E-közigazgatási költség-hatékonysági módszertanok és benchmarking/monitoring rendszer kidolgozása

Átírás

1 E-közigazgatási költség-hatéknysági módszertank és benchmarking/mnitring rendszer kidlgzása B. Javaslat az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettségének érdemi mérésére alkalmas értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre december 28.

2 A tanulmányt készítette: Pándi Bglárka Takács Gyula A kutatás vezetıje: Bgóné Jehda Rzália

3 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 3. ldal, összesen: 60 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER AZ E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ TELJESÍTMÉNYMÉRÉS A KÖZSZEKTORBAN FELHASZNÁLHATÓ GYAKORLATOK EGY MONITORING-KERETRENDSZER FELÉPÍTÉSÉHEZ Az elızmények: a MITS mnitring rendszere A SIBIS (Statistical Indicatrs Benchmarking the Infrmatin Sciety) statisztikái CapGemini ENSZ UNDPADM GVOP-pályázatk GVOP GVOP OneStpGv prjekt AZ EU BENCHMARKING MÓDSZERTAN HELYES ALKALMAZÁSA ÉS KOMPATÍBILIS KIEGÉSZÍTÉSE VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS ÉRTÉKELÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA JAVASLATOK EGY, AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KERETRENDSZER ELEMEIRE (TERVEZET) ÁTTEKINTÉS AZ E-KÖZIGAZGATÁSI OUTPUT MEGHATÁROZÁSA E-krmányzat és e-közigazgatás A közszektr és az e-krmányzat mérése Az (e-)közigazgatási mőködés mnitringja A szlgáltatásk fejlettsége PÉNZÜGYI RÁFORDÍTÁSOK MÉRÉSE INPUTOK OUTCOME ÉS IMPACT JELLEGŐ MUTATÓK KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK... 60

4 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 4. ldal, összesen: 60

5 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 5. ldal, összesen: 60 1 Bevezetés Az Állami Számvevıszék a közötti idıszakra vnatkzóan ellenırzést végzett az e-közigazgatás területén, s ennek eredményét 2007 júniusában Jelentés az elektrnikus krmányzati szlgáltatásk fejlesztésének ellenırzésérıl címmel publikálta. Munkájának célja annak értékelése vlt, hgy az elektrnikus krmányzati fejlesztések a nemzeti fejlesztési célkitőzésekkel és az európai uniós elıíráskkal összhangban kidlgztt, aktualizált, valós társadalmi igényeket tükrözı krmányzati és fejezeti stratégiákn alapultak-e; a fejlesztések krmányzati szintő krdinációja, a költségvetési frrásk felhasználásának, valamint az infrmatikai eljárási és biztnsági elıírásk betartásának szakmai kntrllja eredményesen mőködött-e; az elektrnikus krmányzati szlgáltatásk bevezetése hatéknyan segíti-e a magyar közigazgatás infkmmunikációs fejlıdését; az Elektrnikus Krmányzati Gerinchálózattal, valamint a Magyar Infrmációs Társadalm Stratégiával kapcslats krábbi számvevıszéki megállapításkat, javaslatkat hasznsíttták-e. A vizsgálat száms eredménye közül az egyik egy, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszternek címzett javaslat, hgy az gndskdjék "az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettségének érdemi mérésére alkalmas értékelési szempntrendszer kidlgzásáról és mnitring rendszer kialakításáról". A jelen tanulmány ennek kíván eleget tenni. A feladat indklása a Jelentés több pntjából is kilvasható. Az értékelési és mnitring-rendszer fejlesztésének igénye legfıképp az 1044/2005. (VI. 11.) Krm. határzatban nevesített intézményi elektrnikus szlgáltatáskkal kapcslatban merült fel: az ellenırzési megállapításk szélesebb körő megalapzása érdekében a vnatkzó krmányhatárzatban megjelölt valamennyi 27 elektrnikus közszlgáltatást (4. sz. melléklet) adatlaps felmérés alapján értékeltük. A helyszíni ellenırzésre történt kiválasztás elsıdleges szempntjának tekintettük, hgy az EU minısítı indikátrk szerint a legfejlettebbnek ítélt 4. és 3. szintő teljes nline tranzakciót, illetve a kétirányú interakciót biztsító szlgáltatáskról legyen részletesebb infrmációnk. [...] A tervezési, a mnitring és az értékelési rendszer szabályzatlansága miatt sem a MITS, sem az eks megvalósulásának nymn követésére, ebbıl következıen a stratégiák megalapztt aktualizálására sincs megfelelı eszköz és mód, ami a tvábbi tervezési flyamatk és célkitőzések, illetve szrsan az e-krmányzást illetıen a szlgáltatáskat nyújtó intézmények szempntjából újabb kckázati tényezı. Az OECD év végi e-krmányzati rszágértékelı tanulmánya («Peer Review f Hungary») rámutattt, hgy «eddig semmilyen általáns, az állami szektrban használandó felügyeleti és értékelési megközelítést nem határztak meg, illetve nem használtak a megvalósítás kezelésének javítása érdekében. Ennek következtében az állami szektr

6 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 6. ldal, összesen: 60 elégséges értékelési tapasztalattal nem rendelkezı intézményeinél hiányzik az iránymutatás, és a jelentett eredmények nem vethetık össze. [...] Az 1044/2005. (V. 11.) Krm. határzat az e-krmányzás fejlesztésének gyakrlati irányait és kereteit adta meg. Ugyanakkr az e-krmányzás körébe tartzó közigazgatás knkrét tartalmi elemeinek meghatárzására nem került sr, az általáns elvek meghatárzása az eks-ben megtörtént. Az EU szubszidiaritási elve szerint a knkrét szlgáltatási megldáskat az egyes érintett szervezetek hatáskörébe utalták, aznban a stratégia elvei, követelményei szerinti mőködés ellenırzése jgszabályi felhatalmazás ellenére nem történt meg.» Az e-közigazgatási szlgáltatásk fejlettségével kapcslatban a megfigyelések alapján a mnitring-munka srán is több kihívás körvnalazódtt, így pl.: nemzetközi (eeurpe) benchmark alkalmazásának kihívásai: krlátztt összehasnlíthatóság: Az eltérı jgrend miatt egyes közszlgáltatásk hiányzhatnak vagy más közigazgatási szinten nyújtják azkat. Eltér a kereslet, mert a különbségek a technikai infrastruktúra, a digitális írástudás, a társadalmi hagymányk, a közérdeklıdés irányai, vagy az általáns államplgári tudatsság terén más-más elváráskhz vezetnek. Az állam által biztsíttt e-krmányzati kínálatt a különféle elvárásk tükrében is érdemes mérni. Egyrészt ez jbban, összehasnlíthatóbban jellemezné a krmányzat teljesítményét (feltéve, hgy más rszágkban is megtalálhatók/számíthatók ilyen kmplex mutatók). Másrészt az elváráskat elhanyagló (ill. az igények fölkeltésére nem áldzó) plitika beruházásait nem kíséri elég közfigyelem, ezért nagybb a nem hatékny, pazarló megvalósítás veszélye. biznytalanság a módszertan kiterjesztésében a 20 alapszlgáltatásn kívülre; Már a 20-ak szintezésében is vltak biznytalanságk, pl. egyes szlgáltatáskra a 4-es szint elıször nem, azután mégis definiálhatónak találtattt. Úgy tőnik, hgy egy tetszıleges e-szlgáltatás benchmarkknfrm szintjeinek magabizts meghatárzására vagy nincs megfelelı módszertan kidlgzva, vagy az nem teljesen átlátható. Nem egyértelmő, hgy a magasabb szlgáltatási szintek mely esetekben milyen elemi teljesítményekbıl tevıdnek össze. adtt szint elérését elısegítı teljesítmények (elıfeltételek, magyarázó indikátrk) mérése, különös tekintettel a magasabb (3-5) szintekre; Ha tudjuk is, hgy egy e-szlgáltatás kidlgzttsága megrekedt valamelyik szinten, az még nem egyértelmő, hgy miért, vagy milyen messzire van a következıtıl. Egyrészt azt kellene látni, hgy milyen elemi teljesítmények hiányznak, másrészt azt, hgy azk mely elızetes fejlesztések és egyéb tényezık függvényei. kapcslódás a hrizntális célk mnitringjáhz.

7 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 7. ldal, összesen: 60 Az elızı pnthz kapcslódva támgatni kell a döntéshzókat abban, hgy lássák, mely hrizntális e-krmányzati fejlesztések járulnak hzzá leginkább a kínált egyedi szlgáltatásaik tökéletesítéséhez, valamint hgyan mérjék a hrizntális teljesítményeiket. Jelen tanulmányunkkal arra törekszünk, hgy hátteret szlgáltassunk egy kmplex rendszer létrehzásáhz, aminek végsı eredménye egy lyan, a részindikátrkból összeválgattt és súlyztt mérıszám lesz, amely alkalmas arra, hgy akár önmagában, akár idısrsan vagy nemzetközileg kmparatív értékelést (számszerősített frmájában egy indexszámt) szlgáltassn. Az indikátrk pnts definiálására, az adatszlgáltatás/adatszerzés lehetıségeinek feltárására és ahl ez lehetséges, a kiinduló célérték meghatárzására törekszünk. Igyekszünk minél szemléletesebb mutatószámkat meghatárzni, és kerülni az értékelési szempntrendszer túlbnylítását. Olyan mnitring-rendszer alapjait kívánjuk lerakni, amely alkalmas a stratégiaiprgram-prjekt hármas felsztás keretében való megfigyelésre, így az indikátrkat e hárm szint valamelyikéhez igyekszünk hzzárendelni. A magyar elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettségét mérı szempntrendszert az Európai Bizttság által 2006 áprilisában kidlgztt i2010 Benchmarking Keretrendszer módszertani útmutatóit, különféle külföldi gyakrlatkat és a krábbi hazai (MITS, EKOP) mnitring kezdeményezések tapasztalatait figyelembe véve alakítjuk ki. Az e-krmányzat indikátrait és vizsgálatát négy nagybb csprtba rendszerezve végezzük el: felkészültségi kutatásk és mutatók a hzzáférhetıséget nymn követı kutatásk és mutatók a társadalm részérıl történı elfgadást nymn követı kutatásk és mutatók az e-krmányzat hatását bemutató kutatásk és indikátrk. Az értékelési szempntkat e csprtkhz rendeljük, hgy egyértelmően látható legyen a mérés miértje, az adtt mérıszám helye és szerepe a vizsgálatban, mindez természetesen a stratégia/prgram/prjekt felsztás mellett. Ezen kívül arra is törekszünk, hgy az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk vizsgálatának a krmányzat különbözı szintjeihez kapcslódó specifikumait is bemutassuk. Olyan értékelési rendszer kialakítása a célunk, amely képes az elektrnikus krmányzat fejlesztése srán a közpnti, reginális és helyi szinten jelentkezı eredmények és felmerülı prblémák feltárására, behatárlására.

8 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 8. ldal, összesen: 60

9 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 9. ldal, összesen: 60 2 Értékelési szempntrendszer az e-közigazgatási szlgáltatásk fejlettségének méréséhez Az e-közigazgatási teljesítmények értékelésére az elmúlt években már történtek erıfeszítések, többek között a Kpint-Datrg zrt. is mérte az EU 20/27 szlgáltatásk fejlettségi szintjét. Az eltelt idı és a mérési módszerek terén bekövetkezett váltzásk tvábbi szempntk figyelembe vételét teszik szükségessé. Elıször az e-közigazgatásra és általában a közigazgatásra vnatkzó felmérések természetérıl ejtünk pár szót, majd alább röviden áttekintjük a fntsabb hazai és külföldi szakmai mőhelyekben, valamint az EU és néhány nemzetközi szervezet szakértıi által készített releváns stratégiai és módszertani mőveket és ismertetjük fıbb megállapításaikat. 2.1 Teljesítménymérés a közszektrban Egy általáns indikátrrendszer kialakításáhz 1 a közigazgatási értékteremtés flyamatát rendszerben kell vizsgálni, és a krláts számú indikátrkat a kaptt hálózat kritikus pntjaihz rendelni. Így a mérırendszert alkalmazva felismerhetıvé válik, hgy mely célk megvalósulása csrbul, és miért. 1 Elızmények: Összefglaló tanulmány az EU által meghatárztt e-krmányzati szlgáltatásk mnitringjáról. Harmadik fázis (Kpint-Datrg, december)

10 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 10. ldal, összesen: ábra: A közszlgáltatásk általáns teljesítménymérési mdellje KÖRNYEZET Társadalmi elvárásk Stratégiai célk Operatív célk Plicy ciklus Hatássság Menedzsment ciklus Költségvetési Input Tevékenység Output Eredmény (utcme) Végeredmény, hatás (end utcme) Gazdaságsság Hatéknyság Termelékenység Méltánysság Eredményesség KÖRNYEZET

11 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 11. ldal, összesen: 60 Ahgy az ábrából is látszik, a közszektr teljesítményét a következı négyfajta ráfrdítás és eredménymutató visznyításával képezhetjük. Az angl elnevezések nem következetesek, ezért a magyar elnevezéseket nem szószerinti frdítással képeztük, hanem arra ügyelve, hgy a fgalm a tartalmat lehetıleg szemléletesen jelenítse meg. A négy ráfrdítás-, illetve eredmény-fgalm a következı: Közpénzek ráfrdítása (csts, budget resurces): az adtt tevékenységre elıirányztt, vagy ténylegesen kifizetett közpénzek összege. Termelési tényezık felhasználása, inputk (inputs): az adtt tevékenység végzése srán felhasznált, lekötött munkaerı, tıke (esetleg beleértve a termelı felhasználást fedezı frgóeszközök költségét). Az inputk nagysága inkább a felhasználás vlumenét reálértékét fejezik ki, szemben a pénzügyi ráfrdításkkal. Termelési érték, utput (utputs): a közszektr által végzett tevékenységek által elıállíttt termékek (többnyire szlgáltatásk), illetve az ennek srán keletkezett új érték. Hasnlóan az inputhz, a kibcsátás is a vlumeneket méri, az elıállíttt szlgáltatásk reálértékét. A közszektrban az egészségügy utputja például a szakszerően diagnsztizált és kezelt betegek száma. Az ktatás kibcsátása a diákk által elsajátíttt tananyag. (Nem azns az utput a tevékenységekkel: a tevékenység-mutatók a szlgáltatásk nyújtása srán elvégzett munkaflyamatkat mérik. Az egészségügy tevékenysége például az elvégzett vizsgálatk, kezelések száma. Az ktatás tevékenysége például a vizsgák vagy a dlgzatk száma.) Társadalmi eredmény (utcme): a közszektr tevékenységének hatására az adtt társadalmi gazdasági célállaptban bekövetkezett váltzás. A célállaptt többnyire naturális mértékegységekben mérjük. A társadalmi kimenet, célállapt a plitika-alktás számára az igazán releváns mutató. A társadalmi eredményt, kimenetet a közszektr tevékenysége mellett erısen beflyáslják externális hatásk. Emellett a tevékenység hatása gyakran csak hsszabb idıszak, esetenként évtizedek múlva mutatkzik. Ez a két körülmény nagymértékben elbiznytalanítja a közszektr tevékenységének mérhetıségét. (Például az egészségügy mőködésének végsı kimenete a társadalm egészségügyi állaptában bekövetkezett váltzás. Nyilvánvaló, hgy ez csak kisebb részben magyarázható az egészségügy által nyújttt szlgáltatásknak. A tapasztalatk szerint arra nagybb hatással van az életmód, a környezet állapta, stb. Az ktatás kimenete a teljes laksság, vagy az érettségizettek képzettségi, mőveltségi szintje. Ennek színvnalát nem kizárólag az ktatás beflyáslja, ismereteket az isklán kívül is lehet szerezni.) Megjegyzendı, hgy száms frrás megkülönböztet közvetlen (immediate) és végsı (end-) utcme-kat, illetve ez utóbbiakat az EU a nemzeti fejlesztési stratégiák mnitringjáhz elvárt módszertanban hatásként (impact) tartja számn. A négy tényezı összehasnlításából a következı mutatók képezhetık: Gazdaságsság (ecnmy): Az inputk és a költségvetési kiadásk hányadsa. A mutató azt fejezi ki, milyen lcsón, gazdaságsan lehetett a termelési tényezıket megszerezni,

12 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 12. ldal, összesen: 60 alkalmazni. A hagymánys költségvetési szemléletben az inputkkal való takaréksság, azaz a gazdaságsság áll a gazdálkdás középpntjában. Hatéknyság (efficiency): Az utput és az input hányadsa. A termelési flyamat minıségét jellemzı mérıszám. Hatássság (effectiveness): Azt mutatja, hgy a termelés egységnyi utputja milyen mértékben módsítja annak társadalmi kimenetét, eredményét. Eredményesség (value fr mney): A közszektr tevékenységének átfgó mérıszáma. Azt mutatja, hgy egységnyi költségráfrdítással, egységnyi közpénz felhasználásával milyen mértékben javítható a társadalmi eredmény. Termelékenység (prductivity): A termelés társadalmi kimenete és az inputk közi visznyt fejezi ki. Annyiban felel meg a piaci termelésre értelmezett termelékenységnek, hgy a piacgazdaságban a termelésben keletkezett érték egyben kifejezi a termelés társadalmi eredményét. Az árarányk által közvetített fgyasztói hasznsság. 1. táblázat: A négy fgalm között képezhetı fajlags teljesítménymutatók Pénzügyi ráfrdításk Termelési tényezı felhasználás Input Termelési érték, Output Társadalmi eredmény Pénzügyi ráfrdításk Gazdaságsság Egységár Eredményesség Termelési tényezı felhasználás, input Hatéknyság Termelékenység Termelési utput Társadalmi eredmény érték, Hatássság Az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettsége a közigazgatási értéktermelés kibcsátásának (utput) egyik eleme. Az ilyen kibcsátásk mérése több módszertani kihívást is tartalmaz 2. Egységnyi szlgáltatás kibcsátása, megtermelése az áruk esetétıl eltérıen jellemzıen nem választható el a felhasználás mint közvetlen eredmény mzzanatától. 2 Ld. pl.: egvernment Ecnmics Prject (egep): Cmpendium t the Measurement Framewrk (egvernment Unit, DG Infrmatin Sciety and Media, 1 March 2006); A közigazgatás hatéknysága mérésének módszerei, különös tekintettel a nemzetközi összehasnlításkat végzı intézmények által alkalmaztt elemzési, illetve adatbeszerzési gyakrlatra (Kpint-Datrg, 2005)

13 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 13. ldal, összesen: 60 A közigazgatási szlgáltatásk esetében nincsenek lyan piaci árak, amelyek arról tájékztatnának, milyen hasznsságt tulajdnítanak a fgyasztók a különféle krmányzati szlgáltatásknak. (A piaci termelés kibcsátásának értéke mindig megadható egy naturális mértékegységben kifejezett mennyiség egységár szrzattal, vagyis a vlumen az értékadat és az áradat hányadsából termékkategóriánként is kiszámítható). A krmányzati kibcsátás mérésekr a piaci termeléshez hasnlóan az értékösszegek csupán a termelési költségek szintjén ismertek 3. De az igazi prbléma a piaci áradatk hiánya. Egyéni szlgáltatásk esetén a kibcsátás mennyiségi összetevıje elvben megfigyelhetı. Ilyen jellegő adatk a szlgáltatásk finanszírzásáhz is szükségesek. Flyamatsan megfigyelik az egészségügyben elvégzett beavatkzásk fajtáit (az ún. HBCS-ket) és azk számát, ez képezi az egészségügy finanszírzásának alapját. Az ktatás finanszírzása esetén ismert ktatási szintenként és frmánként a tanulók, diákk száma. A közösségi szlgáltatásk esetén még hiánysabbak az infrmációk. Itt gyakran a szlgáltatás mennyiségi kmpnense sem adható meg. Minthgy az igénybevett szlgáltatás többnyire nem bntható le egyénekre, a szlgáltatás egysége sem mérhetı. Különösen igaz ez a közigazgatásra. Vannak a közigazgatásnak is lyan részei, amelyek az egyénekkel közvetlen kapcslatba hzhatók, ezek mérése is egyszerőbb. Az adóhivatal munkáját jól reprezentálja a feldlgztt bevallásk száma, vagy az adóellenırzések száma. Az adóbevallásk feldlgzásának termelékenysége aznban nem reprezentálja kellıen a közigazgatás egészének termelékenységét. Amennyiben a törvényalktási munkát az elıkészített törvényjavaslatk számával mérnénk, akkr valójában azt feltételezzük, hgy bármely törvénymódsítás azns hasznt jelent a társadalmnak. Ez nyilvánvalóan így nem igaz. A közösségi szlgáltatásk esetén tehát többnyire sem a mennyiségi összetevı, sem az egységár nem figyelhetı meg. 3 De tvábbi kihívást jelent, hgy a krmányzati szlgáltatásk többsége infrmációs jellegő: jelentıs kezdeti beruházást követıen az egyedi ügyek határköltsége nulláhz tart.

14 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 14. ldal, összesen: 60 Miért van szükség összehasnlító elemzésekre? Az e-krmányzati összehasnlító elemzéseknek kétféle célja van: egy belsı és egy külsı. A belsı cél az összehasnlító elemzı tanulmány elkészítésébıl, míg a külsı a tanulmány felhasználásából nyerhetı haszn. 2. ábra: Az e-krmányzati súlypntk idıbeni váltzása e-krmányzati aktivitás szintje Hzzáférhetıség - kínálat - kidlgzttság Felkészültség - tudatsság - infrastruktúra - digitális szakadék Elfgadás - kereslet - használat - megsztttság Hatás - hatéknyság - hatássság - méltánysság Frrás: Richard Heeks Benchmarking egvernment: Imprving the Natinal and Internetinal Measurement, Evaluatin and Cmparisn f egvernment Idı Az ábrán az e-krmányzat fejlıdésének intenzitása válik értelmezhetıvé. A kezdeti szakaszt lassú ütemő emelkedés jellemzi, tulajdnképpen a késıbbi fejlıdés megalapzása történik. A nemzetközi indikátr-rendszerek közül e szakaszt jellemzik a readiness, azaz a felkészültségi vizsgálatk, amelyek a kiinduló helyzetet, az elıfeltételek meglétét kutatják. Ezzel szemben a következı két szakaszt intenzív fejlıdési ütem jellemzi, így az indikátrk szerepe itt már inkább ennek a fejlıdési ütemnek a kifejezése, nymn követése, ez a gördülı tervezés birdalma. A negyedik szakaszban megint lelassul, a telítıdés közeli állaptba kerül a fejlıdés. Az indikátrknak megint más lesz a funkciójuk, mst már a társadalmi, gazdasági, stb. hatásmechanizmuskat kell bemutatniuk, mélyebb elemzések nyersanyagát biztsítva. Ennek alapján az e-krmányzat indikátrait és vizsgálatát négy nagybb csprtba rendezhetjük: felkészültségi kutatásk és mutatók a hzzáférhetıséget nymn követı kutatásk és mutatók a társadalm részérıl történı elfgadást nymn követı kutatásk és mutatók az e-krmányzat hatását bemutató kutatásk és indikátrk A fenti ábra tvábbi tanulsága, hgy az indikátrknak is egyfajta fejlıdési ívét rajzlja meg: jól látható, hgy körük a felkészültségi vizsgálatk egyszerő indikátraitól a társadalmi,

15 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 15. ldal, összesen: 60 gazdasági életben bekövetkezı hatáskat leírni hivattt egészen összetett, makrindikátrkig terjed. Az e-krmányzati összehasnlító elemzések elsıdleges felhasználója az e-krmányzattal fglalkzó döntéshzók köre, míg a másdlags célcsprtba a tanácsadók, magánszektrbeli IT cégek és többek között az alacsnyabb szintő köztisztviselık tartznak. Az elsıdleges célcsprtból kiindulva, az összehasnlító elemzések fı céljai az alábbiak: Elért eredmények megismerése: lehetıvé tenni a döntéshzók számára, hgy megtudják, hgyan szerepelt az rszáguk vagy az hivataluk valamely e-krmányzati rangsrlásn Jövıbeni irányvnalak ismertetése: segíti a döntéshzókat a stratégiai állásfglalásk meghzatalában. Tvábbá, az összehasnlító elemzéseknek az is célja, amely leginkább, az elızıekben kevésbé említett csprt részérıl fgalmazódik meg: A felelısségre vnhatóság: lehetıvé tenni a krmány és a hatóságk számára, hgy el tudjanak számlni az e-krmányzat fejlesztésére frdíttt költségekkel.

16 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 16. ldal, összesen: 60 Mit vizsgáljunk? 3.ábra: Az ekrmányzat elemei Egyéb hivatalk eállamplgárk Összekapcslt államplgárk eadminisztráció Javíttt flyamatk Államplgárk Nn-prfit szervezetek G2N Krmányzat G2G G2C Fgyasztók etársadalm Külsı interakciók Krmányzat G2B etársadalm Javíttt szlgáltatásnyújtás Vállalkzásk Közösségek Frrás: Heeks, R.B. (2002) egvernment in Africa: prmise and practice, igvernment Wrking Paper Series, Paper N. 13, 4.p

17 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 17. ldal, összesen: 60 A flyamatk javítása: eadminisztráció A flyamatk költségeinek csökkentése A flyamatk végrehajtásának irányítása: a flyamatk frrásainak (humán és pénzügyi erıfrrás) tervezéssel, mnitringgal és kntrllinggal kapcslats feladatainak végrehajtása Krmányzati stratégiai kapcslódásk létrehzása: hivatalk, adatbázisk, szintek összekapcslása annak érdekében, hgy erısítsék azn stratégia megalapzását és fejlesztését, amely irányítja a krmányzati flyamatkat Az államplgárk összekapcslása: eállamplgárk és eszlgáltatásk Államplgárk tájékztatása Az államplgárk meghallgatása Közszlgáltatásk fejlesztése: a köz szereplıinek nyújttt szlgáltatásk fejlesztése lyan dimenziók mentén, mint a minıség, költség és kényelem Külsı interakciók elısegítése: etársadalm A vállalkzáskkal történı együttmőködés erısítése: a krmányzat és a vállalkzásk közötti interakció fejlesztése. Ebbe beletartzik minden szlgáltatás minıségi, kényelmi és költségek szempntjából történı fejlesztése a közbeszerzés digitalizálásától a vállalkzásk számára nyújttt szlgáltatáskig A közösségek fejlesztése Partnerségek létrehzásának elısegítése: egyrészt a krmányzati partnerségek kiépítése (erısíteni a krmányzat és egyéb intézmények, úgy, mint civil szervezetek vagy nemzetközi intézmények között kapcslatt), másrészt a civil társadalmi együttmőködések elısegítése. Az ábrában megjelenı széles e-krmányzati célk közül a legtöbb elemzı tanulmány a az államplgárkkal kapcslats e-szlgáltatáskra fkuszál, amely azzal magyarázható, hgy az államplgárk és krmányzat érintkezései nagyn ritkák, a világn e-krmányzati szlgáltatást igénybevevı államplgárk száma nagyn alacsny negatív krreláció van az államplgárk e-krmányzattal kapcslats attitődje és az e-krmányzati szlgáltatásk használati aránya között az államplgárk az e-krmányzati szlgáltatásk legtöbbjét a krmányzati web-ldaln történı infrmációkeresésre használják Az elemzı tanulmányk egyszerő indikátrkkal és bnylultabb módszerrel kialakíttt indikátrkkal kapcslats számításkra is épülhetnek. A következı ábra azt szemlélteti, hgy a láncban szereplı indikátrk hgyan váltznak, vagyis hgyan alakítja át az e- krmányzat az inputkat utcme-kká.

18 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 18. ldal, összesen: 60 4.ábra: Az e-krmányzati érték-lánc Külsı tényezık Elıfeltételek Adatrendsz.-ek Jgszabályi Intézményi Humán Technlógia Vezetés Keresleti (Hajtóerık) Stratégia Inputk Pénz Munkaerı Technlógia Plitikai támgatás Célk Fejlesztés Közvetítıeszközök Webes csatrnák Egyéb e- csatrnák Back ffice rendszerek Alkalmazás Használat Outputk Infrmációk & Döntések Tevékenységek & Szlgáltatási tranzakciók Hatásk Pénzügyi haszn Egyéb haszn Outcme-k Közcélk Felkészültség Hzzáférhetıség Elfgadás Hatás Frrás: Richard Heeks Benchmarking egvernment: Imprving the Natinal and Internetinal Measurement, Evaluatin and Cmparisn f egvernment

19 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 19. ldal, összesen: táblázat: e-krmányzati mérések és indikátrk Érték-lánc elem Egyszerő mérés Egyszerő indikátr Elıfeltételek Telekmmunikációs infrastruktúra Humán infrastruktúra erıfrrás Stratégia ekrmányzati Stratégia megléte 1000 laksra jutó telefnfıvnalak száma 1000 laksra jutó Internet használók száma UNDP ktatási index Inputk Pénz IT-ra frdíttt évi krmányzati kiadásk Fejlesztés Legjbb gyakrlatk kifejlesztése Közvetítıeszközök A krmányzati web-ldalak minısége A krmányzati web-ldalak általáns jellemzıi A krmányzati web-ldalak részvétel-specifikus jellemzıi A krmányzati web-ldal fejletsége Krmányzat-specifikus infrastruktúra PPP kiterjesztése alkalmazásk A web-ldalakn való navigálhatóság értékelése Az címek hiánya/megléte Bankkártyával történı fizetés lehetıségének hiánya/megléte Az rszágk %-s aránya, amelyek e-tanácsadást nyújtanak, illetve tájékztatják az államplgárkat annak módszerérıl, hgy hgyan szerezhetnek inputkat A web-ldal szintje a hárm-szintes mdell szerint A web-ldal szintje a négyszintes mdell szerint A web-ldal szintje az ötszintes mdell szerint A krmányzati alkalmazttak PCellátttságának %-s aránya

20 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 20. ldal, összesen: 60 Alkalmazás Várható attitődök az államplgárk e- krmányzati szlgáltatásk használata révén Legjbb alkalmazása gyakrlatk Használat Az államplgárk e- krmányzat használata A vállalkzásk e- krmányzat használata Outputk Az e-krmányzat használatával kapcslats megelızı attitőd Az n-line elérhetı krmányzati szlgáltatásk %-s aránya Az e-krmányzati szlgáltatásk használatával kapcslats tudatsság Azn felnıttek %-s aránya, amelyek biztnságban tudják személyi adataikat, amikr Interneten keresztül a krmányzat felé tvábbítják Az államplgárk csatrnapreferenciája telefnn, n-line, levélben vagy személyesen Az államplgárk által észlelt e-krmányzattól elvárt haszn Az államplgárk által észlelt akadályk az e- krmányzat használatával kapcslatban Az államplgárk által észlelt e-krmányzattal kapcslats elvárásk Az e-krmányzat elfgadásával kapcslats ösztönzı elemek hiánya/megléte Azn felnıttek %-s aránya, amelyek a megelızı évben használták az n-line szlgáltatáskat A vállalkzásk %-s aránya, amelyek n-line hajttták végre a befizetést a krmányzat számára Az egyéni e-krmányzati szlgáltatáskkal való elégedettség aránya Az e-krmányzattal kapcslats államplgári panaszk szintje Az infrmációk elérésének

21 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 21. ldal, összesen: 60 észlelhetı javulása Hatásk Államplgári haszn Megtakaríttt idı Pénzügyi haszn Outcme-k A fglalkztatttság mértéke A hivatalnkk által észlelt pénzügyi megtakarításk Back ffice váltzásk A krmányzati flyamatkban bekövetkezett váltzásk természete A flyamat idıtartamát érintı váltzásk Frrás: Richard Heeks Benchmarking egvernment: Imprving the Natinal and Internetinal Measurement, Evaluatin and Cmparisn f egvernment A bnylultabb módszerrel mérhetı indikátrkat az alábbi táblázat tartalmazza 3. táblázat: e-krmányzati összehasnlító elemzések srán használt számíttt indikátrk Indikátr Példa Módszer Haszn/Költség arány Elvárt pénzügyi haszn(hatás)/pénzügyi költség (input) Kereslet/Kínálat szembeállítása Összehasnlíttt szlgáltatásk fejlettsége Hazai ranglisták Az egyéni szlgáltatáskkal kapcslats n-line csatrna preferencia szembeállítva ezen szlgáltatás n-line elégedettségével A laksságnak és a vállalkzásknak nyújttt szlgáltatásk szintjének azns mdellben történı összehasnlítása A hazai web-ldalak szintjének és jellemzıinek összehasnlítása Interjú Nagymintás kutatás Szakértıi kutatás Szakértıi kutatás lakssági web-alapú web-alapú

22 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 22. ldal, összesen: Felhasználható gyakrlatk egy mnitring-keretrendszer felépítéséhez Több nemzetközi szervezet, európai uniós intézmény, piackutató cég, nemzeti és statisztikai intézmény bír több éves módszerrel és gyakrlattal. A különbözı indikátr-rendszerek sikere abban rejlik, hgy a mutatók segítségével kifejezhetık az rszágk fejlıdésének, versenyképességének rangsra, az elızı évekhez mért fejlıdés üteme, erısségekgyengeségek, amelyek megmutathatják a döntéshzóknak a beavatkzási, fejlesztési területeket, stb. Az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk mnitring rendszer kialakításáhz a következı indikátr-rendszereket tekintettük át, értékeltük: Az elızmények: a MITS mnitring rendszere A 2003-ban született MITS (Magyar Infrmációs Társadalm Stratégia) az infrmációs társadalm megvalósításának feladatait a társadalmban és gazdaságban végbemenı flyamatknak az infrmáció társadalmasításán alapuló mdellje segítségével rendszerezte. Ennek srán elsıként beavatkzási területeket határztt meg, a beavatkzási területeket tvább bntva pedig fıiránykat jelölt ki, amelyek területén meghatárzta a különbözı szereplık (krmányzat, privát szféra, civil szervezetek) által együttesen elvégzendı feladatkat. A MITS kijelölte a fıirány céljait, majd meghatárzta azkat Közpnti Kiemelt Prgramkat, amelyek a MITS végrehajtásának elıterében álltak. Minden fıirányhz fıirányszintő indikátrkat adtak meg. A fıirányszintő indikátrk feladata az vlt, hgy a fıirányba tartzó prgramk fıirány szintjén mutatkzó hatását jelezzék. Az indikátr győjtemény ezen kívül prgram-, illetve feladat (prjekt)-szintő indikátrkat tartalmaz. A prgramszintő indikátrk feladata az vlt, hgy az egyes prgramk célrendszerének beteljesülésének flyamatát mutassák. A feladatszintő indikátrk az egyes feladatk elırehaladásának flyamatát, illetve azk eredményeit mutatták. Az indikátrkat bemutató táblázatban a célk megjelölésén és az indikátrkn kívül mutatja, hgy az adtt indikátr kiszámításáhz milyen típusú adatfelvételre vlt szükség (adatfelvétel), illetve, hgy az indikátr szerepelt-e valamelyik nagybb nemzetközi statisztikai rendszerben (frrás). A MITS-ben a Közigazgatás fıirányhz az e-krmányzat és az e-önkrmányzat prgramk tartztak. Prgram: e-krmányzat Elektrnikus krmányzat Az E-krmányzat prgramfüzet hat kiemelt közpnti prgramt fgalmaztt meg, melyek együttesen alktták az e-krmányzat célrendszerének megvalósulását: az alapinfrastruktúra kiépítése, a szabályzás bıvítése, a hatéknyság növelése, a szlgáltatásk prgramja, tudásfejlesztési és az Eu-integrációs prgram.

23 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 23. ldal, összesen: 60 A célrendszerbıl hárm fnts kmpnens emelkedik ki: az elektrnikus krmányzat összehanglt mőködéshez szükséges szabályzás, az elektrnikus krmányzat tartalmi megvalósítása, az Európai Unióhz való csatlakzásból adódóan az rszágra háruló feladatk az elektrnikus krmányzat területén, hiszen a MITS kiemelten fntsnak tarttta az eeurpe ajánlásk és elıírásk fkztt ütemő megvalósítását. Az elektrnikus krmányzat prgramszintő indikátrainak meghatárzásánál egyrészt figyelembe kellett venniük a fent meghatárztt célrendszer megvalósításában való elırehaladás mérésének szükségességét, valamint a terület általáns fejlettségének, lehetıleg nemzetközi összehasnlításra alkalmas, mérésének fntsságát. Ennek megfelelıen az alábbi prgramszintő indikátrkat javaslták: 4. táblázat: MITS e-krmányzati prgramszintő indikátrk Indikátr típusa Indikátr Adatfelvétel javaslt típusa Frrás e-krmányzati lakssági szlgáltatásk elérése, tartalmi megvalósulás Egyes szlgáltatásk interneten keresztüli elérési lehetıségei. Online és hagymánys (személyes, telefns, vagy levelezés) módn igénybe vett közszlgáltatásk aránya az alábbi területeken: adófizetés, adó-visszatérítés; munkahelykeresés; útlevél, jgsítvány, születési anyakönyv vagy egyéb személyes dkumentumk; autóátírás; bőncselekményekkel kapcslats bejelentések; könyvtári szlgáltatásk, katalógusk; lakcímváltzás bejelentése. Adat-szlgáltatás SIBIS Az e- krmányzati szlgáltatásk iránti lakssági igények, és a meglévı szlgáltatásk kihasználtsága - Azk aránya a laksság körében, akik a fenti szlgáltatáskat internetes elérését preferálják - Az e-krmányzati szlgáltatáskat igénybevevık aránya az internetet rendszeresen használók körében szlgáltatás típusa szerint Survey/ Lakssági Survey/ Lakssági SIBIS

24 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 24. ldal, összesen: 60 Az üzleti szféra számára elérhetı közszlgáltatás k és azk kihasználtsága - Az interneten vagy EDIrendszereken keresztüli közszlgáltatásk használata az alábbi területeken: társadalmbiztsítás; vállalkzási adó; nyereségadó; statisztikai adatszlgáltatás; közbeszerzésen való részvétel. Teljes mértékben nline elérhetı alapvetı közszlgáltatásk száma A fenti szlgáltatásk interneten keresztüli elérési lehetıségei (pl. közbeszerzés külön indikátr az eeurpe 2005-ben) Az internetet a közszférával kapcslatba lépés céljából használó vállalatk aránya a szándékk (infrmációk, őrlapk szerzése, kitöltött őrlapk küldése) szerint 4 -A teljes körő elektrnikus közbeszerzések százaléks (érték szerint) aránya az összes közbeszerzésen belül Adat-szlgáltatás Adat-szlgáltatás eeurpe2005 Adat-szlgáltatás Survey/vállalati eeurpe+ Adat-szlgáltatás eeurpe+ A krmányzatn belüli kapcslatk elektrnizálódás ának vizsgálata Szélessávú eléréssel rendelkezı közigazgatási szervek aránya Nyílt frráskódú szftvert használó államigazgatási szervek aránya Az lyan nline közszlgáltatásk száma, melyek rendelkeznek digitális back ffice feldlgzással Survey/államigazgatási Survey/államigazgatási Adatszlgáltatás/ állam-igazgatási eeurpe2005 eeurpe2005 eeurpe+ 5. táblázat: MITS e-krmányzati feladatszintő indikátrk Feladat Prjekt A feladat és a prjektek elırehaladását és hatéknyságát mérı indikátrk Az e-szabályzás bıvítésének prgramjai Közpnti e-krmányzati irányelvek és ajánlásk kidlgzása - A szükséges szabályzási feladatk összességében való elırehaladás 4 %-s megszlásk az internet-csatlakzással rendelkezı cégek körében, önkrmányzati ügyintézésre vnatkzóan

25 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 25. ldal, összesen: 60 Az e-szlgáltatásk prgramjai Bizalm és a megbízhatóság növelése EU-integráció prgramja A magyarrszag.hu mint szlgáltatási felület fejlesztése Alkalmazásk, adatbázisk fejlesztése, belsı alkalmazásk, ügyintézési frmák kialakítása Elektrnikus közbeszerzési rendszer kialakítása mértéke/év - Az e-krmányzat célrendszeréhez illeszkedı új jgszabályk, szabályzásk száma - új tartalmi elemek száma és típusa (infrmációs interaktív) a magyarrszág.hu-n - az ldal látgatttságának váltzása az új elemek megjelenését követıen - az új szlgáltatásk igénybevétele (letöltések száma, beírásk száma, s szlgáltatás típusától függıen) - Újnnan kifejlesztett alkalmazásk száma/év - Újnnan felépített adatbázisk/év - Újnnan kialakíttt ügyintézési frmák/évi - elektrnikus közbeszerzések száma a beindítás után - Újnnan kidlgztt szabványk száma/év Minısített alkalmazásk, szabványk kidlgzása Elektrnikus cégeljárás prgram - Az elektrnikus ügyintézési lehetıségeket igénybevevı vállalatk száma, aránya Prgram: e-önkrmányzat Elektrnikus önkrmányzatk Települések, kistérségek, régiók infkmmunikációs mdernizációja Az e-önkrmányzati prgramk célja az vlt, hgy lyan elektrnikus önkrmányzatk jöjjenek létre, amelyek támgatják az infrmációhz jutást és a szabad véleménynyilvánítást, megteremtik a nyittt és átlátható közszférát, valamint az irányításuk alá tartzó ktatási intézményeken keresztül a tudásalapú társadalm megteremtésével, a helyi kis- és középvállalkzásk erısítésével, illetve hatékny település marketinggel a versenyképességet is támgatják. Összességében a prgramban szlgáltatásk elektrnizálását és a belsı flyamatk infrmatizálását egyensúlyban tartó fejlesztési kncepció bntakztt ki. Az elektrnikus önkrmányzat prgram kiemelt céljai a következık vltak: 1. az elektrnikus szlgáltatásk területén történjen meg az eeurpe 2005 által megfgalmaztt nyilváns alapszlgáltatásk adaptálása úgy, hgy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szlgáltatással rendelkezzen,

26 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 26. ldal, összesen: közös önkrmányzati prtál(rendszer) jöjjön létre 3. kmplex (integrált) elektrnikus közigazgatási rendszerek, alkalmazásk (lehetıleg üzleti alapú) implementálása valósuljn meg legalább az önkrmányzatk 30%-a tekintetében, 4. az önkrmányzati infrmációs infrastruktúra-menedzsment krszerősítése fejezıdjön be, 5. valósuljn meg a humán erıfrrás mdernizációja flyamatsan. A prgramszintő indikátrk ezen célk megvalósulását mérték. Az alábbi táblázat ennek megfelelıen a prgramszintő indikátrkat mutatja be. 6. táblázat: MITS e-önkrmányzati prgramszintő indikátrk Prgramszintő cél Elektrnikus ügyintézés, ügyfélkezelés megvalósítása Indikátr Az EU által meghatárztt alapvetı önkrmányzati szlgáltatásk elektrnizáltsági fka A különbözı elektrnizáltsági fkn álló szlgáltatáskkal rendelkezı önkrmányzatk aranya/száma Elektrnikus önkrmányzati szlgáltatáskat használók aránya/száma (személyek, vállalatk) Adatfelvétel javaslt típusa Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ lakssági Frrás közös önkrmányzati prtál kmplex (integrált) elektrnikus közigazgatási rendszerek, alkalmazásk (lehetıleg üzleti alapú) implementálás a Saját hnlappal rendelkezı önkrmányzatk aránya Közös hnlappal rendelkezı önkrmányzatk aránya Önkrmányzati hnlapk fejlettségi szintje (statikus, dinamikus, interaktív, tranzakciós) Önkrmányzati prtálk látgatttsága/hó Az elektrnikus útn elintézett, önkrmányzati hatókörbe tartzó ügyek száma Az önkrmányzati prtálkn regisztrált laksk, vállalatk száma Megvalósult integrált közigazgatási rendszerek száma, integráltságának mélysége, aránya (településtípusnként) közigazgatási alkalmazásk rendszerével rendelkezı back ffice-szal elláttt önkrmányzatk aránya/száma Mennyire elégedettek a bevezetett integrált önkrmányzati rendszerek teljesítményével? Kérjük, sztályzza véleményét az [1 nagyn elégedetlen; 5 nagyn elégedett skálán] Survey/ Vállalati WEB SCAN WEB SCAN WEB SCAN WEB SCAN Adatszlgáltatás Adatszlgáltatás Adatszlgáltatás Adatszlgáltatás Survey/ lakssági

27 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 27. ldal, összesen: 60 az önkrmányzati infrmációs infrastruktúra krszerősítése humán erıfrrás mdernizációj a infkmmunikációs eszközök (1 fıre vetített és összesített) száma IT eszközökkel (számítógép, szerver, laptp, stb.) rendelkezı önkrmányzatk száma/aránya alkalmazásszlgáltatók száma alkalmazásszlgáltatókhz csatlakzó települések száma, földrajzi megszlása Számítógéppel dlgzó önkrmányzati vezetık/alkalmazttak aránya Internetkapcslattal rendelkezı számítógéppel dlgzó önkrmányzati vezetık/alkalmazttak aránya Infrmatikai tudással rendelkezı önkrmányzati vezetık/alkalmazttak aránya infkmmunikációs eszközök használatára képes plgármesterek, képviselık, tisztviselık aránya megalkttt és alkalmazásra került helyi infrmatikai stratégiák száma, aránya (településtípusnként), földrajzi megszlása Adatszlgáltatás Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati Survey/ Önkrmányzati 7. táblázat: MITS e-önkrmányzati feladatszintő indikátrk Feladat Prjekt A prjektek elırehaladását és hatéknyságát mérı indikátrk elektrnikus dkumentumk (őrlapk) biztsítása Elektrnikus ügyintézés, ügyfélkezelés megvalósítása - Azn önkrmányzatk aránya, amelyek hnlapján van lehetıség dkumentumk (őrlapk)

28 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 28. ldal, összesen: 60 teljesen elektrnizált közigazgatási ügyintézés megvalósítása e-önkrmányzás megvalósítása, krszerősítése szlgáltatásk többcsatrnás igénybevételének, elérhetıségének biztsítása letöltésére? (11%) - Elektrnikusan elérhetı őrlapk száma/aránya - Az elektrnikus útn visszaküldhetı letölthetı frmanymtatványk aránya - Elektrnikus őrlappal támgattt ügyintézési flyamatk száma, aránya (településtípusnként) - Elektrnikus ügyleírással támgattt ügyintézési flyamatk száma, aránya (településtípusnként) - Elektrnikusan elérhetı (saját felülettel rendelkezı) települések, kistérségek, régiók száma, földrajzi megszlása - AZ nline adóbevallást biztsító önkrmányzatk aránya - - Az EU alapvetı önkrmányzati szlgáltatásk közül a 4. fázisban lévı szlgáltatással rendelkezı önkrmányzatk aránya - Számítógépet használó képviselıtestületi tagk aránya - Internetet használó képviselıtestületi tagk aránya - Kibcsáttt smart kártyák száma - Az elmúlt 12 hónapban megkezdett elektrnikus útn kezdeményezett lakssági ügyek száma/aránya - Az elmúlt 12 hónapban megkezdett elektrnikus útn kezdeményezett vállalati ügyek száma/aránya

29 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 29. ldal, összesen: 60 Kmplex (integrált) elektrnikus közigazgatási rendszerek, alkalmazásk implementálása elektrnikus szlgáltatásk felületének (interface) kialakítása nline infrmáció-szlgáltatás az ügyintézésrıl (ügyleírásk elérése) e-ügyfélkezelés megvalósítása, krszerősítése közigazgatási alkalmazásk megvalósítása, krszerősítése adminisztratív (költségvetési) alkalmazásk megvalósítása, krszerősítése önkrmányzatk meglévı infrmációs rendszereinek integrálása - Az EU alapvetı önkrmányzati szlgáltatásk közül a 4. fázisban lévı szlgáltatással rendelkezı önkrmányzatk aránya szlgáltatástípusnként - Krszerő önkrmányzati hnlappal, prtállal rendelkezı önkrmányzatk aránya - Az önkrmányzati prtál ismertsége a célcsprtban - Az önkrmányzati prtál látgatttsága - Az EU alapvetı önkrmányzati szlgáltatásk közül az 1. fázisban lévı szlgáltatással rendelkezı önkrmányzatk aránya szlgáltatástípusnként - Call centerrel kiszlgált önkrmányzatk száma - Napi telefnhívásk száma átlagsan - - Napi ügyintézések száma - közigazgatási alkalmazásk rendszerével rendelkezı back ffice-al elláttt önkrmányzatk aránya/száma - Számítástechnikával támgattt ügymenetek aránya - integrált költségvetési rendszert használó települések aránya - Rendszerintegrációs prjektet végrehajtó önkrmányzatk aránya az elmúlt 12 hónap srán

30 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 30. ldal, összesen: 60 Infrmatikai infrastruktúramenedzsment krszerősítése Humánerıfrrás (infrmációs írástudó vezetık, képviselık és tisztviselık) krszerősítése kisebbségi önkrmányzatk infrmatikai ellátttságának javítása kistérségi infrmatikai együttmőködések kialakítása alkalmazásszlgáltatói (ASP) lehetıségek megvalósítása vezetıi infrmációk, döntéstámgatás és tudásmenedzsment megvalósítása önkrmányzatk saját infrmatikai és infrmatikai biztnsági stratégiájának elkészítése - Számítógéppel rendelkezı kisebbségi önkrmányzatk aránya - Internet-kapcslattal rendelkezı kisebbségi önkrmányzatk aránya - Saját hnlappal rendelkezı kisebbségi önkrmányzatk aránya - Infrmatikai ismeretekkel rendelkezı kisebbségi önkrmányzati vezetık/alkalmazttak aránya - kistérségi infrmatikai együttmőködésben résztvevı kistérségek aránya - Alkalmazásszlgáltatást igénybevevı önkrmányzatk aránya - Vezetıi rendszereket (döntéstámgatás, adattárház, adatbányászat) alkalmazó önkrmányzatk száma - Írtt infrmatikai stratégiával rendelkezı önkrmányzatk aránya (3,8%) - Írtt infrmatikai biztnsági stratégiával rendelkezı önkrmányzatk aránya (6%) - Infrmatikai biztnsági prblémával találkzó önkrmányzatk aránya az elmúlt 3 hónapsrán (Vírus: 50%5, Többi: közel nulla) - Infrmatikai biztnsági eszközöket alkalmazó önkrmányzatk aránya (eszközönként bntva) Vírusírtó: 70% Backup mentés: 24% Tőzfal: 18% SSL titksítás: 2,5% Behatlásfigyelés: 5,4% 5 elmúlt 6 hónap srán, 2002-es adatfelmérés

31 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 31. ldal, összesen: A SIBIS (Statistical Indicatrs Benchmarking the Infrmatin Sciety) statisztikái A SIBIS 6 egy, az EU Infrmációs Társadalm Prgramja (ISP) keretében, januárja és júniusa között lezajltt prjekt. Míg nagyban támaszkdtt az Unió 5. keretprgramjára (FP5), eredményeivel az FP6 prjektjeit is kívánja támgatni. A prgram végére a SIBIS, nevéhez hően, az infrmációs társadalm minden területére kidlgztt ajánláskat, s ezeket jelentésekben publikálta 7. Az e-krmányzatkról szóló SIBIS kutatás 8 külön-külön vizsgálta az e-krmányzat hárm aspektusát: a krmányzat és a laksság közötti, krmányzat és az üzleti világ közötti, illetve krmányzatn belüli kapcslódást. A krábbi tanulmánykat áttekintve a SIBIS úgy találta, hgy azk elsısrban az e- krmányzat kínálati ldalára kncentrálnak, amikr az nline szlgáltatásk elérhetıségét, kifinmultságát, valamint a használat szintjét mérik. Ebbıl következıen lépéseket tett a keresleti ldal felmérésére is: a felhasználók percepcióira és a használat akadályaira fókuszálva. Ezen kívül felveti a krmányzat mint e-krmányzati felhasználó benchmarkingjának szükségességét is. A rendszer abból a premisszából indul ki, hgy az e-krmányzás mindhárm relációjában krmányzat laksság, krmányzat üzleti szféra, krmányzat krmányzat egyaránt szükséges a kínálati és a keresleti ldal vizsgálata. Más e-krmányzattal fglalkzó elemzések csak a kínálati ldallal fglalkznak, vagyis a krmányzati szerveknél végzett vizsgálatk alapján nézik meg, milyen szlgáltatáskat nyújtanak elektrnikus frmában, s felderítik milyen mértékő azk használata. A SIBIS ezt ismertnek tekinti, átveszi az EU körökben leginkább elfgadtt kutatásk eredményeit, s a laksság és az üzleti szféra körében készít felméréseket az e-krmányzati szlgáltatásk percepciójáról. 1. Az adatgyőjtés témakörei: Reprezentatív mintavétel alapján készített becslés a laksság körében az e- krmányzati szlgáltatásk iránti érdeklıdésrıl, felhasználásról, a felhasználásuk alternatíváiról, akadályairól, elınyeinek megítélésérıl Reprezentatív felmérés az üzleti szférában ugyanezekrıl a kérdésekrıl A jelentések a következık: 1. Távközlés és hzzáférés; 2. Internet a K+F-nek; 3. Biztnság és bizalm; 4. Oktatás; 5. Munka, fglalkztatás, szakképzés; 6. Társadalmi szlidaritás (Scial inclusin); 7. e- Kereskedelem; 8. e-gvernment; 9. Egészségügy

32 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 32. ldal, összesen: Témakörök szerinti fı és al-indikátrk: Lakssági felmérések Az e-krmányzati szlgáltatáskra vnatkzó preferenciák Igénybe vételük akadályai Mik az észlelt elınyei illetve hátrányai az e-krmányzati szlgáltatásknak A szlgáltatásk igénybevételével kapcslats hajlandóság Hgyan visznyulnak az e-krmányzati szlgáltatásk alternatíváihz Attitőd vizsgálat Az e-krmányzati szlgáltatásk hzzáférhetısége Az e-krmányzati szlgáltatásk fejlettségi szintjének megítélése Az e-krmányzati szlgáltatáskat igénybevevık aránya az internetet rendszeresen használók körében A szlgáltatáskat igénybevevık tapasztalatai Az üzleti szféra felmérése Az n-line közszlgáltatásk igénybevétele Az n-line közszlgáltatásk fejlettségi szintjének megítélése A szlgáltatásk igénybevételével kapcslats hajlandóság Az n-line szlgáltatásk hatéknyságának megítélése Az igénybevétel akadályai Hajlandóság az n-line szlgáltatásk igénybevételére Az n-line szlgáltatásk elınyeinek megítélése Hgyan visznyulnak az n-line szlgáltatásk alternatíváihz Az elektrnikus szlgáltatásk elınyeinek és hátrányainak összevetése Az e-krmányzattal kapcslats vizsgálatk srában azért kiemelkedı jelentıségő a SIBIS munkája, mivel elıször fglalkztt behatóan az e-krmányzat keresleti ldala felmérésével CapGemini A CapGemini által kifejlesztett keretrendszer egységes módszertant biztsíttt a szlgáltatásk fejlıdésének méréséhez. Az elektrnikus közigazgatás környezetének váltzásával, a szélessáv elterjedésével, új technlógiák megjelenésével lehetıség nyílt új típusú, az ügyfeleket praktív módn elérı szlgáltatásk kialakítására. Az i2010 prgram céljaként szereplı bevnás az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk területén meghatárzó kérdés, mert a meglévı fejlesztések hatéknyságának növeléséhez a felhasználók számát jelentısen emelni kell. A praktív szlgáltatásk autmatikus, vagy élethelyzethez kötött ügyindításai jelentısen növelik az nline ügyfelek számát.

33 értékelési szempntrendszerre illetve mnitring rendszerre 33. ldal, összesen: ábra: Lisszabni stratégia között Lisszabni Stratégia I. szakasz Lisszabni Stratégia II. szakasz EU15 nline e- szlgáltatásk internet, innváció, i EU nline A MITS kapcsán említett eeurpe 2005 keretrendszere kibıvítésre került a praktív, targetizált szlgáltatásk mérését biztsító indikátrral, amely az ötödik kidlgzttsági, szfisztikációs szint elérését jelzi egy új, ügyfél-közpntú indikátrral, a nemzeti prtálkról készülı felméréssel. Az alábbiakban közöljük azknak a szlgáltatásknak a listáját, amelyek vnatkzásában a tagállamknak biztsítaniuk kell nemcsak az n-line elérhetıséget, de azt is jelezniük kell az indikátrknak, hgy milyen fkzatú a szlgáltatás elektrnizálása (sphisticatin). 9 Az indikátrk közül 12 az államplgárknak, 8 pedig a vállalkzásknak nyújttt e-krmányzati szlgáltatásk n-line elérhetıségének fkzatait tartalmazza. Az államplgárknak nyújttt szlgáltatásk: Jövedelemadó Álláskeresés Társadalmbiztsítási juttatásk 10 Személyi dkumentumk 11 Gépkcsi nyilvántartás Építési engedély kérelem Rendırségi bejelentés Közkönyvtárak Születési és házassági biznylat Felsıfkú ktatásban való részvétel Lakcímváltzás Egészségügyi szlgáltatásk Eurpean Cmmissin: Benchmarking indicatrs.. Ez a szlgáltatás kategória a következı al-csprtkat fglalja magában: munkanélküli segély, családi pótlék, gyógyászati költségek, diákhitelek. E szlgáltatás al-csprtjai: útlevél és vezetıi engedély.