KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET

Átírás

1 - 1 - KERETTANTERV SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ) INTEGRÁLT OKTATÁSÁHOZ KÖRNYEZETISMERET 1-4. OSZTÁLY NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

2 1. ALAPELVEK, CÉLOK A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik (Gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan!), előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is. Magyarországon a kilencvenes évek végén számos általános iskolában a helyi pedagógiai programok egyik meghatározó elemévé vált a környezeti nevelés. A helyi innovációk kiterjedtek a tananyag tartalmi modernizációjára, a hatékony módszerekre, a tanórán és az iskolán kívüli nevelés (pl. terepgyakorlatok, erdei iskola, táborok) szélesedő körére. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A jelenleg folyó korrekciós munka során erre lehetőség is kínálkozik. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

3 - 3 - témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. A tantestületek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes elkülönült tantárgyak helyi tanterveiben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Különös feladatot jelent a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezet törődésére is nevelnünk kell őket. Fontos, hogy saját nyelvükön és adott kulturális tradícióik elemeinek felhasználásával készüljenek azok a tananyagok és programok, amelyek a kisebbségek környezeti nevelését elősegítik. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési ethoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. 2. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

4 - 4 - egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek a közoktatásról szóló törvény szerint: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 3. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS, MINT KULCSKOMPETENCIA A környezettudatosságra nevelés: a jövő környezeti polgárának nevelése, aki életében tudatosan egyezteti a környezet fenntarthatóságának érdekeit a gazdasági és technikai vonatkozásokkal. A pedagógia e célból összehangolja a polgári nevelés társadalom- és emberismereti elemeit, az etikai tanításokat, a fenntartható termelés és fogyasztás tudnivalóit, az ökológiai környezeti ismeretekkel és mindez egyidejűleg attitűdformálás, szokásalakítás és egy határozott értékrend közvetítése is. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezettudatosságra nevelés színterei az iskolában: - Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai, - A nem hagyományos tanórai foglalkozások - Pl. erdei iskola, kirándulás, stb. - Tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek, stb.) A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse tanulóink magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a diákjaink (mint a felnövekvő nemzedék), képesek legyenek a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését valamint óvják, védjék a természetes és épített környezetüket, és olyan életvitelt alakítsanak ki, amely mentes a számukra káros ártalmaktól. A környezeti nevelés során a tanulóink ismerjék meg, - (speciális helyzetükhöz igazodva és figyelembe véve) - azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak Diákjaink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

5 - 5 - Ezért a környezettudatosságra nevelés céljaként a fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az alapképzésük befejezésekor tanulóink megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat, - úgy, mint: - Fenntartható fejlődés, - A növekedés korlátai, - Alapvető emberi szükségletek, - Az elővigyázatosság elve: - Kölcsönös függőség A környezettudatosságra nevelés helyi és jövőre irányuló elkötelezettsége miatt folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetben bekövetkező változásokra. Ezért a környezeti nevelés alkotó elemeit kellő rugalmassággal kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. A műszaki kompetenciát úgy tekintik, mint e tudás és módszertan alkalmazását, válaszként az érzékelt emberi törekvésekre vagy szükségletekre. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által bekövetkezett változások megértését és az egyén felelősségét. Ez a megfogalmazás világosan utal a természettudományi tudás összetettségére, a tudás alkalmazására és e folyamat morális-etikai, valamint személyes attitűdöket is érintő vonatkozásaira. Az idézett referenciakeret bemutatja és elemzi a természettudományi és műszaki tudás, készségek és személyes hozzáállás (attitűd) tartalmát. Havas Péter: A természettudományi kompetenciákról és a természettudományi oktatás kompetencia alapú fejlesztéséről A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

6 - 6 - iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

7 4. ÓRASZÁMOK 7 ÉVFOLYAMOK Heti óraszám Éves óraszám TÉMAKÖRÖK, ÓRATERVEK ÉVFOLYAMOK TÉMAKÖRÖK MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK KÖRNYEZETVÉDELEM ÖSSZESEN

8 8 6. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK I. MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA TÉMAKÖR KÖVETELMÉNY TARTALMAK ÉVFOLYAM A közvetlen környezet A közvetlen megfigyelések, Megfigyelések, Az érdeklődés fenntartása tárgyainak, jelenségeinek összehasonlítások rögzítése összehasonlítások konkrét természeti környezetünk iránt. megfigyelése, megnevezése. rajzzal. A tartós, aktív jegyek, tulajdonságok alapján. Az elsajátított ismeretszerzési Néhány jellemző tulajdonság figyelem fejlesztése. Mérések, becslések, az módszerek önálló alkalmazása. felfedezése. Elemi szintű Fokozatos önállósodás az eredmények lejegyzése. Részvétel a tanári összehasonlítások. Egyszerű összehasonlítási, csoportosítási Egyszerű összefüggések kísérletekben. A tanult változások felfedezése a feladatok végzésében. felismerése. Csoportosítások. fogalmak bővülő körének természetben. Csoportosítás A tárgyak jól érzékelhető Fontos és kevésbé lényeges megjelenése a szóbeli feltűnő tulajdonságok alapján tulajdonságainak becslése, tulajdonságok beszámolókban. A szerzett tanári segítséggel. mérése: nagyobb-kisebb, megkülönböztetése. tapasztalatok összegzése hosszabb-rövidebb, nehezebbkönnyebb, szóban és írott, rajzolt hidegebb- formában. Kérdések melegebb, sima-érdes. megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok, TV.

9 II. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, hőmérséklet). Napok változásának megfigyelése. Napok, napszakok megnevezése. A napszakhoz kapcsolódó történések megfigyelése, elmondása képekről. Történetek időrendjének felidézése megnevezése. Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése. Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten. Rögzítése tablón, felismerése képeken felidézése, megnevezése, egyszerű ábrázolása rajzzal. Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról. Tapasztalatok, megfigyelések ábrázolása rajzzal, tablón, képekkel. 9 Az élő és élettelen megkülönböztetése. Anyag gyűjtés kavics, homok kő termőföld. Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése. Vizsgálat méréssel, becsléssel, összehasonlítással. A víz megfigyelése előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A víz vizsgálata, különféle állapotainak érzékelhető jegyei: jég, gőz, hideg és meleg víz a természetben eső, hó, jégeső, folyóvíz megtekintése. Az ivóvíz. A levegő az élet feltétele. A levegő tisztasága. Hőmérséklet mérése. Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. A természetben előforduló anyagok felismerése, megnevezése vizsgálódás, érzékelhető tulajdonságok (fa, fém, ásvány, levegő) Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai. A levegő mozgása. A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor. A víz halmazállapot változásai. A csapadék.

10 III. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Egyszerű téri- és időbeli relációk, irányok: jobb-bal. A közvetlen iskolai környezet. Tájékozódás a tanteremben, a tanszerek, a játékok a munkaeszközök között. Saját holmi ( ruházat cipő, papucs tornaruha tisztasági csomag ) felismerése, önálló elrakása. Osztálytársak tanárok neve. Barátok felsorolása. Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése. Név, családtagok neve. Tanuló feladatai otthon. Elbeszélésék az otthon történtekről. Környezetvédelmi, ruházati, felszerelés, bútorzat óvása, szemétgyűjtés és tárolás az osztályteremben. Virágok gondozása, feladatok ellátása. 10 Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz. Saját élettörténeten keresztül a múlt (régen) és a jelen (ma) fogalma. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap. A családi ünnepek, névnap, születésnap jelentése köszöntési formák. Beszámoló a családi eseményekről időrendben. Családi relációk kapcsolatok szülők, nagyszülők testvérek. Illemszabályok ismerete családtagokkal, felnőttekkel, kortársakkal. A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helységeinek alaposabb ismerete. Érintkezés más osztályok tanulóival. Az iskola neve és címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság. Megszólítási módok. Tájékozódás a tanterem tárgyainak mérhető tulajdonságairól, a tárgyak helye és helyzete. Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések időrendbe állítása. Saját élettörténet, a születéstől máig. Az ünnepek periódusos ismétlődése. Időszalag szeptembertől júniusig. Fényképek időrendben. Napi történések családi elbeszélése időrendbe. Az időt kifejező viszony szavak előbb, utóbb, régen, nem olyan régen, ma most egyidejűleg, később, korábban. Tájékozódás a naptárban. Téri tájékozódás: a lakás jellemző helységei, azok funkciói, berendezésük, felszerelésük, rendeltetés szerű használatuk. A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken (posta, gyógyszertár, üzletek, fodrász). Rokonok neve, szerepe a családi munkamegosztásban. A tanulók környezetében élők munkájának megismerése. Részvétel a család szükségleteinek ellátásában az iskolai közös tevékenységben, polcok rendje, takarítás, taneszközök rendben tartása játékok tisztítása növények gondozása, portörlés. Az érintkezés illemszabályai: tudakozódás, üzenet átadás, kérés, köszönés, tiltakozás. A lakóhely és környéke. A lakóhely közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei. ( önkormányzat, rendőrség, tűzoltóság, posta, mozi, színház, múzeum, rendelőintézet, kórház, gyógyszertár) Felszíni formák, síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó. A felszíni formák a valóságban. Megjelenítésük homokasztalom, terepasztalon. Egyszerű alaprajzok, útvonal rajzok, térképvázlat. Ábrázolásukhoz használt térképszínek hozzárendelése. A valóság kicsinyített mása és a térképi ábrázolási módok hozzárendelése. Fő világtájak. Tájékozódás világtájak szerint. Az iránytű. Hely, helyzet meghatározás iránytűvel. A nap járásának megfigyelése.

11 IV. AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése. A közvetlen környezetünkben élő állatok felismerése, megnevezése ( kutya, macska, veréb cinke fecske, galamb ). Az állatok csoportosítása kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. ( Mozgások, kúszás, mászás ugrás, repülés ) Az állatok hangjainak felismerése, hozzárendelése. Az ember és állat kapcsolata, állatetetés gondozás. A közvetlen környezetben élő növények fák bokrok, virágos növények felismerése megnevezése. Megfigyelések - méret, szín, állat alapján, jellemző jegyek összehasonlítása. Magok ültetése cserépbe. Ciklikus változások a növény életében, elemi tapasztalatszerzés. A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változása. A tanuló kapcsolata a közvetlen környezetében élő növényekkel és állatokkal. Segítés a gondozásban, virágöntözés. Madarak, fák napja. 11 A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), szilvafa, diófa, cseresznye fa felismerése termésük alapján. A gyümölcs vizsgálata: alma, szilva. Termések vizsgálata: szín illat, nagyság, íz, mag. A termés részei: héj, hús, mag. Gyümölcsök fogyasztása, szerepe az egészséges táplálkozásban. A kert virágainak (petúnia, muskátli), a felismerése, megnevezése. A növények részei, rész egész viszonya. Zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek), felismerése és megnevezése. Az egész növény vizsgálata (paradicsom, paprika). A főbb növényi részek felismerése. A növények ehető részei, az ehető részek összehasonlítása nagyság, íz, illat alapján. A zöldségek fogyasztása az egészséges táplálkozás fontos része. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska) madár (veréb, fecske, galamb, rigó, gólya), hal (ponty) és rovar (méh, katicabogár) megismerése. Megadott szempontok szerint csoportba rendezésük, megnevezésük. Csoportosításuk Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése. Az ember által felhasznált részeik búza, kukorica, burgonya. Lomblevelű és tűlevelű fák felismerése megkülönböztetése. Kéreg, levél, termések gyűjtése, összehasonlításuk gyűjtemények készítése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása, részek megnevezése. Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz- és a vízpart növényei. A növények évszakonkénti változása. Ciklikus változások a fák életében. Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak, róka, mókus, sün, nyúl, ponty, béka, gólya). Külső jellemző tulajdonságaik búvóhelyük, mozgásuk, táplálékuk, kicsinyeik gondozása. A vadon élő állatok életében bekövetkező ciklikus változások. Téli álom, költözés. A hazánkban telelő állatok etetése, gondozása. Néhány háziállat felismerése szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi, megnevezése, jellemző tulajdonságaik A lakóhely közvetlen környezetének növényei és állatai. Termesztett növények, az ember termelő tevékenysége, növények termesztése, állatok tenyésztése. A növények részeinek felhasználása az emberek és állatok táplálkozásában. A tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak. Életjelenségek: táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés, szaporodás, mozgás, a környezet változásainak érzékelése. Egy növény élete az ültetéstől a terméshozásig. Babnövény ültetés. Állatok. A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei. Állatok életjelenségei, kicsinyeik utódgondozásuk. Ciklikus változások, a növények és állatok életében. Az élővilág és környezetének egymásra utaltsága. (táplálkozás, szaporodás, élőhely, búvóhely, védelem) megadott szempontok szerinti csoportosítások. Védett természeti értékek a környezetben.

12 V. TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK Az emberi test fő részei. A testrészek megnevezése. Fej, nyak törzs, végtagok felismerése, megnevezése saját és más testén. Fej részeinek érzékszerveink megnevezése saját és más testén. (arc, szem, homlok, orr, száj fül áll). Végtagok felismerése saját és más testén. Ball, jobb tájékozódás saját és más testen. Testrészeink megnevezése tükör előtt. A tisztálkodás fő szabályai és eszközei. Testének, érzékszerveinek tisztántartása. Saját és társai testi épségének óvása. Elemi ismeretek egészségünk kapcsolatban. óvásával 12 Az emberi test fő részei Az érzékszervekről tanultak koncentrikus bővítése. Az érzékelés, játékos gyakorlatok az ízlelés, a tapintás a szaglás, a hallás, a látás szerveinek megismerésére. Az érzékszervek védelme, óvása, tisztán tartása. A szemüveg, hallókészülék szerepe, tisztántartásuk tárolásuk. A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában. A tanulás, a játék, a pihenés az étkezések ideje. A testmozgás szerepe a fejlődésben, az egészség megóvásában. Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai. Az egészséges életmód. A helyes táplálkozási szokások: kialakítása a napirend a gyermek életében. Ételeink összetevői, sok gyümölcs, zöldség tejtermék fogyasztása, kevés édesség evése (fogszuvasodás, étvágytalanság). Fontos az étkezési rend betartása változatosság, az ételek megfelelő (nem túl hideg, vagy meleg) hőmérséklete, rendszeresség. A helyes fogápolási szabályok ismerete, betartása. A fogmosás. Hang és fényártalmak. Az érzékszervek védelme. Napszemüveg, napozás, bőrvédelem, zajártalom. Néhány gyermekkori fertőző betegség. Védőoltások, tenni valók betegség esetén. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban. Egészségügyben dolgozók, egészségügyi intézmények. Kisgyermekek felnőttek öregek a környezetünkben. Egymásra utaltság. Segítés a rászorulóknak. Az ember fejlődésének szakaszai születéstől az időskorig. Az egészséges életmód. Az élvezeti szerek káros hatása gyermekkorban (alkohol, cigaretta, drog). Veszélyek a kisgyermekekre, csábításokkal szemben ellenállás. A balesetek megelőzése a közlekedésben, iskolai életben és otthon. A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük.

13 VI. KÖRNYEZETVÉDELEM - 13 Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán. Az iskolai berendezések, szobanövények óvása saját felszerelés, munkaeszköz tisztaságának, állagának megőrzése. A közös helyiségek rendeltetésszerű használata. Takarékosság vízzel árammal, fűtéssel. Saját felszerelés pontos helye táskában, padban, osztályban, öltözőszekrényben. Szemétgyűjtés otthon, az iskolában és az utcán. A szemétszállítás megfigyelése. Közeli park, műemlék, műtárgy ismerete, védelmének fontossága. növényeinek madarak óvása. Környezet védelme, A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön. Környezet szennyező anyagok megfigyelése: gyárkémények füstje, járművek füstje, gázok, tüzek a természetben olajszennyeződés az utakon, a talajon. Permetszerek gyümölcsön, zöldségen. Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében. Környezetvédelmi napok, feladatok. A Madarak, fák napja.

14 14 KÖRNYEZETISMERET (1. osztály) Témakörök, tartalmak A tartalom kulcselemei, fogalmai Tevékenység Kapcsolódás, tantárgyi koncentráció Eszközök I. MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Megfigyelések, vizsgálódások, tapasztalatszerzés. A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek a megfigyelése. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele. Néhány jellemző tulajdonság felismerése, összehasonlítás, csoportosítás megadott szempontok szerint és saját elképzelés szerint, segítséggel: nagyság, szín, forma, felület, téri helyzet. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése. jelenségek, csoportok, előtt, mögött, fölött, alatt, mellett, Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés. A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban. Mérések, becslések, összehasonlítások. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok. Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése. Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására. Közlekedés gyalogosan. napközis foglalkozások, tanulmányi séták, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, rajz, környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, magnetofon, videó, stb.

15 15 II. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA Tárgyak és részeinek megkülönböztetése, rész, egész. Tárgy és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban. Napszakok, az évszakok, az időjárás változásainak megfigyelése: évszakok (tavasz, nyár, ősz, tél) hónapok nevei, napszakok, időjárás (napos, borús, száraz, esős, hűvös, meleg, stb.) Csapadékformák megfigyelése tapasztalati szinten. Az élőlények, az évszakok és az időjárás kapcsolata. rész egész, időjárás, meteorológia, csapadékformák, A környezetben előforduló tárgyak tulajdonságainak érzékelése, felismerése, megnevezése. Az időjárás megfigyelése évszakonként. Az évszakok összehasonlítása jellemző jegyek alapján. Napszakokhoz kapcsolódó történések megfigyelése, sorrendbe állítása. Csapadékok megfigyelése. Tanulmányi séták. matematika, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták, környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, stb. III. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok. Testérzet tudatosítása: Testvázlat, testséma (önmagán, másokon segítséggel, tükörben) Adott tárgyhoz viszonyított testhelyzet Jobb, bal, alatt, fölött, mögött, előtt. A hét napjai. Az otthon. A család. A szűkebb család (apa, anya, testvérek). Családmodellek kialakítása játékos szituációkban. Munkamegosztás a családban. vezetéknév, keresztnév, bemutatkozás, életkor, lakcím, lakóhely neve, apa, anya, testvér, munkamegosztás, kötelesség, Szituációs gyakorlatok: bemutatkozás, név, életkor, lakcím stb. Önmaga és családtagjai felismerése fényképeken. A gyermek saját testfelépítésének megismerése, megmutatása másokon is, valamint a tükörben való magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták, iskolai ünnepélyek, ünnepek a családban, környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, testséma-

16 16 Munkamegosztás, kötelesség, segítés. Lakás, otthon. Az iskola. Az óvoda és az iskola közötti különbségek, napirend, időbeosztás. Az iskolai élet legfontosabb szabályainak megismerése, iskolai kapcsolatok. Padtárs, osztálytárs, tanár, osztályfőnök, igazgató. A tanárok és az osztálytársak nevei. A tanterem. A tanterem részeinek, bútorzatának, tárgyainak megfigyelése. Taneszközök rendben tartása. A lakóhely. Közlekedés az otthontól az iskoláig. A gyalogos közlekedés szabályai, a zebra. A tájékozódási alapismeretek folytatása az első évfolyam témaköreiből. A lakóhely témakör. Jelzőlámpa, jelzőtábla, a közlekedés szabályai, a település neve. Ünnepek, szokások. Ünnepeink, hagyományaink, népszokásaink. Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét. Versek, dalok, rövid történetek olvasása, tanulása. Képek gyűjtése. Tablók, rajzok készítése különféle technikákkal. Ajándékkészítés. Az ünnepi hangulat átélése. Ünnepek formai és tartalmi jegyei. segítségnyújtás, lakáscím, lakás, otthon, lakásotthon, padtárs, osztálytárs, tanár, osztályfőnök, tanterem, bútor, taneszköz, tábla, írásvetítő, közlekedési szabály, helyes magatartás ünnep, hagyomány, népszokás, Mikulás, karácsony, Farsang, Húsvét, azonosítás. Öltözködés, babaöltöztetés. Szituációs játékok, gyakorlatok. Tárgy helyzetének meghatározása saját testhez képest. Családmodellek kialakítása játékos szituációban, rajzkészítés során. Az iskolai illemtan tréningszerű, játékos feldolgozása. A tanterem részeinek, bútorzatának, tárgyainak megfigyelése, lerajzolása. Taneszközök gondozása, rendben tartása. Közlekedés az iskola környékén és otthonig. Versek, dalok tanulása. Tabló-, rajz-, ajándék-, karácsonyfadísz-, álarckészítés, tojásfestés stb. rajzok, naptárak, közlekedési táblák, videó, ünnepi és hagyományőr ző képek stb. IV. AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA

17 17 Az élő és élettelen fogalma, jellemzői. Élőlény: ember, állat, növény. A közvetlen környezet növényeinek és állatainak a megfigyelése. Növények: A növények megfigyelése az iskolában, otthon és a környezetünkben: fa, bokor, fű, virágos növénye, a fa részei. A növények változásai évszakonként megfigyelés. A lombos fa évszakonkénti változásai. Állatok: Az állatok megfigyelése a lakóhelyi környezetben. A környezetben található állatok nevei. Az állatok élete és az évszakok és az évszakok változásai közötti összefüggés megfigyelése. Kültakaró, táplálkozás, elvándorlás, téli álom. Téli madárvédelem segítséggel. élő élettelen, kültakaró, táplálkozás, elvándorlás, téli álom, örökzöld, szobanövények, telepítés, madárvédelem, madáretető, A növények meg-figyelése az iskolában, otthon és környezetünkben. A növények változásainak megfigyelése évszakonként. Az állatok megfigyelése a lakóhely adta környezetben. Az állatok élete és az évszakok változása megfigyelés. osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták, madárvédelem. környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, videó, madáretető, stb. V. TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK Az ember. A születéssel és az egyedfejlődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása. Az emberi test fő részei. Testrészek, érzékszervek. Az érzékszervek védelme. Egészséges életmód. Egészség betegség fogalma. Egészségvédelem. A megfelelő táplálkozási és életvezetési szokások kialakítás. Személyi higiénia. A higiénés szokások gyakorlása. testséma, testrészek, egészséges életmód, tisztálkodási szokások, higiénia, helyes táplálkozás, testedzés, Beszélgetések a születéssel, fejlődéssel kapcsolatban. Az emberi test fő részeinek megfigyelése képeken, önmagukon. Saját és társai testi épségének óvása. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban. Helyes tisztálkodással kapcsolatos ismeretek és osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés, környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, videó,

18 Egészséges életmód Tisztálkodás, fogápolás, helyes öltözködés, testedzés. 18 gyakorlatok. testséma rajzok, képek fényképek

19 KERETTANTERV SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ) INTEGRÁLT OKTATÁSÁHOZ MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. OSZTÁLY NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

20 1. ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez. Az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul. Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek. A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok és a meglévő képességek figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása.. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és - gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, ezen speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

21 2. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek a közoktatásról szóló törvény szerint: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 3. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban. Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc

22 - 4 - Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés. A megfelelő olvasási és íráskészség A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedeztetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás - előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok Nemzeti Tankönyvkiadó Ammerné Nagymihály Emilia Faragó Ferenc