JELENTÉS. az önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól július 212.

Átírás

1 JELENTÉS az önkrmányzatk évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól július 212.

2 Állami Számvevőszék V /1994. Témaszám: 221 Jelentés az önkrmányzatk évi nnnatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól Az Állami Számvevőszék az Államháztartás viteléról szóló évi XXXVIII. törvényben fglaltak alapján az évi költségvetés zárszámadásáhz kapcslódóan ellenórizte az évi LXXX. törvényben az önkrmányzatknak 1993.évre nyújttt nnnatív állami hzzájárulásk tervezésének, igénylésének, elszámlásának törvényességét, szabályszerűségét. A vizsgálat kiterjedt a nrmatív állami hzzájárulási rendszer eddigi működésének átfgó értékelésére is. A vizsgálat célja annak megállapítása vlt, hgy a tervezés srán alkalmaztt nrmatívák összhangban vltak-e a költségvetési törvény 3. számú mellékletében fglalt előíráskkal; az önkrmányzatknál és intézményeiknél a tervezés alapját képező mutatószámk, adatk időben rendelkezésre álltak-e és megfelelően dkumentálták-e a tényleges helyzetet; szabályszerű vlt-e a nrmatív állami hzzájárulásk igénybevétele és elszámlása, túllépés esetén időben teljesítették-e visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségüket. A tételes helyszíni ellenőrzés az rszág önkrmányzatainak 45%-ára, 1407 önkrmányzatra (19 megyei és a fővársi, 40 vársi, 2 fővársi kerületi, 87 nagyközségi, 1258 községi) és az önkrmányzatk irányítása alá tartzó, a vizsgált mutatókkal érintett 3412 intézményre terjedt ki (lásd 2. számú melléklet).

3 -2- Az ellenórzésbe bevnt önkrmányzatk együttesen E Ft nrmatív állami hzzájárulásban részesültek, ami az rszág valamennyi önkrmányzata részére a törvényben juttattt 207,8 milliárd Ft állami hzzájárulás 37,5%-a. A E Ft hzzájárulás 52,9%-át a megyei és fővársi, 15,7%-át a vársi és kerületi, 8,4%-át a nagyközségi és 23,0%-át a községi önkrmányzatk kapták (lásd 2/a. számú melléklet). Az ellenőrzés nem terjedt ki 249 lyan kistelepülésre, amelynek a nrmativ állami hzzájárulást (együttesen E Ft-t) az ÁNH által közölt népességszám alapján kapták. Ezek elszámlását ugyanis a TÁKISZ-k csak akkr fgadták el, ha az a helyes népességszámra alapztt. Ily módn e településeknél a tévedés kizárt. I. A nrmatív állami hzzájárulásk tervezésének, igénybevételének és elszámlásának tapasztalatai között A vizsgálatkra l. félévétól flyamatsan minden évben sr került. A vizsgálati feladatt első alkalmmal a Magyar Köztársaság évi költségvetéséról szóló évi L. törvény 20. paragrafus (3) bekezdése írta elő rögzítve, hgy "a nrmatív támgatásk igénybevételének alapjául szlgáló mutatókat, és a támgatás összegét az Állami Számvevőszék ellenőrzi." A tvábbiakban egyrészt a költségvetési törvények, másrészt az évi XXXVIII. - az államháztartásról szóló - törvény előírásainak megfelelóen flytatta Ie az Állami Számvevőszék az ellenőrzést. A vizsgálat minden évben - kezdettől fgva - alapvetóen arra irányult, hgy a szabályszerúségi kérdéseken túlmenően a helyszíni vizsgálatk tapasztalataira alapzttan jelezzük az Országgyűlésnek, illetve a rendszer múködtetésében érintett tárcáknak a szabályzásban, a biznylatlásban, az alkalmaztt gyakrlatban mutatkzó hiánysságkat, prblémákat. Évről évre váltztt a vizsgálatha bevnt önkrmányzatk és intézményeik száma. Amíg 1991-ben csupán 92 önkrmányzatt és a hzzájuk tartzó 718 intézményt vizsgálták számvevőink, addig 1992-ben az ellenőrzés 462 önkrmányzatra és 757 intézményre, 1993-ban pedig- a krábban e témában nem vizsgált kisebb települések mindegyikét érintve önkrmányzatra és 3412 önkrmányzati intézményre terjedt ki. Az ellenórzések által érintett önkrmányzatk kapták 1991-ben az rszág valamennyi önkrmányzatát megillető nrmatív állami

4 -3- hzzájárulás 33%-át - 49 milliárd Ft-t -, 1993-ban pedig 37%-át 77,9 milliárd Ft-t. A Minisztertanács 2015/1989. (H.T.6) Mt. számú határzata fgalmazta meg a költségvetési refrm kncepcióját. A határzat előírta, hgy az új finanszírzási rendszer egyes elemeit már január l-től célja az vlt, hgy be kell vezetni. Az új szabályzás a krábbi kiadásrientált tervezést az akkr még működő tanácsk gazdáikadását biztnságsabb alapkra helyező frrásrientált tervezés váltsa fel, a krábbi igen sk szubjektív elemet tartalmazó, "alku mechanizmust" egy áttekinthető, bjektív adatkra, feladatkra épülő nrmatív rendszerrel felváltva az elsztást igazságsabbá tegye. Lényeges eleme vlt az új szabályzásnak, hgy az induláskr 12 különböző nrmatíva alapján számíttt állami hzzájárulást a tanácsk felhasználási kötöttség nélkül közvetlenül kapták meg, tehát önállóan dönthettek arról, hgy az ily módn kaptt összegeket ténylegesen milyen feladatk ellátására és Illilyen mértékben használják fel. A helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény rögzítette, hgy a megszűnő tanács és szervei jgutóda a helyi önkrmányzat (103. (3) bekezdés). Ebből következően a nrmatív állami hzzájárulásk rendszere megalakulásukat követően kiterjedt a helyi önkrmányzatkra is. Az önkrmányzatk által ellátandó feladatk széles skálája, amit a helyi önkrmányzatkról szóló törvény 8. -a részletesen meghatárz, valamint az egyes feladatk belső tartalma, az önkrmányzatk eltérő sajátsságai miatt jelentkező differenciált igényeket figyelembevéve Icialakittt nrmatívák száma fkzatsan bővült. Emiatt 1993-ban már 26 féle címen (ebből 9-hez a népességszám alapján) juthattak az önkrmányzatk nrmatív állami hzzájáruláshz. A nrmatív állami hzzájárulásk jgcímeinek száma, tartalma, a kiszámítás módja, az ezekhez szükséges adatbázis mindenkr az adtt évre érvényes költségvetési törvényben került meghatárzásra. Az állami költségvetés aznban sem a bevezetéskr, sem az azóta bekövetkezett váltzásk srán nem vállalhatta, hgy minden feladat ellátásáhz a szükséges pénzeszközt teljes egészében közpnti frráskból biztsítsa. A nrmatív alapn daítélt állami hzzájárulásk

5 -4- súlya és szerepe az önkrmányzatk finanszírzásában egyre nagybb méretűvé vált. Az önkrmányzatk részére adtt közpnti frrásk aránya 1993-ra 77,5%-ra 207,5 milliárd Ft-ra növekedett. Az évi XXXVIII. az államháztartásról szóló törvény V. fejezete részletesen taglalja a helyi önkrmányzatk nrmatív költségvetési hzzájárulásait. Megállapítja, hgy ezek összegét, az ezekhez kapcslódó mutatók tervezett mértékét, valamint a nrmatív költségvetési hzzájárulásk jgcímeit és mértékeit mindenkr az adtt évre vnatkzó költségvetési törvény írja elő. Az évközi pénzellátás a tervezett mutatók alapján történik. A költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint az önkrmányzat el kell, hgy számljn a nrmatív költségvetési hzzájáruláskkal A kezdeti idöszaktól eltéröen az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hgy a helyi önkrmányzat a költségvetési törvényben meghatárztt mértékü - az éves jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő - kamatt fizet a költségvetés részére, ha az általa igénybevett nrmatív állami hzzájárulásk egyiittesen legalább 5%-kal meghaladja az öt ténylegesen megillető összeget. A jgtalanul igénybevett összeget pedig teljes egészében vissza kell fizetni. Az új gazdálkdási mdellhen új frrásstruktúra kialakítására került sr, aznban az összes bevétel töhh mint fele tvábbra is támgatás maradt, amelynek hármnegyed részét képezte a nrmatív módn elszttt hzzájárulás. A tanácsi frrásszabályzás kétcsatrnás rendszerében aznban a saját bevételek 60%-át a településenként szélsőséges nagyságrendben képződő személyi jövedelemadó tette ki. Az önkrmányzatk egy részénél mutatkzó frráshiány pótlása kiegyenlítő mechanizmusk beépítését tette szükségessé. A tapasztalatk azt igazlták, hgy a személyi jövedelemadót csak részben célszerű átengedni, ugyanakkr több tényezőt (pl.: helyi adókat) kell beépíteni az önkrmányzatk frrásstruktúrájába. A nrmatív állami hzzájárulás intézményének bevezetésétől a jelenlegi vizsgálat időpntjáig terjedő időszakban az önkrmányzatk részére juttattt állami támgatásk belső struktúrájában jelentős váltzásk következtek be. A bevezetés évében, 1990-ben a nrmatív állami hzzájárulás és a személyi jövedelemadó nagyságrendje közel azns mértékü vlt (80, illetve 74,5 milliárd Ft). A személyi jövedelemadó önkrmányzatkat megillető hányada években 50%-ra,!993-ban 30%-ra csökkent, ennek következtében ez a frrás

6 -5-55,4 milliárd Ft-ra mérséklődött. Ezzel szemben a nrmatív állami hzzájáru Iásk együttes összege 207,8 milliárd Ft-ra (1990-hez képest 159%-kal) nőtt az önkrmányzatk támgatási rendszerében kiemelkedő összes állami támgatás mintegy 2/3-át képviselte. és szerephez jutva az Megváltztt a nrmatív állami hzzájárulásk daítélésének alapjául szlgáló mutatószámk köre is. Az 1990-ben 12 jgcímen adtt hzzájárulás többségét finanszírzási szempntból lgikusan a népesség, vagy meghatárztt krcsprt létszáma alapján szttták el. Elmaradt aznban a nrmatív állami hzzájárulásk tervezéséhez, igénybevételéhez, elszámlásáhz szükséges alapelvek és működési szabályk hsszabb távú, rendszerszemléletű, egységes jgszabályba fglalása. Alapvető gndt jelentett - és jelent ma is -, hgy a nrmatívákra meghatárztt előirányzatkat nem az előírt feladatk szakmailag indklt költségigényéból kiindulva - mint egzakt költségmdellból - alakíttták ki, hanem jórészt a tejvezett előirányzatk és a feladatmutatók hányadsaként kerültek kiszámításra. A nrmatív állami támgatásk előirányzatainak meghatárzása alapvetően bázisszemlélettel, az évi tejvelőirányzatk szintezésével történt. Az így létrejött nrmatívák az elmúlt évtizedek esetenként alacsny hatéknyságú költségstruktúráját takarták, az alkumechanizmus, az ellátási különbségek hatásait tükrözték. A krábbi - a krmányzat és a tanácsk visznylatában kialakult - "alkumechanizmust" felválttta a Pénzügy- és a Belügyminisztérium, valamint a szaktárcák közötti, az utóbbiak által az egyre növekvő támgatási igényüket szakmai szempntkkal "alátámaszttt" alkudzása. A nrmatív állami hzzájárulásk jgcímeinek száma 1993-ra úgy nőtt 26-ra, hgy a mértékeik az alku eredményének megfelelően - magában hrdzva a Magyar Köztársaság adtt évi költségvetési helyzetéből adódó kmprmisszumkat is - egyenetlenül, 0-250%, ezen belül a feladatmutatóhz kapcslódóak % között szóródva váltztak. A tárcák által készített számításk alapvető hibája, hgy csak a múltbeli költségekre és feladatkra épültek és nem vették figyelembe az időközben bekövetkezett váltzáskat. Az első krszerű kísérlet a reális szakmai követelmények érvényesítésére, a helyes költséggazdálkdás beflyáslására, az állami szerepvállalás mértékének meghatárzására az január l-tól hatálybalépó közktatási törvényben fgalmazódtt meg.

7 -6- A differenciálás szakmai indkltságának elemzése nem képezte a vizsgálat tárgyát. Túlztt mértéke alapvetően azért érthetetlen, mert a nrmatív állami hzzájáruláskat az önkrmányzatk felhasználási kötöttség nélkül kapják, s azt vagy teljes egészében arra a feladatra használják fel, amely jgcímen kapták - és még tvábbi ráfrdításkat is eszközölnek a helyi sajátsságk függvényében -, vagy a kaptt összeg egy részét más célkra csprtsítják át. A nrmativ állami hzzájárulás 1992 évi ellenőrzése srán végzett reprezentatfv felmérésünk szerint az önkrmányzatk által kimutattt ráfrdftásknak a nrmatíva összege 31%-tól (óvdai ellátás) - 93,6%-ig (GYIVI) terjedő sávban nyújttt fedezetet. Egy-egy nrmatíván belül aznban önkrmányzatnként még tvábbi eltérések vltak tapasztalhatók. Így pl: = Záhnyban 842 fő általáns isklás után E Ft-t igényeltek, de ténylegesen csak E Ft-t használtak fel. Ugyanakkr Báblna 500 fő után 18 millió Ft-t kaptt, de a ráfrdítás 29,9 millió Ft vlt. = Alsóőrsön 45 óvdás után felvett 855 E Ft-tal szemben ténylegesen E Ft költség merült fel, azaz egy gyermek ellátására Ft-t frditttak a Ft-s nrmativával szemben. Egerben 2125 óvdai elláttthz E Ft-t használtak fel a E Ft összegű hzzájárulással szemben, lényegében a kaptt összeg hármszrsát. = A Baranya megyel Önkrmányzat az 1411 fős GYIVI létszám után E Ft hzzájárulást kaptt, s ebből csupán E Ft-t, a kaptt összeg 37,5%-át használták fel a feladatellátáshz. A vizsgált területen tapasztalható anmáliák megkérdőjelezik a differenciálás céliránysságát, szükségességét. Felvetik az aggregált, az adtt feladatcsprt..,._megldását a jelenleginél áttekinthetőbbé tevő, jbban szlgáló, könnyebben ter- ~~, '!'~:-,-, " - ~Vezhető nrmatív hzzájárulási jgcímekhez való visszatérést. Az un. kiegészítő -.,.)'c nrmatív állami hzzájáruláska t, ugyanis az önkrmányzatk jórésze úgy kezelte '':"'~~"';:~U61ags<frráslehetőségként, hgy annak jgsságát az intézmények nyilván ~~,' tartásai nem mindig támaszttták alá. Az rszágs adatk is érzékeltetik e --~-~~ _:.,:. -.:J>~ajátmr tendenciát. - --: ;,-;:;';-1 ;:. :;: '~ _:..:.~-. ''--',;-...:... Az óvdai ellátásban részesülő gyermekek száma között 378 ezer :c.'''"~ főről380,4 ezer főre (0,6%-kal) emelkedett. Ugyanakkr a kiegészítő jellegű nemzetiségi, etnikai, óvdai ellátás eimén számításba vett gyermekek száma!8 ezer főről 31,8 ezer főre (76%-kal) növekedett. Az általáns isklás krú gyermekek száma között 1 124,5 ezer főről l 023,2 ezer főre (9%-kal) csökkent. Ugyanezen időszak alatt a kiegészítő jellegű nemzetiségi, etnikai ktatás címén figyelembe vett

8 -7- gyermekek száma 63,8 ezerről 96,4 ezerre (51 %-kal) növekedett. Mindkét területen vitatható az igényjgsultság, mert az ellenőrzött körben az előírt dkumentációkat száms helyen egyáltalán nem, vagy nem megfelelöen vezették Összességében az 1990-ben bevezetett szabályzás alkalmas vlt arra, hgy az önkrmányzati gazdálkdás feltételeinek kialakításáhz alapul szlgáljn. Tvábbfejlesztése szükséges vlt, hgy az új pénzügyi finanszírzás rendszerszemléletben működhessen, Ititerjedve a tervezés, az peratív gazdálkdás és az évvégi elszámlás flyamataira is, hgy megfelelöen rientálhassa az önkrmányzatkat. Ez mindeddig nem történt meg és az Államháztartás viteléről szóló törvény rendelkezései sem felelnek meg teljeskörüen e követelményeknek. Az egységes eljárási szabályk hiánya miatt aznban a tervezésnél, az igénybevételnél és az elszámlásnál is értelmezési gndk merültek fel, az önkrmányzatk eltérő eljárást követtek. Az elmúlt években az éves költségvetési törvényekben meghatárzttakhz sem végrehajtási rendeletként, sem pedig kiegészítő célzattal krmányrendeletek nem készültek. A közpnti szervek az éves költségvetési törvényekben megfgalmaztt szabályzást próbálták - az ÁSZ tapasztalatait is felhasználva - évröl-évre tökéletesíteni, finmítani. Emellett, főként a kezdeti időszakban a törvényben nem, vagy nem kellő pntssággal szabályztt kérdéseket tájékztatókkal, állásfglaláskkal kívánták egyértelműbbé tenni. Később az Alktmánybíróság ezt a gyakrlatt a 60/1992. (X1.17.) AB határzatával alktmányellenesnek minősítette. II. A vizsgálat megállapításai l. Irányító, tervező, ellenőrző munka Az elmúlt négy évben az Állami Számvevőszék azns tárgyú vizsgálatainak tapasztalatait, következtetéseit, a hiánysságak felszámlását és a munka színvnalának emelését célzó javaslatait tartalmazó jelentéseit minden alkalmmal megküldtük az Országgyűlés illetékes bizttságainak és a rendszer tvábbi krszerűsítésében érdekelt tárcáknak, önkrmányzati érdekvédelmi szervezeteknek és a köztársasági megbízttaknak.

9 -8- Ajánlásaink, javaslataink kedvező fgadtatását igazlják, hgy az érintett tárcák azkat figyelembe véve évról-évre flyamatsan javíttták a költségvetési törvények nrmatív állami hzzájárulásra vnatkzó részeit. Szárns jgcím tartalmának értelmezését egyértelműbbé tették, szigríttták az igénybevétel feltételeit, szankcinálták (pl: 5%-s büntető karnat) az elszámlásnál rnutatkzó nagyarányú eltéréseket stb. Ennek keretében a Magyar Köztársaság évi költségvetéséról szóló évi CXI. törvény megalktásakr néhány, a jelenlegi vizsgálatnál még meglévő megldttak. Így pl: prblérnát "óvdai ellátás" jgcímét pntsittták A statisztikai létszámba nem számíthatók be az előfelvételi igény alapján nyilvántartásba vett, de a felmérés időpntjában a tényleges óvdai ellátásban még nem részesülő gyermekek; a "kiegészítő állami hzzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvdai ellátáshz" jgcím esetében kiegészíti a törvény a krábbi feltételt azzal, hgy csak a Múvelődési és Közktatási Minisztérium által jóváhagytt, megfelelően dkumentált nemzetiségi óvdai prgram szerint lehet a cigánygyermekek fglalkztatása eselén a kiegészítő támgatást igényelni; kiegészült a "gimnáziumi és szakisklai ktatás" feladatmutaló azzal, hgy = a magántanuló után a hzzájárulás 1/3-a igényelhető, = a szakmunkásk 2-3 évflyams nappali rendszerű (5 naps) gimnáziumi érettségire felkészitő ktatásáhz szintén e hzzájárulás vehető igénybe; "a kiegészitó állami hzzájárulást a nemzetiségi etnikai vagy kéttannyelvű ktatáshz" csak a Múvelődési és Közktatási Minisztérium által jóváhagytt nemzetiségi óraterv, tanterv - és tankönyv - alapján végzett ktatáshz lehet igényelni; a "Szciális igazgatásról és szciális ellátásról" szóló évi III. törvényben fglaltakkal összhangban néhány nrmativ hzzájárulás jgcímének neve megváltztt (pl. Szciális uhn ); a "fiatalkrúak egészségügyi és gyógypedagógiai ellátása" - "fgyat6ks gyermekek ápló, gndzó tthni és gyógypedagógiai intézeti ellátása" jgcímre váltztt és a mutatószámhz rendelt támgatási összeggel (275 E Ft) majdnem azns (274 E Ft) új nrmativ hzzájárulási jgeim bevezetésére került sr a "Felnőtt krú fgyatéksk, ápló, gndzó tthni ellátása" cimszó alatt ben bevezették a "Hajléktalank átmeneti szállásai" ( Fl/férőhely) új nrmativát;

10 -9- a kistelepülések gndjain enyhít a törvény azzal, hgy a nrmatív hzzájárulás 5%-n felüli igénybevételének büntető kamattal történő szankcinálására csak abban az esetben kerül sr, ha az eltérés az 500 E Ft-t meghaladja. Az 500 E Ft-s határig pedig csak a jegybanki alapkamatt kell megfizetni; a törvény knkrétan megfgalmazta, hgy az SOS gyermekfaluban a különleges gyermektthnkban és más közpnti költségvetési szerv által fenntarttt intézményben elhelyezettek után a GYIVI nrmativ hzzájárulás nem vehető igénybe. (Az egyes nrmatívák jgcímeinek tételes váltzásait részletesen a Függelékben mutatjuk be.) Az önkrmányzatk munkatársainak növekvő szakmai gyakrlata, a töivények szövegeinek egyértelműbbé tétele, a "büntető szankciók" alkalmazása, az ÁSZ ellenőrzések hatása azt eredményezte, hgy összességében az elszámlásk évről-évre pntsabbak lettek. Kedvező hatással vlt az Országgyűlés által első ízben az évi zárszámadási törvényben hztt döntés, amelynek alapján a jgsulatlanul igénybe vett állami hzzájárulás összegét az önkrmányzatknak a költségvetésbe vissza kellett fizetniük. Az APEH-SZTADI rszágs adatai szerint a költségvetésbe visszafizetendő, az önkrmányzatkat saját elszámlásuk egyenlege alapján meg nem illető összeg között l 707,9 M Ft-ról 184,9 M Ft-ra csökkent, miközben a nrmativ hzzájárulásként kaptt támgatás 80 milliárd Ft-ról 207,8 milliárd Ft-ra nőtt. Ugyanezt a tendenciát tükrözik az ÁSZ vizsgálatk adatai is. Amíg ugyanis 1991-ben az ellenőrzött 92 önkrmányzatnál együttesen egyenlegében a részükre flyósíttt 48,9 milliárd Ft-s nrmativ állami hzzájárulásnak 0,30%-át tette ki a visszafizetési kötelezettség, addig 1993-ban 1407 vizsgált (ezen belül!258 községi) önkrmányzatnál a kaptt 77,8 milliárd Ft 0,28%-át. (Lásd 5. számú melléklet) A helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény 92. (2) bekezdése előírja az önkrmányzatk számára saját intézményeik pénzügyi ellenőrzését, amelybe a finanszírzásuk alapjául szlgáló adatk ellenőrzése is beletartzik. Az önkrmányzatk aznban az igénylés alapját képező mutatószámk valódiságáról, a szükséges előírt biznylatk meglétéről, vezetéséről nem győződtek meg, sem az intézményeiknél végzett felügyeleti ellenőrzések srán, sem az elszámlásk elkészítésekr.

11 -10- Az önkrmányzatk - néhány kivételtől eltekintve - a krábbi évek helytelen, az ÁSZ által minden évben kifgáslt gyakrlatt követték és nem szabályzták az igénybevétel alapját képező adatszlgáltatás nyilvántartásának módját. Mindezeknek következménye, hgy az intézményeknél végzett helyszíni ellenőrzések srán szerzett tapasztalataink szerint a közölt adatk pntatlank, hiánysak, a vnatkzó törvényi előírásktól tartalmúak. eltérő Az etnikai és a nemzetiségi ellátáshz, illetve ktatáshz kaptt nrmatív állami hzzájárulás realitását a helyszíni vizsgálatk srán csak a törvényi előírásk szövegének megfelelő szemlélettellehetett megítélni. Ahl a finanszírzás alapját képező előírt dkumentációk nem álltak rendelkezésre, tt az igénybevételt jgsulatlannak kényszerült minősíteni. az ellenőrzés Nem megldtt pl: az etnikai (cigánytanulók) nyilvántartása. Az érintett szülök egy része nem vallja magát és gyermekét cigánynak Ezzel összefüggnek a személyes adatk védelméről szóló, az évi LXIII. törvény 2. (2) bek. af pntjában és a 3. (l) és (2) bekezdésében fglaltak. Ezek szeríni a különleges adat: a faji eredetre. a nemzeti. nemzetiségi és etnikai hvatartzásra vnatkzó személyes adatk csak akkr kezelhetők, ha ahhz az érintett írásban hzzájárul. Ezen előíráskkal a költségvetési törvény 3. számú mellékletének etnikumra. nemzetiségre vnatkzó finanszírzást alátámasztó adatszlgáltatási elóírásai ellentétben állnak. Ennekmegfelelöen az évi statiszlikai adatszlgáltatásban az etnikum megfigyelésére már nincs is adatkérés. Ezért' a nemzetiségi- etnikumspecifikus jegyek egz11kt módn nem állapíthatók meg és nem ellenörizhetők. A gndkat, az eltérő önkrmányzati gyakrlatt jól érzékelteti, hgy az önkrmányzatk egy része - a differenciált fglalkzás tényleges megtörténte nélkül -valamennyi cigánygyerek után igénybe vette a támgatást. Helyenként a kisegítő isklában tanulók után is. Az ÁSZ javaslatával összhangban álló un. "büntető kamat" bevezetésének hatása abban mérhető le, hgy az önkrmányzatk óvatsabban és inkább alul terveztek. Ezt jelzi, hgy az APEH-SZTADI összesített adatai szerint az elszámlás után az önkrmányzatknak még járó hzzájárulás összege között flyamatsan 292,5 M Ft-ról 786,5 M Ft-ra nőtt, aránya pedig a kaptt összes nrmatív állami hzzájáruláshz visznyítva az évi 0,2%-kal szemben 1993-ban kétszerese 0,4% vlt. A tervezőmunka elvégzéséhez, az igények kialakításáhz a szakmai statisztikák által szlgáltattt adatk az eltérő időpntk ellenére is megfelelő támpntul szalgálhattak vlna. Pntsságát aznban nehezítette, hgy a rendelkezésre álló lehetőségek határain belül nem vlt meghatárzható egyértelműen az alapfkú művészeti képzésben részt vevők köre. illetve az

12 - ll - anyanyelvet nemzetiségiként tanujók száma. Mindkét esetben elő vannak ugyan írva különböző dkumentációk, de ezek nincsenek mindenütt előírásszerűen vezetve, az órák száma és időtartama nincs összhangban az előíráskkal, viták tárgyát képezi az ktatás tartalma, jellege a tanuló fgalma (pl: óvdás krú gyermek zeneisklában!). Esetenként előfrdult az is, hgy az intézmények statisztikai adatai nem a valós helyzetet mutatták. 2. A hzzájárulásk igénybevételének és elszámlásának helyessége A részletes helyszíni ellenőrzéssei érintett 1407 önkrmányzat kapta a Magyar Köztársaság évi állami költségvetéséről szóló évi LXXX. törvény alapján a helyi önkrmányzatk részére flyósíttt 207,8 milliárd Ft-s nrmatív állami hzzájárulás 37,5%-át 77,9 milliárd Ft-t. Az ellenőrzött önkrmányzatk közül 547-nél (39%) vlt rendben az elszámlás, 860-nál pedig (61%) különböző nagyságú eltéréseket tárt fel a vizsgálat. Külön is említést érdemel, hgy a megyei közgyűlések önkrmányzatai közül öt a törvényi előírásknak megfelelően számlt el. Ezeknél (Bács-Kiskun, Csngrád, Fejér, Heves, Vas) az ellenőrzések srán eltéréseket nem tapasztaltunk. Hárm megyei önkrmányzatnál (Brsd-Abauj-Zemplén, Smgy, Tlna) pótlólags hzzájárulási jgsultságt állapítttunk meg, együttesen 3,4 M Ft értékben. Tizenegy megyei és a fővársi önkrmányzatnál a jgsulatlanul igénybe vett nrmatív állami hzzájárulás 123,2 M Ft. A költségvetésnek visszafizetendő összeg 119,8 M Ft, a vizsgált körben eltérést mutató 860 önkrmányzatnál együttesen feltárt visszafizetendő összeg 57,5%-a. Tvábbra is gyakri jelenség vlt, hgy ugyanannál az önkrmányzatnál a nrmatív állami hzzájárulás egyik jgcíme alapján többlet igénybevételt, a másiknál pedig a jgsnál kisebb igénybevételt tártak fel a számvevők. Ez utal a gyakrlatlanságra, a törvények nem megfelelő ismeretére és alkalmazására. A törvényi pntatlanságk és ellentmndásk mellett döntően az igénylés alapjául szlgáló adatk ellenőrzésének elmulasztása vezetett az elkövetett elszámlási hibák döntő többségéhez.ez még akkr is igaz. ha a "tévedések" nagybb hányada több, mint 70%-a a költségvetés terhére történt.

13 - 12- Az önkrmányzatk a költségvetéssei szembeni elszámlásukat a beszámló részét képező 31. sz. űrlapn a megadtt határidőre (egy-két kivételtől eltekintve) a TÁKISZ-khz benyűjttták. Az Állami Számvevőszék ezt követően végzett helyszíni ellenőrzései -, amelyekben ez évben dmináltak a kisebb települések- a vizsgált körben a nrmatívák jgcímei alapján (ahl önkrmányzatnként a plusz és mínusz eltérések nem kmpenzálják egymást) ,7 E Ft jgsulatlan igénybevételt és ,6 E Ft önkrmányzatkat megillető pótlólags flyósítási többletet tártak fel. Ezek egyenlege ,1 E Ft a közpnti költségvetést illeti. Hasnlóan az elmúlt évekhez, mst is hárm jgcím (gyermek- és ifjúságvédelem 61,5 M Ft, óvdai ellátás 40, l M Ft és általáns isklai ktatás 52,5 M Ft) együttesen adja a visszafizetendő összeg csaknem 72%-át. Ez döntően az előzőekben már jelzett adatszlgáltatás pntatlanságaira, az adatszlgáltatók nem kellő felkészültségére, a GYIVI-nél pedig a gndzási napk értelmezési és az ktatási nrmatíva elszámlásának prblémáira vezethetők vissza. Kisebb mértékű járandóság mutatkztt az idősek és fgyatéksk nappali intézményeinél 340 E Ft (amely aznban!2 M Ft-t meghaladó járandóság és közel azns összegű visszafizetési kötelezettség különbözete). Hasnló módn 8,9 M Ft járandóság és 8,6 M Ft visszafizetési kötelezettség különbözeteként mintegy 300 E Ft összegű járandóság t tártak fel a fgyatéks gyermekek ktatásánál Az alapfkú művészeti ktatásnál pedig l 807 E Ft az önkrmányzatkat megillető többlethzzájárulás (lásd l O sz. melléklet) Még mindig előfrdul, hgy egyes- önkrmányzatk a törvény szövegét félremagyarázva igyekeznek nrmatív állami hzzájáruláshz jutni. A törvény szerint pl. az isklalátgatás alól felmentett tanujók után is igényelhető a hzzájárulás. Ezt néhány helyen úgy értelmezték, hgy az általáns isklába beírattt, de isklaéretlennek minősített gyereket "felmentettként" számlják el az isklai stat isztikában és igénylik utána az isklai és az óvdai hzzájárulást is, hltt ebben az esetben az általáns isklai ktatás nrmatív hzzájárulása nem jgs. Hasnló módn jártak el több önkrmányzatnál a szakközépisklai esti és levelező ktatásban résztvevők esetében is. Itt figyelmen kívül hagyták azt a törvényi előírást, miszerint e címen nrmatív állami hzzájárulás csak az első szakma megszerzéséhez jár. Ettől eltérden a teljes létszám után igénybe

14 -13- vették a hzzájárulást annak ellenére, hgy a beisklázttak többsége már valamilyen szakmával rendelkezett. Szabálytalan az óvdai ellátás nrmatívájának értelmezésében azknak az un. "előfelvételis gyermekek"-nek a számbavétele, akik az óvdai ellátást csak a statisztikai adatszlgáltatásban megjelölt időpnt után veszik igénybe. Az önkrmányzatk egy része ezeket a gyermekeket úgy vette nyilvántartásba, mintha a számítás alapjául szlgáló időpntban már jelen lettek vlna, s így a mérési időpntban ellátásban nem részesülő gyermekek után is igényelték a hzzájárulást. Azk az önkrmányzatk visznt, amelyek nem így jártak el, az un. töredék időszakra (pl: nvember-december hónapra) a ténylegesen elláttt gyermekek után nem jutttak a hzzájáruláshz. Gndt jelentett azn gyermekek számításba vétele is, akiket szüleik csupán fél napra helyeztek el az óvdába, s már ebédet sem igényeltek gyermekük számára. Már az előző évben is kifgás tárgyát képezte, s mst ismétlődött, hgy a Veszprémi Tetőfedő Szakmunkásképző Iskla Kllégiumában egyidejűleg maximum 80 fő helyezhető el. A tanulókat hárm csprtba szttták, s egy-egy csprt hárm hónapt tölt el a kllégiumban, a többi időt pedig gyakrlati ktatásként más területeken, ahl kllégiumi ellátásban nem részesülnek. A kllégium a tanulókat úgy vette számításba, mintha azk egyidejűleg, egész éven át a kllégiumban tartózkdtak vlna, így a ténylegesen ellátttak létszámát meghármszrzták. (Ezt a lgikát követve amennyiben minden férőhelyet betöltenek 3-3 hónaps ciklusban, úgy a 80 férőhelyre éves visznylatban 240 fő-t számlnának el!) A Múvelődési és Közktatási Minisztérium az ktatásról szóló évi I. törvény felhatalmazása alapján több önkrmányzat részére kisérleti jelleggel új ktatási frmák, módszerek bevezetését engedélyezte. A helyszíni ellenőrzések srán prblémákat kztt, hgy az önkrmányzatk egyedi tárca leiratkra hivatkzva igényelték meg ilyen esetekben a nrmatív állami hzzájáruláskat. A kisérletekhez szükséges közpnti frrásk ugyanis nem álltak rendelkezésre. Sem az önkrmányzatk, sem a minisztérium nem vállalta írásban a többletköltségek fedezetét. Az MKM szerint "a kisérletekhez kapcslódóan nem vlt szó külön költségvetési többlettámgatásról". Nem biztsítttak rá fedezetet a költségvetési törvényben sem. Az engedélyek kiadásával egyidejűleg sem kérték a költségvetési törvény szövegének egyértelmű, az általánsan elfgadtt nappali rendszerű ktatás kritériumainak megfelelő költségvetési törvény rendezte. módsítását. A prblémát csak az évre vnatkzó

15 - 14- A Nógrád megyei közgyűlés elnöke június l-én kelt levelében kérte az MKM Önkrmányzati Gazdasági Fósztályát, hgy állásfglalásával erősítse meg az önkrmányzat véleményét. Eszerint a tárca által engedélyezett, a dlgzók hárm évflyams szakközépisklai ktatásának 2 év alatti, heti 5 naps képzéséhez - annak ellenére, hgy az évi költségvetési törvényben ez nincs rögzítve - a szakközépisklai ktatás nappali képzéséhez kapcslódó nrmativ állami hzzájárulás vehető igénybe. Az MKM illetékes fősztályának vezetője júliusában - jgszabálynak nem minősülő leiratban - közölte, hgy álláspntjuk szerint a szóban frgó szakmunkásk részére szervezett nappali rendszerű szakközépisklai érettségire felkészilii kétéves tagzathz a szakközépisklai ktatás nappali képzéséhez kapcslódó nrmativa illeti meg az önkrmányzatt. Hasnló tartalmú levelet adtt ki a BM Önkrmányzati Gazdasági Filsztálya is. A "szakmai állásfglalásk" aznban több szempntból nincsenek összhangban a költségvetési törvénnyel. Egyrészt, mert az a vnatkzó törvényi szövegben a szóban frgó állami nrmativ hzzájárulás jgcímeként csak a gimnáziumi és szakisklai ktatást jelöli meg (3. számú melléklet p) és ra) pnt összefüggésében), másrészt az első szakma megszerzéséhez nyújttt képzést esti, levelező ktatásnak minősitve a hzzájárulás 1/3-át engedi igényelni, amennyiben az érettségire felkészítő képzés nem felel meg a 3. sz.melléklet p) pntjában rögzitett feltételeknek (g) és ra) pnt összefüggésében). A minisztérium által kisérleti jelleggel engedélyezett ktatási frma a p) pnt előirásainak nem felel meg, többek közölt azért sem, mert időtartama csupán 2 év. A nappal végzett ktatás ellenére tartalmában esti képzésről van szó. Tvábbi prbléma, hgy az igy beisklázttak már valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek. A teljes összegű nrmtív állami hzzájárulás megadása lényegében az eddigi hzzájárulás (hárm év alatt évi 1/3-s arány figyelembevételével) kétszeresére növelését (2 évre évente a teljes összeg!) jelenti azns cél eléréséhez. Hasnló módn járt el a MKM a fővársi Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskla és Szakmunkásképző Intézet kérelmével kapcslatban május 5-i levelével és a Veszprémi Tetőfedő Szakmunkásképző Intézet esetében május 26-i keltezésil levelével. A Pénzügyminisztérium Önkrmányzati és Területfejlesztési Fősztályának vezetője január 25-én irt a Dmbóvári 516 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépisklának a törvény szövegétől eltérő "szakmai állásfglalást". Ebben arra hivatkztt, hgy a törvény a jgsultságt nem kötötte az általáns négyéves képzési időhöz. A már megszerzett szakmai végzettség magasabb szinvnaln történő elsajátftásáhz a 66 OOO Ft-s szakközépisklai ktatáshz kapcslódó nrmatfv állami hzzájárulást tartja jgsnak. annak ellenére, hgy a már említett törvényhely (ra) pnt) csak a gimnáziumi nrmatívára utal. Ugyanezt erősíti az évre szóló költségvetési törvény pntja is. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézeteken (tvábbiakban: GYIVI) keresztül elláttt állami gndskdáshan részesülők után igényelhető nrmatív állami

16 hzzájárulásk tervezése, igénylése, felhasználása tvábbra is a rendszer legprblematikusabb területe. Ezt jól érzékelteti, hgy a GYIVI-ket működtető megyei (fővársi) önkrmányzatknál feltárt 123,2 M Ft jgsulatlan igénybevétel 56%-a, 69,1 M Ft az e témakörrel kapcslats helytelen gyakrlatból adódik. A gyermek- és ifjúságvédelmi törvény megalktásának elhúzódása miatt e területre több különböző szintű jgszabály is tartalmaz előíráskat, de ezek összefüggően nem rendezik a követendő gyakrlatt. Döntően erre vezethető vissza, hgy a G YIVI nyilvántartásában, az önkrmányzatkkal és a társintézményekkel kialakíttt kapcslatában, valamint az alkalmaztt eljárásban az egységességre való törekvésnek még a nymait is alig lehet fellelni. Tvábbra sem vlt megldtt az egyéb frrásból támgattt SOS gyermekfaluban (Békés megyei Battnya), valamint az un. különleges gyermektthnkban (Veszprém megye) elhelyezett gyermekek utáni hzzájárulás tervezése és igénybevétele. E prblémái az évi költségvetési törvény már egyértelműen rendezte. A múlt évi vizsgálat srán az Állami Számvevőszék kifgáslta a kétszeres finanszírzást, amelynek tényét a PM és a BM is elismerte. (Az SOS gyermekfalu más frrásból fedezte múködési költségeit, a különleges gyer mektthnk pedig közpnti frráskból jutttak támgatáshz. Ezért egyik esetben sem járt részükre nrmativ állami hzzájárulás.) Az rszággyűlési biwttságk ülésein (ÁSZ, Önkrmányzati, Költségvetési) a PM a két megyei önkrmányzat véleményének helyt adva - jghézagra való hivatkzással - támgatta a megyei önkrmányzatk kérését, hgy a szóban frgó összegeket ne vnják el tőlük. Tette ezt annak ellenére, hgy ezeket az összegeket nem az állami gndzttak ellátására használták fel. A két megyei önkrmányzat hasnló módn járt el 1993-ban is. Ezt az ÁSZ ismételten jgsulatlan igénybevételnek minősítette. Elismerte ugyanakkr, hgy a tervezéskr még nem vlt birtkukban az a PM-BM leirat - amelyik ugyan nem tekinthető jgszabálynak, de - amelyből májusában már tudmást szereztek arról, hgy a nrmatív állami hzzájárulás a szóban frgó jgcímen nem illeti meg őket. Erről a leiratról a két önkrmányzat nem vett tudmást és sem év közben, sem az elszámláskr nem frdult újabb állásfglalásért a táreákhz. Az Országgyűlés előző évi döntésére hivatkzva, valamint arra, hgy a tiltást csak az évi költségvetési törvény szövege tartalmazza -vitatják a jgsulatlan igénybevétel tényét. (Megjegyezzük, hgy az évi költségvetési törvény szövegébe a tiltás technikai kkból utólag nem kerülhetett be!) Hasnló jelenségek - ha kisebb mértékben is, de - felmerültek a közös üzemeltetésű ktatási intézményeknél is. ahl esetenként nem csak a lakóhely szerinti, hanem az intézmény székhelye szerinti önkrmányzat is leigényelte az ktatási nrmatívát. Mindkét esetben elkerülhető lenne a kettős

17 - 16- finanszírzás, ha az ktatási nrmativát csak az az önkrmányzat igényelhetné le, amelyik az intézményt üzemelteti, illetve - közös üzemeltetés esetén - ahl az intézmény székhelye van. Új prblémaként merült fel a éves krsztályhz tartzó, GYIVI-től kikerült, majd a költségvetési törvény 3. számú mellékletének t) pntja szerint "a legfeljebb 24 éves krig önmagáról gndskdni nem tudó állami gndztt után" igényelhető nrmatív állami hzzájárulás elszámlásának gyakrlata. A prbléma egyik része arra vezethető vissza, hgy nincs közpntilag egyértelműen szabályzva, hgy milyen feltételek megléte esetén tekinthető a GYIVI-ből kikerült fiatal "önmagáról gndskdni nem tudának". E kérdés eldöntését a GYIVI-nél fglalkztattt szakemberekre bízták. Ebből következően az alkalmaztt gyakrlat nem egységes. A prbléma másik része a nyilvántartással, a gndzási napk számbavételével kapcsla ts. Az Állami Számvevőszék a törvény szövegéból kiindulva - finanszírzási szempntból a törvényben rögzitett kiegészítő előírás szerinti gndzási napk száma alapján - nem fgadhatta el a Baranya Megyei Közgyűlés gyakrlatát, ahl a GYJVJ nem vette vissza az egzisztenciális prblémájának megldását kérő "túlkrs fiatalt" az intézménybe. Ennek ellenére az ellátttak nyilvámartásába felvezette azkat, akik a 21/1989. (VJIJ.25.) SZEM rendelet alapján életkezdési támgatást kértek különbözó jgcímeken (pl: lakásvásárlás, felújítás, fürdőszba építés, bútr, egyéb tartós fgyasztási cikk beszerzés stb.). A GYJVJ a kérelem alapján annak beérkezésétól (iktatásától) az ügy végleges lezárásáig gndzási napkat számlt el és jelentett be a megyei közgyúlésnek, hltt tényleges ellátásról, intézeti elhelyezésról szó sem vlt (110/1993. (MK.ll.) MM. sz. utasítás 35. módsittt szövege!). A megyei közgyűlés elnöke kifgással élt az Állami Számvevőszék megállapításával szemben, csatlva a Magyar Gyermek- és Ifjúság védelmi Kamara véleményét is, amely szerint a szakmai felügyeletet a köztársasági megbiztt gyakrlja (akinek álláspntját aznban nem kérték meg). Véleménye szerint az ÁSZ a kmpetenciájába nem tartzó szakmai kérdésben fglalt állást és a költségvetési törvényben rögzitett törvényi elóiráskat meghaladó észrevételt tett. Az évi költségvetést érintő ÁSZ véleményt ezért megalapzatlannak tartja. Az észrevétel és a csatlt kamarai vélemény aznban még csak említést sem tesz arról, hgy az alkalmaztt gy"dkrlat szerint leigényelt és elszámlt E Ft-ból a GYJVJ-nek miért csak E Ft-t utaltak tvább életkezdési támgatásra és milyen célkra használták fel a többszörösen hátránys helyzetű állami gndskdásban részesülő felnőtt krúak után igényelt, de részükre nem biztsittt E Ft-t! Bács-Kiskun és Vas megye kivételével, tvábbra is tapasztalható az állami gndzttak után járó - kötelezően átadandó - ktatási nrmatíva kétszeres igénybevétele. Ez döntően annak következménye, hgy a GYIVI többnyire

18 - 17- hiánys nyilvántartásai alapján a megyei önkrmányzat nem utalja át autmatikusan az ktatási nrmatív hzzájárulás összegét annak az önkrmányzatnak, amelynek intézményében az állami gndskdásban részesülő gyermek jár. A megyei önkrmányzatk egy része csak akkr eszközli az átutalást, ha azt az ktatási intézményt működtető önkrmányzat írásban kéri. Az önkrmányzatk visznt nem minden esetben tudják, hgy az intézményiikben jár-e állami gndskdásban részesülő gyermek (pl: kistelepülésen, ha a nevelőszülő - akihez a gyermeket kihelyezték - nem azn a településen lakik, amelyikben az intézmény működik). Emiatt nem mindig kérik külön a GYIVI-t működtető megyei önkrmányzattól az ktatási nrmatív hzzájárulás összegét, hanem azt "saját jgn" a többi gyermekhez járó hzzájárulással együtt közvetlenül igénylik és kapják meg a közpnti költségvetéstől A GYIVI-t üzemeltető és az ktatási intézményt működtető önkrmányzatk esetenként az átutalásról megállapdnak. Ez aznban rendkívül idő- és költségigényes megldás, különösen ha figyelembe vesszük, hgy a GYIVI-hez tartzó állami gndskdásban részesülők jó része az adtt megyén kívüli településeken jár isklába. Az önkrmányzati elszámlásk az intézmények által közölt - nem ellenőrzött - adatkra támaszkdtak, így elszámlásaik tartalmazták az intézmények által elkövetett hibákat. PL az idősek és fgyatéksk nappali, illetve szállást biztsító intézeti ellátásánál többnyire hiányztak az előírt dkumentációk, nem vlt mindenütt alapító kirat, nem vezették az előírt nyilvántartáskat A hsszabb ideig (5-6 hónapig) eltávzttakat is szerepeltették a Jétszámban (pl: Gödöllő), vagy létszámadatként a férőhelyek számát közölték (pl: Rácalmás), vagy az étkezési napkat vették figyelembe (pl: Gyár-Spran-Msn megye ). Előfrdult lyan "megldás" is, hgy a december 31-i tényleges létszám alapján számltak el (pl: Szablcs-Szatmár-Bereg megye több településén). A létesítmény-finanszírzásra való áttérés e téren, amennyiben annak alapját pl. az alapító kiratban rögzített reális férőhelyszám képezné, kiküszöbölné a nyilvántartásk pntatlanságából adódó prblémákat; az óvdai ellátásnál a felvételi és mulasztási naplók kitöltése pntatlan, hiánys vlt, a létszám-mzgásk időpntjait előfelvételis nem dkumentálták. Az gyermekeket is tartalmazták a statisztikai jelentések, bár a

19 - 18- b'yermekek még nem jártak az óvdába. Egyes helyeken a "félnaps" gyermekeket is figyelembe vették, másutt pedig nem; az általáns isklákban és középisklákban is gyakran rendszertelen, utólags vlt a tanujók nyilvántartási könyvének (törzskönyv) vezetése, pntatlank, vagy hiánysak vltak az érkezési adatk, nem az előírásk szerinti időpntkban meglévő tényleges adatkat közölték Olyan eset is előfrdult, hgy öt települést ellátó általáns isklában hárm éve nem vezették a nyilvántartást (Csnkahegyhát). Ez részben annak is következménye, hgy a nyilvántartásk, a statisztikák vezetéséhez a közpnti szervek évek óta nem adtak ki útmutatót, a szakmai statismkában közölt adatkat pedig nem ellenőrizték. Az MKM az évi 7. számú Önkrmányzati Tájékztatóban megjelentetett "Közleményben" felhívta a figyelmet a nyilvántartásk pnts vezetésére és ellenőrzésére, aznban ennek ellenére a fenti helyzet, különösen a kistelepüléseken nem váltztt. Egyes esetekben az önkrmányzatk nem kellő körültekintését az is jelzi, hgy a krábbi ÁSZ vizsgálat kifgásai ellenére tvábbra is eikövetik ugyanazkat az elszámlási hibákat (pl: Bácsalmás várs, Békés megyei Önkrmányzat). Előfrdult lyan eset is, hgy azkat az adatkat közölték ismét az elszámlásaikban, amelyet az ÁSZ egy hónappal krábban törvényességi vizsgálat keretében már megkifgáslt (pl: Fővárs XXII.kerület). Az ellenőrzött önkrmányzatk elszámlásaikat követően - egy-két kivételtől eltekintve - a visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A vizsgált 1407 önkrmányzat közül 78-nak (5,6%) kellett az 5%-s mértéket meghaladó jgsulatlan igénybevétel miatt un. büntető kamatt fizetni, összesen 8,4 M Ft összegben, ami az rszágsan e címen fizetendő kamat 21,4%-a (39 M Ft).

20 - 19- III. Következtetések, javaslatk A nrmatív állami hzzájárulás 1993-ban - az állami támgatásk belső struktúrájának megváltzása következtében - a krábbiaknál is nagybb szerepet töltött be és döntő tényezővé vált az önkrmányzatk finanszírzásában. A rendszer működése az önkrmányzati pénzügyi szabályzás keretei között - a még meglévő és az előzőekben ismertetett prblémák, hiánysságak ellenére - hatéknyabbá vált. A hibaszázalék - az APEH-SZTADI adatai szerint - (plusz és mínusz eltérések együttesen) négy év alatt rszágs méretekben 3,9%-ról l %-ra csökkent. Ez alapvetően a tervezés és elszámlás szinvnalának javítására, a törvényszövegek flyamats pntsításának, egyértelműbbé tételének, a bevezetett szankcióknak, az Államí Számvevőszék helyszíni ellenőrzéseinek hatására vezethető vissza. Érzékelhető vlt az Országgyűlés múlt évi, a jgsulatlanul igénybe vett nrmatív állami hzzájárulásk visszafizetését előíró hatása is. döntésének A kétségtelen előrehaladás ellenére aznban a nrmatíva jgcímek számának és mértékének nagy szóródás melletti váltztatása egyre inkább megkérdőjelezi a rendszer jelenleg alkalmaztt módszereinek célszerúségét. Ezek ugyanis a Magyar Köztársaság költségvetésének adtt évi helyzetétől és az érintett tárcák között az erővisznyk alapján létrejött, nem mindig knzekvens megállapdásaitól f'úggtek és költségldalról nem kellően alátámasztttak. A költségvetési törvény 3. számú melléklete finanszírzási ldalról közelítve határzta meg az egyes nrmatív állami hzzájárulási jgcímek tartalmát és mértékét. Annak ellenére, hgy az évek srán az előírásk fkzatsan egyértelműbbé váltak, a szaktárcák egyre újabb és újabb hzzájárulási igényei és a nrmatív hzzájárulásk növekvő számú jgcímei közötti összhang nem minden esetben teremtődött meg. A szakmai statisztikai adatszlgáltatás tartalma, időpntja és a nrmatív állami hzzájárulás igénybevételi feltételeit rögzítő törvényi előírás követelményrendszere még ma sincs összhangban. Az önkrmányzatk döntő többsége tvábbra sem frdíttt kellő figyelmet a mutatószámk valóságtartalmának helyességére, dkumentálására, az adatk ellenőrzésére. A kisebb önkrmányzatk még négy év eltelte után sem ismerik megfelelően a törvényi előíráskat, nincsenek tisztában az elszámlási módszerrel, esetenként a törvény szövegét tévesen értelmezik. Ebben szerepet játsztt az is, hgy intézményesen

21 -20- pl. ktatás keretében nem került sr az önkrmányzatk ezzel a kérdéssel fglalkzó munkatársainak flyamats [elkészítésére. Mindezek da vezettek, hgy az önkrmányzatk évi elszámlásait követő helyszíni ellenőrzéseink srán nrmatívák szerinti részletezésben (ahl az egyes önkrmányzatknál az eltérések nem kmpenzálják egymást) ,7 E Ft jgsulatlan igénybevételt és ,6 E Ft önkrmányzatkat megillető hzzájárulást állapítttak meg számvevóink, amelynek egyenlege ,1 E Ft költségvetést megillető visszafizetési kötelezettség. Ez az összeg tartalmazza az előzőekben részletesen ismertetett azn tételeket is, amelyekkel kapcslats számvevószéki álláspntkat az önkrmányzatk vitatnak. Így: a Baranya megyei Önkrmányzatnál feltárt, a év közötti, önmagukról gndskdni nem tudók után számíttt GYIVI gndzási napk helytelen számbavételét; a V eszprém megyei Önkrmányzatnál a különleges gyermektthnkban, a Békés megyei Önkrmányzatnál az SOS gyermekfaluban elhelyezettek utáni igénybevételt, ami a közpnti költségvetéssei szemben kétszeres, illetve jgsulatlan igénybevételt jelent; a Veszprém megyei Önkrmányzatnál a Tetőfedő Szakmunkás Iskla kllégiumában "elhelyezett", de ténylegesen abban az évben tt csupán 3 hónapt tartózkdók után igényelt hzzájárulást; az MKM által különbözó címeken kisérleti jelleggel engedélyezett ktatási frmák krábbi, az esti tagazatt megillető l/3-s mértékkel szembeni teljes összegű hzzájárulást, a "nappali rendszerű" kétéves ktatásra való áttérés miatt. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséról szóló évi XCI. törvényben krábbi ajánlásaink figyelembevételével végrehajttt módsításk megfelelően szalgálják a rendszer tvábbi működésének javítását. Ezt szalgálják az érintett tárcák, mindenekelőtt a PM és a BM az Országgyűlés ÁSZ bizttságának felkérése alapján az Állami Számvevőszékkel knzultálva kialakíttt elképzelései is. Az évi zárszámadási törvényjavaslat tervezetében az 5. (5) bekezdése előírja az önkrmányzatknak az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésében

22 -21- szereplő visszafizetési kötelezettség teljesítését a (6) bekezdésben a jgrvslati (megkifgáslási) lehetőség biztsításával együtt. A (9) bekezdésben rögzíti, hgy a kötelezettség elmulasztása esetén a tartzás összegét a törvény hatályba lépését követő 30 nap eltelte után az esedékes nrmatív hzzájárulás összegéből a Pénzügyminisztérium levnja. Az évre szóló költségvetési tervezés előkészítő anyagaiban a Pénzügyminisztérium támgatta az Állami Számvevőszék azn krábbi javaslatát, hgy a gyermek- és ifjúságvédelem finanszírzását célszerűbb lenne a szaktárca fejezetében megldani, ami visznt a vnatkzó törvényjavaslat előkészítésének is függvénye. Az új ktatási törvény megszüntette az MKM ktatási kisérletek engedélyezésére vnatkzó jgsítványát. Az ilyen ktatáskhz fűződő igényjgsultság megállapítását az évi költségvetési törvény rendezte. Kérte a Pénzügyminisztérium az MKM-től a statisztikai felmérések azns időpntra helyezését, valamint, hgy az adatszlgáltatás csak az önkrmányzatkn keresztül juthassn el a közpnti összesítést végzőkhöz. A zárszámadási törvénytervezet Országgyűlés általi elfgadása és az évi költségvetési tervezés keretében várhatóan megvalósuló intézkedéseken túlmenően indkltnak tartjuk, hgy - a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az érintett miniszterek bevnásával = az évre szóló költségvetési törvényjavaslatban tegye egyértelműbbé a még értelmezési vitára alapt adó nrmatív állami hzzájárulásk jgcímeinek fgalmát és tartalrnát, nyilvántartásuk mődját. = Finanszírzási szempntk érvényesítésével hzzák összhangba az önkrmányzati és a költségvetési-pénzügyi infrmációs rendszert, valamint a szakmai statisztikákat. esetleg közpntilag előírt egységes nyilvántartási alapdkumentumk vezetésének előírásával lymódn, hgy az adatk csak az önkrmányzatkn keresztül juthassanak a közpnti összesítést végzőkhöz. = Az idősek és fgyatéksk nappali ellátást biztsító intézeteinél a jelenlegi támgatási mód helyett fntlják meg a létesítmény finanszírzásra való áttérést;

23 a pénzügyminiszter = a költségvetési törvény készítésekr javaslja, hgy a törvény nevesítve írja elő az önkrmányzatk számára a nnnatív állami hzzájárulásra jgsító mutatószámk költségvetési törvényben fglaltaknak megfelelő helyességének ellenőrzését és a nem megfelelő adatszlgáltatás szankcinálását; tvábbá, hgy az önkrmányzatk nnnatív állami hzzájárulással való elszámlásakr, a beszámló részét képező űrlaphz csatlják az intézményeknél a mutatószámk ellenőrzéséról készített jegyzőkönyveket; = az illetékes szaktárcák bevnásával gndskdjn arról, hgy év közben a költségvetési törvényben fglaltakn túlmenően egyetlen tárca se adjn ki a törvény kereteit meghaladó, vagy azzal összhangban nem álló nrmatív állami hzzájárulási igénnyel járó állásfglalást, szakmai véleményt; tegyen javaslatt a költségvetési törvény megfgalmazásakr az állami gndskdásban részesülő fiatalk ktatási nnnatív állami hzzájárulására vnatkzó részének módsítására ly módn, hgy ezt a hzzájárulást a kettős igénybevétel elkerülése céljából csak az ktatási intézményt működtetó önkrmányzat, a közös üzemeltetésú ktatási intézmények esetében pedig az intézmény székhelye szerinti önkrmányzat igényelhesse; = a szaktárca közremliködésével gndskdjn arról, hgy az etnikai kiegészítő állami hzzájárulásnáj. az annak alapjául szlgáló adatszlgáltatás összhangba kerüljön az adatvédelemról szóló törvénnyel, vagy a hzzájárulást az isklavezetés megítélésére bízva alakítsák át úgy, hgy a felzárkóztatásban minden arra rászrulót figyelembe vehessenek Budapest, július Melléklet: 1-12-ig + függelék