A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA. Dévaványa, 2008.

Átírás

1 A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Dévaványa, 2008.

2 2 TARTALOM 1. Törvényi háttér, szabályzók Helyzetelemzés, helyzetkép Erőfrrásk Alapelvek, jövőkép, hsszú távú pedagógiai célk, kulcsszavak Knkrét célk, feladatk Tanulásszervezési, tartalmi keretek..22 Hagymánys tanóra 22 Nem hagymánys szervezésű tanóra. 48 Tanórán kívüli fglalkzásk Módszerek Taneszközök Isklai környezet Kapcslatrendszer, kmmunikáció Minőségfejlesztés, értékelés Tvábbképzések Mellékletek...63 Jeles napk Ajánltt irdalm CD: Dévaványa Környezetvédelmi Prgramja, Területi védelem, Helyi egyedi védelem

3 3 1. Törvényi háttér Az Alktmány környezetvédelemmel kapcslats paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jgait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gndt frdít az ifjúság létbiztnságára, ktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jgát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek jguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jgszabályk Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általáns szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmnikus kapcslatának kialakítása, a környezet elemeinek és flyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztsítását fgalmazza meg. Legfntsabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatsság, a leghatéknyabb megldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékzódás és a nyilvánsság. A törvény cikkelye szerint minden államplgárnak jga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkrmányzati feladat. Legfntsabb dkumentumaként a NAT-t, a Nemzeti Környezetvédelmi Prgramt (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprgramt) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimndja, hgy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztsítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az államplgárknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az államplgárk és önszerveződő csprtjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az évi XLI. Törvény a halászatról és a hrgászatról is száms környezeti nevelési feladatt tartalmaz (tanflyamk, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnlógiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. -a fglalkzik az ktatással, a képzéssel és a tájékztatással. Ennek értelmében Az állami feladatk ellátása srán a Krmány gndskdik arról, hgy a géntechnlógiával módsíttt szervezetek felhasználóival, fgyasztóival az isklai és az isklán kívüli ktatás, képzés, tájékztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnlógia lényege és alkalmazásai, az így módsíttt szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kckázatai. Az állatk védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. Törvény célja, hgy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fkzza az emberek felelősségtudatát az állatkkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatárzza az állatk védelmének alapvető szabályait. A törvény kimndja, hgy az ktatás srán állatkísérletek elvégzésére a diákkat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Prgram (a Krmány 2031/1998. határzata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő prblémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hgy Magyarrszágn még nem megfelelő szintű a környezeti tudatsság fka. A

4 4 laksság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiánysak, és többnyire nem megfelelő színvnalúak.. A társadalmi részvétel és tudatsság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közktatási, felsőktatási és kulturális intézményekben flyó tevékenységnek ben elkészült a Nemzeti Bidiverzitás Stratégia, a Glbális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támgatásával. Az akcióprgram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Knferencián aláírt általunk 1995-ben ratifikált bidiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak jga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefgással valósítható meg. A évi Hulladékgazdálkdásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimndja, hgy a Kt ában fglaltak alapján a hulladékgazdálkdással kapcslats ismereteket ktatni kell, azk a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az ktatásával és terjesztésével az állami, önkrmányzati intézmények és más szervezetek bevnásával, valamint közszlgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hgy a társadalm környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jgszabályk A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprgram (1996) 9.5 pntja részletesen fglalkzik a környezet-egészségügy ktatásával, nevelésével. Az ktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre sztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés srán a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkr az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szkásrendszer egyik fnts eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szkásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szcializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, ktatás és az isklarendszeren kívüli hatásk együttesen frmálják ban Kppenhágában a WHO Európai Reginális Bizttsága elfgadta az Európai Egészség 21. nyilatkzatt amelynek célkitűzései többek között kimndják, hgy 2015-re a laksságnak a társadalm minden rétegében egészségesebb életmódt kell kialakítani és hgy a régió laksságának lyan biztnságsabb fizikai környezetben kell élnie, ahl az egészségre veszélyes szennyező anyagk nem haladhatják meg a nemzetközileg elfgadtt határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet száms idevnatkzó dkumentuma, az Egészség 21 Reginális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az Egészség évtizedének Jhan Béla Nemzeti Prgramja 2002 kidlgzásáhz. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Prgram (1066/2001 Krmányhatárzat). A Prgram illeszkedik az EU népegészségügyi priritásaihz, és hazánk uniós csatlakzása tvábbi lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közktatási jgszabályk A közktatásról szóló évi LXXIX. Többször módsíttt törvény szerint a pedagógiai prgramk felülvizsgálatánál az eddiginél nagybb hangsúlyt kell frdítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcslats feladatkra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai prgramk átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés

5 5 megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A pntja szerint az iskla felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető kkat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a kárs hatásk megelőzésére, illetőleg ellensúlyzására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az isklai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatárzó erkölcsi alapelv. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. krmányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi ktatás tvábbfejlesztése. A felsőfkú ktatásban a prgram időszakának végére (2003) el kell érni, hgy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi ktatásban ban tizenhárm környezeti neveléssel fglalkzó társadalmi szervezet összefglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfgalmazta a közeljövő fntsabb feladatait ban megjelent a kibővített, átdlgztt kiadás. Önkrmányzati jgszabály Az évi LXV. Törvény a helyi önkrmányzatkról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a laksság önszerveződő közösségei tevékenységének támgatását. 2. Helyzetelemzés, helyzetkép Dévaványa, mint természeti környezetben lévő kisvárs (A régió jellemzése, természeti, társadalmi, gazdasági helyzete) A 2000-ben ismét vársi rangra emelkedett Dévaványa az Alföld tiszántúli,- nagyjából a Szlnk- Debrecen- Békéscsaba hármszög- középső részén helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 84 m. Jellemző felszíni frmája a síkság. Az egész táj a Tisza és mellékflyói által kialakíttt flyóvízi ártér vlt, melyet Nagy- Sárrétnek neveztek. Az 1800-as évek végén elvégzett flyószabályzási munkákkal a Nagy- Sárrétet lecsaplták. A Vadvízrszágt felválttta a szántóföldi- és gyepgazdálkdás ben alakíttták meg a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet, amely az 1997-ben létrejött a Körös-Mars Nemzeti Park Igazgatóság részévé vált. Elsősrban érintetlen ősgyepek kerültek védelem alá, melyek sajáts élő és növényvilággal rendelkeznek. Megtalálhatóak itt a száraz és a nedvesebb szikes puszták növénytársulási. A száraz szikes puszták társulást alktó fő növénye a veresnadrág csenkesz, míg a nedves réteké az ecsetpázsit.

6 6 Olyan védett növényfajk frdulnak elő a térségben, mint a réti őszirózsa, sziki kcsrd, nyúlánk sárma és a löszflt maradványk növényzete a macskahere. A sziki kcsrdnak öt jelentősebb termőhelye is ismert a térségben. A vizes élőhelyeken előfrduló védett növényritkaságk a Hrtbágy- Berettyó vizében élő tündérfátyl, vízitök, sulym, a zsmbéks szikes vízálláskban található buglys bglárka. A védett természeti értékek közül kiemelkedik a madárvilág mind a vízi,- mind a pusztai madarak tekintetében. Több mint 200 madárfaj ismert a területen, közülük a legfntsabb a Dévaványai- Ecsegi puszták hírneves madara a túzk, mely fészkel is itt. Több ritka és fkzttan védett madárfaj is költ a területen: széki csér, ugartyúk, hamvas réti héja, réti fülesbagly, rétisas, parlagi sas, kerecsensólym. Emlősök közül fkzttan védett a vidra. A Hrtbágy- Berettyó ecseg- pusztai szakaszán 36 faj jelenlétét regisztrálták, ebből 8 élvez ltalmat: halványfltú küllő, fenékjáró küllő, kurta baing, vágó csík, réti csík, széles durbincs, szivárványs ökle, tarka géb. A kétéltűek közül négy békafajt aznsítttak: vöröshasú unka, zöld varangy, zöld levelibéka, kecskebékák. A hüllők közül a fürgegyík, a vízisikló, és a mcsári teknős frdul elő. Vársunk Békés megyébe tartzik. A település lakssága kb fő. A települést a fő közlekedési útvnalak elkerülik. Dévaványa, Budapest Debrecen felől a 4. sz. főútról Kisújszállásn keresztül közelíthető meg. A 47-es főútról (Debrecen- Békéscsaba- Szeged) Körösladánynál, a 44-es főútról (Szlnk- Törökszentmiklós- Békéscsaba) Gymaendrődnél kell letérni az utazónak. Az útburklatk minősége rssz, a karbantartás általában tűzltó jellegű. A vasúti közlekedés az eredeti kiépítettséghez képest visszafejlődött. Dévaványán jelenleg a Gyma- Szeghalm- Körösnagyharsány vasútvnal halad keresztül. Ezen vasútvnal megszüntetése aznban az utóbbi két évben többször is felmerült. A belterület infrastruktúrája 1990 óta szembetűnő fejlődésen ment keresztül. A belterületi utak többsége szilárd burklatú lett. Kiépült a telefn, gáz, és kábeltévé hálózat, valamint a csatrnahálózat nagy része. Településünk 1998 augusztusától a Mars hrdalék kúpból származó ivóvizet kap. Megépült a kerékpárút, ennek használatát a gyermekekkel meg kell taníttatni, be kell gyakrltatni. A laksság megélhetése: Az elmúlt évtizedekben főként a mezőgazdaság biztsíttta a ványai laksság számára a megélhetést. A két nagy termelőszövetkezet közül az egyik KFT - vé alakulva működik, a másik tönkrement. A gazdák egy része őstermelőként vagy vállalkzóként műveli földjét. A közigazgatásban, közintézményekben, pstán, és üzletekben dlgzókn kívül működik néhány varrda, egy elektrnikus alkatrészeket összeszerelő üzem, egy tekercselő üzem, egy vegyipari kft, asztals üzem, a téglagyár, a péküzemek, és kisebb, szállítmányzással és építőiparral fglalkzó vállalkzásk. A munkalehetőség a laksság számáhz képest kevés, a munkanélküliek száma magas. Közintézmények, ktatás: A településen 5 óvdatelep működik egységes irányítás alatt. Két általáns isklája a Szügyi Dániel Refrmátus Általáns Iskla és a Ványai Ambrus Általáns Iskla. Ez utóbbi alsó tagzata 4 isklatelepen működik. Középisklája az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskla. A József Attila Művelődési Otthn többek közt alapfkú művészeti isklának és mzinak ad helyet. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény és a Ladányi Mihály Könyvtár munkatársainak kiemelkedő munkája színesíti a dévaványaiak kulturális lehetőségeit. Hagymányk a környezeti nevelés terén: A településen közel 10 éve működik a Dévaványai Kulturális és Hagymányőrző Egyesület, melynek Környezeti Nevelési Munkacsprtja kiadványkkal, ismeretterjesztő előadáskkal, tábrk szervezésével, Föld napi rendezvény-srzattal, kiállításk szervezésével stb. vnja be a laksságt a környezeti nevelésbe. Ezen kívül még a Körös-Mars Nemzeti Park Réhelyi Látgatóközpntjában is

7 7 szerveznek előadáskat, vetélkedőket, túrákat Erdei isklázási lehetőséget is biztsít az ktatóközpnt. A környezeti nevelésbe bevnható civil szervezetek: Vársszépítő Egyesület, Múzeumbarátk Köre. Településünkön szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szeméttárlókat helyeztek el. Sajns az így összegyűjtött szemetet még egyelőre a kmmunális hulladékkal együtt szállítják el. Reméljük, hgy ezt a prblémát is hamarsan megldják, s miden hulladékfajta külön lerakóhelyre kerül. Isklánk bemutatása A Ványai Ambrus Általáns Iskla 1989 óta működik. Ekkr jött létre a településen addig működő két iskla egyesítésével. Az intézmény négy telephelyen várja a gyerekeket. A hárm külső telephelyen ( Körösladányi út, Kssuth u., Vass-telep) az alsó tagzatsk nevelése-ktatása flyik augusztus 1-je óta kibővült az ecsegfalvi tagintézménnyel, ahl 1-4. sztályig tanulnak a gyerekek. A Vörösmarty utcai úgynevezett közpnti épület a felső tagzats gyerekek birdalma. Pnts címe: Vörösmarty u. 6. sz. Ez az iskla legnagybb és egyben legmdernebb épülete. Az sztálytermek mellett vannak csprtbntásra, kiscsprts fglalkzásra alkalmas helyiségek is. Délutánnként hárm napközis csprt működik. Az épületben található számítógépes terem, kötetes könyvtár, nyelvi labr, knyha, fejlesztő szba és trnaterem. Az épületben található az iskla igazgatási közpntja is (igazgató, gazdaságvezető, védőnő, isklatitkár). Vass-telep A várs e részének a neve, ahl ez az isklatelepünk van: Vass-telep. Így vass-telepi isklának ismerik vársszerte. A pnts cím: Szeghalmi út 12. Vársszéli iskla. Az utca végén már a szántóföldek kezdődnek sztályig tanulnak itt a főleg sínen túli Bgya-telepen, ill. a Vass-telepen lakó gyerekek. 4 tanterem van, ebből egyet trnaszbának használnak. Mindenki név szerint ismer mindenkit. Az ebédlő helyben van, ide hrdják ki a közpnti ebédlőből az ebédet. A tantermek tágasak, világsak. Az óraközi szüneteket a füves udvarn töltik el a gyerekek. Az udvar egy része betnztt, ksárlabda palánk, ugrógödör szlgálják a sprtfglalkzáskat. A hmkzó a délutáni játék- és szabadfglalkzásk színtere. Esős időben a flysón élik ki a gyerekek a mzgásigényüket. A futballpálya közelsége jó színtere az akadály-és egyéb sprtversenyeknek. Minden évben közösen farsanglnak, a karácsnyi és anyák napi műsrukat nemcsak a szülőknek, hanem az idősek tthna lakóinak is bemutatják. Az Vass-telepen dlgzók már 2 alkalmmal nyertek az isklafásítási pályázatn. Szülőkkel, gyerekekkel közösen ültették a kis fákat, bkrkat, amiket azóta is gndznak. Füvesítéssel, virágsítással flyamatsan szépítik isklájuk környékét. Körösladányi u. A Körösladányi út 1. sz. alatt vlt a 2. sz. Általáns Iskla közpnti épülete, a régebbi római katlikus isklában 1950-ben indult a tanítás ben isklánk egyik alsós telephelye lett. Jelenleg két különálló épületben, 10 tanteremben flyik a tanulók nevelése, ktatása (délután napközi, szakkör működik).

8 8 Ezen a telephelyen alakíttta ki isklánk a jól felszerelt fejlesztő szbát, mely segíti hatéknyabbá tenni a sajáts nevelési igényű tanulók integrált keretek közötti képzését. Az épület állaptának javítása flyamatsságt igényel. Az évenként adódó hibák javítása mellett krszerűsítésre is sr került (vizesblkk, padzat). Az udvarn aszfaltztt sprtpálya épült (szabvány méret), körülötte fásítttak az tt dlgzók a gyerekekkel, szülőkkel együtt. Az udvarn lévő trnaterem jól felszerelt, kihasználtsága 100%-s, délelőtt, délután, este, hétvégeken is sprtlnak benne isklánk mindenféle telephelyéről érkező tanulók. (Nyittt a sprtlni szerető várslakók előtt is!) Ecsegfalvi Tagintézmény Az iskla épülete 1961-ben épült, jelenleg több célú. Négy tanteremmel, egy infrmatika teremmel, egy trnaszbával és egy könyvtárral gazdálkdunk. Az udvar füves mellette aszfaltztt kézilabdapálya található. Skldalú mzgásfejlesztést segíti a ksárlabdapalánk és az ugrópálya. Az épületet füves parksíttt terület veszi körül, mely jól szlgálja a környezeti nevelést is. Ez a terület alkalmas a madarak téli védelmének bemutatására és gyakrlására. Tantermeink jól felszereltek: írásvetítő, CD-lejátszó, TV, DVD-, videómagnó, pianínó, szintetizátr. Az infrmatikateremben 18 tanuló számára biztsíttt az ktatás. Belső hálózatunk és internet hzzáférés is van. A könyvtárszba kiscsprts ismeretszerzésre alkalmas, életkri sajátsságknak megfelelően. Kssuth utca - Isklánk környezeti nevelési telephelye Külső arculat: Az iskla épülete, a Csepegős kúti iskla közel 100 éves. Előtte, az utcán öreg hársfasr adja az árnyékt, a négy virágtartóban cserjék és virágk nyílnak, a kapu mellett szemetes. Az épület falán Zöld Szív Iskla tábla, mely címet 5 éve kapták meg a Zöld Szív Ifjúsági és Természetvédő Mzgalm vezetőitől kiemelkedő környezeti nevelésünk jutalmaként az tt dlgzók. Belépve az ódn kapun tt áll egy kerékpártárló a néhány éve ültetett platánfa alatt. A nagy udvart őshns fákkal, bkrkkal ültették be, s meghagyták a gyümölcsfákat is. Alattuk kis táblácskák hirdetik, melyik milyen faj. Az udvar egyik sarkában vén akácfák csprtja áll, közéjük madáretetőt állítttak. Valamelyik fa dvában seregély, lykr nagy fakpáncs költ. A gyerekek által tervezett rönkkertekben mindenféle szép virág nyílik. A kerítésre felfuttattt brstyán közt póktanya kínál izgalmas megfigyelési lehetőségeket. A szerszámtárló kis fészer mellett van a kmpsztáló, mgyróbkrkkal körbevéve. Az udvarra megálmdtt kis tó megannyi csdát rejt! Benne állatkák nyüzsögnek, szélén megélnek a vízinövények, a körülötte lévő kövek között sziklakerti- és gyógynövények díszlenek. A tavacska és a fészer között áll a várs egyik csapadékmérő állmása. Évek óta figyelik az itt tanítók a gyerekekkel az időjárást, mérik a csapadék mennyiségét, s küldik jelentéseinket az Országs Meterlógiai Intézetbe. A szabadtéri órákhz pályázati pénzből készített kinti, rögzített faasztalaikat, padjaikat az udvar legszebb, legcsendesebb zugaiba tették. Az épülethez közeli burklt terület esős időben is lehetővé teszi a mzgást, a játékt. A szélén padk, az egyik végében ksárpalánk, a másikban fedett kuckó. Az isklaépülethez hzzáépített szlgálati lakásból két éve trnaszbát, egy kis nevelőit, s egy fglalkztatót alakíttt ki az iskla, mely az udvar felől egy lépcsőn át a teraszra jutva

9 9 közelíthető meg. A hzzátartzó zöldséges-, gyümölcsöskertet a bigazdálkdás szabályai alapján együtt művelik az tt dlgzók a gyerekekkel, segítő szülőkkel. Az épület két részre taglt. Az első felében két sztályteremhez jutunk az davezető lépcsőkön, a másik felében egy sztálynyi hely van, valamint a msdó helyiségek. A flysók kicsik, szűkösek, de világsak, s a sk zöld dísznövénytől, állatkat bemutató pszterektől, gyerekmunkáktól barátságsak. A tantermek tágasak, kedvesen berendezettek, a közös munkát tükrözik. Egy-egy sarkban papírgyűjtő láda, szárazelem-tárló és a kmpsztálandó szerves hulladéknak fedett vödör található. Belső arculat: A külső némiképp mutatja már a belsőt is. Isklatelepünkön együtt élnek a prblémásabb, fejlesztő sztályban tanuló gyerekek a nrmál sztályba járó társaikkal. Hisszük, hgy az udvar harmnikus képe nyugdt környezetet teremt gyerekeink fejlődéséhez. A közös munkálkdás velük, a szüleikkel mind-mind összetartó erő. Fntsnak tartjuk a környezeti nevelést, ezért is alakítttuk át ezt a telephelyünket mintául szlgáló környezeti nevelési isklává. A témanapk, témahetek, kirándulásk, tábrzásk, Madárkarácsny, szakköri munkák, savas eső mérése, zuzmóprgram, kerékpárzás, kézműves délutánk, a kertészkedés, a kmpsztálás, a válgattt hulladékgyűjtés, a madáretetés télen, a madárdúk készítése, - kihelyezése, a Föld napi rendezvényeken való részvétel mind-mind a gyerekeink környezettudats szemléletének kialakulását célzza. Skan közülük már tagjai a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mzgalmnak, sikeres pályázataikkal biznyíttták környezeti érzékenységüket. Az iskla épületeinek és berendezéseinek állapta Az öt isklaépületből hárm még az 1900-as évek elején épült Ez nagyban meghatárzza jelenlegi állaptukat Az építés időpntjában mdernnek számító épületek a flyamats felújításk ellenére mára bizny már krszerűtlenné váltak. A máig meglévő előnyük, hgy a tantermek tágasak, szellősek. Az sztályk kényelmesen elférnek bennük. Vastag falaik miatt jól fűthetőek. Hátrányuk visznt, hgy a többségükben nem jók a természetes fényvisznyk. Az épültek fekvése és az ablakk kis mérete miatt a termek elég sötétek. A közpnti épület 1989-ben épült. Megjelenésében impzáns. Mindenkinek szembetűnő a beépített padlástér és a sk ablak. A sk ablak a természetes fényvisznyk miatt előnyös. Hátrány visznt, hgy emiatt nyárn elviselhetetlenül meleg, télen meg nagyn hideg van. A tantermek méretei sem ideálisak A közktatási törvényben meghatárztt maximum létszámú sztályk nem férnek el benne. Az iskla dlgzói a gyerekek és a szülők bevnásával termeink többségében gyermekbarát, tthns körülményeket igyekeznek teremteni. A flysókn van dekráció, vannak tárlatk, faliújságk. Ezeken a gyermekek munkái elhelyezhetők. Megfelelő számban találhatók flysóinkn padk, különböző ülőalkalmatsságk.a jövőben fkzatsan cserélni kell (néhány kivétellel) a tantermek berendezéseit. A padk ugyanis nagyn elhasználódtak már. Valamennyi épületben krszerű gázfűtés van. Az épületek szigetelése elég rssz. Két trnaterem és két trnaszba van az isklában. Ezeket a gyerekek a délelőtti testnevelési órákn túl, délutánnként külön besztás szerint használhatják. Az iskla könyvtárát a nyitvatartási időben egyénileg, illetve szervezett könyvtári órákn látgathatják a gyerekek.

10 10 Az iskla technikai felszereltsége jónak mndható. Rendelkezünk 20 számítógéppel (gyerekek számára elérhető), többségükben Internet elérhetőséggel. Van videkamera, digitális fényképezőgép. Telephelyenként van televízió, magnó, CD lejátszó, több írásvetítő. Technika műhelyünk és knyhánk felszereltsége eléggé elavult. Mindenképpen felújításra szrul. Étkezés Isklánkban két étkezőben zajlik a gyerekek ebédeltetése. Az egyik (a) kb. 30 fő befgadására alkalmas, melegítőknyhával elláttt ebédlő egy isklaépületen belül található. A másik (b) kb. 120 fős ebédlő a Váradi Étkeztetési Bt. knyhája mellett működik. Ide jár a napközis és menzás gyerekek 90 %-a. Kb. 10 perces út az isklaépületektől. Az étkezők világsak, tiszták. A berendezési tárgyak, fából készült asztalk és székek kpttak, nem tükröznek egységes arculatt.( a).elrendezésük hsszú srkban történik. Asztalterítő és más tthnsságt, ízléses környezetet jelentő kiegészítő nincs. A tányérk prcelánból, a pharak és kancsók műanyagból, az evőeszközök és a tálcák fémből vannak. Szalvétát használnak. Az 1. és 2. sztályskat kiszlgálják. Az asztalnál ülve várják az ebédet. A levesből tetszőleges mennyiséget szedhetnek, a másdikat kiadaglva teszik elébük. Sem a terítésnél, sem a leszedésnél nem kell segíteniük.(b). A nagybb évflyamk önkiszlgáló rendszerben tálcán viszik asztalukhz az ebédet, majd vissza a maradékt. Az ebédlőkben a gyerekek kézmsási lehetősége megldtt. Az ebéd minősége megfelelő. Törekszik a váltzatsságra. A nyers zöldségfélék, gyümölcsök és saláták aránya alacsny. Fehér kenyér mellett választható a krpás kenyér is. A tízórai mellé gyakran nincs flyadék, de hetente hármszr kapnak isklatejet a gyerekek. Uzsnnára nincs minden nap flyadék. Mivel délben kiviszik a telephelyekre az uzsnnát, a melegebb időszakban nem megldtt a felvágtt vagy a sajtfélék tárlása. Összességében az étkezők higiéniás szempntból megfelelőek. Fnts az óvdában megszktt körülmények megtartása és tvábbfejlesztése a gyerekek életkri sajátsságaihz igazítva. Ecsegfalván az óvdai étkezőben ebédelnek kultúrált körülmények között a gyerekek. A helyi étkeztetési vállalkzó biztsítja a tanulók ellátását.

11 11 Isklaudvark Vörösmarty u. (közpnti iskla): - zárt udvar, nagyrészt lebetnzva, kapukkal - van ksárlabdapalánk - 4 db pad - biciklitárló - gnd: a betnztt pálya körül kevés fa, díszcserje, nincs elég árnyék Vass-telep: - zárt udvar - hmkzó - 2 db pad - ksárlabdapalánk kis betnterülettel - néhány fémből készült mászóka - fák, cserjék, pázsit - biciklitárló - fajátékk - gnd: barátságtalan, vasból készült mászókák Kssuth u.: - kerékpártárló a platánfa alatt - zárt udvar - farönkökkel körbevett virágs kertek - betnztt részt körbevevő sövény, fasr, 2 db pad - az udvar sarkában öreg akácfák madáretetőkkel - ksárpalánk - kmpsztáló - hmkzó - szmszédk kerítése mellett fák, cserjék - kerti padk, asztalk (3-3 db) kinti tanuláshz - madáritató tavacska - csapadékmérő - fiatal facsprtk - elkülönített, körbezárt, művelt kert, bikertészkedés - gnd: barátságtalan, vasból készült mászóka Körösladányi út: - zárt udvar - aszfaltztt, felfestett kézilabdapálya - 4 db pad - fiatal fák a pálya körül - kerékpártárló - fából készült mászóka - ksárlabdapalánk - kapuk védő dróthálóval - gnd: kapuk hálóval, padk állapta Ecsegfalvi tagintézmény: - zárt udvar fákkal - 3 db pad

12 12 - két kiskapu - gnd:, a kapukra védőháló, fából készült mászóka Isklabüfé Az isklabüfét vállalkzó üzemelteti. Kapható ennivalók: szendvics (zsemle, vaj, párizsi), péksütemények Édességek: cskik, chipszek, crassnk, náplyi, keksz, cukrkák, Innivalók: dbzs-szívószálas rsts, szűrt levek, ásványvíz Gnd: a tejtermékek nem fgynak el, a szavatssági idő meg hamar lejár, a büfében árult termékek nem kifejezetten egészségesek, s csmaglásuk sem felel meg a környezetbarát elvárásknak. Sajns tanulóink étkezési szkásai sem helyesek. A büfést az üzleti haszn hajtja, s azt árulja, amit megvesznek tőle. Egyéb Tisztítószereink: Az isklában használats tisztítószerek többsége nem környezetbarát. Az UNIÓ által előírt szabályknak megfelelő, környezetbarát tisztítószerek közül csak 3-at használunk. Szelektív hulladékgyűjtés: Csak a Kssuth úti isklában valósíttták meg eddig, máshl még nem működik. Vársunkban még nem megldtt a szelektív hulladékgyűjtés. A vársi szeméttelepet bezárták egy környezetvédelmi felülvizsgálat nymán. Tervezik, hgy Dévaványán lesz a reginális kmpsztáló telep. Előélet, hagymányk isklánkban a környezeti nevelés terén Isklánkban jelenleg a tantestület kb. egyharmada fglalkzik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákn és azn kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcslódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az isklának, ahl csak fkzatsan és lépésenként haladhatunk előre. A tvábbi munkában még nagybb szükség lesz az isklavezetőség, a tapasztaltabb és megújulni szándékzó kllégák együttműködésére. Isklánkban 1998 óta környezeti nevelési telephelyként működik a Kssuth utcai iskla. A kitüntető címet többéves kitartó munka elismeréseként a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mzgalm admányzta. Isklánk egészére vnatkzó hagymányaink: Papír- és vasgyűjtés Témanapk Kirándulásk, tanulmányi séták

13 13 Fásítás, kertészkedés Természet- és környezetvédő szakkör Vetélkedőkön való részvétel Fekete István vers- és prózamndó verseny Föld napi rendezvényeken való részvétel Jeles zöld napk ünneplése Múzeumlátgatás Ünnepségekre műsrk összeállítása Mindennaps testnevelés, Kihívás napja Takarítási akciók Nyári tábrzásk Erdei iskla Kézműveskedés Madáretetők kihelyezése Népszkásk (karácsny, farsang) Környezeti nevelési telephelyünk egyéb hagymányai: Isklakert kialakítása, gndzása Szabadtéri órák kinti asztalknál, padkn Madáritató tavacska létrehzása, figyelése Csapadékmérés Savas eső- és zuzmóprgram Jeles napkra prgramk biztsítása, azkn való részvétel Témanapk, témahetek Vízvizsgálatk Nyári környezet- és természetismerő tábrk, erdei iskla szervezése Kézműveskedés a szülőkkel, testvérekkel Szelektív hulladékgyűjtés Kmpsztálás Madáretetés Odútelep létrehzása Népszkásk felelevenítése (szüret, betlehemezés, farsang) 3. Erőfrrásk 1. Humán erőfrrásk Belső erőfrrásk Isklavezetőség Pedagógusk Feladat, szerepkör Támgatja a környezeti nevelési prgramkat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi frráskat teremt. Aktívan részt vesz az egyes prgramkban. Kidlgzzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusk és a diákság számára. Jó a kapcslatrendszerük. A tanítók és a tanárk többsége belátja, hgy mindenki feladata a

14 környezeti tartalmakat. Nem környezeti nevelés. hagymánys szervezésű tanórákn és tanórán kívül is megteremtik a lehetőséget a környezeti nevelésre. Nevelési, Elkészíti az éves környezeti módszertani nevelési tervet, segíti és munkacsprt krdinálja annak megvalósítását. Kapcslatt teremt, egyeztet a helyi környezeti nevelési civil szervezetekkel. Pályázatt ír, értékel, dkumentál. Osztályfőnökök Évflyamkra lebntva fglalkzik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldlgzásával. megóvásában. DÖK vezetője Lehetősége van a környezeti nevelés erősítésére, az egészséggel való kapcslat keresésére. hírei. Isklavédőnő Előadásk tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a pedagógusk munkáját: egészséges táplálkzás (pl. salátakészítés), egészség témahét szervezése. Adminisztratív Támgatják a pedagógus dlgzók munkáját az egyes prgramk Pedagógiai asszisztensek Technikai dlgzók Diákk Szülők 14 hátterének biztsításával. Segítik a pedagógusk napi munkáját. A prgramk tárgyi feltételeinek biztsítása. Isklakertek, vizesblkkk, világítási hálózat, gázkazánk karbantartása, hőszigetelés, csapadékelvezetés stb. Tiszta, esztétikus környezet biztsítása. A tervezett éves prgramban skldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatásk). Fglalkzásk vezetése, anyagi támgatás, külső erőfrrásk felkutatása. A munkacsprtnak tanítók és felsős szaktanárk a tagjai, akik erősítik, segítik egymás és másk munkáját, a környezeti nevelési prgramk összehanglását (pl. témanap, versenyek, akciók, kiállításk). Irányításukkal a gyerekek bevnhatók a környezeti nevelési prgramkba, s felelősen részt vesznek környezetük szépítésében, Napi kapcslat a diákkkal, egyedi prblémák aznnali kezelése. Isklarádió, isklaújság zöld Szakmai kmpetencia, személyes ráhatás. Részt vállalnak a takaréksságban. Szívesen vesznek részt környezeti nevelési megmzduláskn. Tábrzáskr, Erdei Iskla prgramn, kiállítás készítésénél számíthatunk rájuk. Zöldítési prgram, szelektív hulladékgyűjtés, kmpsztálás. Valamennyi diák érintett. A fő hangsúly a szemléletfrmálásn van. Tevékeny részvétel a prgramkban. Az ő szemléletük is frmálódik, s ők is hatnak máskra.

15 15 Kapcslatrendszerünk: Külső erőfrrásk Kapcslat van - nincs Nemzetközi kapcslatk Más közktatási x intézmények Határn isklák Megyei Pedagógiai Intézet túli Frmája, tartalma Isklai képviselő, kapcslattartó A szervezet képviselője Címe, elérhetősége x testvérvárs Kiss Gábr Székelykeresztúr x isklaszövetség Önkrmányzat x KMNP x Szélné Sándr Katalin Más nemzeti parkk erdészet Környezetvédelmi Felügyelőség Országs környezeti nevelési szervezetek Reginális szervezetek Helyi szervezetek Országs környezetvédő szervezetek Reginális zöldszervezetek Helyi zöldszervezetek Közművelődési intézmények KN KN x (MKNE) X (Nimfea) X (DÉKE) X (Zöld Szív ITM) X (Ladányi Mihály Könyvtár, József Attila Alapfkú Művészeti Iskla) Saly Erika Saly E. Saly E. Saly E. Czudrné Bukva Róza

16 Btanikus kert, X Saly E. Pintér állatkert, Tibr vadaspark ÁNTSZ x Bda F-né Média x Murányi Magdlna Rendőrség x Laskai Tibr Helyi üzemek Helyi civil szervezetek Anyagi frrást biztsító kapcslatk x x 16 Lengyelné Czákler Sz. 2. Anyagi erőfrrásk Költségvetés: az iskla az éves közktatási nrmatívából tanulónként ötszáz frintt biztsít környezeti nevelési feladatk ellátására. Ezt az összeget belépőkre, utazási költségekre, a környezeti neveléshez szükséges eszközökre, könyvekre, környezeti témájú versenyek, prgramk lebnylítására, jutalmazására lehet frdítani. Az isklai költségvetésből minden évben lyan felújításkat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, környezetkímélő működését szlgálják. Alapítvány: az isklai alapítvány támgatja a tanulók erdei isklákban és nyári tábrkban való részvételét. Az sztályfőnökök az alapítvány kuratóriumáhz írt levélben kérhetik az anyagi juttatást a prgram megjelölésével. Pályázat: a pályázatfigyelés igazgatói feladat. Ő tájékztatja a kllégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell frdítani, amire a kiírás szól. 4. Alapelvek, jövőkép, hsszú távú pedagógiai célk, kulcsszavak A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távlabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalm harmóniájának megőrzését, fenntartását célzza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztsítására irányul. Gndt kell arra frdítanunk, hgy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bnylultabb természeti, társadalmi, gazdasági és plitikai knfliktuskat kezelni, megldani. Meg kell alapznunk tanítványaink környezeti

17 17 erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, frmálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célk hatékny személyiségfrmálást, az önszabályzás és egyben a társas együttműködés és knfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsprtk és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azkat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kmpetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajáts tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szciális hátránykkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük srán halmzódhatnak környezeti knfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakrlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcslat bemutatására és frmálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatsság erősödését. A pedagógiai gyakrlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a knfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés isklai gyakrlatában harmnikusan ötvöződik a környezettudmányi és a társadalmtudmányi ismeretek köre, hiszen csak az ember bilógiai és társastársadalmi természetének sajátsságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szkásk frmálása. A környezeti nevelés legfntsabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jgaival, a biszféra iránti felelősségünkkel kapcslatsak, ezért hangsúlysan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szkáskat frmálóak. A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudats életvitelt azk a személyek tanúsítanak, akik azn túl, hgy pnts ismereteik és fgalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi prblémákról és tennivalókról képesek e célk érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés srán felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsló, harmnizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkr az egyes különálló tantárgyakba fglalt környezeti vnatkzású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tantárgyak tartalmáhz illeszkedő, ám a hagymánys tanítási órákn kívüli isklai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek száms lehetősége van, mindenekelőtt az isklai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sprt, játék és közéleti tevékenységeinek srán. Ezek előkészítésekr, megvalósításakr szintén gndlnunk kell a környezeti vnatkzáskra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis fglalkzásk környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szkásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi

18 18 prgramjaiban helyet kell, hgy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző prgramk, ezzel kapcslats játékk és cselekvések. Az isklai tehetséggndzás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfgéknyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csprts felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hgy a szkáss tanítási helyzetektől eltérő tanulás lyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagymánys tanórákn. Fnts, hgy az isklai élet mindennapjaiban, a tanítási órákn kívül is érvényesüljön a intézményünk egészének öklógiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznsítás, energiatakaréksság, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demkratikus fórumk, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskla legfntsabb célcsprtjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családk, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családkat rendszeresen tájékztatni szükséges az iskla környezeti nevelési éthszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jbban be kell vnni a helyi környezeti akciókba. Az isklai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító prgramk, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az isklán (az intézményes nevelésen) kívüli frmái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumk, növény- és állatkertek, vadasparkk, nemzeti parkk, környezetvédelmi ktatóközpntk, a természet- és környezetvédő mzgalm civil szervezetei, csprtjai stb. A velük való együttműködés igen fnts az isklai környezeti nevelés társadalmasítása szempntjából. Isklánk jövőképe Szeretnénk, ha isklánk lyan intézménnyé válna, ahl a szülők és a gyerekek által közösen kialakíttt isklakertekben természetes körülmények között zajlana néhány fglalkzás. A belső terek hangulatsabbak lesznek, több növény lesz mindenütt, előtérbe kerül a természetes anyagk használata a díszítés srán. Diákjaink és dlgzóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, környezetbarát tisztítószerekkel takarítunk, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Minden isklatelepen kmpsztálunk. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az isklában kialakult környezettudats szemlélet elterjesztésében a településen. Intézményünkben a gyerekek harmnikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, elismert erdei iskla prgramunkn pedig minden tanulónk részt vesz legalább egyszer. Hsszú távú pedagógiai célk az általáns célkra vnatkzó érték- és szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása az öklógiai gndlkdás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés

19 19 hlisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékny fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalatn alapuló, kreatív környezeti nevelés tlerancia kialakítása a környezettudats magatartás és életvitel segítése az államplgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fgyasztásn túlra mutató alktóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságk kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi prblémákat, illetve csökkenteni azk súlysságát. helyzetfelismerés, k kzati összefüggések prblémamegldó gndlkdás, döntésképesség glbális összefüggések megértése létminőség választásáhz szükséges értékek, viselkedési nrmák kialakítása az rvstudmány eredményeiből levnható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takaréksság alázat a kicsi szép esztétika empátia, segítőkészség tlerancia kmplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség öklógiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság glbális gndlkdás lkális cselekvés hlisztikus világszemlélet szelídség 5. Knkrét célk és feladatk

20 20 A gyermekekben hajlandóságt ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a prblémák megldására, kifejleszteni az eredményes knfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmnikus környezet szépségének befgadására, élvezetére. Segíteni a környezeti flyamatk, összefüggések megértését, a környezettudats életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, sztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pzitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghzataláhz szükséges ismeretek átadását, a magatartásk, visznyulásk, értékrend, pzitív jövőkép és környezeti etika kialakulásáhz nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztsítását. Lehetővé tenni a prblémák, jelenségek skldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hgy ha lehetőségük van választani, dönteni akkr a környezetkímélő termékeket, technlógiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a kársdáskat megelőző gndlkdás, megismertetni a gyerekekkel a takaréks és mértékletes életvitel lehetőségeit. Lehetőleg alacsny létszámú sztályk fenntartása, ahl a pedagógusk jbban da tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, prblémáira. A kisebb létszám lehetővé teszi, hgy felfedezzük a gyerekek biznys irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azn az útn, melyen tehetségüket kibntakztathatják, valamint könnyebbé teszi az együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szlgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudmánykn kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalmismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hgy az összetett és bnylult környezeti jelenségeket, flyamatkat könnyebben megértsük több tudmány eredményeinek felhasználásával, és skldalú megközelítéssel. A valóságs természeti és humán környezet megtapasztalását biztsító prgramk: erdei iskla, témanap, jeles napk megünneplése, terepi fglalkzásk Knkrét természetvédelmi és környezetvédelmi ktatás a felsőbb évflyamkn a természetismeret, kémia, bilógia, fizika, technika tantárgy keretében. Öklógiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek skféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező váltzásk nymn követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekr bekapcslódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Körös-Mars Nemzeti Park, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mzgalm, Dévaványai Kulturális és Hagymányőrző Egyesület Környezeti Nevelési Munkacsprtja, Vársszépítő Egyesület) és az önkrmányzat munkájába. A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irdalm A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irdalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irdalmi alktáskat (meséket, mndákat, népdalkat és verseket)

21 21 ismerjék meg az irdalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmnikus kapcslatk kialakulását legyenek képesek irdalmi szövegek alapján prblémafelvetésekre, vitára, véleményalktásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatsan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére sajátítsák el a médiumk elemzésének technikáit A tanulókban alakuljn igénnyé a hatékny kmmunikációra való törekvés, a jó prblémafelvetés, vitakészség, véleményalktási képesség növeljük a környezethez való, pzitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldlgzásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kmpetenciákat a drámajátékk segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hgyan, mikr és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hgyan hatttak a környezeti váltzásk a gazdálkdásra, az életmódra, a közösségi nrmák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljn ki bennük a hagymányk tisztelete legyenek képesek a glbális prblémákra megldáskat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világt érintő glbális prblémákat, és érezzék hangsúlyzttan az egyén, az állam és a társadalm felelősségét és feladatait a prblémák elhárításában, csökkentésében Hn és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszkásk egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválaszttt szövegek feldlgzásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti prblémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más rszágk hasnló prblémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen rszágk környezetvédelemmel fglalkzó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi prblémákra önállóan, csprtmunkában, prjektmunkában választ keresni államplgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljn ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kmmunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

22 22 Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hgy a más tantárgyakban taníttt környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demnstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatkat, grafiknkat készíteni és elemezni lgikus gndlkdása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli visznyait váljanak képessé egy adtt témáhz megfelelő adatk kiválgatására, gyűjtésére és feldlgzására ismerjenek knkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levnni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljn ki a rendszerben való gndlkdás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számlási készségeket Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatkkal ismerjék meg az élővilág skszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen vltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés kmplexitása, egészlegességére törekvés (középpntban az élő és élettelen természet knkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudmánys gndlkdás kialakításáhz megfelelő képességek kialakítása; környezet állapta iránti érzékenység fejlesztése öklógiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vnatkzó helyes döntések támgatása Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti váltzásk magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre kárs fizikai hatásk (sugárzásk, zaj, rezgés) egészségkársítását, tudják ezek kibcsátásának csökkentési lehetőségeit

23 23 ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatáskat tudják értelmezni a környezet váltzásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megldást keresni a glbális környezeti prblémákra mérjék fel annak fntsságát, hgy a környezeti erőfrráskat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtkában váljanak tetteik következményeit látó, előregndlkdó államplgárrá ismerjék meg az alternatív energiahrdzókat és frráskat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztnsághz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudats magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjbban szennyező anyagkat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre kárs anyagkat és ezek szervezetre gyakrlt hatásait, tartózkdjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technlógiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatt, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló váltzáskat, mint a természeti és társadalmi flyamatk hatásainak eredményeit értsék meg, hgy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagymányai meghatárzzák gndlkdásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hgy a társadalm-földrajzi váltzásk, a felgyrsult fgyasztás a Föld erőfrrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a glbális prblémákat és azk megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudats életmód iránti igény alakuljn ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, rszáguk, régiójuk és a világ prblémáinak megldásában való aktív részvételi készség Bilógia A tanulók ismerjék meg a glbális környezeti prblémákat és azk megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azk között az k-kzati összefüggéseket