkzás hsszú távú hatásait is generálja. Nagy-Britannia jelenlegi krmánya ma már hivatalsan is kmly szerepet biztsít a művészetnek a krmányzati refrmprgramk nagyközönség felé való közvetítésében. A brit krmány kultúrplitikája a társadalmi váltzáskra és a kirekesztett társadalmi csprtk beilleszkedésének elősegítésére helyezi a hangsúlyt. A brit krmány álláspntja szerint a művészet eszközeinek bevnásával, a kulturális skféleség előtérbe helyezésével segíthetik a társadalmi kirekesztettség elleni harct. 6 Míg Nagy-Britanniában a közpnti krmányzati szerepvállalás mellett az önkrmányzati kezdeményezések is jelentős szerepet adnak a köztéri művészeti prjekteknek. Hllandiában például szinte csak közpnti krmányzati pénzekből különítenek el frráskat ilyen célkra. Ennek egyik legutóbbi példája a szupergyrs vasútvnal megvalósítását körbejáró művészeti akció, amelynek kezdeményezője a közlekedési tárca vlt. Az Egyesült Államkban visznt a köztéri művészeti prjekteket gyakrlatilag csak a magánszféra finanszírzza, igaz, az Európában megszkttnál skkal aktívabb szerepvállalással. Világszerte megfigyelhető tendencia különösen az ingatlanfejlesztés, infrastrukturális beruházásk területén, hgy a magánbefektetők köztéri művészeti prjektek segítségével neuralgikus ellenvéleményeket prvkálnak ki, amelyek segítségével később (például lakssági panaszk vagy bírói eljárás srán) a fejlesztések felfüggesztésével, a jgi prcedúrával a művészi prjekt költségének skszrsára rúgó pluszköltségeket idézhetnek elő. Művészi eszközökkel elősegíthető egyes lakóközösségek megújulása, a hátránys helyzetű csprtkban pedig jelentős eredmények érhetők el az egészségügy, a közbiztnság, a fglalkztatás, illetve a közktatás terén meglévő knfliktushelyzetek feltárásában. Biznys művészeti prjektek hzzájárulhatnak tvábbá az egyes plgárk teljesítőképességének érzékelhető javulásáhz és magabiztsságuk, államplgári öntudatuk erősödéséhez, illetve kapcslatt teremthetnek különböző közösségek között. A művészi prjektek célja gyakran az lyan hátránys helyzetű, fásult, a krmányzati lépésekkel szemben szkeptikus társadalmi csprtk számára visszaadni a nem negatív, sőt, lehetőleg pzitív meglepetés élményét. Az ilyen prjektek az önszerveződésen és az önerőn épülő regeneráció képességét fejlesztik és egyben előkészítik a terepet a beavatkzással együtt járó váltzásk számára. 7 Nagy-Britanniában száms példát láthatunk arra, hgyan célzza állami kezdeményezés a művészetek támgatását. Ilyen a Creative Partnerships prgram, amely arra hivattt, hgy kapcslatt teremtsen a hátránys helyzetű vidékek isklái, illetve a környékbeli kulturális intézmények, alktóközösségek között. 8 Az Arts & Business nevű állami közhasznú szervezet az üzleti és a művészeti világ szereplői közti hatéknyabb együttműködést segíti elő. 9 Támgatásával alktó együttműködések jönnek létre művészek és vállalkzásk között. Az Arts & Business jelentős módszertani segítséget ad a magánszpnzrk számára a művészeti prjektek hatásának és értékének utólags vizsgálatában is. 4

5 A krlátztt társadalmi párbeszéd és a kirekesztettség prblémája Magyarrszágn A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években kezdett visszatérni az európai trendekhez, s egy lyan európai urbanizációs flyamatba tért vissza, ahl a nagyvársk kiemelkedő szerepet kapnak. A 90-es évek egyik jellemző gyakrlata vlt, hgy Európa gazdaságát egy, nemzeti környezetéből kiemelkedő nagyvársi rendszer irányítja. Meg lehet említeni Amszterdamt vagy Milánót, mely vársk nemzetközi szerepe rendkívül meghatárzó lett. Jelenleg Magyarrszágnak Budapest az egyetlen ptenciális nemzetközi vársa, tehát fnts előrelépés lenne, ha főbb vidéki vársaink is csatlakznának nemzetközi reginális kperációkba. (ezt szlgálja az Európa kulturális fővársa pályázat, mely pszt elnyerésére több vidéki várs is pályázik) Kimaradt nálunk a hatvanas-hetvenes években egy lyan fejlődés, mint Nyugat-Európában, ahl a falu és a várs alapvető civilizációs színvnala egyre inkább kiegyenlítődött. Ott ezért nem számít különösebben előnynek vagy hátránynak, ha valaki a faluban vagy vársban lakik. Nálunk a falusi települések elmaradttsága még jelentős, s ez fkzttan érezhető mind az életszínvnal, mind lehetőségek megélésében Ez kétségkívül a területi egyenlőtlenségeket fkzó tényező. A mai mdern magyar gazdaság is tudás-intenzív gazdaság, azaz a mdern gazdaság kulturális szlgáltatásai mind tudásigényesek. Ezek működtetésére a munkaerőnek csak az a része alkalmas, amely rendelkezik általánsan elfgadtt kultúra értékű tudással. Ennek az egyik negatív következménye, hgy az rszág laksságának egy része kirekesztődik a társadalmból, kiszrul a munkaerőpiacról. A kultúra egyben, mint munkaerő-minőség is megjelenik és nagyn fnts gazdaság serkentő tényezővé válhat. A nemzetközi tőke vándrl az egész világn, szinte mindegy, melyik vársban kamatzik. Olyan várs, ahl van képzett munkaerő, és ahl rendelkezésre áll a kedvező gazdasági környezet, igen sk van. A vársk, mint életterek kiválasztásában nagy szerepet játszik a várs esztétikai környezete, kulturális élete, az a képessége, hgy összességében a nagybb nemzetközi vállalatkat meg tudja győzni arról, hgy munkaerejét érdemes letelepítenie - akár csak néhány évre is - az adtt területre. Egy régió vagy várs fejlődési ptenciáljának egyik eleme lehet a földrajzi fekvés is: hl helyezkedik el, kapcslódni képes-e a fejlődés dinamikus tengelyeihez. A másik tényező, pedig a helyi társadalm minőségében rejlik, amely nemcsak az isklázttságban, de az alkalmazkdni kész munkára képes kultúrában is kifejeződik, azaz része a reginális identitásnak. Ennek mutatói, hgy valaki gazdája-e a vársának, fnts-e számára, hgy esztétikus legyen a várs épített környezete, ad-e azkra az immateriális értékekre, melyek fntsak abban, hgy természeti környezetét megóvja. A kultúra lehet, hgy az állam költségvetése számára teher, de hsszútávn elsőrendű gazdaságfejlesztő elem is. Ennek az elfgadása és gyakrlatban alkalmazása talán még nem eléggé elterjedt Magyarrszágn. A Gazdasági Minisztérium kistérségi prjektjei ezért knstruktívan azt a célt fgalmazzák meg, hgyan lehetne ezt a jelentős hátrányt együtt gndlkdva, társadalmi párbeszéddel és a public art eszmeiségével karöltve ledlgzni és sikeres prjektek révén más területen működő szervezeteknek, intézményeknek példát mutatni. 5

6 Nagy-Britannia és Magyarrszág összehasnlítása Nagy-Britannia és Magyarrszág társadalmi és plitikai visznyai meglehetősen különböznek egymástól, következésképp a kritikai indíttatású köztéri művészet gyakrlata a két rszágban eltérő hagymánykra támaszkdik. Nagy-Britanniában a helyi közösségek aktív színterei a közügyek megvitatásának és a döntés gyakran helyi szintekre delegált. Magyarrszágn még inkább a közpnti krmányzat felelőssége és centralizált vlta jellemző, a helyi kezdeményezések ritkák és hatásköri kmpetencia hiányában meglehetősen erőtlenek is. Nagy-Britannia köztéri művészete a magyarrszáginál skkal nagybb mértékben épül a műalktáskat körülvevő kisebb közösségek ügyeire. Nem a jelen vagy a múlt idelógiai harcaira, hanem a társadalmi összhang gyakrlati prblémáira összpntsít. Az említett különbségeket nem szabad szem elől téveszteni, amikr az egyes prjekteket értelmezzük, vagy azk gyakrlatában részt veszünk. A Magyarrszágn mstanáig megvalósult köztéri művészeti prjektek egy része a szcialista időszak idelógiájára adtt válaszreakciót, mint a hivatals művészettel szemben álló undergrund ellenálló attitűdjének hangt adó törekvés. Irdalmjegyzék: 6

7 1 Mészöly Suzanne: Előszó- Plifónia, Szellemvasút. (2003) A GKM Knstruktív párbeszéd terei prgramja hnlapja. Prgramvezető: Antal Dániel (letöltve: június 26.) 3 Orgreavei csata reknstrukciós prjekt (2001) (letöltve június 26.) 4 Mbil Terasz (1999) (letöltve június 26.) 5 A Mbil Teraszt Lndnban, autópálya köztér újrahasznsítás (2000) A 2000 nvemberi események. (letöltve június 26.) 6 Állami kncepció a kultúráról és annak támgatásáról. (Letöltve: június 26.) 7 Művészeti prjektek, kiállításk Angliából (letöltve: június 26.) 8 Állami prgram, hátránys térségek iskláival művészeti prjektek megvalósítására. Megvalósult prjektek: (letöltve: június 26.) 9 Arts & business bemutatkzó ldala