Biológia, egészségtan

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biológia, egészségtan"

Átírás

1 Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) Tel./fax: (52) Biológia, egészségtan

2 Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A 7 8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszer- 213

3 szerű működését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Energia Információ A tér Idő és mozgás A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum Rendszer Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány technika társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos el-képzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés 214

4 Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes viselkedést produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során. Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élő), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az élet Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Evolúciós szemlélet Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Az élővilág szerveződési szintjei Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élővilág rendszerezése Nagyobb osztályok nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Életműködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Fenntarthatóság, környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása. 215

5 Fejlesztési feladatok 7-8.évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Információ A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. Rendszer Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon. Ökológiai rendszerek vizsgálata. Állapot, változás, folyamat, A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető biológiai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Az élet 216

6 Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése. Evolúciós szemlélet Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. Az élővilág szerveződési szintjei A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. Az élővilág rendszerezése Az összes ország megismerése. A hierarchikus rendszerezés (osztályozás) elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése (a külső szempontokkal szemben a belsők előtérbe kerülése, a fejlődéstörténeti osztályozás igényének megfogalmazása). Életműködések A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Az ember egészsége Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában (pl. családalapítás, gyermekvállalás). Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Időkeret: Évfolyam Heti óraszám 1 1,5 1,5 1 Évi óraszám ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Háziállatok Ház körül élő állatok időkeret: 12 óra időkeret: 12 óra időkeret: 13 óra 217

7 TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Fejlesztési területek: Lényegkiemelés képességének fejlesztése. Megfelelő tanulási technika elsajátítása. Kommunikációs képesség fejlesztése. Különböző szempontok szerinti csoportosítás, öszszehasonlítás. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása. Egészséges életmód iránti igény kialakítása TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ELVÁRHATÓ MAXIMUM MÓDSZEREK ALAPOZÁSA ALAPJAI A szilvafa szervezeti felépítése, Ismerjék a témakörben Tudják egyszerű bemutatott zöld- gyökérzete, törzse, lombkoronája, vázlatrajzzal ábrá- virágja, csonthéjas termése. ség- és gyümölcsfélék zolni a tanult zöld- jellegzetes szerség- A szilva kártevője a szilvamoly, és gyümölcszolni az ellene való védekezés. veinek felépítését és félék termését és Az almafa főbb részei, a metszéssel nevét egyéb szerveit. alakított lombkorona jelleg- Ismerjék a tan- Legyenek ké- zetessége. anyagban szereplő pesek a megismert Az almatermés kialakulás és felépítése. termesztett növények növényeket meg- fő termesztési körzeadott szempontok Az almamoly fejlődése, kártétele, teit, a zöldség és szerint összeha- az ellene való védekezés formái. gyümölcsfélék igésonlítani, csoteit, A szőlő szervezeti felépítése. A nyeit az élettelen portosítani, az bogyótermés részei. A szőlő gombakártevőizőkkel környezeti ténye- azonosságokat és szemben (ta- különbségeket A paprika és a paradicsom szervezeti laj, tápanyagok, felismerni (gyö- felépítése, a bogyótermésük hőmérséklet, víz). kérzet, szár, levél, jellegzetességei, főbb termesztési Szerezzenek tapasztalatokat terméstípus, kör- körzetei hazánkban. az ember nyezeti igény). A sárgarépa, petrezselyem, fejes környezet-átalakító Tudják, hogy a káposzta, vöröshagyma és a burgonya munkájáról, a vadon tudomány fejlődénálásra szervezeti felépítése, a felhasz- élő, ősi zöldség- és sével az ember kerülő növényi részek jellegzetességei gyümölcsfélék és a képes bizonyos (főgyökér, levél, belőlük kinemesített növényi tulajdon- hagyma, gumó). fajták összehasonlításávaltoztatására ságok megvál- A legismertebb rovarkártevő a (pl. a cserebogár, testfelépítése, szaporodása, Ismerjék a lakóhely- termés nagysága, kártétele. ük környékén ter- íze, alakja stb.). Termesztett gyümölcseink és mesztett leggyakoribb Szerezzenek gya- zöldségféléink jelentősége az egészségmegőrzésben zöldség- és korlatot a növényi és az egészséges gyümölcsféléket. részek vizsgálatában táplálkozásban. Tudják a zöldség és és az A környezetbarát növénytermesztés gyümölcsféléink ká- ehhez szükséges főbb ismeretei. rosítóinak a nevét eszközök biz- (cserebogár, almamoly, tonságos használaposztalepke, szilvamoly, kátábantonságos peronoszpóra) Ismerjék a kártelüketzés és kártétevők elleni védeke- szükségességét, Szerezzenek tapasztalatokat a vegysze- a környezetbarát res és a környemesztés növényterzetbarát növényres alapjairól, a biokertészet és a biológiai növényvédelem lényegéről. védelem különböző formáit. Tudják a tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az egész- 218

8 Háziállatok terüle- Fejlesztési tek: Önálló szövegfeldolgozás. A kommunikációs képesség fejlesztése. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása. A házi sertés, a szarvasmarha, a házityúk ősei, a háziasításuk folyamata. A háziállatok őseinek élőhelye és főbb tulajdonságai. A tananyagban szereplő háziállatok testfelépítése, életmódja (táplálkozása), szaporodása. A háziállatok tartásának, tenyésztésének alapismeretei: tartási körülmények, takarmányozás. Az állattenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb állatvédelmi szabályok. Ismerjék meg a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudjanak a megismert háziállatok közül azonosságokat és különbségeket keresni. Tudják a legfontosabb testrészek, szervek nevét. Tudjanak néhány példát mondani arra, mely tulajdonságokban hasonlítanak a háziállatok az ősi fajokra. Ismerjenek meg példákat a testfelépítés és az életmód kapcsolatára Szerezzenek tapasztalatokat az ember tenyésztői munkájáról a vadon élő ősök és a belőlük kinemesített háziállatok összehasonlításával. Szerezzenek ismereteket az állattartás legfontosabb állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeiről. Tudják, hogy a tenyésztői munka során az ember a házi- ségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, lexikonok stb.) önállóan is információkat szerezni. Tudják a témakörben elvégzett megfigyelések, kísérletek, eredményeit, tapasztalatait elemezni, azokat szóban, írásban saját szavaikkal kifejezni. Ismerjék fel és nevezzék meg a háziállatokat egyegy jellegzetes szervezeti sajátosság alapján, (pl. koponya, fogazat, végtag). Legyenek képesek a megismert háziállatok főbb tulajdonságait különböző szempontok alapján (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) csoportosítani. Legyenek képesek egyszerű vázlatrajzokkal kifejezni a legfontosabb szervezeti sajátosságokat (pl. patás végtag, összetett gyomor, redős és gumós zápfog, kapirgáló láb, toll). Tudják a tananyagban szereplő háziállatok jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Ismerjék meg a lakóhelyük környékének jellegzetes háziállatait, az állattenyésztés 219

9 Ház körül élő állatok Fejlesztési területek: Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Információgyűjtés, rendszerezés. A kommunikációs képesség fejlesztése. Megfigyelő képesség fejlesztése. Higiénés szabályok megismerése. Az állattartással kapcsolatos egészségvédelmi szempontok tudatos alkalmazása.. Környezettudatos gondolkodás kialakítása A kutya, a macska, az egér, a patkány, a füstifecske, a házi veréb testfelépítése, életmódja, szaporodása. A különböző kutya- és a macskafajták haszna a ház körül. Az ember egészségét is veszélyeztető állatok (egér, patkány, házilégy) elleni védekezés különböző formái. A városok különböző élőhelyei és az itt megtelepedő állatok megismerése. állatok fontosabb tulajdonságait megváltoztatta. jelentőségét lakóhelyük gazdasági életében. Ismerjenek meg néhány ősi magyar háziállatfajtát (szürke marha, mangalica, rackajuh). Ismerjék meg a nagyüzemi állattartás legfontosabb szabályait és az állatok védelmére vonatkozó főbb ismereteket. Ismerjék meg a tananyagban Ismerjék fel a ház szereplő körül élő állatokat állatok testfelépítését, egy-egy sajátos életmódját, sza- testfelépítés-beli porodását. jellegük (végtagok, Tudjanak példákat fogazat, mondani a testfelépítés kültakaró, csőr) és az életmód alapján. közötti kapcsolatra. Tudják egyszerű Ismerjék meg a kutya vázlatrajzokkal és a macska tartásának kifejezni a tanult körülményeit, állatok néhány szabályait, a két sajátságos vonását. állatcsoport igényeit Legyenek képesek a mesterséges környezettel a megismert álla- szemben. tokat megadott Ismerjék meg a lakókörnyezetükbeján szempontok alap- csoportosítani, azokat az állatokat, összehasonlítani, a melyek veszélyes azonosságokat és betegségeket is terjeszthetnekismerni különbségeket fel- testfelépí- Szerezzenek tapasztalatokat tésükben, életmód- a ház körül jukban és a szapotésükben, élő madarakról, rodásukban. ismerjék meg a madárvédelem Tudják azokat a és a betegségeket, madártelepítés jelentőségét. amelyeket a ház körül élő állatok A helyi lehetőségek terjesztenek. függvényében vegyenek Ismerjék a beteg- részt a madarak ségterjesztő álla- téli etetésében és tokkal szembeni végezzenek madártelepítési védekezés formáit. tevékeny- Tudják, hogy a ségeket (etetők, odúk természetes, biológiai készítése és kihelyezése növényvé- a parkokban, a delemben az énekesmadaraknak lakóházak körül, gyümölcsösökben). fontos szerepe van. Szerezzenek ta- 220

10 pasztalatokat arról, hogy az emberi települések környékén számos élőhely van, ahol bizonyos növények és állatok megtalálják életfeltételeiket. Ismerjék meg a várost mint sajátságos élőhelyet, és tudjanak néhány példát mondani az állatok (rozsdafarkú, fekete rigó, vörös vércse, nyest, róka stb.) alkalmazkodására a sajátos környezeti viszonyokhoz. 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra A hazai erdők élete A vizek, vízpartok életközössége A füves területek élete Hazánk nemzeti parkjai A hazai élővilág kutatóinak munkássága Egészségtan időkeret: 14 óra időkeret: 14 óra időkeret: 10 óra időkeret: 18 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FE- LADATOK A hazai erdők élete Fejlesztési területek A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése problémák felismerése, megoldási módok TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁ- SA Hazánk természetes és telepített erdői. Az erdők kialakulásának környezeti feltételei. A tölgyesek, bükkösök, fenyvesek földrajzi elhelyezkedése hazánkban. Az uralkodó fák szervezeti felépítése (gyökérzet, törzs, lombkorona, virágzat, ter- A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Tudják a természetes és a telepített erdők közötti különbség lényegét. Tudják a tölgy, a bükk, az erdei fenyő szervezeti felépítését, a törzs, a lombkorona, a levél, a virágzat és termés jellemzőit. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerjék hazánk főbb erdőtípusait, a hegyvidéki és az alföldi tölgyeseket, a bükkerdőket, az őshonos fenyőerdőket, a láp- és ligeterdőket, továbbá mindezek kialakulásának környezeti 221

11 keresése. Eredményes tanulási stratégia kialakítása. Szaknyelvi kommunikáció Megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása az új ismeretek elsajátítása, összefüggések felismerése során. Az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásának felismerése. A természet fenntarthatóságáért érzett felelősség kialakítása. més). A tölgy, a bükk, az erdei fenyő alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A gombák fő jellemzői, táplálkozásuk, jelentőségük az erdő életében. A hazai erdők gyakori cserjéinek szervezeti sajátosságai, jelentőségük az erdő életében. A cserjék és a gyepszint lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az erdő virágtalan növényeinek ( mohák, páfrányok) szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. A virágtalan növények jelentősége az erdők életében. Az erdő gyakori emlősállatai közül a szarvas, a vaddisznó, a róka, a sün testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tananyagban szereplő emlősállatok kapcsolata az erdő állataival és az élettelen környezeti tényezőkkel. A lombhullató és örökzöld erdőink néhány jellegzetes Értsék meg a gombák jelentőségét az erdők életében, tudják, hogy a gombák szervezeti madarának testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tanult madárfajok alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti feltételekhez (csőr- és lábtípusok, táplálkozási és fészkelési módok, költöző és állandó madarak). A ragadozó emlősállatok és madarak jelentősége az erdő életközösségében. Az erdő ízeltlábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása (teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés). Az erdők talajának fő jellemzői, a természetes erdők talajának tápanyagképződése. A hazai erdőket sújtó környezeti ártalmak. Az erdők jelentősége és védelmük fontossága. felépítésükben különböznek a növényektől, állatoktól. Ismerjék a gyilkos galóca fő részeit. Ismerjék meg a gyakori cserjéink fő részeit (gyökérzet, ágak, galylyak,vesszők) és jelentőségüket az erdők életében. Értsék meg, hogy az élettelen környezeti tényezők közül a fény döntően meghatározza a különböző erdőtípusok szintezettség. Tudják, hogy az egyes szintekben a növények fényigényüknek megfelelően helyezkednek el. Ismerjék a mohák, zuzmók testfelépítését, jelentőségüket az erdők életében (táplálékbiztosítás, talajképződés, talajvédelem). Ismerjék meg az erdő gyakori emlősállatait (szarvas, vaddisznó, róka, sün) és madárfajait (feketerigó, széncinege, fakusz, csuszka, harkályfélék, héja, stb.). Ismerjék meg az erdő ízeltlábú állatai közül a szarvasbogár, a koronás keresztespók, az erdei vöröshangya testfelépítését, életmódját, szaporodását. Értsék meg, hogy a természetes erdőkben a talaj termőképessége (tápanyagkészlete) folyamatosan megújul. A témakörben megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az erdő élőlényei önmagukban nem élhetnek meg, életközösséget alkotnak. feltételeit. Tudják a lomblevél és a tűlevél, a lombhullató és az örökzöld fogalom lényegét. Tudják a különböző gombafajok jelentőségét az anyagok lebontásában. Tudják néhány gyepszintben élő növény nevét és alkalmazkodásukat az élettelen környezeti tényezőkhöz. Értsék meg az öszszefüggést a lombkorona alakja, elhelyezkedése és az erdő fényviszonyai között. Tudják, hogy a megismert virágtalan növények spórákkal szaporodnak. Tudják a tanult madarak és az emlősállatok sajátos testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék a madarak és az emlősállatok közös tulajdonságait. Tudjanak példákat mondani a megismert emlősállatok és madarak közül a tesfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra. Kísérletek, megfigyelések révén szerezzenek tapasztalatokat az erdő talajának összetevőiről, a talajképződés folyamatáról. Tudják rajzban, írásban és szóban is kifejezni az erdőben élő élőlények testfelépítésének főbb jellegzetességeit. Legyenek képesek néhány egyszerűbb kísérlet, terepi vizs- 222

12 A vizek, vízpartok életközössége Fejlesztési területek: Önálló tanulás képességének fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése, szakkifejezések pontos használata. Ok-okozati összefüggések feltárása. Az élő rendszerre jellemző folyamatok bemutatása, összehasonlítása. Az életközösségekben A vizek jelentősége az élővilágban (a víz fizikai és kémiai tulajdonságai). A vizek néhány mikroszkopikus méretű élőlényeinek főbb jellemzői (sejtek felépítése, alkotórészei, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, stb), jelentőségük a vizek életében. A vízben és a vízpartokon élő lágy szárú növények (hínárosok, nád, sás, gyékény). A vízpartok jellegzetes fás szárú növényei (füzek, nyárfák, égerfák), jelentőségük a vizek életében. A vizekben, vízpartokon élő gyakori gerinctelen és gerinces állatok (orvosi pióca, folyami rák, szitakötő, gyötrő szúnyog, éti csiga, folyami kagyló, ponty, dévérkeszeg, leső harcsa, kecskebéka, barna varangy, stb.) testfelépítése, életmódja, szaporodása, gálat elvégzésére az erdő életének megismerésére. Tudjanak önállóan is megfigyeléseket végezni és tapaszta- Ismerjék meg a lakóhelyük környékén megtalálható természetes és telepített erdőket, tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az erdő életét. lataikat Tekintsék fontos nemzeti kincsnek a hazai erdők életközösségeit. Ismerjék meg az élet szempontjából a víz jelentőségét az élővilág számára. Értsék meg, hogy a vizek mikroszkópikus élőlényeinek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában. Értsék meg a vízben és a vízpartokon élő növényzet jelentőségét, tudják, hogy az állatok közvetlenül vagy közvetve a növényekre vannak utalva. Tudják a nád és a gyékény szervezeti felépítését (gyöktörzs, szár, levél, virágzat, termés). Ismerjék a vízpartok gyakori fáinak (fűzfa, nyárfa) szervezeti felépítését (törzs, lombkorona, virágzat, szóban kifejezni. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni az erdő élőlényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéki erdők környezeti állapotáról, az emberi beavatkozások különböző formáiról, a szükséges védelmi intézkedésekről. Szerezzenek tapasztalatokat az erdő életével kapcsolatos ismeretterjesztő irodalom használatában. A rendelkezésre álló információkat használják - fel önállóan is ismereteik bővítésére. Tudják, hogy a víz nélkülözhetetlen élettelen környezeti tényező, az élőlények fontos testépítő anyaga, továbbá, az álló- és folyóvizek fontos élőhelyek. Ismerjék meg, hogy az amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros moszat egyetlen sejtből áll, az életfolyamataikat (táplálkozás, mozgás, szapo-rodás) a sejtalkotók végzik. Élő anyag mikroszkopikus vizsgálatával szerezzenek tapasztalatokat a vizekben élő egysejtűek jellegzetes alakjáról, mozgásáról. 223

13 szerepet játszó szabályozási folyamatok bemutatása. Logikus gondolkodás fejlesztése, rész- egész viszony felismerése. alkalmazkodásuk a környezethez. A vizek, vízpartok szenynyezése, a vizes élőhelyek védelmének fontossága. termés). Ismerjék meg a Ismerjék meg a vizek, hinarasok fontosságát, vízpartok tudják néhány jellegzetes gerinctelen állatai jellegzetes hínárféle közül az orvosi pióca, testfelépítésének a folyami rák, a szitakötő, főbb jellemzőit a gyötrőszúnyog, (gyökérzet, szár, az éti csiga és a folyami kagyló testfelépítését, levél). Tudjanak példákat életmódját, sza- mondani a hínárfé- porodását. lék környezethez Közvetlen megfigyelésekkel, való alkalmazkodá- vizsgálatokkal sára. szerezzenek tapasztalatokat Értsék meg a parti a gerinctelen öv növényzetének állatok alkalmazkodásáról jelentőségét a part- az élő és élettelen védelemben, és a környezeti tényezőkhöz. vizek tisztaságának Ismerjék meg a hazai megőrzésében, vizek és vízpartok gerinces állatai közül a öntisztulásában. Tudják, hogy a leggyakoribb halakat vízparti fák védik a (ponty, dévérkeszeg, partot a víz romboló lesőharcsa), kétéltűeket munkájától, az (kecskebéka, varangy) állatok számára és hüllőket (vízisikló, búvóhelyül, mocsári teknős). fészkelőhelyül és Szerezzenek tapasztalatokat táplálékul szolgálnak, a megismert ál- latok alkalmazkodásáról az élettelen környezeti tényezőkhöz. árnyékolásuklatok kal megakadályozzák a víz felmelegedését. Tekintsék értéknek a Tudják, mely állatok hazai vizek fejlődnek átala- őshonos halfajait, kétéltűit és kulás nélkül, átváltozással hüllőit. és teljes Ismerjék meg a hazai átalakulással. Ismerjék vizek, vízpartok madárvilága az egyes közül a fehér fejlődési szakaszok gólya, a tőkés réce, a jellemzőit. barna rétihéja testfelépítését, Legyenek képesek életmódját, azonosságokat és szaporodását. különbségeket keresni Szerezzenek tapasztalatokat a megismert az élőhely (álló- gerinctelen állatok és folyóvizek, mo- testfelépítése és a csárrétek, láprétek) és környezethez való az élőlények (gázló- és alkalmazkodása úszómadarak, ragadozó madarak, énekesmadarak) között. Tudják a gerincte- védelmének len állatok jelentő- fontosságáról. Tudják, hogy az élettelen ségét a vizek életközösségében. környezeti tényezők Tudják a megismert változásait csak tűrőképességük halak, kétéltűek, határain hüllők kül- belül képesek elviselni. takarójának, mozgásának, A vizek életközösség- szaporodá- 224

14 ének megismerése sának, légzésének alapján értsék meg, és testhőmérsékletének hogy csak jellemzőit. bizonyos fokig képesek öntisztítással Értsék meg, milyen a szennye- összefüggés van a zések káros hatásait lerakott peték (ikrák), megszüntetni. tojások száma Tekintsék értéknek a és az állatok ivadékgondozása vizes élőhelyeket, és a kö- hazai természetes vizek zött. őshonos élővilágát. Tudjanak azonosságokat és különbségeket megállapítani, összefüggéseket keresni, általánosításokat végezni a megismert fajok jellegzetességeiből. Tudjanak a megismert madárfajok alapján példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti összefüggésekre (úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, hosszú, hegyes csőr, lemezes csőr, tépőcsőr). Ismerjék meg a madarak vonulásának okait, összefüggéseit az élettelen és az élő környezeti tényezők változásával. Tudják, hogy a vizek, vízpartok élőlényei is életközösséget alkotnak, azaz növények és az állatok között szoros kapcsolatok alakultak ki. Értsék meg, hogy a vizes élőhelyek élőlényei alkalmazkodnak az élettelen környezeti tényezőkhöz (a talajhoz, vízhez, a levegőhöz, a hőmérséklethez, a fényhez). Megszerzett ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncot készíteni a vizes élőhelyek élő- 225

15 A füves területek élete Hazánk nemzeti parkjai A hazai élővilág kutatóinak munkássága Fejlesztési területek:. törvény- alkalma- Természeti szerűségek zása. Hatékony, tanulás. önálló Igényes önkifejezés. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. Az őshonos füves területek földrajzi elhelyezkedése. A rétek típusai: sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek, hegyi rétek. A másodlagos rétek. A fűfélék közös tulajdonságai, sajátos alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. A száraz rétek gyakori növényei: angolperje,, mezei zsálya. A nedves rétek növényei: mocsári zsurló, réti boglárka. A füves területeken élő gerinctelen állatok közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rétek ízeltlábú állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A füves területek gerinces állatai közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, az egerészölyv testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves területek életkö- Ismerjék meg a hazai őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit. Ismerjék meg a hazai rétek főbb típusait: hegyi rétek, sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek kialakulásának környezeti feltételeit. Értsék meg, hogy a füves területek növényeinek, mely környezeti hatásokhoz kell alkalmazkodni. Tudják a nedves és a száraz rétek növényei közül az angolperje, a siskanád, a mezei zsálya, a mocsári zsurló, a réti boglárka szervezeti felépítését: a gyökérzet, szár, levél, virág, virágzat felépítését. Ismerjék meg a rétek életmódját, gazdag állatvilága közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a fecskefarkú lepke testfelépítését, szaporodást. Szerezzenek tapaszta- lényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapotáról, a különböző szennyezésekről és következménye-iről. Ismerjék meg, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a lakóhelyük környéki vizes élőhelyeket. Tudják a leggyakoribb szennyező forrásokat (bemosódó műtrágyák, vegyszerek, háztartási szennyvizek, ipari tevékenységekből származó szennyvizek). Tudják, hogy a másodlagos réteket az emberi tevékenység hozta létre, többnyire az erdőirtások helyén alakultak ki. Tudjanak példákat felsorolni az alkalmazkodás különböző formáira (mélyen elhelyezkedő gyökérzet, párologtatást csökkentő szervezeti sajátosságok, a talaj felszínéhez közeli rügyekből gyorsan kihajtanak). Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni az erdei pajzsika és a mocsári zsurló szervezeti felépítése és szaporodása között. Tudják a teljes átalakulás és a kifejlés közötti különbség lényegét. Értsék meg a füves területeken élő gerinctelen állatok jelentőségét az életközösségében. 226

16 Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése.. Az élővilág relatív állandóságának és változékonyságának bemutatása, evolúciós szemlélet kialakítása. Az emberi tevékenység hatásának felismerése, környezettudatosságra nevelés, problémaérzékenység kialakítása. zössége, kapcsolatok az élőlények között, alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezőkhöz. Táplálkozási lánc, táplálkozási piramis. A termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek az életközösségben. A füves területek pusztulásának okai. A füves területek védelme. Védett területek hazánkban. A nemzeti parkok jelentősége a természetvédelemben. A hazai biológiai kutatás kiemelkedő személyei. A néhány alakjának való is- tudománytörténet nagy munkásságával merkedés latokat a réteken élő ízeltlábú állatok környezethez való alkalmazkodásának különböző módjairól (táplálkozás formái, kültakaró színe, szaporodás, a téli időszak túlélése stb.). Tudják a füves területeken élő gerinces állatok közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, a hörcsög, az egerészölyv, és a vörösvércse testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának sajátosságait. Ismerjék a rágcsáló, növényevő, ragadozó, mindenevő fogazatot. Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy a füves területek élőlényei is életközösséget alkotnak. Ismerjenek néhány példát a ragadozó állatok zsákmányszerzésének különböző formáiról. Ismerjék azokat az emberi beavatkozásokat, amelyek veszélyeztetik a füves területek életét: gyepfeltörés, vegyszeres rovar- és pocokirtás, a rétek, legelők elhanyagolása, túlzott műtrágyázás. Tudják a védett területek csoportosítását, a nemzeti parkjaink jelentőségét a táj természetes arculatának, tájképi elemeinek, őshonos élővilágának megőrzésében. Tudjanak példákat mondani a megismert állatok alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudják a tanult állatokat különböző szempontok alapján csoportosítani (pl. testhőmérséklet, kültakaró, légzés, táplálkozás, fogazat, csőr-láb típusa stb.). Tudják, hogy az életközösségben a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek együttesen biztosítják az életközösség anyagforgalmát. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lakóhelyük környezetében található füves területek életéről. Tudjanak táplálkozási láncot, táplálkozási piramist készíteni a füves területek élőlényeiből. Értsék meg a ragadozók jelentőségét a különböző életközösségekben. Értsék meg a környezetvédelem és a természetvédelem feladatait. Ismerjék meg a hazai élővilág híres kutatóinak tevékenységét. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból önállóan is információkat szerezni. Tudják a megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatait szóban és 227

17 Egészségtan A táplálkozás Fejlesztési területek: Fizikai és mentális egészség fogalmának és összefüggésének megismerése. Az egészségnek, mint értéknek az elfogadtatása. A táplálkozás fontosságának felismertetése az egészség megőrzésében. Igényes önkifejezés vita, érvelés, meggyőzés. A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl: mediterrán étrend). Példák az egészséges étkezésre. Mit tartalmazzon az egészséges étrend? Régi magyar ételek újszerűsége. Élelmiszer-adalékok. A tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjenek meg régi magyar ételeket és a környező népek egyegy nevezetes ételét. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyenek tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a vitaminokkal. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja. Tudatosuljon bennük, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár. Ismerjenek gyakoribb élelmiszeradalékokat. Válasszák a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket. Legyenek képesek tápanyagtáblázatok segítségével különböző egészséges írásban saját szavaikkal kifejezni. 228

18 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Élőlények rendszerezése időkeret: 27 óra időkeret: 15 óra időkeret: 14 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Tájak és életközösségek Fejlesztési területek: Környezettudatos gondolkodás fejlesztése. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Önálló forráshasználat. Számítógépes és multimédiás eszközök használatának TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Az esőerdők kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük a Földön. Az esőerdők jellegzetes növényei, szintezettsége. A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő állatai között. Az esőerdők pusztulásának okai, védelmük. A szavannák elhelyezkedése a Földön, a szavanna éghajlat jellemzői. Táplálkozási láncok a szavannák élőlényei között. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ELVÁRHATÓ MAXIMUM A szavannák növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az afrikai szavannák állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. ALAPJAI A tanulók ismerjék Legyenek képesek a trópusi övezet önállóan ismereteket környezeti feltételeit, szerezni, trópusi növényzeti övezet élővilágáról. öveit, ezek elhelyezkedését. Tudják összehasonlíjék Ismertani az esőerdő, az övezetesség szavanna, sivatag okát. Ismerjék fel környezeti feltételeit, az esőerdő, szavannák, növényzetüket. Is- sivatag merjék a szavannák tanult élőlényeit. típusait. Ismerjék és Tudják a tanult alkalmazzák az élőlények szervezeti, élőlények környeze- életmódbeli, te és testfelépítése táplálkozási tulajdonságait. közötti összefüggést. Tudja- Tudjanak példákat nak táplálékláncokat mondani a trópusi készíteni. Is- övezet körülményei- merjék az esőerdős hez való alkalmazkodásra. és szavannás pusztulásának, Ismeretei- valamint ket felhasználva az tudjanak azonossáket elsivatagosodás gokat és különbségeket okait. felismerni élőlények, élőlénycsoportok között. 229

19 gyakorlása. Diagrammok, grafikonok adatainak leolvasása, matematikai törvényszerűségek alkalmazása. A fenntartható fejlődés erkölcsi alapelvének elsajátíttatása. Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszer állapotának megőrzésében. A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása. Környezettudatos magatartás formálása. A témakörnek megfelelő tanulási technikák bemutatása. Az ismeretek pontos, szakszerű megfogalmazásával a kommunikációs képesség fejlesztése. A szavannák pusztulásának okai, az élővilág védelme. A szubtrópusi sivatagok kialakulásának környezeti feltételei, a sivatagok elhelyezkedése a Földön. A sivatagok jellegzetes állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a túlélés változatos formái. A mediterrán tájak elhelyezkedése a Földön. Az élőlények sajátos alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A nyári nyugalmi állapot. A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei. A mérsékelt éghajlati övezetben kialakult lombhullató erdők földrajzi elhelyezkedése, a környezeti tényezők jellemzői. A lomberdők jellegzetes fás szárú és lágy szárú növényei. A legjellemzőbb gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása a lombhullató erdőkben. Táplálkozási láncok a lombhullató erdők élőlényei között. A lombhullató erdőket veszélyeztető környezeti tényezők. A mérsékelt övezet gazdaságilag Ismerjék a füves területek, lombhullató és tagja erdők elhelyezkedését, kialakulásának feltételeit, növényeit, jellegzetes állatait, ezek testfelépítését, életmódját, táplálkozását. Tudjanak táplálékláncokat alkotni. Ismerje az erdők pusztulásának okait, védelmének lehetőségeit. Ismerjék fel az esőerdő védelmének, az elsivatagosodás megakadályozásának jelentőségét az emberiség jövője szempontjából. Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni lombhullató erdők, esőerdős és keménylombú erdők között. Ismerjék a mediterrán terület termesztett növényeinek felhasznált részeit, felhasználásának Ismerjék a mediterrán módját. Ismerjék a terület kör- mediterrán terület nyezeti feltételeit, forró nyaraihoz való elhelyezkedését, alkalmazkodás formáit. természetes növényzetét és termesztett Az állatok, növé- növényeit. nyek jellemzésében, Ismerjék meg a megismerésében mediterrán terület alkalmazzák a környezet, jellegzetes állatainak testfelépítés testfelépítését, közötti összefüggést. táplálkozását. Ismereteiket felhasználva képesek legyenek az élőlények összehasonlítására, csoportosítására. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre. Ismerjék fel, hogy egyéni életmódjukkal is hozzájárulhatnak az erdők védelméhez. Ismerjék fel az öszszefüggést a hideg övezet jellegzetes élőlényeinek testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között. Legyenek 230

20 A földi élővilág általános jellemzése jelentős termesztett növényei. A mérsékelt övezet pusztáinak földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. A prérik, pampák, sztyeppék jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves puszták életét veszélyeztető környezeti tényezők. A tajgaerdők uralkodó fenyőféléi, a tűlevelű erdőkre ható élettelen környezeti tényezők (az évszakok jellemző időjárása, a tajgaerdők talaja). A tajgaerdők állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. A tundra övezet elhelyezkedése, jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A patás állatok vonulásának okai. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői a közép-európai magashegységekben. A magashegységek jellegzetes növényei, állatai. A növényzet övezetes elhelyezkedésének okai. A sarkvidéki fagyos területek madarainak és emlősállatainak alkalmazkodása a zord viszonyokhoz. A környezeti feltételek (fényviszonyok, a víz nyomásváltozása, sótartalma, a tengervíz, hőmérséklete stb.) a tengerekben. A partközeli és a nyílt tengerek jellegzetes növényeinek és gerinctelen állatainak legfontosabb tulajdonságai. Táplálkozási kapcsolatok a tenger élőlényei között. Az óceánok, tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők. A tengerek szennyezése. A környezet fogalma. A legfontosabb élettelen környezeti tényezők: talaj, víz, levegő, képesek önálló ismeretszerzésre. Legyenek képesek a korábban megszerzett ismereteket a magashegységek növényzeti öveire alkalmazni. Korábbi ismereteiket tudják alkalmazni a plankton élőlényeire. Ismerjék fel a környezethez való alkalmazkodás okozta Ismerjék a tundra és a sarkvidék környezeti feltételeit, elhelyezkedését. Ismerjék a azonosságokat a tundra növénytakaróját. tengeri állatok test- Ismerjék a felépítésében. Ismer- tundra és a sarkvidék jellemző állatait, ezek jellemzőitjék a tengerek élővilágának jelentőségét, a földi élet és az emberiség táplálkozási Tudjanak táplálékláncokat gondjainak készíteni. megoldása pontjából. szem- Önálló Ismerjék a magassági ismeretszerzés. övezetesség okait, a magassági növényöveket. Ismerjék a magashegységek jellegzetes növényeit, állatait, ezek jellemzőit. Ismerjék meg a tengerek környezeti feltételeit, ezek változását. Ismerje a plankton élőlényeit, jelentőségét. Ismerje a tenger jellemző növényeinek és állatainak tulajdonságát, a vízi életmódhoz való alkalmazkodást. Tudjanak táplálékláncot összeállítani. Ismerjék a tenger szennyező forrásait. Ismerjék a környezet Ismerjék fel és al- fogalmát, az kalmazza az élőlé- élő és élettelen nyek környezeti 231

21 Fejlesztési területek: Az előzetes ismeretek felhasználása, általánosítás, ok-okozati összefüggések keresése, felismerése. A tudományos ismeretszerzés iránti igény kialakítása. Kritikus gondolkodás fejlesztése. rendsze- Élőlények rezése zösségek védelme miért globális probléma. Önálló ismeretszerzés. Fejlesztési feladatok: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tudománytörténeti folyamatok megismerése által. Tudományos ismeretszerzés iránti igény fejlesztése. Tanulási módszerek fejlesztése. Irányított megfigyelés, megadott szempont szerinti összehasonlítás, analízis, szintézis alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában. Evolúciós szemlé- fény, hőmérséklet. Az élettelen környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás néhány példája az élővilágban. A tűrőképesség fogalma. Tág és szűk tűrőképességű élőlények. Az életközösségek felépítése, a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek. Az életközösségek önszabályozó működése. A természetes és mesterséges életközösségek. Az életközösségek anyagforgalma. A táplálkozási lánc és a táplálkozási piramis. A természetes és mesterséges életközösségek anyagforgalma. Az emberi tevékenységek hatása a bioszférára, az élőhelyek és az élővilág pusztulásának okai. A levegő, a víz, a talaj szennyezése és káros következményei. Az élőlények rendszerezésének főbb egységei, a faj, osztály, törzs fogalma. A sejtmag nélküli egysejtűek, a baktériumok felépítése, alakja, működése. A sejtmagvas egysejtűek. Az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák főbb jellemzői. A gombák szervezeti felépítése, táplálkozása, működése. A növények általános jellemzői. A moszatok törzsei. A zuzmók, mohák, harasztok törzseinek főbb jellemzői, ismertebb fajai. A nyitvatermők törzsének jellemzői, a korábban megismert fajok közös tulajdonságai. A zárvatermők törzsének jellemzői, egyszikűek és kétszikűek osztályai. Az ismert fajok besorolása a főbb növénytörzsekbe, osztályokba. A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek törzse, a törzsekbe tartozó fajok közös tulajdonságai. tűrőképességű és környezeti tényezőt kedvelő élőlényre. Ismerjék a termelő, környezeti feltételeket, a tűrőképesség fogalmát. Tudjanak példát mondani különböző fogyasztó, csúcsragadozó, lebontó fogalmát, szerepét az életközösségekben. Ismerjék a tápanyagforgalom jellemzőit, tudjon táplálékpiramist alkotni, ismerje ennek jelentését. Ismerjék a természetes és mesterséges életközösségek jellemzőit, az életközösségek pusztulásának okait. Ismerjék a tudományos rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani kategóriákat, ezek egymáshoz való viszonyát. A tartalomban felsorolt rendszertani csoportokat tudják az alábbi szempontok alapján jellemezni: Testfelépítés, szaporodás, jelentőség. Ismerjék a telepes és hajtásos növények fogalmát. A tanult élőlényeket tudják besorolni a megfelelő rendszertani kategóriákba. tényezőkkel szembeni igénye és élőhelye, valamint tűrőképessége és elterjedési területe közötti összefüggést. Tudjanak tűrőképességi grafikon rajzolni, a tűrőképességi grafikonról adatokat leolvasni, értelmezni. Ismerjék az optimum, minimum, maximum fogalmát. Ismerje és használja helyesen a bioszféra, biomassza fogalmát. A témakör ismereteit tudja alkalmazni az előző témakörben megismert életközösségekre. Ismeretei alapján tudja megmagyarázni, hogy a földi életkö- Ismerjék a rendszertannal foglalkozó híres kutatók életét, munkásságát, a tudományos és mesterséges rendszerek közötti különbséget. Tudják az eddig részletesen nem tanult élőlényeket is rendszertani csoportba sorolni főbb tulajdonságai alapján. Tudják az élőlényeket rendszertani hovatartozásuk alapján fejlettségi sorba állítani. Tudják testfelépítésbeli különbségekkel magyarázni az egyes rendszertani csoportokba tartozó élőlények szintjét. fejlettségi 232

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakörök: órakeret: 1. Az anyagok világa 9 2. Élet a kertben 12 3. Állatok a házban és a ház körül 8 4. Tájékozódás a valóságban és a térképen 10 5. A Föld és a Világegyetem

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Összesen Tantárgy Heti Évi Heti Évi ÓRA Biológia 1 37 1 37 74

Évfolyam 5. 6. Összesen Tantárgy Heti Évi Heti Évi ÓRA Biológia 1 37 1 37 74 BIOLÓGIA 5-6. évfolyam A tanterv, a NAT Ember a természetben és a Földünk környezetünk Műveltségterület követelményeit fedi le integrált tantárgyként. A tantárgy óraszáma: 74 Ennek felosztása: Évfolyam

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.

Részletesebben

KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET

KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET - 1 - KERETTANTERV SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ) INTEGRÁLT OKTATÁSÁHOZ KÖRNYEZETISMERET 1-4. OSZTÁLY NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Nemzeti Tankönyvkiadó

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET MOZAIK. 5-6. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Makádi Mariann

TERMÉSZETISMERET MOZAIK. 5-6. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Makádi Mariann MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam C változat Készítette: Makádi Mariann A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete

Részletesebben

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

xkir Tesztintézmény Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Agrártechnikus..SZAKMA OKJ SZÁMA: 54 621 02 0010 54 02 1 /

xkir Tesztintézmény Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Agrártechnikus..SZAKMA OKJ SZÁMA: 54 621 02 0010 54 02 1 / xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Agrártechnikus..SZAKMA OKJ SZÁMA: 54 621 02 0010 54 02 1 / Feladatok, ismeretek, készségek ÉRVÉNYES: 2008. szeptember 1 tõl 2 / Feladatok,

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS KÖZÉPISKOLAI PROGRAMJÁRÓL 1. Bevezetés A Belügyminisztérium Oktatási Fıigazgatósága közremőködésével és támogatásával 2005-tıl választható

Részletesebben

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az óvoda nevelési célja A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével - úgy alakítsuk, fejlesszük a gyermekek képességeit, hogy

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz Földrajz 250 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

17. ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI. I. Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok

17. ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI. I. Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok 17. ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 623 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

INFORMATIKA HELYI TANTERV

INFORMATIKA HELYI TANTERV INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

1. Fogalmak meghatározása

1. Fogalmak meghatározása A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Informatika 4. osztály 2013 Informatika az általános iskola 4. évfolyama számára (heti 1 órás változat) Az alsó tagozatos

Részletesebben

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 2015./2010/ EGRI SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK TANTERVE

Részletesebben

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat 5. évfolyam A természettudományi gyakorlatok tantárgy fókuszában az 5 6. évfolyamon a megfigyelés áll, amelyhez a tapasztalatok, élmények rögzítése, valamint a megfigyelt jelenségek magyarázatának keresése

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület V. Környezetismeret 1-4. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Biológia

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚBERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában A fejlesztési területek nevelési ok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

a(z) XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ágazathoz tartozó 54 625 01 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ágazathoz tartozó 54 625 01 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ágazathoz tartozó 54 625 01 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ágazathoz

Részletesebben

xkir Tesztintézmény Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00

xkir Tesztintézmény Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00 xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00!TanterviProgram.ervenyesseg1!!TanterviProgram.ervenyesseg2! 1 / MENTŐÁPOLÓ SZAKMAI

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Tantárgy kódja. A TVSz szerint maximum két alkalommal, egyszerre javítható a vizsga (a bemutató is).

Tantárgy kódja. A TVSz szerint maximum két alkalommal, egyszerre javítható a vizsga (a bemutató is). Tantárgy neve Antropogén tájformálás Tantárgy kódja FDM 1821 L Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0 Ellenőrzés módja Kollokvium: beszámoló szóban (1) és az antropogén formaképzés tipizálása írásban

Részletesebben

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Második idegen nyelv 9/NY évfolyam Óraszám: heti 5 óra Célkitűzés: olyan nyelvi alapok megteremtése, melyek a későbbiek során lehetővé teszi

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat 12.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Gyakornoki szabályzat OM azonosító: 031202 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9)

Részletesebben

Az általános elvárások intézményi értelmezése

Az általános elvárások intézményi értelmezése Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei

Részletesebben