A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve"

Átírás

1 A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, augusztus 27. 1

2 Vezetői összefglaló Bevezetés Alkalmaztt módszertan A Baktalórántházi kistérség helyzetének prblémarientált bemutatása Elhelyezkedés, gegráfiai adttságk Demgráfia, népmzgalm Humán erőfrrásk: fglalkztatás és ktatás Szciális helyzet és prblémák Infrastruktúra Külső megközelíthetőség Belső térkapcslatk Gazdaság, kiemelten a mezőgazdaság bemutatása Gazdaság szerkezete Mezőgazdaság és élelmiszeripar Szántóföldi növénytermesztés Gyümölcsültetvények Erdőgazdálkdás Állattenyésztés Méhészet Agrgazdasági vállalkzásk jellemzői A térség legfntsabb élelmiszergazdasági vállalkzásai Ében-trade Kft. - Gyümölcs- és zöldségfeldlgzás Master Gd-cégcsprt - Barmfitenyésztés Rauch Hungária Kft. - Almafeldlgzás A Baktalórántházai kistérség agrgazdasági helyzetének összefglalása A térség különböző fejlesztési dkumentumaiban meghatárztt kitörési pntk és irányk Az agripari park céljainak, funkcióinak, eredményeinek és célcsprtjának bemutatása Az agripari park lehetséges helyszíneinek mghatárzása Települések által javaslt területek bemutatása Befektetői elvárásk Földrajzi elhelyezkedéssel, infrastruktúrával kapcslats igények Vállalkzási környezettel kapcslats igények Szubjektív szempntk A térség agrgazdasági szereplőinek speciális elvárásai Az agripari park lehetséges helyszíneinek kiválasztása Lehetséges alternatívák részletes elemzése A alternatíva - Apagyi Ipari Fejlesztési Terület B alternatíva Baktalórántházi Ipari Fejlesztési Terület C alternatíva -Rhdi Ipari Fejlesztési Terület D alternatíva Nyírmada Fényes tanya E alternatíva - Leveleki Ipari Fejlesztési Terület (TSZ Majr) Feladatterv Előkészítési szakasz Megvalósítási szakasz Telekhatárig vezető infrastruktúra kiépítése, a csatlakzási pntk kialakítása Területrendezés, felszíni és felszín alatti vizek elvezetése Vízellátás Szennyvízelvezetés Villams energia Telkek kisztása Befektetés-ösztönzési tevékenység/kampány Telekhatárn belüli infrastruktúra kiépítése

3 Megvalósítás időterve Ipari park által nyújttt szlgáltatásk körének kialakítása, flyamats fejlesztése Ipari Park cím elnyerése (pcinális) A finanszírzás lehetséges frrásai EAOP-2008/1.1.1/A A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) Új Magyarrszág Felzárkóztatási Prgram Nem mndunk le senkiről a 33 leghátránysabb helyzetű (LHH) kistérség felzárkóztatási prgramja Szakmai ajánlásk, következtetések Mellékletek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az "Ipari Park" cím (Kódszám: IPC-2008) elnyerésére meghirdetett pályázati felhívása Vnatkzó jgszabályk Minta: Csengeri és a debreceni agráripari parkk bemutatása Irdalmjegyzék

4 Vezetői összefglaló Jelen összefglalás célja, hgy rövid, de átfgó képet adjn a megvalósítási terv legfntsabb megállapításairól, következtetéseiről és javaslatairól. A Szablcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedő Baktalórántházi kistérség egy mezőgazdasági jellegű térség, amely száms prblémával szembesül: mezőgazdasági terményeinek túlnymó része feldlgzatlanul, alapanyagként hagyja el a térséget, a birtkszerkezet erőteljesen szétaprózódtt, a föld aranykrnaértéke alacsny, a termelők közti együttműködések gyengék. A szeznális fglalkztatás túlsúlyban van a gyümölcstermesztésben, ami jelentős munkanélküliséget eredményez a rövid szüreti szezn időszakán kívül. Ugyanakkr száms lyan erősséggel is bír a kistérség, ami alapt szlgáltat a térség fejlesztési irányainak meghatárzásáhz. Egyes növényfajták termesztéséhez (alma, szilva, meggy, dhány, kápszta) kiváló termőhelyi adttságai vannak, a felvásárlói hálózatk kiépültek, a léalma és barmfi ágazatkban tőkeerős cégek telepedtek meg. A térséget érinteni fgja a Vásársnaményig tvábbépülő M3-as autópálya. Mindezek alapján a prblémák kezelésének és az adttságk kiaknázásának egyaránt lehetséges eszköze lehet egy speciális agripari tevékenységeket tömörítő, a térség agrgazdasági szereplői számára integrált szlgáltatáskat nyújtó terület kialakítása. A prjekt keretében végzett feltáró munka eredménye, hgy a térség mezőgazdasági vállalkzásainak és élelmiszer-feldlgzó cégeinek szüksége van egy lyan ipari parkra vagy fejlesztési területre, amely számukra megfelelő infrastrukturális feltételeket képes biztsítani, emellett segíti őket különféle szlgáltatáskkal (lgisztikai, pénzügyi, marketing, stb.). Az agripari park előzetes megvalósíthatósági tanulmányának céljai a következők vltak: az agripari park létesítésére alkalmas területek aznsítása a lehetséges helyszínek összehasnlító elemzése műszaki és közgazdasági szempntú alternatíva-elemzés a megvalósításhz szükséges lépések leírása, feladat-, idő- és költségterv meghatárzása A feltáró munka a következő eredményekre vezetett: 1. A kistérség területén száms terület található, melyek az önkrmányzatk szerint szóba jöhetnek a park kialakítása kapcsán. A települések által megjelölt 13 területet az adttságaik alapján egy egységesen alkalmaztt szempntrendszer segítségével öt lyan területre szűkítette le a tanulmány, melyek a legmegfelelőbb feltételeket kínálják a befektetők számára. 2. Az öt terület, valamint a jelenleg finanszírzási frrásul szlgáló pályázati lehetőségek vizsgálata rávilágíttt arra, hgy a szóba jöhető helyszínek száms infrastrukturális hiányssággal bírnak, melyek telekhatárig való kiépítése kizárólag saját frrásból lehetséges. 3. Az alapszinten kiépített infrastruktúrával rendelkező területek fejlesztésére száms pályázati frrás áll rendelkezésre, többek között a LEADER prgram, a 33 leghátránysabb kistérség fejlesztési prgramja vagy a Reginális Operatív Prgram különböző pályázatai. 4

5 4. Az öt terület közül az apagyi ipari fejlesztési terület képes rövidtávn teljesíteni az ipari park cím feltételeit, a többi négy helyszín (Baktalórántháza, Levelek, Rhd és Nyírmada) esetében ez középtávn érhető el. 5. Szükség van egy befektetés-ösztönzési prgram kidlgzására, mely eszközöket és szervezeti feltételeket biztsít annak érdekében, hgy a területek ismertsége növekedjen és a befektetői érdeklődés kiszlgálására hatékny választ adhassn a térség/település. 5

6 1. Bevezetés Jelen dkumentum a Baktalórántházi kistérségben létesítendő agripari park előzetes megvalósíthatósági tanulmánya. A Baktalórántházi kistérség egy jellegzetes mezőgazdasági térség, amelynek egyik legnagybb prblémája, hgy a mezőgazdasági terményeinek nagy része feldlgzatlanul, illetve alacsny feldlgzttsági szinten kerül ki, ezáltal az feldlgzásból származó jövedelmek más térségekben realizálódnak. Ennek a prblémának az egyik lehetséges megldása lehet egy térségi agripari park létrehzása. A prjektötlet a térség önkrmányzati vezetőinek és a vállalkzók együttgndlkzásának eredménye. A kistérség tervezőinek együttes véleménye, hgy a térség számára kitörési pntt jelenthet egy speciális tevékenységre szaksdtt, mezőgazdasági szereplők számára integrált szlgáltatáskat nyújtani képes terület, egy agripari park kialakítása. Ezért a s időszakra vnatkzó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prgram Vidéki térségek fejlesztése priritás Leader+ intézkedése keretében a Közép-nyírségért Helyi Akciócsprt a Közép Nyírségért Helyi Vidékfejlesztési Terv 2.2. intézkedésének (kódszám: 3.5.2), megvalósítása érdekében pályázati kiírást tett közzé egy térségi Agripari park tervének elkészítése érdekében. A tanulmány fő célja egy kistérségi agripari park létesítéséhez a lehetséges helyszínek elemzése, és azknak az igényeknek az aznsítása, amelyekre a park hatékny megldást kínál, annak érdekében, hgy javuljn a térség agrgazdasági szereplőinek a versenyképessége és a jövedelmi helyzete, valamint a piaci lehetőségeket jbban ki tudják használni. A jelenleg rendelkezésre álló területek közös jellemzője, hgy hiánys infrastruktúrával rendelkeznek. Az alapinfrastruktúra kiépítése nem jövedelemtermelő tevékenység, ezért egy gazdasági szervezet nem tudja felvállalni annak költségvnzatát, így a befektetők számára nem válhat a térség vnzó célpnttá. A tanulmány tehát elsősrban a kistérség önkrmányzatai számára, valamint a Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás számára készült. A tanulmány hat fő részből áll. Az első részben bemutatja a térséget: alapvetően azn tényezők vizsgálatára kncentrál, amelyek lényegesek a tanulmány tárgya szempntjából, ezért a helyzetelemzésben (3. fejezet) a kistérség agrgazdaságának bemutatása kapja a legnagybb hangsúlyt. A másdik nagybb részben (4. fejezet) aznsításra kerülnek a lehetséges területek, amelyek közül egységes szempntrendszer alapján öt helyszínt jelölt ki a tanulmány (5. fejezet). Az öt helyszín részletes bemutatása és elemzése képezi a harmadik nagybb rész 6. fejezet témáját. A 7 fejezet a megvalósításhz kapcslódó feladatkat és a szükséges feltételeket írja lea 8. fejezet pedig bemutatja a finanszírzás lehetséges frrásait, a kapcslódó pályázati lehetőségeket. A mellékletek ismertetik a szabályzási környezet, valamint a mintaként szlgáló régióban megvalósult hasnló jellegű fejlesztéseket is. A tanulmány a Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által készült. A munkára rendkívül rövid idő állt rendelkezésre (2008. július augusztus 31.), ezért részletes műszaki tervek készítésére nem vlt lehetőség. A tanulmány elsősrban a szükséges helyzetfeltárás, az alkalmas területek közti döntést megalapzó eszközként tekinthető. 6

7 2. Alkalmaztt módszertan A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítését primer és szekunder adatk gyűjtése előzte meg. Szekunder infrmációként jelentős adathalmaz állt a rendelkezésre: a kistérség fejlesztési stratégiái, valamint a térségről készült elemzések, tanulmányk, statisztikai adatk. A felhasznált szekunder infrmációk közül legfntsabbak: a Baktalórántházi kistérség felzárkózatási prgramja, A Közép-Nyírségért és Rétközért Helyi Vidékfejlesztési Közösség as időszakra vnatkzó Leader stratégiája, valamint a Leader stratégia kialakítása alatt flytattt, helyi vállalkzók, civil szervezetek és önkrmányzatk bevnásával tarttt munkacsprt-megbeszélések jegyzőkönyvei, Szablcs-Szatmár-Bereg megye, az Észak-alföldi régió és az Alföld mezőgazdaságáról készült elemzések, KSH adatai (T-Star, 2001-es népszámlálás, 2001-es Általáns Mezőgazdasági Összeírás). A témaspecifikus infrmációk összegyűjtése érdekében primer adatgyűjtést végeztünk: kettő kérdőíves felmérésre és egy a települési önkrmányzatk részvételével tarttt wrkshp rendezvényre került sr. A kistérség összes önkrmányzatának kiküldött kérdőív (19 db ) a településeken rendelkezésre álló ipari fejlesztési területekre valamint a településen működő vállalkzásk címjegyzékére vnatkzó kérdéseket tartalmaztt. 6 településről érkezett válasz, mely 31 %-s válaszadási arányt jelent. A másdik kérdőíves megkeresés az agrárgazdaság szereplői körében végeztük. A települések legjelentősebb élelmiszeripari vállalkzásai és gazdálkdói számára kiküldésre került 26 db kérdőív, melyben a térség megítélésére, a piaci tendenciákra, a befektetői környezet minőségére és a fejlesztési igényekre vnatkzó kérdések szerepeltek. A beérkezési arány 15 %-s vlt (4 db visszaküldött kérdőív) A lehetséges helyszínekkel kapcslats egyeztetés az összes érintett szereplő jelenlétben megtarttt wrkshp rendezvény keretében történt. A wrkshpra a kistérségi társulási tanács ülésén került sr (2008. augusztus 12.-én), melyen jelen vlt a kistérség valamennyi plgármestere. A wrkshp témája vlt - az ipari park létesítésének jgszabályi hátterének és a lehetséges pályázati frrásk bemutatását követően, - a beérkezett javaslatk értékelése, közöttük a srrend felállítására egy szempntrendszer kialakítása. A wrkshp eredményeként kialakult az önkrmányzati tárulás egységes álláspntja, mely szerint a következő szempntk figyelembe vétele indklt: terület közlekedés-földrajzi helyzete, elhelyezkedése alapinfrastruktúrával való ellátttság hiányzó infrastruktúra kialakításának költségigénye terület mérete 7

8 terület tulajdnvisznyának rendezettsége Ezeknek a szempntknak az bjektív vizsgálata érdekében minden egyes szempnt esetében külön-külön meghatárztt, ötfkzatú skálát dlgztunk ki. Ez az értékelési módszertan a területek reális értékelését, a tvábbi elemzésekre érdemes területekre szűkítését tette lehetővé. Mind a 13 javaslt terület esetében megtörtént az értékelés, ez alapján, - az előzetesen meghztt társulási döntés értelmében - az elemzés célkörét az öt legkedvezőbb feltételekkel rendelkező terület képezte. Az elemzés tvábbi részében ez az öt terület került részletes bemutatásra, és az értékelést tvábbi 3 szempnttal és összefglaló szakértői értékeléssel egészítettük ki. Az egyes szempntk szöveges kifejtésére ebben a részben kerül sr. 3. A Baktalórántházi kistérség helyzetének prblémarientált bemutatása 3.1. Elhelyezkedés, gegráfiai adttságk A Közép-nyírségért Helyi Akciócsprt területe megegyezik a Baktalórántházi kistérség területével. A kistérség Magyarrszág észak-keleti részén, az Észak-Alföldi Régióban, Szablcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekszik. A kistérség fejlettségi mutatói alapján a 311/2007. számú krmányrendelet szerint leghátránysabb helyzetű kistérségnek minősül. A Baktalórántházi kistérség települései: Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Laskd, Levelek, Magy, Nyíribrny, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadbs, Ramcsaháza, Rhd. A települések területe összesen 452,75 km2, mely a megye területének 7,6%-a. A Baktalórántházi kistérség eredeti növényzetét a különféle tölgyesek, lápk, ligeterdők, a hmkbuckás területeken pedig hmkpuszta gyepek alktják. A kistérség dmbrzati adttságai alapján szinte teljesen sík területnek tekinthető Demgráfia, népmzgalm A kistérség laksainak száma fő (megye laksainak 6,1%-a). A népesség krösszetétele kedvezőbb az rszágs és régiós értékeknél: egy időskrúra átlagsan 1,48 fiatalkrú jut (rszágs érték: 0,99), a munkavállalási krú népesség aránya 59 % (rszágs érték: 41%). Szintén pzitívumként említhető, hgy a születések száma meghaladja a halálzásk számát. Sajns aznban a negatív vándrlási egyenleg ellensúlyzza ezt. Különösen aggasztó az a tendencia, hgy az elvándrlók nagy részét a képzettebb, fiatal krsztály teszi ki, így ezen rétegek aránya csökken a teljes laksságn belül Humán erőfrrásk: fglalkztatás és ktatás Magyarrszág száms vidéki térségéhez hasnlóan, a Baktalórántházi kistérségében is a mezőgazdaság visszaeső fglalkztatási szerepét az ipari, szlgáltató tevékenységek növekedése eddig nem ellensúlyzta. A munkaképes krú népességből 14,8 % az álláskeresők aránya, a munkanélküliek 52%-a 189 napn túli, un. tartósan munkanélküli. Az ő munkaerő-piaci reintegrálásuk jelentős nehézségekkel jár, hiszen nagy részük legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezik. 8

9 Az aktivitási ráta elmarad az rszágs és régiós értékektől is: a munkaképes krúak mindössze 42 %-a fglalkztattt. A népesség gazdasági aktivitásának alacsny vlta a jövedelmi adatkban is tükröződik. A népességből a fiatalk aránya visznt meghaladja az rszágs adatkat: a népesség 24 %-a 18 évnél fiatalabb, tehát biztsíttt a munkaerő-utánpótlás. A helyben lakó képzett munkaerő helyi munkalehetőségek híján jellemzően a megyeszékhelyre ingázik munkába. A kistérségben a fglalkztatttak aránya a mezőgazdaságban jelentősebb, a szlgáltatási jellegű ágazatkban elmarad mind a régiós mind az rszágs átlagtól ben a mezőgazdaság hzzájárulása a GDP-hez (8,1%) közel kétszerese az rszágs átlagnak. 1. táblázat: Baktalórántházi kistérség lakónépességének fntsabb adatai településenként 1 Az érettségivel és az egyetemi, főisklai klevéllel rendelkezők aránya csak Baktalórántházán haladja meg a megyei átlagt, más településeken ezek az értékek messze elmaradnak a megyei és az rszágs átlagtól: a középisklai érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben 17% körül alakul, ez több mint 10%-kal kevesebb a megyei átlagtól, a felsőfkú végzettségűek aránya pedig csak a fele a megyei szintnek. A kistérség ktatási intézményekkel való ellátttsága jónak tekinthető. Valamennyi településen működik óvda és általáns iskla. A fiatalk középisklai tanulmányainak flytatására szintén van lehetőség a kistérség közpntjában, ahl gimnázium és szakközépiskla is működik. Az 1 KSH SzSzB Megyei évkönyv,

10 ktattt szakközépisklai szakk: gépészet, közgazdaság, infrmatika. Az intézményben szakisklai képzés is flyik: gépész, mezőgazdaság, vendéglátás-idegenfrgalm és építészeti szakmacsprtkban képezik a diákkat Szciális helyzet és prblémák A kistérségben a munkanélküliség lényegesen magasabb (20,8% 2 ) az rszágs átlagnál. A több évtizede meglévő elhelyezkedési nehézségek térben kncentráltan jelentkeznek, és főként az egyébként is hátránys helyzetű társadalmi rétegeknél (rmák, nők, megváltztt munkaképességűek) jelentkeznek erőteljesebben. A kisebbségek, különösen a leghátránysabb helyzetű rma laksság aránya néhány településen kiugróan magas, de a kistérség minden településén kz kisebb-nagybb társadalmi feszültségeket megldatlan munkaerő-piaci reintegrációjukból és tvábbi társadalmi lemaradásukból adódó nehézségek. 2. táblázat: Jövedelmi helyzet a Baktalórántházi kistérségben, régiós és rszágs összehasnlításban 3.5. Infrastruktúra Külső megközelíthetőség A kistérség az rszág észak-keleti részén helyezkedik el Szablcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházától keletre eső részén, mintegy km-re Ukrajnától, a szlvák illetve a rmán határtól. A térségen a 41. számú főútvnal halad keresztül Nyíregyháza Vásársnamény - Beregszász irányába, a 4. számú főút éppen csak érinti Berkesznél a kistérséget. A térség leginkább Nyíregyháza vnzáskörzetéhez tartzik, de szrs gazdasági kapcslatk fűzik Kisvárdáhz és Mátészalkáhz. Az utak mennyisége összességében megfelelő, a települések közti úthálózat sűrűsége meghaladja az rszágs átlagt. Az útállmány összetétele aznban kedvezőtlen: a 100 km2-re jutó főútvnal-sűrűség a megyében elmarad az rszágs átlagtól, ellenben a mellékutak sűrűsége meghaladja az rszágs átlagt, összességében a mellékutak dminanciája a jellemző. 2 AFSz,

11 Az M3-as autópálya Nyíregyházáig való megépítésével 2007-ben jelentősen javult a megye és a kistérség addig kedvezőtlen elérhetősége, aznban az autópálya rszághatárig történő megépítése sem fgja teljesen megldani a közlekedési anmáliákat, hiszen hiányzik néhány főút, amely az egyes kistérségeknek az autópályáhz való gyrsabb kapcslódását biztsítaná. A meglévő hálózat struktúrája az M3-as autópálya tvábbépülésével flyamatsan átrendeződik majd, illetve az építése srán a környezetében lévő utak frgalmi terheléseiben is váltzással kell számlni. A kistérségben Magy és Ófehértótól délre fg elhaladni az autópálya, Ófehértónál kijárata létesül, így az Ófehértó-Baktalórántháza kapcslat várhatóan erősödni fg. A vasúti közlekedés nem jelentős: a kistérségen mindössze egy másdrendű vasútvnal halad át Vásársnamény irányába, így csak néhány település rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel: Levelek, Ófehértó, Baktalórántháza és Nyírmada, de Magy és Pusztadbs is könnyen megközelíthető a szmszéds települések állmásairól. Teherfrgalm lebnylítására alkalmas iparvágány, átrakóhely Ófehértón a Nyírerdő Rt telephelyén található. Az autóbusz közlekedés jónak mndható: mindegyik település összeköttetésben van Baktalórántházával, valamint Nyíregyházával, de az összes közeli várs könnyen megközelíthető. A megyeszékhely közútn körülbelül hármnegyed óra alatt érhető el, vnattal az út átlagsan 1,25 óra. Budapest közútn 2,5-3 óra alatt érhető el, vasúttal több, mint 4 órás az út. Debrecen is 80 km-en belül van, tehát Hajdú-Bihar megyeszékhelyére is visznylag hamar el lehet jutni Nyírbátrn keresztül Belső térkapcslatk Visznylag élénk a frgalm a kistérség szmszéds vagy egymáshz közeleső települései között. Baktalórántháza egyfajta közpnti településként helyezkedik el Kisvárda, Vásársnamény, Mátészalka, Nyírbátr és Nyíregyháza között, ebből adódóan az autóbuszjáratk sűrűsége is jellemzi. A kistérség belső térkapcslatainak legfőbb jellemzője az úthálózat általáns fejletlensége mellett, hgy az nem illeszkedik a kistérségi léthez: több település megközelíthetősége is nehézkes a szmszéds településekről. Például prblémát jelent, hgy a Laskd-Ramcsaháza illetve Ófehértó - Magy közúti távlsága mintegy 4-szerese a légvnalban mért távlságnak. A szmszéds településeket összekötik mezőgazdasági utak, de azk esős időben és télen járhatatlank, rendszeres igénybevételük nem lehetséges Gazdaság, kiemelten a mezőgazdaság bemutatása Gazdaság szerkezete A gazdaság szerkezetére vnatkzóan elmndható, hgy a kistérségben mind az rszágs, mind a régiós átlaghz képest elmarad a tercier szektr mérete, amit a szlgáltatási szektrban működő cégek alacsnyabb aránya is mutat (3.sz. táblázat). A mezőgazdaságban működő cégek aránya hármszrsa, a szektr GDP-hez való hzzájárulása (8,2%) visznt kétszerese az rszágs átlagnak. A térség vállalkzási szerkezetére a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, valamint a fizikai fglalkzásúak és az alacsnyabb isklai végzettségűek nagybb aránya, illetve az aktív krú népesség kisebb aránya jellemző, ezért a jövedelmek elmaradnak az rszágs átlagtól. 11

12 Az iparban működő cégek aránya megfelel az rszágs és régiós értékeknek. Az iparban alapvetően a könnyűipari tevékenységek és a mezőgazdasági termékfeldlgzás a jellemzőek, főleg fakitermelés, fafeldlgzás, élelmiszeripari és a textilipari tevékenységek dminálnak. Ezekben az iparágakban száms cég működik, melyek közül néhány erős piaci helyzettel rendelkezik, és fglalkztatási szempntból is meghatárzó a kistérségben. Ilyenek például a Nyírmadán működő Rauch, az Apagyn működő hűtőüzemek (Ében-Trade), a több településen gyártóegységekkel rendelkező MasterGd cégcsprt, a Papp-Ker Kft. Nyírtassn, a Ricsta cipőgyár, illetve a nyírmadai szövőüzem. 3. táblázat: Vállalkzásk megszlása szektrk szerint a kistérségben, régiós és rszágs összevetésben Mezőgazdaság és élelmiszeripar A tanulmány célul tűzte ki, hgy megtalálja a legalkalmasabb helyszínt vagy helyszíneket egy térségi agráripari irányultságú ipari parkja, vagy ipari fejlesztési területe számára. Ezért szükséges elvégezni a térség agráriparának, vállalkzásainak bemutatását, a térség nyújttta előnyök és hátrányk számbavételét. A Baktalórántházi kistérség agrgazdaságának legjellemzőbb al-ágazatai a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcsültetvények, az állattenyésztés, az erdőgazdálkdás és a méhészet Szántóföldi növénytermesztés A kistérség mezőgazdaságán belül kiemelt a növénytermesztés szerepe, azn belül a munkaigényes kultúrák burgnya, dhány termesztése jellemző, amelyek a kiváló termőhelyi adttságknak és a hsszú időre visszanyúló termesztési tapasztalatnak köszönhetően a térség jellegzetes, tradicinális terményeivé, illetve ezekből készült feldlgztt termékeivé váltak. A szántók százalékát gabnafélékkel hasznsítják, ami az rszágs átlagnak megfelelő arány. A vetésszerkezetben az átlagsnál magasabb a burgnya és zöldségfélék aránya. A burgnya területi aránya a megyén belül a Baktalórántházi kistérségben a legnagybb. A takarmánynövények és cukrrépa aránya visszaesést mutat, ami az állatállmány csökkenésével és a hazai cukrgyárak megszűnésével magyarázható. Az egyéni gazdaságk és gazdálkdó szervezetek növénytermesztési szerkezete nagyn hasnló, azzal a különbséggel, hgy a burgnya és zöldégfélék termesztése inkább az egyéni gazdaságkra jellemző. Ugyancsak jelentős a takarmánynövények (főleg kukrica, rzs, tritikálé) termesztése is, amelyet főként saját célra termesztenek, értékesítésre kisebb mennyiség jut. A kistérségben kicsi a szerepe a knyhakertészetnek, kedvező termelési feltételek a kápsztafélék termeléséhez mutatkznak. 12

13 Az ágazat esetében prblémát jelent az elapróztt birtkszerkezet, aminek következtében az átlags birtkméret 1-5 ha közötti a kistérségben. 50 ha feletti birtkk aránya csak 1,1 százalék az összes megművelt földterületből. Tvábbi gyengesége a helyi mezőgazdaságnak a rssz talajminőség, hiszen az itt található jellegzetes nyírségi hmktalajk átlags aranykrnaértéke 10, ami a megyei átlag 12-től is elmarad és csaknem fele az rszágs átlagnak (18 AK). Jelentős a futóhmkkal bríttt terület aránya is, különösen Nyírkércs, Nyíribrny, Ramcsaháza és Laskd településeken, ahl a szántóföldi növénytermesztés gyakrlatilag nem flytatható gazdaságsan Gyümölcsültetvények Magas arányt képvisel a kistérség gyümölcstermesztése, a gyümölcsösök terültének ¾-ét az alma, 13 százalékát a meggy, 5 százalékát pedig a szilva fglalja el. A 2000-es évek első felében jelentős meggyfa-telepítés történt a térségben, aznban nem alakult ki az ehhez kapcslódó megfelelő feldlgzó és hűtő kapacitás, amely csökkentené a gyümölcs idényjellegéből (két-hárm hét az ptimális szedési ideje) adódó értékesítési prblémákat. Fntsabb felvásárlóhelyek Apagyn, Baktalórántházán, Nyírtassn és Nyírmadán működnek. A térség almatermelésének nagybb részét, kb százalékát - a megyei és rszágs értékesítési trendeknek megfelelően, - léalmaként értékesítik. Több cég is almalé-előállítással fglalkzik, de közülük kiemelkedik az utóbbi évek legjelentősebb beruházásával a Rauch Hungária Kft. nyírmadai üzeme. A legmdernebb technlógiával felszerelt üzem, a multinacinális cég flyamatsan növekvő piaci részesedésének köszönhetően hsszabb távn is bizts partnere lesz a helyi termelőknek Erdőgazdálkdás A kistérség mezőgazdasági földterületeinek 30 százaléka erdő (2002), ami a megyében a másdik legmagasabb érték. Különösen magas Magy (60 %) és Baktalórántháza (56 %) erdősültsége. Ez utóbbi erdője rszágs jelentőségű védett természeti terület, hiszen az őshns fafajták (kcsánys tölgyes, tölgyes-gyertyáns társulás) ritka természeti értékeket képviselnek. Emellett nagyarányú a telepített akác és nyárfélékből álló erdőtestek. A kistérségben illetve annak határain húzódik nemcsak Magyarrszág, hanem Európa legnagybb akácsa, melynek a minőségi fatermelés illetve a méz és mészkészítmények termelése szempntjából van óriási jelentősége. Az erdők 41 százaléka magántulajdnban van, amely arány a krábbi tsz-ek földjeinek kárpótlásként való szétsztásával, privatizációjával alakult ki. Az állami tulajdnban lévő erdők túlnymó része a Nyírerdő Zrt. kezelésében van. A Nyírerdő Zrt.-hez tartzó Baktalórántházi Erdészet a Nyírség középső és északkeleti részén gazdálkdik. Főbb faállmány-típusai a tölgyes, gyertyáns tölgyes, a területe felén pedig akácsk, fenyvesek, nemesnyárask találhatóak. Jelentős hektárnyi - az erdészet területén lévő természetvédelmi célú erdő. A baktai erdészet gazdag vadállmánya és természeti szépsége egyre több kirándulót vnz Állattenyésztés Az állattartásban az egész rszágban jelentős vlt a visszaesés az 1990-es években, a legnagybb mértékű visszaesés aznban Nógrád mellett éppen a megyét jellemezte. A szarvasmarha-állmány csökkenése kevesebb, mint a felére esett vissza 1991-hez képest, de sertésállmány is 42 százalékkal csökkent. A juhállmány csak egyharmadával csökkent, a barmfifélék száma aznban szintén megfeleződött. 13

14 Az állattenyésztésben az rszágs átlagnál jelentősebb a juhtenyésztés szerepe, valamint a kecsketartás és méhészet is egyre fntsabb részt képvisel a kistérség állattenyésztésében. A sertés- és barmfitenyésztés szintén elterjedt a megyében, bár kisebb a jelentőségük, mint a többi megyében. A baktalórántházi kistérségben az állattartás főként a kisebb gazdaságk keretében flyik. A juhtenyésztés a legfntsabb, majd a barmfi és sertéstartás követik fntsságukban. A nagyüzemi állattartás a kilencvenes években gyakrlatilag megszűnt. Egyedül a barmfitenyésztésben mutatkznak pzitív flyamatk, ugyanis a Master Gd-cégcsprt lefedi a teljes barmfiipari vertikumt, a keltetéstől az értékesítésig Méhészet A térség méhészetének alapját a ha mézelő akács jelenti, mely kiváló minőségű méz előállítását teszi lehetővé. Az adttságkkal ellentétben a kistérségben kevesen fglalkznak méhészettel főállásban, a termelők többsége csak kiegészítésként, hbbi szinten méhészkedik. A Baktalórántházán működő Vay Ádám Gimnázium és Szakközépisklában már isklarendszerű és isklarendszeren kívüli képzésben is flyik méhészeti ktatás, a megszerezhető végzettségek méhész szakmunkás és méhegészségügyi felelős. Ezek eredményeként a helyi tudás, szakértelem fejlődése valamint a méhészet, mint alternatív mezőgazdasági tevékenység terjedése, fejlődése várható. A térségben a mézelő akácskat többnyire éves fák alktják. Az akáctelepítés évek óta flyamatsan zajlik, utljára 2003-ban telepítettek kb hektárnyi területre akácfákat. A mézhzam alakulásában szerepet játszik még a naprafrgón, a gyógynövények, a facélia, a repce is, melyek kedvezően beflyáslhatják a mézhzamt Agrgazdasági vállalkzásk jellemzői Az élelmiszer-feldlgzásban és a termeléshez a kis- és középvállalkzásk túlsúlya jellemző (a vállalkzásk 89%-a 20 fő alatti), ahl a vállalkzásk meghatárzó részénél a tőkehiány miatt jelentős a versenyhátrány, és nincs elegendő fedezet az EU előírásknak megfelelő minőségi, élelmiszerbiztnsági és környezetvédelmi fejlesztésekre. Nem megfelelő a vállalkzásk eredménytermelő képessége, az innváció szintje, hiányzik a kutatás-fejlesztési háttér és a marketing munka is javításra szrul. Egyes szakágazatkban jelentős a kapacitásfelesleg (alacsny kihasználtság), de megfigyelhető a kapacitásk kiegyenlítetlen területi elszlása és a vállalkzásk körében a szaksdás alacsny szintje is. Az egyéni gazdaságkban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági termékérték több mint fele a Ft közötti sávba tartzik, ami megfelel az rszágs átlagnak. Az igen alacsny, Ft alatti mezőgazdasági termékértéket létrehzó gazdaságk aránya 25,2 %, ami az rszágs áltagtól (32,4 %) elmarad, tehát kedvezőbb annál. A bizts megélhetést jelentő, árutermelést is flytató gazdaságnak számító, 1 millió Ft feletti mezőgazdasági termékértéket előállító gazdaságk aránya (11,3 %) meghaladja az rszágs átlagt (10 %). A működő üzemek a minőségbiztsítási rendszerük szerint eltérőek. Elsősrban a nagyüzemek egy része teljes körű minőségbiztsítást alkalmaz, ami lehet ISO 9001 vagy ISO 9002 szerinti és alkalmazzák a teljes körű HACCP-t is. Számuk ma még kevés. Több üzem részlegesen alkalmazza az ISO 9001 vagy ISO 9002 minőségbiztsítási rendszert egy-egy területen, vagy csak a törvény által előírt HACCP veszélyelemzési rendszert építette ki. Sk feldlgzónál egyáltalán nincs szervezett minőségbiztsítás, legfeljebb a piaci kereslet alapján dönt a vállalkzó termékei minőségfejlesztéséről. A vállalkzásk esetében megfigyelhető egyfajta földrajzi szempntú kncentráció: a legtöbb élelmiszeripari cég Apagyn, Baktalórántházán és Nyírmadán található. 14

15 A térség legfntsabb élelmiszergazdasági vállalkzásai Ében-trade Kft. - Gyümölcs- és zöldségfeldlgzás A kistérség legnagybb gyümölcs- és zöldségtermeléssel és feldlgzással fglalkzó cége az apagy-meleghegyi telephelyű Ében-trade Kft. A társaság saját gyümölcsültetvényekkel is rendelkezik (alma, őszibarack), de a környékbeli kistermelőktől is felvásárlja terményeiket. A legmdernebb technlógiával felszerelt, 1400 tnna termény tárlására alkalmas hűtőházzal, autmata csmagló gépsrkkal rendelkezik. A flyamats fejlesztések a magasabb feldlgzttsági szint, így magasabb helyben maradó prfit, elérését teszik lehetővé (pl. hűtött gyümölcssaláta-gyártás). A cég telephelye a 41-es főút mellett található, m² teljesen közművesített teleken, így a tvábbi tervezett beruházásk elhelyezése már megldtt Master Gd-cégcsprt - Barmfitenyésztés A térség és a megye barmfitenyésztésének kiemelkedő szereplője a Master Gd-cégcsprt, amely a teljes barmfivertikumt átfgja, a takarmányalapanyag-termeléstől a feldlgztt barmfihús értékesítéséig. A szlgáltatási tevékenységeket (élőállat paklás, takarítás, fertőtlenítés) a Master Szlg Kft. végzi, a mezőgazdasági alaptevékenységeket (takarmánytermesztés- és feldlgzás, keltetés, brilercsirke- és szülőpár-tenyésztés, és szabadtartású csirkék tenyésztése) két cég végzi, míg az élőbarmfi-feldlgzás és értékesítés szintén két kft. végzi. A kistérség következő településein vannak jelen a vertikum valamely tevékenységével: Baktalórántháza, Berkesz, Laskd, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyíribrny, Petneháza. A cégcsprtban felismerték, hgy az élelmiszeripari és étkezési trendek hatására egyre nagybb lesz a kereslet a szabadtartású és az ökbarmfi iránt, az ezen igényeknek megfelelő kapacitáskat már a teljes vertikumban kiépítették Rauch Hungária Kft. - Almafeldlgzás A Rauch az egyik legnagybb hazai gyümölcslé- és jegestea gyártó vállalata 2006-ban létesített zöldmezős beruházásként egy új almalé-feldlgzó üzemet Nyírmadán. A számítógéppel vezérelt, autmata üzemben évente 35 ezer tnna alma feldlgzását végzik A Baktalórántházai kistérség agrgazdasági helyzetének összefglalása A térség fglalkztatttságában csökkenő szereppel bír a mezőgazdaság, de ennek ellenére tvábbra is fnts ágazatnak számít. A évi Általáns Mezőgazdasági Összeírás szerint a kistérség háztartásainak 64 százaléka minősült gazdaságnak. Az egyéni gazdaságk ezer laksra vetített aránya kétszerese az rszágs átlagnak, a megye kistérségei közül a csengeri kistérség után, a másdik legmagasabb. A gazdálkdó szervezetek által művelt földek részaránya 50 %-kal elmarad az rszágs átlagtól (34 %) Prblémás terület a mezőgazdaságban a birtkszerkezetre jellemző a szétaprózttság. A termelők közti együttműködések esetlegesek, piaci infrmációs rendszerek, integrátri hálózatk nem megfelelőek. A helyi élelmiszergazdaság nagy gndja a gazdálkdók alacsny színvnalú szervezettsége (piaci fellépése), a termelők, feldlgzók és kereskedők közötti nem harmnikus kapcslatrendszer, a termelést, feldlgzást, értékesítést segítő szlgáltatásk (beleértve a pénzügyi szlgáltatáskat is), tvábbá a kereskedelmi, lgisztikai rendszerek fejletlensége. A kistérség agrgazdasági helyzetére száms lyan külső hatás, kihívás van beflyással, aminek egyelőre nem vagy csak igen csekély mértékben tudtt megfelelni. Erősödő tendencia, hgy a feldlgztt mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, magas hzzáadtt értékkel, nagy 15

16 tömegben, a kereskedelmi lánckban kerülnek értékesítésre. Az üzletlánck részéről követelmény a nagy mennyiségű, egyenletesen jó minőségű, lcsó termék, tetszetős, környezetbarát csmaglás. A magas követelményeknek a térségben előállíttt termékek csak részben tudnak megfelelni. Az üzemek mérete, kapacitása is hátrány ebben, hiszen egy-egy termékből nem termelődik nagy mennyiség. Ezért sk esetben a megfelelő helyi beszállító(hálózat) hiányában a kereskedelmi üzletek külföldről biztsítják az áruutánpótlást. A glbalizáció nymán megfigyelhető tendencia, hgy a kiskereskedelmi áruházlánck (Tesc, Spar, Metr stb.) valamint a nagy élelmiszer-feldlgzó vállalatk (pl. Rauch) egyre nagybb teret nyernek. Ezek a cégek lyan beszállítókat keresnek, akik nagy mennyiségű, hmgén minőségű és lcsó alapanyagt, félkész- és készterméket képesek előállítani. Ezt a térség termelői összefgás hiányában nem tudják teljesíteni, így flyamats értékesítési nehézségekkel küszködnek. A mezőgazdasági termelők és a feldlgzóipar egymásra utaltak, aznban a jelenlegi csekély együttműködéssel, a vertikális és a hrizntális integráció hiányában versenyképességük fkzatsan csökken A térség különböző fejlesztési dkumentumaiban meghatárztt kitörési pntk és irányk A kedvezőtlen tendenciák kezelése érdekében száms stratégiai dkumentum született, melyek kijelölik a szükséges fejlesztési iránykat a kistérség számára. A legfntsabb ilyen dkumentumk a Baktalórántházi Kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Prgramja valamint a as időszakra készült Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. A dkumentumk száms lyan megállapítást és intézkedést határznak meg, amelyek az agrgazdaság fejlesztésével kapcslatsak. A mezőgazdaság strukturális átalakítása és fejlesztése csak akkr járhat sikerrel, ha a térségben a mezőgazdasági termékek feldlgzttsági fkának növelése érdekében helyi feldlgzással, piaci értékesítésre való előkészítéssel pársul, mivel a jövedelem döntő hányada a feldlgzásban és az értékesítésben realizálódik. Ezért hűtőházak, csmaglók és kis- illetve közepes méretű élelmiszer feldlgzók létesítése indklt kistérségi összefgással. Az értékesítés és a feldlgzás igényeinek az egyöntetű, minőségi és megfelelő vlumenű mennyiség felel meg ezért a minőségbiztsítási rendszerek bevezetése, és a szükséges frrásk megteremtése érdekében a termékpálya szereplői közötti összefgás elengedhetetlen. Ennek eszközei EU knfrm szervezetek létrehzása klaszterek (termékpályás szövetkezetek) és TÉSZ-ek alapításával. Ezek a szervezetek a piaci értékesítés jelentős javulása mellett megteremtik az input költségek csökkentésének feltételeit is (közös beszerzés) és a krszerű gépi- illetve technlógiai berendezések munkába állításával (gépkörök, géphasznsító társaságk) a termelés jövedelmezőségének javítását váltják valóra. A térség adttságai alapján a legfntsabb fejlesztendő ágazatk: Almatermelés: Fnts lenne az almafeldlgzás növelése, a termékkínálat bővítése, hiszen még a jól bevált és helyenként már alkalmaztt technlógiák (csmaglás, szárítás) sem terjedtek el megfelelő mértékben. Szükség lenne innvatív feldlgzási eljárásk meghnsítására is, hiszen a hagymánys értékesítési módknál egyre nagybb a knkurencia. Az öklógiai gazdálkdás lehetőségei szintén kihasználatlank a kistérségben. Erdőgazdálkdás: Az erdészet nem tartzik a munkaigényes ágazatk közé, mivel a telepítés és a betakarítás időszakai között alig-alig teremt munka- és megélhetési lehetőséget. A fglalkztatási prblémára megldást jelentene a gyrsan érő fafajták, és alternatív felhasználási lehetőségeket nyújtó fa- és növényfajták (energiafű, fűz, gyékény) telepítése. 16

17 Méhészet: A méhészet fellendülése érdekében fnts lenne legalább egy (kis)térségi érdekképviseleti szervezet megalakítása. Az egységes érdekképviselet mellett a méz nagy mennyiségben történő raktárzása, csmaglása, szállítása is megldatlan, amire középtávn csak egy prfesszinális termelői és értékesítési szövetkezet megalapítása jelenthet megldást, amely az értékesítést és marketinget is szervezné. A nagybb mennyiségű termék lehetővé tenné az áruházlánck kínálatába való bekerülést, a raktárzási kapacitás növelése pedig ezek just-in-time (,,éppen időben ) beszállítói rendszerének való megfelelés miatt fnts, jelentősen kibővülnének az értékesítési lehetőségek. Fnts kitörési pnt lehetne az öklógiai (vagy más néven: bi) gazdálkdás bevezetése, elterjesztése a méhészetben is, hiszen ez a piaci szegmens bizts növekedési ptenciált hrdz magában és minél többen gazdálkdnak ilyen módn, annál gazdaságsabb a termelés, hiszen csökkennek a védősávk és a negatív externáliák elleni védekezés költségei. Jó alapt jelent erre a kistérség kedvező környezeti állapta. Az élelmiszeripar fejlesztése azért is fnts a térségnek, mert a térség erősségének számító zöldség- és gyümölcstermesztés ugyan magas élőmunka-igényű, de erősen szeznális. Ezért az év nagy részében az idényjelleggel fglalkztattt jellemzően alacsny képzettségű munkavállalói réteg nem jut munkáhz, ezen segíthetne az élelmiszer-feldlgzási ágazatk kiépülése. A kisebb termelők számára kitörési pntt jelenthet a táj- és térségspecifikus termékekkel való piacralépés. A szablcsi alma, szilva rszágs hírnévvel bír, az ezekből előállíttt, igényes csmaglással elláttt, megfelelő marketingmunkával hirdetett termékek felvevőpiaca biztsítva van. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez pedig rendelkezésre állnak a pályázati frrásk (Leader) Az agripari park céljainak, funkcióinak, eredményeinek és célcsprtjának bemutatása A térségben megfigyelhető negatív tendenciák, a rmló társadalmi-gazdasági flyamatk kezelésének egy lehetséges eszköze lehet a térségi agripari park létrehzása. A park létesítésének elsődleges célja: A térség agrárgazdasági szereplői számára a versenyképességük, a jövedelmi helyzetük javítása valamint a piaci lehetőségek jbb kihasználása érdekében a szükséges háttér megteremtése. A prjekt eredményeként a betelepülő vállalkzásk a kedvező feltételeknek köszönhetően árbevételt realizálnak és új munkahelyeket hznak létre. A létrejövő park a következő funkciókat látná el: az agrárgazdasági szereplők igényeit kielégítő terület, mely: fizikai infrastruktúrával elláttt (utak, gáz, víz, áram, csatrna, telefn, fax, internet) raktár- és hűtőkapacitáskkal rendelkezik tanácsadási szlgáltatáskat nyújt (piaci infrmációk, marketing tanácsadás, inkubációs szlgáltatásk) kedvezményes irdabérleti lehetőséget nyújt (pl klaszterek menedzsment szervezetei, TÉSZ-ek számára) 17

18 egyéb szlgáltatásk (pl.: őrzésvédelem) csmaglóüzem stb. Az argripari park középtávn a következő hatáskat, eredményeket válthatja ki a termékpálya szereplői (termelők, feldlgzók, kereskedők) közötti együttműködés erősödik az agrárgazdaságban a hzzáadtt érték növekszik a magasabb szintű feldlgzás eredményeképpen mezőgazdaság diverzifikálódik az alacsnyabb képzettségűeknek is állandó, nem csak szeznális jellegű munkalehetőségek létesülnek a helyi fejlesztési kezdeményezések erősödnek új, munkahelyteremtő beruházásk jelennek meg a térségben megtermelt termékek feldlgztt állaptban kerülnek értékesítésre, ezzel javul a helyi termelők anyagi helyzete helyszín biztsításával hzzájárul a Leaderből megvalósuló fejlesztéseknek Az Agripari park célcsprtját elsődlegesen azk a befektetők (vállalkzásk, klaszterek vagy TÉSZ-ek) jelentik, akik a helyben termelt termékek értéknövelő feldlgzását végzik vagy végezni tervezik. Ezek a tevékenységek, figyelembe véve a terület adttságait a következők lehetnek: hűtőtárlás, félkész vagy késztermékké való feldlgzás, csmaglás, szállítmányzás vagy raktárzás. 4. Az agripari park lehetséges helyszíneinek mghatárzása 4.1. Települések által javaslt területek bemutatása A Baktalórántházi kistérség önkrmányzatai körében végzett kérdőíves megkeresés alapján kerültek meghatárzásra az agripari park lehetséges területei. A felajánltt területek mindegyike megfelel az alábbi kritériumknak: a település-fejlesztési tervben ipari területként van megjelölve rendezettek a tulajdnvisznyai egybefüggő, minimum 5 ha méretű prmentes útn megközelíthető, vagy az út kis ráfrdítással kiépíthető kmmunális infrastruktúrával rendelkezik (gáz, víz, villams áram, csatrna) - vagy minimális ráfrdítással kialakítható 18

19 Az önkrmányzatktól beérkezett válaszk alapján a következő 13 terület vizsgálható, mint az agripari park helyszíne: Település Terület megnevez ése Zöldmező/B arnamező (Z/B) Terület mérete (ha) Infrastruktúra Tulajdni visznyk Nyírtét Ipari terület Z 6 TSZ telep B Víz és elektrms áram, aszfaltztt utcákn megközelíthető, de biztsítva van a földgázhz való hzzáférés is Önkrmányzati tulajdn Magántulajdn 042/12-044/12 HRSZ Z 29, sz út mellett helyezkedik el, közművek nymvnala a terület mellett található Magántulajdn, 7 tulajdns Önkrmányzati tulajdn, Petneháza TSZ Majr B 9,5 Vízzel és villams árammal rendelkezik, a többi kis ráfrdítással kiépíthető. Út: 200 m hsszúságú bekötőút kiépítése szükséges Magántulajdn. Prmentes megközelíthető. útn Ramcsaháza Majr B 8,4 Gáz, víz, villams áram, kábeltelevízió és internet hzzáférés biztsíttt. A csatrnázás nincs megldva. Magántulajdn. 19

20 Levelek Ipari terület Z 15,8 Gáz, elektrms áram, szennyvíz kiépítve, 41-es főút mentén terül el. Részben önkrmányzati és részben magántulajdn Nyírkarász TSZ telep B Min. 5 Prmentes útn Magántulajdn. megközelíthető, vala mint kmmunális infrastruktúrával, a Kssuth úti B Min. 5 szennyvíz kivételével Magántulajdn. telep rendelkeznek Apagy Ipari terület Z 40 Víz, szennyvíz, elektrms áram, gáz, internet telekhatárig kiépítve, fő közlekedési út mentén helyezkedik el, ipari vágánnyal rendelkezik. Önkrmányzati tulajdn Rhd Ipari terület Z 11,3 Víz és gáz biztsíttt, elktrms áram, internet kis ráfrdítással kiépíthető. Két főút határlja. Szennyvíz nincs kiépítve. Magántulajdnb an van, 2 tulajdns 41-es út menti ipari terület B 12 Ivóvíz, szennyvíz és gázvezeték ki van építve. Prmentes út telekhatárig kiépítve. Nyírmada Fényes tanya B 9 Telep saját vízellátással és szennyvízkezelővel (szikkasztáss) rendelkezik. Prmentes út és iparvágány vezet a területre. Az ipari park cím elnyerésének a jelenleg hatálys rendelkezések ((2/2007. (I. 18.) Krm. rendelet)) szerint két fnts kritériuma van: a terület nagysága minimum 20 hektár, a betelepült vállalkzásk száma minimum 5 db és a fglalkztattti létszám minimum 100 fő kell legyen (egyéb feltételekről lásd 1. sz. melléklet). 20

21 A megjelölt 13 terület közül a fenti feltételeknek jelenleg egyedül Apagy község területe felel meg. A többi terület számára középtávú célként fgalmazható meg az ipari park cím elnyerése. Ennek érdekében elsődleges feladatként a betelepülő vállalkzásk számának növelése érdekében kifejtett hatékny befektetés-ösztönzési tevékenység flytatása, valamint a terület kellő méretűre bővítési flyamatának elindítása jelentkezik. A tanulmány 7. fejezete fejti ki részletesen az ehhez szükséges lépések srát, mely minden terület esetében más feladatkat jelent. Az ipari park cím elnyerése ugyanakkr nem az egyetlen lehetőség a fenti területek számára, hiszen önmagában a cím elnyerése nem jelent semmilyen pénzbeli támgatást, ugyanakkr ipari fejlesztési területek számára is léteznek pályázati útn elnyerhető fejlesztési frrásk (bővebben a pályázati lehetőségekről a 8. fejezet szól) A javaslt területek hárm csprtba srlhatóak: Ipari park cím elnyerésére esélyes terület: Apagy Zöldmezős ipari fejlesztési terület: Nyírtét, Baktalórántháza, Rhd és Levelek településeken, Barnamezős fejlesztési terület: Nyírtét, Nyírmada, Petneháza, Ramcsaháza és Nyírkarász településeken található 4.2. Befektetői elvárásk A terület kiválasztásánál és fejlesztésének megtervezésénél tekintettel kell lenni a ptenciális betelepülők elvárásaira, igényeire. A fejezet alábbiakban bemutattt szempntjai határzták meg azt a szempntrendszert, ami alapján a lehetséges területek körét szűkítettük, és ami alapján a kiválaszttt öt területet részletesen bemutattuk Földrajzi elhelyezkedéssel, infrastruktúrával kapcslats igények Általánsan elmndható, hgy a befektetők szempntjából fnts hgy földrajzilag megfelelő helyen legyen az adtt földterület. Közel helyezkedjen el főközlekedési útvnalakhz illetve csmópntkhz, és azktól jól megközelíthető is legyen (kapcslódó utak, esetleg iparvágányk) Elvárás az is, hgy az adtt terület el legyen látva a szükséges infrastruktúrákkal (elektrms áram, földgáz, víz és szennyvíz, valamint telekmmunikációs lehetőségek), tvábbá hgy az adtt földterület ne legyen szennyezett. Fnts tvábbá, hgy a területen a közlekedés alapfeltételei (főbb belső utak legalább minimális mértékű kiépítettsége) adttak legyenek Vállalkzási környezettel kapcslats igények Az üzleti környezet szempntjából fnts a település, illetve annak térsége. Az önkrmányzat, mint a település menedzselője a befektetők szemében nagyn fnts szerepet tölt be. Először is mint hatóság, másrészt, mint a helyi adók kedvezményezettje, harmadrészt, mint lbbista a befektető mellett, negyedrészt, mint a település üzleti körülmények alakítója, beflyáslója. Fnts, hgy az adtt telephely környezetében megtalálható legyen minden lyan szlgáltatás, ami nélkülözhetetlen a vállalkzás működtetéséhez (bank, az ügyvédi irda, könyvelő cég, könyvvizsgáló, stb.). Fnts a vállalatk számára az is, hgy milyen más vállalkzásk működnek az adtt településen, milyen sikerrel, s azk mikri befektetések nymán jöttek létre. Mindebből 21

22 következtetéseket vnhat le a településre jellemző üzleti környezetről. Ezért is fnts a már letelepedett cégek elégedettsége, s a velük való kapcslattartás. A térségben működő vállalkzásk száma és összetétele igen fnts lehet, hiszen a többi cég jelenthet egyfelől knkurenciát, másfelől partnerségi, együttműködési lehetőségeket (beszállítói hálózatk, klaszterek, stb.). A nyersanyag piacának, valamint az értékesítési piack adttságai is meghatárzó fntsságúak. Elvárásnak tekinthető az is, hgy a befektetési terület közel legyen lyan munkaerőpiachz, ami biztsítani képes a szükséges szabad munkaerőt, megfelelő mennyiségben és minőségben. Az elérhető munkaerő képzettsége, a szükséges szakmák rendelkezésre állása, illetve az arra való átképzés lehetősége is fnts szerepet játszik Szubjektív szempntk Az általáns üzleti környezet mérlegelésével szükségszerűen együtt jár az a meglehetősen szubjektív megítélés, hgy milyen a belföldi vagy a külföldi befektetőkhöz való hzzáállás. Ebbe beletartzik például az, hgy találkzik-e lyan esettel, amikr amiatt éri esetleg hátrány, hgy külföldi, megpróbálják-e üzletileg vagy magánemberként becsapni. Egyéb, szubjektív szempntk lehetnek az adtt térség életminőségének adttságai, a település kulturális és sprt életének gazdagsága, skszínűsége, az ktatási intézmények színvnala is A térség agrgazdasági szereplőinek speciális elvárásai A tanulmány részeként sr került a térség nagybb gazdái és agrgazdasági vállalkzásai körében egy kérdőíves felmérésre is, annak érdekében, hgy felmérjük a helyi szereplők által támaszttt specifikus elváráskat. A kiküldött 26 db kérdőív közül 4 db érkezett vissza, mely 15%-s beérkezési arányt jelent. A válaszadók mindegyike fnts, befektetői döntést megalapzó tényezőnek jelölte meg az adókedvezmények mértékét. Hárm esetben az értékesítési csatrnák rendelkezésre állását, két esetben pedig az úthálózat, az üzleti infrastruktúra, a pénzügyi stabilitás és a mezőgazdasági hagymányk tényezőket jelölték meg a válaszadók. Ezeket az alapszintű elváráskat Magyarrszágn száms terület képes teljesíteni. A befektetők sikeres vnzása érdekében száms egyéb szlgáltatáskat és kedvezményeket nyújthat egy ipari fejlesztési terület, ennek részletes kifejtésére a fejezetben kerül sr. 5. Az agripari park lehetséges helyszíneinek kiválasztása A minden szempntból legptimálisabb terület kiválasztása érdekében több szempntú elemzést végeztünk. Az egyes szempntk szerint minden területet egy 1-5-ig terjedő skálán értékeltünk. Az öt alapszempnt mindegyikéről elmndható, hgy az adtt szempntra 1-es sztályzatt kaptt terület nem alkalmas az agripai park céljára, függetlenül a többi szempnt szerinti értékelésétől. A figyelembe vett szempntk az alábbiak: 22

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

L E A D E R 2007-2013.

L E A D E R 2007-2013. L E A D E R 2007-2013. M E G H Í V Ó A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG gyűlésére 2007. któber 4. csütörtök 16 óra Zirc Vársháza (Március 15. tér 1.) (Határzatképtelenség esetén a megismételt gyűlés a meghívóban

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS 10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN Dunai Rita tanár, Székesfehérvár Szent Imre Általáns Iskla és Óvda Hajdúszbszló, 2010. któber 20. 1. Az előadás felépítése 1. Az intézmény bemutatása 2. Az intézményértékelés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

BELSŐ-FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2005. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2006. ÉVI PROGRAM

BELSŐ-FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2005. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2006. ÉVI PROGRAM BELSŐ-FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2005. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2006. ÉVI PROGRAM 2005. december hó TARTALOMJEGYZÉK Készítette: Főépítészi Irda 1 ÖSSZEFOGLALÁS 2005. ÉVI ÉRTÉKELÉS A vársrészt érintő váltzásk Önkrmányzati

Részletesebben

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212.

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212. JELENTÉS az önkrmányzatk 1993. évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól 1994. július 212. Állami Számvevőszék V-1006-52/1994. Témaszám: 221 Jelentés

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Önköltség-számítási számítási szabályzat

Önköltség-számítási számítási szabályzat Önköltség-számítási számítási szabályzat 2015 15. S z a b á l y z a t Oldal: 2/23. Besztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta mb. Szenátus nevében: kancellár gazdasági igazgató rektr Papiné Szentgyörgyvölgyi

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

Foglalkoztatás és a foglalkoztatási formák kérdőiv 2014

Foglalkoztatás és a foglalkoztatási formák kérdőiv 2014 Fglalkztatás és a fglalkztatási frmák kérdőiv 2014 Tisztelt Hölgyem, Uram! A Kmárm-Esztergm Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEMKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával Kmárm-Esztergm megyei Igazgatósága

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

FELHÍVÁS. a magyar lakosság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfogó reformjával. A felhívás címe: Komplex népegészségügyi szűrések

FELHÍVÁS. a magyar lakosság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfogó reformjával. A felhívás címe: Komplex népegészségügyi szűrések FELHÍVÁS a magyar laksság egészségmutatóinak javítására a szűrési rendszer átfgó refrmjával A felhívás címe: Kmplex népegészségügyi szűrések A felhívás kódszáma: EFOP-1.8.1-VEKOP/15 Magyarrszág Krmányának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t )

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t ) Kemeneshőgyész Község Önkrmányzata Képviselőtestületének /2010. (..) számú rendelete Kemeneshőgyész község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Kemeneshőgyész Község

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

VENDÉGLŐS PINCÉR SZAKÁCS CUKRÁSZ SZAKMAI PROGRAMJA 2012.

VENDÉGLŐS PINCÉR SZAKÁCS CUKRÁSZ SZAKMAI PROGRAMJA 2012. Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskla és Kllégium 9700 Szmbathely, Nagykar u. 1-3. Pf. 154. Számlaszám: Raiffeisen Bank Zrt. 12094507-01197635-00100009 Telefn: 94-312-375; 94-506-094 Telefax: 94-315-686

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. december 11- i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. december 11- i rendes ülésére Verőce Község Plgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.verce.hu - Email: plghiv@verce.hu Verőce Község Önkrmányzat Plgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Vinár Község Önkrmányzata Képviselőtestületének 8/2010. (VIII.23.) önkrmányzati rendelete Vinár község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Vinár Község Önkrmányzata

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

Dr. Fóriánné Horváth Margit A bankári biztosítékok

Dr. Fóriánné Horváth Margit A bankári biztosítékok Dr. Fóriánné Hrváth Margit A bankári biztsítékk A garanciaintézmények kezességvállalása a pénzügyi válságban Biztsítékk helye szerepe a hitelezésben A bankk a kölcsönügyleteik mögé állíttt biztsítékkkal

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram 2007-2013 (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú

Részletesebben

A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA. Dévaványa, 2008.

A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA. Dévaványa, 2008. A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Dévaványa, 2008. 2 TARTALOM 1. Törvényi háttér, szabályzók.. 3 2. Helyzetelemzés, helyzetkép. 5 3. Erőfrrásk.15 4. Alapelvek, jövőkép, hsszú

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

A görög információs társadalom

A görög információs társadalom A görög infrmációs társadalm Szerzı(k): Kerstin Siakas, Assistant Prfessr, Alexander Technlgical Educatinal Institutin f Thessalniki, Greece, siaka@it.teithe.gr Themis Ktsials, Research Assciate, Alexander

Részletesebben

A helyi addiktológiai ellátórendszer

A helyi addiktológiai ellátórendszer A helyi addiktlógiai ellátórendszer Priritásk és fejlesztési lehetőségek Misklcn Döntéselőkészítő tanulmány Misklc MJV Önkrmányzata számára 2011. április Az addiktlógiai ellátórendszer fejlesztési lehetőségei

Részletesebben

MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET!

MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET! PÁRBESZÉD A VÁROSSAL A VÁROSÉRT MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET! VITAINDÍTÓ Tartalm Helyzet...3 Budapest mára leállt...3 Budapestet újra kell indítani...4 Élhető mindennapk javuló élet és környezet mindenek

Részletesebben

E-közigazgatási költség-hatékonysági módszertanok és benchmarking/monitoring rendszer kidolgozása

E-közigazgatási költség-hatékonysági módszertanok és benchmarking/monitoring rendszer kidolgozása E-közigazgatási költség-hatéknysági módszertank és benchmarking/mnitring rendszer kidlgzása B. Javaslat az elektrnikus közigazgatási szlgáltatásk fejlettségének érdemi mérésére alkalmas értékelési szempntrendszerre

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2013. január 21-én (hétfő) 08.00 órára

M E G H Í V Ó. 2013. január 21-én (hétfő) 08.00 órára BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatnfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, Fax: 85/361-802 E-mail: plgarmester@balatnfenyves.hu M E G H Í V Ó a Balatnfenyves Község Önkrmányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határozata. az Informatikai biztonsági szabályzat jóváhagyásáról

A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határozata. az Informatikai biztonsági szabályzat jóváhagyásáról A Semmelweis Egyetem kancellárjának K/9/2016. (II.29.) határzata az Infrmatikai biztnsági szabályzat jóváhagyásáról Az SZMSZ 21. (14) bekezdésében és 22. (3) bekezdésében kaptt felhatalmazás alapján a

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

GJ l. számú előterjesztés

GJ l. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármcstere GJ l. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére az állami fenntartású köznevelési intézmények működtetési tapasztalatairól

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális

Részletesebben

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek. Nők szlgálata A nők szlgálatának a kérdése az elmúlt évtizedekben sk vitára adtt kt. Egyes közösségekben egyáltalán nem engedik a nők szlgálatát, míg más közösségekben, főleg a XX. század női egyenjgúsági

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1 ı 15. Irányjelzés A kerékpársnak is, jeleznie kell minden irányváltztatási szándékát, mégpedig balra kanyardva bal, jbbra kanyardva jbb kézzel. Az irányjelzést az irányváltztatás előtt megfelelő távlságban

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Dabrony község településrendezési terve Településszerkezeti leírás HATÁROZAT

Dabrony község településrendezési terve Településszerkezeti leírás HATÁROZAT HATÁROZAT Dabrny Községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 38/2007. (VIII. 16.) számú határzata Dabrny ának és településszerkezeti tervének jóváhagyásáról Dabrny Községi Önkrmányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS

VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS 197/2011. sz. i Szerencsejáték Zrt. Adatvédelmi, adatbiztnsági, valamint a érdekű adatigénylés teljesítési rendjére vnatkzó Szabályzatáról Szerencs^.K ö r ű e n ílíöi'"' M ű k ő i'» * -' 197/ 2011. sz.

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

Pályáza' kiírás, részvételi és szavazási szabályzat - Let s Colour 2016

Pályáza' kiírás, részvételi és szavazási szabályzat - Let s Colour 2016 Pályáza' kiírás, részvételi és szavazási szabályzat - Let s Clur 2016 A Let s Clur Településszépítő Egyesület, a 2011. óta minden évben megszervezed magyarrszági Let s Clur Prjekt flytatásaként 2016-ban

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA

Részletesebben